2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása

Átírás

1 2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog február 17. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi folyók joga A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása Nemzeti folyó Nemzetközi folyó Földrajzi kritérium Jogi kritérium Hasznosítása: Hajózás nemzetközi folyami hajózás joga Nem hajózási célú hasznosítás nemzetközi vízjog 1

2 B. A nemzetközi folyók jogának fejlıdése Hajózás: Középkor: péage rendszer 1815: folyami hajózás szabadsága (elıször Európában) Nem hajózási célú hasznosítás: Esetleges, 18. szd: határvíz-egyezmények 19. szd: fejlıdésnek indul Harmon doktrína (abszolút területi szuverenitás) abszolút területi integritás C. Nemzetközi vízjog Forrásai: vízügyi egyezmények (400) + szoksájog (1997. évi New York-i egyezmény) Vízügyi szerzıdések osztályozása: Bilaterális/szők körő multilaterális Területi hatály szerint: határvíz-egyezmények, meghatározott folyószakaszokra (vízerıhasznosítás, vízkészletek megosztása, vízminıség-védelem), teljes nki vízrendszerre D. Jelentıs vízügyi egyezmények 1. Helsinki vízügyi egyezmény (1992; a határokat átlépı folyók és nemzetközi tavak védelmérıl és hasznosításáról szóló egyezmény) Együttmőködési kötelezettség Környezetvédelmi rendelkezések (szennyezés megelızése, ökorendszerek megóvása) Kiegészítı jk-k: víz és egészség jegyzıkönyv, kárfelelısségi jegyzıkönyv (szennyezı fizet elve) 2

3 évi szófiai Duna-védelmi egyezmény (a Duna védelmére és fenntartható hasznosítására irányuló együttmőködésrıl szóló egyezmény Szerzıdı felek: Duna menti államok (2000km2+ Oroszo.) Tárgyi hatálya: szennyvizek bevezetése, vízépítés, vízszabályozás, árvízvédelem, vízi létesítmények mőködtetése, a káros környezeti hatások megelızésére és az ökorendszerek védelmére szolgáló intézkedések Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (Bécs) évi New York-i egyezmény (a nemzetközi folyók nem hajózási hasznosításának jogáról szóló egyezmény) Kodifikációs egyezmény Szubszidiárius jelleg 3 alapelv: Együttmőködési kötelezettség Ésszerő és méltányos hasznosítás és megosztás Károkozás tilalma E. Kötelezettségek végrehajtása Bilaterális szerzıdés esetén: vegyesbizottságok Multilaterális szerzıdés esetén: nemzetközi szervezetek (pl. a Niger, a Mekong, a Rajna és a Duna esetében) 3

4 F. Nemzetközi vízügyi viták G. Folyami hajózás dunai hajózás jogforrása a budapesti kiegészítı jegyzıkönyvvel (1998) módosított évi belgrádi egyezmény Területi hatálya: Kelheimtıl a Fekete-tengerig terjed. Tárgyi hatálya: a kereskedelmi hajózás közlekedési és mőszaki aspektusai minden állam kereskedelmi hajói számára biztosítja a hajózás szabadságát csak a parti államok hadihajói közlekedhetnek a Dunán + csak ıket illeti meg a kis cabotage joga Duna Bizottság (Budapest) II. Nemzetközi környezetvédelmi jog 4

5 I. A nemzetközi környezetvédelmi jog fejlıdése 1. Nki jog sajátos területe az 1960-as évek óta Miért ekkor? Tudomány fejlıdése Környezeti katasztrófák 2. Elızmények: Pl. határvíz-egyezményekben Nem érintette: tengerek és légkör védelme, nukleáris tevékenység as évek óta: Aktív szereplık, ösztönzık: nki szervezetek, pl. ENSZ környezeti konferenciák 1972, Stockholm 1992, Rio de Janeiro 2002, Johannesburg + ENSZ Környezeti Programja (UNEP) Mennyiségi változások: Szerzıdések száma exponenciálisan nı Nemzetközi bíróságok aktivitása Kodifikáció + nemzetközi tudós társaságok Minıségi változások: Nemzetközi jog tárgya kiszélesedett Egyre nagyobb szerep a generális sokoldalú szerzıdéseknek Új intézmények, új megoldások Környezetvédelem és gazdasági aspektus összekapcsolása Antropocentrikus megközelítés + generációk közötti méltányosság elismerése 5

