A legfontosabb tudnivalók a békéltető testületek eljárásáról

Átírás

1 A legfontosabb tudnivalók a békéltető testületek eljárásáról A békéltető testületek a hazai fogyasztóvédelmi rendszer fontos szereplői, a fogyasztó és vállalkozás közötti viták rendezésére hivatottak. Mielőtt bíróságra menne valaki és belebonyolódna egy hosszas perbe érdemes megpróbálni ezt a lehetőséget, hiszen a testületek ingyenes, gyorsan, egyszerű eljárási szabályokat alkalmazva próbálnak meg egyezséget létrehozni a felek között, ennek hiányában pedig eldöntik a jogvitát. Ennek köszönhetően könnyen lehet, hogy a vita anélkül rendeződik, hogy az a fogyasztónak egy forintjába kerülne. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és tudatosságának javítása érdekében az alábbiakban foglalja össze a vonatkozó, legfontosabb tudnivalókat, kérdések és válaszok formájában. Bárki kezdeményezheti a békéltető testületi eljárást? Nem. A békéltető testületek eljárását az veheti igénybe, aki a fogyasztóvédelmi törvény értelmében az eljárást illetően fogyasztónak minősül. A békéltető testület eljárásában nem csak a természetes személyek számítanak fogyasztónak, hanem már a civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, sőt, a mikro-, kis- és középvállalkozások is benyújthatják kérelmüket olyan vitás ügyeik rendezésére, amelyben az érintett másik fél egy vállalkozás. Egy feltételnek azonban érvényesülnie kell: a fogyasztó a vita tárgyát képező terméket vagy szolgáltatást ne gazdálkodási tevékenységgel összefüggésben vegye igénybe, így például feltétel, hogy az adott árucikket ne továbbértékesítési céllal, hanem saját használatra vásárolja. Másik fontos feltétel, hogy a fogyasztónak egy vállalkozással szemben legyen panasza, két magánszemély közötti vitában a testületek nem járhatnak el. Milyen ügyekben lehet a békéltető testülethez fordulni? A békéltető testületek eljárnak az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos, fogyasztó és vállalkozás közötti vitás ügyekben. A békéltető testülethez fordulhatunk tehát például akkor, ha a gáz- vagy áramszolgáltató, vagy akár a mobilszolgáltató olyan összegről küld nekünk számlát, amelyet vitatunk, de bármilyen kereskedelmi ügylettel, vásárlással kapcsolatos probléma, a vásárolt áru hibája miatti kifogás esetén is élhetünk e lehetőséggel. Ide tartozik, ha cipőt, ruhát, élelmiszert, műszaki cikket, de akár autót vagy számítógépet, videót, számítógépet, mobiltelefont vettünk, de az később meghibásodik-elromlik. A szolgáltatásokkal kapcsolatos probléma esetén is el tudnak járni a békéltető testületek, legyen szó akár a lakásfelújítással, festéssel, más szakipari munkákkal, nyílászárók cseréjével kapcsolatos vitás ügyről vagy akár a jogtalannak tartott autópálya- vagy parkolási bírságokról. Hol lehet a békéltető testületi eljárást kezdeményezni? Magyarországon minden megyében és a fővárosban is működik egy békéltető testület, a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett. A békéltető testületek illetékességi

2 területe a kamarák illetékességi területéhez igazodik, azaz az egyes megyékre illetve a fővárosra terjed ki. A fogyasztó azonban nem csak a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testülethez fordulhat: amennyiben az számára kedvezőbb, tetszése szerint bármelyik békéltető testület előtt kezdeményezheti az eljárást. De fontos szabály, hogy ugyanazon ügy kapcsán csak egy testülethez adjuk be a kérelmet! Be kell menni személyesen az eljárás megindítása kapcsán a békéltető testülethez? Nem. Az eljárás mindig a fogyasztó írásbeli kérelmére indul, de annak az is a feltétele, hogy a vitával érintett vállalkozással előzetesen írásban, igazolható módon megkísérelje a vitás ügy rendezését. Ez azt jelenti, hogy nem indíthat úgy eljárást, hogy az adott kereskedővel vagy szolgáltatóval még csak meg sem próbált egyezkedni és valahogy a vitát megoldani. Egyes békéltető testületek formanyomtatványokkal is segítik a kérelem megfelelő benyújtását, ezért célszerű előtte tájékozódni, de megtalálják a fogyasztók a szükséges dokumentumot a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége internetes honlapján is, ide kattintva. Formakényszer nincs, tehát a jogszabálynak megfelelő tartalommal bíró beadvány alapján az eljárás megindul. Van valamilyen fizetési kötelezettség? A békéltető testületek eljárása ingyenes, annak nincsen semmilyen eljárási díja, a fogyasztónak azért nem kell semmit fizetnie. Mit kell tartalmaznia a kérelmemnek? Az eljárás megindításához a kérelemben szükséges feltüntetni a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a panasszal érintett vállalkozás nevét, székhelyét, a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait. Ezeket a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez. Továbbá a fogyasztónak arról is nyilatkoznia kell, hogy a vállalkozással megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni, továbbá az ügy eldöntésére irányuló kifejezet, konkrét indítványt szintén meg kell jelölni. (A konkrét indítvány azt jelenti, hogy a fogyasztó megmondja, hogy mit szeretne, miről döntsön a testület, például kéri a termék cseréjét, vagy írjon jóvá a szolgáltató Ft-ot, stb..) Tartalmaznia kell a kérelemnek a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve is, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor. Szintén fontos, hogy a kérelmet a fogyasztónak alá kell írnia. Mi lesz a sorsa a kérelemnek? Ha a fogyasztó benyújtotta a hiánytalan kérelmet, akkor a békéltető testület elnöke meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Erre az eljárás megindulásától számított hatvan napon belül sor kerül, a gyakorlatban ez az idő negyven-ötven nap. A meghallgatás időpontjáról írásban (hivatalos iratban) értesítik a fogyasztót és a vállalkozást is. A kitűzött 2

3 meghallgatás során a konkrét beadványokat főszabály szerint a békéltető testület tagjaiból választott háromtagú tanács bírálja el. A tanács egy-egy tagját a panaszos illetve a vállalkozó jelöli ki. Erre a kijelölési kötelezettségre a meghallgatási időpontot kitűző levélben hívja fel a békéltető testület elnöke a felek figyelmét. Az eljáró tanács harmadik tagját a testület elnöke jelöli ki. Lehetőség van természetesen a törvény adta keretek között egyedül eljáró tag kijelölésére is, ha az ügy megítélése ezt lehetővé teszi. A kijelölés megkönnyítéséhez a meghallgatást kitűző levélhez mellékelve van minden esetben a békéltető testületi tagok listája. Lehet változtatni az eredeti kérelmen? Természetesen, a kérelemben megjelölt igény nem kőbe vésett, azt a fogyasztó bármikor módosíthatja egészen az ügyet lezáró meghallgatás végéig. Ez alól csak szűk kivétel érvényesül, ide tartozik az az eset, ha az eljáró tanács kizárja ennek lehetőségét, mivel az jelentős késedelmet okozna vagy ha a vállalkozás azért tiltakozik ez ellen, mert korábban alávetési nyilatkozatot tett. Akkor is előfordulhat a kérelem módosítása, ha menet közben még a meghallgatás előtt sikerül megegyezni a vállalkozással. De bármilyen más okból is előfordulhat, hogy esetleg a kérelmet vissza szeretné vonni a fogyasztó, erre is van lehetősége. Mi történik, ha nem valaki nem tud megjelenni a meghallgatáson? A feleket meghatalmazott is képviselheti. Meghatalmazott bármely természetes személy, illetve szervezet is lehet. Fontos megjegyezni azt is: nem kell aggódniuk a fogyasztóknak amiatt, hogy nem tudnak megjelenni a személyes meghallgatáson. Ez ugyanis nem gátolja az eljárás lefolytatását és azt, hogy elbírálják az ügyet. Ha megalapozott volt a kérelem a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján, akkor értelemszerűen erről szóló döntés fog születni. Milyen döntések születhetnek a békéltető testületi eljárásban? Egyezség Amennyiben az eljárás során a fogyasztó és a vállalkozás meg tudnak egyezni úgy, hogy az a jogszabályoknak is megfelel, akkor ezt az egyezséget az eljáró tanács határozatával jóváhagyja. A határozat végrehajtása kötelező, azaz jogerős bírói ítélettel egyenértékű. Kötelezést tartalmazó határozat Amennyiben a vállalkozás előzetesen akár kereskedelmi kommunikációjában vagy a békéltető testületnél alávetési nyilatkozatot tett, illetve legkésőbb az eljáró tanács döntésének kihirdetéséig úgy nyilatkozott, hogy a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek ismeri el, az eljáró tanács kötelezést tartalmazó határozatában dönt az ügy érdemében, amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott. A határozat végrehajtása szintén kötelező, akár csak a határozattal jóváhagyott egyezség esetében. 3

4 Ajánlás A vitás felek egyezségének - és alávetési nyilatkozatnak - a hiányában az eljáró tanács a fogyasztó igényének megalapozottsága esetén ún. ajánlást hoz, amelyben a vállalkozást felhívja a fogyasztó jogvita rendezése érdekében követendő magatartás tanúsítására. Az eljáró tanács ajánlásának meg kell felelnie a jogszabályoknak, illetve a felek közötti szerződés jogszabályszerű rendelkezéseinek. Ezért a kizárólag a vállalkozás méltányossági jogkörébe tartozó döntés (például: részletfizetési kedvezmény megadása) kapcsán nem hozhat a békéltető testület ajánlást. Ahogy elnevezése is mutatja, a békéltető testület által meghozott ajánlás végrehajtása nem kötelező a vállalkozásra nézve. Ha azt viszont nem teljesíti, üzleti jó hírneve komolyan sérülhet: a békéltető testület ugyanis nyilvánosságra hozza a nem teljesített ajánlást, amelyből csupán a fogyasztó neve kerül törlésre, a vállalkozás nevét és a jogvita tartalmának rövid leírását bárki megismerheti. A fogyasztónak kötelezettsége értesíteni a testületet arról, ha az ajánlás teljesítése elmaradt. A fogyasztó kérelmének elutasítása Az ügy érdemére vonatkozó döntésnek minősül, ha az eljáró tanács megalapozatlannak tartja és elutasítja a fogyasztó kérelmét. Erre akkor kerül sor, ha a bizonyított tényállás alapján a meghallgatást követően az eljáró tanács úgy ítéli meg, hogy a fogyasztó által a vállalkozással szemben támasztott igénynek nincs jogalapja vagy az nincs megfelelően bizonyítva. Az eljárás megszüntetése Előfordulhat, hogy az eljáró tanács az ügy érdemében nem hoz döntést, hanem az eljárást megszünteti. Ezt akkor teszi meg, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja, a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, az eljárás folytatása lehetetlen, (például: más békéltető testület eljárását kezdeményezték korábban) továbbá az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható nincs szükség. Van-e jogorvoslati lehetőség a békéltető testület döntésével szemben? Ha esetleg a fogyasztó úgy látja, hogy az írásba foglalt határozat vagy ajánlás kapcsán valamilyen elírás történt, akkor természetesen van módja ennek kijavítását kérni. A határozatnak, valamint az ajánlásnak ugyanis a fogyasztó részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül bármelyik fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. Lényeges, hogy nincs helye fellebbezésnek az ajánlás, valamint a kötelezést tartalmazó határozattal szemben, azonban annak hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől. Erre akkor van lehetőség, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek, a békéltető testületnek 4

5 nem volt hatásköre az eljárásra, vagy a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. Ezen túlmenően a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését kérheti még akkor, ha annak tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A bíróság ítélete ez esetben ugyanakkor kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat. Lehet más fórumokhoz fordulni, ha mégsem vezetett eredményre a békéltető testületi eljárás? Fontos tisztázni: az eljáró tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse, azaz a kérelmező ettől még később nyugodtan fordulhat bírósághoz, amennyiben mégsem sikerült volna például megegyezni a békéltető testület eljárása során. Ha pedig a fogyasztó követelése kizárólag pénz fizetésére irányul és ez a követelés már lejárt, akkor a bírói út helyett közjegyzőhöz kell fordulni ún. fizetési meghagyás kibocsátása iránt. Ha a közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátja és annak a kötelezett (tehát jelen esetben a vállalkozás) ellentmond írásban, akkor az ügy polgári perré alakul át. Ugyanígy, ha a panasz egy része valamely hatóság hatáskörébe tartozik, természetesen a fogyasztó fordulhat a megfelelő hatósághoz is. Egy fontos dolgot azonban ki kell emelni, a hatóságok az egyedi jogvitával nem foglalkozhatnak. Kötelező a vállalkozásnak megjelennie az eljárásban? A vállalkozás nem kötelezhető arra, hogy az eljárásban részt vegyen, azonban, ha ezt elmulasztja, akkor annak következményei vannak. A békéltető testület ugyanis minden esetben felszólítja a vállalkozást arra, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Ekkor arra is figyelmezteti a vállalkozást, hogy ha nem nyilatkozik az ügy érdemére vonatkozóan, akkor a döntéshozatalra a rendelkezésre álló adatok alapján kerül sor. Ha a vállalkozás pedig erre a felhívásra nem válaszol, akkor a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indít vele szemben, amelynek eredményeként akár bírság kiszabásának is helye lehet. A hatóság ugyanis ellenőrzi azt, hogy a válaszirat-küldési kötelezettségre vonatkozó előírásokat betartják-e az egyes kereskedők és ennek megsértése esetén eljár. Mindezek mellett is, ha a vállalkozás nem küld válasziratot a békéltető testület eljáró tanácsa részére, valamint személyesen sem jelenik meg a meghallgatáson, akkor nyilvánosságra kerül mind a neve, székhelye, valamint a békéltető testületi eljárással érintett tevékenysége is. 5