A költségvetésről (Videolevél címe:

Átírás

1 A költségvetésről (Videolevél címe: A parlamenti költségvetési vita minden évben úgy zajlik, hogy a kormány előterjeszti az általa képviselt társadalmi csoport (osztály) számára a legkevesebb megszorítást tartalmazó változatot, az ellenzéki pártok pedig elmondják, hogy az általuk képviselt osztályok kedvezményezettségének dominanciája milyen elosztásban érvényesülne. Azt egyetlen párt sem feszegeti a vitán, hogy a költségvetés készítését milyen alapfeltételek határozzák meg, mert ha ezt tenné, akkor a diktatúra által meghatározott feladatát nem teljesítené. Azért kellett ezt az elemzést elvégeznem, hogy a másik gondolkodási mód is érvényesüljön. I. Magyarország évi előterjesztett költségvetésről 1. Az EU tagállamok költségvetésének alapfeltételeit az Európai Parlament a Tanáccsal közösen határozza meg, az EU költségvetésében 1, annak betartását ellenőrzi és a megfelelő szankcionáló jogosítványokat érvényesíti 2. Ezért kellett a költségvetés általános indoklásában kihangsúlyozni a következőket: Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. Magyarországnak ebben a nemzetközi gazdasági környezetben kell sikeresnek lennie. Magyarország célja 2012-ben az elrugaszkodás az euróválság zónától. Ezen országcél megvalósulását szolgálja hazánk jövő évi gazdálkodási terve. Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését. Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni államadósságát és a közeljövőben is tesz lépéseket az államadósság további csökkentése érdekében. Az euróválság magyarországi hatásainak kivédése érdekében Magyarország tartja a költségvetés hiányát stabilan, tartósan 3% alatt. A költségvetés sajátos megoldást alkalmaz mind a hiányküszöb (referenciaérték), mind az államadósság csökkenés bizonyítására: - A referenciaérték (3 %) a LSz II. rész 126. cikke szerint a költségvetési hiányra vonatkozik, amit az 1. -ban leírt (és az 1. melléklet főösszegeiből 3 átvett) adatok tartalmaznak 4, viszont az indoklásban hivatkozott költségvetési hiány stabil tartása az államháztartás adataira vonatkozik, melyek ebben a rendszerben értelemszerűen eltérnek a költségvetés adataitól 5. (Azt, hogy a költségvetéstől egészében független GDP arányítása a hiányhoz mennyire reális, mutatják a következő aránypárok: a költségvetési hiány ( ,2 millió forint) = a bevétel ( ,9 millió forint) 4,13 %-a, = a kiadás ( ,1 millió forint) 3,97 %-a.) Nyilván fontos oka lehet annak, hogy a költségvetés 1. sz. melléklet szerinti fejezeteiből kimaradt egy ,1 millió forintnyi tétel, ami miatt a kiadási főösszeg nem azonos a fejezetei kiadásainak összegével. Talán ez is a II/126. cikk nem nyilvános kategóriájába tartozik?)

2 - Az államadósság a tervezett GDP-hez viszonyítva csökken, abszolút értekben viszont növekszik 6 ( ,5 millió forintról ,3 millió forintra, tehát a növekedés ,8 millió forint, ami a 2011-es összeg 1,2 %-a.) Meg kell jegyezni, hogy a 2010-es államadósságot ( ,0 millió forint) a magánnyugdíjpénztárak államosításával lehetett ,5 millió forinttal csökkenteni (4,7 %), de ez a forrás 2012-ben már nem áll a kormány rendelkezésére. 2. Az EU-tagság következtében felmerülő kiadás-bevétel egyenleg az indoklás mellékletében szereplő A évi költségvetési törvényjavaslatban megjelenő és az azon kívüli EU transzferek táblázat adataiban szereplő ,8 millió forint többlettel szemben 7 a fejezetek tételei szerint ,8 millió forint veszteséget (sarcot) mutat Természetesen a kormányzó többség akarata érvényesül és a költségvetést (legfeljebb némi elhanyagolható módosítással) törvénnyé emelik, az általam érdekesnek minősített tételekkel együtt 9. Azt, hogy a költségvetés bizonytalan alapokon áll, egyik párt sem kifogásolja, pedig maga a költségvetési javaslat is elismeri azt, hogy a végrehajtás során módosítani kell a költségvetést. Erre a kormány felkészült: a költségvetés 9. sz. mellékletében 10 felsorolja azokat a költségvetési tételeket, amelyek módosítása parlamenti akarat nélkül is elvégezhető. Ha ezeket figyelmesen elolvassuk, akkor rájövünk arra, hogy ezekkel a módosításokkal egy teljesen más költségvetés jöhet létre. Az általános indoklás így fogalmaz: az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. Figyelve a világválság eseményeit ezzel a kijelentéssel nem lehet vitatkozni, legalábbis addig, amíg az EU szét nem esik. E miatt viszont nem kétséges, hogy a felügyelet nélküli költségvetésmódosítások további megszorításokat fognak jelenteni, elsősorban a 3. pont érvényesítésével: Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve ezen támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási szabályaira vonatkozó rendelkezéseiben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető 4. Az ez évi költségvetési vita sajátos háttere a szakszervezetek tüntetéssorozata, amelynek kormányváltó partraszállás üzenete van (D-DAY), látszólagos pártfüggetlenséget hirdetve, de ténylegesen az összes ellenzéki párt reprezentánsainak magánemberként történt támogató részvételével. A mostani kormány minden eddiginél nehezebb helyzetben van, de nem pusztán azért, mert az általa képviselt osztály számára a legkevesebb megszorítást alkalmazza és ezzel a többi osztály érdekeit sérti (hiszen ez a liberális-kapitalista polgári demokrácia lényege, vagyis a rendszer alapja az osztályok szembeállítása - divide et impera), és a világválsággal ez a szembeállítás társadalmi válsággá fokozódott. Ezért hát, az a videóüzenet, amelyet a szakszervezeti vezetőkhöz intéztem ( az összes parlamenti párt vezetőihez, tagjaihoz, sőt, minden magyar emberhez szól. II. A Gondoskodó Magyarország államháztartásáról

3 1. A Szent Korona Értékrenden alapuló Gondoskodó Magyarország két lényeges pont szerint jelent gondolkodási mód minta (paradigma) váltást a diktatórikus (szocialista-kommunista és liberális-kapitalista) rendszerrel szemben: - az állam és az ember szabadságának rendeli alá a gazdaságot, ennél fogva - az igények és lehetőségek összhangját tekinti az államháztartás céljának. Ezekből az alapvetésekből ered: - a pénz értékközvetítő eszköz, aminek fedezete - a nemzeti lelki-, szellemi- és anyagi vagyonnövekedés, a takaró hossza határozza meg a nyújtózkodás mértékét ősi magyar hagyomány szerint. Mivel a nemzeti vagyonnövekedés helye a település, az államháztartás (éppúgy, mint a törvényhozás és a vezetők, képviselők kiválasztása) alulról épül fel, nem felülről, pártérdekek közbeiktatásával (különösen nem idegen hatalom érdekében) vezérelt. 2. A Gondoskodó Magyarország a terület és a személyek szerves egységében, vagyis emberközpontú mátrix-elmélet szerint él (szemben a samuelseni pénzközpontú mátrixelmélettel), ahol a statikus (állandó) elem a település, a dinamikus (változó) elem pedig az emberek jellemzői alapján létrejött természetes különbözőségek (nemzetiség, vallás, kor, nem, szakma). (Bővebben: Ezért az államháztartás felépítése a szabadság által vezérelt iránymutatás részeként állandó, évente a nemzeti vagyonnövekedés szerint az életfeltételek számszaki adatai növekednek. 2.1 Az államháztartás feladata és fedezete Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel. A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja. Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával. Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ez a feltétele a jogok gyakorlásának. Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik: - a szellemi adottságunk, - a termőföld és - a földalatti értékeink. 2.2 Az államháztartás részei: a./ Az állandó életfeltételek biztosítása - családfenntartás, - élelmezés, - egyéb ellátás, - lakásfenntartás b./ Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel)

