KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

Átírás

1 KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

2 A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is től alapvető váltás következett be a hazai szociális rendszerbe, és az lett a főelv, hogy a társadalmi szolidaritásért cserébe a nehéz helyzetben lévőktől közmunkát vár el a kormány. Ennek hatására folyamatosan növekedett a közfoglalkoztatottak száma, miközben a minimálbérnél is alacsonyabb bért kaptak az ebben a rendszerben dolgozók. Az ellenzék folyamatosan kritizálta a rendszert, miközben megítélésünk szerint nem tudott valódi alternatívát kínálni helyette. A volt az ellenzéki narratíva, hogy a közmunkásokat kizsákmányolja a kormány, akik szavazataikkal majd fellázadnak a hatalommal szemben, és a kormányváltásra voksolnak. A 2014-es választások után közzétett átfogó elemzésünkben már bemutattuk, hogy a 20 ezer fő alatti (kisvárosok és községek) fogyott el a baloldal pártjainak támogatottsága, míg erősödött a Fidesz-KDNP és a Jobbik. Sőt az is egyértelműen kimutatható a települések egyenkénti vizsgálata alapján, hogy a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő falvakban szerepelt a legrosszabbul az MSZP- Együtt-DK-PM-LMP közös lista. Azaz éppen azoknak nem tudták átadni az üzenetüket, akik társadalmi helyzetük alapján a legnagyobb bajban vannak és hagyományosan a baloldal bázisát jelenthetnék. 1. tábla: Szavazók aránya településtípusonként Településtípus szavazók aránya (%) főváros 17,0 megyei jogú városok 20,6 város 32,2 ebből: - 20 ezer fő felettiek 10,5-20 ezer fő alattiak 21,7 község 30,1 Az pedig teljesen egyértelmű, hogy a gazdaságilag nehéz helyzetű települések és a közmunka nagysága között jelentős összefüggés van. Így tehát már korábban is érzékelhető volt, hogy a közfoglalkoztatottak számára kevés az az üzenet, hogy a közmunka kizsákmányol, és nem jó. A Policy Agenda a kormányzati adatbázisok feldolgozásával megnézte, hogy ha a közmunkával jelentősen érintett településeket megnézzük a választási eredmények alapján, akkor mennyire igazolódik vissza a korábbi feltételezésünk. A Belügyminisztérium adatbázisa ( települési szinten tartalmazza, hogy aktuálisan mennyi az adott évi átlaglétszám. A legfrissebb adatok a év első nyolc hónapjának átlagát tartalmazták, ezért ezzel számoltunk. 1

3 2. tábla: Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma Ország összesen 2013 év 2014 év 2015 év hó Mindösszesen: Közfoglalkoztatási mutató 1,82% 2,58% 3,03% 3,44% Munka-vállaló korúak (15-64) létszáma (forrás: Belügyminisztérium) A településeket három csoportra osztottuk: Az elsőbe azok tartoznak, ahol a munkavállaló korú lakosság (15-64 év közötti) 10%-nál kevesebb a közfoglalkoztatottak száma. Őket nevezetük közmunkával enyhén érintetteknek. A második csoport a munkavállaló korúak 10% és 20% közötti kategória, amely közmunkával erősen érintett településeket jelenti. Ez kb. azt jelenti nyilvánvalóan régiónként eltérő -, adott település összes foglalkoztatottjának 17-34%-a közmunkásként dolgozik. A harmadik csoportba azon településeket soroltuk, ahol a munkavállaló korú lakosság több mint 20%-a közfoglalkoztatott. Ez a falvakat nevezzük közmunkával nagyon erősen érintett településeknek. Az ország 3155 településéből (ebből 2809 község) 993 olyan volt, amelyekben az aktív korúakon belül 10% felett volt a közfoglalkoztatottak száma. Ha politikai szavazatokra számítjuk át, akkor az látszik, hogy 690 ezer választó él olyan településen, amely közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett. Ez a kistelepülési választók 17%-a, amely alapvető befolyásoló erővel bír. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy nagyon egyenlőtlen a megyék közötti megoszlása a közfoglalkoztatottaknak. Az alábbi ábra megmutatja, hogy I. negyedévben Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a foglalkoztatottakon belül a 16,8%-ot jelentettek a közfoglalkoztatottak, míg Győr- Moson-Sopron megyében 0,6%-ot. Azaz a keleti és a nyugati országrész között hatalmas különbség van. De majd 10%-os a differencia Baranya és Győr-Moson-Sopron megye között. 2

4 1. ábra: Közfoglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak között (megyei adatok) forrás: Belügyminisztérium Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy mennyi választó él azokon a, amelyek erősen érintettek közmunkával: 3. tábla Közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett élők választók aránya megye választók aránya (%) Bács-Kiskun 2 Baranya 14,3 Békés 21,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 27,7 Csongrád 2 Fejér 0,6 Győr-Moson-Sopron 0 Hajdú 19,7 Heves 7,4 Jász-Nagykun-Szolnok 13,6 Komárom-Esztergom 0 Nógrád 10,6 Pest 0,03 Somogy 13,7 Szabolcs 42,9 Tolna 5,3 Vas 0,5 Veszprém 1 Zala 3,5 (készítette: Policy Agenda) 3

5 A fenti táblázat jól mutatja, hogy Budapesten kívül három megyében (Győr-Moson-Sopron, Komárom, Pest) egyáltalán nincsen, vagy nagyon minimális azon települések száma, ahol jelentősebb közfoglalkoztatás lenne. Ezekkel a későbbiekben nem is foglalkozunk. Választási adatok Megnéztük, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon, és a 2016-os népszavazáson észrevehető-e különbség a közmunkával való érintettség és a kormánypártok támogatottsága között. A közmunkával enyhén érintett a Fidesz-KDNP országos listára a szavazók 42,3%-a adta le voksát. Ez a közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett 49,7% volt. Azaz 7,4%-kal több támogatást kapott ezeken a a kormánypárt, mint máshol. Ha pedig csak a közmunkával nagyon erősen érintett falvakat nézzük, ott 53,1%-os támogatottsága volt a kormánypártoknak. 4. tábla: Megyénként a Fidesz-KDNP lista támogatottsága megye erősen közmunkás Fidesz-KDNP országos lista támogatottsága (%) nagyon erősen közmunkás Fidesz-KDNP országos lista támogatottsága (%) közmunkával enyhén érintett Fidesz-KDNP országos lista támogatottsága (%) Bács 52,5-49,7 Baranya 48,4 51,9 37,6 Békés 48,9 51,9 42,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 44,2 47,8 36 Csongrád 47,4-41,1 Fejér 57,9-45,3 Hajdú 48,1 50,5 45 Heves 47,1 47,7 38,2 Jász-Nagykun-Szolnok 51,8 75,5 37,9 Nógrád 49,3 48,8 41,5 Somogy 52,9 55,6 43,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 54 60,5 40,9 Tolna 54,8 59,1 45,8 Vas 61-51,4 Veszprém 52, ,7 Zala 49,3 43,1 44,2 Az őszi népszavazáson is megfigyelhető egy erős különbség az érvényes részvételt tekintve a közmunkás települések és a közmunkával kevésbé érintett települések között. Ez utóbbiaknál az érvényesen szavazók aránya 40,9% volt (ha Budapestet nem is számoljuk ide, akkor 42,3%). A közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett települések esetén ez az arány 43,1% volt. Azaz van különbség itt is, de már nem olyan jelentős. Mint ahogy a közmunkával nagyon erősen érintett 4

6 települések esetében az érvényes részvételi arány 43,5% volt, amely nem mutat olyan jelentős különbséget, mint a két évvel korábbi országgyűlési választáson. 5. tábla: 2016 őszi népszavazáson az érvényes szavazatok aránya megye erősen közmunkás érvényes szavaztok aránya (%) nagyon erősen közmunkás érvényes szavaztok aránya (%) közmunkával enyhén érintett érvényes szavaztok aránya (%) Bács 42,1-43,8 Baranya 42,7 42,3 37,6 Békés 40,6 42,9 40,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 40,4 39,9 39,2 Csongrád 50,7-41,2 Fejér 44,5-42,4 Hajdú 42,4 41,8 40,8 Heves 45, ,5 Jász-Nagykun-Szolnok 39,8 46,2 40,4 Nógrád 44,9 43,9 42,7 Somogy 43,6 46,5 42,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 45,8 50,6 40,1 Tolna 44 46,9 43,5 Vas 56,3-49,5 Veszprém 51,7 71,7 44,9 Zala 51,6 50,4 45,9 Azt mutatják az országos adatok, hogy 2014-ben kifejezetten hátországot jelentett a Fidesznek a közmunkával érintett települések, 2016 őszén már nem tudták saját politikai céljaiknak megfelelően mobilizálni ezt a réteget. Érdemes megnézni, hogy miképpen alakultak megyénként a különbségek, mutat-e ez bármilyen változást. (Az összehasonlíthatóság kedvéért kivettük a megyei adatok közül Pest megyét, ahol egy település van, amelyik 10% feletti közmunkás aránnyal rendelkezik, és ez elenyésző a teljes lakossághoz viszonyítva.) 5

7 megye 6. tábla: Közmunkás hatása a szavazatokra es különbség (közmunkával érintettközmunkával enyhén érintett) - százalékpont 2016-os különbség (közmunkával érintettközmunkával enyhén érintett) - százalékpont Bács 2,8-1,7 Baranya 10,8 5,1 Békés 6,7-0,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 8,2 1,2 Csongrád 6,3 9,5 Fejér 12,6 2,1 Hajdú 3,1 1,6 Heves 8,9 1,6 Jász-Nagykun-Szolnok 13,9-0,6 Nógrád 7,8 2,2 Somogy 9,7 1,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 13,1 5,7 Tolna 9 0,5 Vas 9,6 6,8 Veszprém 7,2 6,8 Zala 5,1 5,7 átlagos különbség 8,425 2,975 Azt látjuk, hogy 2014-ben megyénként átlagosan 8,4%-kal szerepelt jobban Fidesz a közmunkával érintett, mint a többi településen ban ugyanakkor csak 3%-kal adtak lett több érvényes szavazatot a nagy közmunkás réteggel lévő, mint a többin. Kilenc megyét azonosítottunk (Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy), ahol ebből az aspektusból sokkal rosszabbul mobilizálta a Fidesz a közmunkás településeket 2016-ban, mint 2014-ben. 6

8 Következtetések Az adatokból két dolog következhet, és ezek más-más politikai forgatókönyvet igényelnek a kormány és az ellenzék részéről. Vitathatatlan, hogy a közmunkának van politikai szavazatszerző ereje. Még azok körében is, akik közvetlenül érintettjei a rendszernek, és még akkor is, ha úgy tekint a közmunkára az ellenzék, mint a kizsákmányolás eszköze. Ez a kampányeszköz működött a kormánypártok számára 2014-ben. Az őszi kvótanépszavazáson ugyanakkor nem működött ez a fegyver. Ez pedig véleményünk szerint két dolgot jelent: 2014 óta a közmunkával érintett veszített erejéből a Fidesz, amely következményekkel járhat a 2018-as választásokon, akár egyéni képviselői helyek is múlhatnak ezen. automatikusan nem használhatóak mindenre ezek a szavazók. Azaz csak azért, mert a kormánypártok szeretnének egy politikai akciót végrehajtani, nem tudják megmozgatni a közmunkás szavazókat. Van egy harmadik következtetésünk az általános politikai helyzetképre. Teljesen egyértelmű, azok számára, akiknek az egyetlen bevételi forráslehetőség a közfoglalkoztatás nem politikai válasz az, hogy nem jó a közmunka. Arra is szeretne nagyon kézzelfogható választ kapni, ha nem adnak neki közmunkát, akkor mi lenne vele. Ezzel a válasszal láthatólag sem 2014-ben, sem most nem készült el egyik ellenzéki párt sem, és/vagy nem tudta ez elmagyarázni az érintetteknek. 7