Dr. Bihari Mihály elnök úr részére. Tisztelt Elnök Úr!
|
|
- Bertalan Lukács
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Bihari Mihály elnök úr részére Alkotmánybíróság BUDAPEST I-2/1219/2006. Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény 1. paragrafus g) pontja és 21. paragrafus (6) bekezdés b) pontja alapján indítványozom, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze az Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdés j) és k) pont alatti köztársasági elnöki jogköröket, figyelemmel az Alkotmány 29. paragrafus (1) bekezdésébe foglalt köztársasági elnöki kötelezettségekre is. 1. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló évi XII. törvény 5. paragrafus (2) bekezdése alapján a Kormány február 23-án kelt és részemre megküldött elôterjesztésében javaslatot tett a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj március 15-e alkalmából történô adományozásra. A Magyar Köztársaság kitüntetéseirôl szóló évi XXXI. törvény 2. paragrafus (1) bekezdése alapján február 28-án a miniszterelnök, illetve az illetékes miniszterek tettek javaslatot Magyar Köztársasági Érdemrendek, illetve Magyar Köztársasági Érdemkeresztek adományozására a Nemzeti Ünnep alkalmából. A kitüntetésre javasoltak névsorát és a javasolt kitüntetések indokolását az elôterjesztések csatoltan tartalmazták. Az elôterjesztések elôzetes vizsgálata során megállapítottam, hogy az Alkotmánybíróság e tárgyban született határozatai nem adnak egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a köztársasági elnöknek a jogi elôfeltételek ellenôrzésén túl milyen tartalmi szempontok alapján kell, illetve lehet megvizsgálnia a kitüntetendô személyekre tett javaslatot. Álláspontom szerint ugyanis a köztársasági elnök kitüntetés adományozására vonatkozó hatásköre (Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdés j) pont), az annak gyakorlása során felmerülô szempontok lényegesen különböznek azoktól a hatásköröktôl, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban értelmezett. A konkrét alkotmányjogi probléma (31/1990. (XII. 18) AB határozat, ABH 1990, , 36/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 210, 996/G/1990. AB határozat, ABH 1993, 534. stb.) tehát abban foglalható össze, hogy vajon az Alkotmány és az Alkotmánybíróság korábbi határozatai irányadóak-e arra vonatkozóan, hogy a köztársasági elnök az Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdése j) pontjában foglalt kitüntetés adományozásakor milyen tartalmi szempontok szerint vizsgálhatja az elôterjesztést. Ebbôl következôen nem egyértelmű az sem, hogy milyen tartalmi, az érintett személy kiválasztására vonatkozó indokok alapján tagadhatja meg az államfô az ilyen határozat aláírását. Kérdéses végül az is, hogy a köztársasági elnök milyen határidôn belül köteles döntést hozni ezekben az ügyekben. Álláspontom szerint e tekintetben az Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdésében felsorolt nevesített hatáskörök közül a kitüntetés adományozásához jellegét tekintve közel áll a k) pontban foglalt egyéni kegyelem gyakorlása. Ezért indítványozom, hogy az Alkotmánybíróság e két államfôi hatáskörrel együtt foglalkozzon az értelmezés során.
2 2. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök politikai felelôssége, döntési jogköre és az elé terjesztett kinevezési és felmentési javaslatok tekintetében fennálló mérlegelési jogköre vonatkozásában az Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdésében foglalt jogkörök egy részét a 48/1991. (IX. 26.) AB (továbbiakban: 1Abh), a 8/1992. (I. 30.) AB (2Abh), és a 36/1992. (VI. 10.) AB (3Abh) határozataiban értelmezte. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök a kinevezések vonatkozásában politikai felelôsséggel nem tartozik, a döntéseiért való politikai felelôsséget a Kormány a miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzéssel vállalja át az Országgyűléssel szemben (1Abh, ABH 1991, 233.). Az Alkotmány kivételesen olyan döntésre is feljogosítja a köztársasági elnököt, amely végleges, felülbírálhatatlan, de amelyért sem a köztársasági elnök, sem más szerv nem visel politikai felelôsséget az Országgyűlés elôtt (önálló politikai döntés). A köztársasági elnök önálló politikai döntést - mint azt az Alkotmányban szereplô felhatalmazások mutatják - azokban az esetekben hozhat, amikor az államszervezet demokratikus működésében súlyos zavarok támadnak, amelyek elhárítása az ô beavatkozását igényli. Az elnök kivételes intézkedésével átlendíti az államgépezetet a holtponton, hogy annak normális működése újból beindulhasson. A köztársasági elnök a beavatkozással az Alkotmány 29. paragrafus (1) bekezdésében meghatározott feladatának tesz eleget: ôrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ilyen önálló politikai döntése a köztársasági elnöknek az is, ha kinevezési vagy jóváhagyási jogkörének gyakorlása során tartalmi okból megtagadja a kinevezést vagy jóváhagyást. Az ilyen döntés ügydöntô, végleges és felülbírálhatatlan; senki sem visel érte politikai felelôsséget: vagyis megfelel az önálló politikai döntés ismérveinek (1Abh, ABH 1991, 233). A köztársasági elnök tartalmi okból csak akkor utasíthatja el a kinevezési javaslatot, ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná (1Abh, ABH 1991, 235). Ezek az alkotmányos követelmények a kinevezésre, illetve az államszervezet működésével kapcsolatos egyéb elôterjesztésekre vonatkoznak. A jelen indítvány alapját az a kérdés adja, hogy vajon ezektôl a döntésektôl természetük szerint nem eltérôek-e a kitüntetés adományozása (Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdés j) pont) és az egyéni kegyelem gyakorlása (Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdés k) pont), hiszen az ezekben az utóbbi hatáskörökben hozott döntések nincsenek érdemi és közvetlen hatással az államszervezet demokratikus működésére. Ezért álláspontom szerint alappal merül fel a kérdés, nem szükséges-e ezek esetében más kritériumokat alkalmazni az elôterjesztés köztársasági elnök általi mérlegelése során. 3. A fent említett határozataiban már értelmezte az Alkotmánybíróság az Alkotmány 30/A. paragrafus több rendelkezését. Az Alkotmány 30/A. paragrafusára vonatkozó egyik elvi értelmezésében sem érintette viszont az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök 30/A. paragrafus (1) bekezdés j) és k) pontjaiban foglalt jogköreit. Mi több, maga az Alkotmánybíróság mutatott rá arra, hogy nincs ( ) eljárásjogi akadálya annak, hogy az Alkotmánybíróság a már értelmezett alkotmányi rendelkezés további részkérdéseiben további önálló, elvont alkotmányértelmezési határozattal állást foglaljon (3Abh, ABH 1992, 210.). Erre irányul a jelen indítvány.
3 4. Az ellenjegyzési kötelezettség mint érvényességi feltétel az Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdése j) és k) pontjai esetében azt jelenti, hogy a köztársasági elnök az ellenjegyzés nélkül érvényesen nem adományozhat kitüntetést, és nem gyakorolhat kegyelmet, illetve nem tagadhatja meg a kegyelem gyakorlását. Ettôl el kell határolni azt a helyzetet, amikor a köztársasági elnök nem teljesíti az elôterjesztésben foglaltakat, tehát elôterjesztés ellenére nem születik meg a megfelelô államfôi döntés. (v.ö. 1Abh, ABH 1991, 219, 234.) Az Alkotmány 30/A. paragrafusában felsorolt és ellenjegyzéshez kötött jogkörök többsége álláspontom szerint az államszervezet és a jogrendszer rendes működéséhez szükséges; ilyen a nemzetközi szerzôdés kötése (b) pont), a nagykövetek megbízása és fogadása (c) pont), a kinevezések és felmentések (h) és i) pontok), az m) pont alapján gyakorolt hatáskörök egy része (vö. 26/2000. (VII. 6.) AB hat. ABH 2000, ), illetve legalábbis felvethet összefüggéseket az államszervezet működésével, mint például az állampolgársági ügyekben hozott döntés (l) pont). Ebbôl az is következik, hogy az ezen aktusokra irányuló elôterjesztések teljesítésének megtagadásával a köztársasági elnök elvileg képes akár huzamosabb idôre megakasztani az államszervezet rendes működését, hiszen döntése önállóan is érvényes, és elvileg végleges és felülbírálhatatlan (v.ö. 1Abh, ABH 1991, 233.) Ezektôl eltérô természetűnek mutatkozik - az államszervezet működésével való összefüggés szempontjából - a címek, kitüntetések és érdemrendek j) pont szerinti adományozása, és a k) pontban szereplô egyéni kegyelmezés joga. Ezek gyakorlása vagy annak elmaradása az államgépezet és a kormányzat működését ugyanis érdemben és közvetlenül nem befolyásolja. A köztársasági elnök azonban ezekben az esetekben is a döntési folyamat garanciális részese. A két jogkör gyakorlása során a köztársasági elnök aktusához ellenjegyzés szükséges, enélkül a kitüntetés adományozása, illetve a kegyelem gyakorlása (illetve annak elutasítása a miniszter elôterjesztése alapján) nem érvényes. Alappal tehetô fel azonban, hogy az ellenjegyzéshez kötés ezekben az esetekben sem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök automatikusan köteles lenne eleget tenni az elôterjesztésnek. A végrehajtó hatalom elôterjesztéséhez való ilyen mértékű kötöttség ellentétes lenne az Alkotmánybíróság eddigi alkotmányértelmezéseinek logikájával is, mely még az államszervezet működését közvetlenül érintô kinevezési ügyekben is hagyott bizonyos korlátozott mozgásteret a köztársasági elnök döntése számára. 5. A kinevezés a translatio imperii, a hatalommal felruházás olyan jelképes cselekménye, amely az államhatalom egy részében való részeltetés szükséges velejárója; a köztársasági elnök alkotmányos jogállásából adódóan súlyt ad a Kormány, a különbözô tisztséget viselô személyek, vagy a bírói önigazgatás (akik esetében egyébként még az ellenjegyzési feltétel is hiányzik) által hozott döntéseknek. A hatáskör ilyen telepítése alkotmányos biztosítékot is képez. Funkciója e legitimációs jelleg mellett az államszervezet demokratikus működése súlyos zavarának elkerülése, illetve megakadályozása is. A kitüntetés adományozása során valamely teljesítmény vagy életút állami elismerése történik meg. A köztársasági elnök általi adományozás a nemzet egységes elismerését
4 fejezi ki (vö. az Alkotmány 29. paragrafus (1) bekezdésével). A kegyelemgyakorlás esetében a büntetôjogon kívüli szempontok, a megbocsátás, a méltányosság és esetenként a társadalomnak a büntetôjogi igazságszolgáltatás merevségével szembeni igazságosság-igénye jelenik meg az államfô döntésében. Egyik esetben sincs felsôbb fórum az elnök döntésével szemben. A miniszterelnök vagy miniszter részérôl történô ellenjegyzés ekkor is az Országgyűléssel szembeni politikai felelôsség átvállalását jelenti e döntésekért. A kitüntetés és a kegyelem esetén a köztársasági elnök garanciális szerepe tehát lényegileg másnak mutatkozik, mint az államszervezet működésével összefüggésbe hozható ügyekben. Az államszervezet demokratikus működésében beálló súlyos zavar, ahogyan azt az 1Abh. értelmezte (ABH 1991, 233, 235.), ugyanis fel sem merülhet, akár az elôterjesztés teljesítését, akár annak megtagadását tekintjük. A köztársasági elnök azonban a most tárgyalt két hatásköre gyakorlása során is része annak a döntési