6 II. A nemzetközi környezetvédelmi jog forrásai JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai Több mint 300 multilaterális, a) nki szokásjog 1200 bilaterális b) ius cogens Szektorális/interszektorális c) általános jogelvek + nki szervezetek határozatai I. Nemzetközi egyezmények - szektorális I. LÉGKÖR II. TERMÉSZETVÉDELEM III. TÁJ- ÉS FÖLDVÉDELEM 6

7 I. Nemzetközi egyezmények - interszektorális katasztrófákat elıidézı veszélyes tevékenységek nemzetközi jogi szabályozását valósítják meg veszélyes jelleg: Veszélyes anyag (nukleáris anyag) Veszélyes eredmény (hulladék) Tevékenység jellege (tengeri szállítás) Heterogén jelleg tárgyuk szerinti csoportosítás JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens + nki szervezetek határozatai II. a) általános jogelvek A szennyezı fizet elve Úgy használd a sajátod, hogy ne okozz kárt (Trail kohászati mővek ügy) Stockholmi elv: államoknak szuverén joguk kiaknázni erıforrásaikat kötelesek biztosítani, hogy tevékenységük ne okozzon kárt 7

8 JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens + nki szervezetek határozatai II. b) nemzetközi szokásjog 1. Van-e szokásjog ezen a területen? Nemzetközi Bíróság Állandó Választott Bíróság Nemzetközi Jogi Egyesület Nemzetközi Jogi Intézet 2. Kodifikáció Cél: objektív felelısség a nemzetközi jog által nem tiltott magatartások esetleges káros eredményei miatti felelısség JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens + nki szervezetek határozatai 8

9 II. c) ius cogens Közvetett bizonyítékok ius cogens létezésére ezen a területen: Felelısség (ideiglenes tervezet) Delicta iuris gentium JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens + nki szervezetek határozatai + nemzetközi szervezetek határozatai Ezen a területen nagyon jelentıs 2 vonatkozás: Ajánlásaik Kötelezı határozataik (ICAO, ENSZ BT) 9

10 III. Környezeti károk miatti nemzetközi felelısség 12 alakzata különböztethetı meg, csoportosítás szempontjai: 1. Alanyok a) Állam b) Nemzetközi szervezet c) Magánszemély 2. Alkalmazandó jogforrás a) Nki jog általános szabályai b) Nemzetközi szerzıdés (lex specialis) c) Belsı jog Az állam (és nemzetközi szervezetek) nemzetközi felelıssége a környezeti károkért Ex delicto Sine delicto 1. A nemzetközi jog általános szabályai szerint évi felelısségi szabályok 2. Lex specialis alapján évi őrkárfelelısségi egyezmény 3. A nemzetközi jog általános szabályai szerint csak de lege ferenda 4. Lex specialis alapján évi őrkárfelelısségi egyezmény A magánszemélyek nemzetközi felelıssége a környezeti károkért Polgári jogi felelısség Büntetıjogi felelısség 9. A nki magánjog kollíziós szabályai szerinti 10. A jogegységesítési vagy jogharmonizációs egyezm.- en alapuló 11. A környezetkárosítás, mint delicta iuris gentium 12. Nki sz. kötelezi az államot egyes környezetkárosítások büntetıjogi szankcionálására 10

11 III. Tengerjog A. Tengerjog fejlıdése Grotius: Mare liberum tengerek szabadságának elve Sok vitás kérdés: Parti tenger kiterjedése Halászat Új területek a XX. szd-ban: mélytengeri bányászat, környezetvédelem Kodifikáció: 1958 genfi egyezmények (4 szerzıdés) 1982, Montego Bay, ENSZ (szerzıdéses normák + szokásjog) B. Szektorális fejezetek 11

