Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Átírás

1 Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás március

2 Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló hatalmi ág - sui generis (önálló, speciális) állami szervtípus - nincs alárendelve egyik hatalmi ágnak sem szervezetileg (önálló alkotmányos szervezet!!!) Hatalomgyakorlás szempontjából közhatalmat gyakorló szervezet

3 Az ügyészség a tevékenysége alapján Végrehajtó, jogalkalmazó, ellenőrző-felügyeleti szerv. A feladatai az Alaptörvényből vezethetőek le (Alaptörvény 29. cikk) A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

4 Az ügyészség szervezete - Monokratikus szerv = egyszemélyi irányítás és vezetés Élén a legfőbb ügyész (az ügyészség szakmai irányítója) - hierarchikus szervezet A legfőbb ügyész és az országgyűlés sajátos viszonya A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

5 Az ügyészi szervezet alapelvei 1. szigorú központosítottság 2. egyszemélyi felelős vezetés 3. Ügyészi függetlenség A függetlenség összetevői: - a legfőbb ügyész és az ügyészek kinevezése - munkáltatói jogkör gyakorlása - utasítási jog - az ügyészek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása - Összeférhetetlenségi szabályok - együttalkalmazási tilalom - mentelmi jog.

6 Az ügyészi szervezet tagozódása A bírósági szintekhez igazodik! Az ügyészség illetékességi területe azonos a bíróságok illetékességi területével! A szervezet felépítése: Legfőbb Ügyészség Élén: legfőbb ügyész Fellebbviteli főügyészségek- élén: fellebbviteli főügyész Főügyészségek élén: főügyész Járási ügyészségek élén: vezető ügyész Tudományos és kutató intézménye: Országos Kriminológiai Intézet

7 Az ügyészség személyi állománya ügyészségi szolgálati viszony Ügyész Alügyész Ügyészségi fogalmazó Tisztviselő Írnok Fizikai alkalmazott

8 Ki lehet ügyész? Egyetemi jogi végzettség Magyar állampolgár Nem áll gondnokság hatálya alatt Jogi szakvizsga (katonai ügyész esetén: Magyar Honvédság hivatásos állományú tisztje) + Legalább 1 évig alügyész, bírósági titkár, közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos, OKRI-ban kutató, nyomozó, jogi szakvizsgához kötött tevékenység végzése a közigazgatásban.

9 Az ügyészség feladatai Az Alaptörvény által meghatározott feladatai: A legfőbb ügyész és az ügyészség a) törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. A feladatok két nagyobb csoportja: Büntetőjogi feladatok Közérdekvédelmi feladatok

10 A büntetőjogi feladatok Általános kötelezettség: - a bűncselekményekkel szembeni fellépés - az állampolgárok jogainak védelme 1. Nyomozással, vádemeléssel kapcsolatos feladatok 2. A bíróság előtti ügyészi tevékenység 3. A joghátrányok végrehajtásának felügyelete 4. Nemzetközi bűnügyi együttműködésben részvétel

11 A közérdekvédelmi feladatok Az ügyészség a közérdek védelmezője (Alaptörvény) Eszközei: 1. ügyészi fellépés 2. hivatalból vizsgálat lefolytatása 3. ügyészi felhívás 4. ügyészi jelzés

12 Az előadáshoz kapcsolódó írásos tananyag: Petrétei József - Tilk Péter: Magyarország alkotmányjogának alapjai Kodifikátor Alapítvány Pécs, Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Kodifikátor Alapítvány Pécs, o.

13