folyamatnak, melynek résztvevôi az elôterjesztô (aki egyben az ellenjegyzést is gyakorolja) és maga a köztársasági elnök. A köztársasági elnök negatív döntése, az elôterjesztés aláírásának megtagadása a folyamatot önálló politikai döntéssel zárja le. Az elnököt ez az ellensúlyozó szerep álláspontom szerint valamennyi hatáskörében megilleti, ezek közül nem zárható ki a kitüntetés és a kegyelmezés sem, pusztán azért, mert ott az államszervezet demokratikus működése megzavarásának funkcionális ismérve nem jöhet szóba. Arra azonban az Alkotmánybíróság határozatai nem adnak egyértelmű választ, hogy ilyen esetekben a köztársasági elnök milyen szempontok alapján hozhat az aláírás megtagadásában megnyilvánuló önálló politikai döntést. Mindazonáltal (a)z elnöki alkotmányvédelem létét éppen az indokolja, hogy jogszerű cselekvés is ellentétbe kerülhet valamely alkotmányban rögzített, demokratikus alapelvvel (3Abh, 209.), vagyis az alkotmányos értékrenddel. Az ellensúlyozó szerep tehát az elnököt minden jogkörében megilleti, az ilyen önálló politikai döntés kritériumainak azonban igazodniuk kell az egyes jogkörökhöz, azok jellegéhez. Az Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdése j) és k) pontjában foglalt hatáskörök esetében álláspontom szerint a nemzet egysége és az Alkotmány alapvetô értékrendje lehet az a szempontrendszer, amelyet a köztárssági elnöknek az elôterjesztések elbírálásakor mérlegelni kell. A köztársasági elnöknek azt a lehetôségét, hogy az elôterjesztés teljesítését visszautasítsa, az alapozhatja meg, ha arra az Alkotmány 29. paragrafus (1) bekezdésében foglalt szerepének betöltése alapján kerül sor. Mind a címek, kitüntetések és érdemrendek adományozásánál, mind az egyéni kegyelem gyakorlásánál figyelemmel kell lennie a nemzet egységére és az államszervezet demokratikus működésére. Ezekben az esetekben mindazonáltal az államszervezet demokratikus működése biztosításának, mint mérlegelési szempontnak nem az az oldala domborodik ki, hogy vajon a demokratikus működésben nem támadnak-e súlyos zavarok, az államgépezet nem jut-e holtpontra. Sokkal inkább a tágabb értelemben vett demokratikus működés olyan tartalmi jegyeinek megóvása van elôtérben, mint az alkotmányosság és a jogállamiság alapelvei és alapértékei. Figyelemmel kell tehát lenni arra, hogy - szemben az államszervezet működésével kapcsolatos elnöki mérlegeléssel, amely nagyrészt objektív és/vagy formális ismérvekre is támaszkodhat - a kitüntetés és egyéni kegyelem adása esetén
5 tisztán erkölcsi döntésrôl és értékek érvényesítésérôl van szó. Emiatt még a kitüntetés törvényi feltételei meglétének a vizsgálata is - amely a köztársasági elnök kötelessége - elválaszthatatlan az értékítélettôl. Az államszervezet működéséhez nem kapcsolódó esetekben a köztársasági elnök mérlegelési jogkörét szélesíti tehát az az erkölcsi szerep, amelyet általánosan elismert módon az államfô betölt, és amely abból következik, hogy az alkotmány feletti ôrködés az alkotmány értékrendjének védelmét is jelenti. A köztársasági elnök csak akkor tudja betölteni ezt a szerepét, ha olyan esetekben, amikor nem áll fenn az államszervezet működése válságának a veszélye, az Alkotmány 29. paragrafus (1) bekezdésének tiszteletben tartása mellett az Alkotmány értékrendjét saját értelmezése szerint érvényesíti. Így kerülhetô ugyanis csak el, hogy ezeknek a nagyrészt a jogon túlmutató jellegű hatásköreinek a gyakorlása során a köztársasági elnök elveszítse erkölcsi integritását, amelynek veszélye elvileg fennáll, ha gyakorlatilag tartalmi mérlegelés nélkül kell eleget tennie az elôterjesztéseknek. 6. A fentiek alapján kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, értelmezze az Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bek. j) és k) pontjait - figyelemmel az Alkotmány 29. paragrafus (1) bekezdésében foglalt köztársasági elnöki kötelezettségekre is - abból a szempontból, hogy a köztársasági elnök az elôterjesztés kötelezô jogszerűségi vizsgálatán túl milyen tartalmi, a személy kiválasztására vonatkozó szempontok alapján köteles megvizsgálni az Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdés j) pontjában foglalt kitüntetésre és a k) pontban foglalt egyéni kegyelemre irányuló elôterjesztést, továbbá milyen szempontok alapján tagadhatja meg az ilyen elôterjesztés aláírását. Az azonos ellenjegyzési elôfeltétel ellenére lehet-e az Alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdés j) és k) pontjaiban meghatározott jogkörök vonatkozásában a köztársasági elnök mérlegelési jogkörét és felelôsségét úgy értelmezni, hogy a kinevezésekre és felmentésekre vonatkozó önálló politikai döntés funkcionális kritériuma (az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara) (v.ö. 1Abh, 2Abh, 3Abh) helyett más szempont - mint a nemzet egysége és az Alkotmányban megnyilvánuló értékrend védelme - képezi egy esetlegese elutasító döntés alapját? Végül milyen határidôn belül köteles a köztársasági elnök döntést hozni ezekben az ügyekben? Budapest, március 13. Üdvözlettel: Sólyom László
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenA köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
Részletesebben953/G/1991 Budapest, :00:00 de. Sólyom László Dr. 48/1991. (IX. 26.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny évi 103.
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 953/G/1991 Budapest, 1991.09.23 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 48/1991. (IX. 26.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1991. évi 103.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebben3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi
.th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ
dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben1. oldal, összesen: 6 oldal Ügyszám: 738/B/1997 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Harmathy Attila Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 738/B/1997. AB határozat ABH oldalszáma: 2005/734 Kelte:
RészletesebbenTisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK november 6. Előadásvázlat
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 2017. november 6. Előadásvázlat I. Az államfői szerep az alkotmányos rendszerekben - az állam legmagasabb szintű képviselete - az államhatalmi szervek demokratikus működésének biztosítása
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3135/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
2230 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3135/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
RészletesebbenTartalomj egyzék. Előszó 13
Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az
Részletesebben2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S
'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 471/B/1995 Budapest, 1995.10.04 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 61/1995. (X. 6.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1995. évi 84. számában
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenA határozat száma: 26/2000. (VII. 6.) AB határozat
Ügyszám: 1081/B/1999.. Előadó : Bihari Mihály Dr. Az indítvány lényege: A határozat száma: 26/2000. (VII. 6.) AB határozat ABH oldalszáma: 2000/164. A határozat kelte: Budapest, 07/04/2000. A határozat
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3153/2015. (VII. 24.) AB végzés 2397 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebben1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2011. (VIII.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a város érdekében végzett munka elismeréséről
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2011. (VIII.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a város érdekében végzett munka elismeréséről Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére.
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának A L J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének
RészletesebbenVIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3126/2015. (VII. 9.) AB határozat 2175 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI
944 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3152/2016. (VII. 22.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés
Részletesebben1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).
AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről
RészletesebbenA magyar politikai rendszer Az államfő
Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG X/704/2013. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő h a t á r o z a t o t: 1. Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenA SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL
A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság az Alaptörvény IX) cikk (2) és (3) bekezdése értelmezésére irányuló indítványt elutasítja.
Ügyszám: X/02499/2012 Keltezés: Budapest, 2012.04.17 Előadó bíró: Paczolay Péter Dr. Közlöny információ: 21/2012. (IV. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2012. évi 48. számában. AB közlöny: Az
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenNemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata
Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET április 26-ai ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2018. április 26-ai ülésére 76/2018. Tárgy: Javaslat a ferencvárosi kitüntetések alapításáról és adományozásuk
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés
Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A hatóság döntései A döntés A közigazgatási hatósági eljárás a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendjként is leírható. A hatósági döntés: [ld. közigazgatási eljárás
RészletesebbenPécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):
RészletesebbenSzerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében
Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenAz alkotmánybíróság az Alaptörvényben
Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Fogalommeghatározás Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy
RészletesebbenI. Országos népszavazási kezdeményezés elbírálása
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. DECEMBER 12-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11431. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter Budapest, 2004. szeptember
RészletesebbenAlkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására
RészletesebbenPécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2018 tavasz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián:
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA Az Európai Unió Bírósága a hét uniós intézmény egyike. Három igazságszolgáltatási fórum alkotja: a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék. Az Európai Unió igazságszolgáltatásért
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület december 13. napi ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 239/2016. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2016. december 13. napi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Előzetesen tárgyalja: Javaslat
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenAz Országos Bírósági Hivatal elnökének
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok
RészletesebbenVI. FEJEZET A KORMÁNY 75.
VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,
RészletesebbenT/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 15.6.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (50/2011) Tárgy: Az Olasz Köztársaság szenátusának indokolással ellátott véleménye a bejegyzett élettársi közösségek
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat
RészletesebbenA közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás
A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő.
3104 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenDr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
RészletesebbenBag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete
Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag
Részletesebben45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás
45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA szeptember 16., szerda. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY 130. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. szeptember 16., szerda Tartalomjegyzék 121/2009. (IX. 16.) KE 122/2009. (IX. 16.) KE 123/2009. (IX. 16.) KE 124/2009. (IX. 16.) KE 125/2009.
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. december 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 62/2003. (XII. 15.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata.......................... 11187
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3259/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3259/2015. (XII. 22.) AB végzés 3071 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3259/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm.
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. augusztus 16., hétfõ 133. szám Tartalomjegyzék 229/2010. (VIII. 16.) Korm. rendelet 69/2010. (VIII. 16.) ME határozat 70/2010. (VIII. 16.) ME határozat
RészletesebbenTantárgyi útmutató /NAPPALI félév
Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
RészletesebbenMagyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz Alulírott.. [név] (születési hely, idő:.., lakcím:..) alkotmányjogi panasszal fordulok a T. Alkotmánybírósághoz
RészletesebbenTanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei
Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 50/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.356/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a dr. Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda elnöke által képviselt Nemzeti Választási Bizottság által országos
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3077/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE
3077/2015. (IV. 23.) AB végzés 1681 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3077/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Pokol Béla
RészletesebbenDombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének március 31-i rendes ülésére
11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 31-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 134/2014. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Kvk.V.37.198/2014/2.szám A Kúria az ügyvéd által képviselt Magyar Szocialista Párt I. rendű, Együtt a Korszakváltók Pártja II. rendű, Demokratikus Koalíció III. rendű, Párbeszéd Magyarországért Párt
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
6.3.2019 A8-0435/6 Módosítás 6 Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság nevében Jelentés A8-0435/2018 Mercedes Bresso, Rainer Wieland A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal
RészletesebbenMAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ
MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/700-1/2013/I. Tárgy: Tájékoztató törvényességi felhívásról Üi.: dr. Dobó A. Melléklet: Törvényességi felhívás Makó Város Önkormányzat
RészletesebbenIDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK
IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen
Részletesebben