jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I November 25. D. Az állam immunitása

Átírás

1 12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása A nemzetközi jog forrásaiban Tartalmának meghatározása Az ENSZ gyakorlatában C. A népek önrendelkezési joga A nemzetközi jog forrásaiban Meghatározása Alanya: a nép Külsı és belsı önrendelkezés Pro-demokrácia intervenció D. Az állam immunitása 1

2 A nemzetközi jog strukturális elvei A nemzetközi jog funkciója A funkció megvalósítására szolgáló eszközök: Régen: állami alapjogok tana (jog az önfenntartásra, a függetlenségre, az egyenlıségre, kapcsolatok létesítésére és a tiszteletre) Ma: a nemzetközi jog strukturális elvei Szuverén egyenlıség elve A beavatkozás tilalma Népek önrendelkezési joga Az állam immunitása, stb. A. A szuverén egyenlıség elve Központi szerepe van a nemzetközi jogban Helye a nemzetközi jog forrásaiban: Szerzıdéses szabály különbözı összetevıi nki szerzıdésekben (ENSZ Alapokmány, nki szerzıdések és dokumentumok) Nki általános szabálya 2

3 nem emelkedett-e kógens szabály rangjára? NEM Miért? Formai érv: nincs benne felsorolásokban Ellentmondana a nemzetközi gyakorlatnak (elszakadás, beolvadás, cessio) Szerzıdésekben is vannak kifejezett kivételek a szuverén egyenlıség alól, pl. ENSZ BT, Alapokmány módosítása A szuverenitás fogalma Sok fogalom létezik? Nemzetközi jogi fogalom Palmasszigetek ügy Palmas-szigetek ügy 1928, ÁVB USA v. Hollandia?: szigetek feletti szuverenitás Spanyol-amerikai háborút lezáró béke: Fülöp-szigetek megszerzése (1989) Holland-Kelet-India része Spanyolországnak nem volt szuverenitása a terület felett azt nem is adhatta át Szuverenitás lényege? 3

4 A szuverenitás az államok közötti kapcsolatokban függetlenséget jelent államok közötti viszonyt feltételez A területi szuverenitás magába foglalja az állami tevékenységek gyakorlásának kizárólagos jogát a Föld meghatározott részéhez, az államterülethez kötıdik Szuverenitás lényege: állam függetlensége DE szuverenitás függetlenség Szuverenitás: függetlenség védelmét juttatja kifejezésre kötelezettség terheli az államokat arra, hogy kölcsönösen tartsák tiszteletben a szuverenitásban rejlı jogokat A szuverenitás kifejezıdése nemzetközi jogi normákban: Szuverenitás vélelme Nemzetközi szerzıdések jogában: fenntartások tételének szabadsága, megszorító értelmezés, stb. Persistent objector szabály Nincs kötelezı bíráskodás A szuverenitás nem korlátozhatatlan korlát: nemzetközi jog 4

5 A szuverén egyenlıség elvének tartalma Dokumentumok (kvázi-autentikus értelmezés) baráti kapcsolatok elveirıl szóló közgyőlési deklaráció (1970) helsinki záróokmány (1975) Tartalmi elemek: Állam cselekvési szabadsága Állam impériuma Területi integritás Jogi egyenlıség Az állam cselekvési szabadsága: minden államnak elidegeníthetetlen joga van politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerének szabad megválasztására és fejlesztésére + külpolitika meghatározása Nemzetközi jog korlátozhatja (pl. Mo.-n a királypuccsok) Az állam impériuma = fıhatalom, az állami tevékenységek gyakorlásának kizárólagos joga az állam területén a személyek, a dolgok és helyzetek vagy életviszonyok az állam hatalmának vannak alávetve jogszabályokkal rendez az állam Teljes és kizárólagos Korlátozhatja a nemzetközi jog: pl. nemzetközi szolgalom, kisebbségi jogok 5

6 Területi integritás: az állam szabadon használhatja saját területét és azzal szabadon rendelkezhet Egymás területi integritását kölcsönösen tiszteletben kell tartani Problémás: terület mozgó elemei Jogi egyenlıség: az államok jogilag egyenlık nemzetközi jogi szempontból nem alávetettek egymásnak DE tényleges egyenlıtlenség Jogi egyenlıség megnyilvánulásai pl.: 1 állam egy szavazat Felelısség: felelıs állam kötelezettségei ugyanazok, mindegy melyik államról van szó Nki bírói fórumok elıtti egyenlıség Bizonyos területeken a tényleges egyenlıtlenség kifejezett vagy hallgatólagos elfogadása: BT Univerzális szervezeteknél a szervek megkettızése Pénzügyi intézményeknél: Ø 1 állam 1 szavazat 6

7 tényleges egyenlıtlenség jogi mérséklését biztosító megoldások: Gazdasági kapcsolatok területén: kompenzáló egyenlıtlenség államok nemzetközi kötelezettségeit a helyzetükben megmutatkozó tényleges különbségekhez igazítják: nemzetközi szervezetekben a tagdíj, stb. B. A beavatkozás tilalma Leggyakrabban emlegetett és hivatkozott alapelv, pl.: Védekezési eszköz Legitimálja a tétlenséget Kialakulásának állomásai: Klasszikus kor: azt vizsgálták, hogy mikor lehet beavatkozni Francia forradalom: elsı megfogalmazás Szent Szövetség: felhatalmazás az intervencióra Monroe-elv XX. szd: humanitárius intervenció feltalálása A nemzetközi jog forrásaiban Szerzıdéses szabály ENSZ Alapokmány expressis verbis: szervezete nem avatkozhat be! ENSZ Alapokmány: állam-állam viszonyban (szuverén egyenlıség elve, erıszak tilalma) Regionális szervezetek alapító szerzıdéseiben (pl. bogotai charta) Nemzetközi jog általános szabálya kogens szabály-e? nem (Afrikai Unió Alapító Okmánya ) 7

8 Tartalmának meghatározása Minden államnak joga van arra, hogy ügyeit külsı beavatkozás nélkül irányítsa szuverenitás és a non-intervenció feltételezik egymást Mi az a küszöb, melynek átlépése nemzetközi jogi szempontból megengedhetetlen beavatkozásnak minısül? csak példálózó jelleggel határozható meg Beavatkozás megengedhetetlen, HA: Beavatkozó állam magatartása kényszerítı jellegő fegyveres beavatkozás + A kényszer, a diktátum, a nyomás jegyeit mutató nem fegyveres beavatkozás is tilos Beavatkozás tárgya az állam érinthetetlen ügye: domaine réservé (fenntartott ügyek) A domaine réservé: állam bel-és külügyeinek olyan köre, amelyben az állam nem vállalt nemzetközi kötelezettségeket, ilyenek nem terhelik, tehát ezek vonatkozásában fennmarad teljes cselekvési szabadsága Határai viszonylagosak: Terjedelme egyes országok tekintetében eltér Idıben változik Feltétlen joghatóság: az ide tartozó ügyekben az állam nem vállalhat nemzetközi kötelezettséget, mert ellenkezı esetben elvesztené szuverenitását, sıt állami identitását Ø 8

9 Non-intervenció az ENSZ gyakorlatában A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely állam belsı joghatóságának körébe tartoznak Beavatkozás tilalmát a gyakorlat szőkítette: Napirendre tőzés és megvitatás beavatkozás Absztrakt és általános ajánlás nem kényszerítı jellegő Konkrét határozat nem diktátum, csak erkölcsi nyomás Vannak kivételek? C. A népek önrendelkezési jogának elve Elızmények: Francia forradalom Politikai elv: Wilson, Lenin Megjelenése a nemzetközi jogban: ENSZ Alapokmány A nemzetközi jog forrásaiban: Szerzıdéses szabály: ENSZ Ao.: cél a népeket megilletı egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartása. Ellentmondás: gyámsági rendszer szabályozása Kiterjesztı, dinamikus értelmezés: Közgyőlés határozataival Más szerzıdésekben kivételes A nemzetközi jog általános szabálya kógens szabály 9

10 Meghatározása Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya + Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) Közös 1. cikk Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlıdésüket. Alanya: a nép Mi a nép? ENSZ kezdeti gyakorlata: gyarmati területek lakossága ( ellentmondások) Kiterjesztı értelmezés: Fajüldözı rendszerek és idegen elnyomás alatt élı népek Föderációk egyes tagállamainak lakossága (Badinter bizottság Jugoszlávia) minden szuverén állam lakossága, mint nép rendelkezik az önrendelkezés jogával (belsı önrendelkezés) Alanya: a nép Mi a nép? ENSZ kezdeti gyakorlata: gyarmati területek lakossága ( ellentmondások) Kiterjesztı értelmezés: Fajüldözı rendszerek és idegen elnyomás alatt élı népek Föderációk egyes tagállamainak lakossága (Badinter bizottság Jugoszlávia) minden szuverén állam lakossága, mint nép rendelkezik az önrendelkezés jogával (belsı önrendelkezés) 10

11 Külsı és belsı önrendelkezés Külsı: gyarmati terület függetlenségét jelentette A külsı önrendelkezés folyamata lényegében befejezıdött Belsı: minden nép szabadon dönthet államának politikai rendszerérıl, állam- és kormányformájáról, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyairól Belsı önrendelkezés lehetséges értelmezései: = szuverenitás egyik tartalmi eleme: az állam döntési szabadsága szuverenitás elnyelte az önrendelkezést az állam szuverenitásának gyakorlása során az állam kormányzata köteles figyelembe venni az ország lakosságának, azaz a népnek szabadon kifejezett akaratát hatalom demokratikus legitimációja Belsı önrendelkezés mint a hatalom demokratikus legitimációjának követelménye Belsı önrendelkezés teljesülése, ha az állam cselekvéseiben figyelembe veszi a nép akaratát Ez általában demokráciát feltételez (választásokon lehet kifejezni ezt az akaratot belsı önrendelkezés a politikai jogokon keresztül realizálódik) A demokrácia sok nemzetközi szerzıdésben követelmény: pl. ET Statútuma 11

12 Mit tehet a nemzetközi közösség, ha nincs demokratikus legitimáció? Pl.: Zsarnoki rendszer kizárása nemzetközi szervezetbıl Elítélés mint diplomáciai eszköz Nemzetközi felelısség Pro-demokrácia intervenció (?) Pro-demokrácia intervenció Amerikai nemzetközi jogban elfogadott Ha erıszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés valósul meg ~ humanitárius intervenció nem helyes az azonosítás (hum. int.: cél az emberi életek megóvása) Politikai cél dominál: zsarnoki rendszer megdöntése, amely elnyomja a nép belsı önrendelkezési jogát Pro-demokrácia intervenció esetei: BT cselekszik vagy felhatalmazást ad, tehát a belsı helyzetet a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetéseként értékeli jogszerősége vitathatatlan pl. Dél-Afrikával szemben, békefenntartó hadmővelet Szomáliába a demokrácia helyreállításának céljából kérdéses: ha nem cselekszik, csak tudomásul vesz 12

13 Egyoldalú intervenció (BT nem képes vagy nem akar lépéseket tenni) pl. USA panamai beavatkozása (1989) LEGITIMÁLHATÓ? Ao. Sajátos értelmezése: az ilyen beavatkozás nem összeegyeztethetetlen az Ao. Céljaival Demokrácia a nemzetközi béke és biztonság záloga, mert a demokráciák békeszeretık nem meggyızı érvek a nki közösség többsége nem fogadja el jogszerőségét D. Az állam immunitása magánszemélyek (természetes és jogi személyek) hazájuk bíróságán perelhetnek-e külföldi államot? Fıszabály: egyetlen állam bíróságainak sem lehet joghatósága más állam felett Korábban: abszolút immunitás XX. század: megszorító gyakorlat Állami tevékenységek: de iure imperii: a közhatalom gyakorlása állam immunitása de iure gestionis: az állam és szervei egyéb tevékenységei nincs immunitás számos állam, különösen egyes latin-amerikai és fejlıdı országok elvben legalábbis kitartanak az abszolút immunitás mellett Mo.: sokáig abszolút immunitás, ma a fıszabály 13