A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

Átírás

1 A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem kerettantervi munkacsoport vezetője

2 A NAT tizenhét pillanata ( ) 1995: NAT1 (tananyag fejlesztési követelmények) 2000: Kerettantervek (csak központilag készülnek) Helyi tantervek elkészítése ( , majd átdolgozás: 2000) 2003: NAT2 (Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság javaslata alapján) 2003: Kerettantervek (szabad választhatóság: pl. kiadók is készítenek kerettanterveket) A kerettanterv vált a tartalmi szabályozás legfelsőbb szintjévé! Helyi tantervek átdolgozása 2007: NAT3 (Kulcskompetenciák bekerülése) 2007: Kerettantervek (tananyagcsökkentés) Helyi tantervek átdolgozása 2012: NAT4 (2010 augusztusától csaknem két éven át folytak a munkálatai), a tananyag rehabilitálása 2012: Kerettantervek (megjelenés november végén várható) Helyi tantervek átdolgozása (2013. március végéig)

3 Az eddigi NAT-ok gyorsmérlege

4 A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

5 Fejlesztési célok hálózata Fejlesztési területek, nevelési célok: Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

6 Az Ember és társadalom szerkezete (NAT4 2012) Alapelvek, célok Kiemelt fejlesztési területek: történelem; erkölcstan, etika; hon-és népismeret; társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek; filozófia. A fejlesztési feladatok szerkezete (1-4., 5-6., 7-8. és évfolyamra): ismeretszerzés, tanulás; kritikai gondolkodás; kommunikáció; tájékozódás és időben térben. A tartalom kulcselemei; a reflexiót irányító kérdések kimaradtak! Közműveltségi tartalmak: történelem 1-4., 5-8., ; ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák; erkölcstan, 1-4., 5-8. ; etika, ; hon-és népismeret, 5-8. ; társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, 5-8., ; filozófia, 9-12.

7 A történelem tananyag kronologikus témakörei 1. Az őskor és az ókori Kelet. 2. Az antikvitás. 3. A középkori Európa. 4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába 5. A világ és Európa a kora újkorban. 6. Magyarország a XVI-XVII. században. 7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon 8. A nemzetállamok kora. 9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében. 10.Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében. 11.A globalizálódó világ és Magyarország.

8 Az Ember és társadalom műveltségi terület kerettantervei Történelem kerettantervek: Általános iskolai (5-8. ) Négy évfolyamos középiskolai (9-12. ) Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi (7-12., ill ) Jelenismereti kerettantervek: Hon- és népismeret (5-6. ) Társadalomismeret (5-6. ) Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (7-8., ill ) Erkölcstan, etika (5-8. és 11. ) Filozófia kerettantervek (12. ).

9 Kerettantervi szerkezet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcs. pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

10 A történelem kerettantervek szerkezeti sajátosságai 1. Csak tematikai egység megfogalmazására került sor. 2. Az órakeret a teljes évi óraszám 90%-át jelenti (ez más tárgyaknál is így van). 3. A követelményekvégig felosztásra kerültek külön ismeretekreés külön fejlesztési követelményekre. Az első kötelező tudáselemeket, a második ajánlott fejlesztő feladatokat tartalmaz. 4. Kapcsolódási pontok megpróbál hidat verni nemcsak a műveltségi terület stúdiumai, de más műveltségi területek tantárgyai között is. 5. A történelemnél nemcsak a kulcsfogalmak és fogalmak elkülönítése történt meg, de a NAT alapján a kulcsfogalmak értelmező és tartalmi kulcsfogalmak elkülönítése is. 6. A kerettanterv megfelelő része továbbra is tartalmaz adatokat (lexikák), melyek személyek nevét, helyneveket (topográfia) és évszámokat (kronológia)tartalmaznak. Az eltérés, hogy az évszámok mellett megneveztük a történelmi eseményt is.

11 A tantárgyi kerettantervek felépítése A tantárgy neve: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Tantárgyi célok, feladatok: összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbépítésében. A kétévfolyamos ciklusokra vonatkozó bevezetők meghatározzák a tantárgy szerepét a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében, illetve meghatározzák a tantárgy sajátos fejlesztési céljait levezetve a NAT megfelelő műveltségterületének (Ember és társadalom) fejlesztési céljaiból és az adott iskolatípus/fokhoz illesztve és annak céljaiból, feladataiból.

12 Milyen kerettantervek készültek? 10 db, egységes struktúrájú kerettantervi csomag kialakítása történt meg: Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projekt keretében készült) Két tanítási nyelvű iskolák felső tagozat négy évfolyamos gimnázium További fejlesztések: Nemzetiségi iskolák alsó tagozat felső tagozat négy évfolyamos gimnázium SNI kerettantervek alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Pirossal jelöltük a történelem tantervet tartalmazó csomagokat.

13 Kerettantervek: 5 8. Választható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez: Matematika Idegen nyelv Ének-zene További tantervek: Természettudományi gyakorlatok Hon-és népismeret Dráma és tánc Társadalomismeret Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Lovaskultúra Pénzügyi és gazdasági kultúra

14 Kötelező minimális óraszámok 5 8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Tört., társ. és államp. ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia egészségtan 2 1 Tantárgyak Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

15 Kerettantervek: 4/6 gimnázium: Választható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez: Matematika Idegen nyelv Biológia Fizika Kémia További tantervek: Filozófia Természettudományi gyakorlat [csak 6 esetén] Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Pénzügyi és gazdasági Vállalkozzunk! Munkapiac Sakk

16 Kötelező minimális óraszámok 4 évfolyamos középiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia 2 2 Biológia egészségtan Földrajz 2 2 Tantárgyak Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc / 1 Mozgóképk. és m. Művészetek 2 2 Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

17 Kötelező minimális óraszámok 6 osztályos gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Erkölcstan 1 1 Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia Biológia egészségtan Földrajz

18 Kötelező minimális óraszámok 6 évfolyamos gimnázium Tantárgyak Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc / Mozgóképk. és m. 1 Művészetek* 2 2 Informatika Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret*

19 Kötelező minimális óraszámok 8 osztályos gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelvek II. Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika Tört., társ. és államp. ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia egészségtan Földrajz

20 Kötelező minimális óraszámok 8 osztályos gimnázium Tantárgyak Ének-zene Dráma és tánc / Hon-és népismeret / Társadalomismeret Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és médiaismeret Vizuális kultúra Művészetek 2 2 Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

21 Kerettantervek: szakközépiskola Kötelező közismereti tárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek címszó alatt egy év Ének-zene vagy Vizuális kultúra vagy Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Testnevelés és sport Emelt szintű képzésekhez: Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz

22 Kötelező minimális óraszámok szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika 1 Tört., társ. és államp ismeretek Fizika Kémia 2 1 Biológia egészségtan Tantárgyak Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak Művészetek* 1 Informatika 1 Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

23 Ajánlások a szabad órakeret felhasználására Kerettantervek által tartalmazott ajánlások: Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések a) Fizika Matematika b) Fizika Kémia c) Biológia Kémia Emelt szintű (tagozatos) humán képzés

24 Emelt szintű humán képzés 4 osztályos gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv Latin Matematika Etika 1 Filozófia 2 Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia 2 2 Biológia egészségtan Földrajz 2 2 Tantárgyak Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc / 1 Mozgóképk. és m. Művészetek 2 2 Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés Osztályfőnöki Felhasznált órakeret

25 Történelemtanításunk alapelvei Általános iskola 5-8. A történetek képszerű megjelenítésén alapuló és tevékenységközpontú feldolgozás. (Történettanításon alapuló történelemtanítás - Szebenyi Péter) Középiskola Az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekreépül, jellegét tekintve forrás-és tevékenységközpontú. Gimnázium 5/7-12. A források önálló feldolgozásán alapuló elemző jellegű, mely az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti.

