Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Átírás

1 Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1

2 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku Béla- TV2 Meghalt Biszku Béla-SUPER TV2 Elhunyt Biszku Béla- ATV Elhunyt Biszku Béla- RTL KLUB Elhunyt Biszku Béla-LÁNCHÍD RÁDIÓ Elhunyt Biszku Béla- JAZZY RÁDIÓ Meghalt Biszku Béla- KOSSUTH RÁDIÓ Elhunyt Biszku Béla- KOSSUTH RÁDIÓ Elhunyt Biszku Béla-LÁNCHÍD RÁDIÓ Meghalt Biszku Béla- LÁNCHÍD RÁDIÓ Kivonat Hírek- INFORÁDIÓ Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen Biszku Bélát Összeállítás: Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen Biszku Bélát Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Az újabb Biszku-ítélet meggyalázza az '56-os szabadságharc hőseinek emlékét, mondta Völgyesi Miklós Üdvözlendőnek nevezte Gulyás Gergely, hogy a bíróság megállapította Biszku Béla bűnösségét Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a megismételt első fokú eljárásban Biszku Bélát MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 2

3 Első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Biszku Bélát Délután hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla perében Felfüggesztett börtönre ítélték Biszku Bélát Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Vérlázítónak nevezte a Jobbik alelnöke a Biszku-ügyben kihirdetett elsőfokú ítéletet Felfüggesztett börtönre ítélték Biszku Bélát Várhatóan ma hirdeti ki első fokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla megismételt büntetőperében Ma ítélet várható Biszku Béla ügyében Ma várható ítélet Biszku Béla ügyében Délután hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla perében Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Biszku Béla Kivonat Hírek Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Kivonat Hírek Életfogytiglani fegyházbüntetést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért Biszku Bélára az ügyész Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára

4 Életfogytiglani börtönt kért az ügyész Biszku Bélára A salgótarjáni és a Nyugati téri sortűzperek tanúvallomásait ismertették a Biszku-ügyben Szakértők és tanúk meghallgatásával folytatódott a Biszku-per Salgótarjánban nem volt tűzparancs, mondta a Biszku-perben az egyik karhatalmista Háborús bűntettel vádolja az ügyészség Biszku Bélát, ezért az emberjogi egyezmény alapján kell eljárni, mondta az ügyész Polt Péter megtámadta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát a Biszku-ügyben Törvénysértőnek tartja a legfőbb ügyész a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben hozott határozatát Az egyik történész szakértő kizárását kezdeményezi a Biszku-perben az ügyész A legfőbb ügyész szerint hibázott a bíróság a Biszku-perben Újrakezdődött Biszku Béla elsőfokú büntetőpere Tagadta bűnösségét Biszku Béla Első fokon újrakezdődött Biszku Béla pere Újraindul a Biszku-per Történész szakértők meghallgatásával kezdődött Biszku Béla megismételt büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken Mielőbbi ítélethozatalt sürgetne a Biszku-perben Trócsányi László Csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból a védelem, mondta Ibolya Tibor a Biszku-per kapcsán Biszku Béla ügyében legyen gyors igazságtétel és szülessen minél előbb jogerős ítélet, ezt szorgalmazták a kommunizmus áldozatait képviselő civil szervezetek vezetői Mik a fejlemények Biszku Béla ügyében? Soron kívüli, a lehető leggyorsabb eljárást és mielőbbi ítéletet szeretne a Biszku-perben a Fidesz, közölte Gulyás Gergely Éles vita zajlott ma a parlamentben a Biszku-ügy kapcsán Hol tart most a Biszku-ügy tárgyalása? Nem hozott ítéletet a másodfokú bíróság Biszku Béla ügyében

5 Hatályon kívül helyezte a Biszku-ügyben hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet Biszku Béla ügyében Elölről kell tárgyalni Biszku Béla perét Új eljárás kezdődik Biszku Béla ügyében A Biszku-per védője a perbeszédben kétségbe vonta Biszku Béla bűnösségét A hallgató Biszku Béla perének ügyében telefonált Születhet ítélet a Biszku Béla ellen indított perben még a vádlott életében? Mentőautó szállította Biszku Bélát a Fővárosi Ítélőtáblára A jelek szerint még ha életfogytiglani börtönbüntetés is lenne az ítélet, akkor sem kell Biszku Bélának börtönbe vonulnia az egészségi állapota miatt A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa elítélte Biszku Bélát Háborús bűntettek elkövetésében a bíróság bűnösnek találta Biszku Bélát Tegnap döntés született Biszku Béla ügyében Öt és fél év börtönre ítélték Biszku Bélát Első fokon öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék Biszku Bélát Első fokon elítélték Biszku Bélát Első fokon elítélték Biszku Bélát Halott kommunista politikusokkal bizonyítaná Biszku Béla ártatlanságát a férfi védője Holnap folytatódik Biszku Béla pere Nem tett vallomást Biszku Béla Helyszíni tudósítás: Megkezdődött Biszku Béla büntetőpere Nem tett vallomást Biszku Béla Nem tett vallomást Biszku Béla 24 évet késett Biszku-per, figyelmeztet a Jobbik A részletek

6 TV2 - Tények Este :48:33 (00:02:49) MEGHALT BISZKU BÉLA Mv: Meghalt Biszku Béla az első Kádár-kormány volt belügyminisztere, a kommunista pártállam meghatározó politikusa. 94 éves volt. Ő volt az egyetlen pártállami vezető, akit a rendszerváltás után az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt bíróság elé állítottak. Megvádolták a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával, később hazaárulásért és emberölésért is feljelentették. Nem jogerősen öt év, hat hónap börtönre ítélték. Biszku Béla mindvégig tagadta, hogy része lett volna háromszáz ember kivégzésében és több mint húszezer ember bebörtönzésében. Soha nem kért bocsánatot. R: Biszku Béla 2010-ben Skrabski Fruzsina és Novák Tamás Bűn és bűntelenség című filmjében húsz év után először nyilatkozott az '56-os forradalomról, Nagy Imre és társai mártírhaláláról, a szovjet megszállásról. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Tudja maga, az mit jelent, hogy az erősebb kutya (- kisípolva -)? R: Biszku Béla 1921-ben született. Már a második világháború előtt részt vett a kommunista mozgalomban. '45 után pártbizottsági titkár volt Budapesten és '61 között belügyminiszter volt ig a Magyar Szocialista Munkáspárt legfelsőbb vezetéséhez tartozott ig a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. A Kádár-kormány idején 1956 és '61 között háromszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, húszezer ember került börtönbe. Biszku Béla: A Nagy Imre, az megérdemelte a sorsát. R: Bár azóta egyértelműen bebizonyosodott, hogy ezek előre eltervezett, koholt koncepciós eljárások voltak, részei a forradalom utáni szovjet megtorlásnak, Biszku Béla mindvégig tagadta, hogy belügyminiszterként befolyásolta volna a rendőrséget és a bírói ítéleteket. Sőt, azt hangoztatta, hogy 1956 nem forradalom volt. Biszku Béla: Hogy nekem nincs miért bocsánatot kérni. R: 2011-ben először a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt indítottak ellene eljárást. Ezután már nem vállalta arcát. A parlament ezek után meghozta Lex Biszku néven ismertté vált törvényt, ami kimondta, hogy az emberiesség elleni és háborús bűnök nem évülnek el, sőt, az elkövetésükkor hatályos törvények alapján kell megítélni őket. Biszku Béla 1956-os szerepét is vizsgálták, azt, hogy a Nyugati téri és a salgótarjáni sok ember életét követelő sortüzekre adott-e parancsot. A bíróság

7 először öt év börtönre ítélte, azután eljárási hibákra hivatkozva megismételték az eljárást. Eszerint első fokon 2015-ben két év felfüggesztett börtönt kapott volna. A Biszku-per másodfokon még folyamatban volt. RTL II - Híradó :51:14 (00:02:14) ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: Meghalt Biszku Béla, az állampárt egykori belügyminisztere. Ő az egyetlen magas rangú pártállami vezető, aki a rendszerváltás után húsz évvel bíróság elé került az ban elkövetett tetteiért és a kommunizmus bűneinek tagadásáért. Az ügyében több ítélet is volt, de egyik után sem kellett börtönbe mennie, és jogerős döntés sem született. Biszku 94 éves volt. Megszólaló: Biszku Béla belügy- és Révész... R: Biszku Béla az állampárt keményvonalas politikusai közé tartozott ben lépett be a kommunista pártba, és az 56-os forradalom leverése után 36 évesen a Kádár-kormány belügyminisztere lett. Négy évig töltötte be a posztot, akkor, amikor a forradalmat megtorló ítéletek születtek. Háromszáz embert kivégeztek, húszezer eljárást indítottak és körülbelül háromszázezren elmenekültek az országból. Megszólaló2: A párt új vezető szerveit... R: Biszku Béla keményvonalassága miatt többször a párt vezetésével is szembekerült. Ellenezte például az 1968-as gazdasági fordulatot ra minden pozíciójából leváltották. Neve 2010-ben került újra az újságok címlapjára, amikor a mandiner.hu két újságírójának interjút adott 1956-ról. Biszku Béla, volt belügyminiszter: '56-ot én ellenforradalomnak tartom. R: Biszku Béla azt mondta, semmit sem bánt meg, nincs miért bocsánatot kérnie. A forradalom tagadása miatt feljelentették ben házi őrizetbe került, de a per csak 2014 márciusában indult meg. Akkor viszont az ügyészség felbujtóként megvádolta az '56-os forradalom leverése közben elkövetett gyilkosságokért, például a sortüzekért is. Zinner Tibor, jogtörténész: Az egyik a december 6-i Nyugati téri, a másik két nappal később, amelyik Salgótarjánban történt. Az előbbinek 3, a másiknak 46 ismert halálos áldozata van. R: Az időközben rossz állapotba került, hallásproblémákkal küzdő Biszkut első fokon öt és fél év börtönre ítélték. Az ítélőtábla azonban új eljárást rendelt el. Tavaly decemberben két

8 év szabadságvesztést kapott három évre felfüggesztve. Az új ítélet azért volt jóval enyhébb, mert a bíróság már nem látta bizonyítottnak, hogy felelős lenne a sortüzekért. A döntés ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, de Biszku halála miatt újabb ítélet már nem lesz az ügyben. DUNA TV - Esti Híradó :18:41 (00:00:34) MEGHALT BISZKU BÉLA Mv: Meghalt Biszku Béla volt állampárti politikus, közölte az MTI-vel a család. Az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt. Az '56-os forradalom utáni megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolták. Megismételt eljárásban legutóbb tavaly decemberben elítélte a Fővárosi Törvényszék, akkor két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt. TV2- Tények :37:26 (00:02:47) MEGHALT BISZKU BÉLA Mv: Meghalt Biszku Béla, az első Kádár-kormány volt belügyminisztere, a kommunista pártállam meghatározó politikusa. 94 éves volt. Ő volt az egyetlen pártállami vezető, akit a rendszerváltás után az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt bíróság elé állítottak. Megvádolták a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával, később hazaárulásért és emberölésért is feljelentették. Nem jogerősen öt év, hat hónap börtönre ítélték. Biszku Béla mindvégig tagadta, hogy része lett volna háromszáz ember kivégzésében és több mint húszezer ember bebörtönzésében. Soha nem kért bocsánatot. R: Biszku Béla 2010-ben Skrabski Fruzsina és Novák Tamás Bűn és bűntelenség című filmjében húsz év után először nyilatkozott az '56-os forradalomról, Nagy Imre és társai mártírhaláláról, a szovjet megszállásról. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Tudja maga, az mit jelent, hogy az erősebb kutya (- kisípolva -)? R: Biszku Béla 1921-ben született. Már a második világháború előtt részt vett a kommunista mozgalomban. '45 után pártbizottsági titkár volt Budapesten és '61 között bel-

9 ügyminiszter volt ig a Magyar Szocialista Munkáspárt legfelsőbb vezetéséhez tartozott ig a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. A Kádár-kormány idején 1956 és '61 között háromszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, húszezer ember került börtönbe. Biszku Béla: A Nagy Imre, az megérdemelte a sorsát. R: Bár azóta egyértelműen bebizonyosodott, hogy ezek előre eltervezett, koholt koncepciós eljárások voltak, részei a forradalom utáni szovjet megtorlásnak, Biszku Béla mindvégig tagadta, hogy belügyminiszterként befolyásolta volna a rendőrséget és a bírói ítéleteket. Sőt, azt hangoztatta, hogy 1956 nem forradalom volt. Biszku Béla: Hogy nekem nincs miért bocsánatot kérni. R: 2011-ben először a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt indítottak ellene eljárást. Ezután már nem vállalta arcát. A parlament ezek után meghozta Lex Biszku néven ismertté vált törvényt, ami kimondta, hogy az emberiesség elleni és háborús bűnök nem évülnek el, sőt, az elkövetésükkor hatályos törvények alapján kell megítélni őket. Biszku Béla 1956-os szerepét is vizsgálták, azt, hogy a Nyugati téri és a salgótarjáni sok ember életét követelő sortüzekre adott-e parancsot. A bíróság először öt év börtönre ítélte, azután eljárási hibákra hivatkozva megismételték az eljárást. Eszerint első fokon 2015-ben két év felfüggesztett börtönt kapott volna. A Biszku-per másodfokon még folyamatban volt. SUPER TV2 - Tények :30:32 (00:00:37) MEGHALT BISZKU BÉLA Mv: Jó napot kívánok! Meghalt Biszku Béla volt belügyminiszter, a kommunista pártállam meghatározó politikusa. Biszku volt az egyetlen pártállami vezető, akit a rendszerváltás után az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt bíróság elé állítottak. A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntett miatt, három évre felfüggesztve, két év börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős, Biszku ügye másodfokon folytatódott volna. Biszku Béla 94 éves korában, a MAZSIHISZ Szeretetkórházban halt meg. ATV- Híradó - Este :24:05 (00:02:51)

10 ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: Meghalt Biszku Béla. A 94 éves egykori állampárti politikus az 1956-os forradalom leverése után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is volt. Néhány éve a forradalom utáni leszámolások miatt háborús bűntettekkel vádolták, ám ügyében jogerős döntés a haláláig nem született. Biszku Béla, volt belügyminiszter: '56-ot én ellenforradalomnak tartom. Nem forradalomnak, ahogy most a hivatalos verzió ezt bemagyarázza. R: Ezek a mondatok 2010-ben hangzottak el a Kádár-korszak első belügyminiszterétől. Biszku Béla később a köztelevízióban is megismételte álláspontját, emiatt fel is jelentették. Az Alkotmánybíróság 2013-ban határozott úgy, hogy elindulhat ellene az eljárás a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt. Megszólaló: Biszku Béla vádlottat... R: A volt politikust felbujtóként, aljas indokból és célból több emberen elkövetett emberöléssel és más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolták. A 2014 tavaszán kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék öt év hat hónap szabadságvesztést szabott ki. Másodfokon az ítélőtábla megalapozatlanság miatt új elsőfokú eljárásra utasított. A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2015 decemberében két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt. A Kúria idén februárban kimondta, hogy törvénysértő a Fővárosi Ítélőtábla tavaly nyári új elsőfokú eljárásra utasító döntése. Biszku Béla még 2010-ben a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmben is úgy vélte, hogy nem terheli felelősség az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt. Biszku Béla: Az egészet sajnálom, de nem tudok változtatni rajta, nem én csináltam. Megszólaló2: És bocsánatot kérne azoktól az emberektől, akiket eljárás alá vontak meg kivégeztek? Biszku Béla: Senkitől nem kérnék bocsánatot. Megszólaló2: Akkor se, ha bánja? Biszku Béla: Akkor se, ha bánom. Az egészet bánom, mert akkor azok...hát hogy kérjek én most a Mező Imrétől bocsánatot? Aki most, aki fehér... Megszólaló2: De nem a Mező Imrétől. A Nagy Imre özvegyétől, vagy a Mansfeld Péter bátyjától. Biszku Béla: A Nagy Imre az megérdemelte a sorsát.

11 R: A politikai pártok nem kommentálták Biszku Béla halálhírét. A Jobbik annyit közölt, hogy tiszteletben tartják a család gyászát. Mirkóczki Ádám, szóvivő, Jobbik: A politikai tevékenységről természetesen az álláspontunk nem változott. Nem véletlenül sürgetjük akár az ügynöklisták, akár bármilyen más, az elmúlt rendszerhez köthető politikai bűntények felderítését. Pontosan azért, hogy ne az idő oldja meg, hanem a moralitás és az igazságérzet. R: Biszku Béla 94 éves korában ebben a szeretetotthonban halt meg, így az ellene indított per végül jogerős ítélet nélkül zárult le. Sosem bánta meg, amit tett. Biszku Béla: Nekem nincs miért bocsánatot kérni. RTL KLUB - Esti híradó :43:21 (00:02:11) ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: 94 éves korában meghalt Biszku Béla, az állampárt egykori belügyminisztere. Ő az egyetlen magas rangú pártállami vezető, aki a rendszerváltás után húsz évvel bíróság elé került az 1956-ban elkövetett tetteiért és a kommunizmus bűneinek tagadásáért. Ügyében jogerős döntés haláláig nem született. Megszólaló: Biszku Béla belügy- és Révész... R: Biszku Béla az állampárt keményvonalas politikusai közé tartozott ben lépett be a kommunista pártba, és az 56-os forradalom leverése után 36 évesen a Kádár-kormány belügyminisztere lett. Négy évig töltötte be a posztot, akkor, amikor a forradalmat megtorló ítéletek születtek. Háromszáz embert kivégeztek, húszezer eljárást indítottak és körülbelül háromszázezren elmenekültek az országból. Megszólaló2: A párt új vezető szerveit... R: Biszku Béla keményvonalassága miatt többször a párt vezetésével is szembekerült. Ellenezte például az 1968-as gazdasági fordulatot ra minden pozíciójából leváltották. Neve 2010-ben került újra az újságok címlapjára, amikor a mandiner.hu két újságírójának interjút adott 1956-ról. Biszku Béla, volt belügyminiszter: 56-ot én ellenforradalomnak tartom. R: Biszku Béla azt mondta, semmit sem bánt meg, nincs miért bocsánatot kérnie. A forradalom tagadása miatt feljelentették ben házi őrizetbe került, de a per csak 2014

12 márciusában indult meg. Akkor viszont az ügyészség felbujtóként megvádolta az 56-os forradalom leverése közben elkövetett gyilkosságokért, például a sortüzekért is. Zinner Tibor, jogtörténész: Az egyik a december 6-i Nyugati téri, a másik két nappal később, amelyik Salgótarjánban történt. Az előbbinek (...), a másiknak 46 ismert halálos áldozata van. R: Az időközben rossz állapotba került hallásproblémákkal küzdő Biszkut első fokon öt és fél év börtönre ítélték. Az ítélőtábla azonban új eljárást rendelt el. Tavaly decemberben két év szabadságvesztést kapott három évre felfüggesztve. Az új ítélet azért volt jóval enyhébb, mert a bíróság már nem látta bizonyítottnak, hogy felelős lenne a sortüzekért. A döntés ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett. De Biszku halála miatt újabb ítélet már nem lesz az ügyben. LÁNCHÍD RÁDIÓ - Reggeli Híradó :10:22 (00:03:54) ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: 94 éves korában elhunyt Biszku Béla, a kommunista pártállam egyik meghatározó politikusa. A kommunista Magyarország egykori belügyminisztere volt az egyetlen olyan pártállami vezető, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Bár ügyében első fokon elmarasztaló ítélet született, a törvényszék a legsúlyosabb vádpontban, első fokon, felmentette Biszkut. Részletek Tresó T. Tibortól. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Rendre jött a telefon a parlamentből, hogy a salgótarjáni küldöttek menjenek be, de Rácz ne legyen ott. Kábé fél nyolckor már bent voltunk, Marosán megkérdezte, hogy a sztrájk mellett kitartunk-e vagy nem. Azt mondta, hogy ti nem vagytok forradalmárok, menjetek a francba, rohadt piszok ellenforradalmárok vagytok. Mától kezdve lövünk, mától nem tárgyalunk veletek. Ki is dobott bennünket. R: Steiner Gábor bíró olvassa fel a salgótarjáni sortűz kapcsán Nógrád Megyei Munkástanács akkori elnökének vallomását a Biszku-perben. Biszku Béla, a kommunista diktatúra belügyminisztereként az egyetlen olyan pártállami vezető volt, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Következő a tervünk, amíg kis fegyveres erőnk még van, azt valahogy Budapest környékén gyülekeztetjük, és akkor ellentámadást indítunk ezeknek a középületeknek a visszafoglalására.

13 R: Biszku Béla visszaemlékezése a Bűn és büntetlenség című filmben. A politikus 1957 és 1961 között véres kezű belügyminiszterként az MSZMP Központi Bizottság zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak, valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Biszku Béla: Először is, én nem akartam miniszter lenni. A Sándor József Kádárnak mondta, hogy nevezzenek engem ki. Én azt mondtam, nézze, én ezt nem tudom vállalni, mert én nem tudok parancsolni. Hát azt mondja, majd köll tanulni. R: A nagyközönség számára akkor vált ismertté Biszku Béla, amikor kiderült, hogy változatlanul helyesnek tartja az '56-os forradalom leverését és azok vezetőinek kivégzését. Biszku ügye jól jellemzi az 1989-es rendszerváltás utáni állapotokat, amikor az új hatalom nem tudta, vagy nem akarta utólag számon kérni a Kádár-rezsim bűneit. Steiner Gábor: A Biszku Béla vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. R: Czinner Tibor jogtörténész szerint a német jogrendszer hasonló kérdésben jóval előrébb jár, mint a magyar. A szakértő elmondta, a hazai jogrendszer számos kérdésben máshogy cselekedett, mint az egykori Német Demokratikus Köztársaság bírósága. Czinner Tibor, történész: Említhetném az auschwitzi könyvelőnek a dolgát, aki ellen ugye, ő sem volt közvetlen működtetője, nézte, hogy ki mit hozott és azt könyvelte el, és mégis elindították vele szemben az eljárást. Tehát ilyen értelemben a német igazságszolgáltatás ebben a kérdésben utcahosszal előzi meg a magyar büntetőeljárási gyakorlatot és elméletet. R: Czinner Tibor szerint Biszku Béla halálával egy korszak végérvényesen lezárult. Czinner Tibor: Biszku volt tényleg az utolsó mohikán, aki ebben a műfajban felelősségre vonható lett volna, az egy más kérdés, hogy a magyar igazságszolgáltatás hogyan botlott meg ebben a büntetőeljárásban, és milyen okok és milyen összefüggések mutathatók ki egyfelől ami lejött a sajtóban is hát ez már az én meggyőződésem alapján számos egyéb ok is van, amiért hát ha úgy tetszik, vakvágányra futott ez az ügy. Biszku Béla hamarabb távozott az élők sorából, mint egy olyan ítéletet kapott volna, ami a közvélemény helyeslésével találkozott volna. R: A Biszku elleni eljárást a vádlott halála miatt várhatóan hamarosan megszüntetik. JAZZY RÁDIÓ - Esti Híradó :04:21 (00:00:35)

14 ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: Életének 95. évében meghalt Biszku Béla volt állampárti politikus, egykori belügyminiszter. Az 1956-os forradalom leverése után tagja volt az 1956 november elején alakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intézőbizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat ben egy tévényilatkozatban tagadta a kommunista rendszer bűneit ban indult büntetőeljárás ellene az '56-os forradalom leverését követő tömeggyilkosságok és sortüzek miatt. KOSSUTH RÁDIÓ - esti Krónika :44:58 (00:00:44) MEGHALT BISZKU BÉLA Mv: Életének 95. évében meghalt Biszku Béla, volt állampárti politikus, egykori belügyminiszter. Az 1956-os forradalom leverése után tagja volt az 1956 november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi irányító és döntéshozó testületének, az ideiglenes intézőbizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat ben egy tévényilatkozatban tagadta a kommunista rendszer bűneit ban indult büntetőeljárás ellene az '56-os forradalom leverését követő tömeggyilkosságok és sortüzek miatt. Az eljárásban mindvégig tagadta, hogy bármi köze lett volna a sortüzek elrendeléséhez. KOSSUTH RÁDIÓ - Délutáni krónika :05:43 (00:00:43) ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: Életének 95. évében meghalt Biszku Béla volt állampárti politikus, egykori belügyminiszter. Az 1956-os forradalom leverése után tagja volt az 1956 november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének, az ideiglenes intéző bizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat ben egy tévényilatkozatban tagadta a kommunista rendszer bűneit ban indult büntetőeljárás ellenére az 56-os forradalom leverését követő tömeggyilkosságok és sortüzek miatt. Az eljárásban mindvégig tagadta, hogy bármi köze lett volna a sortüzek elrendeléséhez. LÁNCHÍD RÁDIÓ - Délutáni Hírjárat :08:47 (00:03:53)

15 ELHUNYT BISZKU BÉLA Mv: 94 éves korában elhunyt Biszku Béla, a kommunista pártállam egyik meghatározó politikusa. Magyarország egykori belügyminisztere volt az egyetlen olyan pártállami vezető, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Bár ügyében első fokon elmarasztaló ítélet született, a törvényszék a legsúlyosabb vádpontban, első fokon, felmentette Biszkut. Részletes Tresó T. Tibortól. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Rendre jött a telefon a parlamentből, hogy a salgótarjáni küldöttek menjenek be, de Rácz legyen ott. Kábé fél nyolckor már bent voltunk, Marosán megkérdezte, hogy a sztrájk mellett kitartunk-e vagy nem. Azt mondta, hogy ti nem vagytok forradalmárok, menjetek a francba, rohadt piszok ellenforradalmárok vagytok. Mától kezdve lövünk, mától nem tárgyalunk veletek. Ki is dobott bennünket. R: Steiner Gábor bíró olvassa fel a salgótarjáni sortűz kapcsán Nógrád Megyei Munkástanács akkori elnökének vallomását a Biszku-perben. Biszku Béla, a kommunista diktatúra belügyminisztereként az egyetlen olyan pártállami vezető volt, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Következő a tervünk, amíg kis fegyveres erőnk még van, azt valahogy Budapest környékén gyülekeztetjük, és akkor ellentámadást indítunk ezeknek a középületeknek a visszafoglalására. R: Biszku Béla visszaemlékezése a Bűn és büntetlenség című filmben. A politikus 1957 és 1961 között véres kezű belügyminiszterként az MSZMP Központi Bizottság zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak, valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Biszku Béla: Először is, én nem akartam miniszter lenni. A Sándor József Kádárnak mondta, hogy nevezzenek engem ki. Én azt mondtam, nézze, én ezt nem tudom vállalni, mert én nem tudok parancsolni. Hát azt mondja, majd köll tanulni. R: A nagyközönség számára akkor vált ismertté Biszku Béla, amikor kiderült, hogy változatlanul helyesnek tartja az '56-os forradalom leverését és azok vezetőinek kivégzését. Biszku ügye jól jellemzi az 1989-es rendszerváltás utáni állapotokat, amikor az új hatalom nem tudta, vagy nem akarta utólag számon kérni a Kádár-rezsim bűneit. Steiner Gábor: A Biszku Béla vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

16 R: Czinner Tibor jogtörténész szerint a német jogrendszer hasonló kérdésben jóval előrébb jár, mint a magyar. A szakértő elmondta, a hazai jogrendszer számos kérdésben máshogy cselekedett, mint az egykori Német Demokratikus Köztársaság bírósága. Czinner Tibor, történész: Említhetném az auschwitzi könyvelőnek a dolgát, aki ellen ugye, ő sem volt közvetlen működtetője, nézte, hogy ki mit hozott és azt könyvelte el, és mégis elindították vele szemben az eljárást. Tehát ilyen értelemben a német igazságszolgáltatás ebben a kérdésben utcahosszal előzi meg a magyar büntetőeljárási gyakorlatot és elméletet. R: Czinner Tibor szerint Biszku Béla halálával egy korszak végérvényesen lezárult. Czinner Tibor: Biszku volt tényleg az utolsó mohikán, aki ebben a műfajban felelősségre vonható lett volna, az egy más kérdés, hogy a magyar igazságszolgáltatás hogyan botlott meg ebben a büntetőeljárásban, és milyen okok és milyen összefüggések mutathatók ki egyfelől ami lejött a sajtóban is hát ez már az én meggyőződésem alapján számos egyéb ok is van, amiért hát ha úgy tetszik, vakvágányra futott ez az ügy. Biszku Béla hamarabb távozott az élők sorából, mint egy olyan ítéletet kapott volna, ami a közvélemény helyeslésével találkozott volna. LÁNCHÍD RÁDIÓ - Déli Híradó :21:47 (00:00:42) MEGHALT BISZKU BÉLA Szignál: Egészen friss, a Lánchíd Rádióban. Mv: Most érkezett a hír, hogy meghalt Biszku Béla, a kommunista pártállam egyik meghatározó politikusa. Az egykori belügyminiszter 94 éves korában a Mazsihisz Szeretetkórházában hunyt el. Biszku Béla volt az egyetlen pártállami vezető, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak. Az egykori belügyminisztert tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék első fokon két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte háborús bűntettek miatt. Szignál: Ez egészen friss volt. INFORÁDIÓ - Kivonat :35:48 (00:09:45) KIVONAT HÍREK Meghalt Biszku Béla volt belügyminiszter. A kommunista pártállam egyik meghatározó politikusa 94 éves volt. Az Index hírportál által közölt halálhírt megerősítette a Mazsihisz

17 szeretetkórházának igazgatója. Biszku Béla volt az egyetlen pártállami vezető, akit az 1956-os forradalom utáni, fegyvertelen civilekre leadott, halálos áldozatokat követelő sortüzek miatt bíróság elé állítottak. A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a volt politikust háborús bűntett miatt. A fellebbezések miatt másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott volna a büntetőper, amelyben Biszku Béla halála miatt már nem születhet jogerős ítélet. hírtv - Híradó :15:51 (00:02:17) FELFÜGGESZTETT BÜNTETÉST KAPOTT BISZKU BÉLA Mv: Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla. A megismételt elsőfokú eljárásban két év börtönre ítélték a volt kommunista belügyminisztert, de rács mögé nem kell vonulnia. A Fővárosi Törvényszék szerint az '56-os sortüzekért nem felelős a karhatalom későbbi vezetője. Az ítélet nem jogerős. R: Kísérői tolják be tolószékében a Fővárosi Törvényszékre Biszku Bélát. Az egykori kommunista belügyminisztert több rendbeli bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélésben és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásában találták végül bűnösnek. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Mindezekért őt a törvényszék halmazati büntetésül két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. R: A karhatalom egykori vezetőjét ugyanakkor felmentették a Nyugati téren és Salgótarjánban történt, 49 halálos áldozattal járó sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. Steiner Gábor: Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös. R: Biszku Béla ügyvédje az indoklás szünetében az ítéletet az igazságszolgáltatás sikerének nevezte.

18 Magyar Gábor, ügyvéd: Hogyha a Fővárosi Ítélőtábla nem helyezte volna hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, akkor nem lett volna esélye arra most a Fővárosi Törvényszéknek, hogy ténylegesen felderítse a tényállást, és mindannyian megtudjuk, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon. R: A jobbikos Novák Előd ezúttal is ott volt a tárgyaláson. A parlamenti képviselő felháborítónak tartja a Fővárosi Törvényszék indokolását. Novák Előd, alelnök, Jobbik: A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával ér fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban Biszku Bélát. Az ügyészség és a bíróságok eddig időhúzásra játszottak, ez most már kvázi egy nyilvános felmentéssel ér fel, hiszen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélni háborús bűntettek miatt több mint vérlázító. R: Az ítélet nem jogerős, a per másodfokon folytatódik, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett. HÍRTV - Magyarország élőben :20:55 (00:08:27) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK NEM JOGERŐSEN BISZKU BÉLÁT Mv: Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász, köszöntöm a stúdióban! Üdvözlöm, jó estét kívánok! Gellért Ádám, nemzetközi jogász: Jó estét kívánok! Mv. Majdnem az volt az első kérdésem, hogy elégedett-e az ítélettel, de szerintem ezt ugorjuk is át, tudom rá a választ. Hol hibázott, hogyha ön szerint hibázott az igazságszolgáltatás ennek a pernek a lefolytatásában, illetve az azt megelőző előkészítése során? Ugye itt van egy ügyészség, amely a vádiratot megfogamazza és van egy bíróság, amely a vádiratban szereplő tényeknek a fennállását vagy fenn nem állását vizsgálja és ez alapján hoz ítéletet. Gellért Ádám: Akkor vágjunk a közepébe. Először a megismételt elsőfokú eljárásról szeretnék néhány szót szólni, ami sokkal alaposabb, átfogóbb, szisztematikusan áttekintette a két sortűznek az alapügyeit, amelyek 1995-ben és a 2000-es évek elején születtek, és ez alapján megállapította azt, amit már '95 illetve 2005 óta tudunk, hogy Salgótarjánban nem magyar katonai parancsnok adta ki a sortüzet, illetve hogy a Nyugati téren nem volt

19 sortűz. Na most ez alapvetően ez a két tény az ügyészségnek a teóriáját alapjaiban ásta alá. Érdemes megemlíteni, mi volt az ügyészség vádiratában. A vádiratában az állt, illetve az ügyész által előadott vádbeszédben, vádbeszédekben, hogy a Kádár-kormány illegális és illegitim módon került hatalomra és létrehozott egy olyan karhatalmat, aminek a primer szándéka az ártatlan embereknek a megölésére irányult. Az ügyész a vádbeszédében illetve a tárgyalások folyamán a karhatalmat az SS-hez hasonlította és ugyanolyan bűnszervezetnek nyilváníttatta volna, mint amit Nürnbergben az SS-szel szemben tettek. Az ügyészség arra alapította a vádat, hogy a Biszku Béla és az ő részvételével létrejött ideiglenes intéző bizottság az katonai tanácson keresztül adatta ki ezeket a parancsokat a sortüzekre december 4-én és erre egyetlen egy jegyzőkönyvet csatoltak be, ennek a katonai tanácsnak a jegyzőkönyvét. A bíróság azt mondta, hogy ez a katonai tanácsi jegyzőkönyv nem az ártatlan emberekek a leölésére jött létre, nem ebben állapodtak meg ott, hanem egy fegyveres kitörésnek, egy fegyveres felkelés kitörés esetén adott szélesebb fegyverhasználati jogot. Tehát mind ami Salgótarjában és ami a Nyugati téren történt, mind pedig a katonai tanácsnak a vádiratban foglalt tartalmát a bíróság megkérdőzelezte. Mv: Nem volt szó a vádiratban ugyanakkor arról, hogy az '56 utáni megtorlásokban, ahol ugye a bíróságoknál, a központi hatalom kérésére, a történészek ezt már feltárták, súlyosabb ítéleteket kértek, sok ember ezért került bitófára vagy pedig hosszú börtönéveket kellett nekik eltölteniük kenyéren és vízen meg nehéz láncon, ártatlanul egyébként, szóval hogy ezeknek a bírósági ítéleteknek a megszületésében a belügyminiszternek, akkori belügyminiszternek? Mi volt szerepe, ezt nem vizsgálta most a bíróság, pedig ez is megalapozhatott volna jó néhány bűncselekményt. Gellért Ádám: Ezt egyáltalán lnem vizsgálta a bíróság,ezt a bíró ki is fejtette, ez nem lett a vád tárgyává téve, és azért nem lett a vád tárgyává téve, mert 2014-bena Budapesti Nyomozó Ügyészség megszüntette ezt a nyomozást, amit két és fél éven keresztül vezetett, egy mintegy hat oldal terjedelmű megszüntető határozatban. Számomra is meglepő és értelmetlen módon, én 2010 óta arra próbálom rávenni a magyar igazságszolgáltatás szervét, hogy ezeket az ügyeket kivizsgálja, és egyetlen olyan jól indokolt határozat szülessen, amelyben kimondják, hogy miért nem alkalmazzák mondjuk a lex Biszkunak a paragrafusait, mert nem alkalmazzák. Indirekt módon Biszku Bélát az '56-os miniszteri tevékenysége miatt elítélte a bíróság különben tegnap, bűnpártolással elkövetett háborús bűncselekmény miatt, azzal, hogy eltussolta, nem indított eljárást azokkal a karhatalmistákkal szemben, akik Martonvásáron megvertek embereket, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy míg a sortüzekkel kapcsolatban felbujtásért nem ítélték el Biszku Bélát, de bűnpártolásért, tehát hogy nem járt el a karhatalmistákkal szemben, szintén elítélték. A két év hát három évre felfüggesztett börtönbüntetés az úgy jött össze, hogy a 10 tölténynek, 11 tölténynek a birtoklásáért kiszabható 2-8 évet, legalsó határát alkalmazták. Tehát Bikszku

20 Béla, ha nincs lőszerrel való visszaélés, akkor valószínű, börtönbüntetést sem kap. Az egész történetnek az iróniája, hogy Biszku Béla egyáltalán azért kapott felfüggesztett börtönbünteést, mert egyetlen egy tölténnyel, a megengedettnél egyetlen egy tölténnyel többet tarthat otthon magánál. Mv: Tehát magyarán, hogyha nálam van egy marék töltény illegálisan, akkor ugyanezt a büntetést kapom, mint a Biszku. Gellért Ádám: Ha tíznél több van, akkor kettőtől-nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják, igen. Mv: Az aljas indokból, felbujtóként, több ember ellen elkövetett emberölés háborús bűntette alól, bizonyítottság hiányában mentették föl Biszku Bélát, ami azt jelenti, hogy magának a cselekménynek a megtörténtét nem kifogásolta, vagy az ellen nem emelt szót a bíróság. Összesen nem tudták bizonyítani azt, hogy Biszku Béla ezekben érintett lehet. Gellért Ádám: A bíró azt mondta, hogy a mentő bizonyítékoknak a súlya az sokkal nagyobb, mint a terhelő bizonyítékoknak a súlya. Az, hogy mi fog történni másodfokon, a bíró kiemelte ugye azt is, hogy itt egy új bizonyítási eljárást folytattak le, új bizonyítékokat csatoltak be, új tanúkat hallgattak meg. Ez mind igaz, de tartalmilag azok a tanúvallomások, amiket a bíróság az eljárás anyagává tett, már húsz éve ismertek. A kérdés az továbbra is az, hogy az általam és a több történész által jóval alaposabb kikutatott Nagy Imre perrel kapcsolatban, és a koncepciós pereknek az irányításával kapcsolatban, Biszku Bélával szemben, miért nincs nyomozás. Ezt minden alkalommal, amikor bejövök, elmondom, és erre még egyetlen egy ügyészségi választ nem kaptam, hogy ez miért nem történt meg. Nemhogy választ nem kaptam, hanem az a megszüntető határozat, ami ben született, azt nem reklámozta az ügyészség. Azt én szereztem meg kézen-közön és hoztam nyilvánosságra. És ugye tudjuk, hogy van egy lex Biszku január 1-je óta. Tehát ugye ennek a műsora úgy lett fölkonferálva, hogy elszámoltatás. Én egy kérdőjelet tettem volna a cím után. Mert azt én nem tartom elszámoltatásnak, hogy két jobbikos képviselő feljelentése után ilyen nyögve nyelősen megindul egy ügy, ami nem is a lex Biszku alapján indult, hanem a genfi egyezmények alapján. És egy nagyon fontos dolog, itt egy alapvető jogi probléma is van a genfi egyezményekkel. Ezt több nemzetközi jogász és Magyar Gábor ügyvéd úr is kihangsúlyozta, hogy egyáltalán alkalmazható-e a genfi jog, vagy sem ben a Legfelsőbb Bíróság hozott egy döntést, miszerint igen. Azonban ez egy kétsoros indokolás, és nem indokolás formájában tette meg ben ott tartunk, hogy ez még így is egy kardinális kérdés. Ezt is el kellene dönteni végre, mert ha ez nem áll fent, akkor Biszku Bélával szemben az ügyet elévülés miatt meg kellene szüntetni.

21 Mv: Az ítélet ugye nem jogerős, már megint nem jogerős. Ugye egy megismételt elsőfokú ítéletről beszélünk. Az ügyész fellebbezett. Azt szeretné elérni, hogy életfogytiglani börtönbüntetést kapjon Biszku Béla. Na de hát hogyha a vád, amelyet az ügyész képvisel, eleve ilyen gyönge lábakon áll, akkor az ügyész mire alapítja, alapozza azt a vádját, hogy meg tudja védeni álláspontját, amely szerint életfogytiglant kelljen kapnia Biszku Bélának? Gellért Ádám: Hát, ezt az ügyészségtől kellene megkérdezni. Nem tudom. De szerintem én is fellebbeznék, ha ügyész lennék. Mindenki fellebbez ilyenkor, ez teljesen természetes, ez jogi kötelezettségük is. Én úgy látom, hogy az ügyészségnek azt a láncolatot, ami az Ideiglenes Intéző Bizottság, a katonai tanács és a helyszínen kiadott sortűz között van, ezt nem sikerült bizonyítania. És, hogy megkísérelte-e, nem mondom azt, hogy kétlem, de azért azt tegyük hozzá, hogy ebben az elsőfokú eljárásban került sor arra, hogy még az élő tanúkat egyáltalán felkeresték. Sőt, volt egy olyan tanú, aki ott volt az Országos Rendőrfőkapitányság képviseletében, akinek testi tapasztalata lehetett azzal kapcsolatban, hogy mi történt ott. Ott volt a szobában, ahol a K-vonalon kapták az utasításokat. Ő még élt az elsőfokú eljárás alatt, és őt sem kérdezte meg az ügyészség, sem a védelem, sem a bíróság. Tehát még 2014-ben is volt olyan tanú, aki releváns információval tudott volna szolgálni ebben az ügyben, ő azonban pár hónappal később elhalálozott. Tehát, hogyha valamit nagyon akarunk, akkor azt meg lehet csinálni, ebből az eljárásból is kiderült. A bíróság meghallgatott tanúkat. Amikor a karhatalmistákról beszélünk, egy karhatalmistát meghallgattak, és el is jött, aki távozóban tisztelgett Biszku Bélának, aki később a parancsnoka volt. Ezek nagyon egyszerű emberek. Tehát a salgótarjánit úgy kell elképzelni, hogy a magyar karhatalmisták a szovjet parancsnok által kiadott tűzparancs után, a szovjet katonák után kezdtek el össze-vissza tüzelni. Ezek egyszerű bányász emberek voltak, akiknek a kezébe nyomtak egy géppisztolyt, és össze-vissza lövöldöztek az emberekre. Itt a bíróság megállapítása, két bíróság megállapítása szerint sem volt tűzparancs. Itt úgynevezett tűzpánik alakult ki, mint ahogy a hadtörténész szakértő mondta. Mv: Ennyit tudtunk erről beszélgetni, és maradt egy csomó kérdés. Igazából nem is sokfélék. Miért, miért, miért? És ezekre most nem fogunk választ kapni. Nem az ön hibája. Gellért Ádám, köszönöm, hogy itt volt nálunk. Gellért Ádám: Én köszönöm. HÍRTV - Magyarország élőben :19:13 (00:01:42) ÖSSZEÁLLÍTÁS: FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK NEM JOGERŐSEN BISZKU BÉLÁT

22 Az előzőnél is enyhébb ítélettel sújtották, szintén nem jogerősen Biszku Bélát. Az 56 utáni véres megtorlás idején regnáló belügyminiszternek nem kell börtönbe vonulnia. Gellért Ádám nemzetközi jogásszal beszélgetünk a rövid összefoglaló után. R: Kísérői tolják be tolószékében a Fővárosi Törvényszékre Biszku Bélát. Az egykori kommunista belügyminisztert több rendbeli bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélésben és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásában találták végül bűnösnek. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Mindezekért őt a törvényszék halmazati büntetésül két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. R: A karhatalom egykori vezetőjét ugyanakkor felmentették a Nyugati téren és Salgótarjánban történt, 49 halálos áldozattal járó sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. Steiner Gábor: Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös. R: Biszku Béla ügyvédje az indoklás szünetében az ítéletet az igazságszolgáltatás sikerének nevezte. Magyar Gábor, ügyvéd: Hogyha a Fővárosi Ítélőtábla nem helyezte volna hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, akkor nem lett volna esélye arra most a Fővárosi Törvényszéknek, hogy ténylegesen felderítse a tényállást, és mindannyian megtudjuk, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon. R: Az ítélet nem jogerős, a per másodfokon folytatódik, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett. ECHO TV - Reggeli Híradó :05:35 (00:02:13) KÉT ÉV HÁROM ÉVRE FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT ELSŐ FOKON A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

23 Mv: Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban ugyanakkor felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. R: Két és fél órán át indokolta a bíró az ítéletet. Doktor Steiner Gábor többször kitért rá, hogy például Salgótarjánban a szovjet vezető parancsára dördültek el a lövések. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Érdemes mindenkinek magában rögzítenie, tehát a tűzparancsot szovjet vezető adta ki, az ottani szovjet parancsnok adta ki. Nehezen képzelhető el, hogy az akkori Kádár-kormány bármelyik tagja utasíthatta volna, befolyásolhatta volna, felbujthatta volna a szovjet hadsereg ottani mindenható vezetőjét. R: Az ügyészség 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Az előző eljárásban 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt állampárti vezetőt. Biszku ügyvédje sikerként értékelte, hogy a fő vádpontok alól most felmentették védencét. Magyar Gábor, ügyvéd: Fellebbezni fogunk a teljes felmentés érdekében, és az igazságszolgáltatás diadalának értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre eljutottunk abba a helyzetbe, hogy objektíve a bíróság fel tudja deríteni a tényállást, és ne városi mendemondákra alapítottan kelljen ítéletet hoznia. R: A Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság abban a kérdésben foglalt állást, hogy a vádirati cselekmény bizonyítható-e vagy sem. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: Nyilván a legfontosabb két bűncselekmény volt az, amely kapcsán az ügyészi vád megdőlt. Ez a kettő egyrészt a salgótarjáni sortűz, másrészt a Nyugati téri események. Ezt a bíró úr is azért hívta eseményeknek, és nem sortűnek, mert nem volt bizonyítható az, hogy sortűz dördült volna el, egyáltalán nem volt sortűz. R: Az ítélet egyelőre nem jogerős. Mindkét fél fellebbezett. Lánchíd Rádió - Déli Híradó :19:54 (00:00:54) AZ ÚJABB BISZKU-ÍTÉLET MEGGYALÁZZA AZ '56-OS SZABADSÁGHARC HŐSEINEK EMLÉKÉT, MONDTA VÖLGYESI MIKLÓS

24 Mv: Az újabb Biszku-ítélet meggyalázza az '56-os szabdságharc hőseinek emlékét, mondta a Legfelsőbb Bíróság volt tanácselnöke. Völgyesi Miklós szégyenfoltnak tartja a döntést. A szakértő szerint érthetetlen, hogy a mostani ítélet miért tagadja például Biszku Béla sortüzekben játszott szerepét, mikor ezt már húsz éve megállapították. Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: Megállapítottuk, hogy sortüzet lőttek, és abban a magyar alakulatok, nyilván ezek a pufajkás alakulatok vettek részt. Magyar vádlottjai voltak az ügynek. Tehát akkor, amikor a szóvivő a bírói ítélet kapcsán azt hangsúlyozza, hogy nem magyarok, hanem a szovjetek lőtték a sortüzet, illetve sortűz se volt, ebben most már nem tudok eligazodni, de ez játék a szavakkal. Éles lőszerrel fegyverhasználat, az azt jelenti, hogy lőttek. Lánchíd Rádió - Reggeli Híradó :02:27 (00:00:36) ÜDVÖZLENDŐNEK NEVEZTE GULYÁS GERGELY, HOGY A BÍRÓSÁG MEGÁL- LAPÍTOTTA BISZKU BÉLA BŰNÖSSÉGÉT Mv: Üdvözlendőnek nevezte a Fidesz-alelnök, hogy a bíróság megállapította Biszku Béla bűnösségét. Gulyás Gergely kifejtette, nyilvánvaló, hogy az MSZMP vezetői büntetőjogi értelemben is felelősek azokért a sortüzekért, amelyek 1956 őszén és telén történtek Magyarországon. Gulyás Gergely ezért enyhének tartja a Biszku Bélára kirótt két év felfüggesztett börtönbüntetést. Az viszont szerinte értékelendő, hogy a bíróság kimondta, az MSZMP egyik, ma még életben lévő korábbi vezetője bűnös az emberiesség elleni bűntettekben. Kossuth Rádió - Reggeli Krónika :06:59 (00:02:54) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK A MEGISMÉTELT ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁSBAN BISZKU BÉLÁT Mv: Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a megismételt elsőfokú eljárásban Biszku Béla egykori belügyminisztert. Az ügyész korábban háborús bűntett miatt életfogytiglani börtönt kért. Vigh András beszámolója.

25 R: A volt belügyminiszert azzal vádolja az ügyészség, hogy december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe, itt 46 ember halt meg. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban nem talált összefüggést Biszku Béla felszólalása és a tömegbe lövések között. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Biszku Bélának semmilyen közvetlen utasítása nem volt a polgári lakosságra megvalósult tüzek leadására. R: Mondja Steiner Gábor, a törvényszék tanácselnöke. A bíróság szerint a Nyugati téren a karhatalmisták csak védekeztek a rájuk támadó tüntetők ellen, Salgótarjánban pedig a szovjet katonák lőttek először a tömegbe. A bíróság ezért csak bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt ítélte el Biszku Bélát. A most 95 éves volt belügyminiszter két év börtönt kapott három évre felfüggesztve. Ő maga nem kommentálta az ítéletet, de ügyvédje, Magyar Gábor elégedett. Magyar Gábor, ügyvéd: Igazságszolgáltatás sikerének értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre lehetőség nyílott arra, hogy a tényállást objektíve felderítse a Fővárosi Törvényszék és ennek alapján hozzon döntést. R: Az ítélethirdetés után a Fővárosi Törvényszék szóvivője, Póta Péter azt mondta, hogy a bíróság a történész szakértők véleményére alapozva állapította meg a tényállást. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: A szakértői vélemény alap volt ebben az eljárásban, a szakértői vélemény alapján állapította meg a bíróság azt a tényállást, ami oda vezetett, hogy felmentő ítéleti rendelkezést kellett hozni a Nyugati téri események kapcsán. R: A Biszku Béla számára kedvező szakvéleményt készítő szakértőről az egyik tárgyaláson kiderült, hogy a Kádár-rendszer idején a Néphadsereg politikai tisztje, és így Biszku Béla párttársa volt. Azt is elismerte, hogy a rendszerváltozás idején saját maga tüntette el a honvédség irattárából a számára terhelő dokumentumokat. Az ügyészség elfogultságra hivatkozva szerette volna kizáratni a szakértőt az eljárásból, ezt azonban a bíróság elutasította. Az ítélet ellen Biszku Béla felmentésért, az ügyészség viszont életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbezett, agy az ügy ismét az ítélőtábla elé kerül. Mv: Biszku Bélát 2012-ben a Jobbik alelnöke jelentette fel. Novák Előd a tárgyalás után vérlázítónak nevezte az ítéletet. Szerinte szégyen, hogy az 1956 utáni megtorlások egyik vezéralakját egyetlen nap letöltendő börtönbüntetésre sem ítélték.