TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ június 26.

Átírás

1 TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ igényelnek. Azokban az esetekben, amikor a kérdés, illetve annak eleme fogalmi meghatározást igényel, az adott válasz lényegi elemeit tartalmazó minden más jó megfogalmazást is el kell fogadni, és ennek megfelelően honorálni. Azoknál a kérdéseknél, illetve elemeknél, amelyeknél az értékelési utasítás pont adását az egynél több adatot (évszám, földrajzi, illetve személynév, stb.) tartalmazó sor helyes megválaszolásához köti, pont csak a teljes válaszra adható (½ pont egyáltalán nem adható!). II. A szöveges megfogalmazást igénylő kérdésekre, illetve tételekre az itt megadott vázlatok a gimnáziumi tananyag minél átfogóbb figyelembevételével készültek ugyan, de sem a teljességet, sem a részletes kifejtést nem biztosíthatják. A vázlatok az alábbi gimnáziumi történelem tankönyvek alapján készültek: I. osztály: Gyapay Gábor és Ritoók Zsigmond II. osztály: Walter Mária III. osztály: Závodszky Géza IV. osztály: Salamon Konrád Kívánatos, hogy a dolgozat elbírálója előzetesen ismerje meg a tankönyvek valamennyi kérdést érintő anyagát, ennek megkönnyítése érdekében a válasz-vázlatok előtt igyekeztünk feltüntetni a gimnáziumi történelem tankönyv megfelelő kötetének oldalszámait, melyeken az illető anyagrész tárgyalása, illetve a rávonatkozó utalások megtalálhatók. Ismeretes, hogy több alternatív tankönyv, illetve a tanulást, felkészülést segítő kiadvány jelent meg, ezekkel a felvételizők ismerteiket bővíthették.a dolgozatok értékelése a fenti tankönyvek alapján történik. Az egyéb irodalomra történő utalások többletpontra sem a dolgozat elbírálása, sem felülvizsgálata során, továbbá esetleges fellebbezési kérelem révén sem nyújtanak jogalapot. III. A III. rész tételének egységes elbírálása érdekében az azonos színvonalú kidolgozás esetén egységes pontszámot kell adni. A jegyben kifejezett színvonalhoz egyéb köztes pontok kizárásával - az alábbi pontszámok tartoznak: jeles (5) színvonalú kidolgozás = 30 pont (4/5) színvonalú kidolgozás = 27 pont jó (4) színvonalú kidolgozás = 24 pont (3/4) színvonalú kidolgozás = 21 pont közepes (3) színvonalú kidolgozás = 18 pont (2/3) színvonalú kidolgozás = 15 pont elégséges (2) színvonalú kidolgozás = 12 pont Arra a kidolgozásra, amelyik nem éri el az elégséges (2) szintet, nem adható pont, (0 pontos). Elégtelen a válasz akkor, ha - vagy rövid, áttekintő vázlatot, - vagy legalább több, a témával kapcsolatos jó elemet nem tartalmaz. Elégséges színvonalú a válasz akkor, ha a tétellel kapcsolatos fontos tényeket tartalmazza.

2 2 1.) A német királyt 962-ben német-római császárrá koronázta a pápa. 1. az első német-római császár? I.Ottó 2. az utolsó német-római császár? II.(I.)Ferenc Ki volt a német-római császár ben IV. Henrik a) Ki volt ben Zsigmond ban I. Lipót Soronként: Összesen: 1 pont 5 pont 2.) Hogyan mondjuk idegen szóval? a) fegyveresek kiállítására kötelező adománybirtok: feudum b) a frank államban a királyi udvar főembere: majordomus c) kereskedőcéh: gilde d) megkeresztelkedett arabok a középkori Spanyolországban: moriszkók 3.) Pótolja a hiányzó adatokat! Csata helye Időpontja Hadvezér Ellenfél Preston 1648 Oliver Cromwell skótok Lepanto 1571 Don Juan de Austria törökök Lipany 1434 Luxemburgi Zsigmond husziták Csud-tó 1242 Alekszander Nyevszkij német lovagok Összesen: 5 pont 4.) Részletek a török kori magyar történelem egyik fontos dokumentumából: Valameddig az magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, az németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, az nekik is oltalmukra, javukra leszen. De ha a korona Magyarországban magyar kézhez kelne, egy koronás király alá, úgy az erdélyieket is intjük, nem hogy attól elszakadnának, de sőt segéljék tehetségük szerént. a) Ki és mikor (év) írta a fenti sorokat? Bocskai István 1606 b) Melyik béke fűződik a nevéhez? Bécsi béke c) Mik voltak e béke legfőbb eredményei? 1. vallásszabadság biztosítása a protestánsoknak (mezővárosok és falvak kivételével) 2. rendi alkotmány megerősítése, nádori méltóság betöltése 3. az önálló Erdélyi Fejedelemség elismertetése Összesen: 5 pont

3 3 5.) A világtörténet néhány közötti eseményét, helyszínét és a hozzájuk kapcsolódó évszámokat állítottuk össze hiányosan. Egészítse ki az egyes sorokat! Esemény Helyszín Időpont a) Bennszülött katonák (szipojok) és parasztok felkelése India év: 1857 b) Habsburg Miksa kivégzése Mexikó év: 1867 c) Az egységes olasz állam létre jötte Róma IX. 20. (Olasz csapatok bevonulása Rómába) (Olaszország) d) A német császárság kikiáltása Versailles év: 1871 (I. 18.) 6) a) Magyar részről mikor látott napvilágot a kiegyezési szándék első nyilvános megfogalmazása? 1865 húsvétján b) Melyik lapban jelent meg? a Pesti Napló c) Ki (vezeték- és utónév) írta a cikket? Deák Ferenc d) Ki volt ekkor a miniszterelnök? (Anton) Schmerling 7) Az újkori történelemben a Brit Birodalom volt a leghatalmasabb. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! a) Fashodánál melyik gyarmat miatt éleződött ki az angol-francia ellentét 1898-ban? Szudán b) Melyik terület (ország) birtoklásáért dúlt az angol-búr háború? Dél-Afrika; Dél-Afrikai Unió (Köztársaság) c) 1931-ben jelentősen átalakult a Brit Birodalom; az átalakulást kimondó dokumentum neve: Westministeri statutum d) Mikor (év) vált függetlenné India, a birodalom legjelentősebb gyarmata? ) Írja az alábbi időpontok mellé a megfelelő magyar történelmi eseményeket! a) dec. 21. az Ideiglenes Kormány összeülése, Debrecen b) nov. 4. nemzetgyűlési választások, kisgazda-párti győzelem c) febr. 1. a köztársaság kikiáltása d) febr. 10. a párizsi békeszerződés aláírása e) aug. 1. a három éves terv megindulása Összesen: 5 pont 1. Ismertesse a Hanza- és a levantei kereskedelmet a középkorban! II. k o. 6 pont Az árutermelés fejlődése és a kereskedelem kapcsolata. A távolsági kereskedelem. A fényűzési cikkek fogyasztói.

4 4 A Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme, a levantei kereskedelem. Velence, Genova, Pisa. Keleti, indiai és a távol-keleti áruk. Az áruk származási helyei és útvonaluk. A Hanza-szövetség előzményei és létrejötte. Lübeck és Hamburg szövetsége, Az északi és keleti kereskedelem az északnémet városok monopóliuma. Fontosabb áruik és származási helyeik: hering (Balti-tenger), lengyel gabona, orosz prém, skandináv épületfa, francia bor, angol gyapjú, flandriai posztó, stb. A délnémet és a rajnai városok bekapcsolódása a világkereskedelembe. Flandria a két nagy kereskedelemi szárazföldi és tengeri övezet találkozási pontja. 2. Ismertesse a Zrínyiek Magyarország történetében betöltött katonai és politikai szerepét! II. k. 245., , , pont Szulejmán utolsó magyarországi hadjárata, Szigetvár ostroma, török túlerő, Zrínyi Miklós hősies küzdelme; kirohanása, a védők jelentős részének halála (szept. 7.) Gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér ( ). Hadtudományi munkássága, politikai tervei. Katonai tevékenysége, Zrínyi a magyar hadsereg főparancsnoka. Török támadás, Érsekújvár elfoglalása (1663). Zrínyi téli hadjárata Az eszéki vállalkozás céljai, Kanizsa sikertelen ostroma. I. Lipót és a haditanács bizalmatlansága, új fővezér kinevezése; Szentgotthárd, győzelem a török felett, (aug. 1.). A vasvári béke. Zrínyi Miklós halála. Zrínyi Péter horvát bán, a Habsburgok elleni szervezkedés egyik vezetője. Fegyveres felkelés meghirdetése és kudarca. Megtorlás, Zrínyi Péter és több vezető kivégzése. Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter lánya, II. Rákóczi Ferenc anyja; Thököly Imre felesége, Munkács várának védője. 3. Ismertesse az amerikai polgárháborút az USA második forradalmát! III. k o. 6 pont A polgárháború kitörésének előzményei és okai. Az ipari forradalom eredményei. Az északi és a déli területek eltérő fejlődése; farmer-, illetve ültetvényes gazdálkodás, rabszolgaság. A gazdasági fejlődés társadalmi és politikai következményei. Éleződő ellentétek a rabszolgaság kérdésében. Ellentétek az unióba való felvétel körül (Kansas, 1854). Az ellentétek tükröződése a pártok tevékenységében. A Demokrata és a Köztársasági Párt; a déliek, illetve a farmerek és az ipari burzsoázia érdekképviselete. John Brown, a rabszolgaság eltörléséért vívott küzdelem vezéralakja, tragikus sorsa (1859). A köztársaságpárti Lincoln elnökké választása, A 11 déli állam konföderációja, a polgárháború ( ) kitörése. Az erőviszonyok és a háború mérlege. A rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítása (1863); a farmerek ingyenes földhöz juttatása. A déliek veresége. Lincoln meggyilkolása. A második amerikai forradalommá fejlődött polgárháború eredményei és jelentősége. A rabszolgaság felszámolása, a szabad farmergazdálkodás uralkodóvá válása, az egységes nemzeti piac létrejötte. 4.) Ismertesse Magyarország külpolitikai helyzetét és külpolitikáját a Tanácsköztársaság bukásától a Bethlen-kormány lemondásáig! IV.k. A.: , 66., pont

5 5 A Peidl-kormány hatalomra kerülése aug. 1-jén. A Duna-Tisza-közének román megszállása, a megszállók bevonulása Budapestre (aug. 4-5.). A saint-germaini békeszerződés Ausztriával (1919. szept.), új államok és államhatárok kialakítása. Kisebbségvédelmi szerződések a párizsi békekonferencián. A Clerk-misszió. A trianoni békeszerződés aláírása (1920. jún. 4.), elfogadása a nemzetgyűlésben (1920. nov. 15.). A békeszerződés előírásai, hatása az ország politikai és gazdasági helyzetére. Népszavazás Sopron és környékének hovatartozásáról (1921. december). IV. Károly sikertelen visszatérési kísérletei (1921. márc. 26 és okt ), nemzetközi tiltakozás. A Habsburg-ház trónfosztása. Magyarország felvétele a Népszövetségbe, a népszövetségi kölcsön és jelentősége. A kisantant létrehozása ben (Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia). A magyarországi külpolitika céljai az 1920-as években: békés területi revízió, a kisantant bomlasztása. A Szent István-i állameszme és a revízió. Az olasz-magyar barátsági szerződés 1927.; politikai és gazdasági jelentősége. Kereskedelmi szerződés Németországgal (1931) 5. Ismertesse Japán történetét az I. világháború végétől a II. világháború végéig! 8 pont IV. k. 26., 49., 133., 138., 144., , o. Az I. világháború után Japán a Távol-Kelet legerősebb hatalma. Részvétele a párizsi békekonferencián, a csendes-óceáni német gyarmatok megszerzése. Vlagyivosztok átmeneti megszállása, ápr. Rizslázadások 1918-ban. A szocialista, majd a kommunista eszmék terjedése. A washingtoni konferencia (1921. nov febr.) döntései (Kínát illetően a nyitott kapuk elvének rögzítése). Földrengés 1923-ban. A Tanaka-terv (ázsiai hódítások). Mandzsúria elfoglalása 1931-ben. Mandzsukuo (látszólag független állam) létrehozása 1932-ben. A Japán Nemzetiszocialista Párt megalakítása (1932). Az antikomintern paktum aláírása 1936-ban. Kína megtámadása 1937-ben. A háromhatalmi egyezmény aláírása, szept dec. 7. támadás Pearl Harbor ellen, háború az USA-val és Nagy-Britanniával. Japán diadalmas száz napja. Sikertelen támadás a Midway-szigetek ellen, jún. A teheráni konferencia nov., szovjet ígéret: Németország leverése után szovjet csatlakozás a Japán elleni háborúhoz nyarán-őszén vereségek az amerikaiaktól, kiszorulás a csendes-óceáni szigetekről júli. fegyverletételt követelő felszólítás Japánhoz aug. 6. Hirosima, aug. 9. Nagaszaki. A szovjet haderő támadása a japán csapatok ellen, aug. 9., japán vereség Mandzsúriában. Japán feltétel nélküli kapitulációja szept. 2.

6 6 III. Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon pont III. o. k , , , , , 136., 140., 142., , 159., 165., 226., 233., , , 253., 256. A napóleoni háborúk és a kontinentális zárlat hatása, konjunktúra, mezőgazdasági termékek árának emelkedése. A piacra termelés fokozódása valamennyi birtoktípuson. A művelésbe vont földterület kiterjesztése. A gazdálkodás jellege. A megnövekedett bevételek adta lehetőségek, egyfelől korszerűsítés, másfelől fényűzés, eladósodás. Regionális különbségek a korszerűsítés terén. Infláció, majd devalvációk és mértékük (1811, 1816), vámemelés; a birtokosokra és a pénztőkére gyakorolt hatásuk. A mezőgazdasági termékek ár- és értékviszonyai a napóleoni háborúk után; értékesítési lehetőségek a birodalmon belül és kívül. A konjunktúra és a dekonjunktúra hatása az agrártársadalomra. A parasztság differenciálódása. A telkes jobbágyok és a zsellérek aránya. A telekhányad csökkenése. Az egyes paraszti rétegek gazdálkodása és életviszonyaik. A nemesség száma és rétegei, bocskorosok, középbirtokos nemesség és az arisztokrácia. Gazdasági és politikai helyzetük. Állásfoglalásuk a polgári átalakulás ügyében. Széchenyi Hitel c. művének fogadtatása. A jobbágykérdés a reformkori országgyűléseken. Az európai politikai események (forradalmak egyes országokban), illetve a felvidéki parasztfelkelés (koleralázadás) hatása. Az örökváltság kérdése. Az önkéntes örökváltság törvénybe iktatása; 1839/40. A jobbágytelken ülő nemesek megadóztatása. A mezőgazdasági termelés fejlődése az 1830-as és az 1840-es években. Az árutermelés és a termékértékesítés hatása az ország gazdasági fejlődésére. Az infrastruktúra kiépítésének megindulása, az egységes piac szerveződése. A forradalom és a feudális viszonyok felszámolása; az úrbéri terhek és a papi tized eltörlése, a kötelező örökváltság, az úrbéres jobbágyság földtulajdonossá válása, állami kártérítés, közteherviselés. Jelentőségük és hiányosságaik. Nemzetiségi és parasztmegmozdulások. Az érdekegyesítés kérdése a szabadságharc idején. A jobbágykérdés függőben maradt elemeinek rendezése 1849 illetve 1867 után. Az Osztrák-Magyar Monarchia egységes piacának hatása a mezőgazdaság fejlődésére; a közös vámterület jelentősége. Hitelélet, közlekedés és a mezőgazdaság fejlődésének meggyorsulása. A növénytermesztés és az állattenyésztés fejlődésének eredményei. A mezőgazdasági technika. Az állam szerepe a mezőgazdaság korszerűsítésében (folyamszabályozás, ármentesítés, szőlőtelepítés, az állattenyésztés fejlesztése.) A dualizmus kori agrártársadalom. Földbirtokmegoszlás, a nagybirtokrendszer uralma. Az arisztokrácia, a középbirtokosok és a dzsentrik. A tőkés korszak parasztságának rétegei. Az agrárnépesség életviszonyai. Az agrárproletárok száma, kereseti viszonyai, életmódjuk és mozgalmaik.

7 7