A felmenők és az oldalrokonok törvényes öröklése: a parentéláris öröklés

Átírás

1 A felmenők és az ldalrknk törvényes öröklése: a parentéláris öröklés A Ptk. a felmenő egyenes ági rknk törvényes öröklési jgát krlátlanul elismeri. Az ldalrknk törvényes öröklési jgát a nagyszülői leszármazók körével lezárja (ezen túlmenően nem tekinti örökösnek). A magyar öröklési jg az azns felmenői fkn lévő egyenes ági rknkat és azk leszármazóit egyetlen öröklési csprtba, ún. parentélába sztja be. A felmenők és az ldalrknk törvényes öröklését a magyar jgban ezért parentéláris öröklésnek nevezzük. Két teljes (a felmenőket és ldalrknkat átfgó) parentéla: a szülői és nagyszülői parentéla. A nagyszülőkön túli felmenők öröklési csprtja csnka parentéla, mivel a felmenők leszármazói már nem törvényes örökösök, másrészt a parentélán belül nem érvényesül a fkzats öröklés elve, mivel a nagyszülőkön túl minden felmenő egyszerre és fejenként egyenlő arányban örököl. a szülői (első parentéla) Az első parentélát az örökhagyó szülei és azk leszármazói képezik: 608. (1) Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. (2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek lyan módn, mint a gyermek helyén annak leszármazói. (3) Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. Érvényesül tehát a helyettesítési elv. (A törvényes öröklési kapcslatt a szülők esetében természetesen az örökhagyóval fennálló rkni kapcslat, és nem az egymáshz fűződő hzzátartzói viszny alapzza meg: a szülőknek tehát nem kell házastársi kapcslatban élniük az örökhagyó halálakr, sem azt megelőzően.) Testvér 1 Testvér 2 Testvér 3 Uöccs Uhug A hagyatékn az örökhagyó apja és anjya 1/2-1/2 arányban sztzik. kiesése esetén az ő részét az ő gyermekei: T1 és T2 öröklik. Vagyis a hagyaték fele Anyáé, a másik fele pedig 1/2-1/2 arányban T1-é és T2-é lesz. 1

2 kiesése esetén az ő részét az ő gyermekei: T2 és T3 örökli 1/2-1/2 arányban, a fele apáé. Ha és T1, T2 is kiesne, a törvényes örökös kizárólag lesz. Uöcs, illetve Uhug csak akkr válnak törvényes örökössé, ha mind, mind T3 kiesik. a nagyszülői (másdik) parentéla A nagyszülők és azk leszármazói akkr örökölnek, ha a szülői parentéla teljesen kiüresedik. Itt is érvényesül a helyettesítési elv és az örökösök srrendjének fkzatssága. A törvényes öröklési kapcslatt a nagyszülők esetében is természetesen az örökhagyóval fennálló rkni kapcslat, és nem az egymáshz fűződő hzzátartzói viszny alapzza meg. Különbség az előzőhöz képest: a nagyszülői parentélában egy nagyszülőpár és az ő leszármazóik külön mintegy parentélán belüli öröklési csprtk képeznek (1) Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. (2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. (3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. (4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékt a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli. Nanya 1 Napa 2 Nanya 2 Nbácsi Nnéni Utestvér 1 Utestvér 2 A hagyatékt 1/4-1/4 arányban a négy nagyszülő kapja. és Nanya 1 kiesése esetén Nbácsi örököl. Napa 2 kiesése esetén az ő részét Nanya 2 kapja. Nanya 2 kiesése esetén Nnéni örököl. 2

3 Utestvér 1 törvényes öröklési igényének keletkezéséhez Napa1 vagy /és Nanya1, tvábbá Nbácsi kiesése szükséges. Utestvér 2 törvényes örökös lesz, ha Nanya2 és Nnéni kiesik. Napa1, Nanya1, Nbácsi és Utestvér1 esetleges kiesését követően az egész hagyaték a másik nagyszülőpárra (Nanya2, Napa2), illetve az ő leszármazóikra száll. a távlabbi felmenők öröklése 610. Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távlabbi felmenői. A Ptk. a nagyszülőkön túli felmenők leszármazóinak törvényes öröklési jgát nem ismeri el. Ez az öröklési csprt csnka parentéla : ldalrknk már nem örökölnek. Maguk a felmenők visznt krlátzás nélkül örökösök. Ezek a felmenők visznt már nem fkzatsan válnak az örökhagyó törvényes jgutódjává, hanem egyszerre, éspedig fejenként egyenlő arányban. Ükapa Dapa 1 Danya 2 Danya 2 Napa 2 Napa2T A hagyatékt 1/4-1/4 arányban Dapa1, a két dédanya és Ükapa kapja. Napa2T, mint nagyszülőkön túli felmenők leszármazója Danya2 kiesése esetén sem vlna törvényes örökös. Az ági öröklés szabályai Az ági öröklés intézményét az 1861-es Ideiglenes Törvénykezési Szabályk hzták be a magyar öröklési jgba. Azt a célt szlgálta, hgy krlátztt mértékben biztsítsa a családi vagynnak az eredeti családi ágn történő maradását, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazó örökösei. Mai fenntartását a törvényes öröklés általáns rendjében fellelhető apróbb ellentmndásk és a belőlük fakadó igazságtalanságk felldása teszi szükségessé. Az ellentmndásk egyik fő gyökere, hgy leszármazók 3

4 hiányában az egész hagyatékt a házastárs örökli. Ez méltánytalan a rövid ideg tartó gyermektelen házasságk esetén. Ilyenkr a vagyn az egyik család tulajdnából a másikéba megy át. Ritkább, de méltánytalan eredményhez vezet az is, ha az örökhagyó kiskrú, és csak az egyik felmenői ágról háramltt vagyn feleződik meg a két felmenői ág között. Az ági öröklés ilyenkr kellő krrekciót biztsít. Az ági vagyn fgalma Az ági vagyn egy sajáts háramlási rend szerint öröklődő vagyn, szemben a hagyaték többi a törvényes öröklés általáns rendje szerint öröklődő részével, a szerzeményi vagynnal. Az ági vagyn ebben az értelemben alvagyn a hagyatékn belül. A házassági együttélés alatt szerzett vagynnak csak az örökhagyóra jutó fele része képezi az öröklés tárgyát: tehát öröklési jgi értelemben a házastársi közös vagyn fele és az örökhagyó esetleges különvagyna tekintendő szerzeményi vagynnak (1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyntárgy ági öröklés alá esik. (2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyntárgyra is, ha a vagyntárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta. A hagyatékn belül ági vagyn elkülönítésének legelső feltétele, hgy ne legyen (vagy kiessen) az örökhagyónak leszármazó törvényes örököse a hagyatéki vagyntárgy az örökhagyóra öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárul, éspedig közvetlenül valamelyik szülőjéről vagy távlabbi felmenőjéről testvérétől, testvér leszármazójától, ha a vagyntárgy a testvér vagy testvér leszármazójának vagynában már ági természetű vlt (vagyis a testvér maga is az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta) legyen törvényben meghatárztt ági örökös 612. (3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyntárgy az örökhagyó egyéb vagynával esik egy tekintet alá. Nanya Napa Nbácsi Házastárs Testvér 4

5 a szerzeményi vagyn (300) állagörököse H az örökhagyó által az apai Napa-tól örökölt (vagy ingyenes juttatás útján hárult) vagyn: 100, amely leszármazók hiányában az apai Napa ágán öröklődik, H-nak hasznélvezeti jga van (!) az örökhagyó által Testvértől ajándékba kaptt lyan vagyn, amelyet T az anyai Nanyá-tól örökölt (vagy ingyenesen kaptt): 200, s a mely leszármazók hiányában a Nanya ágán öröklődik, s a melyre H-nak hasznélvezeti jga van Mely vagyntárgyakra vnatkzik az ági öröklés? 613. (1) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a) arra az ági vagyntárgyra, amely az örökhagyó halálakr már nincs meg; b) az ági vagyntárgy helyébe lépett vagy az ági vagyntárgy értékén vásárlt vagyntárgyra; c) a szkáss mértékű ajándékra. (2) Az örökhagyó halálakr meg nem levő (átruháztt, veszendőbe ment, felélt stb.) ági vagyntárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye. (3) Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szkáss mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani. Az ági vagyn surrgatuma (helyébe lépett vagyntárgy) nem minősül tehát ági vagynnak. Ez a szabály az ági vagyn ún. redintegrációját zárja ki. Aznban: PK 81. szám a) Ági jellegű az az ingó vagy ingatlan vagyntárgy, amelynek a vásárlásáhz a lemenőnek a későbbi örökhagyónak valamelyik felmenője adta a vételárat, mégpedig akkr is, ha a vételárat ténylegesen a felmenő fizette ki az eladónak, és akkr is, ha a felmenő a lemenőnek azzal a meghagyással adta át a vételhez szükséges pénzt, hgy az meghatárztt vagyntárgyat vásárljn. Ebből a szempntból nincs jelentősége annak, hgy ingatlanvásárlás esetén a felmenő szerződésben sem vevőként, sem ajándékzóként nem szerepel, és az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) vevő félként a lemenőt jegyzik be. b) Ági földön levő ági jellegű épület lebntásából származó anyag megtartja ági jellegét akkr, ha a bntási anyagt ugyanabba az ingatlanba vagy ugyanarról a felmenőről hárult másik ingatlanba építik be, vagy mint ingóság még felhasználatlanul megvan. c) Kisajátítási kártalanítás, földrendezés vagy áttelepítés srán csere címén juttattt ingatlan akkr sem ági jellegű, ha az eredeti ingatlan az vlt. (Talán célszerűbb lenne a redintegráció kifejezett elismerése) (3) A vagyntárgy ági jellegét annak kell biznyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. Az ági öröklés rendje 5

6 Az ági vagynt azn felmenői ágn lévő rknk, illetve az ő leszármazóik öröklik, amely felmenői ágról az illető vagyntárgy az örökhagyó hagyatékába került. (A vagyntárgy háramlása mindig ingyenes: öröklés vagy élők közötti ingyenes juttatás; az átszállás maga lehet közvetlen vagy közvetett) (1) A szülő örökli azkat a vagyntárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általáns szabályai szerint örökölnek. (2) Ha sem az ági vagyntárgyak öröklésére jgsult szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha nagyszülő sincs, az örökhagyó távlabbi felmenője örökli azt a vagyntárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Az ági öröklés eltéréseket mutat a felmenő- és az ldalrknk törvényes öröklésének általáns rendjéhez képest: Általáns öröklés a vagyntárgy sztódik a felmenőpárk között a nagyszülői parentéla teljes (a távlabbi felmenőknél csnka parentéla) Ági öröklés a vagyntárgy csak az eredetét képező felmenői ágn öröklődik csak az első parentéla teljes, tehát a nagyszülői leszármazók nem támaszthatnak ági öröklési jgi igényt az ági vagyntárgy legfeljebb addig a felmenőig öröklődik, akitől a vagyntárgy (ingyenesen, közvetlenül vagy közvetve) az örökhagyó hagyatékába került Danya 1 Danya 1 Nanya Napa Nbácsi Házastárs Testvér 1 Testvér 2 Az örökhagyó hagyatéka hárm részből tevődik össze: 1. az ún. szerzeményi vagyn, vagyis az a vagyn, amelyet az örökhagyó önállóan (ún. házastársi különvagynként) szerzett, illetve annak a (házastársi közös) vagynnak a fele, amelyet az örökhagyó H-val közösen szerzett a vele fennállt házassági együttélés alatt: ez összesen 300. A szerzeményi vagyn állagörököse: H 6

7 2. az örökhagyó által az apai Danya1-től ingyenes juttatás útján hárult vagyn: 100, s amelyet leszármazók hiányában az apai dédanya ága örököl, éspedig a. első helyen az, az ő kiesése esetén b. másdik helyen T1 és T2 (fejenként egyenlő arányban), az ő kiesésük esetén c. harmadik helyen Napa d. negyedik helyen Danya Mindegyik esetben H hasznélvezeti jgával terhelten. 3. az örökhagyó által T1-től ajándékba kaptt lyan vagyn, amelyet T1 az anyai Nanyá-tól örökölt: 200, s amelyet leszármazók hiányában a nagyanya ága örökli, éspedig a. első helyen az, az ő kiesése esetén b. másdik helyen T1 és T2 (fejenként egyenlő arányban) Mindkét esetben H hasznélvezeti jgával terhelten (1) Az ági vagyntárgyat természetben kell kiadni. (2) Ha a természetben való kiadás célszerűtlennek mutatkzik, a bíróság az ági vagyntárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el. PK 80. szám Az ági öröklés szabályainak érvényesülését nem zárja ki az, hgy az ági eredetű földön az örökhagyó épületet emelt; az ági örökös aznban rendszerint csak a föld értékének pénzbeli kiegyenlítését igényelheti. Ha a föld be nem épített része számttevő értékcsökkenés nélkül önálló ingatlankent kialakítható, azt az ági örökösnek természetben lehet kiadni. Ez esetben a pénzbeli kiegyenlítés a földnek önálló ingatlanként ugyancsak kialakítható beépített és ahhz gazdaságilag hzzátartzó része után jár. Minden esetben figyelemmel kell lenni arra, hgy a túlélő házastárs örökli az ági vagyntárgy hasznélvezeti jgát. 7