26 A célrendszer elemei a négy évfolyamos középiskolában évfolyam évfolyam A forráskezelés és -elemzéselemi szabályainak, illetve a tudományos anyaggyűjtés alapjainak elsajátítása. A korábbi történetek feldolgozásán alapuló, képszerű történelemtanítást felváltja az elemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munka. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú történelemtanításnak. A diákoknak ezen az életkori szinten el kell jutni az események elbeszélésétől, a források tartalmi ismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés és érvelés alkalmazásáig, felhasználva a szaknyelvet. A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása. A szakszókincs alapos ismerete, adott esetben az egyes történelmi fogalmak meghatározása is, annak tudatában, hogy azok a különböző történelmi korokban változó jelentésűek lehetnek.

27 Előzetes tudás, nevelési fejlesztési célok Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei. A tanuló érti, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, valamint az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg. Belátja, hogy ezek nyomán fogalmazódott meg a jobbágyi és rendi viszonyok megszüntetésének, az érdekegyeztetés, a közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák. Tudja, hogy e célok megvalósítása állította középpontba azokat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítve a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok mellé állították a közvéleményt. Megérti, hogy a közös cél eredményezte a forradalom és szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számos politikai, társadalmi és katonai eredménnyel járt, és hogy mindezt csak két nagyhatalom külső katonai agressziója volt képes leverni.

28 Óraterv (Az órakeret 90%-a tervezhető) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ÁLTALÁMOS ISKOLA Éves óraszám, 36 hét/ kb. 90% éves min. óraszám (heti óraszámok) KÖZÉPISKOLA/GIMNÁZIUM éves min. óraszám (heti óraszámok) Éves óraszám 36 hét/ kb. 90% KÖZÉPISK / kb /kb.42 állampolg. 25/kb GIMN / kb GIMN / kb /kb / kb /kb. 69. Társ.ism.20/kb /kb / kb /kb. 69. Társ.ism.20/kb /kb / kb /kb. 69. Társ.ism.20/kb. 18

29 Tanévenkénti korszakhatárok (általános iskola 5-8. ) Régi kerettanterv (2003, 2007) Évf. Tananyag (egyetemes/magyar) 5. Ókor vége /magyar honfoglalás 6. XVIII. század eleje /szatmári béke Új kerettanterv (2012) Tananyag (egyetemes/magyar) Középkor vége / Árpád-kor vége 1849-ig 7. Az első világháború vége A második világháború vége 8. Globalizáció /1990-ig Globalizáció /2004-ig

30 1945 utáni tantervek 8. osztályainak tananyaga 1946: A szatmári békétől napjainkig. (Két tanéven át tanították a teljes magyar történelmet!) 1950: 1849-től napjainkig (A szocializmus építése Mo-n). (Kb. 100 év) 1958: Az imperializmus korától (1890 körül) 1939-ig (Magyarország a Horthy-fasizmus idején). (Kb. 50 év) 1962: Az imperializmus korától a népi demokrácia győzelme Magyarországon. A második világháború utáni nemzetközi helyzet. (Kb. 70 év) 1978/80: A NOSzF-tól a szocializmus győzelme hazánkban. (Kb. 60 év) 1995: Az első világháborútól a rendszerváltozásig.(kb. 70 év) 2000: Az első világháború utántól a rendszerváltozásig. (Kb. 70 év) 2012: A második világháború végétől 2004-ig (Kb. 60 év)

31 Tanévenkénti korszakhatárok (középiskola ) Évf. Régi kerettanterv (2003, 2007) Tananyag (egyetemes/magyar) 9. Első ezredforduló /magyar államalapítás 10. Kora újkor 1721-ig /szatmári béke 11. Az első világháború kezdete 12. Emberiség az újabb ezredfordulón /1991 Új kerettanterv (2012) Tananyag (egyetemes/magyar) Középkor vége /1490-ig 1849-ig A második világháború vége Globalizáció /2004-ig

32 1945 utáni tantervek IV. (12.) osztályainak tananyaga 1950: Magyarország története Egyetemes történelem a párizsi Kommüntől napjainkig. (kb év) 1957: Egyetemes történet 1849-től 1945-ig. A magyar nép története (kb. 100 év) 1962: Az imperializmus kialakulásától a szocializmus építése Magyarországon. (kb. 60 év) 1978/79: Az első világháború és a NOSzF-tól a Magyarország a szocializmus útján. (kb. 60 év) 1995: Az első világháborútól a rendszerváltozásig. (kb. 60 év) 2000: Az első világháború utántól a rendszerváltozásig. (kb. 70 év) 2012: 1945-től 2004-ig (kb. 60 év)

