Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Átírás

1 Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök szeptember 26.

2 Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési tevékenységének összefüggései, az ENSZ, a NATO és az Európai Unió válságkezelési tevékenysége, Magyarország tapasztalatai a nemzetközi válságkezelő műveletekben. 2

3 Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési tevékenységeinek összefüggései BIZTONSÁGUNK - VÁLSÁGKEZELÉS 3

4 Magyarország biztonsága Az Országgyűlés 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről, A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról, A Kormány 1656/2012. (XII.20.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Katonai stratégiájának elfogadásáról, 4

5 A műveleti részvétel keretei AMBÍCIÓSZINT: 1000 FŐ FŐ CÉLKITŰZÉSEK: hitelt érdemlő hozzájárulás a válságkezelő műveletekhez; koordinált és rugalmas reagálás az újonnan kialakuló válságokra; prioritás: Balkán és Afganisztán; felkészültnek lenni ENSZ, EBESZ, NATO és EU missziókban történő tartós szerepvállalásra; átfogó megközelítés folyamatos képesség-fejlesztés erőkoncentráció együttműködés más nemzetekkel 5

6 AZ ENSZ VÁLSÁGKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGE 6

7 Az ENSZ válságkezelési mechanizmusa A II. Világháború utáni világrend meghatározó nemzetközi szervezete Elvileg valamennyi nemzetközi válság kezelésének letéteményese Alapszerződése jogforrás 7

8 ENSZ békefenntartó műveletek 7 fő 77 fő 4 fő Marokkó 931 fő műveletben 68 % 18 % 10 % 15kat/1pol műv. 115 ország katona 88 fő ENSZ 4 % 9

9 A NATO VÁLSÁGKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGE 10

10 A NATO biztonság-felfogása (1) - NATO től meghatározó tényező, mert: - legfontosabb feladata a Kollektív védelem; - Biztonság-felfogásának, valamint szervezetének fejlődése szorosan kapcsolódott a mindenkori nemzetközi helyzet alakulásához; - rugalmas; az új Koncepcióban a hagyományos fenyegetések és kihívások mellett az új típusú veszélyek is megjelennek; - jól működő partnerségi kapcsolatrendszer; 11

11 A NATO biztonság-felfogása (2) A közelmúlt döntő fontosságú tényezői 1) Afganisztáni szerepvállalás; évben a katonai szerepvállalás befejeződik. 2) Globális gazdasági válság; tehermegosztás kérdése; a védelmi költségvetések közötti növekvő egyenlőtlenség; a hiteles védelmi képességek megőrzésének problémája. 12

12 Válságkezelés a NATO keretei között Fenyegetés Tagállam A NATO rendelkezik: Tapasztalat; Létesítmények; Képességek; Eljárások. Koordinált, begyakorolt együttműködés 13 NATO: Képesség-sokszorozó Tagállam

13 A NATO szerepe a válságok Katonai műveletek kezelésében Polgári lakosság védelme katasztrófahelyzetekben Természeti Ipari Humanitárius Válságkezelés békefenntartás 14

14 Döntéshozatal a NATO-ban A döntéshozatal jellemzői Eseti alapú döntéshozatal Konszenzus Nem-NATO tagállamok bevonásának lehetősége Partnerek és nemzetközi szervezetek bevonása 15

15 NATO válságkezelő műveletek Alap: Stratégiai Koncepció /Liszabon Széles eszköztár rugalmas reagálás Konzultáció A Washingtoni Szerződés 4. cikke Típusok Kollektív védelem válsághelyzetekben A Washingtoni Szerződés 5. cikke Válságreagáló (béketámogató) Műveletek Katasztrófa-elhárítás 16

16 Washingtoni szerződésből fakadó kötelezettségek 3. cikk: Védelmi képességek fenntartása és fejlesztése 4. cikk: Konzultáció 5. cikk: Kollektív védelem válsághelyzetekben?

17 Magyarország NATO műveletekben 931 fő műveletben 68 % 18 % 10 % NATO HQ Sarajevo 4 KFOR % ISAF: fő NATO 18

18 Trend a válságkezelés folyamatában - A NATO a biztonság és béke fenntartásának főszereplője; - A NATO függhet a tagországok csökkenő védelmi kiadásaitól; - Lehetőség a Szövetség bővítésére, nyitott ajtó ; - NATO egyik legfontosabb feladata a terrorizmus elleni harc; - Kiszélesedő együttműködés a nemzetközi válságkezelés többi fontos szereplőjével. 19

19 NATO képességek NATO felajánlott erők NATO Reagáló Erők Az erő projekciója Gyors reagálás Védelmi képesség alapja Kiber-védelem ABV veszély esetén is alkalmazható képesség Komplex művelet-végrehajtás Stabilizációs és újjáépítési feladatok

20 NATO perspektíva Az ISAF művelet vége Resolute Support művelet indítása A megszerzett képességek megtartása A gazdasági válság hatásai 21

21 AZ EURÓPAI UNIÓ VÁLSÁGKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGE 22

22 Az Európai Unió biztonság-felfogása (1) - Európai Tanács (EiT) elfogadta az Európai Biztonsági Stratégiát (EBS) 2003; Az EBS jogi értelemben nem bír kötelező erővel; - EBS: - biztonsági környezet, globális kihívások; - stratégiai célkitűzések, válasz a fenyegetésekre; - aktívabb fellépésre van szükség; - növelni kell a képességeket ; - polgári és katonai képességek összehangolása; - Védelmi kiadások növelése hatékonyabb felhasználás. 23

23 Az Európai Unió biztonság-felfogása (2) - Európai Biztonsági Stratégia (EBS) Megfogalmazza az EU ambíciószintjét; - Az Európai Unió vitathatatlanul globális szereplő három kontinensen, több mint 30 válságkezelő művelet; - EU tagállamok pénzügyi-gazdasági válsága; - A politikai terület továbbfejlesztésében eltérő tagállami vélekedések. 24

24 Az Európai Biztonsági Stratégia Biztonsági kihívások: Terrorizmus, regionális konfliktusok, gyenge államok, szervezett bűnözés Stratégiai célkitűzések: Fenyegetések elleni harc (konfliktus-megelőzés fontossága) Hozzájárulás a stabilitáshoz és a jó kormányzáshoz a közvetlen szomszédságban (Balkán, keleti szomszédság, Kaukázus, Mediterráneum, arab-izraeli konfliktus) Hatékony multilateralizmus (ENSZ, transzatlanti kapcsolat, EBESZ, ET, ASEAN, MERCORSUR, AU, WTO, ICC) Célok: aktívabb, képesebb, koherensebb CFSP/ESDP december felülvizsgálat Új tényezők: energiabiztonság, éghajlatváltozás, kiber-terrorizmus, kalózkodás 25

25 Folyamatban lévő EU műveletek KATONAI művelet 147 fő POLGÁRI művelet 5 fő 931 fő műveletben 68 % 18 % 10 % 10 fő 4 % 2 fő 2 fő 166 fő EU 26

26 A harccsoport-koncepció Harccsoport Önálló műveletekre alkalmas, kb fős katonai képesség Többnemzeti szervezet Rövid készenléti idővel alkalmazható január 1: Teljes műveleti képesség Magyar részvétel: II. félév: MLF (~250 fő) II. félév: MLF (~250 fő) I. félév: V4 (~520 fő) I. félév: részvétel tervezett (várhatóan DECI együttműködés keretében)

27 EU perspektíva A gazdasági válság hatásai Az európai védelmi együttműködés felülvizsgálata Műveleti szerepvállalás: Afrika Széles együttműködés más nemzetközi szervezetekkel 28

28 A NATO és az EU biztonság-felfogása - Mindkét biztonsági stratégiában hangsúlyosan jelenik meg az átfogó megközelítés (CA); - Védelmi integráció mélyítése; közös védelem kialakítására vonatkozó célkitűzés; - Döntéseket konszenzussal hozzák; 29

29 MAGYAR TAPASZTALATOK 30

30 31

31 MH RÉSZVÉTEL EU ÉS NATO MŰVELETEKBEN 68 % 18% 10% 4% 32

32 Tapasztalatok, hozadékok Együttműködés Revideált biztonságpolitika Alkalmazkodás az újszerű biztonságpolitikai kihívásokhoz Professzionális haderő kialakítása, fejlesztése Kiképzés Technikai eszközök Előnyök, lehetőségek kiaknázása Politikai Gazdasági Nemzeti szerepvállalás 33

33 Magyar katonák a válságkezelésben Továbbra is meghatározó képesség Fő feladat a Magyar Honvédség részére is A képességek megtartása, fejlesztése, a katonák kiképzése, felkészítése során elsődleges prioritás A nemzetközi helyzetben enyhülés nem várható. 34

34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

35 MAGYAR HONVÉDSÉG