12 a) belvíz Kizárólagosan a parti tenger szuverenitása alatt Kikötık, lagúnák, folyótorkolatok + tengeröblök: Max. 24 tengeri mérföld a bejárat 1 állam szárazföldje veszi körül Területe nagyobb mint a bejáratra mint átmérıre rajzolt félkör kivétel: történelmi öblök b) Parti tenger Apályvonaltól (alapvonaltól) számított 12 tengeri mérföld Parti állam szuverenitása alatt jogszabályalkotás, hajózási útvonalak kijelölése, stb. Korlátozza: békés áthaladás joga Gyors Folyamatos Megállás nélküli c) Tengerszoros Pl. La Manche, Gibraltár, Magellán Parti állam jogainak sérelme nélküli akadálytalan áthaladás joga illeti meg az államokat (folyamatos, gyors) áthajózás + átrepülés szabadsága + speciális rezsimek: pl. Boszporusz, Dardanellák (1936. évi) Montreux-i szerzıdés Kereskedelmi hajók áthaladása szabad Hadihajóké korlátozott 12

13 d) Csatlakozó övezet 12 és 24 tengeri mérföld között Nem áll a parti állam szuverenitása alatt, de szuverén jogai vannak: Vám, pénzügyi szabályok Bevándorlás, egészségügy Itt gyakorolható az üldözés joga e) Kizárólagos gazdasági övezet Parti tengertıl 200 tengeri mérföldig (magában foglalja a csatlakozó övezetet) Szuverén jogok: természeti erıforrások kutatása, kiaknázása és megóvása, mesterséges szigetek felállítása, vízbıl, áramlatokból és szélbıl történı energiatermelés, a tudományos kutatás környezetvédelem Minden állam joga: hajózás és átrepülés, valamint a kábelek és olajvezetékek lefektetésének szabadsága Jelentıség: tengeri halászatban f) Kontinentális talapzat kiterjedése: 200 tengeri mérföld (itt elnyeli a kizárólagos gazdasági övezet) HA ennél ténylegesen nagyobb: Max 350 tengeri mérföldig vagy Ha mély a tenger: izobátokat (2500 m) összekötı vonaltól 100 tengeri mérföld Szuverén jogok a természeti erıforrások felett (földgáz, kıolaj) 200 mérföld után meg kell osztani 13

14 g) Nyílt tenger Res communis omnium usus Minden államot megilletnek a tengeri szabadságok: hajózás-, az átrepülés-, a kábelek és csıvezetékek lefektetésének-, mesterséges szigetek és más létesítmények építésének-, a halászatnak és a tudományos kutatásnak a szabadsága DE más államok érdekeinek figyelembe vétele + csak békés célok Lobogó államának felségjoga a hajókon, kivéve: tengerjogi deliktumok (kalózkodás, rabszolgakereskedelem, kábítószer-kereskeelem, kalózrádió mőködtetése) h) zóna = nyílt tenger alatti tengerfenék, altalaj emberiség közös öröksége Nemzetközi Tengerfenék Hatóság B. Funkcionális fejezetek a) Tengerparttal nem rendelkezı államok: alanyi jog a tengerhez való kijutás (egyezmények adják a részleteket) b) Tengeri halászat: kizárólagos gazdasági övezetben a halállomány 90%-a + halászati egyezmények c) Tengeri környezet védelme: keretjellegő + generális sokoldalú és regionális egyezmények 14

15 d) Tengerjogi viták rendezése kötelezı bírói vitarendezés Fórumok: ENSZ Nemzetközi Bíróság Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék (Hamburg) Általános választott bíróság Különleges választott bíróság C. Tengeri csatornák 1. Szuezi konstantinápolyi szerzıdés Minden Á kereskedelmi és hadihajója számára nyitva áll 2. Panama 1977 Csatorna szerzıdés a csatornát minden nemzet kereskedelmi és hadihajói mind békében, mind háborúban szabadon és megkülönböztetés nélkül használhatják 3. Kieli évi versailles-i békeszerzıdés nyilvánította nemzetközi csatornává 15