EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Átírás

1 Ref. Ares(2012) /06/2012 EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG F. Igazgatóság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal DG(SANCO) MR FINAL VÉGLEGES JELENTÉS A MAGYARORSZÁGON JANUÁR 24. ÉS FEBRUÁR 2. KÖZÖTT A SZERVES TRÁGYÁKRA ÉS TALAJJAVÍTÓ SZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL FOLYTATOTT ELLENŐRZÉSRŐL Az illetékes hatóságtól kapott információk alapján a jelentéstervezetben található ténybeli tévedések helyesbítésre kerültek; a magyarázatokat lábjegyzet formájában jelenítettük meg. Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.

2 Összefoglalás Ez a jelentés az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) által január 24-től február 2-ig Magyarországon végzett ellenőrzés eredményét ismerteti. Az ellenőrzés célkitűzése az 1069/2009/EK és a 142/2011/EU rendeletben meghatározott, szerves trágyákra és talajjavító szerekre vonatkozó követelmények végrehajtásának értékelése volt. A jelentés összességében azzal a következtetéssel zárul, hogy a szerves trágyákra és talajjavító szerekre vonatkozó ellenőrzési rendszer működik; de az ismeretek hiányosságai miatt nem terjed ki a szerves trágyák és talajjavító szerek teljes láncolatára, különösen az ilyen termékeket a végfelhasználóknak értékesítő kereskedőkre. A hatósági ellenőrzések ezenkívül nem veszik figyelembe a feldolgozóüzemekben feltárt jelentős hiányosságokat. Habár a szerves trágyák és talajjavító szerek összekeveréséhez használt összetevők esetében tapasztalható némi hiányosság, az ezekre a szerekre vonatkozó eljárás miatt valószerűtlen, hogy ezek bekerüljenek a takarmányláncba. A jelentés az illetékes magyar hatóságok számára számos ajánlást fogalmaz meg a feltárt hiányosságok korrigálása és a hatályos végrehajtási és ellenőrzési intézkedések tökéletesítése érdekében.

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉSEK JOGALAP ELŐZMÉNYEK MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÜZEMEK ÉS ÜZEMELTETŐK LÁNCA SZÁLLÍTÁS, KERESKEDELMI OKMÁNYOK ÉS AZONOSÍTÁS FORGALOMBA HOZATAL ÉS FELHASZNÁLÁS GYÁRTÁS KEVERÉS TÁROLÁS ÉS FELHASZNÁLÁS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK AZ ELŐÍRÁSOK BE NEM TARTÁSA ESETÉN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK ZÁRÓ ÉRTEKEZLET AJÁNLÁSOK MELLÉKLET JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK...15 III

4 A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés MgSzH-ÁÁI Megyei ÁÁI GTH ÉÁH MgSzH-NTI Megyei NTI Magyarázat Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága Megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Glicerin-triheptanoát Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága Megyei kormányhivatalok Növényvédelmi és Talajvédelmi Igazgatósága

5 1. BEVEZETÉS Az ellenőrzésre január 24-e és február 2-a között Magyarországon került sor. Az auditcsoportot, amely az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (ÉÁH) két ellenőréből állt, az ellenőrzés során mindvégig a központi illetékes hatóság, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) képviselői kísérték január 24-én nyitóértekezletet tartottak a központi illetékes hatósággal közösen, amely során megerősítették az ellenőrzés célkitűzéseit, menetrendjét és a szabványosított jelentéstételi és nyomonkövetési eljárásokat, valamint további információkat kértek az ellenőrzés megfelelő módon történő befejezéséhez. 2. CÉLKITŰZÉSEK Az ellenőrzés célkitűzése az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott, szerves trágyákra és talajjavító szerekre vonatkozó követelmények végrehajtásának értékelése volt. Hatályát tekintve az ellenőrzés a szerves trágyákra és talajjavító szerekre vonatkozó, hatályos ellenőrzési intézkedésekre összpontosított, vagyis arra, hogy az illetékes hatóságok képesek-e helyes termelést, áramlást és felhasználást biztosítani, különös tekintettel a 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert hús- és csontlisztből vagy feldolgozott állati fehérjéből előállított szerves trágyákra és talajjavító szerekre. Az ellenőrzés menetrendje az alábbi teendőket tartalmazta: Látogatások/értekezletek Illetékes hatóság Szá m Feldolgozóüzemek 4 Szerves trágyákat és talajjavító szereket tároló létesítmények Szerves trágyákat és talajjavító szereket előállító üzemek Központi 2 Nyitó és záró (eligazító) értekezletek Megjegyzések Megyei 4 Értekezletek négy megyei kormányhivatalban Kerületi Az üzemekben tett látogatások során tartott megbeszélések Egy 1. és 2. kategóriába tartozó, két 2. kategóriába tartozó (ebből egy jogosult szerves trágyák és talajjavító szerek összekeverésére) üzem, és egy 2. kategóriába tartozó kisüzem, amely elhullott állatokat dolgoz fel sertéstenyésztő üzemben, napi 400 kg-os kapacitással 1 Egyéb tagállamokból származó szerves trágyák és talajjavító szerek kereskedelme 1 Komposztálóüzem Mezőgazdasági üzemek 2 Egy sertéstenyésztő üzem és egy baromfiüzem 3. JOGALAP Az ellenőrzést az európai uniós jogszabályok általános rendelkezései, és különösen az 1069/2009/EK rendelet 49. cikke alapján hajtották végre. Az összes jogszabályi hivatkozás a mellékletben van feltüntetve. Az e jelentésben hivatkozott jogi aktusok adott esetben az utolsó módosított változatot jelentik. 1

