Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán
|
|
|
- Róbert Horváth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 /XVIII e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel szemben, mely ellenforradalomnak minõsítette ezen történéseket. Jelen dolgozat célja, immáron objektívan bemutatni a Gyulán történt eseményeket. Megpróbálunk rávilágítani Gyula 56-os õszi történelmi arculatának egyedi vonásaira, s hogy hogyan hullottak le itt is végül az õszi levelek. Gyula városa gazdag és mozgalmas történelmi múlttal rendelkezik, melyben fontos oldalakat képeznek a XX. századi események is. A város lakói alapvetõen agrártevékenységbõl és kereskedelembõl éltek és élnek mind a mai napig. Már a XVIII. századtól kezdve a mezõgazdasági és közigazgatási funkció volt a meghatározó, ezért nagyszámú, szervezett munkásság nem létezett. A második világháborút követõ változások sorában a téma szempontjából fontos, hogy itt is elkezdõdtek 1949-ben az államosítások és az erõszakos téeszesítés, mely a gyulai gazdálkodókat érzékenyen érintette, s felháborodásukat nagymértékben növelte, azonban az MDP pozíciói megszilárdultak, így Gyulán is ig jelentõsebb változás nem következett be a politikai életben július 4-én Nagy Imre új kormányprogramja a változás szelét hozhatta volna el Gyulára, ám a változás itt is csak a szavak szintjén maradt. Ezzel szemben újjáalakult a Hazafias Népfront, melynek Gyulai Bizottsága. szeptember 9-én értelmiségi tanácskozást szervezett. A forradalmat megelõzõ idõre senki sem támogatta már a pártot az elõzmények, a romló reáljövedelmek és csökkenõ fogyasztás miatt is. 1 A gyulai városi tanács júniusi tanácsüléseitõl folyamatosan napirendjére tûzte a kuláklista felülvizsgálatát. 2 Sok, korábban földjétõl megfosztott paraszt nyerte vissza földjét, ám ez szinte egyáltalán nem mérsékelte az elégedetlen gazdákat. 3 A korábbi szakirodalom nehezményezte az második felében megfigyelhetõ ellenforradalmi hangulat növekedését, a Szabad Európa Rádió szellemének visszahangzását A forradalom gyõzelme gyulán A forradalom kezdeti eseményei a fõvároshoz hasonlóan alakultak Gyulán is. Az. október 23-án történtekrõl a gyulaik csak közvetve szereztek tudomást, fõképp a rádión keresztül. Sok hazatérõ Budapesten dolgozó gyulai munkás és tanuló tájékoztatott a fõvárosban zajló eseményekrõl. Ezekben a napokban a gyulai tanácselnök, Enyedi G. Sándor betegsége miatt nem volt hivatalában, szanatóriumi kezelést kapott. 4 Vidó István, az MDP városi titkára pedig Zsámbékon vett részt egy továbbképzõ tanfolyamon. 5 Október 25-én és 26-án
2 2006/XVIII a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott, melyen értékelték az aktuálpolitikai helyzetet és a helytelenül kuláknak minõsítettek beadási hátralékainak eltörlésérõl hoztak döntést. 6 Nagy László földmûves 14 pontban követeléseket terjesztett elõ. 7 Még aznap délután Simonyi Imre költõ és Gerdán György futballista felkeresték Szabó János tanácselnök helyettest (amint már említettük, az elnök a szanatóriumban pihent ekkor), hogy szavatolja, hogy nem fogják akadályozni a felvonulásokat. Estére kb ember verõdött össze a Kossuth téren, ahol egy arra járó traktor és drótkötelek segítségével, Simonyi Imre buzdító szónoklata közepette ledöntötték a Felszabadulási Emlékmûvet és leverték róla a vörös csillagot, 8 majd a Harisnyagyárhoz vonultak, ahol a munkások csatlakoztak hozzájuk. Másnapra 6-7 