A nemzetközi jog forrásai
|
|
- Csongor Balog
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák, melyekben megjelenik a nemzetközi jogot alkotó államok egyeztetett akarata A nemzetközi jog forrásainak rendszere Jogforrások Nemzetközi Bíróság Statútuma (38. cikk) Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice ICJ) alapító okirata, ENSZ Alapokmány melléklete addigi állami gyakorlat kodifikációja, egyértelmű szokásjogi erő klasszikus források Nemzetközi Bíróság Statútumában kodifikált források egyoldalú nyilatkozatok nemzetközi szervezetek határozatai 1. nk. szerződések, 2. szokásjog, 3. általános jogelvek + kisegítő források ENSZ keretében elfogadott határozatok Egyéb nk. szervezetek keretében elfogadott határozatok Nemzetközi Bíróság Statútuma (38. cikk) Nemzetközi szerződések A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. Cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. a) c) valódi jogforrások KÖTELEZŐ kisegítő jogforrások NEM KÖTELEZŐ államok közötti akarat-megegyezés írásban lefektetett kifejezései a nemzetközi jog legjelentősebb forrásai vonatkozó joganyag: 1969-ben elfogadott Bécsi egyezmény a szerződések jogáról, + szokásjog, államok gyakorlata Bilaterális szerződések: Multilaterális szerződések: 1
2 Nemzetközi szerződések ld. később bővebben Nemzetközi szokásjog hallgatólagos akarat-megegyezés, a gyakorlatban alakul ki, majd válik kötelezővé írásos megjelenés vagy igen, vagy nem (sok szokásjog erejű norma került kodifikáció útján a szerződéses szabályok közé is) viszonya a szerződéses joghoz: szokásjogi normák szokásjogi erejű, de egyben szerződésbe is foglalt normák szerződéses normák Szokásjogi erő kialakulása Szokásjogi erő kialakulása Objektív (materiális) elem Van-e? állami gyakorlat Szubjektív (pszichológiai) elem Azért van-e? opinio iuris sive necessitatis állami gyakorlat + opinio iuris = szokásjogi erő Ha valamelyik hiányzik, nem beszélhetünk kialakult szokásjogi erejű szabályról! az államok gyakorlata, ami szokásjogi úton kötelezővé válhat az államok abbéli meggyőződöttsége, hogy cselekményük jogi + kötelezettségen alapszik (tehát nem érdeken, előnyön, stb.) Példa-kérdés: Kialakult-e a nemzetközi jogon belül a nukleáris fegyverek használatának szokásjogi erejű tilalma? ICJ (1996): nem egyértelmű Állami gyakorlat Milyen időtartamú gyakorlat kell? absztrakt módon nem állapítható meg létezik gyors kialakulású nemzetközi szokásjog is (ld. Északi-tengeri kontinentális talapzat-ügy) Mennyire egységes gyakorlat szükséges? nem kell teljes és kivétel nélküli összhang (ld. Nicaragua v. USA-ügy) párhuzamosan létező, eltérő gyakorlat akadálya lehet a szokásjogi erő kialakulásának (ld. Menedékjog-ügy, Angolnorvég halászati vita-ügy) Állami gyakorlat Mennyire kiterjedt gyakorlatra van szükség? nem kell minden állam egyértelmű akarata elég az érintetteké (pl. tengerjogi szabályok tengerparttal bíró államok) Így lehetséges: 1. univerzális (egyetemes jellegű) szokásjog 2. partikuláris (csak meghatározott területen kialakult) szokásjog helyi szokásjog egyes államok szűkebb körben, saját viszonyukban alakítanak ki az általános eltérő, kötelező szokásjogi szabályt (ld. Menedékjog-ügy) bilaterális szokásjog csupán két állam viszonyában alakul ki szokásjogi erejű kötelező szabály (ld. Indiai területen való áthaladás joga-ügy) 2