6 4. ELŐZMÉNYEK Magyarországon az állati melléktermékekkel kapcsolatban legutóbb június között végeztek ellenőrzést, amely eredményei megtalálhatók a DG(SANCO) MR végleges jelentésben (a továbbiakban: jelentés). Ez a jelentés néhány olyan háttér-információt tartalmaz, amely lényeges ezen ellenőrzés szempontjából. A jelentés az alábbi honlapon érhető el: Az állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat a közelmúltban módosították március 4-től az 1069/2009/EK rendeletet és a 142/2011/EU rendeletet kell alkalmazni (amelyek hatályon kívül helyezik az 1774/2002/EK rendeletet és az abból származó más uniós jogszabályokat). A szerves trágyák és talajjavító szerek terén ez az új jogi keret olyan új követelmények bevezetéséhez vezetett, amelyek jelentősen eltérnek a hatályon kívül helyezett jogszabályokban lévőktől. Ezek az új követelmények különösen a 2. kategóriába tartozó anyagból nyert hús- és csontliszt összekeverésére, és a szerves trágyákban és talajjavító szerekben felhasznált, feldolgozott állati fehérjére vonatkoznak, és kizárják a keverék későbbi, etetés céljából történő felhasználását. Ezek a követelmények a megfelelő módon történő alkalmazásuk esetén megelőzik a szerves trágyáknak és a talajjavító szereknek a takarmányláncba való bekerülését. 5. MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 5.1. ILLETÉKES HATÓSÁGOK Jogi követelmények Az 1069/2009/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a tagállamok hatósági ellenőrzéseket folytassanak annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék, hogy az üzemeltetők a lánc teljes hosszában betartják-e e rendelet alkalmazandó előírásait. Megállapítások A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon belül két igazgatóság, mégpedig az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság (MgSzH-ÁÁI) és a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (MgSzH-NTI) osztozik a szerves trágyákkal és talajjavító szerekkel kapcsolatos felelősségi körökön. A központi Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság az állati melléktermékekre vonatkozó jogszabályokkal foglalkozik, és koordinálja a jogszabályok megyei kormányhivatalok általi végrehajtását; a központi Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság pedig a szerves trágyák és talajjavító szerek hozamfokozó szerekként történő közvetlen piaci bevezetését engedélyezi, valamint koordinálja a Megyei kormányhivatalok Növényvédelmi és Talajvédelmi Igazgatóságainak e termékekkel kapcsolatos ellenőrzéseit. Megyei szinten 19 megyei kormányhivatal felel a hatósági ellenőrzések végrehajtásáért. A megyei kormányhivatalok szerves trágyákkal és talajjavító szerekkel kapcsolatos szervezeti felépítése hasonlít a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szerkezetére, ami azt jelenti, hogy minden megyei kormányhivatal rendelkezik Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósággal (megyei ÁÁI) és Növényvédelmi és Talajvédelmi Igazgatósággal (megyei NTI). Előbbi felel az állati mellékterméket feldolgozó üzemek jóváhagyásáért és ellenőrzéséért, és a felügyelete alá tartozó kerületi hivatalok közreműködnek a hatósági ellenőrzések elvégzésében; az utóbbi pedig az olyan hozamfokozó szerként nem engedélyezett szerves trágyák és talajjavító szerek használatának eseti engedélyezéséért és ezek talajra való használatával kapcsolatos ellenőrzésekért felel, 2

7 amelyeket közvetlen piaci bevezetésre szánnak, valamint a piaci hozamfokozó szereken hatósági ellenőrzéseket végez. Észrevételek: Az összes ellenőrzött megyei kormányhivatalban voltak a szerves trágyák és talajjavító szerek előállításával és használatával kapcsolatos hatósági ellenőrzésekért felelős tisztviselők. A központi, megyei és kerületi szinten megkérdezett tisztviselők ismerték a jogszabályokat és az alkalmazandó előírásokat. A központi illetékes hatóság kifejtette, hogy az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet hatálybalépése után a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a megyei kormányhivatalok számos képzést szerveztek az említett jogszabályok előírásaival kapcsolatos tudás terjesztése érdekében. Az auditcsoport e képzések lebonyolításáról jelenléti ívek formájában bizonyosodott meg. Ami a két érintett igazgatóság közötti együttműködést illeti, az auditcsoport az alábbiakat figyelte meg mind központi, mind megyei szinten: A hús- és csontlisztet vagy feldolgozott állati fehérjét tartalmazó szerves trágyákat és talajjavító szereket 2011 decembere előtt az MgSzH-NTI engedélyezte, de az MgSzH-ÁÁI nem tudott ezek létezéséről; ezeket a termékeket más tagállamokból hozták be 1. Az MgSzH-ÁÁI engedélyezte egy feldolgozóüzem számára a szerves trágyaként és talajjavító szerként használt hús- és csontliszt keverését, habár a megkérdezett NTI-tisztviselők szerint a tiszta hús- és csontliszt (99 %) nem hagyható jóvá és nem használható szerves trágyaként és talajjavító szerként novemberének végéig a két igazgatóság között nem folyt konzultáció vagy információcsere az engedélyezéseket megelőzően. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal hiányosságokat tárt fel a két igazgatóság közötti együttműködésben és koordinációban, és 2011 decemberében elnöki utasítást adott ki ezek kiigazítására 2. Az utasítás értelmében az MgSzH-NTI igazgatóságnak és az MgSzH-ÁÁI igazgatóságnak konzultálnia kell egymással, mielőtt bármilyen szerves trágya és talajjavító szer engedélyezésére sor kerül. A két igazgatóságnak megyei szinten is konzultálnia kell egymással, mielőtt bármilyen szerves trágya és talajjavító szer talajra való alkalmazását engedélyezik. Ez az utasítás mezőgazdasági üzemekben végzendő közös ellenőrzéseket is előirányoz. A központi és megyei szinten megkérdezett tisztviselők ismerték az említett elnöki utasítás követelményeit. Mivel azonban az utasítás új keletű volt, az auditcsoport megállapította, hogy még nem került sor információcserére a 2011 decembere előtti engedélyezésekkel kapcsolatban. Az elnöki utasítás óta nem adtak ki új engedélyt. Belső felügyeleti rendszert építettek ki, amely keretében a központi szintről felügyelik a megyei szintet, a megyei szintről pedig a kerületi szintet. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatósága határozza meg az ellenőrzés alá kerülő megyei kormányhivatalokkal kapcsolatos éves ellenőrzési tervet. Az állati melléktermékekkel és a belőlük származó termékekkel kapcsolatos ellenőrzéseket az 1 A jelentéstervezetre reagálva az illetékes hatóság megállapította, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet védelmi Igazgatósága az engedélyezések során a Megyei kormányhivatalok Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága követelményeit alkalmazta, mint például a hús- és csontliszt és a feldolgozott állati fehérje nyomással történő sterilizálástának szükségessége. 2 A jelentéstervezetre reagálva az illetékes hatóság megállapította, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a szerves trágyák és talajjavító szerek 2011 szeptemberében észlelt szabálytalan használatát követően tárta fel a hiányosságokat a két igazgatóság közötti együttműködésben és koordinációban. 3

