5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga október A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

Átírás

1 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1

2 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t mindenképpen a szövetségbe kell vonni Cél: Megvédeni Európa területét Katonai egyensúly Politikai együttmőködés (demokrácia, jogállam) USA: Truman-doktrína (szigorú passzivitást írt elı) Európa: Nyugat-Európai Unió Közvetlen kiváltó okok Puccs Csehszlovákiában I. berlini válság április 4. washingtoni szerzıdés Észak-atlanti Szerzıdés 2

3 2. Tagság 12 eredeti tag: Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Dánia, Norvégia és Izland Felvétel feltételei: Észak-atlanti Tanács meghívása Csatlakozási jk. Ratifikációja Bıvítések (Mo.: 1999) Ma 28 tag Ki lehet lépni (2. cikk) Alapelvei: 3. Stratégia Védelmi szövetség (SZU ellen): 5. cikk Alap: ENSZ Alapokmány, kollektív önvédelem (külsı támadás ellen + megakadályozta, hogy a tagok egymásnak essenek) Alapvetıen politikai szervezet, amelynek van katonai szervezete IS Eredeti stratégia: védelmi övezetén kívül esı térségben nem lép akcióba a hidegháború vége után ez változott 3

4 Alapvetı erıssége: atomfegyver kizárólagossága mikor megszőnt: hagyományos fegyverzet fejlesztése DE támadásra sosem lett volna képes! ellenpont : Varsói Szerzıdés (1955) 1990 után:új stratégiai irány (akciók a védelmi övezeten kívül is + elıtérben a politikai vonal) Kelet felé nyitás 4. Szervezete 1. Politikai szervezet NATO Parlamenti Közgyőlés Észak-atlanti Tanács Védelmi Tervezı Bizottság Nukleáris Tervezı Csoport Fıtitkárság Észak-atlanti Tanács Legfıbb döntéshozó szerv Tagok: tagállamoktól delegált állandó képviselık (nagyköveti rang) Hetente ülésezés Miniszteri szint: védelmi miniszterek, külügyminiszterek, min. évente 2x Csúcstalálkozók: 2-3 évente. Állam- és kormányfık 4

5 Konzultációs fórum a biztonságot érintı minden kérdésrıl Döntés: egyhangúan, konszenzusos alapon Ülésein a Fıtitkár elnököl (+ miniszteri szinten: évenkénti váltással az egyik Kmin a tiszteletbeli elnök) Nukleáris Tervezı Csoport Tagállamok képviselıi Konzultációs testület Évente min. 2x ülésezik Védelmi miniszterek Mőködési rend ~ az Észak-atlanti Tanácsé Franciaország nem vesz benne részt (+ Finno. Megfigyelı) Védelmi Tervezı Bizottság Közös védelmi tervezés kérdései + irányelvek a katonai szervezetnek Tagállami képviselık Évente min. 2x Védelmi miniszterek Fro óta nem vesz részt benne 5

6 NATO Parlamenti Közgyőlés Korábban Észak-atlanti Közgyőlés 1955 óta mőködik, NATO szervezetétıl független Tagjai: nemzeti parlamentek által delegált képviselık Évi 2x plenáris ülés Ajánlások a Tanácsnak + határozatok (nem kötelezı!) a tagállamoknak Cél: parlamentek véleményeinek megjelenítése a NATO munkájában Fıtitkár Feladata: szervezet konzultációs és döntéshozatali folyamatának elısegítése + közvetítés + külkapcsolatok Szervezet irányító testületeinek az eknöke Adminisztráció vezetıje Mindig európai politikus Anders Fogh Rasmussen 2. Katonai szervezet Katonai Bizottság Nemzetközi Katonai Vezérkar SACLANT Atlanti-óceáni Szövetséges Fıparancsnokság SHAPE Szövetséges Hatalmak Európai Fıparancsnoksága CUSRPG Kanada-USA Regionális Tervezı Csoport AFNORTH Szövetséges Erık Észak-európai Fıparancsnoksága AFSOUTH Szövetséges Erık Dél-európai Fıparancsnoksága 6

7 Katonai Bizottság Legmagasabb szintő katonai szerv Tagországok állandó katonai képviselıi (vezérkari fınököket képviselik) Minden héten ülésezik (vezérkari fınöki szinten évente 3x) 3 polgári szerv felügyelete alatt Feladat: ajánlások védelmi kérdésekrıl, katonai és stratégiai tanácsadás Segíti: Nki Katonai Vezérkar + Nemzetközi Titkárság + Katonai Parancsnoki Struktúra óta NATO- Oroszország Alapokmány és NATO-Ukrajna Charta együttmőködés külön szervekkel 5. Tevékenység A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket - ideértve a fegyveres erõ alkalmazását is -, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat. 7

8 Új feladatok Maradtak: demokrácia, emberi jogok védelme + védelem Válságkezelés Konfliktus-megelızés Terrorizmus elleni küzdelem 6. A haderı Nemzeti hadtestek különbözı szervezet, felszerelés, parancsnokság Szabványosítási kísérletek AWACS: légvédelmi rendszer Ajánlott irodalom Valki László (szerk.): A NATO. Történet, Szervezet, stratégia, Bıvítés. (Corvina, 1999.) Horváth Zoltán-Tar Gábor: Nemzetközi szervezetek kislexikona. (HVGOrac, Budapest, 2006.)