3 Opino iuris + szokásjog megismerhetősége Szokásjog jelentősége nemzeti és nemzetközi bíróságok határozatai, nemzeti jogszabályok, állami szervek határozatai, gyakorlata, hivatalos jogi útmutatók, tudósok tanításai, nemzetközi szervezetek gyakorlata, stb. Szokásjogi erő kivédése folyamatos tiltakozó (persistent objector) a kialakuló szokásjogi normák államok általi elfogadását vélelmezni kell DE a konkrét norma ellen a kezdettől, a norma kialakulásának folyamata során folyamatosan tiltakozó államra a kialakuló szokásjogi norma nem lesz kötelező visszatérő és egyértelmű tiltakozás esetén ha az alkalmas az elfogadás vélelmének megdöntésére Pl. Angol-norvég halászati vita-ügy Nemzetközi szokásjog és szerződési jog viszonya a szerződés által nem szabályozott kérdésekben a szokásjog irányadó (ha létezik olyan) a szerződésekbe foglalt normák lex specialisként eltérhetnek a korábbi szokásjogi normáktól (Ld. UNCLOS és Lotus-ügy) a szerződéses jogi normák idővel megváltoztathatják a korábbi szokásjogi normát (ha átmennek a gyakorlatba) a szerződéses normát is megváltoztathatja a felek utólagos, eltérő gyakorlata (pl. ENSZ Ao. 27. cikk 3. bek. vétójog ) szerződési / szokásjog előnyei és hátrányai Általános jogelvek egyfajta szubszidiárius minimum-szabályok (gyakran legnagyobb közös osztó-elven) Az államok belső jogában kialakult olyan általános jogi elvek, melyek egyúttal a nemzetközi jog rendszerén belül is kötelezővé váltak. szerepük: szerződéses jogalkotás hiányosságainak kitöltése értelmezési iránymutató további jogalkotás segédeszközei Példák: Általános jogelvek jóhiszeműség elve pacta sunt servanda kártérítési kötelezettség és tartalma damnum emergens, lucrum cessans szerzett jogok védelme közvetett bizonyítékok megengedhetősége (ld. Korfu csatorna-ügy) res judicata kötelező ereje (ld. Adminisztratív Tanács-ügy) emberiesség elve (Nukleáris fegyverekkel kapcsolatos tanácsadó vélemény) 3
4 Bírói döntések, mint jogforrások Publicisták, tudósok tanításai, mint jogforrások Nem kötelező források! egy bírói döntés ténylegesen csak a konkrét ügyben kötelező vannak nem kötelező bírói döntések is (pl. tanácsadó vélemények) Jelentősége: jogforrások értelmezése, szokásjog fellelhetősége, hivatkozási alap, stb. Ma már sokféle nemzetközi bírói fórum létezik, ezek mellett a belső bírói fórumok döntései is bírhatnak jelentőséggel. (ld. pl. 53/1993 (X.13.) AB határozat) bármilyen nagy jogtudós megállapítása sem lehet kötelező a szuverén államokra ennek ellenére ezek a jog szabályainak megállapításához nyújthatnak segítséget, így segédeszközként alkalmazhatók (pl. szakértői kommentárok) Ld. pl. a nemzetközi humanitárius jog szokásjogi erejű szabályaival kapcsolatos ICRCtanulmányt Nemzetközi szervezetek határozatai Ezek határozatainak kötelező ereje: az adott szervezet működési körében, az alapító okirata (ami ált. egy nemzetközi szerződés) által nyújtott keretek között értelmezhető pl. szervezeti ügyek, tisztviselők megválasztása stb. sokféle nemzetközi szervezet, eltérő hatalommal a tagállamok felett a nemzetközi szervezetek határozatai általában NEM alakíthatják a szuverén államok szervezeten kívüli kötelezettségeit (kivétel: ENSZ BT jogosítványa az ENSZ Alapokmány VII. fejezete alapján) Az ENSZ keretében elfogadott határozatok ENSZ Közgyűlés határozatai az ENSZ szervezetére nézve lehetnek kötelezők (pl. intézmények, szervek létesítése, választások stb.) államok közötti viszonyokban önmagukban nem kötelezők, nem jogforrások! legfeljebb szokásjog bizonyítékául szolgálnak, ha: a tagállamok túlnyomó többsége, különösen az érintett államok, visszatérően, azonos szöveggel fogadják el azokat. ENSZ Biztonsági Tanács határozatai kötelezőek lehetnek, ha az Alapokmány VII. fejezete alapján hozza őket a BT Jogforrások hierarchiája Ius cogens A nemzetközi jog forrásai között általában nincs, a belső jogra jellemző hierarchia vannak ugyanakkor olyan alapvető szabályok, melyektől nem lehet eltérni, pl.: ENSZ Alapokmány előírásai (ld. Ao cikk) ius cogens (ld es BE 53. cikk) Bécsi Egyezmény (1969) 53. cikk: A szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni. Példák ius cogens erejű normákra: Kalózkodás tilalma Rabszolgaság tilalma Erőszak jogellenes használatának tilalma Népirtás tilalma Háborús és emberiesség elleni bűntettek Kínzás tilalma 4
