Reich László

Átírás

1 Reich László A közigazgatás általánosságban végrehajtó hatalmat megtestesítő szervezetrendszer, amelynek két alrendszere, az központi és az önkormányzati igazgatás. A közigazgatás a közérdek érvényesítésének funkcióját elsősorban jogalkotó, jogalkalmazó tevékenység útján látja el. A fejlett országokban azonban a közérdek nem valósítható meg kizárólag jogalkalmazó tevékenység útján. A közigazgatási szerveknek egyre több elsősorban közszolgáltató jellegű feladatot kell ellátniuk 1

2 Charles-Louis Montesquieu ( ) a törvényhozó; a végrehajtó (államfő és kormány); és az igazságszolgáltató (bíróságok). Alkotmánybíróság 1990: A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Az elmélet problémái: hatalmi ágak sokasodása parlamentarizmus: A magyar államszervezetet leírására, a Montesquieu-féle hatalmi ágak elválasztása mellett a hatalommegosztás fogalmának használata az alkalmas. Dualizmus ( ) : parlamentáris monarchia a választásokon győztes párt jogosult a kormányalakításra az uralkodó szimpátiájától függetlenül ( ): alkotmányos monarchia a kormányfő személye a kormányzó bizalmától függ ( ): parlamentáris köztársaság a választásokon győztes párt alakít kormányt, az országgyűlés választ köztársasági elnököt ( ): szocializmus Az államfői tisztséget egy kollektív államfői testület (Népköztársaság Elnöki Tanácsa) töltötte be. A hatalommegosztás elvének elvetése parlamentáris köztársaság 2

3 A magyar választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos vegyes rendszer. képviselők száma képviselőt egyéni választókerületben, közvetlen választás útján 93 képviselő az országos listáról kerül a parlamentbe (5%-os küszöb) Jelöltállítás Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 500, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen a lakóhelye szerinti választókerületben több jelöltet is támogathat. Egyéni képviselőjelölt lehet független vagy párt jelöltje. A pártok állíthatnak közös jelöltet is. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 9 megyében és Budapesten legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. A nemzetiségi listát állíthatnak az országos nemzetiségi önkormányzatok. Szavazás Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak. Magyarországon lakóhellyel rendelkező, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, annak hiányában egy pártlistára szavazhatnak. Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személyek egy pártlistára szavazhatnak. A három fő hatalmi ág (illetve a köztes és további szereplők) képviselői: Az Országgyűlés A Kormány A Köztársasági Elnök A Bíróság Ügyészség Alkotmánybíróság Alapvető jogok biztosa 3

4 Az Alaptörvény az Országgyűlést Magyarország legfőbb népképviseleti szerveként határozza meg. Az Országgyűlés szervezetéről és működéséről az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény rendelkezik. Az Alaptörvény Az Állam rész Az Országgyűlés fejezete 1. cikkelyében határozza meg az Országgyűlés feladat körét. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az Országgyűlés alakuló ülését a választásokat követő 30 napon belül a köztársasági elnök hívja össze Képviselők jogállása, a szabad mandátum elve. A mentelmi jog és az összeférhetetlenség. Két legfontosabb feladata a törvényalkotás és az ellenőrzés. Magyarországon az alkotmányozó és a törvényhozó hatalmat egyaránt az Országgyűlés gyakorolja. A törvények elfogadására kizárólag a parlament jogosult. Döntési típusok: egyszerű többség, abszolút többség és minősített többség. Az ellenőrzés két legfontosabb típusa: interpelláció kérdés 4

5 A végrehajtó hatalom letéteményese Magyarországon a Kormány. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a Kormány feladat és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. (15. cikk (1) bekezdés) A Kormány jogalkotó hatásköre. Autonóm rendelet Végrehajtási rendelet Határozat A végrehajtási rendelet szabályozása nem lépheti túl a felhatalmazást adó jogszabályban meghatá- rozott terjedelmet és tartalmat. Autonóm rendelet kiadására a Kormánynak elég széles körben van lehetősége. E rendeletek azonban nem szabályozhatnak olyan társadalmi viszonyokat, amelyek az Országgyűlés kizárólagos vagy fenntartott törvényalkotó hatáskörébe tartoznak. A határozatokban a Kormány a saját szervezetére, továbbá a neki alárendelt vagy közvetlen irányítása alá tartozó szervekre vonatkozóan állapít meg feladatokat, határidőket, jelöl meg felelősöket. A kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés képviselőinek több mint felének szavazatával választja. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A jelenlegi miniszteri struktúra: Miniszterelnökséget vezető miniszter Külgazdasági és külügyminiszter Belügyminiszter Igazságügyi miniszter Nemzetgazdasági miniszter Emberi erőforrások minisztere Nemzeti fejlesztési miniszter Földművelésügyi miniszter Honvédelmi miniszter A Kormány üléseit legalább hetente tartja. A Kormány akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki. 5

6 A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnöknek valamennyi hatalmi ág de különösen a törvényhozó és a végrehajtó hatalom tekintetében vannak jogosítványai anélkül, hogy e szerveket irányítaná, vagy azok hatásköreit gyakorolhatná. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A jelöléshez az Országgyűlés legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja Az államfő hatáskörei közül megkülönböztetünk ellenjegyzést igénylő és nem igénylő hatásköröket Az igazságszolgáltatás jogalkalmazó tevékenység, amelynek során egyedi jogvitás ügyeknek jogszabályok alapján történő eldöntése valósul meg annak érdekében, hogy a jogszerű állapot helyreálljon, illetőleg a jogsérelem által okozott joghátrány kiegyenlítődjön. Az Alaptörvény alapján az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség elve; az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve; az igazságszolgáltatás egységének elve; a bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve; az anyanyelv használatának joga; az ártatlanság vélelme; a védelemhez való jog; a jogorvoslathoz való jog; a tisztességes eljárás elve Az igazságszolgáltatás szervezetrendszere: járásbíróságok amelyek általános hatáskörű első- fokú bíróságként működnek. 19 törvényszék és a Fővárosi Törvényszék alkotja a megyei bírósági szintet. Budapest, Szeged és Pécs Debrecen és Győr székhelyekkel 5 ítélőtábla működik. A bírói szervezet csúcsán a Kúria helyezkedik el. 6

7 A hatályos szabályozás alapján az ügyészség nem önálló hatalmi ág, az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az igazságszolgáltatás közreműködője, amely az Országgyűlésnek felelős. Az ügyészség az alábbi hatásköröket gyakorolja: A törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben: meghatározott ügyekben nyomozást végez, valamint felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett. A bírósági eljárásban képviseli a közvádat. Felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. A közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy a törvény által meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorol. A Magyarországon a következő ügyészi szervek működnek: Legfőbb Ügyészség; fellebbviteli főügyészségek (az ítélőtábláknál ismertetett öt székhelyen); főügyészségek (a megyékben és a fővárosban, továbbá a budapesti székhelyű Központi Nyomozó Főügyészség); járási ügyészségek. Ügyészek összeférhetetlenségi szabályai és a mentelmi jog. Funkcióit tekintve pótlólagos garanciákat teremt az alapvető állampolgári jogok biztosítására, valamint a végrehajtó hatalom parlamenti ellenőrzésére is. Az országgyűlési biztos a törvényhozó hatalom intézménye, ezért e tisztség betöltéséről is a parlament dönt. Elsődleges feladata annak ellenőrzése, hogy a közigazgatásban a törvényesség megvalósul-e. A vizsgálat azonban arra is kiterjed, hogy a hatóság munkájában nincs-e mulasztás, illetőleg hogyan bánnak az ügyfelekkel, vizsgálhatják továbbá a mérlegelési jogkörben hozott döntéseket. Az ombudsman hatásköre rendszerint kiterjed az országos és a helyi igazgatás ellenőrzésére is, amelyet általában a rendes jogorvoslati eljárást követően gyakorolhat. A bírói függetlenség elvéből következően azonban az igazságszolgáltatásra nem terjed ki az országgyűlési biztos vizsgálati lehetősége. Az alapvető jogok biztosa az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból is eljárhat, illetve az állampolgárok az alapvető jogok biztosához fordulhatnak utólagos normakontroll (jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata) céljából. Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg hat évre a képviselők kétharmados többségi szavazatával. Az országgyűlési biztosok egyszer újraválaszthatók. 7

8 Magyarországon az Alkotmánybíróság 1990 óta működik. Az Alkotmánybíróság hatáskörére, szervezetére, eljárására vonatkozó részletes szabályokról az évi XXXII. törvény rendelkezett. Alkotmánybíróság feladatai: Előzetes normakontroll: Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket Utólagos normakontroll: Az Alkotmánybíróság, a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját. Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát indítványozhatja az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa. Alkotmányjogi panasz: az Alaptörvényben biztosított jogainak megsértése miatt az fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincsen számára biztosítva. Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan a Kormány indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztásra irányuló eljárás Hatásköri viták eldöntése állami szervek között vagy az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzatok és az állami szervek között. Az Alaptörvény értelmezésére irányuló eljárást indítványozhatja az Országgyűlés, annak állandó bizottsága, a Kormány, a köztársasági elnök, illetve az alapvető jogok biztosa. Az Alkotmánybíróság 15 tagból álló testület. Tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választják. Az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadával az Alkotmánybíróság tagjai közül választja. A közigazgatási feladatokat alapvetően két nagy közigazgatási intézménytípus látja el, az egyik a Kormány által irányított felülről lefelé, területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatás, a másik pedig a helyben (települési és területi szinten) szervezett és választott testületek által irányított, de egymással mellérendeltségben álló helyi önkormányzatok csoportja. Központi szervek: A kormány A minisztériumok A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (kormányhivatalok és központi hivatalok) Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek Rendvédelmi szervek (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. Területi szervek: A területi szerveken belül elkülönülnek a központi alárendeltségű (dekoncentrált) területi és a helyi államigazgatási szervek. Az önkormányzati közigazgatási szervek területi és települési szinten működő decentralizált szervek. 8

9 A közigazgatási feladatokat alapvetően két nagy közigazgatási intézménytípus látja el, az egyik a Kormány által irányított felülről lefelé, területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatás, a másik pedig a helyben (települési és területi szinten) szervezett és választott testületek által irányított, de egymással mellérendeltségben álló helyi önkormányzatok csoportja. Központi szervek: A kormány A minisztériumok A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (kormányhivatalok és központi hivatalok) Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek Rendvédelmi szervek (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. Területi szervek: A területi szerveken belül elkülönülnek a központi alárendeltségű (dekoncentrált) területi és a helyi államigazgatási szervek. Az önkormányzati közigazgatási szervek területi és települési szinten működő decentralizált szervek. A Kormány hatásköre: Jogalkotói hatáskör: primer és szekunder jogalkotási hatáskörrel is rendelkezik a korábbiakban meghatározottak szerint Szervezetalakítási jog: ez a hatáskör egyrészről azt jelenti, hogy a Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat, másrészt pedig azt, hogy jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. A Kormány működését a Kormány mellett működő egyéb testületi szervek: Kormánybizottságok Kabinet Tanácsadó testületek A kormány munkáját nemcsak testületek segítik, hanem egyszemélyi vezetők is, nevezetesen a kormánybiztos és a miniszterelnöki biztos. A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be: a Kormány tagja a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a Miniszterelnökség államtitkára feladatkörében a kormánybiztos a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek. A közigazgatási államtitkári értekezlet feladatai. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A Kormány döntéseit az ügyrend szerint testületként többségi döntéssel hozza. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki. 9

10 Az alkotmányos szabályozásból úgy lehet meghatározni a minisztériumok fogalmát, hogy azok az Alaptörvény alapján törvénnyel létrehozott és a Kormány irányítása alatt álló, de a miniszter által vezetett és a miniszter ágazati, valamint szervezeti irányító feladatait segítő központi kormányzati szervek. A miniszter egyszemélyi felelős vezetőként vezeti a minisztériumot. A minisztérium mint szervezet a miniszter feladatait valósítja meg, azokat, melyeket jogszabály vagy kormányhatározat rögzít. A minisztériumok főbb feladattípusai: kormány-előterjesztések előkészítése és a Kormány döntéseinek végrehajtása; jogszabályelőkészítési és jogalkotási feladatok; ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok; irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladatok; első- vagy másodfokú döntési jogkörök gyakorlása; információs szolgáltató feladatok; nemzetközi kapcsolatok szervezése; civil kapcsolatok kiépítése. A minisztériumok felépítése: A politikai változó elemek: a miniszter; az államtitkárok; kabinetfőnök; a kabinet politikai főtanácsadói, tanácsadói, a miniszteri biztos. A szakmai állandó elemek közigazgatási államtitkár (minisztériumonként egy); helyettes államtitkárok; főosztályvezetők; főosztályvezető-helyettesek; osztályvezetők; titkárságvezetők; érdemi ügyintézők; ügykezelők. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek, nem csak törvénnyel, hanem más jogszabállyal, így kormányrendelettel is létrehozhatóak, a központi közigazgatás rugalmasabb működését szolgálják. Az ilyen típusú kormány által irányított központi államigazgatási szerveknek kettő alaptípusuk van: kormányhivatalok a központi hivatalok A kormányhivatal törvény által létrehozott, a kormány irányítja, felügyeletüket kijelölt miniszter látja, taxatív felsorolásukat törvény tartalmazza. Központi Statisztikai Hivatal; Országos Atomenergia Hivatal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv, melynek vezetőjét a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel. Taxatív felsorolását a kormányhivatalokkal ellentétben nem tartalmazza jogszabály. Központi hivatalok például: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 10

11 Az autonóm jogállású államigazgatási szervek autonómiája azt jelenti, hogy ugyan a végrehajtó hatalom részét képezik, de a Kormánytól függetlenek. Ezen jogalkotó által létrehozott speciális jogállás indokai lehetnek többek között a politikai semlegesség igénye a szerv tevékenységével szemben, alkotmányos alapjog érvényesítésének garanciája. Autonóm jogállású államigazgatási szervek: Közbeszerzési Hatóság; Gazdasági Versenyhivatal; Egyenlő Bánásmód Hatóság; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; Nemzeti Választási Iroda. Az autonóm jogállású szervek autonómiájának garanciái: szabályozásuk csak törvényben lehetséges; az Országgyűlés felé tartoznak beszámolással; a vezetők és a tagok megválasztása, kinevezése általában független a Kormánytól; szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek; gazdasági önállóság; gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrzi; döntéseiket kizárólag bíróság vizsgálhatja felül. Az önálló szabályozó szerv vezetője sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet adhat ki, amely nem lehet ellentétes törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével. Vezetőjét a miniszterelnök vagy a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és tevékenységéről köteles évente beszámolni az Országgyűlésnek. Az önálló szabályzó szerv vezetője nevezi ki helyettesét vagy helyetteseit. Önálló szabályozó szervek az alábbiak: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 11

12 A területi és helyi államigazgatási szervek jellemzője, hogy központi alárendeltségűek. Ez a jellemző az államigazgatási szervezetrendszer fentről lefelé való hierarchikus szervezettségéből adódik. A területi és helyi államigazgatási szerveknek két fajtája van: az általános hatáskörű az ágazati feladatokat ellátó különös hatáskörű A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei a fővárosi és megyei kormányhivatalok, melyeket a Kormány a közigazgatásszervezésért felelős miniszter útján irányít. A kormányhivatalokat a kormánymegbízott vezeti. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre: Összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol (például kisajátítási hatóság), illetve jogorvoslati fórumként dönt hatósági ügyekben. Kormányablakot működtet. Ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Főszabályként ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve államigazgatási feladatokat ellátó szerveket. További államigazgatási elsősorban szervezési jellegű feladatokat lát el, mint például a katasztrófák elleni védekezés szervezésére vonatkozó feladatok ellátásában való közreműködés vagy választási eljárással kapcsolatos feladatok. Közigazgatási képzési, továbbképzési, vizsgaszervezési és vizsgáztatási feladatokat lát el. 12

13 A különös hatáskörű területi államigazgatási szervek többsége január 1-jétől a fővárosi, megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként (szakigazgatási szerv) működik a területi integráció eredményeképp. A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek az alábbiak: szociális és gyámhivatal; építésügyi és örökségvédelmi hivatal; igazságügyi szolgálat; növény- és talajvédelmi igazgatóság; erdészeti igazgatóság; földművelésügyi igazgatóság; élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság; földhivatal; egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv; nyugdíjbiztosítási igazgatóság; munkaügyi központ; munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv; fogyasztóvédelmi felügyelőség; népegészségügyi szakigazgatási szerv; mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság; közlekedési felügyelőség; rehabilitációs szakigazgatási szerv. Az államigazgatás területi struktúrájának átalakítása a 2011-es kormányhivatalokba integrálódást követően 2012-ben a járások kialakításával folytatódott, amelyek január 1-jén kezdték meg működésüket. Eddig a megyei szint alatt államigazgatási feladatokat ellátó szerv a helyi önkormányzat jegyzője, polgármestere volt, de 2013-tól ez a struktúra megváltozott, mert a megyénél kisebb államigazgatási területi egységekben, a járásokban is működnek államigazgatási szervek. A 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet 175 járást hozott létre. Ebbe nem tartozik bele a főváros, mert Budapesten a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal működik. A járási hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek az alábbiak: járási gyámhivatal; járási építésügyi hivatal; járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal; a járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve; járási földhivatal; a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége; a járási népegészségügyi intézet. 13

14 Dekoncentrált szervek: Önállóan működő (a területi kormányhivatalba nem integrált) területi államigazgatási szervek. Ezen szervekre is él a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogköre, ugyanakkor ezek a szervek valamely miniszter vagy központi államigazgatási szerv irányítása alatt működnek. E szervek jellemzője, hogy nem vagy nem elsősorban államigazgatási hatósági feladatokat látnak el (KSH), vagy tevékenységük rendészeti jellegű (rendőrség), illetve speciális illetékességi területtel rendelkeznek (területközi dekoncentrált szervek). Regionális dekoncentrált szervek: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságok; Központi Statisztikai Hivatal regionális igazgatóságok. Megye megyei szinten működő dekoncentrált szervek: budapesti és megyei rendőr-főkapitányságok; Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai; a megyei védelmi bizottságok megyei intézményfenntartó központok (EMMI irányítása alatt). Területközi dekoncentrált szervként működik: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 5 bányakapitánysága; 10 nemzeti park igazgatósága; 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség; 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság. Védelmi funkciók Biztonsági funkciók Nemzetközi politikai funkciók Gazdasági funkciók Közszolgáltatás szervező funkció 14

15 Az államigazgatás mint az államszervezet része feladatainak ellátása során impériumot, állami közhatalmat gyakorol. A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelező döntéseket hozhatnak, és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt. Az államigazgatási szervek a közhatalom gyakorlása során jogszabályokat alkothatnak, illetőleg a jogszabályok érvényesítése érdekében hatósági tevékenységet végeznek. Feladatkör, hatáskör. A két fogalmat gyakran igen helytelenül szinonimaként használják. Sajnos meg kell jegyezni, hogy az állami szerveket létesítő, illetve jogállásukat meghatározó jogszabályok szinte sohasem különítik el megfelelően a két fogalmat (általában feladat- és hatáskörök ömlesztett felsorolását tartalmazzák). A feladatkör tágabb fogalom, az államigazgatási szerv feladatkörébe beletartozik minden olyan célkitűzés, amelynek a megvalósítására az adott szervnek törekednie kell. A feladatkör tehát az adott államigazgatási szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének irányát, célkitűzéseit foglalja össze. A feladatkörbe beletartozik minden, amiért az adott államigazgatási szervet létrehozták, és minden olyan eszköz is, amelyet feladatai végrehajtásához használ. A hatáskör ezzel szemben kötöttebb jogi fogalom. A hatáskör arra a kérdésre ad választ, hogy az adott államigazgatási szerv mit tehet meg a feladatkörébe utalt feladatok végrehajtása érdekében. A hatáskör tehát az államigazgatási szerv döntési jogosultságait adja meg. A hatáskört minden esetben jogszabálynak kell megállapítania, és a jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy mely szerv bír az adott ügyben hatáskörrel. A hatáskör szabályozásánál tehát a jogalkotó egyfajta minőségi munkamegosztást végez az államigazgatás különböző szervei között. Az adott szerv rendeltetése, szakértelme alapján csoportosítja a döntési jogosultságokat a szervezetrendszeren belül. Az illetékesség az azonos hatáskörű szervek közötti területi munkamegosztást jelenti. Azaz míg a hatáskör a mit tehet az államigazgatási szerv? kérdésre ad választ, az illetékesség a hol teheti az államigazgatási szerv? kérdést válaszolja meg. 15

16 Köszönöm a figyelmet 16