A köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Átírás

1 A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám, tanársegéd

2 A téma felépítése 1., Az államfő funkciója 2., A köztársasági elnök megbízatása, jogállása 2.1., Az államfői megbízatás keletkezése 2.2., Az államfő jogállása 2.3., Az államfői megbízatás megszűnése 2.4., Az államfő helyettesítése 3., A köztársasági elnök hatáskörei 3.1., Ellenjegyzéshez kötött hatáskörök 3.2., Ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörök

3 1., Az államfő funkciója Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett Nem része a végrehajtó hatalomnak, a többi hatalmi ágtól elkülönül Ellátja az állam legmagasabb szintű képviseletét Biztosítja az államhatalmi szervek demokratikus működését Reprezentatív, protokolláris, illetve tartalékos feladatokat lát el Alkotmányos pozíciója általánosságban meghatározza az adott ország államformáját, kormányformáját [vö. köztársaság, monarchia, parlamentáris, prezidenciális és félprezidenciális kormányforma, illetve vö. At. B) cikk (2) bek.]

4 1. sz. ábra: Az államfői megbízatás keletkezése Javaslat a KE személyére ÖK1/5 írásban, az OGYe-hez intézve, a szavazás megkezdése előtt Megfelelés a személyi feltételeknek (magyar ÁP, 35. életév betöltése) KE megválasztása Az OGYe által kitűzött időpontban (30-60 nappal a korábbi megbízatás megszűnése előtt, vagy a megszűnéstől számított 30 napon belül) 5 évre Titkos szavazással, egy vagy két fordulóban Max. két egymást követő nap alatt be kell fejezni. Ha nem sikerül, új jelölteket kell állítani Egy fordulóban Amennyiben rögtön az első szavazáskor az ÖK2/3 megválasztja valamelyik jelöltet Két fordulóban Amennyiben az első kör eredménytelen A két legtöbb szavazatot kapó jelölt közül az nyer, aki a második fordulóban a legtöbb érvényes szavazatot kapja (függetlenül a szavazásban résztvevők számától) Ha a második kör is eredménytelen, új jelölteket kell állítani Eskütétel Az OGY előtt

5 2., A köztársasági elnök megbízatása, jogállása 2.1., Az államfői megbízatás keletkezése Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a 35. életévét betöltötte Az Országgyűlés 5 évre választja Legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani A korábbi államfő megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta

6 2.1., Az államfői megbízatás keletkezése Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani, ahol a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, a köztársasági elnök pedig az lesz, aki tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára a legtöbb érvényes szavazatot kapta Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz

7 2.2., Az államfő jogállása A köztársasági elnök személye sérthetetlen: teljes körű immunitás illeti meg tisztsége betöltésének időtartamára Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rá, amelyek a függetlenséget hivatottak biztosítani (a tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással, az államfő más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével díjazást nem fogadhat el) Nem rendelkezik politikai felelősséggel sem a választópolgárok, sem az Országgyűlés irányába Ezzel szemben jogi felelőssége van, főszabály szerint tisztsége gyakorlásával összefüggésben (ld. megfosztási eljárás)

8 2. sz. ábra: Az államfői megbízatás megszűnése Halál Összeférhetetlenség kimondása 1. Bármely OGY képviselő indítványára 2. OGY JK2/3-al dönt Lemondás 1. KE írásban benyújtja az OGY-nek 2. OGY JK+1-el dönt, hogy elfogadja vagy megfontolásra visszaküldi 3. Ha visszaküldi, KE visszavonja vagy írásban fenntartja 4. Ha a írásban fenntartja, az OGY tudomásul veszi Megbízatási idő lejárta 90 napon túl képtelen ellátni feladatait 1. Bármely OGY képviselő indítványára 2. OGY JK2/3-al dönt Megválasztáshoz szükséges feltételek hiánya 1. Bármely OGY képviselő indítványára 2. OGY JK2/3-al dönt Tisztségtől való megfosztás 1. ÖK1/5 indítványoz az OGY-nél 2. OGY ÖK2/3-al dönt, majd kezdeményez az AB-nél 3. AB lefolytat, majd dönt A KE hatásköreit az OGYe gyakorolja Az új KE hivatalba lépéséig

9 2.3., Az államfői megbízatás megszűnése A köztársasági elnök megbízatása megszűnik (i) megbízatási idejének lejártával (ii) halálával (iii) ha 90 napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására (iv) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn (v) összeférhetetlenség kimondásával (vi) lemondásával (vii) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással

10 2.3., Az államfői megbízatás megszűnése A feladatkörei ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz Megfosztási eljárás indítható a jogi felelősség érvényesítése érdekében az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben más törvényt sértő (közjogi felelősség), vagy szándékos bűncselekményt elkövető (büntetőjogi felelősség) magatartása miatt

11 2.4., Az államfő helyettesítése Átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja Az átmeneti akadályoztatás tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg Helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el

12 3., A köztársasági elnök hatáskörei Önálló feladatkörök, amelyek ugyanakkor számos ponton kapcsolódnak más államhatalmi ágakhoz Céljuk a hatalommegosztás követelményrendszerének érvényesítése (fékek, ellensúlyok), az állam megjelenítése, legitimáció biztosítása meghatározott döntésekhez A hatáskörök egy részének gyakorlásához miniszteri ellenjegyzésre van szükség, amellyel a miniszter a politikai felelősséget vállalja át az államfőtől Az elnöki hatáskörök másik csoportjának gyakorlásához nincs szükség miniszteri ellenjegyzésre (önálló politikai döntések)

13 3.1., Ellenjegyzéshez kötött hatáskörök Előtrejesztéshez kötöttek, inkább kapcsolódnak a végrehajtó hatalomhoz: (i) elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát az Országgyűlés felhatalmazása alapján (ii) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket (iii) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat (iv) megbízza az egyetemek rektorait (v) kinevezi és előlépteti a tábornokokat (vi) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését (vii) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát (viii) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben (ix) dönt az állampolgárság megszerzésével, megszűnésével kapcsolatban (x) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal

14 3.1., Ellenjegyzéshez kötött hatáskörök Ilyenkor a köztársasági elnök intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges, bár törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges A köztársasági elnök a (ii)-(v) teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné A köztársasági elnök a (vi) teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené

15 3.2., Ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörök Inkább kapcsolódnak tartalékos, reprezentatív funkcióihoz: (i) képviseli Magyarországot (ii) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein (iii) törvényt kezdeményezhet (iv) országos népszavazást kezdeményezhet (v) kitűzi a választások és az országos népszavazás időpontját (vi) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz (vii) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését (viii) feloszlathatja az Országgyűlést (ix) előzetes absztrakt normakontrollt kezdeményezhet, politikai vétót gyakorolhat (x) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére (xi) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét (xii) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét (xiii) kialakítja hivatala szervezetét

16 3. sz. ábra: Előzetes absztrakt normakontroll, politikai vétó Zárószavazást megelőző törvényhozási lépések [ld. a táblázatot a törvényalkotásról] Zárószavazás OGYe általi aláírás KE általi aláírás Közzététel Előzetes NK kezdeményezésére irányuló indítvány benyújtása (K, OGYe, előterjesztő) OGY szavazás az indítványról, amely egyben az előzetes NK kezdeményezése is [Vö. At. 5. cikk (6) bek.] A törvény OGYe általi megküldése az AB-nek AB döntése a megküldött törvény alkotmányosságáról Törvény KE általi megküldése előzetes NK-ra (alkotmányossági vétó) AB döntése a megküldött törvény alkotmányosságáról KE általi politikai vétó 1. Az OGY által kezdeményezhető NK kizárja a KE által kezdeményezhető NK-t. [At. 6. cikk (4) bek.] 2. A KE által kezdeményezhető NK kizárja a KE által gyakorolható politikai vétót. [At. 6. cikk (5) bek.] 3. Az OGY által kezdeményezhető NK nem zárja ki a KE által gyakorolható politikai vétót, ha az AB nem állapít meg alaptörvény-ellenességet. [At. 6. cikk (5) bek.] 4. Az OGY által kezdeményezhető NK eredményeként újratárgyalt törvény előzetes vizsgálata újból kérhető az AB-től. Az újbóli vizsgálat akár OGY által kezdeményezhető NK, akár KE által kezdeményezhető NK keretében kérhető. [At. 6. cikk (8) bek.] 5. A KE által gyakorolható politikai vétó eredményeként újratárgyalt és módosított törvény előzetes vizsgálata kizárólag a módosított részek tekintetében vagy arra hivatkozva kérhető, hogy a megalkotásra vonatkozó, Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Az újbóli vizsgálat akár OGY által kezdeményezhető NK, akár KE által kezdeményezhető NK keretében kérhető. [At. 6. cikk (9) bek.] 6. A KE által gyakorolható politikai vétó eredményeként újratárgyalt, de változatlan formában elfogadott törvény előzetes vizsgálata arra hivatkozva kérhető, hogy a megalkotásra vonatkozó, Alaptörvényben foglalt eljárási szabályok nem teljesültek. Az újbóli vizsgálat akár OGY által kezdeményezhető NK, akár KE által kezdeményezhető NK keretében kérhető. [At. 6. cikk (9) bek.] 7. Alaptörvény és alaptörvény-módosítás előzetes vizsgálata kizárólag a KE által kezdeményezhető arra hivatkozva, hogy a megalkotásra vonatkozó, Alaptörvényben foglalt eljárási szabályok nem teljesültek. [At. S) cikk (3) bek.]

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!