Az új parlamenti választókerületi beosztás és a politikai semlegesség elve

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az új parlamenti választókerületi beosztás és a politikai semlegesség elve"

Borbála Hegedüsné
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az új parlamenti választókerületi beosztás és a politikai semlegesség elve Bor Alexander, Tóka Gábor Ka roli Ga spa r Reforma tus Egyetem, Budapest

2 1. rész Bevezetés

3 A 2011-es választókerületi reform motivációi Technikai Politikai igazságosság Jogi kényszer Gerrymandering?

4 Gerrymandering Erkölcsileg elítélt demokratikus elvekbe ütköző Jogilag közvetlenül megfoghatatlan közvetve korlátozni próbált (alapelvek) m/watch?v=bh4qajdu Occ

5 Passzív választási geometria MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 5

6 MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 6

7 Mi változott 2011-ben? Az egyéni választókerületek fontossága nőtt Választókerületi határok meghúzásának törvényi szabályozása erősödött (nem eléggé) A korábban működő informális garanciális elemeket egyoldalúan érvénytelenítették Az aktív/passzív választási geometria lehetősége szűkűlt, a gerrymanderingre utaló jelek erősödtek

8 Választókerületi beosztás ideálja és realitása A Velencei Bizottság Választási kódexének ajánlásai Mandátumok egyenlő elosztása Meghatározott kritérium szerint Különbség : max 15%, de inkább 10% 10 évente újraosztás Parlament független, nyilvános bizottság ajánlását fogadja el Bíróságnál meg lehet fellebbezni CCIII. tv. A választókerületi határokról Minden EVK-ban egy országgyûlési képviselõ a választásra jogosultak száma közel azonos legyen Különbség :15% belefér, 20% intézkedés Újraosztás csak 20% feletti különbségnél Független bizottság nincs, parlament dönt Csak alkotmánybírósági kontroll

9 Összességében a CCIII. törvény 6-ból 4 pontban nem tesz eleget a Velencei Bizottság ajánlásának Komoly hiányosságok a mandátumok elosztásának és határok meghúzásának módjáról és felelősségéről (Ki? Mi alapján?) Ezáltal indokolatlanul nagy teret enged a aktív és passzív választási geometria számára

10 Mandátumok megyék közötti kiosztása.nem igazságtalan, de az algoritmusa ismeretlen/önkényes

11 Indokolatlan különbségek a megyéken belüli kerületnagyságokban

12 Van-e Gerrymandering? Helyi sajátosságok Nagy mozgástér a malapportionment tekintetében 2011-ben is erős bizonytalanság a sikeres gerrymanderinghez szükséges információkkal kapcsolatban (kik lesznek a versenytársak, mennyi szavazatra számíthatnak?) A kisebb megyékben nagyon szerény játéktér a gerrymanderinghez Párton belüli nyomás arra, hogy az egyes képviselők által fontosnak tartott idioszinkratikus megfontolások beépüljenek a választókerületek térképébe MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 12

13 Van-e Gerrymandering? - Legkézenfekvőbb taktikák Kisebb választókerületek kialakítása ott, ahol a Fidesz-KDNP várhatólag jobb esélyekkel indul Nagy, körzetek létrehozása ott, ahol a Fidesz- KDNP várhatólag rosszabb esélyekkel indul A HH elemzése viszont inkább a klasszikus packing/cracking jeleit hangsúlyozza MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 13

14 2. rész A kerületaránytalanságok összefüggése a kerületek politikai szinezetével MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 14

15 A Lineáris korrelációk a Fidesz előnyét mutatják MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 15

16 melynek hatását tovább erősítik a választási hajlandóságbeli különbségek MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 16

17 Megyei szinten ugyanakkor az összefüggés nem szisztematikus MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 17

18 Fontosabb a 106-os szám és a megyék közötti elosztás ismeretlen algoritmusa MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 18

19 Rajzfilm MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 19

20 Összefoglaló a mandátumok számának hatásáról MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 20

21 3.rész A kerületek politikai szinezetének hígítása/sűrítése MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 21

22 Gerrymandering MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 22

23 MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 23

24 4. rész A választókerületi beosztás hatásának szimulációja MPTT vándorgyűlés 2012 Veszprém 24

25 Szimuláció A LEGJOBB ESZKÖZÜNK A KÖZELJÖVŐBEN VÁRHATÓ SZAVAZATMEGOSZLÁSOK BECSLÉSÉRE AZ, HA KORÁBBI VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ALAPJÁN VISZONYLAG REALISZTIKUS TERÜLETI MEGOSZLÁSOKAT ARRA AZ ESETRE, HA AZ ORSZÁGOS SZAVAZATARÁNYOK KÜLÖNFÉLE EDDIG SOHA NEM LÁTOTT MÓDOKON ALAKULNÁNAK A HÁROM LEGNAGYOBB PÁRT KÖZÖTT. MIHELYST GENERÁLTUNK EGY A SZAVAZATOK MEGOSZLÁSÁRA VONATKOZÓ FORGATÓKÖNYVET, TRIVIÁLIS KISZÁMOLNI AZ EHHEZ TARTOZÓ OEVK MANDÁTUMMEGOSZLÁST MIND A 106 MIND A 176 KERÜLETRE, ÉS A KETTŐ KÜLÖNBSÉGE MUTATJA A VÁLASZTÓKERÜLETI REFORM VÁRHATÓ HATÁSÁT (EGY ADOTT ORSZÁGOS SZAVAZATARÁNY MELLETT). PÁR EZER SZIMULÁCIÓ ALAPJÁN EZ JÖN KI.

26 AZ MSZP ORSZÁGOSAN 3-SZOR ANNYI SZAVAZATOT SZEREZ, MINT AZ SZDSZ/JOBBIK

27 AZ MSZP ÉS AZ SZDSZ/JOBBIK ORSZÁGOSAN UGYANANNYI SZAVAZATOT SZEREZ

28 AZ MSZP ORSZÁGOSAN HARMADANNYI SZAVAZATOT SZEREZ, MINT AZ SZDSZ/JOBBIK

Hasonló dokumentumok

Újrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után

Újrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után Vida György egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék