Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per NYOMTATOTT SAJTÓ

Átírás

1 Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per NYOMTATOTT SAJTÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1

2 Tartalomjegyzék Bíróságaink Teljesen szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás állítja a büntetőbíró Politikai szorítóban a bíróságok Bírói függetlenség: tartsák tiszteletben! Ügyészi hibák sora a Biszku-perben? Interjú Magyar Györggyel Parancs nélkül nem lőttek volna Migránsválság, botrányok, vitatott ítéletek A kerítéstől a millióig Kutyakomédiába fulladt Biszku Béla büntetőpere Valós igazságtételt szimbolikus helyett Volt-e tűzparancs? Hatályos törvények szerint Bársonyos visszarendezők Biszku Béla ismét megúszta Biszku Bélát ismét elítélte első fokon a törvényszék Nem adott tűzparancsot Felfüggesztett börtön Biszku Bélának Biszku két évet kapott felfüggesztve Felfüggesztett börtön Biszkunak Biszku per: döntöttek Biszku-per: újabb ítélet Csütörtökön dönthetnek Biszkuról A héten elítélhetik első fokon Biszku Bélát A kommunista bűnösök nyomában Gyásznap Salgótarjánban Pozsgay óvó szelleme Életfogytot kértek Biszkura Életfogytot kértek Biszkura Életfogytiglant kért a vád Biszku Bélára Életfogytiglan Biszkunak?

3 SA, SS, pufajkások, egyre megy Biszku: életfogytiglan? Életfogytiglant Biszkura! Ismét életfogytiglant kértek Biszku Bélára Az igazságszolgáltatás csigalassú malmai Újrakezdődött a Biszku-per Biszku-per: életfogytigos börtönt kért az ügyész Így biztatta Kádár a pufajkásokat Így biztatta Kádár a pufajkásokat Biszkuék elfoglalták az utcát, Kádár örült Béla bácsi meg szundikált 7. Botrány a Biszku-perben Biszku-ügy: a karhatalom keményebb fellépést várt Pufajkások a bíróságon Volt pufajkások vallottak Nem zárták ki Kezdeményezték a szakértő kizárását Kiemelt múltja van a hadtörténésznek Volt politikai tiszt próbálja kimosdatni Biszku Bélát Már sortűz sem volt Elfogultsági vádak Biszku ügyében Volt politikai tiszt a szakértő Biszku-ügyben Szakértők tűz alatt Polt megtámadta a Biszku-ítéletet Kádárista osztályvezető volt az ügy szakértője Megtámadta a Biszku-perben hozott ítéletet Polt Péter Ismét középpontban a Biszku-ügy szakértői Kizáró nyilatkozat Kabalapulcsijától remél felmentést Keménykedett Biszku Béla a bíróságon Biszku tovább tagadja bűnösségét Biszku Béla továbbra is tagad Biszku, Novák figyelme lankad Újrakezdődött a Biszku-per

4 Biszku Béla továbbra is tagadja bűnösségét Ítéletet kell mondani Biszku és rendszere felett Biszku Béla újra bíróság elé állhat Begyepesedett bíróságokról írt tanulmányt Ibolya Tibor Valaki bohócot csinált a bíróságból Permenetrend Az igazi Biszku Vitát indít a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku és a nemzetközi jog Vita és ítélet Soron kívül tárgyalják a Biszku-pert Évet értékelt Trócsányi Egy szót se Súlyos főügyészi kritika Biszku-per: az igazságtalan jog Ibolya főügyész beszólt az ítélőtáblának Biszku-vetítés Szabotázs? Ibolya Tibor: arcpirító döntést hozott az ítélőtábla Biszku-ügyben Biszku-vetítés Biszku Béla és a mormogás joga Kényes ügyek nyilvánossága A francia igazságtétel tanulságai Biszku Béla perében Elmaradt az igazságtétel Lezáratlan Biszku-ügy Parancsra tették? A Biszku-per botránya Túl Biszku Bélán Biszku bérlete Fegyelmezés kizárással Fidesz: ítéletet soron kívül Ahogy az iratok vallanak Biszkuról Jogalkotási javaslat a Biszku-per tapasztalatai alapján A Biszku-per

5 Biszku-ügy: totális kudarc Egyértelmű Biszku felelőssége Politikai huligán Biszku megúszta Végstádium Biszku (93): nincs ítélet, újabb többéves per jön Elölről kezdik Biszku Béla büntetőperét a bíróságon Biszku-ügy: újrakezdik Elítélt ítélet A nulláról kell elkezdeni a Biszku elleni pert Biszku-per: jogerős ítélet várható ma te Mit érdemel majd Biszku Béla? Az időskor sem indokolhatja a büntetés elhalasztását Biszku Béla védője felmentést kért Védőügyvédje szerint Biszku Béla nem lehet háborús bűnös Kevesli az ügyész az öt és fél évet Elutasították Biszku Béla elfogultsági indítványát Bűnpártoló pártatlanság Taktikázik Biszku Béla ügyvédje Nyers Rezső mégsem jut Biszku Béla sorsára Börtön Biszku Bélára Kommunista bűnök Biszku nem Ceausescu Súlyosabb ítélet Biszkunak? A Biszku-per margójára Egy tömeggyilkos élt közöttünk Az áldozatok igaza Békeharcosból háborús bűnös Ideológiai tűzparancs Biszku, a mór Az a kérdés: háború volt-e? Elkésett ítélet Első fokon öt és fél év Biszkunak

6 Biszku Béla háborús bűnös Aki szimbólummá lett Biszku Bélát elítélték 5+6 Az ítélet Biszku Béla már az ítéletre vár Közel Biszku ítélete Gyorsított eljárás A forradalom lényege és Biszku Béla igazsága Ajtócsattogtató szellem Megkésett, ám mégis fontos az igazságtétel Kádárt is meghallgatnák Biszku Európában csúcstartóvá vált Verésekről vallottak Biszku perében Biszku Béla saját magát cáfolta Kettős mérce a Biszku-ügyben Biszku tagad Biszku szerint törvényes volt a megtorlás. Üres székek Biszku mellett Jövőnk a múlt Össze sem rezzent Biszku az áldozatok nevét hallva Nem küldené börtönbe Biszkut az 56-os mártír Néma maradt Biszku Béla Elindult a Biszku-per Kampánytéma lett Biszku Béla peréből Külföldre szökhet Biszku Béla Márciusban áll bíróság elé Biszku Béla Biszku márciusban áll bíróság elé

7 A részletek MAGYAR HÍRLAP (7. OLDAL) BÍRÓSÁGAINK Jobbágyi Gábor Tábornokper, Hagyó-, Biszku-, Dopeman-ügy, iszapkatasztrófa-per csak néhány a legutóbbi időszakból, amelyekben a meghozott ítélet, az eljárás nemcsak a közvéleményt, a pártokat, a sértetteket, de a hozzáértő jogászokat is megdöbbentette. Az egyes ügyek részleteibe nem kívánok belebonyolódni, inkább néhány általános vonásra, és az okokra hívnám fel a figyelmet. Pályám kezdetén közel egy évtizedig gyakorló jogászügyvéd-jogtanácsos voltam. Belső információink alapján akkor is tudtunk botrányos történésekről amelyekről a közvélemény nem tudhatott. Ennek egyik jellemzője a párt és állami vezetők törvény feletti, kívüli állása volt. Ha a nómenklatúra felső szintjein bűncselekményt követtek el, az eljárás megindításához a központi vezetőség engedélye kellett ami a legtöbbször nem érkezett meg, így a cselekmény következmény nélkül maradt. Csak nagyon szűk körben, suttogva beszéltünk arról, hogy a Központi Bizottság illusztris tagja ittas vezetéssel két ember halálát okozta. Nem tudhattunk a szovjet katonák bűncselekményeiről, károkozásairól már csak azért sem, mert ezekre a magyar bíróságoknak nem volt illetékességük. Így homályban maradt az is, hogy egy hadgyakorlatról hazatérő szovjet tank legénysége szétlőtt egy falusi kocsmát, mert nem akarták ingyen kiszolgálni őket, vagy a Badacsonyba csapódó és felrobbant katonai repülőről sem hallottunk, s a katonák által okozott közlekedési balesetek szintén ismeretlenek maradtak. Következmény nélkül maradt a világháború alatt megerőszakolt több százezer magyar nő halálos áldozatokkal is járó tragédiája. A nómenklatúra alsóbb szintjén állók is különleges eljárásra számíthattak akár polgári, akár büntetőügyekben. Az ilyen ügyeket a bírósági elnök a meghatározott bíróra osztotta, így ha ezt észleltük, mi ügyvédek máris tudtuk, hogy nem sok jóra számíthatunk. Megemlíthetem azt az ügyet, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy elhagytam az ügyvédi pályát. Tizenhat éves ügyfelem kegyetlen nagy pofont kapott nyolc napon belül gyógyuló könnyű testi sértést elszenvedve, mint később kiderült, egy munkásőrtől. Aki a tárgyaláson viszonvádat emelt, mert a gyerek állítólag nekilökte nyom nélkül a biciklijét.

8 Ügyfelemet elítélték, a munkásőrt felmentették jogos védelem címén, én meg elhagytam az ügyvédi pályát. Azt reméltük, hogy a rendszerváltás után jön a jogegyenlőség és jogbiztonság, megszűnik az Orwell Állatfarmjában leírt állapot, miszerint mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Csalódásaink Csalódtunk. Először a sortűzperekben. Felidéződött emlékeimben, hogy a hetvenes évek elején hallgatóként részt vehettem az Újvidék melletti Csurogon elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek perén. Emiatt a fővádlottakat már a negyvenes években elítélték, ekkor a konkrét végrehajtók közül ítéltek el tizenötöt, összesen kétszázharminc év végrehajtható börtönbüntetésre. A sortűzperekben két ügyben három ember kapott összesen kilenc évet ugyanazon nemzetközi jogszabályok alapján. A döntéseket hozók, a parancsot kiadók felelősségéről nem volt szó. Ez történt többek közt a Tocsik-, a Postabank-, a Kulcsár- és a moszkvai ingatlanügyben a bevezetőben említettek mellett. Ezek hosszú évek után a jogerős ítéletben vagy felmentéssel vagy jelképes, enyhe ítélettel zárultak. Annak ellenére történt ez, hogy mindegyik ügyben hatalmas nyilvánossággal indult a nyomozás és a közvélemény hihette, hogy súlyos következményei lesznek a cselekményeknek. Visszatartó erő A valóban bonyolult ügyekben hosszú nyomozási és ügyészségi szakasz előzi meg a vádemelést, amelynek a végén súlyos bűncselekmények miatt emelnek vádat. A nyomozóhatóságoknál ma már jól képzett rendőrök, az ügyészségeknél nagy számban jól képzett jogászok dolgoznak. Így a vádemelés előtt többszörös szűrőn mennek át az ügyek, s közben a hatóságoknak lehetőségük van leállítani az eljárást, vagy enyhe cselekmény miatt vádat emelni. Ezért érthetetlen, hogy folyamatosan eltér a nagy ügyekben a bíróságok és az ügyészségek álláspontja. (Ebből nem következik, hogy ebben a szakaszban nem fordulhat elő hiba, lásd például a móri ügyet.) Hogyan hozzák bíróságaink ezeket a határozatokat? Nehezen döntenek mind az első-, mind másodfokon. Tény, hogy egy sokvádlottas, bonyolult ügyben a legnehezebb rész az ítélet meghozatala és írásba foglalása. Nemegyszer több száz oldalas az írásba foglalt ítélet, így a feladattól való húzódozás érthető bár nem elfogadható. S itt esik egybe a bíróság szándéka a perelhúzásra törekvő sztárügyvédek módszereivel, a gyakran háromhavonta vagy félévente tartott tárgyalásokon újabb és újabb indítványok előterjesztésével, betegség miatti távolmaradásokkal, elfogultsági kifogással. S ha felkerül a vaskos iratcsomag több év után a másodfokra nemegyszer itt is az egyszerűbb megol-

9 dást választják, hatályon kívül helyezik az ítéletet, olyan esetleges hibák miatt, amelyek orvosolhatók lennének másodfokon is. Ekkor első fokon újrakezdődik az eljárás. Ez az ide-oda tologatás némely ügyekben többször is előfordul (például a tescós rablás ügyében már tíz éve). Az idő múlása azonban kedvező a vádlottaknak, ez enyhítő körülmény, másrészt bizonytalanabbá válnak a bizonyítékok. Szintén új vonás, hogy a bírósági eljárásban vádlottak és tanúk visszavonják a nyomozás során tett terhelő vallomásaikat. Ezért sokszor összeomlik vagy erősen gyengül a vád helyzete. Tudomásom szerint a bíráink és ügyészeink ezt következmény nélkül tudomásul veszik, holott ez a magatartás kimerítheti a hamis vád, vagy a hatóság félrevezetésének súlyos bűncselekményét. Ilyen vádemelésekről nincs tudomásunk pedig ennek komoly visszatartó ereje lenne. Nómenklatúra-ítélkezés Problémát jelent a szakértői tevékenység is. A hatóságoknak szinte minden ügyben szükségük van szakértőkre. A vélemények elkészítésének elhúzódása szintén az egyik oka a hosszú eljárásoknak. A vádlottaknak viszont joguk van új szakértőt igényelni, és ilyenkor szokott bekövetkezni egy nehezen érthető fordulat: a szakértői vélemények lényeges pontokban eltérnek. Ez a helyzet szinte olyan, mintha nem létezne szakértői vélemény, a bíróságnak nehéz és problematikus a választás. Csak néhányat említettem a súlyosan problematikus ítéletek okai közül. Lehetne ezen változtatni? Igen, de nehezen. A bíróságok függetlensége alapvető demokratikus érték, ebbe a politikának, a többi hatalmi ágnak beavatkozási lehetősége nincs. Komoly eljárásjogi változtatások enyhíthetnek a helyzeten. (Ennek egyik eszközét vezették be a közelmúltban: a Legfőbb Ügyész indítványa alapján a Kúria öt, másodfokon hatályon kívül helyezett ügyből négyben megállapította, hogy hibás, indokolatlan volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés, a kisebb hibát ha volt a másodfokú bíróságnak orvosolnia kellett volna.) A bírók, bíróságok a törvényeknek alárendeltek, vagyis jogalkalmazók, és nem helyezhetik magukat törvényen felül és kívül. Ezért ha a tényeknek, jogszabályoknak ellentmondó ítélet születik, és ezt a felsőbb bíróságok észlelik, ennek egy kontrollrendszer nyomán hatása lehet a nagyot tévedő bíró pályájára. (Nem valószínű, hogy felmerült a Dopeman-ügy bírájában, hogy ha a felmentő ítélete jogszerű, akkor minden állampolgárnak alanyi joga számára kedvezőtlen döntés esetén bírák műanyag fejével futballozni a Kossuth téren, rendőri biztosítással.) A bíróságok sokszor nem veszik

10 figyelembe az ítéleteik társadalmi hatását. Egy következmények nélküli országban eluralkodhat a jogi anarchia, az önbíráskodás. Arról nem beszélve, hogy az ítéleteknek gyakran sokmilliós perköltség- és kártérítési vonzatuk is van, amelyet az állam (az adófizető) visel. Nem lenne célszerű, ha a közvéleményben rögzülne, hogy visszatérőben van a kádári nómenklatúra-bíráskodás, vagyis vagyunk mi egyenlők, de vannak nálunk egyenlőbbek. Az elmondottak nem érintik azt, hogy a bíráink többsége megnyugtató, igazságos ítéletet hoz, amely már első fokon jogerőre emelkedik. MAGYAR HÍRLAP (1,3. OLDAL) TELJESEN SZÜKSÉGTELEN VOLT A MEGISMÉTELT ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS ÁLLÍTJA A BÜNTETŐBÍRÓ Törvénysértőnek nyilvánította a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla tavalyi döntését, amelyben hatályon kívül helyezte a Biszku-ügyben hozott elsőfokú ítéletet. A legfőbb bírói fórum büntetőtanácsa ízekre szedte a táblabírósági határozatot és annak indoklását. Polt Péter legfőbb ügyész tavaly novemberben a törvényesség érdekében jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kúrián a Fővárosi Ítélőtábla 2015 júniusában meghozott határozata ellen. Hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság nem tárt fel olyan, az elsőfokú bíróság által elkövetett relatív eljárási szabálysértést, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására. Indokolatlanul kezdték újra a Biszku-pert MÁR NEGYEDIK ALKALOMMAL ADOTT IGAZAT A KÚRIA POLT PÉTER LEGFŐBB ÜGYÉSZNEK Törvénysértőnek nyilvánította a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla döntését, amely hatályon kívül helyezte a Biszku-ügyben hozott elsőfokú ítéletet. A legfőbb bírói fórum gyakorlatilag ízekre szedte a táblabírósági határozatot és annak indoklását. Ahogy lapunk elsőként számolt be róla, Polt Péter legfőbb ügyész tavaly novemberben a törvényesség érdekében jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kúrián a Fővárosi Ítélőtábla 2015 júniusában meghozott határozata ellen, amelyben hatályon kívül helyezte a háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla perében meghozott elsőfokú ítéletet.

11 A Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlannak és érdemi felülvizsgálatra alkalmatlannak találta a Fővárosi Törvényszék elmarasztaló ítéletét és új eljárás lefolytatását írta elő. A legfőbb ügyész álláspontja szerint azonban a másodfokú bíróság a megismételt eljárás lefolytatására előírt bizonyítást maga is felvehette volna. Lehetősége lett volna a helyes ténybeli következtetések alapján a tényállás helyesbítésére, mint ahogy az indoklás kiegészítésére is. Indítványában Polt Péter hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság nem tárt fel olyan, az elsőfokú bíróság által elkövetett relatív eljárási szabálysértést, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetve a büntetés kiszabására. A táblabíróság döntését élesen kritizálta lapunknak adott nyilatkozatában Ibolya Tibor fővárosi főügyész is. A tegnapi tárgyaláson az eljáró ügyész fenntartotta az indítványt, míg a vádlottat képviselő Magyar György arra kérte a legfőbb bírói fórumot, hogy utasítsa el az indítványt. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a másodfokú bíróság nem végezhet bizonyítást. Kónya István büntetőtanácsa azonban nem osztotta Magyar érveit, megalapozottnak nyilvánította Polt Péter indítványát és kimondta, hogy törvénysértő volt a Fővárosi Ítélőtábla határozata. Kónya indoklása szerint az elsőfokú ítélet kapcsán nem merült fel semmi olyan eljárási szabálysértés, ami indokolta volna a hatályon kívül helyezést, a táblabíróság kiküszöbölhette volna az általa felhozott hiányosságokat, és maga is kiegészíthette volna a tényállást. Teljesen szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás hangsúlyozta Kónya, külön hozzátéve, hogy mennyire indokolatlan és eleve hibás volt a szakértők kirendelése. Kitért arra is, hogy fogalmilag sem merülhetett fel Kahler Frigyes elfogultsága, aki az ügyben szaktanácsadóként és nem szakértőként vett részt. A Kúria szerint helytelenül kifogásolta a tábla az elsőfokú bíróságnak azt a megoldását, hogy a salgótarjáni sortűzperben korábban született jogerős ítéletre hivatkozott. Az MSZMP jegyzőkönyveit is figyelembe lehetett volna venni, mert bár nem közokiratok, de okiratok hangsúlyozta Kónya, s hozzátette, hogy a vád tárgyát képező, a karhatalmisták által véghezvitt 1957-es martonvásári razzia esetében sem kellett volna újabb bizonyítékok beszerzését előírni. A Kúria döntésének gyakorlati kihatása nincs a jelenleg is zajló büntetőperre, elvi jelentőségű. Polt Péter eddig ötször élt ezzel a jogorvoslattal, és négy esetben a Kúria helyt adott a legfőbb ügyészi beadványnak. MAGYAR NEMZET (1,5,7. OLDAL)

12 POLITIKAI SZORÍTÓBAN A BÍRÓSÁGOK Egyre több jogász reagál a Fidesz-alelnök szavaira, aki a közelmúltban született enyhe ítéletek miatt elszámoltatná a bíróságokat. Az ügyvédi kamara elnöke egyenesen fenyegetésről beszélt, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint sokakat megijeszthet Németh Szilárd nyilatkozata, ezért a bírói függetlenség tiszteletben tartását kérte. Lapunknak nyilatkozó jogászok szerint a Fidesz képviselője tájékozatlan. Aki a bíróságok elszámoltatását felveti, az alapvető alkotmányjogi ismereteknek nincs birtokában így reagált lapunk kérdésére Magyar Gábor ügyvéd, akit a Fidesz alelnökének minap tett nyilatkozatáról kérdeztünk. Németh Szilárd vasárnap arról beszélt, hogy a parlament igazságügyi bizottságában vitát kezdeményez az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszapperben született enyhe ítéletek miatt. A politikus aki egyben a birkózószövetség elnöke bizonyos ügyekben kritizálta is a bírókat. Magyar Gábor szerint a bíróságokat pártatlanság kötelezi, a vádirathoz vannak kötve, tehát hozott anyagból dolgoznak. Szerinte a probléma leginkább az ügyészség munkájában keresendő, a vádhatóság nem megfelelő eljárása ugyanis gyakran az ítéletekből is kiderül. Az ügyvéd rámutatott, hogy például a nagy társadalmi érdeklődés övezte Biszkuügy elsőfokú ítéletében a bíróság számtalanszor kitért a vádhatóság hanyagságára. Az említett ügyben például a bíróság azt is rögzíti, hogy az ügyészség alapvető tényeket nem hajlandó elfogadni mondta a jogász. Hozzátette, szerinte az ügyészség a politika nyomásának próbál mindenképpen megfelelni, ám sokszor erre képtelen, s ez csak a bíróság előtt derül ki. Magyar Gábor szerint a magyar politikusok gyakran elragadtatják magukat, az ügyészség pedig képtelen megőrizni függetlenségét, s ezzel elveszíti a büntetőügyekben szükséges szűrőszerepét. Ifj. Balsai István ügyvéd úgy véli, az ügyészségre nehezedő társadalmi nyomásból fakadnak a problémák. Ugyanakkor a jogász is elhamarkodottnak és szerencsétlennek tartja a Fidesz alelnökének nyilatkozatát, főként azért, mert elsőfokú ítéletekről van szó. Politikai szorítóban a bíróságok Handó Tünde az ítélkezés függetlenségének tiszteletben tartását kérte minden hatalmi ágtól

13 Szerinte amit Németh Szilárd mondott, az elsősorban tájékozatlanságból fakad. Mint mondta, elsődlegesen a bíróság és a nyilvánosság viszonyán lenne mit javítani, az ítéletek elmagyarázására fektetne nagyobb hangsúlyt. Tegnap Darák Péter, a Kúria elnöke után Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője is megszólalt az ügyben, aki szintén arról beszélt, hogy a megjelent véleményekből csak arra tud következtetni, hogy nem eléggé érthető az ítélkezés és a bírósági eljárás menete. Nem érthető teljesen az, hogy mit jelent a függetlenség és a bírói felelősség fűzte hozzá. Az OBH elnöke egyben valamennyi hatalmi ág képviselőitől azt kérte, hogy tartsák tiszteletben a bírók függetlenségét, és bízzanak a bírói felelősségben. Ugyanakkor úgy látja, hogy a bíróságoknak és vezetőiknek oda kell figyelniük a véleményekre, meg kell próbálniuk a bíróságok működését érthetőbbé tenni. Mint leszögezte, az alaptörvény kimondja, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Handó Tünde is utalt arra, hogy az igazság mindig adott, de hogy erről mi derül ki a büntetőeljárás során, az valamennyi szereplőn múlik: a nyomozó hatóságokon, a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen, a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn és az ítélkezési fórumon. Hozzátette, a bíró felelőssége tehát szakmai felelősség, ítélkezésében semmilyen vélemény nem befolyásolhatja. A bíróban nem lehet sem félelem, sem harag fogalmazott Handó Tünde. Handó arra a kérdésre, úgy gondolja-e, hogy Németh Szilárd fideszes politikus nyomást próbál gyakorolni a bíróságokra, azt válaszolta: a bíróságokra nem lehet nyomást gyakorolni. Mint mondta, sokakat elrettenthet és megijeszthet egy ilyen nyilatkozat, de ő maga az esélyt látja benne. Fontos dolog, hogy a közbeszédnek témája legyen az, mit jelent a bírói függetlenség és a felelősség. Völgyesi Miklós, az egykori Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája nem vitatja Handó Tünde szavait. Ugyanakkor szerinte a bíróságokon is szükséges volna önvizsgálatot tartani, ugyanis a közelmúltban négy olyan ítélet is született a Kúrián, ami a másodfokú bíróságok döntését ítélte törvénysértőnek. Szerinte egyébként Németh Szilárd vagy bárki megfogalmazhat kritikát egy ítélettel kapcsolatban, a nagyobbik kormánypárt alelnökének joga van a véleményéhez magánemberként és politikusként egyaránt. Helytelen, ha egy politikus nyomást próbál gyakorolni egy bíróra az ítélet meghozatala előtt, de sem a Kúria, sem az Országos Bírósági Hivatal nem tilthatja meg az embereknek,

14 hogy a megszületett ítéletekről elmondják a véleményüket közölte Lázár János Hódmezővásárhelyen, egy lakossági fórumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a vörösiszapperben hozott ítélet felháborította az embereket, és emiatt a politikusok sem dughatják homokba a fejüket. A bíróságoknak tudomásul kell venniük, hogy az ilyen ítéletekkel rombolják a társadalom közintézményekbe, közszolgáltatásokba, igazságszolgáltatásba vetett hitét fogalmazott Lázár János. Koncepciótlan perek Mindenki biztos lehetett benne a megvalósult szocializmus koncepciós pereinek esetében, hogy a vádlottak ártatlanok legalábbis abban, amivel gyanúsítják őket, mégis elmarasztaló ítélet fog születni. A negyedszázada megvalósult demokrácia nagy visszhangot kiváltó büntetőperei ellenben arra tanították meg a magyar társadalmat, hogy akinek napnál is világosabbnak tűnik a bűnössége, azt biztosan fel fogja menteni a bíróság. Azt is csak gyakran többéves, akár évtizedes pereskedés után. Ha azok koncepciós perek voltak, akkor ezek tulajdonképpeni ellentéteik mi mások lehetnének, mint koncepciótlan perek? Szó szerint és minden lehetséges értelemben. Persze a koncepciótlanság ebben az összefüggésben nem csak negatív minősítésként szolgálhat: az feltétlenül üdvözlendő, hogy sem a vádhatóság, sem a bíróság nem dolgozhat többé előre megírt forgatókönyv alapján, s utólag sem igazíthatja hozzá döntéseit a politika igényeihez. Ezt nem árt hangsúlyozni a vörösiszapperben hozott laikus jogérzékkel valóban felkavaró ítéletet követően, amikor a Fidesz és a Jobbik, vagyis a rendpárti politikai erők felváltva igyekeznek egymásra licitálni, ki hogyan térítené jó útra az igazságtól elbitangolt igazságszolgáltatást. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a bírói függetlenség nem valamiféle liberális huncutság, hanem olyan vívmány, amelyért sokan életüket és vérüket adták a történelem során. Nota bene: mások meg a hiánya miatt adták életüket és vérüket. Az viszont semmilyen szempontból sem tekinthető vívmánynak, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon az egész társadalmat foglalkoztató büntetőügyekben rendre súlytalan ítéletek születnek. Márpedig ma ez az emberek alaptapasztalata: gondoljunk csak a Hunvald- és a Hagyó-perre vagy akár a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrányra, amelynek esetében megismételt eljárás után tizenkét év (!) elteltével hozott első fokon ítéletet a bíróság, és a vádlottak többsége egészen enyhe büntetést kapott. Ha pedig a fekete komédiába fulladt Biszku-per jut eszünkbe ahogy Al Caponét is csak adócsalásért tudták rács mögé dugni, úgy a véreskezű volt belügyminiszterre is mindössze tiltott lőszertartást sikerült rábizonyítani, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az elszámoltatás

15 nemcsak az ingoványos jelen, de a látszólag szilárdabb kontúrokkal rendelkező (fél-)múlt vonatkozásában sem erőssége a magyar igazságszolgáltatásnak. A koncepciótlan pert arról lehet megismerni, hogy nem feltárja, hanem elmossa a felelősségi viszonyokat. Aki tagadja, hogy létezik a társadalmi igazságérzet nevű aduász, amit komolyabb partik során előhúzhat a politika vagy a sajtó, az is kénytelen elismerni: jogos emberi és állampolgári igény, hogy a bűntettnek, a súlyos, emberéleteket követelő mulasztásnak legyen felelőse. Az már más kérdés, miért nehéz megtalálni. Hogy a vörösiszapper végén miért kell a bíróságnak másfél napon keresztül bizonygatnia: hozott anyagból dolgozott, abból meg ennyire futotta. Mondjuk ki nyíltan: igazságszolgáltatás néven ma Magyarországon olyan rendszer működik, amivel senki sem elégedett. Sem a bírók, sem az ügyészek, sem az állampolgárok. És ha ezt kimondtuk, akkor már jobban tudjuk, mit várunk a politikától. Nem azt, hogy csípőből tüzeljen, hanem hogy ahol kell, ott átgondoltan változtasson. Legyen végre jobb a hozott anyag, akinek meg az a feladata, az dolgozzon érdemben belőle. Ebben már lenne némi koncepció. POLITIKUSOK SZEREPTÉVESZTÉSEI ( ) ha kell, akkor egy szigorúbb törvénymódosítással, de előzzük meg azt, hogy még egyszer ilyen felháborító eset előfordulhasson. (Rogán Antal, a Fidesz korábbi frakcióvezetője a döntésről, amely házi őrizetre enyhítette az Eva Rezesovával szembeni kényszerintézkedést ) Ez egy gyáva döntés volt. A felelősség alól a tisztelt bírói testület megpróbált kibújni, jogászkodó megoldást talált, és megvárja, hogy az Európai Bíróság majd hogyan dönt. (Kövér László a Kúria egy devizahiteles ügyben hozott határozatáról ) A Kúria a bankok oldalára állt. (Orbán Viktor miniszterelnök a Kúria egy devizahiteles ügyben hozott határozatáról ) ( ) a magyar igazságszolgáltatás egésze még a legnyilvánvalóbb bűnösökkel szemben sem képes olyan eljárás lefolytatására, amelynek során igazságügyi, jogi és történelmi igényességgel egyértelműen tisztázható lenne, milyen szerepet játszottak a pártállam kommunista vezetői az októberi forradalmat követő tömeggyilkosságokban. (Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a Biszku-perben született döntésről, amely új eljárást rendelt el ) A kommunista bűnök nyilvános tagadásával ért fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban Biszku Bélát. (Novák Előd, a Jobbik alelnöke a Biszku-perben hozott elsőfokú ítéletről )

16 HEVES MEGYEI HÍRLAP (1,6. OLDAL) BÍRÓI FÜGGETLENSÉG: TARTSÁK TISZTELETBEN! (...) Biszku-per Gulyás Gergely (Fidesz): Üdvözlendő, hogy a bíróság megállapította Biszku Béla bűnösségét. Nyilvánvaló, hogy az MSZMP 1956 utáni vezetői büntetőjogi értelemben is felelősek a sortüzekért, az elkövetett bűnök súlyához képest az ítélet túlzottan enyhe. Törvénysértés Törvénysértő a Fővárosi Ítélőtábla tavaly nyári döntése, amellyel új elsőfokú eljárásra utasított az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 95 éves Biszku Béla ügyében közölte tegnap elvi jelentőségű döntésében a Kúria. Hasonló tartalommal megjelent cikkek: Somogyi Hírlap - Handó: a bíró független Békés Megyei Hírlap - Nyomásgyakorlás? óra - Nyomásgyakorlás? Tolnai Népújság - Tiszteletet kér a bíráknak Petőfi Népe - Tiszteletet a bírói függetlenségnek! Új Néplap - Tartsák tiszteletben! Dunántúli Napló - Nyomásgyakorlás? Hetek (12,13,14,15. oldal) ÜGYÉSZI HIBÁK SORA A BISZKU-PERBEN?

17 HÁROM ENYHÉBB VÁDPONTBAN ugyan bűnösnek mondta ki a bíróság Biszku Béla egykori kommunista belügyminisztert, ám az aljas indokból, felbujtóként elkövetett háborús bűntettek alól felmentette két olyan cselekmény kapcsán, melyek 130 halálos áldozatot követeltek. A Hetek megszerezte a 170 oldalas bírói indoklást, amiből kitűnik, hogy a bíróság ebben az eljárásban is egy sor ügyészi mulasztásra hívta fel a figyelmet, ugyanakkor számos érdekes tény is napvilágra került. December 17-én két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla egykori pártállami vezetőt a Fővárosi Törvényszék. Az első fokú ítélet bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettek, lőszerrel való visszaélés és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt mondta bűnösnek Biszkut. A két legsúlyosabb vádpontban, az összesen legalább 49 halálos áldozatot követelő Nyugati téri, illetve salgótarjáni sortüzekben aljas indokból, felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól viszont felmentette a most 94 éves egykori belügyminisztert. Biszku tehát jelen állás szerint megúszta a börtönt, ugyanakkor mégis kimondatott, hogy pártállami vezetőként is felelőssége van az 1956 utáni megtorlásokban. Lőszer, tagadás, bűnpártolás A lőszerrel való visszaélést azáltal valósította meg Biszku, hogy 2012-ben egy házkutatás során 11 darab vadásztöltényt találtak a fiókjában, ez a vádpont tehát nem kapcsolódik a kommunista diktatúrához. A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadását azzal követte el a vádlott, hogy néhány évvel ezelőtt egy tévéműsorban azt mondta, nem tartja koncepciós pereknek az 1956-os forradalom leverése után indított eljárásokat. A bűnpártolással elkövetett háborús bűntettek vádpontban az 1956 decemberi salgótarjáni sortűz ügyében és az 1957 tavaszán történt martonvásári kutatók bántalmazása kapcsán mondta bűnösnek a bíróság Biszkut. Ez utóbbi idején már egy hete ő volt a belügyminiszter, míg a salgótarjáni sortűz idején ugyan nem, ám később, belügyminiszterként sem tett semmit a felelősségre vonás érdekében. E két ügyben Biszku azért öt rendbeli elkövetésben bűnös, mert a salgótarjáni sortűzben három, a tömegbe lövő karhatalmistát ítéltek el, a martonvásári kutatók bántalmazásában pedig két rendőrt találtak bűnösnek. A bíróság a most megismételt eljárásban ugyanakkor felmentette Biszkut a két legsúlyosabb vádpont alól: az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt halálos sortüzekkel összefüggésben az aljas indokból, több ember sérelmére, felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. A legszűkebb hatalmi elit tagja

18 Biszku az MSZMP 1956-os átszervezése után Kádár János bizalmi embere lett, 1957 májusától 1961 szeptemberéig belügyminiszter volt ben a Központi Bizottság titkáraként tevékenykedett, de a Kádár és közte kialakult konfliktusok miatt fokozatosan kiszorult a hatalomból, annak ellenére, hogy Moszkva támogatását élvezte. 1978ban nyugdíjazták, 1989 óta visszavonultan él rózsadombi lakásában. 240 ezer forint nyugdíjat kap. Biszkut 2011 januárjában vádolta meg az ügyészség, végül 2014 márciusában, a parlamenti választások előtt kezdődött meg a per. Az elsőfokú ítéletben öt és fél évet kapott, ám a fellebbezések miatt indult másodfokú eljárásban a bíróság az elsőfokú eljárás megismétléséről döntött, mert úgy találta, hogy az elsőfokú ítélet alkalmatlan az érdemi felülbírálatra. Az ügyészi munka alacsony színvonalú minősítésével Gellért Ádám nemzetközi jogász is egyetértett, ami azért lényeges, mert ő dolgozta ki a lex Biszkuként emlegetett törvényt, ami az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé teszi az 56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását. Gellért 2011-ben azt nyilatkozta, hogy Biszku esetében egy büntetőeljárás során számos dokumentummal alá lehetne támasztani, hogy az egykori belügyminisztert felelősség terheli az 1956 utáni megtorlások levezényléséért. Az elsőfokú ítélethirdetés után viszont azt mondta, a vádirat olyan alacsony színvonalú volt, hogy az alapján Biszkut fel kellett volna menteni. Az, hogy nem felmentő ítélet született, hanem az eljárás megismétléséről döntöttek, arra utalt, hogy a másodfokú bíróság láthatott esélyt a legsúlyosabb vádak bizonyítására is. Mint kiderült, ezeket most sem sikerült bizonyítani. A salgótarjáni sortűz Salgótarjánban december 8-án körülbelül négyezren tüntettek a Vásártéren a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre a megyeháza tetejéről. A halálos áldozatok számát pontosan nem tudjuk, becslések szerint elérte a 130-at, de bizonyítottan is 46 személy, köztük gyerekek és nők haltak meg. Biszkuval kapcsolatban azt kellett volna bizonyítani, hogy ő volt a felbujtó. Az ügyben 1994-ben már zajlott egy bírósági per, így az ügyészségnek tudnia kellett volna, hogy az december 8-án a salgótarjáni rendőrség épületében tartózkodó Házi Sándor és Ladvánszky Károly az ORFK-tól, illetve a Belügyminisztériumtól kértek segítséget telefonon a növekvő tömeget látva, ám mindkettőjüknek azt mondták: tegyenek

19 belátásuk szerint. Mint írtuk, Biszku ekkor még nem volt belügyminiszter, a már említett 1994-es perben pedig azt vallotta: nem volt szerepe a sortűzben. Tisztáznia kellett volna az ügyészségnek, hogy a tömegbe lövő karhatalmisták milyen alárendeltségi viszonyban tevékenykedtek, illetve azt is, hogy ebben az esetben katonai, belügyi vagy pufajkás karhatalmistákról volt szó, mivel mind a három egység más-más függelmi rendszerben működött. Azt is bizonyítani kellett volna, vagy legalább megpróbálni, hogy a megszálló szovjet csapatokat utasíthatták-e magyar részről. Az az ügyészi érv, hogy Biszku Béla bizonyos kijelentései ideológiai tűzparancsként értelmezhetők, a konkrét ügyben semmit nem ért. A Hetek megszerezte a 170 oldalas bírói indoklást, amiből kitűnik, hogy a bíróság ebben az eljárásban is egy sor ügyészi mulasztásra hívta fel a figyelmet. Hiányzó láncszemek Az ítélet szerint az ügyész a bizonyítási eljárás során kizárólag annak a ténynek a bizonyítására szorítkozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egyes szervei milyen tartalmú határozatokat hoztak, és hogy mik hangzottak el a pártszervezetek ülésein. Tény, hogy például a Katonai Tanács ülésein egyes résztvevők háromszoros vörös terrorról és fegyverhasználatról beszéltek, azt azonban még a legelemibb módon sem próbálta bizonyítani a vádhatóság, hogy ezek a bizonyos határozatok, kijelentések eljutottak-e a helyszínen fegyvert használó karhatalmistákhoz. Tehát, hogy ha volt is szándék Biszku részéről, az bizonyíthatóan összefüggésbe hozható-e a salgótarjáni, illetve a Nyugati téri sortűzzel, fennáll-e a szakadatlan ok-okozati lánc. A bíróság szerint a jelen büntetőügyben az ügyész ott követte el a vád szerkesztésekor a legnagyobb hibát, hogy nem vette figyelembe a nyilvánvaló tényeket: azt, hogy a vád tárgyává tett két cselekmény kapcsán 1994-ben már született két alapítélet. (Ugyanakkor hivatkozott rájuk.) Ez a két jogerős ítélet pedig úgy szólt, hogy a Nyugati téren magyar karhatalmisták nem adtak le sortüzet a vádbeli napon, tehát senki nem bujthatta fel őket. Salgótarjánban pedig a szovjet tűzparancs utáni pánikban lőttek a tömegbe a magyar karhatalmisták, ám ehhez nem kaptak semmilyen parancsot, így felbujtásról sem lehet beszélni. A salgótarjáni sortűz ügyében az 1994-es perben az összes meghallgatott egykori karhatalmista azt vallotta, hogy nem kaptak tűzparancsot, pedig ennek ellenkezőjét vallva akár magukat is menthették volna. Úgy szólt az utasítás legalábbis egybehangzóan ezt vallották, hogy ha nem tudják tartani a tömeget, inkább engedjék el. Az egyik tanú szerint Salupin alezredes oroszul tűzparancsot adott, azután következett be a sortűz. A

20 szovjetek tüzelése után külön parancs nélkül, a karhatalmisták géppisztolyaikból sorozatot adtak le. Az ügyész viszont úgy érvelt, hogy éppen azért nem szabad figyelembe venni ezeket az egybehangzó vallomásokat, mert ők egyazon okból kifolyólag tagadták a tűzparancs létét, mert különben saját magukat vádolták volna meg bűncselekmény elkövetésével. A bíróság megállapította, hogy ez az ügyészi okfejtés alapjaiban téves. Jogállamban nem így megy Az indoklás során a bíró a per koncepciós voltaként is értelmezhető kijelentést is leírt: felrótta az ügyésznek, hogy az évtizedekkel ezelőtti jogerős ítéletekben felhozott bizonyítékok, tanúvallomások és szakértői vélemények ellenére akarta elítéltetni Biszkut. Ezek alapján azonban a bűnösség megállapítására nincs mód, legalábbis jogállamban, ahol a bíróságnak szemben a jelen ügyészi váddal nemcsak a vádlottra nézve terhelő, hanem a mentő körülményeket is kötelessége figyelembe venni és értékelésébe vonni. Azt az ügyész sem vitatta, hogy a tanúvallomások és a szakértői vélemények alapján Biszku nem vádolható azzal, hogy közvetlen utasítást adott a polgári lakosságot ért sortüzekre. Felbujtást az ügyészség Biszku pártértekezleteken elhangzott beszédeire alapozta, ahol a fasiszta elemekkel szembeni erélyesebb karhatalmi és rendőrségi fellépéseket sürgette, és aminek érdekében a kommunista pártszervezés felgyorsításáról beszélt. Mi történt a Nyugati téren? december 6-án, a forradalmat leverő szovjet csapatok bevonulásának hónapfordulóján némán tüntető szabadságpárti nők és a kommunistákat támogató vörös tüntetők, valamint az őket védelmező szovjet katonák és magyar karhatalmisták jelentek meg a Nyugati téren. A két csoportosulás összecsapott, fegyverek dördültek, és végül három tüntető meghalt. A Biszku-per vádiratában azonban szó sem esik magyar karhatalmisták által leadott sortűzről. A polgári lakosságot érintő fegyverhasználattal összefüggésben egy helyen elvétés folytán eltalálás és emiatti elhalálozás, máshol pedig a tömeg szétoszlatása céljából egyes lövések leadását a levegőbe, illetve az utca bazalt kövezetére lövést tartalmazza. Az ügy érdekessége, hogy az 1994-es perben tanúként hallgatták meg Horn Gyula egykori szocialista miniszterelnököt, aki 1956-ban karhatalmista volt. Horn azt vallotta, hogy tevékenységük során hidakat és fontos csomópontokat őriztek, valamint razziázáskor biztosították a terepet. A vádhatóság a Nyugati téri sortűz kapcsán egy újabb jelentős hibát vétett, legalábbis a bíróság szerint: nem vette figyelembe, hogy a már említett

21 alapügyi ítélet azt is kimondta, hogy a mostani vádban sértettként megjelölt három személy halálát még csak nem is magyar karhatalmisták, hanem szovjet páncélozott járművek lövése okozta. Ami azt is jelenti egyben, hogy nem történt sortűz, senki nem tervezte el előre az erőszakba torkollt megmozdulásokat, így Biszku ez esetben sem lehetett felbujtó. A bíróság végül ennél a vádpontnál is odaszúrt az ügyésznek: Természetesen az ügyész előtt adott lett volna a lehetőség, hogy megpróbálja cáfolni az ő állításaival egyébként teljes konszenzusban ellentétes bizonyítékok bármelyikét vagy akár azok összességét, azonban a vádiratban való feltüntetésén kívül az általa bizonyítani kívántak igazolására egyáltalán nem is tett kísérletet, hova tovább még magát a sortűz megtörténtét sem próbálta meg alátámasztani. A megtorlás motorja 1956 után körülbelül 300 embert végeztek ki a forradalomban folytatott tevékenysége miatt. A kádári megtorlógépezet egyik motorjának sokan Biszku Bélát tartják, és ezt csak erősíti az a tőle származó idézet 1957 decemberéből, miszerint az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet, és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma, ám a kormánynak megvan a joga ahhoz, hogy megfelelően súlyos ítéletek szülessenek. A Biszku-ügy kapcsán mindenesetre az is releváns kérdés, miért kellett 22 évet várni a kommunista diktatúra mű köd te tőinek felelősségre vonásával. Szemmel látható, hogy Biszku 2012-es perbe fogása egybe esik az akkoriban egyre erősödő és az elszámoltatást folyamatosan napirenden tartó Jobbik visszaszorításának szándékával. Ugyanakkor Biszkun kívül minden más kommunista vezetőt érintetlenül hagytak a rendszerváltást követő hatalmak, ami csak erősíti az elcsalt rendszerváltásról, a politikai hatalmát gazdasági hatalommá konvertáló kommunista elitről és a mai napig messzire elérő titkosszolgálati hálóról szóló okfejtéseket. Népszava (1,12. oldal), Fazekas Ágnes INTERJÚ MAGYAR GYÖRGGYEL Picit már megüzenték, vigyázz magadra Nem vagyok sztárügyvéd A sajtó, a nyilvánosság nagy segítség Közéleti szereplőként állampolgár vagyok A pártok mellett óriási szerepe van az állampolgári aktivitásnak

22 Magyar György: mintha picit üzengettek volna Soha nem akarta megfélemlíteni a hatalom Magyar Györgyöt, bár a Mahir-ügyben már mintha üzengettek volna a központi hatalom lojális képviselői. Az ügyvéd unikálisnak tartja, hogy a fővárosi fideszesek előbb ismerték a bíróság Mahirre vonatkozó egyik döntését, mint a felperes. Büszke a még független bírói karra, amiért csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek megfelelő döntéseket hoznak. Az ügyészség függetlenségéről viszont úgy véli, ott kicsit más a helyzet. Az alkotmányról azt gondolja, annak az állampolgárokat kell megvédenie az ordas, hiéna állammal szemben. ( ) Ha az Alaptörvény csak írott malaszt, ami nem védi meg az állampolgárokat, jogos a kérdés: nem félti a praxisát? Tényleg nem. Akkor sem, ha elmondom, amit gondolok, sőt szakmailag igyekszem azt érvényesíteni. Az Alkotmánybíróság kiüresítése ellen a szakmai tapasztalataim alapján tiltakozom, ez ellen senkinek nem lehet kifogása. Soha nem rejtem véka alá a véleményemet, mert Bibó István óta tudjuk, hogy a demokrata nem fél. Ügyvédként mit gondol a bíróság és az ügyészség függetlenségéről? Egyáltalán mer ilyen kérdésre őszintén válaszolni? Minden kérdésre merek válaszolni. Az ügyfeleim is azért fordulnak hozzám nagy számban, mert tudják, hogy nem félek, kiállok értük, ha képes vagyok velük, az ügyükkel azonosulni. Gátlástalan gyerekgyilkost nem tudok védeni, akár vallási elfogultakat. A Mahir viszont nagy kihívás az irodánknak. Akár Biszku Béla ügye, aminél szintén sokan kérdezték, hogyan szabad elvállalni? Pedig szabad, mert mindenkit megillet a védelem, mindenki választhat ügyvédet. Attól nem leszek kommunista, ha az ügyfelemnek igent mondunk és szakmai alapon egy eljárásban mellé állunk. De mit gondol a bíróság függetlenségéről? Nincsenek rossz tapasztalataim. A bíróság még független, büszke is vagyok a bírói karra, hogy ilyen-olyan elvárásoknak nem megfelelve csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek megfelelő döntéseket hoznak. Vannak persze kivételek, rossz példák, de a személyes tapasztalatom az, hogy megőrizték a függetlenségüket.

23 És az ügyészség? Ott kicsit más a helyzet. Az ügyészséget Magyarországon ugyan hivatalosan nem rendelték a kormány alá, de sokszor előfordul, hogy politikai megrendelésre cselekszenek. A Biszku-ügyben erős volt a politikai megfelelés motívuma, ráadásul személyre szóló jogalkotást követően. Csapnivalóan rossz munkát végzett az ügyész, a fő vádban, amelyben azt akarták bizonyítani, 56-ban Biszku adott utasítást arra, hogy emberekre lőjenek. A megismételt eljárásban a bíróság helyére tette ezt a dolgot, nem marasztalta el a fő vádpontokban, pedig politikai okokból ez elvárás lett volna. A helyzetet azonban színezi, hogy a legfőbb ügyész úr öt ügyben fordult a Kúriához, azt kifogásolva, miért helyeznek hatályon kívül elsőfokú ítéleteket, ahelyett, hogy azokat elbírálnák. Ezek között volt a Biszku-ügy is. Ez ellen ismét berzenkedek, mert ha az elsőfokú ítélet rossz, megalapozatlan vagy indokolatlan, akkor hatályon kívül kell helyezni. Ezt törvénytelennek nevezni megítélésem szerint nem helyes, hiszen a hatályos büntetőeljárási törvény erre lehetőséget ad. ( ) Hogyan került a politikába? Magyar Demokrata ( oldal) PARANCS NÉLKÜL NEM LŐTTEK VOLNA Tavaly év végén ítélet született, igaz, csak első fokon Biszku Béla ügyében. Ez már a második Biszku-per egyébként, az elsőt, amelyben öt és fél év börtönbüntetésre ítélte a bíróság a pártállami politikust, megsemmisítette a másodfokú eljárás. Az újrakezdett perben háborús büntettek vádjával két év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék, a büntetés végrehajtását azonban három évre felfüggesztette. Meghökkentően enyhe ítélet annak, akinek a forradalomhoz köthető sortüzekben keresi a felelősségét az igazságszolgáltatás és a történelemtudomány... Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével beszélgettünk. A Magyar Demokrata teljes cikke Magyar Nemzet (4,5. oldal)

24 MIGRÁNSVÁLSÁG, BOTRÁNYOK, VITATOTT ÍTÉLETEK Brókerbotrány, Quaestor-ügy, forintosítás, migránsválság, állami földárverések, Biszkuítélet, Hóman-szobor csak néhány címke az idei év belpolitikai hírei közül. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül megpróbáltuk összegyűjteni a mögöttünk hagyott 2015-ös esztendő legfontosabb, legvitatottabb vagy éppen legbotrányosabb híreit, eseményeit. ( ) JÚNIUS ( ) Megsemmisítette az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelt el Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter bűnperében a Fővárosi Ítélőtábla. DECEMBER ( ) Bűnpártolóként elkövetett háborús bűntettért felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter. Egy szintén megismételt elsőfokú eljárásban Kulcsár Attila volt brókert hat és fél év börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Magyar Idők (4-5.oldal) A KERÍTÉSTŐL A MILLIÓIG Ha azt mondhattuk a megelőző évről, hogy ellenszélben kellett megvalósítani a konszolidációt, akkor 2015-ben egyenesen folyamatos támadásokkal nézett szembe a nemzet és a kormány. ( ) December 18.: általános felháborodás követi az elsőfokú ítéletet Biszku Béla perében, mivel csupán felfüggesztett börtönbüntetést kap az 1956-os forradalmat követő kegyetlen megtorlásért, hiába volt Kádár János után az egyik legfontosabb vezető a párthierarchiában. December 21. ( ) Magyar Idők (11. oldal) KUTYAKOMÉDIÁBA FULLADT BISZKU BÉLA BÜNTETŐPERE

25 Az ítélet alaptörvény-ellenes, ezzel a logikával Kádár Jánost is felmentené a magyar bíróság Fricz Tamás Szállóigévé lett mondásomat, mely szerint Magyarország egy következmények nélküli ország, a Biszku-per alakulásának kapcsán így bővíthetném: a történelmi igazságtétel és elszámoltatás tekintetében egy következmények nélküli rendszerváltás zajlott le Magyarországon. Történt ugyanis, hogy december 17-én a Fővárosi Törvényszék a legfontosabb vádpontban, az 1956-os forradalom véres megtorlásában felmentette azt a Biszku Bélát, aki részt vett a karhatalom megszervezésében, tagja volt az MSZMP-s Ideiglenes Intézőbizottságnak, a budapesti pártbizottságot vezette, s 1957 márciusától belügyminiszter volt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy azt a Biszku Bélát mentették fel, aki a forradalom leverésének szándékával, a szovjet hadsereg ágyúcsöveinek árnyékában megalakult MSZMP Kádár János után következő egyik kulcsfigurája volt, gyakorlatilag korlátlan hatalommal. Az ítélet indoklása nonszensz: nem lehet bizonyítani, hogy Biszkunak közvetlen felbujtói szerepe lett volna a salgótarjáni és a budapesti sortüzekben, így nem bűnös az ötven áldozat tekintetében sem. Nos, ezek után ki kell jelentenem: ha Kádár János még élne, és bíróság elé állt volna, a bíróság őt is felmentette volna! Ugyanis ezzel a jogászi és bírói logikával, amit a Fővárosi Törvényszék alkalmazott, nem lehetne bebizonyítani, hogy akár egyetlen áldozat is Kádár lelkén szárad, hiszen nincs direkt bizonyíték arra, hogy Kádár utasítást adott volna a forradalmárok lelövetésére itt vagy ott Ez a teljes jogi, politikai és erkölcsi ocsmányság pedig azért következhetett be Magyarországon, mert a Biszku-ügy kezelése alapjaiban és gyökereiben tudatlan, vagy nagyon is szándékos félreértésen alapul. Ez a félreértés a következő: Kádár János, illetve az MSZMP, valamint a Kádár-kormány vezetőinek bűne nem az egyes erőszakos cselekedetek konkrét bizonyíthatóságától függ, hanem abban áll meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Kádár-kormány a magyar forradalom és szabadságharc erőszakos leverésének céljával jött létre, és azt végre is hajtotta. Ráadásul tette mindezt egy idegen hatalom hadseregének segítségével, szándékosan és tudatosan. Magyarul: az MSZMP, a kormány, a karhatalom és a többi erőszakszervezet létrejöttében, működésében és cselekedeteiben együtt, szervezetileg volt bűnös. És ezzel Kádár, Biszku és a többi felső vezető együtt hajtott végre emberiesség elleni bűncselekményt, háborús bűntettet és hazaárulást. Ehhez képest jön Steiner Gábor bíró, és azt mondja, hogy a Nyugati térnél nem volt sortűz, illetve valójában nem a karhatalmisták támadtak a tüntetőkre, hanem fordítva, Salgótarjánban pedig nem volt tűzparancs, Biszku nem volt felbujtó stb. Így jár az, aki a fától nem látja vagy nem akarja látni az erdőt. Ebben az egész kérdésben egyetlen lényeges elem van: az MSZMP háborút folytatott a demokratikus forradalom ellen, a magyar nép ellen.

26 Ez a tény pedig önmagában hordozza, involválja, hogy Kádár és társai bűnösök, mert ezt a háborút ők határozták el, ők vezették és ők irányították a kezdetétől a végéig. Természetesen itt lehetne felhozni azt az ellenérvet, hogy annak a megítélése, mi a forradalom és mi az ellenforradalom, ki a hazaáruló és ki nem, mindig politikai megítélés kérdése marad, amit csak a történelem dönthet el. Ez persze igaz, csakhogy Magyarország már a rendszerváltás idején döntött: az első szabad országgyűlés kimondta, hogy az ben létrejövő szabadság az 1956-os forradalomból sarjadt ki. A kommunizmussal szakítottunk, s egy polgári demokratikus, az emberi és állampolgári jogokat tiszteletben tartó politikai és társadalmi rendszer mellett tettük le a voksunkat. Innentől kezdve pedig az 1956-os forradalom leverői nem lehetnek mások, mint bűnösök. Itt nincs is-is, vagy-vagy, de azért vagy hát tulajdonképpen. A képlet fekete-fehér. Zétényi Zsolt és Takács Péter pontosan tudták ezt, amikor 1991-ben benyújtották törvényjavaslatukat a nyilas és kommunista korszakban elkövetett bűnök elévülhetetlenségével kapcsolatban. A kétszer benyújtott és a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság által kétszer megsemmisített törvényjavaslat létrehozta volna Magyarországon a történelmi igazságtétel, a lusztráció törvényes kereteit, melynek lényege az lett volna, hogy többek között az 1956-os forradalom erőszakos leverésében, a megtorlásokban ab ovo bűnös a kádári kommunista vezetés. Innentől kezdve a felbujtás volt-e, a ki kezdte, az adott-e parancsot vagy sem semmibe vesző szőrszálhasogatása helyett az általános felelősség és bűn megállítása került volna előtérbe, miként történt a nálunk szerencsésebb sorsú (elnézést az iróniáért) országokban, Csehországban, Lengyelországban, a balti államokban, részben Romániában, illetve az egyesülő Németországban. Utóbbi országokban megtörtént a lusztráció, nálunk nem, s ez szégyen. Sajnos ezen a ponton Marxnak van igaza, aki azt írta, hogy a fontos dolgok először tragédiaként jelennek meg a történelemben, de ha megoldatlanságuk okán másodszor is napirendre kerülnek, akkor már komédiává válnak. Ez utóbbinak vagyunk tanúi a jelenlegi Biszku-féle kutyakomédiában. Mindez pedig azért különösen szégyenletes, mert időközben a kétharmados jobboldali, konzervatív többségű parlament megalkotta a január 1-jén életbe lépett új magyar alaptörvényt, amely egy már veszni látszó, pótlólagos lehetőséget adott az elmaradt lusztráció és igazságtétel végigvitelére. Az alaptörvény a kommunista múlt kapcsán olyan egyértelműen fogalmaz, hogy ennek fényében a Biszku-per jogi eljárása tényleg szégyenletes és felháborító, s inkább komédia, mint komolyan vehető processzus. Hiszen hogyan is fogalmaz Magyarország alaptörvénye? A preambulumnak tekinthető nemzeti hitvallásban a következő szerepel: Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt,