Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Átírás

1 A közösségi (uniós) jog Forrásai, elsőbbség, közvetlen hatály és alkalmazhatóság április Lattmann Tamás ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék A közösségi jog, mint autonóm jogrend Közösségi jog: acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége viszont az acquis communautaire (EU óta: uniós acquis (uniós vívmányok)) ennél szélesebb, mindent magában foglaló kategória Európai Bíróság (EB) szerint: A közösségi jog sajátos, a nemzeti jogtól és a nemzetközi jogtól is elkülönülő jogrend. közösségi jog uniós jog (Lisszaboni Szerződés) A közösségi jog, mint autonóm jogrend Autonomista felfogás közösségi jog: sui generis jogrend saját maga állapítja meg a nemzeti joggal való viszonyára vonatkozó szabályokat korlátok: csak az EK jog maga fórum: csak az EB (közösségi jog értelmezésének monopóliuma) Alkotmányos felhatalmazások elmélete közösségi jog tagállamon belüli érvényesüléséhez továbbra is szükséges a belső alkotmányos felhatalmazás a közösségi jog tagállami joggal való viszonyára vonatkozó szabályokat is belsőleg el kell ismerni korlát: tagállami alkotmány fórum: tagállami alkotmánybíróság (vagy megfelelője) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

2 Közösségi (uniós) jog Nemzetközi jog Közösségi (uniós) jog i (belső) jog Közösségi (uniós) jog nemzetközi jog? Alanyok? Nemzetközi jog ok + nk. szervezetek Közösségi jog Egyének is Szabályozási tárgykör? közi viszonyok (közjogi) EK (EU), tagállamok, egyének magánjogi jellegű viszonyai is Közvetlen alkalmazhatóság? Nem jellemző Egyes források esetén közvetlen hatály és alkalmazhatóság Kikényszerítés? i önsegély + esetlegesen bírói út Bírói út Belső jog működésének modellje vertikális viszonyok horizontális viszonyok Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 2

3 Nemzetközi jog működésének modellje nemzetközi jog területe Közösségi (uniós) jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források EU jogalkotás Közösségi (uniós) jog nemzetközi jogi gyökerekkel bíró, de jellegében a belső joghoz hasonló sajátos, önálló jogrend Sajátosságai: közösségi hatáskörökben a közösségi intézmények alkotják meg + bizonyos esetekben a tagállami jogalkotás közreműködésével elsőbbséget élvez a tagállami joghoz képest esetenként (nem mindig!) közvetlen hatály/alkalmazhatóság Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 3

4 Közösségi (uniós) jog elsőbbség, közvetlen hatály elsőbbség: a közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállami jogi előírásokkal szemben közvetlen alkalmazhatóság: a jog végrehajtása független az esetleges tagállami végrehajtástól közvetlen hatály: a közösségi jog közvetlenül hoz létre egyéni jogokat és kötelességeket, melyek védelme és érvényesítése a nemzeti bíróságok kötelezettsége Közösségi (uniós) jog elsőbbség, közvetlen hatály Vertikális közvetlen hatály állam-egyén viszonylat Horizontális közvetlen hatály egyén-egyén viszonylat Közösségi (uniós) jog források Elsődleges források ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS JOGELVEK Másodlagos források 1. pillér EK Rendelet Irányelv Határozat Ajánlás, állásfoglalás Közös stratégia 2. pillér Együttes fellépés Közös álláspont Nk. megállapodás 3. pillér KKBP BRIE Kerethatározat Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 4

5 Alapító szerződések Európai Szén- és Acél Közösséget létrehozó szerződés 1950 (2002-ben hatályát veszítette) Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (RSZ, majd EKSZ) EURATOM szerz. Európai Közösségek egységes Tanácsát, illetve egységes Bizottságát létrehozó szerződés (a Fúziós szerződés) 1965 Európai Egységes Akta 1986 Az Európai Unió létrehozására vonatkozó Maastrichti Szerződés (EUSZ) 1992 Amszterdami Szerződés (ASZ) 1997 Nizzai Szerződés (NSZ) 2001 Lisszaboni Szerződés (Reformszerződés) egyes csatlakozási egyezmények Csatlakozási egyezmények Dánia, Egyesült Királyság, Írország 1972 Görögország 1980 Spanyolország, Portugália 1985 Ausztria, Finnország, Svédország 1994 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 2003 Bulgária, Románia 2005 Általános jogelvek emberi jogok elsődlegesen ET, EJEB eredményei a jogalkotás és jogalkalmazás jogállami elvei EU Bíróság gyakorlatának termékei + mint nemzetközi jogi forrás (ld. ICJ 38. cikk) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 5

6 Általános jogelvek megismerési forrásai Európai Bíróság (EB) gyakorlata: értékelő jogösszehasonlítás tagállamok közös alkotmányos hagyományai nem valamennyi és nem a legnagyobb közös nevező a tagállamok által megerősített emberi jogi tárgyú egyezmények (az Európa Tanács keretében) Emberi Jogok Európai Egyezménye Európai Szociális Charta Általános jogelvek (EB gyak.) Audietur et altera pars (hallgattassék meg a másik fél) Hatékony jogi felülvizsgálat elve Equity (igazságosság, méltányosság) Jóhiszeműség elve (EK szervek eljárása jogalappal + magánszemélyek: visszaélés til.) Jogbiztonság elve Visszaható hatály tilalma (általában csak negatív értelemben, de lehet kivétel) Szerzett jogok védelme (szűk kivételekkel) Bizalomvédelem elve (közösségi jogalkotással kapcs. elvárások terén) Arányosság elve Elsődleges jogforrások elsőbbsége Az államok által megkötött nemzetközi szerződések elsőbbsége az állami joghoz képest nemzetközi jogi evidencia Elsődleges jogforrások : nemzetközi szerződések, vagy amúgy is kötelezőnek elismert jogelvek Costa v. E.N.E.L. (1964) Kérdés: lex posterior későbbi törvény szabálya leronthatja-e a törvényi szinten lévő nemzetközi szerződés szabályát? Bíróság: A közösségi jog alkalmazásának nem akadálya a későbbi nemzeti jogszabály Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 6

7 Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya Van Gend en Loos v. holland adóhatóság (1963) Kérdés: a holland cég jogosult-e közvetlenül a Római Szerződés egy cikkére hivatkozni? Bíróság: a közösségi jog egy új, elkülönült jogrend, amelynek javára az államok körülhatárolt területen korlátozták szuverén jogaikat, amelynek jogalanyai a tagállamok és azok állampolgárai is Costa v. E.N.E.L. (1964) Bíróság: A közösségi jog saját jogrend, mely a tagállamok jogrendje integráns részévé vált és amelyet bíróságaik alkalmazni kötelesek. Indokok: EK (határozatlan idő, saját jogalanyiság, jogképesség,hatáskörök) + EKSZ szövege és szelleme Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya négy feltétel: a közösségi jogi előírás akkor alkalmazandó közvetlenül, ha egyértelmű feltétlen önálló negatív tartalmú További fejlődés: a négy feltétel eróziója a további jogértelmező munka során a Bíróság folyamatosan lazította a fenti kritériumokat Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya A négy feltétel eróziója pl. ad 1. (egyértelműség) Defrenne v. SABENA (1976) Kérdés: egyenlő munkáért egyenlő bér elve közvetlenül hatályos-e stewardess pereli a légitársaságot Bíróság: a konkrét ügyben az elv konkrétan értelmezhető a ténylegesen azonos munka miatt, így a válasz, hogy igen pl. ad 3. (önállóság) Reyners v. Belgium (1974) Kérdés: RSZ 52. cikk közvetlen hatálya? el kell törölni minden korlátozást de ez nem történt meg, nem fogadta el a Tanács a szükséges irányelveket Bíróság: közvetlenül hatályos, mert amúgy is ez volt a cél pl. ad 4. (negatív tartalom) Lütticke v. Hauptzollamt Saarlouis (1966) Bíróság: nem csak negatív tartalom esetén perelni lehet az államot egy cselekvésre felszólító közösségi szabály nem teljesítése esetén, ha az arra adott határidő eltelt (Lütticke-elv) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 7

8 Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya közvetlen hatály kiterjesztése a horizontális jogviszonyokra a vertikális (azaz a közigazgatási jellegű) jogviszonyokra egyértelművé vált mi lesz a magánjogiakkal (horizontális)? először csak a főbb elvek tekintetében, majd általánosan is elismerték Walrave, Koch v. Association Cycliste (1974) Kérdés: diszkrimináció állampolgársági alapon a kerékpáros szövetség versenykiírásában Bíróság: horizontális viszonyokra is alkalmazhatóak a főbb elvek az állampolgárságon alapuló bármely megkülönböztető bánásmód tilalma nemcsak a kormányzati intézkedések esetében érvényes, hanem a nem-kormányzati megegyezésekre (mint pl. a szövetségek alapszabályzata) is vonatkozik 1. pillér EKSZ 249. cikk Feladatai ellátása érdekében és e szerződés rendelkezéseinek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács közösen eljárva, valamint a Tanács, illetve a Bizottság rendeleteket alkot és irányelveket bocsát ki, határozatokat hoz, ajánlásokat tesz vagy véleményt ad. Rendelet (regulation, reglement) Irányelv (directive) Határozat (decision) Ajánlás (recommendation) Vélemény, állásfoglalás (opinion) RENDELET Általános hatállyal bír. Minden elemében kötelező. Közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. EK minden nyelvén meg kell jelentetni a Hivatalos Lapban Esetenként igényelhet további nemzeti jogalkotást is, de ez nem érinti kötelező jellegét és közvetlen hatályát. Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 8

9 RENDELET elsőbbsége Elsőbbség akár a tagállami alkotmánnyal szemben: Internationale Handelsgesellschaft mbh v. Einfuhr- und Vorratsstelle für Getreide und Futtermittel (1970) Probléma: A német Alkotmány által garantált alapjog (tulajdonhoz való jog) sérelmének lehetősége a közösségi jogi előírás által Bíróság: közösségi jog egységes érvényesülése igényli, hogy a közösségi szervek aktusait ne a nemzeti jog mentén ítéljék meg Ezért nem érinti egy közösségi aktusnak a tagállamban való érvényességét vagy alkalmazhatóságát az arra való hivatkozás, hogy az adott állam alkotmányában konkrét formát öltő alapjogok vagy a nemzeti alkotmány strukturális elvei sérülnek. BVerfG. ezt követő ügyei: Solange I. (1974), Solange II. (1978), Maastricht (1993), Banánpiaci rendtartás (2000) RENDELET elsőbbsége Eljárási következmény: Simmenthal II. ügy Simmenthal Spa v. Ministero delle Finanze (1978) Kérdés: kérhető-e normakontroll a tagállami alkotmánybíróságtól? Bíróság: perbíróság alkalmazza a közvetlenül hatályos közösségi jogi normát, az ellentétes tagállami jogszabály alkalmazásától tekintsen el RENDELET közvetlen hatálya? EKSZ alapján mindenképpen közvetlenül hatályosul Bizottság v. Olaszország (1973) Kérdés: lehet-e állami szabályozást kibocsátani a rendeletek végrehajtására? Bíróság: nem, hacsak maga a R nem írja elő + horizontális közvetlen hatály egyértelmű Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 9

10 IRÁNYELV Az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, de a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. Az eredmény tekintetében állít fel kötelezettséget jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállam számára. Ha minden tagállamra kötelező, akkor Hivatalos Lapban közzé kell tenni. Egyfajta kompromisszum a szabályozási szükséglet és tagállami szuverenitás között IRÁNYELV kötelezettségek! határidő (1-3 év között) nem feltétlenül kell egységes belső jogforrási formában DE az alkotandó jogszabály(ok)nak meg kell felelni az alábbiaknak: Effet utile biztosítása (hatékony érvényesülés) Megismerhetőség Normavilágosság Általánosan kötelező jelleg Csupán a megfelelő állami gyakorlat nem elég (pl. APEH iránymutatások kiadása, mint a gyakorlat jele) IRÁNYELV közvetlen hatálya? Az EKSZ rendelkezéseiből nem olvasható ki a közvetlen hatály, SŐT mivel kifejezetten jogalkotási kötelezettséget írnak elő, úgy tűnhet, hogy nincs ilyen DE Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 10

