30. A hidegháború. Előzmény:

Átírás

1 30. A hideghábrú Előzmény: II. világhábrú ( ) szövetséges hatalmak tengelyhatalmak A világhábrú alatt az Egyesült Államk (USA) és a Szvjetunió (SZU) még együttműködik, mindkettő tagja a szövetséges hatalmaknak május 8. a világhábrús küzdelmek vége Európában szeptember 2. Japán kapitulál véget ér a II. világhábrú Hábrús bűnösök felelősségre vnása nemzetközi törvényszék előtt béke- és emberiségelleni bűnök, hábrús bűnök Nürnbergi per 12 náci vezetőt halálra ítélnek Tkiói per 7 japán vezetőt halálra ítélnek Párizsi békeszerződések (1947) európai területi kérdések rendezése Külügyminiszterek Tanácsa A legerősebb győztes hatalmak (USA, SZU, Nagy-Britannia és Franciarszág) diplmáciai vezetői itt hzták meg a döntéseket már ekkr érezhető az érdekellentét a SZU és az USA között A hideghábrú fgalma Nagyhatalmi knfliktus az eddigi hagymánysan nagyhatalmnak számító államk elvesztik vezető szerepüket a világplitikában (Franciarszág, Nagy-Britannia, Németrszág) két nagyhatalm emelkedik ki: USA és a Szvjetunió szuperhatalmmá válik szuperhatalm: lyan állam, amely a plitikai, gazdasági és katnai érdekeit az egész világn képes érvényesíteni bipláris, azaz kétpólusú világplitika alakul ki Fegyverkezési verseny hagymánys fegyverkezési verseny a két szuperhatalm és érdekszféráik között páncéls szárazföldi, légi és vízi egyaránt felkészülés a jóslt III. világhábrúra a két szuperhatalm között nukleáris fegyverkezés legpusztítóbb fegyverek és hrdzóeszközeik halmzása mindkét ldaln atmbmba, hidrgénbmba, interkntinentális rakéták + űrverseny a világűr és a Hld meghódítása (1969 első ember a Hldn) katnai célú alkalmazás műhldak, csillaghábrús tervek

2 Geplitikai rivalizálás a két szuperhatalm egyszer sem került közvetlen katnai knfliktusba, hanem más rszágk területén flyó harckban, közvetlen vagy közvetett támgatással léptek fel egymás ellen (Krea, Vietnám, Afganisztán) Idelógiai ellentét Vasfüggöny ereszkedett le Európára (Churchill, Fultn 1946.) kulturális, idelógiai értelemben is Zsdanv-dktrína két tábr elmélet: szcializmus és kapitalizmus szembenállása 3 világ 1. világ: fejlett kapitalista rszágk (USA és érdekszférája) 2. világ: szcialista rszágk (SZU és érdekszférája) 3.világ: Közép- és Dél-Amerika, Afrika és Dél-kelet Ázsia fejlődő rszágai A hideghábrú szakaszai A szakaszlást a két szuperhatalm egymáshz való visznyának alakulása alapján végzik. A történeti irdalm több szakaszlást említ, az általam leírt az egyik lehetséges és elfgadtt. 0. szakasz: kperációs időszak 1945-ig az USA és a SZU szövetségesek, együttműködnek egymással a tengelyhatalmak elleni küzdelemben Átmeneti szakasz: a II. világhábrú végétől a Truman-dktrína meghirdetéséig Truman dktrína: Az USA segítséget nyújt (gazdaságilag és katnailag) minden lyan államnak, melynek szabadságát a kmmunizmus térnyerése fenyegeti. A dktrína a másdik világhábrú utáni status qu-ra vnatkzik, szkás a feltartóztatás plitikájának is nevezni. Célja az ún. dminó-effektus megakadályzása, tehát a szövetségesekből ellenségekké válnak Klasszikus hideghábrú a hideghábrú fgalma pntban felsrlt jellemzők ebben az időszakban a leghangsúlysabbak a két szuperhatalmnál Első enyhülés a kubai rakétaválságtól a Szvjetunió afganisztáni megszállásáig a két szuperhatalm közötti diplmácia felélénkült és a nukleáris fegyverkezés visszaszrítására is tettek kísérletet Kishideghábrú az afganisztáni megszállástól Grbacsv hatalmra jutásáig A Grbacsv által meghirdetett mdernizációs prgram, a peresztrjka (átalakulás) és a glasznszty (nyíltság) plitikai frdulatt jelentett a Szvjetunióban újra élénkülő fegyverkezés, diplmáciai távldás Másdik enyhülés