4 - településműködtetés, - nevelés, oktatás, - egészségügyi ellátás, - nyugdíj, - közlekedés, - energiaellátás, - védelem, - kultúra, művészet, - közigazgatás, - tartalék. c./ Fejlesztés - kutatás, - az általános feltételek fejlesztése. A települések háztartásából ( felépülő országos államháztartási adatok a paradigmaváltás utáni első évben: összes fő Vagyonnövekedés Összes vagyonnövekedés Nemzeti ebből ebből nem életfeltétel anyagi anyagi biztosításnál: lakás megosztása % megosztása millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év /fő Életfeltétel biztosítás 41% /család családfenntartás 20% /család élelmezés 30% /család egyéb ellátás 30% /család lakásfenntartás 20% /család Közkiadás 34% /fő állam működtetés 10% /fő Nevelés, oktatás 10% /fő egészségügyi ellátás, szociális 10% /fő szolgáltatás nyugdíj 18% /fő közlekedés (személyszállítás) 10% /fő energiaellátás, közellátó szolgáltatás 10% /fő védelem 10% /fő kultúra, művészet 10% /fő települési működtetés (közigazgatás) 10% /fő tartalék 2% /fő Fejlesztés, kiegészítés 25% /fő közlekedés 20% /fő (árúszállítás) kereskedelem 20% /fő idegenforgalom 10% /fő fejlesztés település közvetlen érdekében fejlesztés település közvetett érdekében 40% /fő 10% /fő

5 * Család ** Összes személyi elismerésre jogosult 3.3 Az államháztartás alkotmányos alapelvei a./ Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése. b./ Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál. c./ Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg az alapvető életföltételeken túli jogok. d./ Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben. Azt hiszem, ha valaki elolvassa, meghallgatja, megnézi a költségvetésről eddig elmondottakat, akkor egyértelművé válik számára az, hogy valóban radikális (gyökeres) változásra van szükség, vagyis tényleges paradigmaváltásra és nem pedig gondolkodási mód minta változtatásra, ahogyan azt most a pártok javasolják. Ehhez kérem a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét. Kelt Szegeden, Magvető havának 3. napján. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája Honlapcím: Nyomtatható változat: 1 (1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokat lát el. Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét. (Lisszaboni Szerződés I. CIKK 14. cikke) 2 (1) A tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt. (2) A Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok költségvetési helyzetének, államadósságállományának alakulását a jelentős mértékű eltérések feltárása érdekében. Különösen a költségvetési fegyelem betartását vizsgálja az alábbi két kritérium alapján: a) a tervezett vagy tényleges költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya túllép-e egy meghatározott referenciaértéket, kivéve ha: az arány jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet; vagy a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez; b) az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya túllép-e egy meghatározott referenciaértéket, kivéve ha az arány elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez. A referenciaértékeket az a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv határozza meg.

6 (3) Ha egy tagállam nem felel meg az egyik vagy mindkét kritériummal kapcsolatos követelményeknek, a Bizottság erről jelentést készít. A Bizottság jelentése figyelembe veszi, hogy a költségvetési hiány meghaladja-e az állami beruházások kiadásait, valamint minden egyéb érdemleges tényezőt, beleértve a tagállam középtávú gazdasági és költségvetési helyzetét. A Bizottság jelentést készíthet akkor is, ha a kritériumokkal kapcsolatos követelmények teljesítésétől függetlenül azon a véleményen van, hogy egy tagállamban túlzott hiány kialakulásának veszélye áll fenn. (4) A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményezi a Bizottság jelentését. (5) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be, erről véleményt küld az érintett tagállamnak, amelyről tájékoztatja a Tanácsot. (6) A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az érintett tagállam esetleges észrevételeit figyelembe véve, egy általános értékelést követően minősített többséggel határoz arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. (7) Ha a (6) bekezdésnek megfelelően a Tanács túlzott hiányt állapít meg, a Bizottság ajánlása alapján késedelem nélkül ajánlásokat fogad el az érintett tagállamra vonatkozóan azzal a céllal, hogy az ezt az állapotot meghatározott időn belül szüntesse meg. A (8) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, ezek az ajánlások nem hozhatók nyilvánosságra. (8) Ha a Tanács megállapítja, hogy ajánlásait a meghatározott időn belül nem követte eredményes intézkedés, azokat nyilvánosságra hozhatja. (9) Ha a Tanács ajánlásainak egy tagállam továbbra sem tesz eleget, a Tanács úgy határozhat, hogy a tagállamot felszólítja arra, hogy meghatározott időn belül hozzon intézkedéseket a hiány olyan mértékű csökkentésére, amelyet a Tanács a helyzet orvoslásához szükségesnek ítél. Ilyen esetben a Tanács kérheti az érintett tagállamtól, hogy egy meghatározott ütemezés szerint jelentéseket nyújtson be annak érdekében, hogy a Tanács felülvizsgálhassa a tagállam kiigazításra irányuló erőfeszítéseit. (10) A 258. és a 259. cikkben biztosított eljárás-indítási jog e cikk (1) (9) bekezdésének keretei között nem gyakorolható. (11) Mindaddig, amíg egy tagállam nem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti határozatnak, a Tanács a következő intézkedések közül egynek vagy többnek az alkalmazásáról vagy adott esetben megszigorításáról dönthet: megköveteli, hogy az érintett tagállam a kötvények és értékpapírok kibocsátását megelőzően a Tanács által meghatározandó további adatokat hozzon nyilvánosságra; felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy vizsgálja felül hitelezési politikáját az érintett tagállam vonatkozásában; megköveteli, hogy az érintett tagállam megfelelő mértékű, nem kamatozó letétet helyezzen el az Uniónél mindaddig, amíg a Tanács megítélése szerint nem történt meg a túlzott hiány kiigazítása; megfelelő mértékű pénzbírságokat szab ki. A Tanács elnöke a határozatokról tájékoztatja az Európai Parlamentet. (12) A Tanács hatályon kívül helyezi a (6) (9) és a (11) bekezdésben említett határozatok vagy ajánlások valamelyikét vagy mindegyikét annyiban, amennyiben a Tanács megítélése szerint az érintett tagállamban megtörtént a túlzott hiány kiigazítása. Amennyiben a Tanács előzőleg ajánlásokat hozott nyilvánosságra, a (8) bekezdés szerinti határozat hatályon kívül

7 helyezését követően nyilvános közleményben állapítja meg, hogy az érintett tagállamban megszűnt a túlzott hiány. (13) A (8), (9), (11) és (12) bekezdésben említett határozatok és ajánlások elfogadásakor a Tanács a Bizottság ajánlása alapján jár el. A (6) (9), (11) és (12) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el. A Tanács többi tagja minősített többségét a 238. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni. (14) Az ebben a cikkben leírt eljárás végrehajtására vonatkozó további rendelkezéseket az e szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv határozza meg. A Tanács az Európai Parlamenttel, valamint az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően rendkívüli jogalkotási eljárás keretében egyhangúlag fogadja el az említett jegyzőkönyv helyébe lépő megfelelő rendelkezéseket. E bekezdés egyéb rendelkezéseire is figyelemmel, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel meghatározza az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó szabályokat és fogalmakat. (Lisszaboni Szerződés II. CIKK 126. cikke) 3 A költségvetés összefoglalása fejezetenként (Összeadási hiba a kiadás rovatban) FEJEZET 201. évi előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás 1. ORSZÁGGYŰLÉS , , ,5 II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG 1 262, ,9 III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 1 650, ,4 IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA 1 200, ,9 V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 7 240, ,5 VI. BÍRÓSÁGOK , , ,6 VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE ,4 87, ,9 IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS HELYBEN MARADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA ,7 X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM , , ,3 XI. MINISZTERELNÖKSÉG ,0 12, ,0 XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM , , ,9 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM , ,1 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM , , ,5 XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM , , ,3 XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL , , ,5 XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM , , ,1 XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM , , ,0 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK , , ,9 XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM , , ,7 XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 2 363, ,0 XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ,0 367, ,3 XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA , , ,0 XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK , ,0

8 FEJEZET 201. évi előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI , ,6 XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK , ,8 XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK , LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP , , LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP , ,8 LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP , ,0 LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP , ,0 LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP 20,3 5,0 15,3 LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP , ,1 LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP , , ,7 LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP , , ,5 K I A D Á S I F Ő Ö S S Z E G : ,1 B E V É T E L I F Ő Ö S S Z E G : ,9 A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: ,2 A részösszegek összeadásából számított főösszegek: , , ,7 Különbség a költségvetésben szereplő és a számított főösszegek között: ,1 Hiány a számított főösszegek alapján: , Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) évi a) bevételi főösszegét ,9 millió forintban, b) kiadási főösszegét ,1 millió forintban, c) hiányát ,2 millió forintban állapítja meg. (Magyarország évi költségvetése előterjesztés) 5 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FŐBB JELLEMZŐI (pénzforgalmi szemléletben) ( T/4365 Magyarország évi költségvetéséről c. törvényjavaslat Az indoklás mellékelte. Cím: Megnevezés KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) évi teljesítés 8 330, ,7 152,0 0,6 130, , , évi előirányzat 8 222, ,0 380,1 1,3 58, , , évi törv. mód. Előirányzat milliárd forintban 8 051, ,4-129,7-0,5 58, , , évi előirányzat 9 036, ,2 548,3 1,9 59, , ,9

9 Megnevezés 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) évi teljesítés 9 315,1-853,9-3, , ,7-91,7-0, , ,7-91,7-0, , ,3-3, , ,3-3, , ,0-229,3-0,9 29,8 32, , ,5-232,0-0,9 407,7 347,9 59,8 0,2 407,7 347,9 59, évi előirányzat 8 894,2-613,3-2, , ,6-88,7-0, , ,6-88,7-0, , , , , , ,0-111,0-0,4 31, , , ,4 424,7 410,1 14,6 0,1 424,7 410,1 14, évi törv. mód. Előirányzat 9 248, ,1-4, , ,6-87,6-0, , ,6-87,6-0, , , , , , ,6-111,0-0,4 31, , , ,4 415,7 374,3 41,5 0,1 415,7 374,3 41, évi előirányzat 9 603,2-507,3-1, , ,7-34,4-0, , ,7-34,4-0, , , , , , ,6-134,0-0,5 2 36, , , ,5 336,6 371,4-34,8-0,1 336,6 371,4-34,8

10 Megnevezés évi teljesítés évi előirányzat évi törv. mód. Előirányzat évi előirányzat Egyenleg a GDP %-ában 0,2 0,1 0,1-0,1 ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖSSZESEN 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában GDP , ,6-112,9-0,4 160, , , , ,5-4, , , ,3 195,0 0,7 89, , , ,6-797,4-2, , ,4-286,9-1,0 89, , , , ,2-4, , ,8 345,1 1,2 79, , , ,8-726,5-2, ,0 6 A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása között ( T/4365 Magyarország évi költségvetéséről c. törvényjavaslat Az indoklás mellékelte. Cím: Megnevezés XII. 31-i XII. 31-i XII. 31-i állomány állomány állomány I.) Devizában fennálló adósság , , ,7 1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság , , , Hitel , Kötvény , , ,8 2.) Egyéb kötelezettségek , , , Hitel , , , Kötvény 21,1 9,7 0,5 II.) Forintban fennálló adósság , , ) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság , , , Hitel , , , Kötvény , , , Kincstárjegy (KTJ2 is) és egyéb rövid lejáratú kötelezettség , , ,7 2.) Egyéb kötelezettségek , , , Hitel 2.2. Kötvény , , ,1 Összesen , , ,7 Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya , , ,6 A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen , , ,3 A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken , , ,3 Megnevezés XII. 31-i XII. 31-i XII. 31-i állomány állomány állomány I.) Devizában fennálló adósság 33,1% 30,6% 29,5% 1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság 17,1% 17,5% 19,3% 1.1. Hitel 0,1% % % 1.2. Kötvény 17,0% 17,5% 19,3% 2.) Egyéb kötelezettségek 15,9% 13,0% 10,2% 2.1. Hitel 15,9% 13,0% 10,2% 2.2. Kötvény % % %

