A magyar politikai rendszer 11/12/2011. Az alkotmánybíróság

Átírás

1 Az alkotmánybíróság

2 Fontos Politika, politika, politika!

3 Főbb témakörök 1. modellek 2. megalakulása 3. jogköre 4. politikai szerepe 5. a politika eljogiasítása

4 Az európai és amerikai alkotmánybírósági modell összehasonlítása kapcsolata a bírói szervezettel amerikai a bírói szervezet része európai elkülönült a bírói szervezettől rendszer jellege decentralizált: valamennyi bíróság centralizált: csak az alkotmánybíróság normakontroll jellege konkrét normakontroll absztrakt normakontroll döntés hatálya politikai jelleg ügyben résztvevő felek (de precedens ) politikai kérdések doktrínája általános erős, hibrid jelleg (politikai-jogi)

5 Az Alkotmánybíróság létrejötte a nyolcvanas évek középen a parlament már felállított egy 15 tagú Alkotmányjogi Tanácsot, amely parlamenti bizottságként működött ugyan, de elmozdulást jelentett az alkotmánybíráskodás irányába. A Tanács felfüggeszthette az alkotmánnyal ellentétes rendelkezések végrehajtását. a demokratikus rendszerváltást jellemző liberális hegemónia és domináns jogállami szemléletmód következtében az új közjogi intézményrendszer egyik súlyponti intézményévé vált

6 1989-ben az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában döntött a parlament a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás 1989 októberében módosította az Országgyűlés az Alkotmányt és fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket Székhely: Esztergom (új trv: Budapest)

7 Megalakulása Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvényről október 19-én határozott a parlament 1989 novemberben megválasztották az első öt bírát az Alkotmánybíróság január 1-én kezdte meg működését Új törvény: évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

8

9

10 Az Alkotmánybíróság jogköre hatáskör indítványozó lehet Már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata 2012: nemzetközi szerződés alkotmányosságának vizsgálata, annak megkötése előtt! köztársasági elnök (törvény: alkotmányossági vétó; nemzetközi szerződés) kormány (nemzetközi szerződés) parlament (házszabály, nemzetközi szerződés) (1998-ig 50 parlamenti képviselő is kérhette) 2012: parlament is! (a törvény kezdeményezője, a kormány vagy az Országgyűlés elnökének javaslatára maga az Országgyűlés is kezdeményezheti)

11 hatáskör Jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata indítványozó lehet 2012 előtt: bárki ( actio popularis ) 2012: kormány, képviselők egynegyede, ombudsman Mi lesz a régiekkel? Salamon László (expozé): A törvényjavaslat a folyamatban levő actio popularis eljárások törvény erejénél fogva történő megszűnését javasolja az új jogi rendezés hatálybalépésének, azaz január 1-jének az időpontjával. Az elbírálásra váró mintegy 1600 ügy ilyenkénti lezárását - miként azt az Alkotmánybíróság elnöke bizottságunk előtt kifejtette - mindenképpen indokolja az új szabályozás hatálybalépése után előálló hatáskörhiány. Ugyanakkor a törvényjavaslat lehetővé teszi ezeknek az ügyeknek alkotmányjogi panasszá konvertálását konkrét érintettség esetén. Répássy Róbert: Nekem az az állításom, majd ezt az idő igazolja, hogy ez a bizonyos hatáskörszűkítés a gyakorlatban nem működik, nem jelent valódi szűkítést. Amennyiben az Alkotmánybíróság akarja, akkor úgy értelmezheti az adótörvényeket, hogy joga van felülbírálni. (AB-trv vitában) 2010: A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. 2012: mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja!!! Paczolay Péter: a hatáskör korlátozása pénzügyi tárgyú törvények esetében természetesen nem része ennek az egyensúlynak, hanem továbbra is tátongó lyuk az alkotmányvédelemben

12 hatáskör Jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása 2012: bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja indítványozó lehet az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely (2012: ¼) országgyűlési képviselő köztársasági elnök kormány Állami Számvevőszék elnöke Kúria elnöke legfőbb ügyész ombudsman az AB hivatalból is eljárhat Bárki 2011: alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