33 Tanévenkénti korszakhatárok (6 és 8 gimnázium ) Évf. Régi tanterv Új kerettantervek (2012) Tananyag (egyetemes/magyar) 7. Az ókori Hellász vége Az ókor vége 8. Az érett középkor vége /az Árpád-kor vége 9. Kora újkor 1721-ig /szatmári béke Tananyag (egyetemes/magyar) A középkor vége /1490-ig A francia forradalomig /szatmári béke ig 1871-ig /a kiegyezésig 11. A második világháború kezdetéig /Horthy-korszak 1939-ig A második világháború végéig 12. Napjainkig Globalizáció /2004-ig

34 Történelem tananyagbeosztás (őskor, ókor, középkor) 5. évfolyam 9. évfolyam Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája (12 óra) Az ókori görög-római világ (23) A középkori Európa világa (14) A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora (15) Az őskor és az ókori Kelet (8) Az ókori Hellász (11) Az ókori Róma (12) A középkor (18) A magyarság útja a kezdetektől 1490-ig (16)

35 Történelem tananyagbeosztás (kora újkor, újkor 1849-ig) 6. évfolyam 10. évfolyam A magyar Királyság virágkora (13 óra) A világ és Európa a kora újkorban (14) Magyarország a kora újkorban (18) A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon (20) A világ és Európa a kora újkorban (12) Magyarország a kora újkorban (14) Felvilágosodás, forradalmak és polgárosodás kora (15) Az újjáépítés kora Magyarországon (9 óra) Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon (15)

36 Történelem tananyagbeosztás (újkor 1849-től, XX század 1945-ig) 7. évfolyam 11. évfolyam A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei (8 óra) Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon (12 óra) A nagyhatalmak versengése és az első világháború (8 óra) Európa és a világ a két világháború között (11 óra) Magyarország a két világháború között (14 óra) A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra) A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon (16 óra) Az első világháború és következményei (16 óra) Európa és a világ a két világháború között (18 óra Magyarország a két világháború között (16 óra) A második világháború (12 óra) A második világháború (15 óra)

37 Történelem tananyagbeosztás ( ) 8. évfolyam 12. évfolyam Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépítése (6 óra) Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig (8 óra) A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása (6 óra) Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése (8 óra) Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig (10 óra) A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása (8 óra) A Kádár-korszak jellemzői (8 óra) A Kádár-korszak (10 óra) Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése (6 óra) Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon (5 óra) Társadalmi és állampolgári ismeretek (18 óra) Média modul (8 óra) Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése (8 óra) A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon (6 óra) Társadalmi és állampolgári ismeretek (18 óra) Rendszerező ismétlés (18 óra)

38 Ismeretek egy témakörön belül (Reformkor és szabadságharc) Általános iskola Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága. A reformkori rendi országgyűlések fő kérdései. Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban. Az 1848-as forradalom. A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői. Középiskola Átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás és lemaradás. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés és kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és komromisszum. A szabadságharc története. Békék, háborúk, hadviselés.

39 Ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák (ált. isk.) Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok: Gyermekek nevelése, oktatása Család, lakóhely Falvak, városok, urbanizáció Hétköznapok és ünnepek Öltözködés, divat Betegségek, járványok Természet és technika kölcsönhatása: A földrajzi környezet A természetformálás és átalakítás hatásai Közlekedés, úthálózat, hírközlés Felfedezők, feltalálók Társadalom és állam: Uralkodók és államférfiak Birodalmak Kisebbség, többség, nemzetiségek Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok: Békék, háborúk, hadviselés Egyezmények, szövetségek Kultúrák, vallások és eszmék: Hasonlóságok és különbségek Népek és vallások egymásra hatása, együttélése A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók Történelemformáló eszmék

40 Ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák (középisk.) Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok: Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák Szegények és gazdagok világa Egyenlőség, emancipáció Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda Népesség, demográfia (vándorlás, migráció) Természet és technika kölcsönhatása: Erőforrások és termelési kultúrák A technikai fejlődés feltételei és következményei Fölzárkózás és lemaradás Társadalom és állam: Államformák, államszervezet A hatalommegosztás formái, szintjei Forradalom, reform és kompromisszum Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok: Függetlenség és alávetettség Kisállamok, nagyhatalmak Kultúrák, vallások és eszmék: Korok, korstílusok Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika A fanatizmus jellemzői és formái

41 Fejlesztő feladatok Általános iskola Ismeretszerzés és tanulás Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján. (Pl. Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenységei.) Kritikai gondolkodás Változások és hatásaik nyomon követése. (Pl. a szabadságharc bukásának következményei.) Kommunikáció Tanulói kiselőadás jelentős történelmi személyiség életéről. (Pl. Wesselényi Miklósról.) Tájékozódás térben és időben Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. (Pl. a forradalom és pozsonyi rendi országgyűlés.) Középiskola Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a nemesi életszemlélet megismerése Pulszky Ferenc műve alapján.) Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Németh László Az áruló c. történelmi drámája.) Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. Széchenyi és Kossuth vitája.) Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai.)

42 Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi versei. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Természetismeret:az iparfejlődés környezeti hatásai. Ének-zene: Marseillaise, a nagy romantika mesterei. Erkel: Himnusz, Egressy Béni: Szózat, 1848-as dalok. Vizuális kultúra: a kort bemutató történeti festmények. Mozgóképkultúra és médiaismeret: részletek népszerű játékfilmekből (pl. Bereményi Géza: A Hídember). Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a reformkor irodalma. Nemzeti dráma, nemzeti színjátszás kezdetei. Dráma és tánc: a XIX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Vizuális kultúra: klasszicizmus és romantika. Ének-zene:Himnusz, Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László a nemzeti opera születése, Liszt Ferenc. Földrajz: Magyarország természeti adottságai, folyamszabályozás.

43 Kulcsfogalmak Tartalmakat értelmező kulcsfogalmak Tartalmakat kifejező kulcsfogalmak Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont stb. Társadalom, társadalmi osztály, réteg, állam, államszervezet, államforma, államtípus, kultúra, birodalom, vallás, hadsereg, kormányzat stb. Akulcsfogalmak a fogalmak azon körét jelentik, melyek összességükben alkalmasak történelem tantárgy tartalmai feldolgozására, lefedik a történelmi múlt feldolgozásának legjellemzőbb nézőpontjait (pl. társadalom, gazdaság, politika, eszme). A tartalmakat értelmező kulcsfogalmak segítik a tanulókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések, értékelések megértésében, a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések megválaszolásában, a különböző korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában. A tartalmakat kifejező kulcsfogalmak az egyes jelenségek közös sajátosságainak fogalmi megragadásával segítik a múlt folyamatainak, eseményeinek megértését, rendszerezését, összehasonlítását és értékelését.

44 Kulcsfogalmak, fogalmak Értelmező kulcsfogalma k Tartalmi kulcsfogalma k Fogalmak Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria. Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat.

45 Az új kerettantervek adatainak %-os aránya az előző kerettantervhez képest / Fogalmak 85,1% 105,8% 147,3% Személyek 108% 85,9% 100,5% Helynevek 155,9% 105,4% 100% Évszámok 178,7% 142,5% 107,3% Összesen 111,1% 108,5% 117,6%

46 A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok A felső tagozat, majd négy évfolyamos gimnáziumi koncentrikus tananyag-elrendezéstől eltérő szerkezetet tesz lehetővé. Lineáris szerkezetben felépített tananyag. El lehet kerülni -részben -felesleges ismétlődést. Az utolsó évben ismétléssel kiegészítve, magas szintű elsajátítást tesz lehetővé. Nemzeti köznevelési törvény értelmében a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok tehetséggondozó intézményként működnek. Több teret enged a kompetenciafejlesztésnek. A tananyag mélyebb feldolgozását is lehetővé teszi. Az utolsó évfolyam tanterve azonos a négy évfolyamoséval. A hat és nyolc évfolyamos tanterv azonos egymással.

47 Tananyag 1849-ig 4 évfolyamos középiskola 6/8 évfolyamos gimnázium Az őskor és az ókori Kelet (8 óra) Az ókori Hellász (11 óra) Az ókori Róma (12 óra) A középkor (18 óra) A magyarság története a kezdetektől 1490-ig (16 óra) A világ és Európa a kora újkorban (12 óra) Magyarország a kora újkorban (14 óra) Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora (15 óra) Az újjáépítés kora Magyarországon (9 óra) Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon (15 Az őskor és az ókori Kelet (18 óra) Az ókori Hellász (21 óra) Az ókori Róma (26 óra) A középkor (27 óra) A magyar őstörténet és az Árpádok kora (18 óra) Magyarország története a vegyesházi királyok korában (20 óra) A világ és Európa a kora újkorban (23 óra) Magyarország a kora újkorban (30 óra) A felvilágosodás kora (12 óra) A forradalmak és a Szent Szövetség kora (21 óra) Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon (11 óra A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon) (18 óra)

48 Tananyag 1945-ig 4 évfolyamos középiskola 6/8 évfolyamos gimnázium A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra) A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon (16 óra) Az első világháború és következményei (16 óra) Európa és a világ a két világháború között (18 óra) Magyarország a két világháború között (16 óra) A második világháború (15 óra) Nemzetállamok kialakulása. Magyarország története a szabadságharc leverésétől a kiegyezés megkötéséig (15 óra) A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra) A dualizmus kora Magyarországon (16 óra) Az első világháború és következményei (16 óra) Európa és a világ a két világháború között (18 óra) Magyarország a két világháború között (16 óra) A második világháború (15 óra)

49 Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Az erkölcstannal, etikával; a hon-és népismerettel; valamint a filozófiával együtt a műveltségi terület integráns része. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei: 5-8. évfolyam évfolyam Társadalmi szabályok. Társadalomismeret. Állampolgári alapismeretek. Állampolgár vagyok. Pénzügyi és gazdasági kultúra. A munka világa. Pénzügyi és gazdasági kultúra. A munkavállalói szerep. Változások a mindennapi életben.

50 Az iskolák implementációs feladatai (2013. március 31-ig) A kerettantervek összevetése a helyi tantervvel: Óratervelkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő - a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; - döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; - az értékelési rendszer kialakítása; - a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele; - szaktárgyikerettantervek 10%-os kiegészítésének megfontolása; - tematikus megoldása.

51 Ami kimaradt: ókor Ókori Kelet: A történelem forrásai Mezopotámia, India, Kína (de: Ókori keleti örökségünk) Az írás kialakulása (de: Az időszámítás) Görög-római világ: Görögök gazdasága, hajó és kereskedelem Szabadok és rabszolgák Julius Caesar hadserege A keresztény időszámítás (nem itt!)

52 Ami kimaradt: középkor, kora újkor Középkor: Európa a XV. században (de: Járványok a középkorban) István király udvarában Zsigmond, a császár és király (de: Egy középkori város, Buda) Bárók, nemesek, jobbágyok Kora újkor: Harc a tengerekért Ablak Európára: Nagy Péter Kultúra és tudományok az újkor kezdetén Buda visszafoglalása Mária Terézia és II. József A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.

53 Ami kimaradt: újkor Az ipari forradalom társadalmi következményei Életmód a kapitalizálódó Európában III. Napóleon császársága Az olasz egység létrejötte A magyar nyelv ügye Életképek a reformkori Magyarországon Polgári törvények Nemzetiségek ébredése Képek a dualizmus kori politikai életből

54 Ami kimaradt: XX. század Az olasz fasizmus A harmadik világ A világgazdaság A bethleni konszolidáció (de: A Horthy-korszak meghatározó politikusai téma maradt) Magyarország 1944-ben A magyar társadalom átalakulása A helytörténet és iskolatörténet (névadó is) A nemzetiségi kérdés, kiemelten az adott helyre Múzeumlátogatások, Határtalanul program tervezése

55 Néhány szakmai, pedagógiai kérdés (5-6. ) Az őskor és ókori Kelet egy témakörben való bemutatása Az antikvitás egy témakörben való bemutatása Középkor szakaszolás és eseménytörténet nélküli bemutatása Magyarság eredete, honfoglalás Árpád-kor és vegyes-házi királyok kora erősen tematikus jellegű bemutatása Mohács helyett 1541, az ország tényleges három részre szakadása a korszakhatár Bocskai-felkelés, pláne szabadságharc helyett mozgalom (Pálffy Géza) Ellenreformáció helyett katolikus megújulás Angol polgári forradalom helyett angol polgárháború (Hahner Péter) A labanc elnevezés a Rákóczi-szabadságharcban nem létezett Jellacsics írásmód a magyar átírásban (Hermann Róbert)

56 Néhány szakmai, pedagógiai kérdés (7-8. ) Oroszországi forradalmak helyett februári forradalom és bolsevik hatalomátvétel Magyarországi forradalmak helyett őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság (kommunista puccs) Differenciált kép festése a Horthy-korszakról Magyarország felszabadulása (a német uralom alól) és megszállása (a Vörös Hadsereg által) egyszerre történt, de pl. Budapest ostroma, Magyarország okkupációja történik 1956 kezdettől forradalom és szabadságharc is Rendszerváltás/rendszerváltozás A határon túli magyarság helyzetének kiemelt kezelése

57 Ami kimaradt: őskor, ókor, középkor Őskor és ókori Kelet: Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. Az ókori Hellász: A krétai és a mükénéi kultúra. A görög perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. Az ókori Róma: Társadalom. A mindennapi élet (de: Pannónia provincia). Középkor: A német császárság és a pápaság hanyatlása III. Béla kora. Társadalmi változások. Életformák a XV. századi Magyarországon.

58 Ami kimaradt: kora újkor, újkor Kora újkor: Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok A Habsburgok és a magyar rendek. Újkor: Forradalmi hullámok a XIX. század első felében A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.

59 Ami kimaradt: kora újkor, újkor Kora újkor: Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok A Habsburgok és a magyar rendek. Újkor: Forradalmi hullámok a XIX. század első felében A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.

60 Néhány szakmai, pedagógiai kérdés (9-10. ) Az őskor és ókori Kelet egy témakörben való bemutatása A görög-perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború elhagyása mellett az arisztokrácia és démosz osztályharcos küzdelmének elhagyása Magyarság eredete, honfoglalás problémái Árpád-kor és vegyes-házi királyok kora erősen tematikus jellegű bemutatása Mohács helyett 1490 a korszakhatár Bocskai-felkelés, pláne szabadságharc helyett mozgalom (Pálffy Géza) Ellenreformáció helyett katolikus megújulás Angol polgári forradalom helyett angol polgárháború (Hahner Péter) A labanc elnevezés a Rákóczi-szabadságharcban nem létezett Jellasics írásmód a magyar átírásban (Hermann Róbert)

61 Néhány szakmai, pedagógiai kérdés ( ) Oroszországi forradalmak helyett februári forradalom és bolsevik hatalomátvétel Magyarországi forradalmak helyett őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság (kommunista puccs) Differenciált kép festése a Horthy-korszakról Magyarország felszabadulása (a német uralom alól) és megszállása (a Vörös Hadsereg által) egyszerre történt, de pl. Budapest ostroma, Magyarország okkupációja történik 1956 kezdettől forradalom és szabadságharc is Rendszerváltás/rendszerváltozás A határon túli magyarság helyzetének kiemelt kezelése A helytörténet és iskolatörténet (névadó is) A nemzetiségi kérdés, kiemelten az adott helyre Múzeumlátogatások, Határtalanul program tervezése

62 Zárszó A tantervkészítés az egyensúlyteremtés művészete. (Szebenyi Péter) Történelemtanítás online folyóirat és portál katona.andras@btk.elte.hu