Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet. Megoldások

Átírás

1 Forrásközpontú történelem Kaposi József Száray Miklós Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet Megoldások Nemzeti Tankönyvkiadó

2 2 I. A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK KORA ( ) 1. SZELLEMI FORRADALOM A FELVILÁGOSODÁS 1. feladat A) a világ leírható, kiszámítható B) új értékrendek C) alkotmányos, ellenőrzött hatalom D) isteni törvények helyett: természeti törvények E) isteni eredetű hatalom helyett: társadalmi szerződés F) a művelt világ az arisztokratáktól a kispolgárokig 2. feladat Hatalmi ágak végrehajtó hatalom törvényhozó hatalom bírói hatalom Feladatkörük értelmezése az ország kormányzása a törvények szerint (a kormány) választott testület feladata a törvények meghozatala, a végr. hatalom ellenőrzése az igazságszolgáltatás Kapcsolatuk jellege Montesquieu szerint ellenőrzés függetlenek egymástól Kapcsolatuk módja felelős a törvényhozásnak a nép akaratát közvetíti a végrehajtó hatalom felé felügyeli a törvények betartását a társadalmi szerződésen c) hogy ne alakuljon ki zsarnokság d) a képviseleti rendszer révén e) 1. Nagy államokban kivihetetlen a közvetlen demokrácia. 2. Sok hátránnyal jár a közvetlen demokrácia. f) Nem a cenzusos rendszert tartja ideálisnak, mert ellenkező esetekben a népakarat a vagyonosok ellen fordulna. g) vagyoni és műveltségi cenzus 3. feladat Forrásrészlet: A népképviselők tehát nem a nép képviselői és nem is lehetnek azok, csupán megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá, az ilyen törvény nem törvény. Értelmezés: Nem ért egyet a képviseleti demokráciával, hanem a közvetlen demokrácia híve. Narancssárga: a hatalmi ágak megosztásának kérdése. Zöld: Rousseau a kis közösségekben nem választja szét a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat. c) A demokrácia megítélésében megmutatkozó különbségre. Míg Montesquieu a közvetett demokrácia híve, Rousseau a közvetlen demokráciáé: előbbinél az emberek képviselőik útján, utóbbi elgondolása szerint közvetlenül vesznek részt a hatalomban, illetve annak ellenőrzésében. d) Megoldást jelent: a polgár közvetlen részvételét ügyei irányításában. Veszélyt jelent: a zsarnokság kialakulása.

3 3 4. feladat Jelölés Cím Tartalom aláhúzott A papok félrevezető tevékenysége A papok álságosan azt állították, mintha az istenekkel tudnák tartani a kapcsolatot. Hogy az emberek ebben ne kételkedjenek, félelmet keltettek az istenekkel szemben. Ezt szolgálták a szertartások és a búskomorág fenntartása az emberek között. félkövér A papok cselekvését kifejező igék Az egyház minden jellemzője tudatos cselekvés. Célja: a papokkal szembeni ellenszenv kialakítása. Eszközei: Csak a papság negatív vonásait emeli ki. Általános jelenségeket tudatos megtévesztésként állít be. c) Diderot egyoldalúan mutatja be a papokat. Részben azokat az eszközöket alkalmazza, melyeket ellenszenvesnek tekint a papokkal kapcsolatban. 5. feladat Jellemző az uralkodó szerepe a műveltség szerepe a nép szerepének megítélése nagyhatalmi állás megtartása Forrásrészlet szolgálja a milliókat ha országában felvirágoztatja a művészeteket és tudományokat, és ezzel műveltebbé, hatalmasabbá teszi államát a csőcselék nem tudja megítélni a dicsőséget ( ) egész másképpen ítélnek felvilágosodott és gondolkodó emberek elsősorban hódításokkal, ha a hadviselő fejedelem fegyvereinek erejével terjeszti ki országának határait A felvilágosult abszolutizmus elterjedése a térkép szerint a fejlett országokat (centrum) körülölelő leszakadó félkörben (periférijellemző. E térség a centrum közelségében képes a felzárkózásra, így az uralkodók abszolút hatalmukat felhasználva, a hatalmi állás megtartása vagy növelése érdekében a XVIII. század folyamán modernizációs kísérletet hajtottak végre. c) A felvilágosultnak nevezett abszolutizmus a periféria országaiban (Portugáliától Itálián és A Habsburg Birodalmon át Skandináviáig) bontakozott ki. Az abszolút hatalmú uralkodók, akik a felvilágosodás hatására országuk első szolgáinak tekintették önmagukat, a nagyhatalmi állás megtartása érdekében reformokat vezettek be. A reformok jelentős részben a gazdaság modernizálását szolgálták közvetlenül (iparpártolás, új eljárások bevezetése, vagy közvetett módon (oktatás fejlesztése). A társadalmi viszonyok óvatos modernizálására is sor került (jobbágyvédelem vagy a kötöttségek enyhítése), de a változások irányítását teljes mértékben az abszolút állam végezte (mindent a népért, semmit a nép által), ami az államgépezet növekedéséhez vezetett. A reformok és az abszolutista módszerek rendszerint kiváltották a kiváltságos rétegek ellenállását. Az abszolutista kísérleteknek a francia forradalom vetett véget, melyet követően az uralkodók a feudális rend védelme érdekében kénytelenek voltak a kiváltságos rétegekre támaszkodni.

4 4 2. AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA 1. feladat Háború Nb Sp Fr Sv Ho Po Or HB L Északi háború ( ) X O O Spanyol örökösödési háború ( ) O XO X O O Lengyel örökösödési ( ) X O O X Osztrák örökösödési háború ( ) X O O X Hétéves háború ( ) O X O X X Nagy-Britannia, Franciaország, Poroszország, Oroszország, Habsburg Birodalom c) Az erőviszonyok kiegyenlítettek voltak. d) Átrendeződés: A francia osztrák ellentét megszűnt, s átadta helyét az osztrák porosz ellentétnek. Okok: Franciaország meggyengült (már nem tört hegemóniár, Poroszország megerősödött. e)az európai egyensúly fenntartására törekedett. f) A spanyol örökösödési háborúban Anglia még Franciaország ellen lépett fel, hegemóniára törekvő vagy nagyobb erejű csoportokkal szembenálló szövetséget erősítette meg. 2. feladat Királyi jogkör: a parlament összehívása és berekesztése, a törvények szentesítése, a miniszterelnök kinevezése (általában a parlamentben többséget szerző pártból). Értékelés: A királynak nincs közvetlen befolyása a végrehajtó hatalomra. Jogaival csak korlátozottan tudja a politikai életet befolyásolni (kinevezések, szentesítés stb.). Az elemzés szempontjai Pártok whigek toryk Parlamenti pártok, a többségi pártból nevezi ki a király a miniszterelnököt, Szerepük s így e párt adja a kormányt, amely a következő választásokig a végrehajtó hatalom irányítója. Jellemzőik király hatalmának tisztelete, parlament függetlensége, szabadságjogok, uralkodó korlátozása a parlament jogkörének korlátozott bővítése Törekvéseik az új alkotmányos változások hívei a hagyományok tisztelete, a lassú változások hívei Társadalmi háttér tőkés ipari vállalkozók gentry, hagyományos földbirtokosok c) Új elem: a miniszterelnöki pozíció kialakulása. Értékelése: Így válhatott valóban hatékonnyá a végrehajtó hatalom; így szorulhatott ki szinte teljesen a politikai életből az uralkodó. Kortárs ellenzéki értékelés: A parlament korlátozásaként élte meg az egy kézben összpontosuló jelentős hatalmat.

5 5 3. feladat a fényűzést érintő kiadások lefaragása, a hadsereg erejének fokozása, ipartámogatás (különösen a hadiipar és a hadfelszerelési cikkek gyártásának támogatás merkantilizmus, felvilágosult abszolutizmus c) A porosz rendszer az erőforrásokat a hadsereg ellátására, fejlesztésére összpontosította. d) Széttagoltság, az egyes államok szuverénekké váltak, a vezető hatalom a Habsburg Birodalom volt. e) Változatlan: továbbra is széttagolt a birodalom. Változások: Poroszország felemelkedése, a nagyhatalmak (Habsburg Birodalom és Poroszország) térnyerése a birodalmon belül a kisebb államok rovására, amit megerősítenek a két nagyhatalom növekvő birodalmon kívüli területei feladat Forrásrészlet és ország: császári és királyi udvarral Habsburg Birodalom. Forrásrészlet és ország: a porosz király őfelségével Poroszország. A cárnő a lengyel érdekek védelmére hivatkozik: saját erejéből vessen gátat a féktelenné vált lengyel zavargásoknak, megakadályozva az ország szétrombolását ezen állam alkotmányát és a nemzet szabadságát védelmébe venni. A kiáltvány megfogalmazza az orosz érdekeket: szükségesnek vélte országa és népe kielégítését most. A kiáltvány megfogalmazza az orosz hódítás tényét: tulajdonába tette a Lengyel Köztársaság alábbiakban megnevezett földjeit és birtokait c) A lengyel rendi alkotmány biztosítja a lengyel állam működésképtelenségét, így annak védelme elemi érdeke a zsákmányra leső cárnőnek. 3. MEGHIÚSULT REFORMOK ÉS FORRADALOM FRANCIAORSZÁGBAN 1. feladat 1. népességszám növekedése 2. Párizs lakosságának növekedése 3. a városi szegénység növekedése növekedést, fejlődést c) Tényezők: városi szegénység növekedéséből, a polgárság földtulajdonának magas arányából. Tendencia: polgárosodás. 2. feladat az állam eladósodása elsősorban a háborúk és az adósságok kamatai, kisebb részben az udvar túlköltekezése, a nagy építkezések c) 1. a kiadások csökkentése 2. a bevételek növelése d) a kiváltságos csoportokét (papság, nemesség, polgárság) e) 1. A kiadáscsökkentés a tisztikar, az udvari arisztokrácia és a járadékosok jövedelmének elvonását jelenthette csak. 2. A bevételek növelése mivel a parasztság már túl volt adóztatva csak a kiváltságosok megadóztatását jelenthette. f) Államcsőd akkor következik be, mikor az illető állam már minden hitellehetőséget kimerített, s a felvehető hitelek már az államadósság kamatainak fizetésére sem elegendőek. Kialakulhat a helyzet akkor is, ha a hitelezők valamilyen okból (pl. politikai válság) elvesztik bizalmukat abban, hogy az állam képes a hitelek kamatainak fizetésére. Az államcsőd esetén az állam nem tudja fizetni az apparátus embereit (katonaságtól a hivatalnokokig), ami politikai válságba torkollhat.

6 6 3. feladat Jelölés Cím Tartalom aláhúzott A tartományi adózás kérdése A széttagoltság következtében nem egységes az adózás, egyes területek kivonják magukat. félkövér Széttagoltság A királyság különböző jogállású területekből áll. dőlt betűs Az adózás társadalmi vetülete A leggazdagabbak nem adóznak, miközben ők dőlt betűs és félkövér A kiváltságosok érdekérvényesítése lennének képesek leginkább a terheket viselni. Megakadályozzák az őket előnyösen érintő rendszer megváltoztatását. A) rendi kormányzás; B) egyház, nemesek, polgárok; C) rendek hatékony érdekérvényesítése; D) megoldás: a rendi kiváltságok megszüntetése 4. feladat Pont Forrásrészlet Társadalmi csoport(ok) 1. mezei munkához kötődő parasztok 2. másodlagos értéket adnak ezen anyagoknak iparosok 3. közvetítő ügynök kereskedők 4. a szabad foglalkozásoktól a legkevésbé megbecsült háziszolgák munkájáig értelmiség és a szolgáltatásban dolgozók A társadalmi csoportokra osztás alapja a munka szerint és a munka jellege szerint A tagozódás alapja a származás, de egyre jelentősebbé vált a vagyon alapján történő tagozódás. c) A származás alapján való tagozódást tarthatatlannak tartja. d) Műfaja: röpirat választási agitáció. Célja: A harmadik rend szerepének előtérbe állítása, a sikeres választási szereplés érdekében. e) A munka szerinti felosztás (pl. hasznosak és haszontalanok) segítségével könnyebb bemutatni az első két rend kártékony voltát és a harmadik rend hasznosságát, azonosságát a nemzettel. f) A parlament célja: a rendi kormányzás kivívása. Sieyès célja: a harmadik rend vezető szerepének elismertetése. A parlament társadalmi bázisa: rendek (papság, nemesség, polgárság). Sieyès által képviselt réteg: a polgárság. 5. feladat Felépítésük: azonos. A szavazás menete: azonos. A résztvevők összetétele: a rendi csoportok azonosak, de azok összetétele és képviselőik számbeli aránya nem. Az alsópapság többsége a papi rendet, a reformer nemesség a nemesi rendet közelítette a harmadik rendhez, ami jelentősen növelte a nem rendi jellegű reformok lehetőségét. c) 1. polgárok és értelmiségiek 2. A városok képviselete nagyobb, képezett embereket választottak. d) A parasztok is kifejthették véleményüket, de a részvételhez a kellő vagyon és műveltség csak a polgárság és az értelmiség részéről volt adott.

7 7 6. feladat A gabonaárak miatt vált elviselhetetlenné az élet a nagyvárosi szegénység számára, ami éhséglázadásokhoz vezetett. Hasonlóság: a tömeg ellen katonaságot vetettek be; 2. Különbségek: a Bastille ostrománál katonaság nem vette fel a harcot a tömeggel. c) fegyverkezés a katonaságtól való félelem miatt; agresszivitás d) Félelem az addigi megmozdulások miatti megtorlástól. 4. AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZER MEGSZILÁRDÍTÁSÁNAK KÍSÉRLETE feladat A nagy félelem következtében pusztító és romboló parasztok megfékezését. Szám Forrásrészlet Értelmezés 1 2. a királyság valamennyi lakosa jövedelme arányában fog adózni a közteherviselés bevezetése 3. a közösségek valamennyi feudális köte- A közösségek kötelezettségeiket lezettséget megválthatnak a földesúri ( ) személyes szolgáltatás megváltás nélkül legyen eltörölve c) A feudális kötöttségek felszámolása. 2. feladat megválthatják. A személyhez kötött jobbágyi szolgáltatásokat megváltás nélkül eltörlik. Téma Szám Fogalom Forrásrészlet 3. népszuverenitás Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik 6. képviseleti rendszer A törvény a közakarat kifejezése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában. Államelméleti gondolatok Igazságszolgáltatás Polgári szabadságjogok 15. felelős kormány A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi köztisztviselőjét 7. jogbiztonság Mindenkit csak a törvény által előírt formák szerint lehet vád alá helyezni 9. az ártatlanság vélelme Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánították, 5. szabadság Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni 6. törvény előtti A törvénynek azonosnak kell lennie egyenlőség mindenki számára, 10. lelkiismereti szabadság Senkit sem szabad meggyőződése miatt zaklatni 11. sajtószabadság, minden állampolgár szabadon szólásszabadság beszélhet, írhat és nyomtathat 17. a tulajdon szentsége a tulajdon szent és sérthetetlen 3. feladat alkotmány egyensúlya : a király és a törvényhozás közötti egyensúly az állam és az egyház megdöntése : a rendi dualizmus alapján álló angol állam megdöntése a legkegyetlenebb elnyomás, amelyet állítólag fel kívántak szabadítani : utalás a Cromwell-féle diktatúrára

8 8 alkotmányos monarchia híve c) a helyzet radikalizálódásától, az angol példa megismétlődésétől d) a királyi felségjogok (pl. vétójog kérdéséről) e). a kölcsönös bizalmatlanságra utal f) az ellátási gondokra, a tömegek nyomorára g) a helyzet radikalizálódása, éhséglázadások kirobbanása 4. feladat Jelölés Cím Összefoglaló félkövér Valótlan erkölcsi vádak Orgiával vádolja ellenfeleit, sőt belekeveri az orgiába a trónörököst is. aláhúzott Valótlan politikai vádak Az ellenfél nyílt provokációjának, sőt rejtelmes félkövér és dőlt betűs dőlt betűs és aláhúzott Feltételezésből levont vád Felszólítás Közvetlen cél: zavarkeltés, felkelés kirobbantása. Távlati cél: a hatalom megragadása. Eszközök: hazugság, rágalmazás, hisztériakeltés 5. feladat összeesküvésének a vádja. Az összeesküvés vádja, a kétely nyílt beismerése, ugyanakkor a vád tényként való beállítása. A hamis vád alapján felszólítás a fegyverkezésre, a nemzetőrség tisztjei elleni fellépésre és diktátor választására. Év Törvényhozó Politikai csoportok hatalom hatalmon ellenzékben Kit támogat a tömeg? 1788 az uralkodó abszolút állam rendek a rendeket rendi gyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűlés Törvényhozó Nemzetgyűlés alkotmányos monarchisták alkotmányos monarchisták alkotmányos monarchisták radikálisok girondiak girondiak jakobinusok a harmadik rendet a girondiakat a girondiak és a jakobinusokat Fontosabb események a rendi gyűlés összehívása rendi gyűlés a Bastille ostroma, nők menete alkotmány kidolgozása a király szökése, az egyház világi alkotmánya A változás jellege: folyamatos radikalizálódás figyelhető meg. Okai: nehéz gazdasági helyzet, a politikai csoportok érdekei. c) 1. A politikai csoportok szembenállására, az ellenzék egyre erősebb szervezettségére. 2. A politikai csoportok társadalmi hátterére következtethetünk. 6. feladat Hasonlóságok: Mindkettő a társadalommal foglalkozik, s a harmadik rend szempontjából közelíti meg e kérdéskört. Különbségek: Az elsőben a gúny a döntő, míg a másodikban az átszellemültség, a nemesség is szerepel stb. pl.: Egy paraszt, egy polgár, és egy városi szegény kart karba öltve halad előre, míg egy pap és egy nemes valamilyen módon visszahúzza őket.

9 9 5. A FORRADALOM RADIKALIZÁLÓDÁSA ÉS AZ ÚJ ZSARNOKSÁG MEGSZÜLETÉSE 1. feladat Az ábra kitöltése: jakobinusok A) A várható kudarc a régi rendet állíthatja vissza király A) Várható kudarc esetén az abszolutizmus kerekedhet felül; B) A régi rend helyreállítása girondiak A) A várható győzelem megszilárdítja az új rendet és a nemzetet alkotmányos monarchisták B) A hatalom megtartása C) egyetértettek a hadüzenettel: király és a girondiak ellenezték: a jakobinusok és az alkotmányos monarchisták girondiak és jakobinusok: egyetértenek a forradalom exportjával jakobinusok és a király: a háborút el lehet veszteni (igaz ellenkező előjellel), s ez a forradalom bukásához vezethet c) a hatalom megszerzése, megragadása és ideológia összetevők (nemzeti érzés) 2. feladat Jelölés Cím Tartalom aláhúzott A tömeg minősítése A tömeg befolyásolható, s ha elszabadulnak indulatai féktelen és visszataszító. félkövér A hitélet durva megsértése A kegyhelyeket világi célokra használták, a jelképeket megalázták. Nem, hiszen az alsópapság támogatása is hozzájárult a forradalom kezdeti sikereihez. c) Időpont Esemény Értelmezése 1789 nyara A papi rend csatlakozik a harmadik rend alkotta Alkotmányozó Nemzetgyűléshez. Az alsópapság lépése elősegítette az alkotmányos változásokat októbere A pénzügyi csőd megoldása érdekében kiárusítják az egyház vagyonát. Az egyház működési költségei az állam kötelességévé válnak Akadozik az egyházak működésének Ellentét alakult ki az egyház és finanszírozása. a törvényhozás között júliusa Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megalkotja az egyház világi alkotmányát. A törvényhozás beleszól az egyház felépítésébe és a hitélet gyakorlásába is. d) A papság, majd a vallásos lakosság kezd elfordulni a forradalomtól, s ezáltal a forradalomellenes erők ideológiai támaszra tesznek szert, a forradalmi csoportok egy része vallásellenes lesz feladat 1. a király és a gironde hívei ( akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. ) 2. az ügyeskedők ( akik nem képesek a március 21-ei határozat szerint igazolni megélhetési módjukat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését ) 3. akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását. 4. a régi tisztségviselők ( azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hivatalukból ) 5. a volt kiváltságosok és családtagjaik ( nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat ) Összegzés: Mindenki, akit meggyanúsítanak.

10 10 1. az ártatlanság vélelme; 2. a törvény előtti egyenlőség; 3. lelkiismereti szabadság; 4. a bűnökért csak a bűn elkövetője vonható felelősségre 5. feladat a 21. és a 22. pontok Mert a kor állama a gazdaság fejlettsége és az újraelosztás szintje miatt képtelen lett volna e terhek elviselésére. c) propagandisztikus célokból d) Az alkotmány szelleme és a jakobinusok politikai gyakorlata szöges ellentétben állt egymással. 6. feladat A) A tulajdonnal rendelkezők szilárd, alkotmányos uralma. B) Kizárni a rendszert megdönteni kész erőket (jakobinusok és királypártiak). C) Gátolni a tömegek befolyását. Terület Változások Értelmezés Egy törvénynek a két kamarán kell átmenni ez kétkamarás Törvényhozás fékezi a változtatások lehetőségét. életkor Magasabb életkor kevesebb radikális. Egyszerre ne lehessen leváltani a képviselőket, a képviselők harmadának évenkénti cseréje Választási rendszer vagyis ne lehessen gyors politikai fordulatot végrehajtani. Végrehajtó hatalom testület évenként egy cserével Ne legyen egy ember kezében túlzottan nagy hatalom, de a csere révén a törvényhozás befolyásolhassa. 6. NAPÓLEON URALMA ÉS BUKÁSA 1. feladat A törvényeket csak a kormányzat javasolhatja nyíl a konzuloktól a törvényhozáshoz javaslat felirattal. A konzulok tíz évre választhatóak, és újraválaszthatóak. c) A bírákat az első konzul nevezi ki, de nem válthatja le őket. 2. feladat A) elismerően B) a kormányzattal szemben; C) zsákmány, dicsőség; D) a harci szellem növelése Itália: valóban zsákmányt és katonai dicsőséget jelentett. Egyiptom: vereség és a sereg magára hagyása feladat Napóleon 1806-os rendelete, melyben megtiltotta az angolokkal folytatott bármilyen kereskedelmet. Nagy-Britannia ellen. c) Gazdaságilag térdre akarta kényszeríteni Nagy-Britanniát. d) A zárlat nem sok eredményt hozott, hiszen a csempészek kijátszották. e) Felosztják a világot egymás között. f) A karikatúra a franciákat mohóbbnak, így ellenszenvesebbnek mutatja be.

11 11 5. feladat Jel Cím Összefoglaló aláhúzott Franciaország minősítése Franciaország hegemón hatalom, melynek forrása az emberek és az erőforrások egyesítése. félkövér A hatalmi helyzet elemzése A hatalmi helyzet Franciaország szempontjából. Mindenki ellenség: kettő eleve, a harmadik csak közvetve. dőlt betűs Ausztria helyzetének megváltoztatása Az oroszokat Ausztria ellenségévé kell tenni, hogy az így Franciaországra szoruljon. 1. Ausztria és Nagy-Britannia; 2. Oroszország c) A francia hegemónia biztosítása vagy az ezen belül az ellenségek megosztása. d) Mint a sakktábla figurái, melyeket a francia érdekeknek megfelelően lehet feláldozni. 6. feladat Összetétel: nemzetközi sereggel támadt Oroszországra. Ok: Napóleon a meghódított, vagy szövetségre kényszerített országokat csatlakozásra kötelezte. Következmény: romlott a hadsereg harci értéke. K mostoha időjárás; T hatalmas távolságok; SZ az orosz taktika, népi ellenállás 7. feladat Cél Szempont Forrásrészlet Értelmezés segítséget és támogatást fognak nyújtani alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben Kölcsönös segítségnyújtás a forradalmi mozgalmakkal szemben. Hivatkozási alap A Szentírás azon pontjainak megfelelően Eszközök ha szükséges, fegyverrel fog fellépni Katonai beavatkozás. Elsősorban a vallást állítják szembe, mint ideológiát a forradalmi eszmékkel. családapáknak tekintik magukat : a népek ellenőrzésének, elnyomásának elfedése béke és igazság védelme : a hosszú háború utáni békevágyat, háborúellenességet kívánja kihasználni c) Ország Területi nyereség Cél és jelentőség Ausztria Lombardia, Velence Megerősíteni Ausztriát Franciaországgal és Oroszországgal szemben. Nagy-Britannia Málta, Jón-szigetek A földközi-tengeri uralom biztosítása. Oroszország Besszarábia, Finnország, Kongresszusi Lengyelország Ennyire lehetett korlátozni terjeszkedésüket. Hollandia Belgium Az ütközőállam megerősítése Franciaországgal szemben. Piemont Savoya, Genova Ütközőállam, megerősítése Franciaországgal szemben Poroszország Rajna mente, Szászország egy Poroszország erősítése Franciaországgal és része Oroszországgal szemben. d) 1. hatalmi törekvések; 2. a forradalmi és nemzeti mozgalmak visszaszorítása; 3. Oroszország túlzott megerősödésének elkerülése.

12 12 7. MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 1. feladat Terület Év A mozgalom Beavatkozó politikai jellege nagyhatalmak A beavatkozás oka Spanyolország alkotmányos Franciaország a forradalom leverése Itália 1821 alkotmányos, nemzeti Ausztria a forradalom leverése Görögország nemzeti Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország orosz hatalmi törekvések, illetve azok leszerelése, gyöngítése A periféria országaiban megkésve hatottak a francia forradalom eseményei, eszméi. c) Oszmán Birodalom meggyengülésével hatalmi űr támadt. Ezt Oroszország akarta betölteni, a többi nagyhatalom pedig megpróbálta elkerülni az orosz hegemóniát a térségben, hogy ne boruljon fel az európai hatalmi egyensúly. d) Probléma: Nem támogathatják közvéleményük miatt a törököket az oroszokkal szemben, a görögök elnyomását segítve. Megoldás: Csatlakoztak az oroszokhoz a törökök ellen, s így ők diktálták a békefeltételeket. Ezzel sikerült Oroszországot távol tartani a tengerszorosoktól. 2. feladat Törvény Tartalma Társadalmi háttere Politikai hatása A szentségtörésről Az emigránsok kártalanításáról Visszavágás a forradalom vallásellenességére Kísérlet a régi tulajdonviszonyok részleges helyreállítására Az emigránsok térnyerése. Kiélezi az ellentétek a hatalom és a társadalom zöme között. Rendszer: alkotmányos monarchia. Igazolás: miniszteri felelősség a törvényhozásnak, szabadságjogok, korlátozott királyi hatalom stb. c) Kik kerültek hatalomra: a pénzarisztokrácia. Kik nem részesültek a hatalomból: a középpolgárság és az attól alacsonyabb társadalmi rétegek. Mely jogok sérülnek: sajtószabadság. 3. feladat Forrás Forrásrészlet Értelmezés mihelyt megérkeznek a tisztek ( ) az öszszeírtak tüstént kaszákat ( ) vesznek magukhoz, elmennek Járási biztos jelentése (9.) 1831-es törvényjavaslat (10.) Börne (11.) köztulajdont képező ( ) birtok valamennyi parasztját elismerik a földek ( ) örökös tulajdonosaként ( ) igazságos kárpótlást adva a tulajdonjog iránti becsület nem engedi, hogy ezt a jogot a magánbirtokokra kiterjesszék mégsem hiszem, hogy a nép azért közömbös marad ( ) a városi polgárok nem jobbágyok, márpedig minden rajtuk múlik. A parasztok fellázadnak, de nem tartanak a nemesi származású tisztekkel. Az állami földeken élő jobbágyokat felszabadítják. A többséget jelentő magánföldesúri jobbágyokat azonban nem. Bizakodik, de nem tartja a jobbágykérdést döntőnek.

13 13 Rontott a helyzeten, bár nem ez, hanem az orosz túlerő és a nyugatiak közönye volt a bukás oka. c) Börne: A lengyelek lekötik az oroszokat, a franciák pedig megsegítik őket. Események: A lengyelek valóban lekötötték az oroszokat, de a franciák nem segítettek. Az eltérés oka: A hatalomra került pénzarisztokrácia a forradalmat lezárni és nem radikalizálni (ami a háborúval együtt járt voln akarta. 4. feladat lelkiismereti és vallásszabadság, a véleményalkotás szabadsága, az életvitel szabadsága, egyesülési jog Forrásrészlet: az önvédelem az egyetlen cél, melynek érdekében az emberiségnek kollektívan vagy egyénileg joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába. mások sérelmének a megakadályozása Értelmezés: A szabadság korlátja egyedül mások szabadságának sérthetetlensége lehet. c) Nem szabad. Forrásrészlet: nem lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert mások szerint ez lenne a bölcs, netán helyes dolog. 5. feladat Jel Cím Tartalom aláhúzott Elhatárolódás (a népuralom és a Élesen elhatárolódik a szerző a népuralomtól demokratikus elv között) és a csőcselék uralmától. Nem tartja összeegyeztethetetlennek a monarchikus félkövér elvet és a demokráciát. Sőt, úgy látja az Közeledés (a demokratikus elv és a monarchikus elv között) alkotmányos monarchia képes biztosítani igazán a demokráciát. dőlt betűs A szerző álláspontja Az állam által biztosított és szavatolt jogi egyenlőség a teljes jogú polgároknak. A népuralomtól és az abszolút monarchiától. c) Az alkotmányos monarchiát tartja ideálisnak, mert az képes megvédeni a polgárokat a túlzásoktól. d) Egyezések: A szabadság alapvető feltételének tartják a jogegyenlőséget. / Nem lehet senkit korlátozni, így a nép se korlátozza a polgárságot. Különbségek: Millel ellentétben a Staatslexikon már fontosabbnak tartja az elhatárolódást a tömegektől, mint a szabadság védelmét. Okok: A lexikon szerzője a francia forradalom tapasztalatai alapján (Németországból nézve) inkább tart a tömegektől, s menedéket keres a(z alkotmányos) monarchiákban. 6. feladat Kifejezések: testvériség, azonos vér, azonos nyelv, azonos életmód. Meghatározás: A nemzet a közös azonosságtudattal rendelkezők csoportja, akik úgy tekintenek egymásra, mint akiknek azonos a származása, nyelve és szokásrendszere. 7. feladat megtartani és javítani / lassú átmenet / óvatosság és elővigyázatosság Olyan felfogás, amely a társadalommal és a politikával kapcsolatban egyaránt elítéli a változásoktól való elzárkózást és a gyors, átgondolatlan változtatásokat. A lassú, szerves fejlődés híve, melynek során alkalom nyílik a korrekciókra, és amely minél kevesebb megrázkódtatással jár. 8.

14 14 8. AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 1. feladat Már a XVI. század végén. Kérdések Kik a kérelmezők? Milyen földeket kerítettek be? Mire használták a kérelmezők ezeket a földeket? Mi lett a folyamat következménye? Forrásrészletek telepesek és más személyek / sok most a bátor és merész kisgazda a bekeríteni szándékozott közös föld kihajthatják meghatározott számú tehenüket, borjukat és juhukat az említett földekre elnéptelenedik községünk / a kézműves városokba űz, ahol a szövőszék vagy a kovácsműhely c) Pártok toryk whigek Társadalmi csoportok vállalkozó földbirtokosok (dzsentryk) tőkés ipari vállalkozók d) Esély: nem volt esélyük Indok: Azok a rétegek ültek a parlamentben, melyek érdekeltek voltak a sérelmezet folyamatban (bekerítések dzsentrik), és a mezőgazdasággal foglalkozók ipari bérmunkássá válásában (ipari vállalkozók). 2. feladat Jellemző a tőkés bérlet és a magas színvonal, hiszen a magas bérleti díjak mellett csak így nyereséges a termelés. Vetésforgó jellemző (az ugar is beültetett). Az állattenyésztés és a földművelés kiegészítik egymást. Magas fokú a gépesítettség (vaseke, cséplőgép, répamagvető szerszám). Jó minőségű termékek. A munkásokat (cselédek) megbecsülik, jó anyagi helyzet). Jel Cím Tartalom aláhúzott A gazdaság tulajdoni és személyi Bérletről van szó, mely bérmunkásokkal dolgoztat. viszonyai félkövér A gazdálkodás módja Az ugarba kapásnövényeket vetnek (vetésforgó). félkövér Technikai színvonal Vaseke, répamagvető, cséplőgép vagyis a és aláhúzott dőlt betűs és aláhúzott A szerző viszonyulását tükröző részek korszak élvonala. Pozitívan, szinte csodálattal viszonyul a gazdasághoz stb. 3. feladat mert az ugart is bevetik (takarmánynövényekkel) a vállalkozó rétegek (nagybirtok, dzsentri, gazdag parasztok) c) ők kerítették be a földeket d) Az ugaron a legeltetés helyett megjelent a takarmánynövények termelése, így a nyomáskényszer megszűnt, hiszen az állatok jelentős részét istállóban tartották. Így lehetővé vált az egyes földterületek tulajdonoshoz kötése (tagosítás). Ezáltal fokozottan érdemessé váltak a befektetések (föld javítása trágyázással vagy alagcsövezése stb.), mivel a földterület folyamatosan a tulajdonos kezében volt. A tagosítással együtt járt a közös földek felosztása, ami a kistulajdonosok kisemmizését jelentette, de egyben ezen földterületek bekapcsolását az intenzívebb termelésbe. 4. feladat A) olcsó munkaerő; B) gyapjú; C) gyapot; D) nagy tőkék; E) a nehézipar és a közlekedés fellendülése

15 15 5. feladat pl.: az erdok kiirtása Angliában gazdag széntelepek Angliában Szén alkalmazása Angliában szivattyúzás fejlodése gazdasági fejlodés, városiasodás, kereskedelem fellendülése gozgépek fejlesztése Watt 1769 Állítás: A piac bővülését eredményezte. Részletek: A vasút segítségével nagyobb árumennyiségek mozgathatók, és új piaci területek érhetők el (nyersanyag és készárú). A vasút eszközigényeivel önmagában is fejleszti a gazdaságot. 6. feladat A vonalakat a könyv alapján jelöljük! A) magas születésszám, magas halálozás (alacsony ellátási szinten) B) javuló élelmiszer-ellátás és higiéniai viszonyok csökkenő halálozás népességrobbanás C) a gazdasági fejlődés magas gyermeklétszám születésszabályozás D) csökkenő születésszám és halálozás (növekvő jólét mellett) c) Szakasz: Malthus a II. szakaszt írta le. Eltérés: Malthus folyamatos népességövekedést prognosztizál, míg a valóságban a népességnövekedést létrehozó gazdasági folyamatok a csökkenést is előidézték. 9. AMERIKA ÉS A GYARMATI VILÁG 1. feladat Forráskiemelés politikai testületekbe tömörülünk jobb irányításunk és fennmaradásunk végett igazságos és mindenkire érvényes törvényeket, rendeleteket, alkotmányokat és hivatalokat hozunk a gyarmati közjó érdekében Értelmezés Olyan önigazgatást alakítanak ki, amelyet a polgárok egyesülése hoz létre. A polgári egyenlőség tekintetében állnak a képviselet, a törvény előtt és a hivatalviselésben. A közösség érdekében kívánják rendszerüket berendezni. a puritanizmust c) Rendkívül jelentős és pozitív szerepe volt: olyan társadalom épült ki, melyben az emberek nem másoktól, nem egy felsőbbségtől vártak segítséget és döntést, hanem maguk tettek a saját érdekükben. d) A kép a valósággal ellentétes képet sugall. Az ajándékokat hozó telepesek a kivételt jelentették, valójában a telepesek közvetlenül (harcokban) vagy közvetve (betegségek, földek elvétele) kiirtották az indiánokat.

16 16 2. feladat Szempontok Észak Dél mérsékelt klíma, az európaihoz hasonló mezőgazdaságnak megfelelő, jó kikötők, zuhatagos folyók a malmoknak Földrajzi adottságok Gazdaság Társadalom Angliához fűződő viszony farmergazdaságok az európainak megfelelő gazdálkodással, népes kikötővárosok kereskedelemmel és kibontakozó iparral farmerek tömegei, erős városi polgárság és városi munkások. nem szállít Angliába, kereskedelmi vetélytárs, vetélytárs az iparban is meleg mérsékelt klíma, már alkalmas ültetvényeknek is, kevesebb jó kikötő farmok és ültetvényes gazdálkodás, kevés város kereskedelemmel kevés farmer, ültetvény tulajdonosok, kevés kereskedőpolgár és ültetvényeken dolgozó rabszolgák Angliába szállítja az ültetvények termékeit (gyapot) és onnan vásárol iparcikkeket Változás: A kezdeti együttműködés és az Angliára való rászorultság ellentétté alakult át. Okok (Észak): A hétéves háború után a gyarmatok nem szorultak rá az angolokra, a gazdasági fejlődés következtében nőtt a konkurenciaharc. Okok (Dél): Az angolok növelni akarták befolyásukat a gyarmatokon, vámokkal, illetékekkel és monopóliumokkal pénzt akartak kiszivattyúzni innét. c) Egybekovácsolta az északiakat és délieket, az angolokkal szemben. 3. feladat Kérdések Forrásrészlet Értelmezés Mi a vita tárgya? Amerika Nagy-Britanniához fűződő ( ) kapcsolata Nagy-Britanniától? Kiegyezzenek vagy elszakadjanak Első megközelítésben a megegyezés Kikhez szól a röpirat? híveihez, azonban nyilvánvaló, Ti, akik összhangról és kibékülésről papoltak hogy azokat így nem lehetne meggyőzni, így valójában a kétkedő többségnek. Mi a szerző célja? Éppoly kevéssé tudjátok összebékíteni Britanniát és Amerikát Az ellentétek szítása, a függetlenségi harc megindítása. A vitában a mérsékelt álláspontot az angolokkal kiegyezni szándékozók képviselik, hiszen ők el akarják kerülni a fegyveres konfliktust, nem akarják kockáztatni a Brit Birodalomhoz való tartozás előnyeit. Általában elmondható, hogy megegyezésre készek. Ezzel szemben Paine egyértelműen elutasít minden vitát, érvei nem a másik fél meggyőzését szolgálják, hanem a közvélemény megnyerését egy függetlenségi mozgalom kirobbantása érdekében, s nem számol a felmerülő problémákkal. A függetlenség elnyerése után Paine álláspontja radikálisból a többségi vélemény előhírnökévé vált, s így elvesztette radikális jellegét. Természetesen ha az események ellenkező fordulatot vettek volna, Paine álláspontjának radikalizmusa csak fokozódott volna.

17 17 4. feladat Állítás Igaz Hamis Ábra Forrás Az Egyesült államok törvényhozása kétkamarás. X X X Az Egyesült Államokban egységes pénzrendszert hoztak létre. X A képviselőházba az államok számarányuknak megfelelően küldhetnek képviselőket. X X X A Szenátusba államonként azonos számú szenátor kerül. X X Az Egyesült Államokban minden felnőtt férfi szavazati joggal bír. X Pl. Az Egyesült Államokban érvényesül a hatalmi ágak megosztásának elve. X X X Pl. Az Egyesült Államok alkotmány nem tekintette polgároknak az indiánokat és a négereket. X X X Egyik sem X X Jogkör: az elnöki vétót. Megfogalmazás: Az elnök megvétózhatja a törvényhozás javaslatait, amelyek csak akkor emelkednek törvényerőre, ha a törvényhozás mindkét háza kétharmados többséggel megszavazza azt (erős halasztó vétó). c) Erős elnöki hatalom: Az elnök alkotmányos felügyelet alatt, de jelentős önállósággal vezeti a végrehajtó hatalmat (pl. vétójog, kinevezések stb.). Okok: A szövetségi államban erős központi hatalmat kívántak kialakítani (hosszú viták után) az eredményes működés érdekében. 5. feladat a bőrszín szerint tagolódott A) vagyon szerinti felosztás; B) jog szerinti felosztás; C) északon és délen; D) az Egyenlítő vidékén c) Csoport: a kreolokhoz szól. Forrásrészletek: közülünk soha senki nem volt alkirály, sem kormányzó; érsek, püspök csak ritkán / nem vagyunk sem indiánok, sem európaiak d) Nincs társadalmi átalakulás, mert az ezt szolgáló mozgalmak vagy a kreolok között, vagy ellenük robbannak ki. Nincs gazdasági fejlődés, mert a kreolok nem a gazdaságban kívántak érvényesülni, hanem csak a spanyolok pozícióit akarták megszerezni. 6. feladat Nem területet akarnak meghódítani, hanem gazdaságilag szeretnének behatolni az országba. Az ipari forradalom lehetővé tette, hogy az olcsó európai árucikkek versenyképesek legyenek Ázsia fejlett birodalmaiban is. c) Az Ázsia felé irányuló kereskedelemben már nem a nemesfémek, hanem az iparcikkek jelennek meg, vagyis megkezdődik a gazdasági behatolás. 7.

18 KÍSÉRLETEK ÉS ELMÉLETEK A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK FELOLDÁSÁRA 1. feladat az ipari munkásság megjelenése és számarányának növekedése, a középosztály megjelenése és térnyerése A) ipari fejlődés; B) bekerítések; C) tőkés mezőgazdaság; D) vállalkozások kialakulása c) A fokozódó verseny miatt a vállalkozók törekedtek az olcsó munkaerő alkalmazására. d) emberiesség, a munkásszervezetek megerősödése, a gépesítés és a hatékonyság növekedése 2. feladat A munkásság kezdeti ösztönös mozgalmai, amelyek a technikai fejlődés ellen irányultak, mivel úgy gondolták, hogy a gépek elveszik a munkájukat. 1. fázis: a varrógép megjelenése a főleg a kézi varrást végző legények megrémülnek hogy elveszítik munkájukat és nem is értenek az új, ismeretlen géphez. 2. fázis: a műhely tulajdonosa varrógépeket vásárol elbocsátások az elbocsátottak feldúlják a műhelyt, megrongálják a varrógépeket a hatalom megtorolja az akciót. 3. fázis: a varrógépek elterjedése a géppel olcsóbb lesz a ruhakészítés egyre többen vásárolják a műhely ruháit új varrógépek vásárlása új munkások alkalmazása a gépekhez (megtanulják a gép kezelését) a géprombolás helyett más mozgalmak jelennek meg. 3. feladat Tényezők: tömeg, fegyelem, szervezhetőség Okok: a nagyipari munkásság kialakulása munkásszervezetek kialakulása választójogot követeltek c). munkakörülmények javítása terén d) Pontok Értelmezés 1. általános választójogot minden férfinak A munkásság is jusson szavazati joghoz. 2. válasszák évenként újra a parlamentet A parlament jobban képviselje a választók érdekeit. A munkásszármazásúak is képesek legyenek vállalni 3. adjanak fizetést a parlament tagjainak a képviselői megbízatást. A hatalom ne tudja megfélemlíteni a választókat, a 4. vezessék be a titkos szavazást vagyonosok ne tudják megvenni a szavazatokat. Igazítsák a városiasodáshoz a választókerületeket, 5. alakítsanak egyenlő választókerületeket hogy a munkásság a számarányának megfelelően vehessen részt a választásokon. 6. legyen mindenki választható A munkások is lehessenek képviselők. 4. feladat Jelölés Cím Tartalom aláhúzott Miért nem lehet megadni az általános választójogot? hoz vezetne. A fennálló rend felforgatásához, forradalom- félkövér A választójogot akkor lehetne kiszélesíteni, ha Mikor lenne megadható az általános választójog? az alsóbb rétegek életkörülményei jelentősen javulnának. Javaslat: a választójog részleges kiterjesztése. Indoklás: biztosíték a forradalommal szemben vagyis a fejtegetésben megnevezett életkörülményeket elérőket már részesíteni kell a szavazati jogban, hogy ők ne elégedetlenkedjenek, illetve az ő akaratuk is érvényesüljön a törvényhozásban. Gondolkodásmód: liberális

19 19 c) A gazdasági fejlődésnek köszönhetően a munkásság vezető (szakmunkás) rétege már kispolgári szinten él. 5. feladat Szerzők Mit kritizál? Mit szüntetne meg? Mit vezetne be? Saint Simon a társadalom vezetését a szellem emberei és az iparosok vezetnék a társadalmat Fourier a társadalom felépítését az osztályok egymás iránti gyűlöletét szövetkezés falanga Owen a vagyoni különbségeket az egyéni érdek érvényesülését egyesülés Koruk társadalmát valamennyien rossznak tekintik (vezetése, vagyoni különbség stb.). Megoldásként új társadalmi szervezetet, az egyesüléseket ajánlják. Mindegyikük elméleteket alkotott, melyekben a számos gyakorlatiasnak tűnő elem ellenére a változások alapvetően az emberek felfogásának megváltozásán (gyűlölet, egyéni érdek stb.) múlna. Ez teszi utópikussá elgondolásaikat, a XVI. század utópistáihoz hasonlóan. 6. feladat A) rabszolgatartó B) szabadok; C) rabszolgák D) feudális E) báró (nemesség), céhmester; F) jobbágy, céhlegény G) kapitalista H) tőkés; I) proletár A történelem mozgatóereje az osztályharc. c) Az osztályharcoknak nem lehet kizárólagos szerepet tulajdonítani a történelmi változásokban. Nem az osztályharc (rabszolgafelkelések) söpörte el a rabszolgatartást és nem a jobbágyok felkelései a feudalizmust. A számos tényező között persze szerepelnek a társadalmi ellentétek is. d) demokrácia: A többség, a munkásság uralmát a kisebbség (a többi társadalmi csoport felett) valójában a munkásság nevében fellépő csoport (a párt) uralmát. osztály: A magántulajdont azonos mértékben (van, kevés, sok stb.) birtokló csoportok a társadalmon belül. e) Közös, hogy a magántulajdonon alapuló társadalom helyett valamiféle közösségi tulajdont képzelnek el. Ám az utópista szocialistáknál a változásokban döntő az emberi gondolkodás megváltozása lenne, míg Marx elengedhetetlennek tartja, hogy a magántulajdonnal nem rendelkező osztály megszerezze a hatalmat, és erőszakkal megszüntesse a magántulajdont. 11. AZ 1848-AS FORRADALMI HULLÁM 1. feladat Vállalások: biztosítja a munkához való jogot és a szervezkedéshez való jogot. Háttér: a munkásság szervezett erőként vett részt a forradalomban, így érvényesítette követeléseit. Hasonlóságok: a tömegek mozgalmai biztosították a változásokat, radikalizálták az eseményeket. Különbségek: 1848-ban a tömeg szervezettebb volt. c) Cél: a munkanélküliek foglalkoztatása. Működés: értelmetlen munkát tudtak csak végeztetni a műhelyekben. Következmények: A korszakban a munkanélküliek foglalkoztatása óriási terheket rótt az államra, amelyet csak az adók emelésével biztosíthatott. Ez a többi társadalmi csoport ellenszenvét váltotta ki. d) Belpolitikai: A polgárság meg akart szabadulni, ami felkelésekhez vezetett, s ez leállította a forradalmat. Külpolitikai: A polgárság fékezni akarta a forradalmat, hogy ne kelljen a munkásokra támaszkodnia, s ezért (1830-hoz hasonlóan) nem támogatott semmilyen európai forradalmi mozgalmat.

20 20 2. feladat Látszat: alkotmányos rendszert hozott létre. Igazolás (forrásrészletek): alkotmányos ausztriai örökös monarchiát / a birodalmi országgyűlés beleegyezése szükséges / birodalmi gyűlés Valóság: abszolutizmus. Igazolás (forrásrészletek): A császár szent és sérthetetlen és nem felelős. / A császár gyakorolja a főparancsnokságot az összes fegyveres erő fölött / A császár határoz béke és had fölött. / A császár nevezi ki és bocsátja el a minisztereket. Látszólag: föderatív berendezkedés. Valójában: Centralizált birodalom, hiszen az egyes egységeknek szinte semmi joga sincs a központi akarattal szemben. c) Nemzetiségi viszonyok: A nemzetiségek számára az egyenjogúságról és a nyelvhasználatról sok szó esik, azonban nem kapnak tartományi önállóságot. Magyarország: Megszünteti az ország korábbi különállását, leválasztja róla Erdélyt és Horvátországot, sőt kihasítja belőle a Szerb Vajdaságot. 3. feladat Jelölés Cím Tartalom aláhúzott Ausztria és a népek Föderatív Ausztriát kell létrehozni történelmi félkövér dőlt betűs A nacionalizmus megjelenésének értékelése A birodalom felosztásának gyakorlata és elvei és etnikai felosztás alapján A szerző nemzetiségi egyenrangúság elvének nevezi az új eszmét, melyet pozitívan értékel, mivel megindította a nemzeti mozgalmakat. Alapvetően az etnikai elvet érvényesíti (pl. Német-Csehország vagy Szlovákia létrehozása, melyek korábban nem léteztek). A létrejövő egységes Németországgal szemben Ausztriában látja a cseh érdekek védelmét. A föderatív Ausztrián belül pedig a cseh érdekek minél szélesebb kifejtésére törekszik (Német-Csehország és Szlováki. c) 1. Csehország esetében a történeti egység lazán egyben marad, sőt kiegészül Szlovákiával) Magyarország esetében azonban nem érvényesíti a történeti elvet. 2. Az utolsó bekezdésben Német- Csehország létét is megtagadja a medence jellegre hivatkozva, ami nyilvánvalóan csak kifogás, hiszen a birodalom más területein (pl. Kárpát-medence) ezekre nincs tekintettel. d) Az alkotmány és a tervezet közös pontja a föderális átalakítás. A föderalizmus bevezetését más-más okból pártolják: a császár a korábbi, rendi biztosítékokkal körülbástyázott (pl. magyar) különállás felszámolása, míg a Palacký a lehető legszélesebb nemzeti lét kifejtése érdekében. A fentiek mellett kapcsolatot jelent, hogy a korábban a hatalomból kiszorult népeknek (így a cseheknek) érdeke a birodalomban korábban élvezett kiváltságok eltörlése és a nemzeti egyenjogúság hangsúlyozása. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Palacký nem abszolutisztikus föderalizmusról beszél és álmodik, s így jelentős különbség van a két tervezet között.

21 21 4. feladat Országok Politikai berendezkedés A gazdaság állapota Alapvető társadalmi és politikai ellentétek Várható mozgalmak Bekövetkező mozgalmak Nagy-Britannia alkotmányos monarchia az ipari forradalom lezajlott tőkések és munkások munkásmegmozdulások chartista demonstráció Franciaország alkotmányos monarchia ipari forradalom kibontakozása közép- és nagypolgárság, tőkések és munkások polgári forradalom, munkásfelkelés polgári forradalom és munkásfelkelés Németország alkotmányos és abszolutista rendszerek az ipari forradalom kezdete polgárság és abszolutizmus, a nemzeti egység hiánya tőkések és munkások polgári forradalmak, nemzeti mozgalommal egybefonódva, munkásfelkelés polgári forradalmak, nemzeti mozgalommal egybefonódva, munkásfelkelés Itália abszolutizmus az ipari forradalom kezdete polgárság és abszolutizmus a nemzeti egység hiánya polgári forradalmak, nemzeti mozgalommal egybefonódva polgári forradalmak, nemzeti mozgalommal egybefonódva Magyarország korlátozott rendi monarchia elő-ipari forradalom, agrárgazdaság idegen abszolutizmus és nemzeti egységet teremtő polgárosuló nemesség polgári forradalommal összefonódó nemzeti mozgalom polgári forradalommal öszszefonódó nemzeti mozgalom Oroszország despotizmus agrárgazdaság nemesség és jobbágyság nem várható mozgalom nem következett be mozgalom A polgárosodás már megindult, a nemesség nemzeti egységet tudott teremteni a parasztsággal, ugyanakkor az új társadalmi ellentét az ipar elmaradottsága miatt még nem jelentkezett. c) Fejletlensége révén a többi nagyhatalommal szemben az európai forradalmi mozgalmak nem érintették, így a despotikus rendszer meg tudta őrizni erejét. 5. TÉRKÉPES FELADATOK 5/3. feladat A jelenségnek több oka van ben ott nem voltak parasztfelkelések, ahol a viszonyok különböző okok (etnikai, rendi, gazdasági) miatt nem voltak kiélezettek. Természetszerűleg ezeken a vidékeken a katolicizmus is erősebb volt, így az esküt nem tett papok aránya magas s az 1793-as felkelése is itt robbantak ki. Ezek okai ugyanis a vallási sérelmek és a parasztok elleni fellépések voltak.

22 22 AZ ALKOTMÁNYOSSÁG JELLEMZŐI ÉS MÓDOZATAI A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK KORÁBAN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat A) bírói hatalom; B) törvényhozói hatalom; C) végrehajtó hatalom D) kölcsönös ellenőrzés E) felelősség F) közvetlen vagy közvetett G) életkor, nem, vagyon, műveltség (alapján megállapított cenzus) H) pl. A hatalmi ágak megosztása A kétkamarás rendszerrel tompítani, fékezni lehet a választók akaratának közvetlen érvényesülését (pl. ilyen volt a direktórium rendszere Franciaországban). Szövetségi állam esetén a kétkamarás rendszerben egyensúlyba lehet hozni a kis és a nagy tagállamok erőviszonyait (pl. a USA alkotmány. c) A választójog területén történt változás a választójog lassan bővült (a cenzus csökkent). d) A társadalmi átalakulás (a középosztály megerősödése) és a gazdaság fejlődése (életkörülmények javulása, így a társadalmi ellentétek tompulás. 2. feladat Rendszerek XIX. századi angol modell Államforma alkotmányos monarchia A végrehajtó hatalom irányítója A törvényhozás felépítése A választások módja miniszterelnök kétkamarás közvetlen 1787-es amerikai köztársaság köztársasági elnök kétkamarás 1791-es francia alkotmányos monarchia közvetett és közvetlen király egykamrás közvetett 1795-ös francia köztársaság Direktórium kétkamarás közvetett 1799-es francia 1830-as francia olmützi alkotmány diktatórikus köztársaság alkotmányos monarchia abszolút monarchia első konzul három kamarás közvetett miniszterelnök kétkamarás közvetlen császár kétkamarás közvetett és közvetlen Cenzus nemi, vagyoni és műveltségi nemi nemi, vagyoni és műveltségi nemi, vagyoni és műveltségi nemi, vagyoni és műveltségi nemi, vagyoni és műveltségi nemi, vagyoni és műveltségi 1. Igaz Példa: Napóleon konzulátusa, illetve Ferencz József olmützi alkotmánya. 2. Igaz Példa: a direktórium korszaka. 3. Hamis Példa: a monarchikus berendezkedés is lehetett demokratikus (Nagy-Britanni és köztársasági is diktatórikus (konzulátus, jakobinus köztársaság).

23 23 3. feladat Évek Korszakok abszolutizmus kora alkotmányos monarchia köztársaság császárság restaurációs monarchia alkotmányos monarchia Törvényhozó hatalom abszolút uralkodó Alkotmányozó Nemzetgyűlés Törvényhozó Nemzetgyűlés Konvent Ötszázak Tanácsa és Vének Tanácsa Államtanács Törvényhozás Törvényhozás Végrehajtó hatalom Szemben álló politikai erők Városi tömegek támogatása az abszolút uralkodó - kormánya abszolút hatalom rendek rendek alkotmányos uralkodó kormánya királypártiak alkotmányos monarchisták radikálisok alkotmányos monarchisták girondiak radikálisok girondiak a Konvent bizottságai girondiak jakobinusok jakobinusok Direktórium első konzul császár abszolút uralkodó kormánya alkotmányos uralkodó kormánya köztársaság Törvényhozás kormány királypártiak girondi jellegű csoport jakobinusok királypártiak alkotmányos ellenzék alkotmányos monarchisták köztársaságiak polgári csoportok szocialisták köztársaságiak szocialisták