11 Megnevezés XII. 31-i XII. 31-i XII. 31-i állomány állomány állomány II.) Forintban fennálló adósság 41,0% 37,0% 36,2% 1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság 39,5% 35,5% 34,8% 1.1. Hitel 2,0% 1,9% 1,9% 1.2. Kötvény 30,3% 27,0% 27,5% 1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is) 7,2% 6,6% 5,5% 2.) Egyéb kötelezettségek 1,6% 1,5% 1,4% 2.1. Hitel % % % 2.2. Kötvény 1,6% 1,5% 1,4% Összesen 74,1% 67,6% 65,7% Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya 0,8% 0,7% 0,7% A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen 74,9% 68,3% 66,4% A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken 75,2% 68,5% 66,6% GDP (milliárd forint) , , ,0 7 A évi költségvetési törvényjavaslatban megjelenő és az azon kívüli EU transzferek ( T/4365 Magyarország évi költségvetéséről c. törvényjavaslat Az indoklás mellékelte Az Európai Unióval kapcsolatso adatok. Cím: Költségvetésben megjelenő összegek Költségvetésben megjelenő EU támogatások Strukturális támogatások* Kohéziós Alap projektjei Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Területi együttm ködést elősegítő strukturális támogatások Vidékfejlesztési és halászati támogatások Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Halászati Operatív Program Egyéb európai uniós támogatások Uniós támogatások utólagos megtérülése Költségvetésben megjelenő EU források összesen Költségvetésen kívüli tételek Agrárpiaci támogatások** Közvetlen termel i támogatások "Meglévő politikák" jogcímen nyújtott támogatások Összesen Kifizetendő, illetve megelőlegezendő EU források mindösszesen EU , , , , , , , , , , , ,7 n. a , ,8 millió forintban Központi költségvetési Összesen forrás , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 Hozzájárulás az EU költségvetéséhez ,6 * A központi költségvetési forrás tartalmazza az elkülönített állami pénzalaptól átvett pénzeszközöket is. ** Nem tartalmazza az intervenciós felvásárlás során vételárra fordított kiadásokat, illetve az intervenciós értékesítés bevételeit, tartalmazza a raktározási, szállítási, bevizsgálási

12 költségtérítés, valamint a központi költségvetés bevételeként elszámolásra kerül finanszírozási költségtérítés összegét. 8 Az EU-tagság hatása a 2012-es költségvetésre (a költségvetés EU-val kapcsolatos tételei) ( T/4365 Magyarország évi költségvetéséről c. törvényjavaslat kiemelések az 1. sz. mellékletből. Cím: millió forintban Megnevezés évi előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjához 500,8 500,8 XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások Európai Menekültügyi Alap 451,8 134,3 317,5 XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása 662,6 662,6 XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások 7 207, ,5 Európai uniós befizetések 5 755, ,8 EU utazási költségtérítések 413,8 413,6 0,2 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK , , ,9 XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Európai Uniós és nemzetközi oktatási és képzési programok 86,1 86,1 EU tagságból eredő kulturális együttműködések 1 1 XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása 476,9 476,9 XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Nemzetközi elszámolások kiadásai Nemzetközi tagdíjak IBRD alaptőkeemelés 619,4 IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása 263,2 CEB tagdíj 4,6 Bruegel tagdíj 26,7 Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység IDA alaptőke-hozzájárulás 1 136,2 IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása 45,0 Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz 33,6 EU Szomszédsági Beruházási Eszköz 89,4 Hozzájárulás az EU költségvetéséhez Áfa alapú hozzájárulás ,6 GNI alapú hozzájárulás ,2 Brit korrekció ,7 Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI csökkentés 1 900,1 XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

13 Megnevezés évi előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása 80 LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP EU-s elő- és társfinanszírozás TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások 8 50 Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 6 967,0 TÁMOP intézkedések bevételei ,2 LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvétel támogatása 1 07 LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások Összesen: , , , ,8 9 Figyelemre méltó tételek a 2012-es költségvetésben ( T/4365 Magyarország évi költségvetéséről c. törvényjavaslat kiemelések az 1. sz. mellékletből. Cím: millió forintban Megnevezés évi előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás I. ORSZÁGGYŰLÉS Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építése Látogatóközpont kialakítása 845,0 845,0 A Kossuth tér történelmi rekonstrukciója 1 025, ,0 Párttok és pártalapítványok támogatása 3 809,8 X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás 823,5 823,5 Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása Egyházi kulturális programok támogatása 5 5 Hittanoktatás támogatása Egyházi oktatási programok támogatása (Templom és Iskola) Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezés és kiegészítése Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások Roma ösztöndíj programok 2 223, ,1 XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Pénzbeli kárpótlás 2 402,3 Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás 1 727,2 Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei 87,2 Összesen: , ,6

14 10 9. melléklet a évi... törvényhez A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól ( T/4365 Magyarország évi költségvetéséről c. törvényjavaslat mellékelte. Cím: 1. A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az el irányzattól: X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben A büntet eljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17. jogcím-csoport) Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcím-csoport) Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 5. alcím, 4. jogcím-csoport) Céltartalékok (24. cím) XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (20. cím, 2. alcím, 12. jogcím-csoport) Állat- és növénykártalanítás (20. cím, 6. alcím) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 1. alcím, 5. jogcím-csoport) XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport) Szervezetátalakítási alap (25. cím, 30. alcím, 10. jogcím-csoport) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Peres ügyek (25. cím) XX. NEMZETI ER FORRÁS MINISZTÉRIUM fejezetben Otthonteremtési támogatás (20. cím, 17. alcím, 1. jogcím-csoport) GYES-en és GYED-en lév k hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím, 7. jogcím-csoport) Családi támogatások (21. cím, 1. alcím) Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím) Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím) Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport) XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím) A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím) Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím) Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím) XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben Lakástámogatások (29. cím) Egyéb vállalati támogatások (30. cím, 2. alcím) Normatív támogatások (30. cím, 3. alcím) Fogyasztói árkiegészítés (31. cím) Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport) Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcím-csoport) Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcím-csoport) Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcím-csoport) 1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcím-csoport) Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcím-csoport)

15 Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21. jogcím-csoport) Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím) Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport) Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) Nemzetközi elszámolások kiadásai (36. cím) Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím) Követeléskezelés költségei (41. cím) XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport) Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport) Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport) Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcím-csoport) Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcím-csoport) Átcserélhető kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport) ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím) LXIII. MUNKAER PIACI ALAP fejezetben Járulékkedvezmény megtérítés (1. cím, 7. alcím) Álláskeresési támogatások (4. cím, 1. alcím) Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás (4. cím, 4. alcím) Bérgarancia kifizetések (5. cím) TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások (14. cím, 2. alcím) LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport) Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport) Szolgálatfüggő nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 6. jogcím-csoport) Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím) Vagyongazdálkodás (3. cím) LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport) Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport) Külföldi gyógykezelés (2. cím, 2. alcím, 3. jogcím- csoport, 1. jogcím) Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoport) Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport) Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcím-csoport) Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcím-csoport) Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport) Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport) Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport) Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai (2. cím, 3. alcím, 7. jogcím-csoport) Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. jogcím) Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. jogcím) Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. jogcím) Orvosspecifikus vények (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 4. jogcím) Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 5. jogcím)

16 Vagyongazdálkodás (3. cím) 2. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető: VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE fejezetben Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím) XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben Válságkezelő és békeműveletek keretében felajánlott alegységek (NRF és Battle Group) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Kötött segélyhitelezés (25. cím, 47. alcím) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Beruházás ösztönzési célelőirányzat (20. cím, 33. alcím, 1. jogcím-csoport) Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcím-csoport) A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport) A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) LXIII. MUNKAER PIACI ALAP fejezetben Startmunka-program (8. cím) 3. Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve ezen támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lép átcsoportosítási szabályaira vonatkozó rendelkezéseiben foglalt lehet ségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási el irányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető: XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím) Vidékfejlesztési és halászati programok (20. cím, 11. alcím) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben TEN-T projektek (20. cím, 32. alcím, 5. jogcím-csoport) XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek (2. cím, 3. alcím) Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím) Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím) Egyéb uniós el irányzatok (2. cím, 6. alcím) Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcímcsoport) Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport) 4. A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető:

17 XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM fejezetben Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport)