Az új magyar választási rendszer

Átírás

1 Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr

2 a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés, amelyben az egyének a döntés hatalmát a nép szavazatáért folytatott versengő küzdelem eszközei révén szerzik meg." Joseph Schumpeter

3

4 A választási rendszer funkciói Demokrácia képviseleti funkció Hatékonyság kormányalakítási funkció

5 A választási rendszerek főbb típusai Többségi rendszerek (vö. UK) egyéni kerületek, többségi elvek Listás/arányos rendszerek (NL, Be) kerületek nagysága, elosztási formula, küszöb Vegyes rendszerek (D, HU)

6 Választójog jogforrásai Alaptörvény B. cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

7 Választójog jogforrásai Alaptörvény XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők [ ] választásán választó és választható legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, választhatóságot további feltételekhez kötheti. (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. [ ]

8 Választójog jogforrásai Alaptörvény 2. cikk (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. (3) Az országgyűlési képviselők általános választását az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

9 Választójog jogforrásai évi CCIII. tv. az országgyűlési képviselők választásáról (Vjt.) évi XXXVI. tv. a választási eljárásról (Ve.) korábban: évi XXXIV. tv évi C. törvény 2/1990. (I. 11.) MT rend. vö.: 193/2010. (XII. 8.) AB határozat

10 Választási rendszer átalakításának indokai Kisebb parlamentet! Egyenlő választókerületeket! A kisebbségeket bevonni a képviseletbe! Egyéb alkotmányos követelmények érvényesítése Olcsóbb, hatékonyabb választásokat! A nemzetfogalom közjogiasítása külhoniak politikai nemzethez közelítése

11 Választási alapelvek általános (politikai közösség) Alaptörvény XXIII. cikk Nagykorú magyar állampolgárok: aktív-passzív Kivételek: akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt Közügyektől eltiltás (Btk ), A választójogból való kizárás belátási képesség korlátozottsága miatt (Ve.9/A. ) nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőelj.ban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti (Vjt. 2. ) Lakóhelyhez köthető a v.jog vagy annak teljessége Alaptv. XXIII. cikk (4) Külföldön szavazás: 3/1990. (III.4.) AB hat.

12 Választási alapelvek - egyenlő Mindenki ugyanannyi szavazattal bírjon és ugyanannyit érjen a szavazata választókerületek nagysága 22/2005. (VI. 17.) AB hat., 193/2010. (XII. 8.) AB hat. gerrymandering, választási földrajz Vjt. 4. (4) bek. Mo-i lakóhely nélküli magyar állampolgárok csak 1 szavazat Vö. Alaptv. XXIII. cikk (4) bek.

13 Választási alapelvek titkos, közvetlen, szabad Titkos szavazás szavazó és szavazat tartalma ne legyen összeköthető Külföldön szavazás (32/2004. (IX.14.) AB hat.) Levélben v. elektronikus úton szavazás (?) Közvetlen szavazás közvetlenül a jelöltre Listás szavazatok Szabad akarat-elhatározáson alapul (Vjt. 2. (1) bek.)

14 A választókerületi rendszer Országgyűlési képviselők száma 199 Egyéni választókerületből 106 Országos listáról 93 Egyéni kerületek (Vjt. 4. ) 1 mandátumos kerületek Kialakítás elvei: egyenlőség Törvényi szabályozási szint - Vjt sz. melléklet

15 Egyéni választókerületi mandátum Jelöltállítás Párt jelöltje v független 500 ajánlás (aláírás, több jelöltet is lehet ajánlani) Érvényességi (részvételi) küszöb nincs Eredményesség: relatív többség (first-past-the-post) Mo-i lakóhellyel nem rendelkező nem szavaz evk-i jelöltre! Időközi választás, ha nincs jelölt, vagy nincs relatív többség a megválasztott képviselő megbízatása megszűnik

16 A régi egyéni választókerületek (2006)

17 Új egyéni választókerületek (2011)

18 Országos listás mandátumok 1 Listaállítás Párt v országos nemzetiségi önkormányzat Párt: min 9 megyében és a főv., min 27 evk jelöltet állított Nemzetiség: névjegyzékben nemz.-ként szereplők 1%, max párt (nemz. ök) csak 1 lista; kötött lista Közös lista: csak pártok esetében közös evk jelöltek alapján Szavazás Nemzetiségiként névjegyzékben szereplő nemzetiségi listára Parlamenti küszöb 5% - a listákra leadott összes érvényes szavazathoz viszonyítva Alkotmányossága: 3/1991. (II.7.) AB hat. Töredékszavazatok evk vesztesre leadott, ill. a győztes fölös szavazatai

19 Országos listás mandátumok 2 Pártlistára jutó szavazatok (orsz lista + töredékszav.) Összes pártlistás szavazat Összes országos listás szavazat ( X ) (pártlistás+nemz-i listás) Kedvezményes kvóta: X / 93 / 4 nemzetiségi lista, 1 mandátumot kaphat kedvezményesen Mandátumok kiosztása: d Hondt rendszerben Táblázattal Sorszám jelentősége Evk-ban mandátumot szerzett jelölt törlése Betöltetlen mandátum, ha nincs elég jelölt a listán Mandátum megszűnése: listaállító nevezi meg az utódot Nemzetiségi szószóló mandátumot nem szerző nemz-i lista vezetője

20 Kérdések és szabályozási feladatok Külképviseleten szavazás (Mo-i lakóhellyel rendelkezők) miért nem szavazhat levélben? Mo-i lakóhellyel nem rendelkezők szavazása Levélben szavazás egyenlő választójog Előzetes regisztráció külföldiek nemzetiségek (elesik a pártlistától!)

21 Következmények Arányos vagy aránytalan képviselet? 2/3 elérése? Átrajzolt kerületek Nemzetiségek helyzete a parlamentben? Külhoniak voksai