Szuverenitás és önrendelkezési jog

Átírás

1 Szuverenitás és önrendelkezési jog Valki László szeptember A nemzetközi jog fő rendező elvei 1. Szuverenitás 2. Önrendelkezési jog 3. Államok egyenlősége 4. Erőszak tilalma

2 1. Szuverenitás Harcos szuverenitás fogalom belső: osztatlan, korlátlan főhatalom külső: teljes függetlenség Valóban korlátlan és teljes? Bodin (1576) A főhatalom a nemzeté, amely átruházza azt az abszolút uralkodóra Szuverenitás mégsem abszolút, mert azt természetjog isteni törvények magántulajdon nemzetközi jog korlátozza

3 Grotius (1625) Uralkodó hatalma korlátlan, de be kell tartania isteni jogot természetjogot Háború és béke joga (jus ad bellum, jus in bello) Polgárság az abszolút uralkodó szuverenitásáért küzd Milyen államot nevezhetünk jogi értelemben szuverénnek? Szuverén államok Egyesült Államok Nigéria Nauru Magyarország ( között is) Nem szuverén államok Bajor Szabad Állam Texas Állam (föderációs alkotmányok alapján) Németország ( ), Koszovó ( ) (nemzetközi jogi normák alapján) A jogi alávetettségben nem lévő államok szuverének: hasznos jogi fikció

4 Mo. nemzetközi jogi aktusai ( ) Párizsi békeszerződés (1947) UNESCO tag (1948) Duna egyezmény (1949) Népirtás tilalmáról egyezmény (1952) ENSZ tagság (1955) BT nem állandó tagja ( ) Részleges atomcsend szerződés (1963) Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1976) Szuverenitás fogalma helyett: jogi normák 1. Tiszteletben kell tartani az államok területi épségét, 2. politikai függetlenségét, 3. jogi egyenlőségét. 4. Nem szabad államok ellen erőszakot alkalmazni, 5. belügyeikbe beavatkozni. 6. Más államokkal szabadon szerződhet. 7. Más államhoz csatlakozhat. 8. Nemzetközi szervezethez csatlakozhat.

5 Milyen szervezetekhez csatlakozhat? Amelyek többségi, közvetlenül kötelező döntéseket hozhatnak? Amelyeknek nemzetekfeletti szerveik vannak? Az ilyen állam nem veszíti el szuverenitását? Nem veszíti el, mert: Állam szabadon csatlakozott Maga is részt vesz a döntéshozatalban Tehát él szuverenitásával 2. Önrendelkezési jog 1914 ben gyarmat: lakott területek 67% a lakos. 56% a 930 m ember Wilson, pápa, Lenin: önrendelkezést!

6 Önrendelkezési jog tartalma ENSZ KGY határozata (1960) szerint: 1. önálló állam alapítása 2. más államhoz való csatlakozás 3. saját politikai, gazdasági, kulturális rendszer megteremtése 4. természeti kincsek, erőforrások kiaknázása Önrendelkezési jog = emberi jog is Kötelezettség: más népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása Ki az önrendelkezési jog alanya? A nemzet? Mi a nemzet? nyelv kultúra történelem gazdaság összetartozás tudata vallás

7 Etnikai határok és államhatárok Egybeesnek Afrikában? Nigéria felszabadulása (1960) 250 törzs és nyelvcsoport, közülük joruba (18%) ibó (18%) hausza (10%)

8 Bizonytalanság ENSZ Alapokmány: önrendelkezési jog alanya a nép (peoples) Mi a nép? Egy adott területen élő emberek összessége Mekkora területen? Akkorán, amekkorán Az a nép, amely képes az önigazgatásra? Amelynek sikerül élnie jogával? Amelynek államalapítását elismerik? Amely nem nemzeti kisebbség? millió török iraki szír iráni örmény területeken Kurdok rossz helyen?

9 Szuverenitás versus önrendelkezési jog Gyarmati népek: teljes önrendelkezési jog (harcolhatnak, elszakadhatnak) Többi nép: csak kivételesen Szuverenitás versus önrendelkezési jog ENSZ KGY határozata (1970): Nem szabad támogatni olyan törekvéseket, amelyek szuverén és független államok teljes vagy részleges felosztására, területi integritásuk és politikai egységük megsértésére irányulnak Kivéve, ha egy állam kormányzata nem képviseli faji vagy más jellegű diszkrimináció nélkül az egész lakosságot Tehát: az elnyomott népek

10 Brit India felosztása (1947) Banglades megalakulása (1971) Külső erőszakkal tilos? Jugoszlávia felbomlása ( )

11 Szovjetunió felbomlása (1991) EU irányelvek Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásáról (1991) Az új államok tartsák tiszteletben: határok sérthetetlenségét jogállamisággal, demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos nkj i előírásokat leszereléssel, fegyverzetkorlátozással és nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nj i kötelezettségeket

12 Jugoszlávia felbomlásának EU feltételei Badinter bizottság: 1. Ha népszavazással kinyilvánította akaratát 2. Ha határai nem változnak (uti possidetis) 3. Erőszakos határmódosítás nem ismerhető el 4. Elszakadó szerbeknek (mint kisebbségnek) nincs önrendelkezési joguk Uti possidetis (ahogy birtokoltátok) Dél Amerika, több bírósági ítélet (1920 as évek) Afrikai Egységszervezet határozata (1964) Burkina Faso c. Mali (1986): Általános nemzetközi jogelv. A cél az, hogy megvédjék az új államok függetlenségét és stabilitását, amelyet a [gyarmati] igazgatási rendszer megszűnése után szakadár mozgalmak fenyegetnek.

13 Nemzeti kisebbségek jogai Kisebbségeknek csak kisebbségi jogaik vannak Nemzetközileg nincs joguk önrendelkezésre, autonómiára Magyarok mai aránya Erdélyben Koszovó (2008) 1999 ig Jugoszlávia tartománya 1999: NATO bombázás 2008 ig: UNMIK, KFOR igazgatás 2008: függetlenség kikiáltása Eddig 93 elismerés Ellenzi: Oroszország, Kína, India, Brazília Szlovákia, Románia Görögország, Ciprus, Spanyolország

14 Hágai NKB Koszovóról (2010) ENSZ KGY kérdése: Összhangban van e a nemzetközi joggal a koszovói ideiglenes önkormányzati intézmények által tett egyoldalú függetlenségi nyilatkozat? Hágai tanácsadó vélemény: csak a kérdésre válaszolunk Persze, hogy összhangban van! Dél Oszétia, Abházia (2008)

15 Orosz álláspont Koszovó nem szakadhat el Szerbiától Sohasem ismerjük el Koszovót De: Dél Oszétia és Abházia elszakadhat Grúziától Elismerjük Dél Oszétiát és Abháziát Palesztina (2011)

16 Katalónia (2012) A nemzetközi közösség stratégiája Államhatárok: a status quo fenntartása