13 hatáskör Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése indítványozó lehet bárki az AB hivatalból is eljárhat 2011: nem önálló pont 46. (1) Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére. Állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése (Önk: kikerül!) azok a szervek indítványozhatják, amelyek között a hatásköri összeütközés felmerült

14 hatáskör indítványozó lehet Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése parlament vagy annak állandó bizottsága köztársasági elnök kormány Állami Számvevőszék elnöke Legfelsőbb Bíróság elnöke legfőbb ügyész ombudsman Eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal (például a köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítása, véleménynyilvánítás a helyi képviselő-testület feloszlatása előtt)

15 Az Alkotmánybíróság politikai szerepe hatásköre nem általában és minden tekintetben, hanem elsősorban politikai téren széles nemzetközi összehasonlításban is széles az indítványozók köre (2012: itt változás), aminek következtében szinte minden, más intézményi körben megoldatlan konfliktusból Alkotmánybírósághoz intézett beadvány válhat azaz a politikai folyamat részesévé, szereplőjévé válik

16 Az alkotmánybírák szelekciója a 45. életévüket betöltött, jogi végzettségű jelöltek kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok vagy legalább húszévi gyakorlattal rendelkező elismert szakemberek (bírák, ügyészek, ügyvédek) nem választható meg: megelőző négy éven belül a kormány tagja vagy valamelyik párt alkalmazottja volt, illetve vezető államigazgatási tisztséget töltött be (parlamenti képviselő: IGEN) a megválasztásához a képviselők legalább kétharmadának a szavazata szükséges 9 év, egyszer újraválasztható, felső kor: 70 év 2012: 12 év, nem újraválasztható

17 Jelölési szabály 2010 előtt: a parlament által felállított a pártfrakciók egy-egy képviselőjéből álló jelölő bizottság tesz javaslatot 2010-től: a frakciók által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot ( a képviselő-csoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve ez az AB törvényben már nincs benne)

18 Addig marad... Ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagját a 8. (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem választja meg, az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik. Ha az Alkotmánybíróság több tagjának szűnik meg egyidejűleg a megbízatása, mint ahány tagot az Országgyűlés a határidőig választ, az életkorban fiatalabb tag megbízatása hosszabbodik meg. (AB-trv.)

19 Az Alkotmánybíróság elnökei Választás éve Megválasztott elnök 1990 Sólyom László 1993 Sólyom László 1996 Sólyom László 1998 Németh János 2001 Németh János 2003 Holló András 2005 Bihari Mihály 2008 Paczolay Péter július 4. (parlament) Paczolay Péter (2015-ig!)

20 Az alkotmánybírák 1989: : : testület létszáma 11 fő : késlekedés, sikertelen szavazások gyakorlat: többes-páros jelölés, kompromisszum : három hiányzó tag 2010: teljes létszám (de Trócsányi távozik) 2011: 15 főre emelés, 5 új bíró

21 Bíró (szül.év) Megbízatás betöltése Karrierút Korábbi párttagság Párttámogatás a jelöléskor* A magyar politikai rendszer Támogató szavazatok száma Ádám Antal (1930) egyetemitudományos Kilényi Géza (1936) ügyészségitudományos- - politikai*** n. a.** MSZP 308 MSZMP MSZP 293 Solt Pál (1937) bírósági n. a. független Sólyom László (1942) egyetemitudományos MDF EKA 297 Zlinszky János ügyvédi-egyetemi KDNP EKA 298 (1928) Lábady Tamás (1944) bírói- tudományos nem volt ++ konszenzus Schmidt Péter (1926) egyetemitudományos MSZMP konszenzus Tersztyánszky Ödön (1929) bírósági nem volt konszenzus Vörös Imre (1944) tudományos nem volt konszenzus Herczegh Géza (1928) egyetemitudományos n. a. konszenzus Szabó András (1928) egyetemitudományos n. a. konszenzus

22 Holló András (1943) A magyar politikai rendszer Bagi István (1942) Németh János (1933) Erdei Árpád (1939) Kiss László (1951) Harmathy Attila (1937) Czúcz Ottó (1946) Strausz János (1934) MSZMP MSZP MSZP-SZDSZ ügyvédi n. a. hatpárti konszenzus 284 egyetemi-tudományos nem volt hétpárti konszenzus 304 egyetemi-tudományos n. a. jobboldali ellenzék 265 egyetemi-tudományos MSZMP MSZP MSZP-SZDSZ egyetemi-tudományos n.a. konszenzus 344 egyetemi-tudományos n.a. MSZP 344 bírósági nem volt FKGP-Fidesz-MDF (70) Bihari Mihály (1943) egyetemi-tudományos- politikai**** MSZMP MSZP Fidesz-KDNP (70) Kukorelli István (1952) Tersztyánszky Ödönné Vasadi Éva (1936) Bragyova András (1950) Kovács Péter (1959) Balogh Elemér (1958) egyetemi-tudományos nem volt hatpárti konszenzus 307 jogtanácsosi nem volt Fidesz-MDF-FKGP 287 egyetemi-tudományos n.a. MSZP-SZDSZ egyetemi-tudományos n.a. Fidesz egyetemi-tudományos n.a. Fidesz Paczolay Péter (1956) Trócsányi László (1956) ügyészségi / egyetemitudományos egyetemi-tudományoshivatali***** ügyvédi / egyetemi-tudományos n.a. konszenzus n.a. Fidesz 339 Lenkovics Barnabás (1950) egyetemitudományos/ ombudsman n.a. Fidesz Lévay Miklós (1954) egyetemitudományos n.a. MSZP-SZDSZ Stumpf István (1957) politikai-tudományos MSZMP Fidesz-KDNP

23 2011. szeptember 1-től (12 évre) Balsai István (1947) 2017-ben 70 éves Dienes-Ohm Egon (1945) 2015-ben 70 éves Szalay Péter (1960) Pokol Béla (1950) 2020-ban 70 éves Szívós Mária (1949) 2019-ben 70 éves

24 Az alkotmánybírák szerepfelfogása: aktivizmus Az Alkotmánybíróság ezzel szemben kizárólag alkotmányjogi érvekkel alapozhatja meg döntését. Különösen nem érheti be az általában alkalmazott kriminológiai érveléssel, hogy ti. a halálbüntetés hatékonysága a bűnmegelőzés szempontjából nem bizonyítható. Nem köti az Alkotmánybíróságot a törvényhozó szándéka, hiszen a Büntető törvénykönyv alkotmányosságát felülvizsgálhatja, az Alkotmányt pedig értelmezheti. Az Alkotmánybíróság döntése végleges. Nem köti az Alkotmánybíróságot sem a többségi akarat, sem a közvélemény. Nem köti egyetlen erkölcsi, vagy tudományos irányzat sem. Az Alkotmánybíróságnak tehát saját értelmezést kell kidolgoznia az élethez való jogról. Ebben az értelmezésben az Alkotmány egésze a kiindulópont. Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma még gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött, mint láthatatlan alkotmány, az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál; és ezért várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal, vagy jövőbeli alkotmányokkal sem kerül ellentétbe. Az Alkotmánybíróság ebben az eljárásában szabadságot élvez, amíg az alkotmányosság fogalmának keretén belül marad. (Sólyom László párhuzamos véleménye, 23/1990)

25 A politikai aktivizmus korlátai 1.reaktív testület: fő szabályként csak olyan kérdésekkel foglalkozhat, amit más, arra feljogosított szereplők elé terjesztenek (de: hivatalból is + lavinaeffektus) 2.politikai szerepe csak az alkotmányjog szűrőjén keresztül érvényesülhet 3.az Alkotmánybíróságnak semmilyen eszköze sincs döntéseinek a végrehajtatására (lásd: mulasztásos alk.sértés)

26 Politikai ellensúlyok az Alkotmánybírósággal szemben 1.alkotmánymódosítás (ld tavasz, 2010 ősz) 2.az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása 3.az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása (2011 ősz) 4.döntések szabotálása a végrehajtásban 5.politikai nyomásgyakorlás egy-egy ügy alkotmánybírósági eljárása során 6.bíróság túlterhelése : olyan feladatok bírósághoz telepítése, amelyek ellátása megnehezíteni az alkotmányban részletezett funkciók ellátását

27 A politika eljogiasítása a politikai döntések alkotmányossági felülvizsgálata, a politikai konfliktusok alkotmánybírósági eldöntése az alkotmánybíráskodás átpolitizálódását, politikai jellegét mutatja ennek a politikai folyamatokra való hatását nevezzük a politika eljogiasodásának