8 MgSzH-ÁÁI végzi. Az auditcsoport megállapította, hogy 2010 óta minden évben két megyei kormányhivatalt ellenőriztek az állati melléktermékekkel és a belőlük származó termékekkel kapcsolatban. A megyei kormányhivatalok ellenőrzése során a kerületi hivatalok ellenőrzésére, és a megyei kormányhivatalok és a kerületi hivatalok tisztviselőinek közös ellenőrzésére is sor került. Következtetések Az 1069/2009/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt előírások többé-kevésbé teljesülnek, habár tapasztalható némi hiányosság az illetékes hatóságok közötti együttműködésben és koordinációban, ami befolyásolja a hatósági ellenőrzések hatékony végrehajtását (lásd az 5.5. szakaszt) ÜZEMEK ÉS ÜZEMELTETŐK LÁNCA Jogi követelmények Az 1069/2009/EK rendelet 23. és 24. cikke határozza meg a regisztrációt vagy jóváhagyást igénylő üzemeltetőket és üzemeket. Az ezen üzemeltetők és üzemek nyilvántartásáról rendelkező előírás az 1069/2009/EK rendelet 47. cikkében, valamint a 142/2011/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdésében szerepel. Megállapítások Az MgSzH-ÁÁI nyilvántartást vezet a jóváhagyott üzemekről vagy regisztrált üzemeltetőkről, amely a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapján férhető hozzá nyilvánosan. A jegyzék különböző szakaszokból áll, ezek közé tartozik egy, a feldolgozóüzemekről, hulladékégető és hulladék-együttégető művekről, komposztáló- és biogázüzemekről, szerves trágyákat és talajjavító szereket előállító üzemekről, tárolási létesítményekről és más regisztrált üzemeltetőkről, köztük a szállítókról szóló szakasz. Észrevételek: Az állati mellékterméket feldolgozó üzemek jóváhagyását a megyei kormányhivatalok által végzett ellenőrzés után adják meg. Az ellenőrzött üzemekben az auditcsoport megtekinthette néhány jóváhagyás előtti ellenőrzés dokumentációját. Az auditcsoport megállapította, hogy a 2. kategóriába tartozó ellenőrzött kis feldolgozóüzem annak ellenére kapta meg a jóváhagyást, hogy a feldolgozóüzemekre vonatkozó általános feltételek nem teljesültek (lásd az 5.5. szakaszt). Néhány esetben az állati mellékterméket feldolgozó üzemek úgy szerepelnek a jegyzékben, mint amelyek különböző típusú állati melléktermékeket kezelnek, míg valójában csak egyetlen kategóriát kezelnek (például egy 2. kategóriába tartozó feldolgozóüzem 2. és 3. kategóriájú üzemként szerepel). Az illetékes hatóságok azt állították, hogy ezt annak hangsúlyozása érdekében teszik, hogy az adott üzem más (kevésbé kockázatos) kategóriákba tartozó anyagokat is kaphasson. Az auditcsoport megállapította, hogy ez a megközelítés ahhoz a feltevéshez vezethet, hogy a szóban forgó üzem különböző kategóriájú állati melléktermékeket is kezel külön gyártósorokon, és hogy különböző kategóriákba tartozó, származtatott termékeket állítanak elő. Az auditcsoport az alábbiakat állapította meg a jegyzékek frissítésével kapcsolatban: 4

9 Az egyik ellenőrzött megyei kormányhivatalban egy 2011 februárjában hozott bírósági határozat alapján bezártak egy olyan létesítményt, amely feldolgozott állati fehérjét tárolt; az üzem azonban még mindig szerepelt a jegyzékben (lásd az 5.5. szakaszt). Egy másik ellenőrzött megyei kormányhivatal esetében a szóban forgó megyében nyilvántartott négy hulladékégető mű 3 közül már csak egy működött; ezenkívül egy másik olyan üzem is működött, amelyről tudott ugyan a megyei kormányhivatal, de nem szerepelt a jegyzékben. Az auditcsoport az összes ellenőrzött hellyel kapcsolatban megállapította, hogy az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek szállítói regisztrált szállítók. Az illetékes hatóság nem tudott olyan kereskedőkről (a jóváhagyott tárolási létesítményeken kívül), amelyek más tagállamokból Magyarországra behozott szerves trágyákat és talajjavító szereket értékesítenek végfelhasználók számára; az interneten közzétett hirdetésekből és az ellenőrzött tárolási létesítmények vásárlóinak nyilvántartásából azonban az auditcsoport meg tudta erősíteni ezen kereskedők létezését. Ezeket a kereskedőket nem regisztrálták az illetékes hatóságok, és ők nem estek hatósági ellenőrzések hatálya alá (lásd az 5.5. szakaszt). Következtetések Az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkében meghatározott, az üzemek jóváhagyására vonatkozó előírásokat többé-kevésbé betartják. Néhány, szerves trágyákat és talajjavító szereket közvetlenül a végfelhasználóknak értékesítő kereskedő regisztrálására azonban nem került sor, ami befolyásolja az ezen a szinten végrehajtott hatósági ellenőrzéseket (lásd az 5.5. szakaszt), ezért az 1069/2009/EK rendelet 23. cikkében meghatározott követelmények nem teljesülnek teljes mértékben. A jegyzékekre vonatkozó, az 1069/2009/EK rendelet 47. cikkében, valamint a 142/2011/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdésében meghatározott előírásokat nem tartották be teljes mértékben, mivel a jegyzékek nem naprakészek, és nem tartalmazzák a feldolgozóüzemek kategóriáinak pontos meghatározását SZÁLLÍTÁS, KERESKEDELMI OKMÁNYOK ÉS AZONOSÍTÁS Jogi követelmények A szállításra, kereskedelmi okmányokra és azonosításra vonatkozó követelmények az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkében, valamint a 142/2011/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében szerepelnek. Megállapítások Észrevételek: Az illetékes hatóságok szerint az állati melléktermékek vagy a belőlük származó termékek szállítására használt járműveket csak ezen anyagok szállítására használják. Az ellenőrzött üzemek esetében az auditcsoport megerősítette, hogy a járművek tulajdonosai vagy az állati mellékterméket feldolgozó üzemek, vagy pedig az üzemekkel az állati melléktermékek vagy a belőlük származó termékek szállítására szerződött szállítók voltak. Az auditcsoport megállapította, hogy az ellenőrzés során vizsgált járműveket megfelelő jelzésekkel látták el, tiszták és jó állapotban voltak. Az állati melléktermékek tárolóit befedték, használat után pedig kitisztították és fertőtlenítették őket. 3 A jelentéstervezetre reagálva az illetékes hatóság megállapította, hogy a hulladékégetők kis kapacitásúak voltak. 5

10 Az ellenőrzött komposztálóüzemben az üzemeltető elmondta az auditcsoportnak, hogy a komposztált származékos termékek szállítását az üzem saját járműveivel végzik. A komposztot a végfelhasználóknak ömlesztve szállították, a talajra öntötték és abba beforgatták, vagy pedig elszállították a cég hálózatába tartozó közvetítőknek a végfelhasználóknak való további elosztás céljából. Az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek szállításakor minden esetben használtak kereskedelmi okmányokat valamennyi ellenőrzött üzemben. Az auditcsoport megállapította, hogy a legtöbb esetben ezek megfelelően tartalmazták a szükséges információkat, és hogy az üzemek nyilvántartást is vezettek. Ennek ellenére az egyik ellenőrzött tárolási létesítményben másik tagállamban gyártott szerves trágyákhoz és talajjavító szerekhez mellékelt kereskedelmi okmányok szerint az árucikk Szerves trágya 2. kategóriába tartozó feldolgozott trágya volt, pedig 15 % arányban hús- és csontlisztet, valamint tollőrleményt tartalmazott. Az 1. és a 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzemben ezenkívül a városi gyűjtőközpontokból származó állati melléktermékekhez mellékelt kereskedelmi okmányokban az állati melléktermékek kategóriája helyett belső kódok szerepeltek (lásd az 5.5. szakaszt). Az auditcsoport megállapította, hogy az 1. és a 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzemben körülbelül 40 darab, egyenként egytonnás zsákot gyűjtöttek össze az udvarban és fedtek le műanyagborítóval, anélkül, hogy megjelölték volna a zsákok tartalmát. Az üzem igazgatója elmondta, hogy a zsákokban az előző héten előállított, 1. kategóriába tartozó hús- és csontliszt volt, amely készen állt arra, hogy hulladékegyüttégetés céljából közúton cementgyárba szállítsák. A szerves trágyákat és talajjavító szereket keverő feldolgozóüzemben és az ellenőrzött komposztálóüzemben a késztermékeken található címkéken az összes szükséges információt feltüntették a termékről és a használatára vonatkozó korlátozásokról. Következtetések A szállításra és a kereskedelmi okmányokra vonatkozó követelmények többé-kevésbé teljesülnek, kivéve a városi gyűjtőközpontokból elszállított állati melléktermékekhez mellékelt kereskedelmi okmányok esetében, amelyeknél nem jelölték meg a kategóriát; ezenkívül az egyik feldolgozóüzemben nem került sor néhány származtatott termék azonosítására. Ezért a 142/2011/EU rendelet 17. cikkében meghatározott követelmények nem teljesülnek teljes mértékben FORGALOMBA HOZATAL ÉS FELHASZNÁLÁS Jogi követelmények Az 1069/2009/EK rendelet 32. cikke, valamint a 142/2011/EU rendelet 22. cikke tartalmazza a szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozatalára és használatára vonatkozó követelményeket. Az utóbbi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése a szerves trágyák és talajjavító szerek használatára vonatkozó korlátozásokról, a 17. cikkének (2) bekezdése az alkalmazásának nyilvántartására vonatkozó követelményekről, a 17. cikkének (3) bekezdése pedig a jelölésre vonatkozó követelményekről rendelkezik. Megállapítások A jelenleg Magyarországon gyártott szerves trágyákat és talajjavító szereket komposztálással állítják elő. A szerves trágyák és talajjavító szerek gyártásánál használt hús- és csontliszt javarészt a 2. kategóriába tartozó állati melléktermékekből származik. A hús- és csontlisztet más összetevőkkel, 6

11 például szennyvíziszappal és szalmával keverik össze, majd pedig a forgalomba hozatal és a talajon való felhasználás előtt komposztálják. Magyarországon kétféleképpen engedélyezhetők a szerves trágyák és talajjavító szerek: egyrészről terméshozam-növelőként, másrészről pedig hígtrágya és almos trágya formájában. A terméshozam-növelőket központilag engedélyezik. Ezek a termékek szabványosított összetétellel rendelkeznek, amely biztonságosnak minősül a talajban való használat esetén. A szerves trágyákat és talajjavító szereket márkanévvel ellátott terméshozam-növelőként forgalmazni kívánó üzemeltetőknek kérelmet kell benyújtaniuk az MgSzH-NTI igazgatóságnak, az összetételre vonatkozó információkat és kémiai elemzéseket tartalmazó dokumentációt mellékelve. A termék terméshozam-növelőként történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély tíz évig érvényes, és a termék minden további engedélyezés vagy ellenőrzés nélkül forgalomba hozható és használható. E termékek vonatkozásában további ellenőrzésekre kerül sor, melyek célja mindössze az, hogy ellenőrizzék az engedélyezéshez kapcsolódó minőségi követelmények betartását. A terméshozamnövelőként nem engedélyezett szerves trágyák és talajjavító szerek mint például a hígtrágya, az almos trágya és a komposzt stb. esetében decentralizált engedélyezési eljárást irányoznak elő. Ezeket az engedélyeket a megyei NTI-k a gazdálkodók kérelmeinek eseti értékelése alapján adják meg. Az illetékes hatóság szerint szerves trágyákat és talajjavító szereket Magyarországon sosem használtak legelőkön. A szántóföldeken használt szerves trágyák és talajjavító szerek vagy iszappal kevert és használat előtt komposztált hús- és csontlisztből, vagy pedig almos trágyából és hígtrágyából készülnek Gyártás Észrevételek: Az auditcsoport megállapította, hogy az ellenőrzött feldolgozóüzemekben (a 2. kategóriába tartozó kisüzem kivételével) az összes 2. kategóriába tartozó feldolgozott anyagot, ideértve az 1 % arányban ammónium-nitráttal kevert hús- és csontlisztet is, komposztálás céljából komposztálóüzemekbe, anaerob lebontás céljából pedig biogázüzemekbe küldték. Egy olyan, 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzem esetében, amely az összes származtatott terméket komposztálóüzembe küldte, az auditcsoport a következőket állapította meg: az 1. módszerre vonatkozó feldolgozási paramétereket gyakran nem tartották be; a 2011 októberéig visszanyúló nyilvántartások szerint a feldolgozás során a hőmérséklet gyakran 130 C alatt volt; a nyomásellenőrző rendszer az üzemben 2,8 bart mutatott annak ellenére, hogy az égető nem üzemelt, és a rajta lévő analóg manométer 0 bart mutatott; az üzemeltető nem tudta igazolni a mérőműszerek kalibrálását; nem végeztek újrafeldolgozást, ha a feldolgozásra vonatkozó követelmények nem teljesültek, mert az üzemeltető szerint az előállított hús- és csontlisztet elküldték komposztálásra, ezért nem tartották szükségesnek az újrafeldolgozást; a feldolgozott anyagot a nyersanyagok kirakodására kijelölt peron mellé állított szállítókonténerekbe gyűjtötték össze (lásd az 5.5. szakaszt). 7

12 A 2. kategóriába tartozó ellenőrzött kisüzemben az auditcsoport az alábbiakat állapította meg: habár az üzem már 10 éve működött, a feldolgozási paramétereket rögzítő műszereket csak a látogatás előtt két nappal helyezték üzembe, de ezek is csak a hőmérsékletet rögzítették; a rögzített adatok értékelése alapján az auditcsoport feltárta, hogy az 1. módszernél megállapított, hőmérsékletre vonatkozó követelmények messze nem teljesültek; a nyomásmérők és hőelemek kalibrálására nem került sor; a feldolgozott anyagot olyan istállóba bocsátották ki, ahol haszonállatokat tartottak, annak érdekében, hogy az anyagot almos trágyával keverjék össze, majd pedig komposztálják (lásd az 5.5. szakaszt). Az auditcsoport megállapította, hogy a 2. kategóriába tartozó feldolgozóüzemben, amely engedélyt kapott szerves trágyák és talajjavító szerek előállítása érdekében történő keverésre, valamint az 1. és 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzemben betartották a feldolgozási paramétereket, és olyan rendszereket működtetnek, amelyek megakadályozzák a tételkibocsátást, ha nem teljesülnek a feldolgozási paraméterek. A nyomásmérők és hőelemek kalibrálására évente került sor. Az auditcsoport azonban a 2. kategóriába tartozó feldolgozóüzem esetében, amely szerves trágyák és talajjavító szerek előállítása céljából végzett keverésre is engedéllyel rendelkezett, megállapította, hogy az üzem a feldolgozási paraméterek nyilvántartását csak az előző két hónap alatt vezette; az üzemeltető szerint a régebbi feljegyzéseket a 200 km-re lévő központi irodákban elhelyezett szervereken tárolják (lásd az 5.5. szakaszt). Az 1. és 2. kategóriába tartozó ellenőrzött üzemben a 2. kategóriába tartozó anyagot folyékony formában biogázüzembe, az 1. kategóriába tartozó hús- és csontlisztet pedig együttégetés céljából cementgyárba küldték. Az auditcsoport megállapította, hogy az üzemben nem volt feltüntetve a glicerin-triheptanoát (GTH) mértéke. Az illetékes hatóság szükségtelennek tartja a GTH megjelölését, mivel a 2. kategóriába tartozó származtatott terméket folyékony formában biogázüzembe, az 1. kategóriába tartozó hús- és csontlisztet pedig együttégetés céljából cementgyárba küldték. Az illetékes hatóság szerint mivel a magyar nyelvben nincs a conveyer szónak megfelelője, a 142/2011/EU rendelet VIII. melléklete V. fejezete 7. szakasza 3. pontja d) bekezdésének i. pontjában olvasható alábbi mondat [ ] closed conveyer system, which may not be by-passed [ ] magyar fordítása ( nem mellőzhető, zárt szállítórendszer ) úgy is értelmezhető, hogy a végcélig minden szállítórendszerre vonatkozik, még a közúton is, feltéve, hogy az illetékes hatóság a zárt rendszer elérése érdekében hatósági állatorvosi pecsét alkalmazása révén ellenőrzi az anyag feladását és kézhezvételét. Az auditcsoport megállapította, hogy a 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzemben nem tüntették fel a GTH-t. Az illetékes hatóság szerint erre azért nem volt szükség, mert a jogszabály alapján a származtatott terméket folyadék formájában komposztálóüzembe továbbították. Az auditcsoport azonban megállapította, hogy a termék nem volt folyékony. Az üzemeltető megerősítette, hogy a származtatott termékhez búzakorpát adtak annak érdekében, hogy szilárd halmazállapotot érjenek el, és hogy a származtatott termék hozama körülbelül %. A 2. kategóriába tartozó kis feldolgozóüzemben azért nem jelölték a GTH-t, mert a származtatott terméket folyadék formájában almos trágyával keverték és komposztálták; a látogatás alatt azonban az üzem nem működött, így az auditcsoport nem tudta ellenőrizni a halmazállapotot. 8

13 Az auditcsoport a 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzem esetében, amely számára szintén engedélyezték a szerves trágyák és talajjavító szerek gyártása céljából végzett keverést, megállapította, hogy a GTH-jelölést megfelelően tüntették fel, és az üzem saját ellenőrzései révén biztosítani tudta az előírások betartását Keverés Az illetékes hatóság jegyzéket készített az engedélyezett összetevőkről. A jegyzéket ismertették az Európai Bizottsággal, és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapján nyilvánosan elérhető. Egy feldolgozóüzem számára engedélyezték a szerves trágyaként és talajjavító szerként használható hús- és csontliszt összekeverését a jegyzéken szereplő egyik összetevővel. Az összetevőt meghatározták az engedélyben, amely ebben az esetben 1 % szervetlen trágya (például ammónium-nitrát) volt. Észrevételek: A 2. kategóriába tartozó ellenőrzött üzemben a hús- és csontlisztet 1 % ammónium-nitráttal keverték össze; az összetevő hozzáadását és a keverést számítógéppel irányították. Habár az MgSzH-ÁÁI engedélyezte ezt az eljárást, az auditcsoport megállapította, hogy a gyakorlatban ezt az anyagot jelenleg nem használják szerves trágyaként és talajjavító szerként, ehelyett a teljes előállított mennyiséget komposztálóüzembe továbbítják, ahol egyenlő részben szennyvíziszappal keverik össze és komposztálják. Az illetékes hatóság nem tudta igazolni, hogy a keveréshez jóváhagyott összetevők a meghatározott koncentrációkban élvezhetetlenné teszik a keveréket, vagy másképp akadályozzák a keverék téves, etetési célú felhasználását. Mindazonáltal az auditcsoport megállapította, hogy az iszappal kevert hús- és csontliszttel való későbbi komposztálás miatt valószínűtlen, hogy a keletkező anyag bekerüljön a takarmányba. Az MgSzH-NTI engedélyezte néhány, más tagállamból származó és hús- és csontlisztet tartalmazó szerves trágya és talajjavító szer forgalomba hozatalát. Az auditcsoport megállapította, hogy az MgSzH-ÁÁI 2011 decemberét megelőzően nem tudott ezekről a termékekről (lásd az 5.1. szakaszt). Az ellenőrzött tárolási létesítmény esetében az auditcsoport megállapította, hogy a létesítmény a feldolgozott almos trágya tárolására kapott engedélyt. Egy tárolt termék összetételének vizsgálatából kiderült, hogy az 15 %, baromfitrágyával és melasszal összekevert hús- és csontlisztet és tollőrleményt tartalmazott (lásd az 5.3. szakaszt). E termék szabadon forgalomba hozható, miután mint terméshozam-növelő terméket központi engedélyezési eljárás alá vetették. A terméket nagyzsákos kiszerelésben más tagállamokból hozták be és 10 kg-osnál kisebb műanyag konténerekbe rakták át. Az üzemeltető kifejtette, hogy bár boldogan árusítaná a terméket nagy zsákokban, jelenleg a termék piaci ára miatt nincsenek olyan vevők a piacon, akik ekkora mennyiséget vásárolnának; a vevők főleg szőlő- vagy dísznövénytermesztők voltak. Az illetékes hatóság kifejtette, hogy bár a terméket nem keverték össze annak érdekében, hogy élvezhetetlenné tegyék, a takarmányba való bekerülés kockázata nagyon alacsony volt, a magas ára és a viszonylag alacsony proteintartalma miatt. Az auditcsoport megerősítette, hogy a hús- és csontlisztet tartalmazó szerves trágyák és talajjavító szerek kiskereskedelmi ára magasabb, mint a szójaliszt ára. 9

14 Tárolás és felhasználás Észrevételek: Az ellenőrzött megyei kormányhivatalok esetében az auditcsoport megállapította, hogy a megyei NTI-k által a szerves trágyák és talajjavító szerek használatára kiadott összes engedély a hígtrágya talajra való felhasználására vonatkozott. Az illetékes hatóság szerint azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekben állattenyésztés is folyik, általában hígtrágyát és almos trágyát használnak a termőföldek trágyázásához, mivel ezekhez a termékekhez környezetvédelmi szempontból elfogadható irányítási rendszerrel kell rendelkezniük. Az ellenőrzött mezőgazdasági üzemek esetében az auditcsoport megállapította, hogy a megkérdezett gazdálkodók jól ismerik a 21 napos korlátozás követelményét. Az illetékes hatóságok és a megkérdezett gazdálkodók kifejtették, hogy a szerves trágyákat és talajjavító szereket csak a betakarítás után juttatják a talajra. Az auditcsoport megállapította, hogy a gazdálkodók megfelelő nyilvántartást vezettek az egyes parcellákon felhasznált mennyiségekről, az alkalmazás dátumáról és időpontjáról és a használt járműről. Az ellenőrzött mezőgazdasági üzemekben nem rögzítettek azzal kapcsolatos információkat, hogy mikor fértek hozzá az állatok a parcellákhoz, mivel az állatokat nem legeltették. Amellett, hogy nyilvántartást kellett vezetniük a mezőgazdasági üzemekben, a gazdálkodóknak évente jelentést kellett benyújtaniuk az MgSzH-NTI igazgatóságnak a szerves trágyák és talajjavító szerek földjeiken való használatáról. A forgalomba hozatallal és a felhasználással kapcsolatos következtetések A 142/2011/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a használatra és a nyilvántartásokra vonatkozó előírásokat kielégítően betartják. A feldolgozóüzemek szintjén azonban komoly hiányosságok tapasztalhatók a 142/2011/EU rendelet 22. cikkében és XI. mellékletében (II. fejezet 1. szakaszának 1. pontja) meghatározott, gyártásra vonatkozó előírások betartásában; ezenkívül a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott, GTH-jelölésre vonatkozó követelmények sem teljesülnek. Az összetevőknek a szerves trágyák és talajjavító szerek előállítása érdekében történő összekeverését engedélyezték, de nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy ezek az összetevők élvezhetetlenné tennék az állatok számára a szerves trágyákat és talajjavító szereket, vagy más módon akadályozzák meg a keverék téves, etetési célú felhasználását, ezért a 142/2011/EU rendelet 22. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelmények nem teljesülnek megfelelően. Mindazonáltal a szerves trágyákon és talajjavító szereken végzett komposztáló eljárás miatt valószínűtlen, hogy bekerüljenek a takarmányba HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK Jogi követelmények A hatósági ellenőrzésekre vonatkozó követelményeket az 1069/2009/EK rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében és a 142/2011/EU rendelet 32. cikkében határozzák meg, amelyek szerint ezeket az ellenőrzéseket a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott alapelveknek megfelelően kell elvégezni. Megállapítások Rendszeresen kerül sor hatósági ellenőrzésekre. Minden megyei kormányhivatal kockázatelemzés alapján határozza meg a hatósági ellenőrzések gyakoriságát. A feldolgozóüzemekben végzett 10

15 hatósági ellenőrzések gyakorisága az üzem kategóriájának és kapacitásának függvényében évi egy-négy lehet. A nagy feldolgozóüzemekben hetente egyszer, vagy néhány esetben akár mindennap jelen van hatósági állatorvos. A biogázüzemekben a hatósági ellenőrzéseket kétévente egyszer, a komposztálóüzemekben pedig évente egyszer végzik el. A szerves trágyák és talajjavító szerek használatára vonatkozó engedéllyel rendelkező mezőgazdasági üzemekben évente legalább egyszer végeznek hatósági ellenőrzést. A mezőgazdasági üzemeket a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések keretében, valamint az állategészségügy és a takarmányozási tilalom tekintetében is ellenőrzik. Az állati melléktermékeket és a belőlük származó termékeket szállító járműveket évente négyszer ellenőrzik. A hatósági ellenőrzéseket a központi illetékes hatóság által készített ellenőrző lista alapján végzik, amelyet az észrevételek dokumentálásához is felhasználnak. Észrevételek: Az auditcsoport megállapította, hogy az ellenőrzött helyszíneken a hatósági ellenőrzéseket nagyrészt bejelentés nélkül, néhány esetben pedig röviddel (egy-két nappal) az ellenőrzés előtt bejelentve végezték. Az egyik 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzemben, amely számára szerves trágyák és talajjavító szerek keverését is engedélyezték, minden héten több napig is jelen volt tisztviselő. Az illetékes hatóság kifejtette, hogy a megvásárolt és felhasznált szervetlen trágya mennyiségét adategyeztetési ellenőrzések segítségével az előállított hús- és csontliszt teljes mennyiségével hasonlítják össze annak érdekében, hogy ellenőrizzék a szerves trágyákban és talajjavító szerekben található összetevők koncentrációját. Az auditcsoport megállapította, hogy a hatósági ellenőrzések során nem tudták ellenőrizni a feldolgozási paramétereket a két hónapnál régebbi tételek esetében, mivel ezeket a nyilvántartásokat nem az üzemben, hanem máshol tárolták (lásd az szakaszt). Az auditcsoport megállapította, hogy egy másik, 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzemben a hatósági ellenőrzések során figyelmen kívül hagyták, hogy az 1. módszerre vonatkozó feldolgozási paramétereket gyakran nem tartották be, és hogy soha egy tételt sem dolgoztak fel újra. Az auditcsoport ezenkívül elfogadta az üzemeltető azon kijelentését, amely szerint a kalibrálási tanúsítványokat a központban tárolják, és csupán javasolták, hogy az üzemben is tartsanak másolatokat; azonban megállapította, hogy az említett dokumentumok más jellegű mérési dokumentumok voltak, nem kalibrálási tanúsítványok. Ugyanezen üzem esetében a hatósági ellenőrzések során figyelmen kívül hagyták, hogy a feldolgozott anyagot a nyersanyagok kirakodására kijelölt peron mellé állított szállítókonténerekbe gyűjtötték össze. Azt sem vették figyelembe, hogy a keletkező anyag nem volt folyékony, ezért GTH-jelölést kellett volna feltüntetni (lásd az szakaszt). Az auditcsoport megállapította, hogy a 2. kategóriába tartozó ellenőrzött kis feldolgozóüzemben a hatósági ellenőrzések során figyelmen kívül hagyták, hogy nem voltak műszerek a feldolgozási paraméterek rögzítésére, és hogy nem került sor a nyomásmérők és a hőelemek kalibrálására. A feldolgozott anyagok haszonállatok közelében való kibocsátását és az ebből eredő kockázatokat sem vették figyelembe (lásd az szakaszt). Az auditcsoport megállapította, hogy nem vettek mintákat a takarmányozási tilalom ellenőrzése céljából abban a mezőgazdasági üzemben, amelynek az üzem részét képezte. Az auditcsoport megállapította, hogy az 1. és 2. kategóriába tartozó ellenőrzött üzemben a hatósági ellenőrzések során figyelmen kívül hagyták, hogy a két különböző gyártósor kirakodási peronját nem jelölték meg a használat szerinti kategória alapján, habár ezeket tehergépkocsival ugyanazon a bejáraton át lehetett megközelíteni. Az auditcsoport azt is megállapította, hogy mivel a kereskedelmi okmányokból hiányzott az anyag kategóriájának 11

16 megjelölése (lásd az 5.3. szakaszt), emellett pedig a kirakodási peronokon nem jelölték meg a nyers állati melléktermékeket, fennáll annak a veszélye, hogy véletlenül összekeverjék a különböző kategóriákba tartozó anyagokat. Az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi a szerves trágyák és talajjavító szerek tárolására felhatalmazott tárolási létesítményeket. Az auditcsoport megállapította, hogy azon nyomonkövethetőségi gyakorlatok, amelyek célja, hogy meghatározzák az olyan, szerves trágyák és talajjavító szerek láncában részt vevő kereskedőket vagy állattartó mezőgazdasági üzemeket, amelyek ilyen termékeket vásárolhattak, nem képezték a hatósági ellenőrzések részét. Ezért a jóváhagyott tárolólétesítményeken kívül az illetékes hatóság nem tudott más olyan kereskedőkről, amelyek szerves trágyákat és talajjavító szereket értékesítettek végfelhasználóknak, és ezeket nem is ellenőrizték (lásd az 5.2. szakaszt). Az ellenőrzött mezőgazdasági üzemeket évente legalább egyszer hatósági ellenőrzésnek vetették alá. Az engedély a környezetvédelmi szempontokkal és a talaj tápanyagigényével összhangban korlátozta az alkalmazható szerves trágyák és talajjavító szerek mennyiségét. A megyei NTI-k táblázatot használtak (állatfajok szemben a várható hígtrágya- és almostrágya-termeléssel) annak ellenőrzésére, hogy a gazdálkodó nem lépte-e túl az engedélyben meghatározott mennyiségeket. Az auditcsoport megállapította, hogy az ellenőrzött gazdálkodók megfelelő nyilvántartást vezettek a szerves trágyák és talajjavító szerek használatáról, amelyekre szintén kiterjedtek a hatósági ellenőrzések (lásd az szakaszt). Az egyik ellenőrzött megyei kormányhivatalban egy 2011 februárjában hozott bírósági határozat alapján bezártak egy feldolgozott állati fehérjét tároló létesítményt. Az auditcsoport megállapította, hogy a megyei kormányhivatal nem tudott adatokat szolgáltatni a bezárás időpontjában a létesítményben tárolt feldolgozott állati fehérje mennyiségéről, és rendeltetéséről. Következtetések A szerves trágyák és talajjavító szerek teljes láncolatán rendszeresen végeznek kockázati alapú hatósági ellenőrzéseket. Ezek az ellenőrzések azonban nem hatékonyak, mivel különösen a feldolgozóüzemek esetében figyelmen kívül hagynak néhány jelentős hiányosságot; így a 142/2011/EU rendelet 32. cikkében meghatározott követelmények nem teljesülnek teljes mértékben AZ ELŐÍRÁSOK BE NEM TARTÁSA ESETÉN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK Jogi követelmények Ha a hatósági ellenőrzések megállapítják, hogy az 1069/2009/EK rendelet követelményeit nem tartják be, az illetékes hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket a rendelet 46. cikkével összhangban. Megállapítások Észrevételek: Három ellenőrzött megyei kormányhivatal illetékes tisztviselői elmondták, hogy nincsenek jelentős problémáik az ellenőrzésük alatt álló állati mellékterméket feldolgozó üzemeltetőkkel, és hogy szóban figyelmeztették az üzemeltetőket az apró hiányosságokról, akik ezeket azonnal kiigazították (az egyik 2. kategóriába tartozó és az 1. és 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzemben például az illetékes tisztviselők megerősítették, hogy 12

17 az apró hiányosságokat nem rögzítették a jelentésekben, hanem ezekről szóban tájékoztatták az üzemeltetőket). Az auditcsoport azonban néhány jelentős szabálytalanságot is megállapított (lásd az szakaszt), amelyeket a hatósági ellenőrzések során figyelmen kívül hagytak (lásd az 5.5. szakaszt). Az auditcsoport megállapította, hogy az egyik, 2. kategóriába tartozó ellenőrzött feldolgozóüzemben a 2010-es ellenőrzési jelentésben bizonyos hiányosságokat tártak fel, amelyek kiigazításához határidőt szabtak az üzemeltető számára, egy évvel később pedig nyomonkövetési intézkedéseket hajtottak végre. Az auditcsoport megállapította, hogy az ellenőrzött komposztálóüzemben (amely a fentiektől eltérő megyei kormányhivatal fennhatósága alatt áll) az összes apró, illetve jelentős hiányosság fel volt tüntetve az ellenőrzési jelentésekben; határidőket állapítottak meg és nyomonkövetési intézkedéseket hajtottak végre annak ellenőrzése érdekében, hogy végrehajtottak-e kiigazító intézkedéseket. Következtetések Szabálytalanságok észlelése esetén többé-kevésbé teljesülnek az 1069/2009/EK rendelet 46. cikkében foglalt követelmények. A hatósági ellenőrzések hiányosságai (lásd az 5.5. szakaszt) azonban befolyásolják a kiigazító intézkedések végrehajtását. 6. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK A szerves trágyákra és talajjavító szerekre vonatkozó ellenőrzési rendszer működik; de az ismeretek hiányosságai miatt nem terjed ki a szerves trágyák és talajjavító szerek teljes láncolatára, különösen az ilyen termékeket a végfelhasználóknak értékesítő kereskedőkre. A hatósági ellenőrzések ezenkívül nem veszik figyelembe a feldolgozóüzemekben feltárt jelentős hiányosságokat. Habár a szerves trágyák és talajjavító szerek összekeveréséhez használt összetevők esetében tapasztalható némi hiányosság, az ezekre a szerekre vonatkozó eljárás miatt valószerűtlen, hogy ezek bekerüljenek a takarmányláncba. 7. ZÁRÓ ÉRTEKEZLET február 2-án záró értekezletre került sor a központi illetékes hatóság képviselőinek részvételével. Ezen az értekezleten az auditcsoport a legfontosabb megállapításait és előzetes következtetéseit terjesztette elő. A központi illetékes hatóság nem jelezte, hogy nem ért egyet ezekkel, és kijelentette, hogy a feldolgozóüzemekben megfelelő módon fogja végrehajtani a GTH-jelölésre vonatkozó követelményeket. 8. AJÁNLÁSOK Az illetékes magyar hatóságokat felkérték, hogy részletezzék azokat a megtett vagy tervezett intézkedéseket teljesítésük határidejét is megadva, amelyek célja, hogy az alább felsorolt ajánlásokat az ezen jelentés kézhezvételétől számított huszonöt munkanapon belül teljesítsék. 13

18 Szám Ajánlás 1. A szerves trágyák és talajjavító szerek láncában részt vevő üzemek, különösen a közvetlenül a végfelhasználók előtti kereskedők regisztrálása az 1069/2009/EK rendelet 23. cikkében előírtak szerint. 2. Annak biztosítása, hogy az üzemek jegyzéke naprakész legyen, és hogy a jegyzék meghatározza a feldolgozóüzemek megfelelő kategóriáit, az 1069/2009/EK rendelet 47. cikkében, valamint a 142/2011/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdésében előírtak szerint. 3. Annak biztosítása, hogy a városi gyűjtőközpontokból elszállított állati melléktermékekhez mellékelt kereskedelmi okmányok tartalmazzák az ezek kategóriájára vonatkozó információkat, és hogy a származtatott termékeket meghatározzák a feldolgozóüzemekben, a 142/2011/EU rendelet 17. cikkében előírtak szerint. 4. Annak biztosítása, hogy a feldolgozóüzemek megfeleljenek a 142/2011/EU rendelet 22. cikkében és XI. mellékletében (II. fejezet 1. szakaszának 1. pontja) meghatározott, gyártásra vonatkozó előírásoknak, és ugyanazon rendelet 17. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, GTH-jelölésre vonatkozó követelményeknek. 5. Információk gyűjtése arról, hogy a szerves trágyák és talajjavító szerek keverékében használható összetevők az állatok számára élvezhetetlenné teszik a keveréket, vagy másképp akadályozzák meg, hogy a keveréket tévesen takarmányozásra használják fel, a 142/2011/EU rendelet 22. cikkében előírtak szerint. 6. Annak biztosítása, hogy a 142/2011/EU rendelet 32. cikkében előírt, a feldolgozóüzemekben végzett hatósági ellenőrzések hatékonyak legyenek. Az illetékes hatóságnak az ajánlásokra adott válasza az alábbi címen olvasható: 14

19 1. MELLÉKLET JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK Jogszabályi hivatkozás Hivatalos Lap Cím 882/2004/EK rendelet HL L 165., , 1. o., Helyesbítés és újbóli közzététel: HL L 191., , 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről 1069/2009/EK rendel et HL L 300., , o. Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) 142/2011/EK rendelet HL L 54., , o. A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról 15