Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter

Átírás

1 RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja, hogy a Főiskola valamennyi elsőéves hallgatója számára megadja a legfontosabb információkat a Magyar Alkotmányjog c. tantárgy oktatásával kapcsolatban. Kérjük a hallgatókat, hogy tanulmányaik megkezdése előtt figyelmesen tanulmányozzák a Tájékoztatót. A Tájékoztatóban nem említett kérdések vonatkozásában a Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata az irányadó. A tantárgy helye a képzés rendszerében, az oktatás célja A Magyar Alkotmányjog c. tantárgy az általánosan kötelező tantárgyak csoportján belül a jogi tantárgycsoporthoz tartozik. Kiemelkedő szerepe van a főiskola közjogi oktatási profiljának megalapozásában. Ennek értelmében valamennyi elsőéves hallgató az első tanév második félévében sajátítja el az ismeretanyagot. Az oktatás célja A Magyar Alkotmányjog tanulmányozásának célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek a Magyar Köztársaság állami tevékenységének alkotmányos rendjéről, az állam és az egyén viszonyának alkotmányjogi kapcsolatáról, valamint a gazdasági és a politikai rendszer alkotmányos alapjairól és működésének problémáiról. Átfogóan és összefüggéseiben ismerjék meg az államhatalmi ágak működésének alkotmányos elveit, szervezetrendszerét, feladatait, a fékek és egyensúlyok szabályozását, a központi és a helyi szervek viszonyát, az alkotmányos jogállamiság legfőbb közjogi kérdéseit. A tananyag nem tartalmazza az alkotmányos alapjogok rendszerét és katalógusát, mert ezek az anyagrészek a Magyar alkotmányjog II. (emberi jogi ismeretek) című tantárgy keretében kerülnek oktatásra. Oktatási program, tematika Általános kötelező irodalom: 1. Dr. Mackó Mária: Magyar Alkotmányjog I. (Rejtjel Kiadó, 2005.) (Továbbiakban: Tk.) 2. Az évi XXXI. törvénnyel módosított évi XX. tv.: A Magyar Köztársaság Alkotmánya (hatályos Alkotmány) Általános ajánlott irodalom: Szigeti Péter: A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota Komplex jog- és alkotmányelméleti, jogszociológiai és szakjogi elemzés Akadémiai kiadó, Budapest, I. fejezetéből a oldal, továbbá a III., V., VI. fejezete, amelyekre az adott téma előadásai épülnek Dr. Mackó Mária Dr. Pánczél Eta: Jogesetek, alkotmánybírósági határozatok, tanulmányok a Magyar Alkotmányjog köréből (Rejtjel Kiadó, 2000.) (Továbbiakban: tansegédlet) Az előadások anyaga, és meghatározott témáknál az Alkotmánytan I. (szerk.: Kukorelli István, Osiris, 2009.). előadásokon leadott részei.

2 2 Nappali tagozaton: Az alkotmánybírósági határozatok az adott témának megfelelően, a jogesetek és tanulmányok a szemináriumi feldolgozás mértékében. Levelező tagozaton: Az alkotmánybírósági határozatok kötelezőek, egyéb segédanyag tekintetében az előadó adja meg az útmutatást. 1. téma: Alkotmányjogi alapfogalmak Az alkotmányjog helye a jogrendszerben. Az alkotmány fogalma, fajtái. Alkotmány és alkotmányosság (alkotmányjogi, jogelméleti és jogszociológiai fogalma). A polgári alkotmánygondolat kialakulása, jellemzői. - Tk. I. fejezet. 2. téma: A magyar alkotmány, a szuverenitás Az évi XX. törvény jellemzői. A szocialista alkotmányok. Az évi XXXI. tv-el módosított köztársasági alkotmány jelentősége, jellemzői, alapelvei, szerkezete. A legalitás és legitimitás kérdései a magyarországi békés átmenetben. Az állami, nemzeti és népszuverenitás. Az állami szuverenitás és az Európai Unió. A közvetlen demokrácia intézményei: a népszavazás és a népi kezdeményezés. A szuverenitás szimbólumai. - Tk. II. és III. fejezete. - A. I. és XIV. fejezete. 3. téma: Jogalkotás és jogforrási rendszer a Magyar Köztársaságban A jogalkotás parlamentáris jogállami jellemzői. A jogszabályok. A közjogi szervezet szabályozó eszközök. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok jelölése, kihirdetése, nyilvántartása, a hivatalos lapok. Az EU jogalkotása, viszonya a belső joghoz. - Tk. IV. fejezet évi CXXX.törvény a jogalkotásról 4. téma: A magyar állampolgárság Az állampolgárság fogalma, a jogviszony jellemzői. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése, megszűnése. A hontalanság, a kettős (többes) állampolgárság problémái. Az uniós polgárság. - Tk. V. fejezet, évi LV. tv. a magyar állampolgárságról

3 3 5. téma: Képviseleti rendszer és választójog A választójog és a választási rendszer alapfogalmai. A választójog alapelvei. Az országgyűlési képviselők választásának szabályai. Az önkormányzati képviselők választásának szabályai. A választási szervek, a választók nyilvántartása. Jogorvoslat. Az európai parlamenti képviselők választása. - Tk. VI. fejezet. - A. XIII. fejezet évi XXXIV. tv. az országgyűlési képviselők választásáról (módosításokkal), évi LXIV. tv. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, (Átfogó módosítás: évi LXII. tv.), C. tv. a választási eljárásról, 6. téma: Az Országgyűlés Államhatalmi ágak a Magyar Köztársaságban. A parlamentarizmus általános jellemzői: a többség elve, a bizalmi elv és a kormányzati szolidaritás elve és a parlament funkciói. A parlament hatáskörének közjogi korlátai. A kormányzás fogalma tágabb értelemben. Az Országgyűlés helye a kormányzás rendszerében. Az Országgyűlés feladatai. Az Országgyűlés szervezete és működési rendje. A hadiállapot, a rendkívüli állapot és a szükségállapot idejére vonatkozó szabályok. A képviselők jogállása (mentelmi jog, összeférhetetlenség). - Tk. VII. fejezet. - A. II. fejezet. - 46/1994. (IX. 30.) OGY. h. a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról, évi LV. tv. az országgyűlési képviselők jogállásáról, évi LVI. tv. az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről, 7. téma: Az Alkotmánybíróság Az alkotmánybíráskodás kialakulása, jelentősége. Az Alkotmánybíróság helye és szerepe a magyar államhatalmi rendszerben. Az Alkotmánybíróság feladata és hatáskörei. Az Alkotmánybíróság eljárási szabályai. Az alkotmánybírák jogállása. - Tk. VIII. fejezet. - A. IV. fejezet, évi XXXII. tv. az Alkotmánybíróságról.

4 4 8. téma: A köztársasági elnök A semleges államfő eszménye és az államfői intézmény. A magyar köztársasági elnök jogállása, hatásköre. A miniszteri ellenjegyzés. A köztársasági elnök választása, felelősségre vonása. A köztársasági elnök és az Országgyűlés kapcsolata. - Tk. IX. fejezet. - A. III. fejezet. 9. téma: A Kormány Az operatív kormányzati tevékenység. A Kormány jogállása, az Országgyűlés és a Kormány viszonya. A Kormány feladatai, működése. A Kormány szervei. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása, felelősségük. A minisztériumok. - Tk. X. fejezet. - A. VII. fejezet és VIII. fejezet, 10. téma: A helyi önkormányzatok Az önkormányzatiság. A magyar helyi önkormányzatok alkotmányos helyzete, az önkormányzati rendszer. A helyi önkormányzatok feladata és hatásköre. Az önkormányzatok szervezete és működése. - Tk. XI. fejezet. - A. IX. fejezet évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról, évi XXIV. tv. a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról, évi LXIII. tv. az évi LXV. tv. módosításáról. 11. téma: A bíróságok Az igazságszolgáltatás fogalma, alapelvei. Az igazságszolgáltatás reformja, szakmai önkormányzatisága. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. A bírósági szervezetrendszer. A Legfelsőbb Bíróság. A bírák jogállása. - Tk. XII. fejezet. - A. X. fejezet évi LXVI. tv. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról,

5 5 12. téma: Az ügyészség Az ügyészség alkotmányos helyzete. Az ügyészség feladatai, hatásköre. Az ügyészi szervezet, az ügyészek jogállása. A Legfőbb Ügyész. - Tk. XIII. fejezet, - A. XI. fejezet évi V. tv. a Magyar Köztársaság ügyészségéről. 13. téma: A rendvédelmi szervek alkotmányos helyzete Alapfogalmak: rendvédelem rendészet, rendészeti igazgatás. A rendvédelmi szervek alanyi köre, feladatai. Törvényesség, alkotmányosság és eredményesség viszonya. : - előadás anyaga Megjegyzés: Ez a téma a levelező tagozaton nem szerepel. A vizsgára bocsátás feltételei és a vizsgák Nappali tagozaton (és biztonsági szakirányon) Az index aláírásának feltétele: az évfolyam zárthelyi sikeres megírása. Csak az a hallgató kollokválhat, aki megfelelt szintű zárthelyi dolgozattal rendelkezik. Az évfolyam 2011.március 28. előadáson írja meg az évfolyam ZH-t. Akinek nem sikerül, második alkalommal írásban, utoljára pedig írásban vagy szóban javíthat a szeminárium vezetőnél. Több aláírás szerzési lehetőség nincs. A számonkérés módja: szóbeli kollokvium (második félév végén). Levelező tagozaton (és biztonsági szakirányon) - az index aláírásának külön tanszéki feltétele nincs, - vizsga: írásbeli kollokvium (második félév végén). Konzultáció Nappali tagozat - kötelező: a szemináriumvezető rendelkezése szerint, - önkéntes: a szemináriumvezetővel megbeszélt időpontban.

6 6 Levelező tagozaton - igény szerint, előzetes megbeszélés alapján. Időpont megbeszélhető: - Prof. dr. Szigeti Péter egyetemi tanár, tantárgyfelelős tel.: Dr. Pánczél Eta ny. r. alezredes tel.: Dr. Mackó Mária főiskolai adjunktus tel.: Konzultációs és egyéb oktatási ügyekben üzenet hagyható, illetve felvilágosítás kérhető: - Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék tel.: A tantárgyból szakdolgozat készíthető a tantárgyfelelőssel (Prof. Dr. Szigeti Péter egyetemi tanár, V. épület félemeleti átjáró 6. szoba, illetve es telefonmellék), illetve választott konzulenssel történő egyeztetés szerint, illetve az ajánlott témák jegyzéke alapján. Kollokviumi kérdések 1. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben. 2. Az alkotmányfogalom kialakulása, a polgári alkotmányosság alapelvei. 3. Az alkotmány fogalma, fajtái. 4. Az évi XX. törvény és az évi alkotmány reform. 5. Hatályos alkotmányunk jellemzői, alapelvei. 6. Az állami szuverenitás és a szuverenitás jelképei. 7. A népszavazás és a népi kezdeményezés. 8. A jogalkotó szervek és a jogszabályok a Magyar Köztársaságban. 9. A közjogi szervezetszabályozó eszközök 10. A jogszabályok jelölése, kihirdetése, közzététele és nyilvántartása. 11. A nemzetközi jog és a belső jog, az Európai Unió jogalkotása. 12. Az állampolgársági jogviszony jellemzői, tartalma. 13. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése. 14. A magyar állampolgárság megszűnése. 15. Hontalanság, többes állampolgárság, uniós polgárság. 16. A választójog fogalma, a választás alapelvei (anyagi és eljárási elvek). 17. A kampány és a jelölés. 18. A választás eredményének megállapítása, az időközi választás (országgyűlési választásokon). 19. Választási eljárás az önkormányzati képviselők és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásánál. 20. Az európai parlamenti választások. 21. Kormányzati tevékenység, kormányforma, az államhatalmi ágak megosztása.

7 7 22. Az Országgyűlés alkotmányos helyzete, feladatai. 23. A hadiállapot, a rendkívüli állapot és a szükségállapot idejére vonatkozó szabályok. 24. Országgyűlési ciklus, ülésszak, ülés. Tisztségviselők. 25. Országgyűlési bizottságok, hivatali szervezet. 26. Az Országgyűlés tanácskozási rendje. 27. Az országgyűlési képviselők jogállása, a mentelmi jog. 28. Az interpelláció. 29. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei. 30. Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása. 31. Az alkotmánybírák jogállása. 32. A köztársasági elnök jogállása, hatáskörei. A miniszteri ellenjegyzés. 33. A köztársasági elnök országgyűléssel kapcsolatos jogosítványai. 34. A köztársasági elnöki megbízatás keletkezése és megszűnése. 35. A Kormány jogállása, kapcsolata az Országgyűléssel. 36. A Kormány feladatai és hatásköre. 37. A Kormány működése, szervei. A minisztériumok. 38. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása, felelőssége. 39. A magyar helyi önkormányzatok alkotmányos helyzete, anyagi alapjai. 40. A helyi önkormányzatok rendszere, feladatai és hatásköre. 41. Az önkormányzatok szervezete és működése. 42. Az igazságszolgáltatás fogalma és az igazságszolgáltatási reform A bírói függetlenség elve. 44. Az igazságszolgáltatás alapelvei (a bírói függetlenség elvének kivételével). 45. A bírósági szervezetrendszer, a Legfelsőbb Bíróság. 46. Az ügyészség alkotmányos helyzete, feladatai. 47. Az ügyészség szervezete. Készült a Rendőrtiszti Főiskolán, 2011-ben