5 Erga omnes kötelezettségek Nemzetközi Bíróság (Barcelona Traction-ügy): erga omnes kötelezettségek: olyan jogi kötelezettségek, amelyek az államokat minden más állammal szemben, általánosan kötelezik olyan jogi normák, melyek a nemzetközi közösség hosszú távú fennmaradásához nélkülözhetetlenek pl.: népirtás tilalma, rabszolgaság tilalma, agresszió tilalma, népek önrendelkezéshez való joga, kínzás tilalma Köszönöm a figyelmet! A prezentáció letölthető: Hasznos olvasnivaló: 5
A nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenVázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi
7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog Nemzetközi jog I. - elıadás 2010. október 21. Vázlat 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 2. A nemzetközi szokásjog A. Létrejöttének
Részletesebben6. A nemzetközi szerzıdések joga II.
6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés
RészletesebbenNemzetközi jogalkotás
Nemzetközi jogalkotás Komanovics Adrienne, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jogalkotás fogalma 1. A nemzetközi jogalkotás folyamata 2. A nemzetközi jogi norma 3. A nemzetközi jog forrásai
RészletesebbenAz államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012
Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam
RészletesebbenA nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.
A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi
RészletesebbenLattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz
Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz
RészletesebbenA viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011
A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés
RészletesebbenLattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1
Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban
RészletesebbenÁltalános áttekintés a jogforrások rendszeréről
Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak
RészletesebbenNemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév
Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 5 kérdés mindegyikére tökéletes választ adjon (kivéve az
Részletesebben2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása
2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog 2011. február 17. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi folyók joga A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása Nemzeti folyó Nemzetközi folyó
RészletesebbenAz uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
Részletesebbendr. Lattmann Tamás 1
Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
Részletesebbenjog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása
12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I. 2010. November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása
RészletesebbenA tantárgy címe: Nemzetközi jog II. gyakorlat. Tantárgyfelelős: Dr. Sziebig Orsolya Johanna, tanársegéd Dr. Hárs András, tudományos segédmunkatárs
A tantárgy címe: Nemzetközi jog II. gyakorlat Tantárgyfelelős: Dr. Sziebig Orsolya Johanna, tanársegéd Dr. Hárs András, tudományos segédmunkatárs A tantárgy célja / tantárgyleírás: A nemzetközi jog II.
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenIsmertesse a föderáció és a konföderáció közötti legfontosabb különbségeket!
Nemzetközi jog 1. írásbeli kollokvium Egy kis ízelítő az eddigi dolgozatokból. A válaszok reprodukciója szöveghű; azaz a nyelvtani és szintaktikai hibákat nem javítottam ki. A felelős állam köteles a nemzetközi
RészletesebbenÁdány Tamás A szovjet államutódlás egyes kérdéseinek magyar jogi vonatkozásairól
Pázmány Law Working Papers 2019/6 Ádány Tamás A szovjet államutódlás egyes kérdéseinek magyar jogi vonatkozásairól Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.eu
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben
RészletesebbenA BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.
A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI
RészletesebbenMolnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.
Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015
RészletesebbenA nemzetközi jog és a belső jog viszonya
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog
RészletesebbenTANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I.
1 TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I. 2017/2018. tanév I. félév JOGÁSZ SZAK tagozat: JL8SZ, JNA, JLS, JL8 JNASZ, JLSSZ (előadás nélkül) SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi és Európa-jogi
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
RészletesebbenA nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1
A nemzetközi folyók Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Témakörök 1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 2. A nemzetközi folyó fogalma 3. A nemzetközi vízjog. Vízügyi viták 4. A nemzetközi
RészletesebbenTantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
RészletesebbenTANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I.
1 TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I. 2009/2010. tanév II. félév JOGÁSZ SZAK JNA - NEJEN1XN JNA - NEJEN1XN/SZ SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék 2 A TÁRGY ALAPADATAI
RészletesebbenLakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1
Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek
RészletesebbenRÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN
RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN Szeibert Orsolya habil. egyetemi docens 2016. május 26. ÉLETTÁRSAK A PTK.-KBAN Ptké. rendelkezései 2014. március 15 a határvonal mindkét
RészletesebbenA POLGÁRI JOG FORRÁSAI
A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést
RészletesebbenNemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény
Nemzetközi adásvétel A Bécsi Vételi Egyezmény Előzmények 1929: Ernst Rabel német professzor veti fel szükségességét A munka a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében indult meg 1964: HNMK elfogad
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenRészletek a Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleményéből
2. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogszabályba ütköző kikötés ezen okból semmis. A bíróság ezért először azt vizsgálja, hogy az általános szerződési feltételek között szereplő kikötés a jogszabályi
RészletesebbenMiskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések
Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenA nemzetközi bűncselekmény általános fogalmának hazai fejlődése
SÁNTHA FERENC A nemzetközi bűncselekmény általános fogalmának hazai fejlődése I. BEVEZETÉS A nemzetközi bűncselekmények fogalmának és az ebbe a körbe tartozó deliktumoknak a meghatározása a nemzetközi
Részletesebben8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog.
8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog. 2011. március 31. Nemzetközi jog II. I. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szervezete: Tagság állandó tagok + választott tagok Állandó:
RészletesebbenAz uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága
Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Uniós jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források Állam Jogalkotás Állam Jogalkotás EU jogalkotás
RészletesebbenTypotex Kiadó. Tárgymutató
Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút
Részletesebben2015/27. SZÁM TARTALOM
2015/27. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 31/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 27.) sz. vezérigazgatói utasítás a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV-START Ért. 17.) sz. vezérigazgatói
RészletesebbenA nemzetközi jog és a magyar jog viszonya
A nemzetközi jog és a magyar jog viszonya Szerző: Molnár Tamás Affiliáció: adjunktus, BCE NTI; jogi kutató, Európai Unió Alapjogi Ügynökség (Bécs) Rovat: Alkotmányjog Rovatszerkesztő: Bodnár Eszter, Jakab
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenEU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI
EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI JOGI ISMERETEK ELŐADÓ: DR. SZŰCS ILONA 1 Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Nappali tagozat 2015.02.10. TARTALOM: 1-2. ELŐADÁS Jog fogalma és alapvetései Nemzetközi
RészletesebbenNemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév
Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 10 (félévenként 5) minimumkérdés mindegyikére helyes választ
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenLattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1
A közösségi (uniós) jog Forrásai, elsőbbség, közvetlen hatály és alkalmazhatóság 2008. április Lattmann Tamás ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék A közösségi jog, mint autonóm jogrend Közösségi jog: acquis
Részletesebben2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE
TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére.
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának A L J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati
RészletesebbenA korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések
A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának
RészletesebbenAz Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô
RészletesebbenKÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:
KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenKüzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen
Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,
RészletesebbenBlutman László A nemzetközi jog joghatásai az alkotmánybírósági eljárásokban
Blutman László A nemzetközi jog joghatásai az alkotmánybírósági eljárásokban 1. A nemzetközi jog helyzete a belső jogban: egy differenciáltabb megközelítés szükségessége 2. A joghatások leírása: hét lényeges
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 14. (OR. en) 10258/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0103 (NLE)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. június 14. (OR. en) 10258/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0103 (NLE) AVIATION 139 ISL 8 N 10 USA 41 RELEX 522 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy:
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenBevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)
1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 29. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0367 (NLE) 14996/16 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
Részletesebben9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály
Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenSectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb
RészletesebbenA tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék Tájékoztató és Tematika NEMZETKÖZI ÉS EU KÖZJOG c. tantárgyból a Levelező munkarend III. évfolyam biztonsági
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenA nemzetközi szerződések alkalmazásának felfüggesztése fegyveres konfliktus miatt
Szalai Anikó A nemzetközi szerződések alkalmazásának felfüggesztése fegyveres konfliktus miatt Bevezetés A szerződő felek között keletkező hadiállapot szükségszerűen kihatással van a közöttük létrejött
RészletesebbenA kkv-k hozzáférése az uniós közbeszerzési piacokhoz
A kkv-k hozzáférése az uniós közbeszerzési piacokhoz Poszler Gergő Európai Bizottság Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság C/2 csoport Közbeszerzési jog I. A jelen prezentációban szereplő információk
RészletesebbenA cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés gyakorlati kérdései. Dr. Kőrös András HVG-Orac Ptk. konferencia január 10.
A cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés gyakorlati kérdései Dr. Kőrös András HVG-Orac Ptk. konferencia 2019. január 10. A cselekvőképesség a Ptk.-ban A cselekvőképesség korlátozásának új rendszere
RészletesebbenMegalapozó tanulmány az NBSZ 9. kötethez kiadandó hegesztési útmutató előkészítéséhez
Megalapozó tanulmány az NBSZ 9. kötethez kiadandó hegesztési útmutató előkészítéséhez Gayer Béla Műszaki Igazgató 2017. Május 31 Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés /MHtE/ Tartalom:
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
RészletesebbenTanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei
Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,
RészletesebbenTANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I.
1 TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I. 2017/2018. tanév tavaszi félév JOGÁSZ SZAK tagozat: JNASZ JLSSZ JL8SZ (előadás nélkül) JLS (előadás nélkül) SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi és Európa-jogi
Részletesebben99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról
99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. december 2. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0295 (NLE) 15295/14 PECHE 526 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
RészletesebbenEU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI
EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI JOGI ISMERETEK ELŐADÓ: DR. SZŰCS ILONA 1 Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Nappali tagozat 2015.02.17. TARTALOM: 3. ELŐADÁS Nemzetközi szervezetek ENSZ ENSZ alintézményei
RészletesebbenÁldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság
Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új
RészletesebbenVízöntő Gyógyszertár 2085 Pilisvörösvár Fő u. 69/a Vízöntő Patika Kft. 2085 Pilisvörösvár Klapka u. 30. www.vizontogyogyszertar.
VÍZÖNTŐ GYÓGYSZERTÁR HŰSÉGPROGRAM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalom 1. A működési szabályzat érvényessége... 2 2. Általános feltételek, belépés... 3 3. A Regisztráció igénylése, adattartalma... 3 4. A Törzsvásárló
Részletesebben2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.
RészletesebbenAz Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén
Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik
RészletesebbenKötelezettségvállalások és utóvizsgálatok a GVH antitröszt eljárásaiban
Kötelezettségvállalások és utóvizsgálatok a GVH antitröszt eljárásaiban dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán Budapest, 2014. június 17. Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda is a member
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 15. (OR. en) 12838/11 WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES 79 RESTREINT UE
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 15. (OR. en) 12838/11 EXT 2 A MINŐSÍTÉS RÉSZLEGES FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2011. július 14. Új státusz: Tárgy: WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES
RészletesebbenHatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez
ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
RészletesebbenA közjegyzői nemperes eljárások
A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenAz élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
Részletesebben