Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per NYOMTATOTT SAJTÓ

Átírás

1 Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per NYOMTATOTT SAJTÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1

2 Tartalomjegyzék Interjú Magyar Györggyel Parancs nélkül nem lőttek volna Migránsválság, botrányok, vitatott ítéletek A kerítéstől a millióig Kutyakomédiába fulladt Biszku Béla büntetőpere Valós igazságtételt szimbolikus helyett Volt-e tűzparancs? Hatályos törvények szerint Bársonyos visszarendezők Biszku Béla ismét megúszta Biszku Bélát ismét elítélte első fokon a törvényszék Nem adott tűzparancsot Felfüggesztett börtön Biszku Bélának Biszku két évet kapott felfüggesztve Felfüggesztett börtön Biszkunak Biszku per: döntöttek Biszku-per: újabb ítélet Csütörtökön dönthetnek Biszkuról A héten elítélhetik első fokon Biszku Bélát A kommunista bűnösök nyomában Gyásznap Salgótarjánban Pozsgay óvó szelleme Életfogytot kértek Biszkura Életfogytot kértek Biszkura Életfogytiglant kért a vád Biszku Bélára Életfogytiglan Biszkunak? SA, SS, pufajkások, egyre megy Biszku: életfogytiglan? Életfogytiglant Biszkura! Ismét életfogytiglant kértek Biszku Bélára Az igazságszolgáltatás csigalassú malmai

3 Újrakezdődött a Biszku-per Biszku-per: életfogytigos börtönt kért az ügyész Így biztatta Kádár a pufajkásokat Így biztatta Kádár a pufajkásokat Biszkuék elfoglalták az utcát, Kádár örült Béla bácsi meg szundikált 7. Botrány a Biszku-perben Biszku-ügy: a karhatalom keményebb fellépést várt Pufajkások a bíróságon Volt pufajkások vallottak Nem zárták ki Kezdeményezték a szakértő kizárását Kiemelt múltja van a hadtörténésznek Volt politikai tiszt próbálja kimosdatni Biszku Bélát Már sortűz sem volt Elfogultsági vádak Biszku ügyében Volt politikai tiszt a szakértő Biszku-ügyben Szakértők tűz alatt Polt megtámadta a Biszku-ítéletet Kádárista osztályvezető volt az ügy szakértője Megtámadta a Biszku-perben hozott ítéletet Polt Péter Ismét középpontban a Biszku-ügy szakértői Kizáró nyilatkozat Kabalapulcsijától remél felmentést Keménykedett Biszku Béla a bíróságon Biszku tovább tagadja bűnösségét Biszku Béla továbbra is tagad Biszku, Novák figyelme lankad Újrakezdődött a Biszku-per Biszku Béla továbbra is tagadja bűnösségét Ítéletet kell mondani Biszku és rendszere felett Biszku Béla újra bíróság elé állhat Begyepesedett bíróságokról írt tanulmányt Ibolya Tibor Valaki bohócot csinált a bíróságból

4 Permenetrend Az igazi Biszku Vitát indít a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku és a nemzetközi jog Vita és ítélet Soron kívül tárgyalják a Biszku-pert Évet értékelt Trócsányi Egy szót se Súlyos főügyészi kritika Biszku-per: az igazságtalan jog Ibolya főügyész beszólt az ítélőtáblának Biszku-vetítés Szabotázs? Ibolya Tibor: arcpirító döntést hozott az ítélőtábla Biszku-ügyben Biszku-vetítés Biszku Béla és a mormogás joga Kényes ügyek nyilvánossága A francia igazságtétel tanulságai Biszku Béla perében Elmaradt az igazságtétel Lezáratlan Biszku-ügy Parancsra tették? A Biszku-per botránya Túl Biszku Bélán Biszku bérlete Fegyelmezés kizárással Fidesz: ítéletet soron kívül Ahogy az iratok vallanak Biszkuról Jogalkotási javaslat a Biszku-per tapasztalatai alapján A Biszku-per Biszku-ügy: totális kudarc Egyértelmű Biszku felelőssége Politikai huligán Biszku megúszta Végstádium

5 Biszku (93): nincs ítélet, újabb többéves per jön Elölről kezdik Biszku Béla büntetőperét a bíróságon Biszku-ügy: újrakezdik Elítélt ítélet A nulláról kell elkezdeni a Biszku elleni pert Biszku-per: jogerős ítélet várható ma te Mit érdemel majd Biszku Béla? Az időskor sem indokolhatja a büntetés elhalasztását Biszku Béla védője felmentést kért Védőügyvédje szerint Biszku Béla nem lehet háborús bűnös Kevesli az ügyész az öt és fél évet Elutasították Biszku Béla elfogultsági indítványát Bűnpártoló pártatlanság Taktikázik Biszku Béla ügyvédje Nyers Rezső mégsem jut Biszku Béla sorsára Börtön Biszku Bélára Kommunista bűnök Biszku nem Ceausescu Súlyosabb ítélet Biszkunak? A Biszku-per margójára Egy tömeggyilkos élt közöttünk Az áldozatok igaza Békeharcosból háborús bűnös Ideológiai tűzparancs Biszku, a mór Az a kérdés: háború volt-e? Elkésett ítélet Első fokon öt és fél év Biszkunak Biszku Béla háborús bűnös Aki szimbólummá lett Biszku Bélát elítélték 5+6 Az ítélet

6 Biszku Béla már az ítéletre vár Közel Biszku ítélete Gyorsított eljárás A forradalom lényege és Biszku Béla igazsága Ajtócsattogtató szellem Megkésett, ám mégis fontos az igazságtétel Kádárt is meghallgatnák Biszku Európában csúcstartóvá vált Verésekről vallottak Biszku perében Biszku Béla saját magát cáfolta Kettős mérce a Biszku-ügyben Biszku tagad Biszku szerint törvényes volt a megtorlás. Üres székek Biszku mellett Jövőnk a múlt Össze sem rezzent Biszku az áldozatok nevét hallva Nem küldené börtönbe Biszkut az 56-os mártír Néma maradt Biszku Béla Elindult a Biszku-per Kampánytéma lett Biszku Béla peréből Külföldre szökhet Biszku Béla Márciusban áll bíróság elé Biszku Béla Biszku márciusban áll bíróság elé A részletek INTERJÚ MAGYAR GYÖRGGYEL NÉPSZAVA (1,12. OLDAL), Fazekas Ágnes Picit már megüzenték, vigyázz magadra Nem vagyok sztárügyvéd A sajtó, a nyilvánosság nagy segítség Közéleti szereplőként állampolgár vagyok A pártok mellett óriási szerepe van az állampolgári aktivitásnak

7 Magyar György: mintha picit üzengettek volna Soha nem akarta megfélemlíteni a hatalom Magyar Györgyöt, bár a Mahir-ügyben már mintha üzengettek volna a központi hatalom lojális képviselői. Az ügyvéd unikálisnak tartja, hogy a fővárosi fideszesek előbb ismerték a bíróság Mahirre vonatkozó egyik döntését, mint a felperes. Büszke a még független bírói karra, amiért csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek megfelelő döntéseket hoznak. Az ügyészség függetlenségéről viszont úgy véli, ott kicsit más a helyzet. Az alkotmányról azt gondolja, annak az állampolgárokat kell megvédenie az ordas, hiéna állammal szemben. ( ) Ha az Alaptörvény csak írott malaszt, ami nem védi meg az állampolgárokat, jogos a kérdés: nem félti a praxisát? Tényleg nem. Akkor sem, ha elmondom, amit gondolok, sőt szakmailag igyekszem azt érvényesíteni. Az Alkotmánybíróság kiüresítése ellen a szakmai tapasztalataim alapján tiltakozom, ez ellen senkinek nem lehet kifogása. Soha nem rejtem véka alá a véleményemet, mert Bibó István óta tudjuk, hogy a demokrata nem fél. Ügyvédként mit gondol a bíróság és az ügyészség függetlenségéről? Egyáltalán mer ilyen kérdésre őszintén válaszolni? Minden kérdésre merek válaszolni. Az ügyfeleim is azért fordulnak hozzám nagy számban, mert tudják, hogy nem félek, kiállok értük, ha képes vagyok velük, az ügyükkel azonosulni. Gátlástalan gyerekgyilkost nem tudok védeni, akár vallási elfogultakat. A Mahir viszont nagy kihívás az irodánknak. Akár Biszku Béla ügye, aminél szintén sokan kérdezték, hogyan szabad elvállalni? Pedig szabad, mert mindenkit megillet a védelem, mindenki választhat ügyvédet. Attól nem leszek kommunista, ha az ügyfelemnek igent mondunk és szakmai alapon egy eljárásban mellé állunk. De mit gondol a bíróság függetlenségéről? Nincsenek rossz tapasztalataim. A bíróság még független, büszke is vagyok a bírói karra, hogy ilyen-olyan elvárásoknak nem megfelelve csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek megfelelő döntéseket hoznak. Vannak persze kivételek, rossz példák, de a személyes tapasztalatom az, hogy megőrizték a függetlenségüket.

8 És az ügyészség? Ott kicsit más a helyzet. Az ügyészséget Magyarországon ugyan hivatalosan nem rendelték a kormány alá, de sokszor előfordul, hogy politikai megrendelésre cselekszenek. A Biszku-ügyben erős volt a politikai megfelelés motívuma, ráadásul személyre szóló jogalkotást követően. Csapnivalóan rossz munkát végzett az ügyész, a fő vádban, amelyben azt akarták bizonyítani, 56-ban Biszku adott utasítást arra, hogy emberekre lőjenek. A megismételt eljárásban a bíróság helyére tette ezt a dolgot, nem marasztalta el a fő vádpontokban, pedig politikai okokból ez elvárás lett volna. A helyzetet azonban színezi, hogy a legfőbb ügyész úr öt ügyben fordult a Kúriához, azt kifogásolva, miért helyeznek hatályon kívül elsőfokú ítéleteket, ahelyett, hogy azokat elbírálnák. Ezek között volt a Biszku-ügy is. Ez ellen ismét berzenkedek, mert ha az elsőfokú ítélet rossz, megalapozatlan vagy indokolatlan, akkor hatályon kívül kell helyezni. Ezt törvénytelennek nevezni megítélésem szerint nem helyes, hiszen a hatályos büntetőeljárási törvény erre lehetőséget ad. ( ) Hogyan került a politikába? Magyar Demokrata ( oldal) PARANCS NÉLKÜL NEM LŐTTEK VOLNA Tavaly év végén ítélet született, igaz, csak első fokon Biszku Béla ügyében. Ez már a második Biszku-per egyébként, az elsőt, amelyben öt és fél év börtönbüntetésre ítélte a bíróság a pártállami politikust, megsemmisítette a másodfokú eljárás. Az újrakezdett perben háborús büntettek vádjával két év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék, a büntetés végrehajtását azonban három évre felfüggesztette. Meghökkentően enyhe ítélet annak, akinek a forradalomhoz köthető sortüzekben keresi a felelősségét az igazságszolgáltatás és a történelemtudomány... Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével beszélgettünk. A Magyar Demokrata teljes cikke Magyar Nemzet (4,5. oldal)

9 MIGRÁNSVÁLSÁG, BOTRÁNYOK, VITATOTT ÍTÉLETEK Brókerbotrány, Quaestor-ügy, forintosítás, migránsválság, állami földárverések, Biszkuítélet, Hóman-szobor csak néhány címke az idei év belpolitikai hírei közül. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül megpróbáltuk összegyűjteni a mögöttünk hagyott 2015-ös esztendő legfontosabb, legvitatottabb vagy éppen legbotrányosabb híreit, eseményeit. ( ) JÚNIUS ( ) Megsemmisítette az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelt el Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter bűnperében a Fővárosi Ítélőtábla. DECEMBER ( ) Bűnpártolóként elkövetett háborús bűntettért felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter. Egy szintén megismételt elsőfokú eljárásban Kulcsár Attila volt brókert hat és fél év börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Magyar Idők (4-5.oldal) A KERÍTÉSTŐL A MILLIÓIG Ha azt mondhattuk a megelőző évről, hogy ellenszélben kellett megvalósítani a konszolidációt, akkor 2015-ben egyenesen folyamatos támadásokkal nézett szembe a nemzet és a kormány. ( ) December 18.: általános felháborodás követi az elsőfokú ítéletet Biszku Béla perében, mivel csupán felfüggesztett börtönbüntetést kap az 1956-os forradalmat követő kegyetlen megtorlásért, hiába volt Kádár János után az egyik legfontosabb vezető a párthierarchiában. December 21. ( ) Magyar Idők (11. oldal) KUTYAKOMÉDIÁBA FULLADT BISZKU BÉLA BÜNTETŐPERE

10 Az ítélet alaptörvény-ellenes, ezzel a logikával Kádár Jánost is felmentené a magyar bíróság Fricz Tamás Szállóigévé lett mondásomat, mely szerint Magyarország egy következmények nélküli ország, a Biszku-per alakulásának kapcsán így bővíthetném: a történelmi igazságtétel és elszámoltatás tekintetében egy következmények nélküli rendszerváltás zajlott le Magyarországon. Történt ugyanis, hogy december 17-én a Fővárosi Törvényszék a legfontosabb vádpontban, az 1956-os forradalom véres megtorlásában felmentette azt a Biszku Bélát, aki részt vett a karhatalom megszervezésében, tagja volt az MSZMP-s Ideiglenes Intézőbizottságnak, a budapesti pártbizottságot vezette, s 1957 márciusától belügyminiszter volt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy azt a Biszku Bélát mentették fel, aki a forradalom leverésének szándékával, a szovjet hadsereg ágyúcsöveinek árnyékában megalakult MSZMP Kádár János után következő egyik kulcsfigurája volt, gyakorlatilag korlátlan hatalommal. Az ítélet indoklása nonszensz: nem lehet bizonyítani, hogy Biszkunak közvetlen felbujtói szerepe lett volna a salgótarjáni és a budapesti sortüzekben, így nem bűnös az ötven áldozat tekintetében sem. Nos, ezek után ki kell jelentenem: ha Kádár János még élne, és bíróság elé állt volna, a bíróság őt is felmentette volna! Ugyanis ezzel a jogászi és bírói logikával, amit a Fővárosi Törvényszék alkalmazott, nem lehetne bebizonyítani, hogy akár egyetlen áldozat is Kádár lelkén szárad, hiszen nincs direkt bizonyíték arra, hogy Kádár utasítást adott volna a forradalmárok lelövetésére itt vagy ott Ez a teljes jogi, politikai és erkölcsi ocsmányság pedig azért következhetett be Magyarországon, mert a Biszku-ügy kezelése alapjaiban és gyökereiben tudatlan, vagy nagyon is szándékos félreértésen alapul. Ez a félreértés a következő: Kádár János, illetve az MSZMP, valamint a Kádár-kormány vezetőinek bűne nem az egyes erőszakos cselekedetek konkrét bizonyíthatóságától függ, hanem abban áll meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Kádár-kormány a magyar forradalom és szabadságharc erőszakos leverésének céljával jött létre, és azt végre is hajtotta. Ráadásul tette mindezt egy idegen hatalom hadseregének segítségével, szándékosan és tudatosan. Magyarul: az MSZMP, a kormány, a karhatalom és a többi erőszakszervezet létrejöttében, működésében és cselekedeteiben együtt, szervezetileg volt bűnös. És ezzel Kádár, Biszku és a többi felső vezető együtt hajtott végre emberiesség elleni bűncselekményt, háborús bűntettet és hazaárulást. Ehhez képest jön Steiner Gábor bíró, és azt mondja, hogy a Nyugati térnél nem volt sortűz, illetve valójában nem a karhatalmisták támadtak a tüntetőkre, hanem fordítva, Salgótarjánban pedig nem volt tűzparancs, Biszku nem volt felbujtó stb. Így jár az, aki a fától nem látja vagy nem akarja látni az erdőt. Ebben az egész kérdésben egyetlen lényeges elem van: az MSZMP háborút folytatott a demokratikus forradalom ellen, a magyar nép ellen.

11 Ez a tény pedig önmagában hordozza, involválja, hogy Kádár és társai bűnösök, mert ezt a háborút ők határozták el, ők vezették és ők irányították a kezdetétől a végéig. Természetesen itt lehetne felhozni azt az ellenérvet, hogy annak a megítélése, mi a forradalom és mi az ellenforradalom, ki a hazaáruló és ki nem, mindig politikai megítélés kérdése marad, amit csak a történelem dönthet el. Ez persze igaz, csakhogy Magyarország már a rendszerváltás idején döntött: az első szabad országgyűlés kimondta, hogy az ben létrejövő szabadság az 1956-os forradalomból sarjadt ki. A kommunizmussal szakítottunk, s egy polgári demokratikus, az emberi és állampolgári jogokat tiszteletben tartó politikai és társadalmi rendszer mellett tettük le a voksunkat. Innentől kezdve pedig az 1956-os forradalom leverői nem lehetnek mások, mint bűnösök. Itt nincs is-is, vagy-vagy, de azért vagy hát tulajdonképpen. A képlet fekete-fehér. Zétényi Zsolt és Takács Péter pontosan tudták ezt, amikor 1991-ben benyújtották törvényjavaslatukat a nyilas és kommunista korszakban elkövetett bűnök elévülhetetlenségével kapcsolatban. A kétszer benyújtott és a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság által kétszer megsemmisített törvényjavaslat létrehozta volna Magyarországon a történelmi igazságtétel, a lusztráció törvényes kereteit, melynek lényege az lett volna, hogy többek között az 1956-os forradalom erőszakos leverésében, a megtorlásokban ab ovo bűnös a kádári kommunista vezetés. Innentől kezdve a felbujtás volt-e, a ki kezdte, az adott-e parancsot vagy sem semmibe vesző szőrszálhasogatása helyett az általános felelősség és bűn megállítása került volna előtérbe, miként történt a nálunk szerencsésebb sorsú (elnézést az iróniáért) országokban, Csehországban, Lengyelországban, a balti államokban, részben Romániában, illetve az egyesülő Németországban. Utóbbi országokban megtörtént a lusztráció, nálunk nem, s ez szégyen. Sajnos ezen a ponton Marxnak van igaza, aki azt írta, hogy a fontos dolgok először tragédiaként jelennek meg a történelemben, de ha megoldatlanságuk okán másodszor is napirendre kerülnek, akkor már komédiává válnak. Ez utóbbinak vagyunk tanúi a jelenlegi Biszku-féle kutyakomédiában. Mindez pedig azért különösen szégyenletes, mert időközben a kétharmados jobboldali, konzervatív többségű parlament megalkotta a január 1-jén életbe lépett új magyar alaptörvényt, amely egy már veszni látszó, pótlólagos lehetőséget adott az elmaradt lusztráció és igazságtétel végigvitelére. Az alaptörvény a kommunista múlt kapcsán olyan egyértelműen fogalmaz, hogy ennek fényében a Biszku-per jogi eljárása tényleg szégyenletes és felháborító, s inkább komédia, mint komolyan vehető processzus. Hiszen hogyan is fogalmaz Magyarország alaptörvénye? A preambulumnak tekinthető nemzeti hitvallásban a következő szerepel: Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt,

12 ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Az Alapvetések című fejezet U cikk 1. pontja pedig a következőket tartalmazza: Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak [ ] h) az október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért. S még idetartozik: (6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. Íme: már nemcsak a genfi egyezmények alapján, emberiesség elleni bűnök miatt lehetne perbe fogni és (természetesen korára tekintettel csak szimbolikus súllyal, de tartalmilag végre érdemben) elítélni Biszku Bélát, hanem Magyarország alaptörvénye alapján is, sőt, főként utóbbi alapján. Ki kell mondani: a legutóbbi bírói ítélet ezzel szemben figyelembe sem vette az alaptörvény létét. És ez nemcsak jogilag, de és főleg! erkölcsileg elfogadhatatlan és tűrhetetlen, mert szembeköpi a magyar rendszerváltást és a demokráciát. Ki kell mondani: a legutóbbi bírói ítélet ezzel szemben figyelembe sem vette az alaptörvény létét. És ez nemcsak jogilag, de és főleg! erkölcsileg elfogadhatatlan és tűrhetetlen, mert szembeköpi a magyar rendszerváltást és a demokráciát. MAGYAR NEMZET (6. OLDAL) VALÓS IGAZSÁGTÉTELT SZIMBOLIKUS HELYETT A vád nem volt alaposan összerakva, és az eljárással is akadtak gondok a megismételt Biszku-perben, ennek köszönhető, hogy az egykori belügyminiszter letöltendő büntetését felfüggesztettre enyhítették. Gellért Ádám, aki 4 éve összeállította a lex Biszku alapjául szolgáló törvényjavaslatot, töviről hegyire ismeri a lezajlott eljárás történetét. Hosszú ideje várja, hogy szakszerű vizsgálat keretében kiderüljön végre: felelősségre vonható-e jogilag Biszku Béla? A nemzetközi jogász úgy látja, a kelet-európai és balti

13 országokkal ellentétben nálunk hiányzik az akarat ahhoz, hogy a kommunista hatalombirtokosok ellen eljárások induljanak. Kezdjük egy populista kérdéssel: mi az alapvető gond az új elsőfokú ítélettel? (Nem jogerősen két év három évre felfüggesztett börtönbüntetés bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt?) A kérdés szerintem inkább így lenne helyesebb: mi a gond az ügyészi váddal és így az egész eljárással? Erre azt válaszolnám, hogy olyan ügyben emeltek vádat, amiben Biszku Béla büntetőjogi felelőssége nehezen bizonyítható. De ha már erről a megismételt eljárásról kérdez: a Steiner Gábor vezette tanács aprólékos bizonyítási eljárást folytatott, messze alaposabbat, mint az előző. Ez a tanács felkutatta és kihallgatta a még élő tanúkat, beemelte az ügybe az alap sortüzes eljárásokban keletkezett iratokat, és napokig faggatta a kirendelt történész szakértőket a dokumentumok keletkezési körülményeiről, tartalmuk értelmezési lehetőségeiről. Végezte a munkáját, azt tette csak, aminek eddig is meg kellett volna történnie. Alaposan körbejárta, hogy ki, mikor, miért hozta létre a karhatalmat, mik voltak a vezető párttestületek döntései a kérdésben, és mi történt pontosan Salgótarjánban és a Nyugati téren. Biszkut a vád a sortüzek ügyében akarta megfogni, mint felbujtót, de mintha ezzel a 90- es években sem próbálkoztak volna. Valóban így van. Pedig kellett és lehetett is volna. A mostani ügyészségi felfogás alapvetően üdvözlendő. Ugyanis október 23. és november 4. között, valamint később is egyaránt eldördültek sortüzek. Ezekért valakiknek, ha parancsot adtak rájuk, vagy jóváhagyták őket, felelniük kellett volna. Alapos ügyészi nyomozás azonban nem folyt ezekkel kapcsolatban a 90-es években, pedig akkor még sokan éltek a politikai és katonai vezetők közül. Mivel állt akkor elő most az ügyben az ügyészség? Az ügyészség úgy döntött, hogy kiemel két decemberi sortűzügyet, a hatodikai nyugati térit és a nyolcadikai salgótarjánit. Azzal vádolták Biszkut, hogy az Ideiglenes Intézőbizottság tagjaként mint felbujtó követett el bűncselekményt. Az ügyész szerint a hatalmat birtokló párt vezetése azzal a céllal hozta létre és azzal a feladattal bízta meg a karhatalmat, hogy lőjenek akár fegyvertelen személyekre is. Az ügyész elismerte, hogy például Salgótarjánban nem bizonyítható, hogy tűzparancsot adtak a karhatalom tagjainak a tömegbe lövésre, de szerinte ennek jelen ügy megítélése szempontjából nincs jelentősége. S itt, a vádbeszédben, az eljárás legvé-gén, bekerült egy új elem, ami újdonság volt a vádiratban foglalt és az első elsőfokú eljárásban képviselt állásponthoz képest.

14 Az ügyész szerint ugyanis az illegális Kádárkormány által létrehozott karhatalom hasonlóan a Nürnbergben bűnöző szervezetnek nyilvánított SS-hez, SA-hoz vagy Gestapóhoz bűnös szervezet volt. A vádat képviselő Végh Tamás ügyész szerint a bűnöző tevékenységéért való felelősséget az egyén közvetlen nemzetközi jogon alapuló felelősségének tekintik. Szerinte a bűnöző szervezet tagjaként elkövetett bűncselekmények esetében a szervezet tagjainak bűnösségi foka egyenlő, tekintet nélkül arra, hogy milyen szerepet töltöttek be a bűncselekmény elkövetésében. Ez mintha egy nemzetközi jogi elkövetési forma lenne. Valóban, ez az úgynevezett joint criminal enterprise fogalma. Az ügyészség pedig azt indítványozta, hogy a bíróság ezt a nemzetközi jogi elkövetési formát alkalmazza. Ám itt jön a csavar, az ügyész ugyanebben a vádbeszédben aztán felbujtásért kérte Biszku elítélését. Az előző vádbeszédben pedig úgynevezett ideológiai tűzparancsról beszélt. Belátom, nincs könnyű dolga az ügyésznek, mert új területen mozog ez az egész ügy, de azért mostanra már tűpontosan kéne tudni, hogy mi a vád konkrét tartalma. Ibolya Tibor legfőbb ügyész az enyhített Biszku-ítélet nyomán azt mondta: a bíróság egyszerűen nem értette meg a vádat. A törvényszék azzal riposztozott, hogy az ügyészség olyan cselekményeket is beemelt a vád tárgyai közé, melyek ügyében már volt jogerős ítélet. A bíróság volt valóban értetlen, vagy a vád állt ingatag lábakon? Mint mondtam, a tárgyaló ügyész is váltogatta, hogy milyen elkövetési formában ítéljék el Biszkut. Ez pedig kihat arra, hogy milyen bizonyítékokat kell értékelni. Mivel még nem foglalták írásba az ítéletet, a szóbeli indokolásra tudunk egyelőre hagyatkozni. Az ügyészségnek a következő logikai láncolatot kellett volna bizonyítania: a hatalomban levő Kádár János vezette MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága (IIB) határozatot hoz, Földes László IIBtag vagy más ezt eljuttatja a katonai tanácshoz, amely ez alapján a fegyvertelen tüntetőkkel szemben parancsot ad a fegyverhasználatra. Ha pedig a nemzetközi jogi formulával szeretett volna operálni az ügyészség, akkor rengeteg új jogi kérdésnek kellett volna felmerülnie, amiről aztán pedig egyáltalán nem volt szó a tárgyaláson. Például mik ennek az úgynevezett láncolatos felbujtásnak a tartalmi elemei, mit kéne hozzá bizonyítani, és hogy mik az ehhez kapcsolódó tételes bizonyítékok, erről így konkrétan és összefoglalóan egyáltalán nem esett szó. Mit mondott ki akkor pontosan a bíróság? A szóbeli indokolás szerint az ügyészségnek nem sikerült bizonyítania ezt a láncolatos felbujtói eseménysort. A bíró szerint nem lehet felbujtásról beszélni akkor, ha például Salgótarjánban nem volt magyar tűzparancs. Mert nem volt, ezt 1995 óta tudjuk. A bányászokból verbuvált karhatalmista alakulat a szovjet tiszt parancsára elrendelt fegy-

15 verhasználat után kezdett el összevissza tüzelni a tömegre. Ez persze nem menti a lövéseket leadókat, de ebből nem vezethető le az Ideiglenes Intézőbizottság, így Biszku felelőssége. De akkor mire alapozta az ügyészség a vádat? A kulcsbizonyíték a Katonai Tanács december 4-i jegyzőkönyve volt. Ennek a jegyzőkönyvnek az értelmezésén áll vagy bukik nagyrészt a sortüzes vádpont. Ezzel kapcsolatban a bíróság hivatkozva Horváth Miklós hadtörténész szakvéleményére azt mondta, hogy a Katonai Tanács tagjainak többsége a fegyverhasználatot ekkor a»lövöldözők«, a fegyveres csoportok ellen látta megengedhetőnek. A bíróság szerint szintén Horváthra hivatkozva nem létezett központi tűzparancs. Ez persze szöges ellentétben áll az eddig Kahler Frigyes és M. Kiss Sándor történészek által kanonizált állásponttal szemben. A bíróság azonban nem csak Horváth szakértői véleményére támaszkodott. A szóbeli indokolás szerint a korábbi perekben felvett tanúvallomásokban sem beszélt senki központi tűzparancsról. Ugyanakkor fontos lesz majd látni, hogy az írásbeli indokolásban a bíró miként értékeli az Ideiglenes Intézőbizottságban és más vezetőtestületekben elhangzott mondatokat. Ha ilyen gyenge volt a vád, miért ezt vették elő az ügyészségen? Ön tett korábban feljelentést Biszku belügyminiszteri tevékenysége kapcsán emberiesség elleni bűncselekmény miatt. Még 2010-ben. Akkor azt érdemben meg sem vizsgálták. Ahogy azt a feljelentést sem, amit 2012-ben tettek a lex Biszku alapján. Emlékeztetnék, hogy eredetileg ez alapján indult ez az eljárás, majd változott át sortüzes üggyé. Ahogy azt már júniusban elmondtam, ez az ügy nem a lex Biszku alapján indult. Ezt az eljárást elviekben már 1995-ben lefolytathatták volna a genfi egyezmények alapján. A bíró a szóbeli indokolásában egyébként hosszan kitért erre. Az ügyész felé fordulva kérdezte, hogy erre miért nem akkor, és miért épp most kerül sor. A belügyminiszteri tevékenysége miatt tett feljelentést egyébként csöndben megszüntették. Nekem sikerült megszereznem az Ott István főügyészségi ügyész által szignált határozatot. A két és fél éves nyomozást egy hat és fél (!) oldalas megszüntető határozattal zárták le. A határozat például azzal az egyetlen indokkal tagadta meg a nyomozást a Nagy Imre-ügyben, hogy a per bírája egy 1989-es interjúban azt mondta, nem volt politikai befolyásolás a minisztérium részéről a bíróságokkal szemben. Eközben tudjuk, hogy a Nagy Imre-per vádiratát Biszku személyesen egyeztette a szovjetekkel Pontosan. Sőt, az sem derül ki, hogy milyen más iratokat néztek át vagy értékeltek. Miként lehetséges ez 2015-ben? Ezekre a kérdésekre az ügyészségnek választ kéne adnia. A határozatból úgy látszik, hogy még egy szakértőt sem rendeltek ki, hogy megvizsgálják

16 a befolyásolás lehetőségét, az ügyészség simán lezárta az ügyet. Nem volt sajtótájékoztató, nem volt közlemény, ha nem megyek utána, erről nem is tudunk. Ez teljes nonszensz. Nagyon komoly kritikát fogalmazott meg a főügyész az ítéletet követően. Az egyik szakértőt például azzal vádolta meg, hogy politikai tiszt volt. Valóban, Horváth 1989 előtt a Magyar Néphadsereg Kiképző Központjában a politikai osztályon mint politikai helyettes szolgált. Ezt egyébként a tárgyaló ügyész vetette fel, az eljárás közepén, a szakértő kikérdezése közben jutott eszébe mindezt kezdeményezni, pont azután, hogy Horváth a bíró kérdéseire egymás után kezdte el az ügyészség számára kedvezőtlenül értékelni a korabeli dokumentumokat. Horváth egyébként a Nyugati téri és más sortüzes ügyekben is kirendelt szakértő volt, sőt múltját a tárgyalás előtt jelezte a bírónak is. A kizárási indítvány elutasítását a bírónak majd az ítéletben kell megindokolnia. Az ön által összeállított javaslat alapján a parlament már 4 éve elfogadta a lex Biszkut, amelynek pont az lett volna a lényege, hogy Biszku Bélát és a hozzá hasonlókat emberiesség elleni bűncselekmény alapján lehessen felelősségre vonni. Mégsem történt egyetlen feljelentés vagy eljárás sem ilyen ügyekben. Igen, sajnos ez a helyzet. Ötödik éve foglalkozom ezzel az ügygyel, voltam már feljelentő, törvényjavaslat kidolgozója. Úgy látom, lassan egy lehetséges vádirattervezet megszerkesztője kell hogy legyek. Pedig léteznek több száz millió forintból gazdálkodó intézetek, van ügyészségünk, amelyektől elvárnánk, hogy ezt a feladatot elvégezzék. Ahogy és amilyen indokkal az ügyészség a Biszku belügyminiszteri tevékenysége miatt tett nyomozást megszüntette, jelzi, hogy nem akarják alkalmazni az emberiesség elleni bűncselekmény vádját. Sőt, továbbmegyek, öt év alatt még csak olyan alaposan indokolt jogi érvelés sem született a részükről, amiből megtudhatnánk, hogy miért nem teszik. Pedig nemzetközi példáért sem kellene messze menni. Ne higgyük, hogy Németországban nem kellett kiszenvedni, hogy egyáltalán elinduljanak ezek az ügyek. Az 50-es évek végén bátor nyugatnémet ügyészek sokszor a teljes ügyészi és nyomozó testület szabotálása és ellenkezése mellett kezdték el azt a szívós munkát, aminek következtében sikerrel tárták fel a második világháborús német múlt bűneit. De mondhatok követendő példákat a környező országokból is: Csehország, Lengyelország, Románia vagy a balti államok is előrébb járnak a kérdésben. Ott is van egy lex Biszku, és egyszerűen alkalmazzák?

17 Erről van szó. Ezekben az országokban az a döntő, hogy a törvény mellett van akarat is, hogy legyen valós, ne csupán szimbolikus igazságtétel. Szervezeti keretek nélkül azonban ez nem fog menni. Míg ott úgynevezett kikülönített ügyészek dolgoznak történészekkel karöltve, nem csupán feljelentések alapján, hanem hivatalból, szisztematikusan eljárva, addig nálunk ilyen még csak hallomásból sem létezik. A védelem enyhítésért, a vád súlyosbításért fellebbezett. Mi lesz a végkimenetele ennek a pernek? Könnyen előfordulhat, hogy megint visszautalják első fokra. De lehet, hogy eljut egészen a Kúriáig. Még nem olvastuk az elsőfokú ítéletet, a fellebbezések sem készültek el, ez a jövő zenéje. Lehet, hogy sokan felsóhajtanak majd, amikor Biszku Béla meghal, és így a kínos múltfeltárás kötelessége sem lesz már annyira a köztudatban, mint most. Igen, sokaknak púp a hátán az egész. Szögezzük le: én pusztán azt szeretném elérni, hogy a magyar állam az összes hazai és nemzetközi kötelezettségét betartva egy alapos, mindenre kiterjedő, szakszerű vizsgálat keretében döntse el, hogy felelőssé tehető-e Biszku Béla jogilag az 1956-os megtorlás irányításában, megszervezésében betöltött szerepe miatt. Ez a minimum, amit egy jogállamnak nyújtania kell. Nógrád Megyei Hírlap (1,3. oldal) VOLT-E TŰZPARANCS? A salgótarjáni sortűz utóélete A Fővárosi Törvényszék MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Biszku Béla, volt belügyminiszter ügyében fontos láncszem, hogy volt-e magyar tűzparancs a salgótarjáni sortűznél. A törvényszék Ibolya Tibor fővárosi főügyészt idézve azt írta: nem tekinthetők új bizonyítéknak a bíróság által a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk, mert már a nyomozás során is tettek vallomást. Illetve voltak olyan most meghallgatott tanúk, akik, ha vallomást tesznek, saját magukat vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ezért nem is mondtak semmit. Volt-e tűzparancs? NMH-információ. A Fővárosi Törvényszék leszögezte: a vád bizonyítása az ügyész feladata, a bíróság a konkrét vádról dönt és kizárólag a bizonyítékokat értékelheti. Ennek során csak azt a cselekményt vizsgálhatja, amivel az ügyész a vádlottat konkrétan megvádolja. Ha az ügyésznek azt nem sikerül bizonyítania, akkor a bíróságnak felmentő ítéletet

18 kell hoznia. A bíróság szerint ez jogállami garancia, ami minden vádlottat megillet, függetlenül attól, hogyan hívják. A bíróság azt írta, a főügyész nyilatkozatában nem vette figyelembe, hogy két olyan cselekményt illetőleg azok kapcsán Biszku Béla esetleges felbujtói szerepét tett a vád tárgyává, amelyek vonatkozásában a rendszerváltást követően a Legfelsőbb Bíróságon már jogerős alapítéletek születtek. Ezekben kimondták, hogy a Nyugati téri események során a karhatalom nem adott le sortüzet, illetve hogy Salgótarjánban a magyar karhatalmisták konkrét magyar tűzparancs nélkül, kizárólag a helyi szovjet katonai parancsnok oroszul kiadott tűzparancsa után lőttek. Mindezt a jelen ügyben meghallgatott szakértők is egyértelműen megerősítették. A jogerős döntések mindenkire, így a vádhatóság számára is irányadóak, azok tartalmát pedig a lefolytatott bizonyítás sem cáfolta meg tette hozzá a törvényszék. Ibolya Tibor főügyész nyilatkozataira reagálva a bíróság közölte: nem igaz az az állítás, hogy a két alapügyben kihallgatott tanúk akik közül a még életben lévőket a bíróság kihallgatta, a már elhunytak vallomását pedig felolvasta nem mondtak semmit. Ugyanis szinte kivétel nélkül akként nyilatkoztak, hogy a hatalom nem adott ki központi tűzparancsot a vádbeli esetekben, és ezt megerősítették a történész szakértők is. A Fővárosi Ítélőtábla előírta a bíróságnak, hogy értékelje ezen tanúk vallomását is, aminek a bíróság eleget tett és ki is tért rá az ítélet szóbeli indokolásában. Úgy fogalmaztak: a bíróságnak ugyanis nem csak a vádlottra nézve terhelő, hanem a mentő bizonyítékokat is értékelnie kell, és nem teheti meg, hogy azokat valaminek az igazolása céljából figyelmen kívül hagyja, még akkor sem, ha a vádlottat adott esetben Biszku Bélának hívják, akit a közvélemény jelentős része egyébként a konkrét vád ismerete nélkül bűnösnek könyvel el. Ibolya Tibor azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az ügyészség nem azzal vádolta és soha nem állította azt, Biszku Béla adott volna ki tűzparancsot, a bíróság idézte az ügyészi vádirat 6. oldalát, Biszku Bélával kapcsolatban: a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt a leírtak szerint ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének. A bíróság közleményében leszögezte: az ügy jogerős eldöntése másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára vár, az eljárási szereplők köztük az ügyész is, mint minden más egyéb büntetőügyben álláspontjukat a tárgyalóteremben és nem a sajtóban kell, hogy megvédjék. Biszku Béla volt pártállami vezetőt karácsony előtt első fokon nem jogerősen két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt. MAGYAR NEMZET (7. OLDAL)

19 HATÁLYOS TÖRVÉNYEK SZERINT Talán mindannyian jobban járunk, ha az igazságtételből még ennyi sem valósul meg. Ha megmarad örök hiányosságnak, nosztalgiának, afféle bezzeg, ha az megtörténik, akkor minden másként alakul típusú vágyálomnak. Mert az, amit a Biszku-ügy címén igazságtételből előadtak, nemcsak szégyenletes és lesújtó, de megalázó is volt. A védőügyvéd után akadt egy bíró is, aki a forradalom, az áldozatok emlékét meggyalázva mentegetett egy véreskezű, bolsevik pribéket. Ilyen a független igazságszolgáltatás mondják a Biszku-féle szellemi, erkölcsi örökség letéteményesei, s valóban, Biszku Béla aktív ténykedése idején volt hasonlóan független az igazságszolgáltatás. Független az igazságtól, annak mindkét értelmében. Nem a valóságnak megfelelően rekonstruálták a tényeket, és nem az emberi tisztességen alapuló ítélet született. A bíró a hozzáértő, elismert történészek megállapításait nem vette figyelembe, a hírhedt Fehér Könyv, Hollós Ervin és Berecz János szakmunkáinak szintjén ítélte meg a történteket. Amiből az kerekedett ki, hogy nem a pufajkások adták le a sortüzeket (olykor önvédelemből lövöldöztek), s nem a hazaáruló kommunista vezérkar felelős a megtorlásért. Biszkura nem tudták rábizonyítani, hogy közvetlenül valakinek a halálát okozta volna, vagy ilyesmire adott volna parancsot, legfeljebb bűnpártolásért volt elmarasztalható. Szálasira sem bizonyították rá, hogy akár csak egy embert is megpofozott volna, valahogy még sincs kétségünk a bűnössége felől. Biszku arra hivatkozik, hogy mindent a hatályos törvények szerint tett. Ez a parancsra tettem típusú mentegetőzések közé tartozik, s mint ilyen gyáva és aljas védekezés. (Manapság a gazemberségek elkövetői körében a csak a munkámat végeztem szlogen a divat.) Biszku esetében azért is különösen jellemtelen kibúvó a hatályos törvényekre való hivatkozás, mert azokban az időkben ő és néhány hasonszőrű társa diktálták a törvényeket, kényük-kedvük szerint döntve arról, hogy a bíróságok mit alkalmazzanak, mit vegyenek figyelembe és mit nem. Biszku Béla a megalakulásától tagja volt az MSZMP döntéshozó testületének, a Központi Bizottságnak, majd a Politikai Bizottságnak is március 1-jétől 1961 szeptemberéig belügyminiszter volt. Belügyminisztersége idején legalább 11 ezer forradalmárt, szabadságharcost, ellenzékit ítéltek el, közülük legalább 220 főt kivégeztek. Az alábbiakban szemelvényeket adunk közre, amelyekben Biszku nem egyszerűen jó tanácsokkal látja el, hanem kioktatja és utasítja a bíróságokat, bizonyságául annak, hogy a hatályos törvényeket ő állította elő. Többször publikált, ismert idézetek ezek, az ügyészségnek is rendelkezésére álltak július 2-án az MSZMP KB Politikai Bizottsága határozatot hozott a belső reakció elleni harc néhány kérdéséről. A Belügyminisztérium szerveinek jelenlegi feladata,

20 fokozza a harcot az ellenforradalom vezetői és szervezői ellen [ ] Az ügyészi és igazságügyi szervek feladata, hogy a Belügyminisztérium által felfedett és dokumentált ellenséges cselekmények elbírálásában mind a vádirat, mind az ítélet tükrözze a proletárdiktatúra elnyomó funkcióit. Ennek érdekében jelentősen javítanunk kell munkájuk politikai és szakmai színvonalát. [ ] A sajtó és a rádió mindez ideig nem nyújtott megfelelő segítséget a bűnüldöző szervek munkájához, s nem is tájékoztatott megfelelően. Ezért a bűnüldöző szervek feladatává kell tenni a területükkel foglalkozó sajtó és rádió tudósítók irányítását és ellenőrzését. Ezt a sajtóirányítást gyorsan és egyszerűen megoldották. Az igazságügy-miniszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész 103/1958. számú közös utasításában szerepel: A politikai ügyeket általában, de a súlyosokat minden esetben a nyilvánosság kizárásával kell tárgyalni. A PB december 10-i ülésén Büntetőpolitikánk egyes kérdéseiről címmel hoztak határozatot. Az ülésre összeállított tájékoztatóban olvashatjuk: el kell érni, hogy a kormány büntetőpolitikájának végrehajtása elvileg helyes, egységes és következetes legyen, s így hathatósan szolgálja a proletárdiktatúra rendszerének állandó erősítését és fejlesztését, a szocialista törvényesség megszilárdítását. Ennek érdekében: kérlelhetetlen vasszigorral kell érvényesülnie azokkal az osztályidegen, deklasszált, huligán elemekkel szemben, akik ellenforradalmi bűncselekményeket követtek el. Az ilyen elemek cselekményei megítélésénél az osztályhelyzet súlyosbító körülményként jelentkezik. A törvény teljes szigorával kell büntetni azokat a dolgozó osztályhelyzetű személyeket, akik az ellenforradalom alatt vagy a jövőben osztályukat elárulva, főbenjáró súlyos ellenforradalmi bűncselekményeket követtek, illetve követnek el. Világos: súlyosbító körülmény volt, ha valaki a régi, illetve az új uralkodó osztályhoz tartozott, vagyis deklasszált elem volt vagy munkás. Már a tájékoztató is lényegbevágó gondolatokat tartalmazott, de az ülésen elhangzott Biszku-beszéd semmilyen kétséget nem hagy a belügyminiszter törvénytisztelete felől. Mi, Nezvál igazságügy-miniszter elvtárssal kaptunk korábban a Politikai Bizottságtól megbízást a jelentés elkészítésére. Azért merült fel, mert egyrészt túlzsúfoltság van a börtönökben. A másik ok [ ], hogy az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásáról a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma. [ ] Néhány konkrét ügyben magam is utánanéztem az ítéletek jellegének. Meg lehetett állapítani konkréten pl. a jászberényi ellenforradalmi szervezkedés vezetőjének elítélésénél és bizonyos értelemben az első írócsoport ítéleténél, valamint a munkástanács elnökségi tagjainak a felelősségre vonásánál is sokkal többet lehetett volna adni. Személyesen ellenőriztem a munkát és magam megállapítottam, hogy vannak olyan ügyek, ahol a vizsgálatnál is liberalizmus tapasztalható. A kispesti ellenforradalmi szervezkedők ügyében utasítást adtunk, hogy ezen változtatni kell és megfelelő módon az ilyen jellegű szervezkedéseket pontosan kell dokumentálni és szigorú ítéleteket kell javasolni. Ezeket

21 a liberális vizsgálatokat és enyhe ítéleteket egy lelkiismeretes belügyminiszter nem hagyhatta annyiban. A már említett 103/1958. számú utasításban ekképpen utasítja a független igazságszolgáltatás szerveit: Egyes kirívóan enyhe ítéletekkel szemben törvényességi óvást kell emelni. A bíróságok dicséretes módon eleget tettek Biszkuék óhajának. A PB-határozat után alig egy hónappal a bírósági elnökök részére kiadott tájékoztató már az eredményeket is sorolta: Elsősorban a katonai bíróságok mellett a népbíróságaink munkáját kell megdicsérnünk, mert általában igyekeztek a törvények teljes szigorával büntetni azokat az osztályidegen, deklasszált és huligán elemeket, akik a társadalmi rendünkre törtek, de ugyanilyen elbírálásban részesítették a súlyosabb bűncselekményt elkövető szokásos bűnözőket, nem különben az osztályukat tudatosan eláruló és főben járó bűncselekményt elkövető dolgozókat is. Külön is ki kell emelnünk a Legfelsőbb Bíróság II. fokon ítélkező népbíróságaink kemény ítélkezési gyakorlatát. 21 esetben változtatták halálbüntetésre az első bírósági többségében rendes bíróság által hozott életfogytig tartó vagy határozott időtartalmú szabadságvesztés büntetéseket. A jelenleg hatályos törvények szerint Biszkut ezekért a tetteiért nem vonták felelősségre. Ha ma lenne belügyminiszter, bizonyosan frusztráltnak érezné magát. A védőügyvéd után akadt egy bíró is, aki a forradalom, az áldozatok emlékét meggyalázva mentegetett egy véreskezű pribéket. Ilyen a független igazságszolgáltatás mondják a Biszku-féle szellemi, erkölcsi örökség letéteményesei, s valóban, Biszku Béla idején volt hasonlóan független az igazságszolgáltatás független az igazságtól. Magyar Idők (3. oldal) BÁRSONYOS VISSZARENDEZŐK A helyzet Megyeri Dávid Igazából csak az lepődött meg a Biszku-per ítéletén, aki illúziókat táplált a hazai igazságszolgáltatás egyes tendenciáit illetően. És még azt sem lehet állítani, hogy a bíróságok túl következetlenek lennének. Aki figyelte az utóbbi esztendők termését a jogszolgáltatásban, az jól kirajzolódó nyomvonalat vehet észre. Ennek lényege, hogy a rendszerváltás előtt is demokrácia volt

22 tulajdonképpen, és minél távolabb kerül tőlünk időben a kommunizmus, annál makulátlanabb a bírák szeme előtt. Érvényes ez azoknak a kormányoknak az idejére is, amelyek a pártállami hagyományokat követték az emberek kegyetlen elnyomásával. Nem véletlen, hogy a bíróság nemrég nem szégyellte Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt is szuperenyhe elmarasztalásával lényegében megdicsőíteni, amiért véresre verette, lövette 2006 őszén a lakosságot és az 56-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját ünneplő tömeget. Egyes ítéletek a komolyan vehetőség határára sodorták az igazságszolgáltatást, és ennek fájó következményei lehetnek. Például az, hogy kikezdik a felháborító döntések a jogállam intézményét, aláássák a demokrácia tartópilléreit. Lehet persze minderre azt mondani, hogy történész szakértők véleményére támaszkodott a törvényszék. Mivel az egyik szerint nem is volt sortűz a Nyugati pályaudvarnál december elején, amely során a karhatalmisták embereket öltek. Ha tehát nem volt semmilyen komoly bántalom, nem is lehetett ebben szerepe Biszku Bélának. Hát lehet mondani zöldségeket, csak nincs semmi értelme. Tudniillik vannak jó történészek és rosszak. Ez a mostani felkért szakértő az utóbbi kategóriába sorolta be magát. Meg aztán bizonyos kérdések eldöntéséhez nem kell feltétlenül szakértőket hívni. Nem szükséges valakinek jogásznak vagy történésznek lennie, hogy megítélje és elítélje a holokausztot, a náci megsemmisítőtáborokat, a nyilas rémuralmat, a sztálini népirtást, a rákosista személyi kultusz őrjöngését, a kommunista kényszermunkalágerek undorító világát. Ahogy az 56-os forradalom utáni megtorlások elítéléséhez sem kell különleges diploma. Csak józan jogérzék és egészséges igazságtudat. Amivel a Steiner Gáborféle bírák a jelek szerint nem rendelkeznek. Elég lett volna, ha elolvassák a Nemzeti Emlékezet Bizottság szakvéleményét, miszerint a volt belügyminiszter szerepe megkérdőjelezhetetlen a megtorlásokban. Messze túlterjeszkedett a hatáskörén a bíróság, mert a történelmet átírni nincs joga. Ha tetszik, megvalósította a bűnpártolás és felbujtás tényállását. Hiszen ha valamit kis híján díjaznak, akkor azzal azt üzenik: nosza, politikai-hatalmi bűnözők, rajta, legközelebb megcselekedhetitek ugyanezt. Szépen nézne ki a történelem, ha a bíróság szája íze szerint osztották volna az igazságot. Konszenzus volt eddig arról, hogy Biszku egy szörnyeteg. Ha pedig a Kádárrezsim emblematikus alvezére alig kap büntit, az rossz fényt vet az egész igazságszolgáltatásra. Árulkodó, hogy védője sikerről beszélt. A Népszabadságnak egy neve elhallgatását kérő büntetőjogász azt mondta: ez a bíróság még Hitlert sem ítélné el. Ez nem túlzás. Hiszen joggal lehet olyan érzésünk, hogy egy-két tárgyalás, és a végén kitüntetésre terjesztenék fel az öntudatos hóhér Biszkut, aki még Kádár Jánosnak is túl keményvonalas volt. A végén kiderülhetne: az 56 utáni megtorlások időszaka volt az igazi demokrácia. Ahogy huszonöt évvel ezelőttig ez volt a hivatalos verdikt és az életével játszott, aki nem így gondolta. Nem hagyhatjuk, hogy ez a bársonyos visszarendeződés a bíróságok gardedámságával folytatódjon.

23 Magyar Nemzet (1,5. oldal) BISZKU BÉLA ISMÉT MEGÚSZTA Két év hároméves próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte tegnap a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla egykori kommunista belügyminisztert a megismételt elsőfokú eljárásban. A vádirattal ellentétben a bíróság nem felbujtóként, aljas indokból, több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettért, csupán bűnpártolóként elkövetett háborús bűntettért marasztalta el Biszkut a salgótarjáni sortűz miatt, ahol december 8-án 46 fegyvertelen civilt mészároltak le a karhatalmisták és a szovjet katonák. A büntetőjogi minősítés azért lényeges, mert ha felbujtóként mondták volna ki a bűnösségét, életfogytiglant is kaphatott volna. Emellett a lakásában talált vadászlőszerek miatt visszaélésért, illetve egy augusztusi Duna tévés interjúja miatt amelyben azt állította, a Kádár-rendszerben nem voltak koncepciós perek kommunizmus bűneinek nyilvános tagadásáért is bűnösnek mondták ki. Csak felfüggesztettet kapott Biszku A legsúlyosabb vádak alól felmentették Kádár János egykori bizalmasát A vádlottnak a több mint 4 milliós bűnügyi költségből 400 ezer forintot kell megfizetnie. Mivel az ügyész súlyosbításért, a védő pedig teljes felmentésért fellebbezett, az ítélet nem jogerős. Steiner Gábor bíró az ítélet indoklásában elmondta: a mostani elsőfokú döntés azért tér el lényegesen a korábbitól, mert a Fővárosi Ítélőtábla által elrendelt új eljárásban további bizonyítékokat kellett beszerezni, ám azok többsége immár nem Biszku bűnösségét, hanem ártatlanságát támasztotta alá. Így például a Nyugati pályaudvari sortűz 2003-as, valamint a salgótarjáni sortűz 1995-ös perének vallomásaiban egyetlenegyszer sem hangzott el, hogy a karhatalmisták tűzparancsot kaptak volna a magyar politikai vezetéstől. Márpedig a sortűzperek vádlottjai (egykori karhatalmisták) alappal védekezhettek volna ezzel, ha lett volna ilyen parancs. A bíró hosszasan idézett az egyik kirendelt történész szakértő, Horváth Miklós mostani, illetve a Nyugati pályaudvari perhez készített szakvéleményéből, amely szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Biszku utasítást adott volna a karhatalmistáknak megtorló akciókra, fegyverhasználatra békés civilek ellen. De az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága amely akkor a tényleges hatalmat birtokolta, és amelynek Biszku a tagja volt sem adott ilyen utasítást.

24 A szakvéleményt elfogadva a bíró kimondta: a Nyugati pálya-udvarnál december 6- án nem volt sortűz, és csupán gellert kapott, irányt tévesztett lövések miatt halt meg három ember. Szerinte erre utal, hogy egy tanúvallomás alapján az egyik elhunyt egy karhatalmista felesége volt, aki vélhetően a Kádár-kormány mellett tüntetett. Ha nem volt sortűz, akkor erre felbujtani sem lehetett senkit, mutatott rá Steiner Gábor, s ezért e vádpont alól teljesen felmentette Biszkut. Két nappal később Salgótarjánban viszont már a bíró szerint is sortűz volt, ám arra sem a vádlott adott utasítást, hanem a helyi szovjet parancsnok, a magyar karhatalmisták pedig csak tűzpánik miatt kezdtek el lőni, miután a szovjetek már a fegyvertelen tömegbe lőttek. E vádpontnál azért marasztalták el bűnpártolással megvalósított háborús bűntettért Biszkut, mert március 1. után, immár belügyminiszterként nem vonta felelősségre az elkövetőket. A Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársainak 1957-es, karhatalmisták általi összeverése ügyében szintén azért mondták ki bűnösnek a volt belügyért, mert noha tudott a bűncselekményekről nem kezdeményezett eljárást az elkövetők ellen. Novák Előd, a Jobbik alelnöke az ítélethirdetés után újságíróknak azt mondta: a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásaként is értékelhető, ahogyan a bíró lelkesen mentegette Biszkut. Szerinte az egész politika szégyene, hogy az 1956 utáni megtorlások vezéralakjának egyetlen napot sem kell börtönben töltenie. Az ellenzéki politikus vérlázítónak nevezte a verdiktet, ami szerinte gyakorlatilag felmentéssel egyenértékű. Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: üdvözlendő, hogy a bíróság megállapította Biszku bűnösségét emberiesség elleni bűntettekben, ám az elkövetett bűnök súlyához képest az ítélet túlzottan enyhe. KA: A Biszku Béla elleni ítéletet a jobbikos Novák Előd vérlázítónak, a fideszes Gulyás Gergely pedig túlzottan enyhének minősítette Magyar Hírlap (1,2. oldal) BISZKU BÉLÁT ISMÉT ELÍTÉLTE ELSŐ FOKON A TÖRVÉNYSZÉK Bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt két év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban Biszku Bélát, akit azonban csak részben talált bűnösnek az ellene felhozott vádakban. A bíróság szerint nem nyert bizonyítást, hogy a kommunista pártvezetés és az ahhoz sorolt Biszku 1956 decemberében utasítást adott a Nyugati téri és salgótarjáni sortüzekre, amelyekben negyvenkilenc ember vesztette életét. Ám a vádlott belügyminiszterként a