ezres tömeg gyûlt össze és a tanácsháza 9 elé vonultak, ahol felolvasták követeléseiket: a város vezetõinek felelõsségre vonása, párthelyiségek átalakítása lakásokká, Gyula legyen újra megyeszékhely, 10 a parasztpolitika magángazdaságokra alapuljon, Mindszenty bíborost bocsássák haza, október 23-a legyen nemzeti ünnep. Ezen a napon a helyi karhatalom is a forradalom mellé állt, bár a rendõrségen belül megosztottság volt tapasztalható. Nádházi János 11 is beszédet tartott, közben megérkeztek Sarkad, Doboz és Gyulavári küldöttei is. Nádházi beszédében nyugalomra és az atrocitások elkerülésére intett, s a templomokban is békességre intõ prédikációk hangzottak el. Már ekkor megalakult a Gyulai Nemzetõrség és a 15 tagot számláló Ideiglenes Forradalmi Bizottság. 12 Közben az üzemek 13 termelése nem állt le, a gyárak elküldték a munkástanácsok által kijelölt követeiket. A kommunista rendszer megmaradt szimbólumait eltávolították a város több pontjáról. Október 29-én a gyárak, üzemek, vállalatok és egyéb szervek küldöttei tanácskoztak. 39 tagú Forradalmi Nagyválasztmány alakult, amelynek tagjaiból megalakult a 7 tagú Gyula Város Nemzeti Forradalmi Bizottsága, tagjai Hraskó Károly téglagyári irodavezetõ, Lõrincz János kalaposmester, M. Szabó András vízvezetékszerelõ, Nádházi János szabómester, Radóczy András lakatos-,kovács-,hegesztõmester, Sántha György földmûves, korábban a Független Kisgazdapárt helyi elnöke, Sárdi Mártonné munkásnõ. 14 Még ugyanezen a napon M. Szabó Andrást polgármesterré választották, bár Enyedi G. Sándor tanácselnök hivatalban volt. A tagnévsorból több dologra következtethetünk. A forradalmi események helyi irányításában nem játszott meghatározó szerepet az értelmiség, részben annak köszönhetõen, hogy többségük távol tartotta magát az eseményektõl, többnyire otthon maradtak 15 családjuk körében, részben pedig annak, hogy a Gyulán nagy múlttal rendelkezõ német polgárságot és polgári értelmiséget a kommunista diktatúra tudatosan eltávolította. A késõbbi szocialista hatalom részérõl hangoztatott ellenforradalmi, horthysta, reakciós, restaurációs jelzõket egyszerûen azzal cáfolhatjuk, hogy megvizsgáljuk a részvevõk foglalkozását, társadalmi állapotát. Ezeknek az embereknek semmi közük nem volt a grófi, bárói restaurációhoz, vagy reakciós, netán fehérterror rémével fenyegetõ elképzelésekhez. Egyszerû parasztok, munkások voltak, akik változtatni akartak az elviselhetetlenné vált elnyomáson, életüket élhetõbbé akarták tenni. Szintén ezen a napon az újonnan megalakult NFB több rendõrt és ÁVH-st eltávolított a rendõrség kötelékébõl. 16 Az egyéb személyi változtatásokat Gyulán az elsõ napokban megválasztott munkástanácsok végezték. Emellett az NFB nem engedélyezte a városban politikai pártok szervezését, nyilvánvalóan a helyzet éretlensége miatt. 17 A termelés november 4-ig folyamatosan folyt, a sztrájkok csak ezután kezdõdtek. Ezen napok eseménytörténetéhez tartozik, hogy november 1-én határoztak az üzemek, vállalatok és középiskolák küldöttei a Megyei Ifjúsági Forradalmi Tanács megalakításáról. A p l é b á n o s vendégségében és a v i l á g h á b o r ú s á l d o z a t o k emlékmûvénél, a község parkjában
3 /XVIII A forradalom rövid regnálása és leverése A már korábban említett Vidó István, az MDP városi titkára október 30-án érkezett vissza a városba. Érkezése után azonnal összehívta a Végrehajtó Bizottságot a helyzet értékelésére. Elhatározták, hogy a párt folytatja tevékenységét, képviselõje dr. Oláh Emil fõorvos lett. November 4-dike után az MSZMP létrehozásának feladatait Ideiglenes Bizottság vette kézbe. Közben az országos eseményekkel párhuzamosan november 4-én a szovjet csapatok 4-5 órás harc után elfoglalták Békéscsabát és Orosházát, a megye két laktanyával rendelkezõ városát, de sem a szovjetek, sem pedig más kommunista hatalom karhatalmi erõi nem jöttek át Gyulára november 4-dike után. Ekkor Nádházi szavaival élve Gyulán beállt a semmilyen állapot. A tényleges végrehajtó hatalmat az NFB gyakorolta, tagjaiban a lakosság többsége is megbízott. Az NFB leverésig 80-90%-ban a helyzet ura maradt. 18 November 7-tõl a kommunistáknak muszáj volt tárgyalóasztalhoz ülni a forradalom képviselõivel, így megkezdõdtek a tárgyalások a tanács Végrehajtó Bizottsága és a Forradalmi Bizottság között. Az NFB nyomására, és mivel a kommunisták felismerték, hogy csak kompromisszumokkal tarthatják meg hatalmukat maradéktalanul, november 11-én személyi változások történetek a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságában. Szabó János elnök-helyettest leváltották, és helyére Nádházi János nevezték ki, 19 akinek viszont szinte semmilyen gyakorlati hatalma nem lett ezáltal, ugyanis karhatalmisták vigyázták minden lépését, irodájában nem fogadhatott senkit, a munkahelyére való bejárásra kényszerítették. November 13-án újabb ülést tartott a gyulai Végrehajtó Bizottság, immáron Nádházi vezetésével, amelyen elhatározták, hogy választott követeket küldenek a kormányhoz a követelések valóra váltása érdekében, valamint döntés született a sztrájkjog biztosítására, amennyiben a sztrájk szervezett keretek között zajlik. 20 November 19-én egyeztettek a békéscsabai összmunkástanácsok küldötteivel. Ekkor átlépték azt a láthatatlan határvonalat, amit nem lehetett. A Kádár-kormány ugyanis nem tûrte, hogy a munkások és parasztok vezette forradalmárok magasabb politikai szervezõdési szintre lépjenek, mivel ebben közvetlen fenyegetést látott saját hatalmával szemben. Így amikor november 20-án a követek megérkeztek Pestre és tárgyalásokba kezdtek Dobi Istvánnal, alapos meglepetésben volt részük. Dobi tájékoztatta a küldötteket a beállt változásokról, s nem sokon múlott, hogy nem tartóztatták le õket. Így hát végül csalódottan tértek vissza Gyulára. Eközben a földeken ha nem is zavartalanul de folytatódtak az õszi munkálatok. A városnak nagy tartalékai voltak, Romániából közvetlenül kapott sót, petróleumot, élesztõt. A városból csaknem 500 mázsa tejport szállítottak Budapestre. 21 A nehezedõ helyzet miatt november 26-án Gyula Város Központi Munkástanácsa a munka felvétele mellett döntött a sztrájkjog fenntartásával. November 27-én újra beindult a tanítás az iskolákban. Az MSZMP megkezdte a hatalom visszaszerzését. December 2-án a párt aktívaülést szervezett, amelyen az Ideiglenes Intézõ Bizottság felváltotta funkciójából az MSZMP városi Intézõ Bizottságát. Elnöke továbbra is Lipták Mihály maradt. Ezen pártaktíva hatására élesebb küzdelem kezdõdött a gyulai munkástanáccsal, mivel a munkástanács a párt szervezõdését akarta megakadályozni. December 6-án délelõtt 7-8 ezer fõ részvételével tüntetést szerveztek, Nádházi János és Sántha György NFB tagok beszédet mondtak, délután pedig a december 4-diki budapesti nõtüntetés mintájára Gyulán és Gyulaváriban fekete kendõs asszonyok vonultak fel, valamint még ezen a napon röplapokkal szórták tele a várost. 22 A megyei munkástanáccsal folytatott tárgyalásokon a város részérõl Nádházi János vett részt. December 9-én az önszervezõdés újabb fokot ért el, 300 paraszt megalakította a Körzeti Paraszttanácsot, mely Gyula város és
4 2006/XVIII a környezõ falvak, tanyák, gyakorlatilag Gyula hátországát egyesítette. Közben megalakult az önálló forradalmi gyulai sajtó is, melynek fõ irányítója Simonyi Imre költõ 23 lett. Az eseményeknek ezen a pontján határozta el a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (MFMPK), hogy végleg leszámol a gyulai forradalommal. Korábban már említettük, hogy nem jelentek meg katonai alakulatok a városban november 4-ét követõen. Most viszont mozgósítottak, és december 17-én a MFMPK karhatalmi erõi, az ún. pufajkások jelentek meg Gyulán. Elsõ útjuk a rendõrségre vezetett, ahol lövöldözések közepette átvették az irányítást, majd a város fõutcáján, a Sztálin úton (ma a sors iróniája folytán Béke sugárút a neve) végigvonulva lövöldözve és többeket súlyosan megverve vonultak végig. Ez egyértelmûvé tette a gyulaik elõtt, már akiben ez eddig még nem tudatosult, hogy a forradalomnak vége, az ügy elbukott. Gyula Város Nemzeti Forradalmi Bizottsága felfüggesztette mûködését, s ezután már fegyveres összetûzésre nem került sor. A korábbi harcoknak nem volt halálos áldozata, viszont számos sebesültje. Ezután már csak marginális megmozdulások történtek, inkább csak röplapok útján tiltakoztak. Ilyen volt például a volt forradalmisták által kibocsátott MUK (Márciusban újra kezdjük!) felirat, melyre a hatalom a HUK (Ha ugráltok, újra kaptok!) felirattal válaszolt. A megtorlás Az NFB hét tagját és még körülbelül 100 forradalmárt tartóztattak le. A gyulai és gyulavári forradalmárok közül Mány Erzsébetet és Farkas Mihály 24 esetében hoztak halálos ítéletet. A hét bizottsági tag tárgyalására november 11. és 16. között került sor. A személyes bosszú, a hivatalos megtorlás, és a példastatuálás miatt súlyos ítéleteket szabtak ki. A felelõsségre vont forradalmi résztvevõk többségét 1 év 6 hónaptól 6 évig terjedõ fogházban letöltendõ szabadságvesztésre ítélték. 25 Az ítélet nem volt jogerõs, így ügyüket 1958 júliusában a Szegedi Megyei Bíróságon újratárgyalták, amikor is a börtönbüntetést legfeljebb három évben szabták meg szeptemberében enyhítés hatására szabadon engedték õket, de a büntetés lejártáig rendõri felügyeletet kaptak. Ám a büntetés úgymond tovább tartott, hiszen késõbb számtalan atrocitást kellett elszenvedniük a hatalom részérõl, sok esetben még gyermekeiknek is. Epilógus október 23-án a Magyar Demokrata Fórum kopjafát avatott fel Gyulán az -os forradalom emlékére, ahol minden évben tartanak megemlékezést. Ez a munka és kutatás hozzásegített, hogy jobban megérthessem az események menetét és átérezhessem ezen emberek sorsát. Bár gyulaiként közel áll hozzám a téma, mégis törekedtem az események pártatlan bemutatására. Felhasznált irodalom Ellenforradalmi események a gyulai járásban. Gyula, 1958, MSZMP városi és járási v.b. Ferenczy Erika: Forradalmi etûd(ök).a Békés megyei sajtó. Életünk, sz. Görgényi Ernõ: Forradalmi események Gyulán. OKTV pályamunka. Gyula, Három szabad évtized Gyulán ( ). Szerk.: Marsi Gyula, Szabó Ferenc. Városi Tanács, Gyula, Radóczy András önéletrajza. BML. Sze r e n c s é s Ká r o l y : Magyarország története a II. világháború után Budapest, 1991.
5 /XVIII Jegyzetek 1 Itt jegyzem meg, hogy dolgozatom elkészítésében bizonyos pontokon segítséget nyújtott Görgényi Ernõ es OKTV pálamunkája, melynek adatait felhasználtam a munkám során, kiegészítve saját eredményeimmel. 2 Bár az események tárgyalásánál nem nyújt objektív képet, egy korábbi helytörténeti mû mégis fontos adatokkal szolgálhat. Lásd Három szabad évtized Gyulán , szerk: Marsi Gyula, Szabó Ferenc. Gyula, Vö. Szerencsés: i. m o. 4 Vö. Három szabad évtized Gyulán (1975), 126. o. 5 Uo o. 6 Békés Megyei Levéltár XXIII A Városi Tanács VB X. 26.-i ülésének jegyzõkönyve. 7 Ellenforradalmi események a gyulai járásban. MSZMP városi és járási v.b. Gyula, 1958, A marxista irodalom az akkori ideológiának megfelelõen meggyalázott emlékmûrõl beszél. 9 Az akkori tanácsháza eredetileg Békés vármegye megyeháza volt. Az épületben ma Gyula Város Polgármesteri Hivatalának ad otthont ben Békéscsaba lett az új megyeszékhely, a gyulaikban azóta is élt a sértettség érzése, ami most utat kapott. 11 Nádházi János: 40-es évek második felének népszerû helyi szociáldemokrata politikusa okt. 23-án Gyula Város Díszpolgára címet kapott. 12 BML. A Gy. M. B. iratai 776/1957/13 sz. 13 Gyulai Tejporgyár, Gyulai Harisnyagyár, Gyulai Húskombinát és más élelmiszeripari üzemek. 14 BML. A Gy. M. B. iratai 776/1957/13 sz. 15 A tagok személyiségének megismerésében segítségemre volt nagyapám, Cora György, aki élénk emlékezõtehetséggel vázolta fel elõttem az akkor történteket. Õ maga is, bár többször hívták, nem vett részt a forradalomban, mindamellett, mivel a család mélyen vallásos volt, rengeteg hátrány és negatív megkülönböztetés érte, ami arra sarkallhatta volna, hogy részt vegyen, de családjára való tekintettel nem vett részt benne. Az õ elmondásai alapján a forradalom helyi vezetõi mind olyan fiúk voltak, akik gyakran keresték a bajt és a balhét Nemcsak Gyulán határoztak így Orosházán a Járási Nemzeti Bizottmány a pártok újjászervezését mellõzendõnek tartotta, míg szovjet katonák tartózkodnak hazánkban. L. Ma egyetlen párt lehet! Független Újság. XI BML. XXIII A V. T. v. b.. XI. 11-i ülésének jegyzõkönyve. 20 BML. XXIII A V. T. v. b.. XI. 13-i ülésének jegyzõkönyve. 21 Vö. Három szabad évtized Gyulán, 128. o. 22 Vö. Három szabad évtized Gyulán, 128. o. 23 Simonyi Imre költõt a város okt. 23-án díszpolgári címmel ajándékozta meg. 24 Szóbeli beszámolók alapján derült ki, hogy Mány Erzsébet kétes hírû nõszemély volt, Farkas Mihály pedig az öregek elmondása szerint nem volt teljesen épelméjû. Mány Erzsébet egyébként terhes volt, amikor kivégezték, csak az igazságügyi orvosszakértõ vizsgálta meg, más orvos nem, õ pedig nem nyilvánította terhesnek. Természetesen a szóbeli források nem egyenértékûek az írott forrásokkal. 25
Felkelõcsoport a Corvin közben
EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot
a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;
Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja
Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei
Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred
Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU ISSN 1216-6774 XX. évf. (2011) 23. sz. FORRÓ János A KÁDÁR-rendszer 1957. évi tavaszi konszolidációja és az ellenséggel szembeni taktikája
KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA 1139 Budapest, Teve utca 3-5.; : 298-7500 1554 Budapest, Pf.: 41; fax: 298-7555
Pályázati : 3551/00146 (2226/0148) BFL szám: 12164/2011 BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA 1139 Budapest, Teve utca 3-5.; : 298-7500 1554 Budapest, Pf.: 41; fax: 298-7555 Beszámoló az NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma
Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA
TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között
IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek
Ü ű ű Ö Á Á Ú Á Ü Ü ű ű Ü ű Ü Ü ű ű Ü ű ű Ü Ü ű Ü Ü ű Ü ű ű Ö ű ű Ü ű ű ű ű ű ű É Ü Ü ű Ü ű ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ő Ö Ü É ű Á Á É Á Ü Á Ü Ü Ü ű Ö É É Ú É Ú Ü É Ü Ü ű Ő ű Ü Á Ú Ü Ü É É Ü ű Ö ű Ó Ü
Az identitáskereső identitása
Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,
BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés
BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.
Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói
KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki
Á Ö É Á Á ó Á Á Á Á Ó Á ó É ú ú ő í ó í Ü ó Ü ő ó í ő ó ó ó ű ő ú ő ó ó í ő ű ú ő í ó úí ü ő ú ó ő ó ü ú í í ú ú ó ű ó ő ü ő í ü ű ú ü ó ü Ó ő ó í ó ú ő í ú ő ű í Á ü ó í ó ü ő ú ó ú ú ő í Ú Ü í ő ü ó
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)
Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE
MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE irta : B iró Zoltán A szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése új történelmi szakasz abban a harcban, amelyet a magyar nép szabadságáért
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1.6. BM Politikai Nyomozó Főosztály iratai (1951) 1957-1962 (1984)
Terjedelem: 23 doboz (2,76 ifm) Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1.6. BM Politikai Nyomozó Főosztály iratai (1951) 1957-1962 (1984) 1. sz. példány elhelyezés: III. raktár 22/B/1-4 1. doboz
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Tabajdi Gábor. 2. A civil életbe való visszahúzódásra főleg a vidéki állomány körében, valamint a segédoperatív
Tabajdi Gábor 1956 az államvédelmista elbeszélésekben Az 1956-os forradalom egyik központi követelése volt a diktatúra legfőbb támaszának, egyszersmind szimbólumának tartott, ugyanakkor sokak számára közvetlen
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21.
Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21. Egy ártatlanul kivégzett ember felmentése. (A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben koholt vád alapján elítélt Kristóf
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország
FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
1956 a szabadságharc katonapolitikája
KIRÁLY BÉLA 1956 a szabadságharc katonapolitikája Király Béla hadtörténész az MTA külsô tagja 1912-ben született Kaposvárott. Tanulmányait 1930 1935 között a Ludovika Akadémián, 1940 1942 között a Honvéd
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza
AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe
A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962
Palasik Mária A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 A Belügyminisztérium Könyvkiadója 1980-ban kiadott Állambiztonsági értelmező kéziszótárának meghatározása szerint a hírszerzés a már
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú
ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü
ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű
A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai
A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés
Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í
Z G I A T K Ö E R É E T T N
Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)
ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö
Batthyány István kormánybiztossága
Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel
é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é
Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével
Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni
Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/1991. (V.23.) sz. rendelete az 1990. évi költségvetés végrehajtásának beszámolójáról.
Tárgy: Városi Rendőrkapitányság tájékoztatója a város és városkörnyék bűnügyi helyzetéről, valamint az önkéntes rendőri szervezetről. - A közgyűlés tudomásul veszi a Városi Rendőrkapitányság a város és
Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. Szesztay Ádám NEMZETISÉGI KÉRDÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN, 1956 1962 KISEBBSÉGI MONOGRÁFIÁK
Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés
Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés PPKE BTK 2012 I. Kutatás előzményei, témaválasztás. Az 1956-os forradalom világtörténeti
Feitl István: AZ ELSŐ NÉPFRONTVÁLASZTÁS KAMPÁNYA
Feitl István: AZ ELSŐ NÉPFRONTVÁLASZTÁS KAMPÁNYA 1949. május 16-án szenzációs hírt röpítettek világgá Magyarországról a hírügynökségek. Az előző napi országgyűlési választásokon a szavazásra jogosultak