A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom?

Átírás

1 A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? Napokkal ezelőtt írtam ennek a levélnek elemző részét. Annak, hogy csak ma küldöm el, három oka van: egyrészt a kolontári tragédiáról elkezdtek a kapitalizmus rombolásának jelképeként beszélni a közszolgálati televízióban is, másrészt a hírek tanúsága szerint a válság átlendült a világpusztítás-előkészítő fázisába. A harmadik okot, ami a legfontosabb, egy tegnapi hír tartalmazza: a FIDESz fél a parlamenten kívüli és ezért általa ellenőrizhetetlen erő megerősödésétől: A kabinet első 100 napját értékelő szeptember 7-i beszédében Orbán Viktor azt mondta, a kormánya legfőbb feladatának a középosztály és az alsóbb néprétegek között a tavaszi választásokon létrejött szövetség megőrzését tartja. Korábban Kötcsén is utalt erre, akkor - a rendezvényen jelen levő médiumok tudósítása szerint - elismerte, arra számít, hogy a kormány intézkedései miatt lesznek, akik csalódnak a Fideszben. A fő kérdés az, hogy kihez pártolnak át a lemorzsolódok. Nekünk az a jó, ha a bizonytalanok számát gyarapítják, de ha már aktívak maradnak, akkor lehetőleg a három ellenzéki párt között szóródjanak szét - beszélt a várható folyamatokról a Fidesz egyik vezetője. 1 A Szent Korona Értékrend elszigetelése, a nemzeti csoportosulások egy-egy - program nélküli, de demagóg adottsággal porondoló - személy köré szerveződése, hagyományainkkal szembenálló szervezetek ki- és újjáalakítása azt mutatja, hogy a parlamenten kívüli erők szétszórása a helytartók érdekei szerint történik. Az előbb hivatkozott, kiszivárgott (kiszivárogtatott?) hír azon túl, hogy betekintést ad a személyhez kötődő diktatúra működésébe, azt is előre vetíti, hogy az alábbiakban kifejtett hatalomátmentés a pozíciókülönbségből eredően - oldalon, sőt párton belül is - megosztja a helytartóságot. A kérdés az, hogy a parlamenten kívüli erők, vagy a helytartók megosztottsága szűnik-e meg. Ez utóbbit a húsosfazék gőzölgésének zsír-szaga, a parlamenten kívüli erők egységét az önvédelmi ösztön szabadság-illata támogatja. A kérdés tehát leegyszerűsíthető: a magyar emberek a szagot vagy az illatot választják. A legnagyobb veszélyre, a megosztottságra kell felhívnom a figyelmet. A megosztottság legveszélyesebb álcája a nemzeti jelző, amely az ellentétekkel szított gyűlöletre épít a másik oldallal szemben. Ez annyi (egymástól elszigetelt) részből áll, ahány porondoló ember, illetve mintha-nemzeti szervezet állt a nyilvánosság elé az elmúlt években. Egy dologban azonosak: jobboldalinak határozzák meg magukat. Mivel a ló (és a politikai paletta) bal és jobboldala egyaránt távol áll a középtől, vagyis az egyetemes érdektől, szükségesnek tartom ismét most összefoglalva elmondani, hogy a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista diktatúra egygyökerű, mindkettő osztályérdeket és nem a nemzet egyetemes érdekét szolgálja. Mindkettő bukásának közös az oka: a szabadság helytelen értelmezése. A szocialistakommunista (baloldali) diktatúra a szabadságot az egyén önkifejeződési lehetőségeinek korlátozásaként értelmezte. A liberális-kapitalizmus (jobboldali diktatúra) pedig a szabadságot a társadalom egésze érdekeinek fölérendelt egyéni érdekként fogta fel. Végzetes lenne egy diktatúra visszaváltás, ami előkészületének jelei máris mutatkoznak Gyurcsány Ferenc ismételt aktivizálódásában 2. Meg kell jegyeznem, hogy a nemzeti

2 - 2 - oldalon is erősödnek azok a megnyilvánulások, mi szerint: a Kádár-korszakban nem szabadabban, de jobban éltünk. Soha nem fogok szó nélkül hagyni egyetlen írást, megjegyzést sem, ami a nemzet megosztását eredményezheti, a bűnök és eredmények pártokra, vagy bal- és jobboldalra történő eltolásával, ezzel - a következményeket az ok szintjére emelő demagógiával - tagadva azt a tényt, hogy a liberális-kapitalizmus a szocialista-kommunizmussal egyenrangúan emberellenes diktatúra. Az 1989 óta hatalmat gyakorlók egyetemlegesen felelősek azért, hogy Magyarország nem vált független állammá, mert Hazánkban az egyik diktatúra-típust a másik váltotta fel. Ennek felidézésre mindenki szíves figyelmébe ajánlom a liberális-kapitalista diktatúra alatt hatalmat gyakorló, a Kormány nevet meggyalázva használó Helytartóságok hazaárulásának tény-vázlatát: 1. Az Antall-Boross-kormányok Magyarország interregnum-státuszának megszüntetésére két megoldás közül választhatott: - Független állammá válás: ehhez szükséges lett volna, hogy tetsszünk forradalmat csinálni. - Újgyarmatosítás elfogadása: elindítva a csatlakozást a KGST és a Varsói Szerződés helyébe lépő, EGK-hoz (későbbi EU-hoz) és a NATO-hoz. A diktatúra helytartóinak megtévesztő agymosása hatására a sebek FORRADását a sokadalom gyökeres változással (radikalizmussal) nem vállalta. Az Antall-Boross-kormány összparlamenti egyetértéssel az újgyarmatosítás mellett döntött: - Magyarország fenntartó ereje, a mezőgazdaság és élelmiszeripar tönkretételének elindítása; - a Grósz- és Németh kormányok idején elő-hatalomátmentéssel spontán módon elkezdődött magánosítás ideológiai alapjának utólagos legalizálása a liberális szemléletű kárpótlással ; - az idegen érdekek érvényesülésének elindítása; - Trianon nemzetvesztésének bebetonozására tett kísérlete. 2. A Horn-kormány A diktatúra hatalomgyakorlókat csereberélő taktikája olyan, mint a zenebohóc tréfája: amikor az egyik hangszer használhatatlan, akkor előhúzza a következőt, mondván: Van másik. A diktatúraváltás szükségessé tette a hatalomátmentés teljessé tételét a nomenklatúra tagjai számára, úgy, hogy a húsos fazéknál új arcokat is el kellett tűrniük. Ehhez a következő lépéseket kellett megtenni: - a nomenklatúra tagjainak kapitalistává történő átnevelése; - az internacionalizmus - tartalmi azonosság megtartásával történő - névváltoztatása kozmopolitizmussá; - a liberális magánosítás fellendítése, vagyis Magyarország anyagi jellegű nemzeti vagyona jelentős részének kiárusítása; - az idegen érdek hatalmának továbberősödése; - szabadságjogaink jogi elvesztésének első lépéseként a NATO csatlakozási szerződés aláírása, az arra vonatkozó népszavazás előtt a választók lényeget érintő megtévesztése.

3 Az első Orbán-kormány Az új diktatúra-változat folytatásához szükség volt a helytartók közötti őrségváltásra, mert a diktatúra megerősödésének következményei amortizálták az azt végrehajtók szavahihetőségét. Az őrségváltást hagyományteremtő módon média-támogatással demokratikussá tett pozícióharccal döntötték el. (Orbán-Medgyessy tv-vita.) Az új kormány feladatai az közötti időre a következők voltak: - EU csatlakozás előkészítése (Római Szerződés, Koppenhágai Kompromisszum - benne a kvóta-meghatározás és a támogatásnak nevezett, a sarc hatodrészének visszaosztását jelentő diszkrimináció elfogadása; közvélemény félrevezetése az EU hatásáról a csatlakozásról szóló népszavazás előtt); - magánosítás kedvezményezetti körének kiterjesztése; - sikerdíj fedőnév alatt érdemtelen magánvagyon növekedéssel a korrupció folyamatának elindítása; - a nemzeti önazonosságtudat eltorzítása populizmussal, ezzel a formális és lényegtorzító hagyománykövetés ( magyarkodás ) lélekrombolásának elindítása. 4. A Medgyessy- Gyurcsány- és Bajnai-kormányok: Annak ellenére, hogy az EU-csatlakozás előtti beetetés -ből (PHARE, ISPA stb.) telt olyan intézkedések meghozatalára, amelyek ha a választók akarata dönt - indokolttá tehették volna az Orbán-helytartóság továbbregnálását, mégis a szocialista-kommunistából liberális-kapitalistává átvedlett nomenklaturistáknak kellett átvenni a hatalom gyakorlását, mert ők gyakorlatot szereztek a legalizált diktatúra megszorító intézkedésekkel történő kiszolgálásában ban már érzékelhető volt, hogy a diktatúra rövidesen megbukik, tehát tovább kellett vállalni a hatalomgyakorlást a nómenklaturistáknak (Gyurcsány-Orbán tv-vita), hogy a válság elmélyülésekor a hatalomátmentés elvégzésére - megszorítás helyett könnyítő változtatást nem bizalomvesztettként ígérő - szerepcsere lehessen. Az önkéntes bűnbakká válás ára a gátlástalan vagyonszerzés (gazdasági előhatalomátmentés, mint ben) engedélyezése volt a hatalomgyakorlók és holdudvara számára törvénytelen, vagy törvényileg megengedett, csak erkölcsileg kifogásolható módszerekkel. Az erkölcsi, gazdasági, szociális és társadalmi válság oka az a belső ellentmondás, amelyet a pénz értékfedezetének kritikus szint (40 %, tőzsdéken 15 %) alá csökkenése jelenített meg. Ennek következményei a befektetés és fogyasztás összhangjának megroppanása hozadékaként jelentkeztek, és a diktatúra helytartóinak holdudvarán kívüli és a lakosság túlnyomó részét kitevő emberek életfeltételeinek drasztikus csökkenésében mutatkoztak meg (munkanélküliség, a jövedelem reálértékének csökkenése, hitelszerződések bedőlése). Ezzel a piacgazdaság alapja, a kínálat által manipulált kereslet hittétele bukott meg. Ennek megfelelően a két parlamenti ciklusban hatalmat gyakorló Medgyessy-Gyurcsány- Bajnai kormányok feladatai a következők voltak: - EU csatlakozási szerződés megkötése; - a 2005-ben megbukott Európai Alkotmány megerősítése; - a magánosítás alapján kialakult érdekcsoportok uralkodásának kiterjesztése; - a magyarság érdekeivel ellentétes külpolitikai irányvonal kiteljesedése;

4 Lisszaboni Szerződés megerősítése (amely hatásaként az hatályba lépett), a válság hátrányai gát nélküli ránk szabadításának előkészítése a válságot megalapozó időszakban; - a jogalkalmazással alátámasztott erkölcsi krízis kiterjesztéseként létrejött gazdasági (és azt törvényszerűen követő szociális-társadalmi) válság törvényszerű kialakulásának elősegítése; - a liberális-kapitalizmus két pillére, a bankok és a multinacionális cégek, érdekeinek teljes fölé rendelése a magyar gazdasági és biztonsági érdekeknek; - az érdekcsoportok elő-hatalomátmentő, törvényellenes működésének támogatásával a közvagyon magánvagyonná alakulásának kiterjesztése. 5. A második Orbán kormány: A liberális-kapitalizmus válsága 2006-tól már határozottan érzékelhető volt, de meglétét csak 2008-ban ismerte be a diktatúra, és 2010-re vált világszerte egyértelművé a diktatúra minden vezetője és helytartója számára, hogy a válság annak a Világtörténelmi korszaknak a végét is jelenti, amely ellene szegült az Alkotó (Teremtő) által Alkotott Világ működési szabályában (Alkotmányában) előírt, szerves egységben történő működését meghatározó akaratának. A helytartóságon belüli pozícióharc kimenetele 2010-ben nyilvánvaló volt: annak az erőnek kellett bizalmat szavazni, amely ellenzékként a következmények kifogásolásával bizalomvesztetté alázta a válság elhatalmasodásakor a diktatúrát kiszolgáló helytartóságot (kormányt), és megszorítás helyett életfeltétel-javítást ígért, ezzel kísérletet tesz a diktatúra folytatására, mert 20 év hatalomátmentésének csak akkor van értelme, ha a hatalomgyakorlók a jelenlegi helytartók maradnak. Ez a feladat megoldhatatlan, hiszen elkerülhetetlenné vált a gondolkodási mód (paradigma) váltás, amely a megbukott hittétel helyébe annak ellentétét, az igény és a lehetőség összhangja hittételét, vagyis a Szent Korona Értékrendet lépteti. A kérdés csupán az, hogy az Orbán-kormány meddig képes fenntartani a diktatúrát, más szavakkal: a diktatúra sebeinek beforradásától meddig engedi magát távol tartani az egyetemes magyarságot jelentő sokadalom. Az nyilvánvaló, hogy a hatalomátmentés értelmét veszti, hiszen a diktatúra nem élhet tovább, mert nem diktatúraváltás következik, hanem rendszerváltás 3, aminek első teendője a takarítás, mert bizonytalan alapra, szennyes területre nem lehet építeni. A takarítás a következőt jelenti: 1. A külföldi adósságok felhasználását felülvizsgáljuk és a kamatfizetést azonnal megszüntetjük, a felülvizsgálat során fennmaradó tőketartozás kiegyenlítésére minimum 5 éves moratóriumot határozunk meg. 2. Az ország privatizáció megnevezés alatt folyt kirablásának következményeit felszámoljuk. 3. A tőkebehozatalt felülvizsgáljuk, az ebből adódó egyenleg több százmilliárd forintnyi eredményt hoz. 4. A szocialista és a kapitalista diktatúra áldozatait erkölcsileg, egzisztenciálisan és anyagilag rehabilitálni és kártalanítani kell. 5. A szocialista és a kapitalista diktatúra kiszolgálóit, valamint kedvezményezettjeit büntetőjogi felelősségre kell vonni és az általuk a magyar nemzet érdekeivel ellentétesen szerzett - médiahatalmat fel kell számolni,

5 gazdasági és politikai hatalmi összefonódásokat meg kell szüntetni, - anyagi vagyont el kell számoltatni. 6. A vagyonelszámoltatást kiterjesztjük azoknak az embereknek a magyarországi ténykedésére, akik kettős (vagy többes) állampolgárként kimentették a diktatúra kiszolgálóiként összeharácsolt pénzüket. 7. A vagyonelszámolás kiterjed a magyar állampolgárok külföldi bankszámláira és külföldi tulajdonukra is. Ezt követi az építkezés a Szent Korona Értékrend szerint, amelynek célmeghatározása: A szabadság a jogok és kötelezettségek nemzet érdekében érvényesülő összhangjaként valósul meg. Részei: Visszaállítjuk alkotmányos függetlenségünket Visszaállítjuk társadalomszervező függetlenségünket Visszaállítjuk gazdasági függetlenségünket Visszaállítjuk külkapcsolati függetlenségünket Gyurcsány Ferenc október 22-én (más információk szerint október 23-án) az angyalföldi Szent István téren Rendszerváltó sátrat állít fel a lakitelki mintájára (1987. szeptember 27.) (Mindenkinek tudnia kell: ugyanaz a hatalom áll mindkettő mögött, ugyanúgy diktatúraváltást értve a rendszerváltás kifejezés alatt.) Orbán Viktor október 23-án a diktatúra-továbbélési kísérlet ( i parlamenti beszédben használt kifejezés) kampánybeszédét fogja elmondani, a helytartóságon belüli pozícióharc jeles eseményeként. Az október 23-i megemlékezések napi aktualitását (az előzetes híreket és a porondoló embereket ismerve) a diktatúra következményei elleni fellépés fogja jellemezni. Még nem akarja a diktatúra sebeinek beforradását a sokadalom. Október 29-én ott leszek a Polgárok Házában, a Szent Korona az Alkotmányban?! c. beszélgetéssorozat következő rendezvényén, ahol Pozsgay Imre is beszédet fog mondani. Szándékom szerint a szabadság (és az ennek ellentétét jelentő a diktatúra) alkotmányozási kérdéséről fogok beszélni. Mivel az alkotmányozó bizottsághoz benyújtott 77 anyag 4 többsége hivatkozik a Szent Koronára (a keresztény egyházak egyike sem) és ezek közül jelentős számú anyagban az Értékrend egyértelműen az általam leírtak szerint szerepel, természetesnek tartom, hogy meghívnak azokra a kerekasztal beszélgetésekre, amelyek az alkotmányozással foglalkoznak. (Ez nem jelenti azt, hogy meg is hívnak, mint ahogyan a Polgárok Háza beszélgetéssorozatára sem kaptam meghívást.) Amennyiben ilyen meghívást kapok, annak eleget teszek, és az ezekről készült videofelvételeket nyilvánosságra hozom. Egy külföldi meghívásnak teszek eleget ez évben, amely reményeim szerint a Konföderatív Európa létrehozásához vezet. Ezeken kívül csak a minőség FORRADALMÁt (Németh László) előkészítő Továbbadó Szeren 5 fogok részt venni, semmilyen következmény elleni megmondóember (porondoló) szerepet nem vállalok.

6 - 6 - Azt, hogy mikor és hol lesz a Továbbadó Szer, azok határozzák meg, akik érzik és értik: a nemzeti érdek nem a megosztottság, hanem az egység, amit egyedül a Szent Korona Értékrend képes megteremteni. Kelt Szegeden, Magvető havának 20. napján. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája Nyomtatható változat: 1 Őszöd 2010: Orbán lemondással fenyegette meg a Fidesz-vezérkart - M. László Ferenc október : _10_19&utm_medium= &utm_content=top1 2 Gyurcsány: Nagy valószínűséggel már nem leszek miniszterelnök - Független Hírügynökség október 10., vasárnap 19: Nem felrántja, csak felhúzza a függönyt Gyurcsány : Párhuzamos történet október 17., vasárnap Gondoskodó Magyarország program Gondoskodó Magyarország programpontok 4 A bizottsághoz benyújtott javaslatok listája - 9&p_biz=I005&p_rec=&p_nyelv=HU 5 A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE -