PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

Átírás

1 A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre

2 - Amennyiben napjainkból visszanézve azért akarjuk a fürkészni a korábbi parlamenti választásokat, hogy milyen előzményei vannak a mai politikai tagoltságnak, akkor mindenképpen választani kell egy kiindulási időpontot: - Az 1939-es évet célszerű kiindulási időpontnak választani, mert: - az ország minden településén azonos feltételek mellett lehetett pártlistára szavazni, illetve - a választások mindenütt titkosan zajlottak (azaz megszűnt a korábban alkalmazott antidemokratikus nyílt szavazás intézménye) (de: különféle korrektívumok (pl. választási kaució, cenzusok szigorítása) beépítése miatt a parlamenti váltógazdálkodás továbbra sem volt tétje a választásnak) (Mivel a pártok támogatottságának időbeli és térbeli változásait vizsgálom, a vizsgálat alapját a pártlistákra leadott szavazatok jelentik.)

3 - Annak érdekében, hogy az összes vizsgált választás eredménye egymással teljességgel összehasonlítható legyen, minden választás esetében Tolna megye mai településhálózata alapján végeztem el az elemzéseket. - Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a választások 3 eltérő történelmi környezetben zajlottak: - Horthy-rendszer, és 1947 közötti korlátozott demokrácia időszaka, utáni demokrácia korszaka -Kérdések: - A választói magatartás, a politikai értékválasztás Tolna megyében rendelkezik-e történeti kontinuitással? - Lehatárolhatók-e stabilan valamely politikai irányzathoz köthető térségek Tolna megyén belül?

4 1939 Tolna megyében csak két párt állított listát! MÉP: 65,2% (országosan: 48,2%) FKGP: 34,8% (országosan: 15,5%) A MÉP és az FKGP választási eredménykülönbsége

5 MKP Tolna megye 10, Az első helyen végzett pártok 1945-ben: Magyarország 16,96 SZDP 12,19 17,41 FKGP NPP 65,54 10,27 57,03 6,87 - A települések 87%- ában az FKGP nyert. -14 település emelkedik ki a sötétzöld térképről. A völgységi járásban pl.: Bonyhádvarasd, Kakasd, Kismányok A dombóvári járásban Lápafő - Szekszárd: 79,2% FKGP (!)

6 -1947-re nyilvánvalóvá vált, hogy a 2 éve létrejött korlátozott polgári demokrácia nem tartható fenn - 10 párt indult MKP SZDP Tolna megye 18,33 13, Magyarország 22,25 14,86 B o n y h á d FKGP NPP 27,53 13,30 15,34 8,28 1 % össz. 72,5 60,7 DNP MFP 17,77 6,62 16,50 13,43 A koalíció sikere a települések számát tekintve is elvitathatatlan.

7 - Szabad és demokratikus választás 1990-ben Az első helyen végzett pártok MDF: 19,9% (24,7%) SZDSZ: 18,6% (21,4%) KDNP: 13,5% (6,5%) FKGP: 12,9% (11,7%) Fidesz: 9,7% (8,9%) MSZP: 9% (10,9%) ASZ: 4,2% (3,1%) Kismányok, Závod, Aparhant, Tevel (KDNP) Nak, Jágónak (ASZ)

8 Gyökeres fordulat 1994-ben - Ugyanaz a 6 párt került be a parlamentbe mint 4 éve - Megyei sajátosságok: KDNP országos átlagnál jobb eredménye! (8,88%- 7,03%) Bonyhádtól Ny-ra fekvő völgységi településeken - ASZ: Lápafő, Jágónak Az első helyen végzett pártok - SZDSZ: 24,02% Szekszárdon (megyei átlag 18,07%, országos: 19,7%)

9 Választás 1998-ban TM. MO. MSZP: 33% (32,3%) Fidesz: 29,6% (28,2%) FKGP: 13,7% (13,8%) - Fidesz: Bonyhád és környéke, Völgység! - A parlamentbe be nem került KDNP (4,3%) több völgységi településen ért el 10% feletti eredményt Az első helyen végzett pártok - SZDSZ: Szekszárdon 9,9% (m.: 6,7%, o.: 7,9%)

10 A 2002-ben megtartott választáson három lista lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt: - Fidesz + MDF: 44,2% (o.: 41,07%) - MSZP: 41,01% (o.: 42,05%) - SZDSZ: 5,05% (o.: 5,57%) (Szekszárdon 8,96%!) - A választási eredmények területi különbségeinek vizsgálatakor jól használható a klaszteranalízis módszere. E módszer segítségével az egymáshoz közel álló eredményeket egy matematikai eljárás segítségével csoportosítjuk egy általunk meghatározott számú csoportba (klaszterbe).

11 A választási eredmények klaszterei (2002): sorszám jellemző települések száma települések súlya Fidesz+MDF MSZP SZDSZ MIÉP 1. erős MSZP 48 44,45 42,72 43,99 4,19 3,52 2. igen erős MSZP 6 5,55 34,12 56,71 2,67 1,48 3. erős Fidesz +MDF és MIÉP 36 33,34 49,21 36,66 3,43 4,33 4. igen erős Fidesz+ MDF 18 16,66 63,09 26,31 2,52 3,54 összes/átlag ,17 41,01 5,05 3,93

12 A választási eredmények klaszterei (2002)

13 A választási eredmények klaszterei (2006)

14 2006-ban 4 pártlista lépte át az 5%-os küszöböt: - Fidesz + KDNP: 46,6% (o.: 42%) MSZP: 40,5% (o.: 43,2%) - SZDSZ: 4,6% (o.: 6,5%) (Szekszárdon: 7,5%) MDF: 5,9% (o.: 5,04%) sorszám jellemző települések száma települések súlya Fidesz + KDNP MSZP MDF SZDSZ 1. igen erős Fidesz + KDNP 19 17,59 63,59 25,97 5,94 2,24 2. erős MSZP és MDF 34 31,48 45,63 42,26 6,04 3,84 3. erős Fidesz + KDNP 32 29,63 53,75 35,71 5,38 2,54 4. erős MSZP 23 21,30 38,30 52,73 4,46 2,84 összes/átlag ,62 40,50 5,96 4,59 A választási eredmények klaszterei (2002)

15 Összességében milyen választásföldrajzi sajátosságok jellemzik Tolna megyét a bemutatott időszakban? 1, Több esetben az országos tendenciától eltérő sajátosságokkal találkoztunk: - Nemcsak az 1939-es, hanem a rákövetkező választásokra is igaz volt az FKGP (és a másik agrárpárt, az NPP) országos átlagot felülmúló támogatottsága (a megye mezőgazdasági jellege + számottevő ipar hiánya miatt) - A munkáspártok már 1945-ben és 1947-ben is alacsonyabb reprezentációval rendelkeztek az országosan elért eredményhez képest. A rendszerváltás utáni időszakra is jellemző maradt a baloldali pártok országos átlagnál alacsonyabb támogatottsága.

16 - Tolna megyei sajátosság a politikai katolicizmus országos átlagot meghaladó támogatottsága is (1947-ben DNP, majd 1990 és 1998 között KDNP). 2, A területi eltéréseket tekintve megállapítható, hogy vannak stabil politikai mintázattal rendelkező térségek a megyén belül: - Völgység területe: 1945-ben és 1947-ben a Nemzeti Parasztpárt volt a legtámogatottabb. A rendszerváltás utáni időszak első felében a politikai katolicizmus (KDNP) magas támogatottsága volt a jellemző, majd a KDNP helyét a Fidesz vette át, s a legutóbbi két választáson igen magas Fidesz támogatottság volt jellemző a térségre.

17 - A Dombóvár és Tamási közötti sávban 1994 óta viszont jellemzően az MSZP támogatottsága a magas. - Stabilnak mondható a megyeszékhelyen a megyei átlagnál magasabb, de országos viszonylatban sem alacsony liberális párti támogatottság. - A megye többi része nem rendelkezik hasonlóan stabilnak mondható politikai mintázattal. - A szavazatokban megnyilvánuló politikai értékválasztást sok tényező befolyásolja. Ezek közül csak az egyik a történeti kontinuitás, ami Tolna megye esetében nem határozza meg alapvetően a választási magatartás területi eloszlását. A téma kutatása nem tekinthető lezártnak, további kutatások szükségesek az előbbiekben közölt megállapítások árnyalásához.