Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3

Átírás

1 Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3

2 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma

3 Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3 kredit Ötfokozatú érdemjegy Írásbeli vizsga Ráépülő tárgyak PÜJ1, NJ1 Szeminárium 2 kredit Ötfokozatú érdemjegy Egyedi számonkérés

4 Vizsga Teszt Idő: 20 perc Pontszám: 30 Jogeset Elméleti + törvényalkalmazás Idő: 85 perc Pontszám: 40 Vizsgakövetelmények közzététele: Vizsgarend

5 Tananyag Tankönyv Előadásanyag Kijelölt joganyag Előadásvázlatok, szemináriumi feladatgyűjtemény

6 Emberi jogok, alapjogok: eszme- és fejlődéstörténet

7 Alapfogalmak Emberi jogok az embereket emberi mivoltuknál fogva egyenlően megillető jogosultságok (erkölcsi és alanyi jogok), amelyeket nem az állam teremt, de köteles tiszteletben tartani és védeni (human rights) Alapvető jogok a jogrendszerbe emelt, alkotmányba és nemzetközi egyezményekbe foglalt, tárgyi tételes joggá vált emberi jogok, az embert emberi mivoltánál, a polgárt a politikai közösség tagjaként illetik meg, hatékony érvényesülésüket és védelmüket biztosítani kell (fundamental rights, Grundrechte)

8 Eszmetörténet Természetjog (Arisztotelész, Aquinói Szt. Tamás, Grotius, Pufendorf) Szerződéselméletek (Hobbes, Locke, Montesquieu, Rousseau) Haszonelvű szemlélet (Burke, Bentham) Etikai-morális megközelítés (Kant, Dworkin) Halmai Tóth (szerk.): Emberi jogok, Osiris, 2003, o.

9 Az alapjogok fejlődése 1. Filozófiai gyökerek ókor, középkor: morális parancsok, erkölcsi maximák, majd Privilégiumlevelek (Magna Carta, Petition of Rights, Habeas Corpus Act, Bill of Rights) Felvilágosodás, természetjog: emberi jogok Veleszületett (a priori) Elidegeníthetetlen Sérthetetlen Deklarációk / nyilatkozatok kora Alapjoggá válás: konstitucionalizálódás(emberi és állampolgári jogok - alapjogok) 9

10 Virginiai nyilatkozat (1776) I. Minden ember, a természet rendje szerint, egyenlően szabad és független, s mindenkinek bizonyos veleszületettjogai vannak, amelyektől, ha társadalmi közösségbe is kerül, semmiféle szerződés meg nem foszthatja, vagy utódaitól azokat el nem veheti; ilyenek: az életés a szabadság élvezete, ezzel kapcsolatosan a tulajdon megszerzésének és birtoklásának, a boldogságra és biztonságra irányuló törekvésnek, valamint azok elnyerésének joga.(...)

11 Az ember és polgár jogainak deklarációja (1789) I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; ( ) II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg.

12 Anglia 1215 Magna Carta Libertatum 1628 Petition of Rights 1679 Habeas Corpus Act 1689 Bill of Rights Jogi dokumentumok USA 1765 és 1774 Declaration of Rights angolok ősi jogai 1776 virginiai Bill of Rights 1776 Függetlenségi Nyilatkozat bevezetője emberek veleszületett jogai 1791 első tíz alkotmány-kiegészítés: Bill of Rights Franciaország 1789 Az ember és polgár jogainak deklarációja (bevezetője egyetemesség: minden embert természetes módon megillető jogok) 1791 alkotmány

13 Az alapjogok fejlődése 2. Emberi jogok nemzetközi fejlődése (univerzalizálódásés internacionalzálódás) ENSZ (Alapokmány) EJENY dec PPJNE (EJ Bizottság), GSZKJNE -(1966) Regionalizmus -Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950) EJEB (Strasbourg) Európai Szociális Karta (1961) Általános és speciális egyezmények 13

14 Az alapjogok fejlődése 3. Uniós alapjogvédelem (európaizálódás) Fokozatos fejlődés (EuB és a szerződések) EU Alapjogi Charta (2000), Lisszaboni Szerződés (2009) > EUSz. 6. cikk (pillérek) > Charta, EJEE, általános elv EUSz. 7. cikk alapértékeket [EUSz. 2. cikk] megsértő tagállam elleni szankciók

15 Magyar kortárs jogfejlődés évi alkotmányrevízió Szocialista szabályozás lebontása, melynek jellemzői: Állampolgári kötelezettségek nagy száma Jogok csak feltételesen > dolgozó nép érdekeinek megfelelően + kötelezettségek teljesítése függvényében Érvényesítési és jogvédelmi deficit Eredmény: az alapjogok tárgyi joggá + a címzetteket közvetlenül jogosító alanyi joggá váltak A köztársasági Alkotmány alapján gazdag ABgyakorlat, alapjogi aktivizmus (különösen 1990-es évek) jogfejlesztés a NK trendekre figyelemmel Alaptv. (2011) < Alk., EU AJ Charta, de eltérő védelmi szint 15

16 Az alapjogok funkciója Az egyének és közösségeik szabadságának megóvása a közhatalommal szemben A közhatalom korlátozása a közhatalom választási alternatíváinak behatárolása az egyénekre vonatkozó szabályozás, egyedi intézkedések esetében

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!