3 Grbacsv hatalmra jutásától a berlini fal lemlásáig Gazdasági rendszerek a hideghábrú alatt A II. világhábrú után Európa gazdasága nagyn rssz állaptban vlt az ipari termelés visszaesett, a mezőgazdaság sem tudta a szükséges keresletet kielégíteni ez a szélsőségek (így a szcialisták) megerősödését vetítette elő az USA ezt megelőzendő, egy átfgó segélyprgram megindítását kezdte meg Marshall-terv (1947) 17 milliárd USD-s segélycsmag 90%-a vlt valóban segély, 10% kölcsön a hábrú utáni újjáépítés legnagybb mtrja, segítségével Nyugat-Európa talpra állt a Marshall-terv hatására a nyugat-európai államk egymás közti gazdasági kapcslatai is skat fejlődtek a szcialista blkk rszágai a SZU tiltása miatt kimaradnak a segélyprgramból KGST (1949) Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a Marshall-tervre válaszul létrehztt szcialista gazdasági szervezet célja a szcialista rszágk gazdasági együttműködésének segítése, valamint a gazdaságilag elmaradttabb rszágk felzárkóztatása specializáció és munkamegsztás jellemezte tagjai főleg a SZU-val kereskedtek alapító tagk: SZU, Rmánia, Magyarrszág, Csehszlvákia, Lengyelrszág, Bulgária később csatlakztak: Albánia, NDK, Kuba, Vietnám, Mngólia és Jugszlávia EGK (1957) Európai Gazdasági Közösség, avagy Közös Piac az 1957-es Római szerződéssel alapítja meg Franciarszág, NSZK, Benelux államk és Olaszrszág. az európai integráció egy fnts lépcsője, az EK elődje célja egy gazdasági unió létrehzása vlt a tagk között Nukleáris fegyverkezés A hideghábrú egyik közpnti kérdése USA 1945-ben, a SZU 1949-ben fejleszti ki első atmbmbáját Aki ezt a fegyvert beveti, másdikként hal meg. patthelyzet alakul ki a kezdeti fegyverkezési verseny után Több ezer rbbanófejet gyártanak mindkét ldaln, egyre nagybb hatóerővel atm- és hidrgénbmbák Az interkntinentális rakéták egyre nagybb távlságra képesek eljuttatni a rbbanófejeket (több ezer km) Prevenció (megelőzés) kerül előtérbe, mindkét félnek érdeke elkerülni az atmhábrút frródrót (1963): közvetlen kmmunikációs összeköttetés a Fehér Ház és a Kreml között atmcsend (1963): a kísérleti atmrbbantásk krlátzására létrejött egyezmény

4 atmsrmpó egyezmény (1968): a nukleáris fegyverrel rendelkező rszágk nem segítik a többi rszágt saját atmfegyver létrehzásában SALT 1 (1972): nukleáris fegyverkrlátzási egyezmény a két szuperhatalm között SALT 2 (1979): újabb fegyverkrlátzási egyezmény, ám ez ssem lépett életbe Új intézmények a hideghábrú alatt ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) 1945-ben alapítják San Fransiscban, a Népszövetség utódaként célja a világbéke megőrzése és az államk együttműködésének elősegítése és nemzetközi feladatk ellátása tagjai az elismert, független államk Szervei: Közgyűlés New Yrk minden állam képviselteti magát Biztnsági Tanács 5 állandó tag (USA, SZU (1991-től Orszrszág), Tajvan (1971-től Kínai Népköztársaság), Nagy-Britannia és Franciarszág), melyeknek vétójga van az eléjük tárt kérdésekben tvábbi 10 tag választása 2 évente a Közgyűlés által Gazdasági és Szciális Tanács Titkárság diplmáciai szerep főtitkár: 2007-től Pan Ki Mun Szaksíttt intézmények IMF, FAO, UNESCO, UNICEF, WHO, stb. NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) 1949-ben alapíttták Washingtnban alapító tagk: Benelux Államk, Dánia, Franciarszág, Izland, Kanada, Nrvégia, Olaszrszág, Prtugália és az USA az USA vezette katnai szövetség később több európai rszág is csatlakztt Varsói Szerződés 1955-ben alapíttták Varsóban válaszul az NSZK azns évi belépésére a NATO-ba tagjai: NDK, Lengyelrszág, Csehszlvákia, Rmánia, Magyarrszág, Albánia, Bulgária és a Szvjetunió a SZU vezette katnai szövetség a tagrszágk beleegyeztek, hgy területükön szvjet katnák állmászzanak Németrszág helyzete A hábrú után 4 megszállási övezet jön létre (amerikai, francia, brit és szvjet irányítással) A szvjet megszállási övezetben lévő Berlint is 4 megszállási övezetre sztják A 3 nyugati megszállási övezet egyesül 1948-ban a nyugati részen valutarefrmt vezetnek be, ez aznban sérti a szvjetek érdekeit (gazdasági beflyás veszélye a keleti részre)

5 válaszul a szvjetek blkád alá vnják egész Berlint Nyugat-Berlin ellátását végül a nyugati államk légihídjával (flyamats utánpótlás repülőgépekkel) sikerül megvalósítani a SZU látva a blkád sikertelenségét felldja a blkádt 1949-ben megalakul a két német állam Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), a nyugati megszállási övezetekből, amerikai irányultsággal fntsabb kancellárk a hideghábrú alatt Knrad Adenauer, az NSZK első kancellárja ( ) Willy Brant, az NDK felé való nyitás elindítója ( ) Német Demkratikus Köztársaság (NDK), a keleti megszállási övezetből, szvjet irányultsággal 1961-ben az NDK a flyamats és nagyszámú kivándrlás kivédésére felépíti a berlini falat és lezárja határait nyugat felé ezzel az NSZK és az NDK közötti átjárás teljesen megszűnik a berlini fal Európa megsztttságának szimbólumává válik, végül 1989-ben bntják le Nemzetközi knfliktusk a hideghábrúban Kreai hábrú ( ) a II. világhábrú után a 38. szélességi fktól délre, a Kreai-félszigeten megalakul a Kreai Köztársaság (KK), északra pedig a Kreai Népi Demkratikus Köztársaság (KNDK) 1950-ben a szcialista berendezkedésű KNDK vezetője, Kim Ir Szen támadást indít a KK ellen, Krea újraegyesítésének céljával SZU támgatja, kezdetben jelentős sikereket ér el az USA a Truman-dktrínára hivatkzva beavatkzik a KK ldalán és visszanymja Kim Ir Szen-t a 38. szélességi fk mögé 1953-ban tűzszünetet kötnek, a 38. szélességi fkt jelölik meg választóvnalnak a mai napig nem született békeszerződés a hábrú ügyében Vietnámi hábrú ( ) az 1954-es Dien Bien Phu-i ütközetben Vietnám kivívja függetlenségét a franciákkal szemben az itt harcló Vietnámi Kmmunista Párt vezetője H Si Minh, később az északi állam, a Vietnámi Demkratikus Köztársaság vezetője két állam alakul, Észak- és Dél-Vietnám melyek területi knfliktusa 1955-ben kezdődik el az USA 1965-ben beavatkzik a szcialista Észak-Vietnám elleni küzdelembe (akiket a SZU támgat) a kezdeti sikerek után gerillahábrú alakul ki, amely nagyn nehézkessé teszi az amerikai előrenymulást a hábrú a 1970-es évekre mind nagybb sajtónyilvánsságt kap, békemzgalmak alakulnak (hippik), melyek a katnák visszahívását követelik a hábrú költségeinek és veszteségeinek kitudódása miatt a hábrú lyan népszerűtlenné válik, hgy az USA 1973-ben visszahívja katnáit a térségből Afganisztáni hábrú ( ) 1979-ben Afganisztánban az addigi szvjetbarát krmányt megdöntötték, ezért a SZU intervencióra (katnai beavatkzás) szánta rá magát az afgán harckba, a Brezsnyev-dktrína jegyében

6 Brezsnyev-dktrína: Brezsnyev szvjet pártfőtitkár által meghirdetett elv, mely szerint a SZU-nak jga van a szcializmus védelme érdekében beavatkzni más rszágk belügyeibe. Ezt nem agressziónak, hanem önvédelemnek tekinti. a szvjet invázió srán Afganisztán jelentős része szvjet fennhatóság alá kerül az USA pénzbeli és hadi-felszerelésbeli támgatást nyújt a felkelőknek, akik gerilla-hadviselésükkel jelentős veszteségeket tudnak kzni a SZU-nak a SZU értelmetlennek találta a tvábbi afgán jelenlétet, annak rssz hazai megítélése (glasznszty hatása), és a magas költségei miatt, ezért 1987 és 1989 között fkzatsan visszahívta katnáit A hideghábrú vége Rnald Reagen amerikai elnök 1983-ban meghirdeti a csillaghábrús tervet. A terv a fegyverkezési verseny egy új szakaszának indult, mely a rakétaelhárító rendszerek fejlesztését irányzta elő. A terv magas költségei és az új technlógiák lyan fegyverkezési versenybe sdrták vlna a SZU-t, amelyet gazdaságilag nem tudtt finanszírzni ben Mihail Grbacsv kerül a pártfőtitkári pzícióba két új prgramt hirdet meg a peresztrjkát (átalakulás), amely a szvjet visznyk átalakítását tartalmazza, valamint a glasznsztyt (nyíltság), ami a sajtó és társadalmi párbeszéd cenzúráját ldja fel. Ezek hatására a laksság számára mind inkább láthatóbbá válnak a rendszer prblémái (társadalmi prblémák, környezetszennyezés, afganisztáni hábrú sikertelensége, diktatúra bűnei). Grbacsv felismeri, hgy a Szvjetunió egysége veszélybe került, egyeztetéseket kezdeményez a tagállamkkal 1989-ben lemlik a berlini fal, ezzel az európai megsztttság megtörik Egyre több tagállam kiálltja ki függetlenségét és szakad el a SZU-tól 1991-ben a tagrszágk megállapdnak a SZU megszüntetéséről, annak jgutódjául Orszrszágt jelölik meg Kitekintés Csehszlvákia és Jugszlávia tagköztársaságkra esik szét A kelet-európai szcialista államk az Európai Unió érdekszférájába kerültek A kaukázusi államk Irán érdekszférájába került A SZU megszűnésével az USA maradt az egyetlen szuperhatalm, a bipláris világ megszűnik