Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére tavaszi szemeszter

Átírás

1 Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja, hogy a Rendészettudományi Kar valamennyi első éves hallgatója számára megadja a legfontosabb információkat a Magyar Alkotmányjog című tantárgy oktatásával kapcsolatban. Kérjük a hallgatókat, hogy tanulmányaik megkezdése előtt és a szemináriumi foglalkozásokra tekintettel figyelmesen tanulmányozzák a Tájékoztatót. Az itt nem említett kérdések vonatkozásában a Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata az irányadó. A tantárgy helye a képzés rendszerében A Magyar Alkotmányjog című tantárgy az általánosan kötelező tantárgyak csoportján belül a jogi tantárgycsoporthoz tartozik. Kiemelkedő szerepe van a közjog egésze oktatási profiljának megalapozásában. Ennek értelmében valamennyi elsőéves hallgató az első tanév második félévében sajátítja el az ismeretanyagot. Az oktatás célja A Magyar Alkotmányjog tanulmányozásának célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek Magyarország állami tevékenységének alkotmányos rendjéről, az állam és az egyén viszonyának alkotmányjogi kapcsolatáról, valamint a gazdasági és a politikai rendszer alkotmányos alapjairól és működésének problémáiról. Átfogóan és összefüggéseiben ismerjék meg az államhatalmi ágak működésének alkotmányos elveit, szervezetrendszerét, feladatait, a fékek és egyensúlyok szabályozását, a központi és a helyi szervek viszonyát, az alkotmányos jogállamiság legfőbb közjogi kérdéseit, az alaptörvény alapvető intézményeit. A tananyag nem tartalmazza az alkotmányos alapjogok rendszerét és katalógusát, mert ezek az anyagrészek a Magyar Alkotmányjog II. (Emberi jogi ismeretek) című tantárgy keretében kerülnek oktatásra.

2 2 Oktatási program, tematika Általános kötelező irodalom 1. A Tanszék által készített elektronikus tananyag. (Megtalálható a Kar honlapján, a tanszéki tananyagok között.) 2. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 3. A Sarkalatos törvények gyűjteménye Általános ajánlott irodalom Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, Szigeti Péter: A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota Komplex jog- és alkotmányelméleti, jogszociológiai és szakjogi elemzés. Akadémiai kiadó, Budapest, I. fejezetéből a oldal, továbbá a III., V., VI. fejezet előadáson tárgyalt releváns részei. Chronowski Nóra (szerk.): Alkotmány és jogalkotás az EU tagállamaként. HVG-ORAC Vörös Imre: Gondolatok egy jövőbeli alkotmány Preambulumához. Jogtudományi Közlöny. 66. évf. 1. sz./2011. Várnay Ernő: Közpénzügyek az alkotmányban az adósságfék. In: Jogtudományi Közlöny. 2011/10. sz. Patyi András: A Magyar Honvédség és a Rendőrség feladatai. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. 2., javított, bővített kiadás. Századvég Kiadó, Budapest, o. Patyi András: A Magyar Honvédség és a Rendőrség irányítása.. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. 2., javított, bővített kiadás. Századvég Kiadó, Budapest, o. Tóth Gábor Attila: Mi van és mi legyen a magyar alkotmányjogban? In: Közjogi Szemle 2011/2. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben. In: Közjogi Szemle 2011/2. Tóth Judit: A rendészet alkotmányossági minimumai és az alaptörvény. In: Közjogi Szemle 2011/2. Müller György: Az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyokról. In: Közjogi Szemle 2011/2. ( Jakab András: A külföldön élő magyar állampolgárok választójoga egyenlőségének kérdése a választási törvény koncepciójában. Pázmány Law Working Papers. 2011/38 Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán. Pázmány Law Working Papers 2011/25. Bodnár Eszter: Választójog és választási rendszer az Alaptörvényben. In: Magyar Közigazgatás. Új folyam, 3. sz. Lápossy Attila: Populáris akcióból ombudsmani akciók? In: Magyar Közigazgatás. Új folyam, 3. sz. Varga Zs. András: Gondolatok a kodifikáció mélyrétegeiről. In: Magyar Közigazgatás. Új folyam, 3. szám. Az Alkotmánybírósági Határozatok az adott témának megfelelően, a jogesetek és tanulmányok a szemináriumi feldolgozás mértékében.

3 3 A szemeszter beosztása: Időpont, előadó óra Témák 1. Alkotmányjogi alapfogalmak Az alkotmányjog helye a jogrendszerben. Az alkotmány fogalma, fajtái. Alkotmány és alkotmányosság (alkotmányjogi, jogelméleti és jogszociológiai fogalma). A polgári alkotmánygondolat kialakulása, jellemzői. 2. Alaptörvény szuverenitás A magyar alkotmánytörténet csomópontjai. Az évi XXXI. tv el módosított köztársasági alkotmány jellemzői, alapelvei, szerkezete. A legalitás és legitimitás kérdései a magyarországi békés átmenetben. Alaptörvény Nemzeti hitvallás. Az állami, nemzeti és népszuverenitás. Az állami szuverenitás és az Európai Unió. A közvetlen demokrácia intézményei: a népszavazás és a népi kezdeményezés. A szuverenitás szimbólumai. 3. Jogalkotás és jogforrási rendszer A jogalkotás parlamentáris jogállami jellemzői. A jogszabályok. A közjogi szervezetszabályozó eszközök. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok jelölése, kihirdetése. Az Európai Unió jogrendszere, az EU s jog és a nemzetközi jog viszonya a nemzeti jogrendszerhez óra óra 4. A magyar állampolgárság Az állampolgárság fogalma, a jogviszony jellemzői. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése, megszűnése. A hontalanság, a kettős (többes) állampolgárság problémái. A külhoni magyar állampolgárok választójoga. Az uniós polgárság. 5. Képviseleti rendszer és választójog A választójog és a választási rendszer alapfogalmai. A választójog alapelvei. Az országgyűlési képviselők választásának szabályai. A külképviseleti szavazás. Az önkormányzati képviselők választásának szabályai. A választási szervek, a választók nyilvántartása. Jogorvoslat. Az európai parlamenti képviselők választása. 6. Az Országgyűlés Az államhatalmi ágak Magyarországon. A parlamentarizmus általános jellemzői: a többség elve, a bizalmi elv és a kormányzati szolidaritás elve és a parlament funkciói. A parlament hatáskörének közjogi korlátai. A kormányzás fogalma tágabb értelemben. Az Országgyűlés helye a kormányzás rendszerében. Az Országgyűlés feladatai. Az Országgyűlés szervezete és működési rendje. A hadiállapot, a rendkívüli állapot, a szükségállapot és a megelőző védelmi helyzet idejére vonatkozó szabályok. A képviselők jogállása (mentelmi jog, összeférhetetlenség). 7 Az Alkotmánybíróság Az alkotmánybíráskodás kialakulása, jelentősége. Alkotmányvédelem alapjogi bíráskodás. Az Alkotmánybíróság helye a magyar államhatalmi rendszerben. Az Alkotmánybíróság feladata és hatásköre. Az Alkotmánybíróság eljárási szabályai. Az alkotmánybírák jogállása. Az alapvető jogok biztosa Az alapvető jogok biztosának intézménye óra 8. A köztársasági elnök A semleges államfő eszménye és az államfői intézmény. A magyar köztársasági elnök jogállása, hatásköre. A miniszteri ellenjegyzés. A köztársasági elnök választása, felelősségre vonása. A köztársasági elnök és az Országgyűlés kapcsolata.

4 4 9. A Kormány Az operatív kormányzati tevékenység. A Kormány jogállása, az Országgyűlés és a Kormány viszonya. A Kormány feladatai, működése. A Kormány szervei. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása, felelősségük. A minisztériumok. 10. A helyi önkormányzatok Az önkormányzatiság. A magyar helyi önkormányzatok alkotmányos helyzete, az önkormányzati rendszer. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei. Az önkormányzatok szervezete és működése óra 11. A bíróságok Az igazságszolgáltatás fogalma, alapelvei. Az igazságszolgáltatás reformja. A bírósági szervezetrendszer: járásbíróság törvényszék ítélőtábla Kúria. A bírák jogállása. Az Országos Bírói Hivatal. 12. Az ügyészség Az ügyészség alkotmányos helyzete. Az ügyészség feladatai, hatásköre. Az ügyészi szervezet, az ügyészek jogállása. A Legfőbb Ügyész. 13. Közpénzügyek az Alaptörvényben. Az Állami Számvevőszék. A Magyar Nemzeti Bank. A Költségvetési Tanács A vizsgára bocsátás feltételei és a vizsgák Az index aláírásának külön tanszéki feltétele nincs. A tárgyat záró vizsga: írásbeli, a javító vizsga pedig vagy szóbeli vagy írásbeli. Konzultáció Igény szerint, előzetes megbeszélés alapján. Időpont megbeszélhető Dr. ny. r. alezredes, adjunktussal. Tel.: Konzultációs és egyéb oktatási ügyekben üzenet hagyható, illetve felvilágosítás kérhető az Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszéken, tel.: A tantárgyból szakdolgozat készíthető a tantárgyfelelőssel, Prof. Dr. Szigeti Péterrel, (főiskolai épület félemeleti átjáró 1. szoba), illetve választott konzulenssel történő egyeztetés szerint, illetve az ajánlott témák jegyzéke alapján.

5 5 Kollokviumi kérdések 1 1. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben. 2. Az alkotmányfogalom kialakulása, a polgári alkotmányosság alapelvei. 3. Az alkotmány fogalma, fajtái. 4. Az évi alkotmányreform: honnan hová? 5. Az államhatalmi ágak megosztása. 6. Alaptörvényünk jellemzői, alapelvei. 7. Az állami szuverenitás és a szuverenitás jelképei. 8. A népszavazás és a népi kezdeményezés. 9. A jogalkotó szervek és a jogszabályok. 10. A közjogi szervezetszabályozó eszközök 11. A nemzetközi jog és az Európai Unió jogának viszonya a nemzeti jogrendszerhez 12. Az állampolgársági jogviszony jellemzői, tartalma. 13. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése. 14. A magyar állampolgárság megszűnése. 15. Hontalanság, többes állampolgárság, uniós polgárság. 16. A választójog fogalma, alapelvei. 17. A választók nyilvántartása, a választási szervek. 18. A kampány, a kampánycsend és a jelöltállítás 19. A szavazás módja az országgyűlési választásokon. 20. Az egyéni és az országos lista mandátumszerzési feltételei. 21. Választási eljárás az önkormányzati képviselők és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásánál. 22. Az európai parlamenti választások. 23. Kormányzati tevékenység, kormányforma. 24. Az Országgyűlés alkotmányos helyzete, feladatai. 25. A hadiállapot, a rendkívüli állapot, a szükségállapot és a megelőző védelmi helyzet idejére vonatkozó szabályok. 26. Országgyűlési ciklus, ülésszak, ülés. Tisztségviselők. 27. Országgyűlési bizottságok, hivatali szervezet. 28. Az Országgyűlés tanácskozási rendje. 29. Az országgyűlési képviselők jogállása, a mentelmi jog. 30. Az interpelláció. 31. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei. 32. Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása. 33. Az alkotmánybírák jogállása. 34. Az alapvető jogok biztosa. 35. A köztársasági elnök jogállása, hatáskörei. A miniszteri ellenjegyzés. 36. A köztársasági elnök országgyűléssel kapcsolatos jogosítványai. 37. A köztársasági elnöki megbízatás keletkezése és megszűnése. 38. A Kormány jogállása, kapcsolata az Országgyűléssel. 39. A Kormány feladatai és hatásköre. 40. A Kormány működése, szervei. A minisztériumok. 41. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása, felelőssége. 42. A magyar helyi önkormányzatok alkotmányos helyzete, anyagi alapjai. 43. A helyi önkormányzatok rendszere, feladat- és hatáskörei. 44. Az önkormányzatok szervezete és működése. 1 Szóbeli vizsga esetén.

6 6 45. Az igazságszolgáltatás fogalma és az igazságszolgáltatási reform, az Országos Bírói Hivatal. 46. A bírói függetlenség elve. 47. Az igazságszolgáltatás alapelvei (a bírói függetlenség elvének kivételével). 48. A bírósági szervezetrendszer, a Kúria. 49. Az ügyészség alkotmányos helyzete, feladatai. 50. Az ügyészség szervezete. 51. Az Állami Számvevőszék társadalmi rendeltetése, alapvető feladatai és hatáskörei, szervezete. 52. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, szerepe a pénzügyi politikában, működési elvei. 53. A költségvetési Tanács feladata és hatásköre, szerepe az állami pénzügyi politikában. Budapest, január 31. Dr. Balla Zoltán s.k. tanszékvezető