A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

Átírás

1 A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok 3. Kapcsolatok szabályozásához fűződő érdek

2 Különböző nagyságú, természetű entitások ÓKOR

3 Városállamok Mezopotámiában (i.e k.) Az első két évezred Városállamok: I. e k. Umma Lagas: határok, kutak I. e sz. Görög városállamok szövetségi szerződései Birodalmak: akkád, babiloniai, perzsa, asszír, hettita I. e k. II. Ramszesz III. Hattuszilisz: szövetségi szerződés I. e. 3. sz. tól Római Birodalom

4 Nem csak az ókorban, hanem 4 évezreden keresztül A nemzetköz biztonság, stabilitás hiánya Egyik entitásnak sincs joga a létezésre Háborúindítás joga: korlátlan Békeszerződések: határidővel Hadviselés: kegyetlen Cél: másik entitás meghódítása, kincseinek elrablása, lakosainak rabszolgává tétele vagy meggyilkolása (Háborúindítás tilalma: csak a 20. században) Időtlen birodalomalapítási vágy Cél: az ismert, belátható világ meghódítása univerzalitás igény Birodalmaknak nincs szükségük nemzetközi jogra Mintabirodalom: Római Birodalom Küzdelem a birodalmak létrehozásáért és visszaszorításáért: 20. sz. második feléig

5 Római Birodalom (i.sz. 116) Kínai Birodalom (azonos korszakban) Miről kellett volna szerződniük? Kína: senki sem egyenrangú velünk

6 A birodalom is állam 1. Imperium (latin) 2. Nagy, összefüggő földrajzi terület 3. Kulturálisan és/vagy etnikailag különböző népek 4. Katonai kényszer, hegemónia, központi politikai irányítás 5. Lingua franca 6. Fegyveres erőszak inkább a periférián Római nemzetközi jog Pax Romana

7 A világtörténelem legnagyobb birodalmai (millió km 2 ) Brit gyarmatbirodalom (1922) 33,5 Mongol Birodalom (1270) 33 Orosz Birodalom (1866) 24 Spanyol gyarmatbir. (1740) 20 Kínai Birodalom (1790) 14 Arab Kalifátus (720) 13 Francia gyarmatbir. (1938) 13 Portugál gyarmatbir. (1815) 10 KÖZÉPKOR (5 15. sz.)

8 KÖZÉPKOR (5 15. sz.) 476: Római Birodalom felbomlása De új birodalmak: Bizánci Birodalom Frank Birodalom Mongol Birodalom Német római Birodalom KÖZÉPKOR (5 15. sz.) Államok (királyságok) angol francia spanyol magyar lengyel Kijevi Nagyfejedelemség

9 Európa a középkorban Pápaság és császárság univerzális hatalmi igényei Példa: Első invesztitúra küzdelem VII. Gergely ( ) pápa és IV. Henrik ( ) német római császár között

10 Vesztfáliai béke (1648) Vesztfáliai béke (1648) Német római Birodalom elveszti tartalmát Elismerik 300 fejedelemség, hercegség stb. szuverenitását Területi (nem személyi) alapú entitások keletkeznek Katolikus egyház elveszti névleges szuverenitását

11 Újkor: Oszmán Birodalom ( sz.) Újkor: Napóleoni birodalom (1812)

12 Újkor: Habsburg Birodalom Újkor: Orosz Birodalom (1913)

13 Újkori gyarmatosítás Legnagyobb: brit gyarmatbirodalom (1921)

14 Polgári forradalmak, nemzetállamok 19. század: olasz egység német egység I. világháború után Felbomlanak birodalmak: O M Monarchia Oszmán Birodalom Területeket veszít: Orosz Birodalom Önálló államok: magyar, lengyel, finn észt, lett, litván csehszlovák jugoszláv Gyarmatok újrafelosztása: mandátumterületek (pl. Irak, Palesztina)

15 Új államok Európában (1918) Magyarország is új állam! Pl. Palesztina Török uralom helyett brit uralom 1920, illetve 1923 után Mandátumterületek

16 Modern birodalomalapítási kísérletek német japán szovjet Német Birodalom (1942)

17 Japán Birodalom (1942) Szovjet birodalom II. világháború végén

18 II. világháború után ( ) Gyarmati rendszer teljes felbomlása között: 66 felszabadult gyarmat 1975 ig minden jelentős gyarmat megszűnik Hidegháború után (1990 ) 21 új állam 14 volt szovjet tagköztársaság 5 volt jugoszláv tagköztársaság 2 volt csehszlovák tagköztársaság

19 Két birodalom maradt volna? Kína: 1,3 md India: 1,1 md Kérdések: Mi lesz a két birodalom sorsa? Afrikai államok tovább osztódhatnak? Európai, amerikai államok határai tartósakká váltak? Önálló államok száma 1918: : : 193 ENSZ tagállam + Tajvan, Koszovó + Palesztina?

20 A 20. században I. világháború végére: felbomlottak a még meglevő birodalmak nagyjából kialakultak az európai államhatárok elkezdődött a gyarmati rendszer felszámolása II. világháborút követően: rögzültek az európai, amerikai államhatárok megszűnt a gyarmati rendszer A négy évezred jellemzői Szinte permanens hadiállapot, biztonságés stabilitáshiány Entitások keletkezésének, felbomlásának és/vagy megszűnésének szakadatlan váltakozása Mindenkori nemzetközi jogi normarendszer létrehozására és felszámolására irányuló erőfeszítések szakadatlan váltakozása