11 IRÁNYELV közvetlen hatálya? Franz Grad v. Finanzamt Traunstein (1970) Bíróság: az irányelv közvetlenül hatályosulhat tartalom számít effet utile ha LEJÁRT a jogalkotásnak megadott határidő állammal szemben lehet közvetlenül hivatkozni rá, HA az nem teljesítette jogalkotói kötelezettségét Ursula Becker v. Finanzamt Münster Innenstadt (1982) Kérdés: ha az adózó az adóbevallását egy harmonizációs irányelvnek megfelelően készítette el, de az állam nem felel meg annak, hivatkozható-e az irányelv? Bíróság: igen harmonizációt szolgáló irányelvek is közvetlenül hatályosak IRÁNYELV közvetlen hatálya? Fordított vertikális közvetlen hatály? Officier van Justitie v. Kolpinghuis Nijmegen (1987) Kérdés: állam hivatkozhat-e irányelvre magánszeméllyel szemben, ha az nem felel meg egy át nem ültetett irányelv előírásának? Bíróság: az irányelvek alapvetően állami, jogalkotói kötelezettséget jelentenek, ezért fordítottan nem hatályosulnak közvetlenül IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály? Marshall v. Southampton and South-West Hampshire Area Health Authority (1986) Kérdés: lehet-e magánjogi jogalanyokkal szemben az át nem ültetett irányelvekre hivatkozni? (pl. munkaügyi per) Bíróság: az irányelvek állami kötelezettséget jelentenek, NEM Faccini Dori v. Recreb (1994) Kérdés: Olaszo. még nem ültette át a házaló kereskedelemről szóló irányelvet, de a felperes alkalmazni akarta a kereskedővel szemben Bíróság: bár a szabály jellegénél fogva alkalmas lenne a közvetlen hatályra, az állam mulasztása által okozott jogi bizonytalanság nem terhelhető a magánjogi felekre, így a kereskedőre sem Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 11

12 IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály? Újabb eredmények: lazul a szigor, de még mindig nem elfogadott az irányelvek horizontális közvetlen hatálya állami szerv fogalmának kiterjesztése közvetett hatály tagállam kártérítési felelőssége IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály? állami szerv fogalmának kiterjesztése A. Foster and Others v. British Gas (1990) Bíróság: magánjogi jogviszonyokban eljáróállam (pl. munkáltatóként) is államnak tekinthető a közvetlen hatály alkalmazása céljából HATÁROZAT (döntés) Teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl. Ügydöntő jelleg Címzettje lehet tagállam és magánjogi jogalany is A közigazgatási aktusokhoz hasonlítható de facto válhat egyfajta normatív előírássá is Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 12

13 VÉLEMÉNY, AJÁNLÁS Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek Lehet jogi jelentőségük más szabály értelmezésénél eljárási feltételként 2. pillér közös stratégia (common strategy) együttes fellépés (joint action) közös álláspont (common position) határozat (decision) Lisszaboni Szerződés: 2. pillér helyén határozatok 3. pillér közös álláspont (common position) kerethatározat (framework decision) határozat (decision) nemzetközi egyezmény (convention) Lisszaboni Szerződés: 3. pillér beolvad az 1. pillérbe Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 13

14 Alkotmányszerződés (elbukott reform) Lisszaboni szerződés (Reformszerződés) I-33. cikk: Az Unió jogi aktusai európai törvény megfelel rendelet európai kerettörvény megfelel irányelv európai rendelet megfelel végrehajtási rendelet v. irányelv európai határozat megfelel határozat ajánlás és vélemény. megfelel ajánlás és vélemény föderalista jellegű elemek kiiktatása európai törvény, európai kerettörvény nem lesz határozat lesz elfogadható a megszűnő második és harmadik pillér helyén Alkotmánysz. Reformsz. A közösségi jog forrásainak megjelölése Természetes számozás A Tanács 1086/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az euro és az eurót bevezető tagállamok pénznemei közötti átváltási árfolyamokról szóló 2866/98/EK rendelet módosításáról A Tanács 1086/2006/EK rendelete Council Regulation (EC) No 1086/2006 A közösségi jog forrásainak megjelölése CELEX számozás (szektor)(évszám)(betűjel)(aktus száma) 32006R1086 kód értelmezése: 3 a CELEX dokumentációs rendszerében a hármas szektor jelenti a másodlagos jogforrásokat 2006 a jogforrás keletkezési ideje R a jogforrás formája (R = rendelet) 1086 a jogforrás sorszáma az adott évben Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 14

15 A közösségi jog forrásainak fellelhetősége Európai Unió hivatalos lapja (HL vagy OJ) Eur-Lex (CELEX Európai Bíróság IRM CompLex Köszönöm a figyelmet! Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 15