TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ a

Átírás

1 Számvitel Intézeti Tanszék /fax: Budapest 72. Pf.: III. évfolyam Pénzügy és Számvitel Szak, Számvitel szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ a Számviteli sajátosságok tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2014/2015. tanév szeptember - december 1

2 A tárgy oktatásának célja: A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán meghatározó jelentősége és hagyománya van a különféle számviteli tantárgyak oktatásának. A főiskolai képzés során a pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel oktatásán felül további hangsúlyt helyezünk a különféle ágazatokban működő gazdálkodó szervezeteket és speciális vállalati szituációkat érintő számviteli szabályok oktatására is. Ennek eredményeként a főiskolán pénzügy és számvitel szakon végzett hallgatók komplex számviteli ismeretekkel és tudásanyaggal gyarapodva kerülnek ki az iskolapadból. A pénzügy-számvitel szakon belül a számvitel szakirányon továbbtanuló hallgatók a III. évfolyam I. félévében tanulják a számviteli sajátosságok című tantárgyat. A hallgatók eddigre már megismerkedtek a pénzügyi és vezetői számvitellel, és így a számvitelnek mint a piac szereplőinek tájékoztatását biztosító jogszabályi előírásokban rögzített részletes jellemzőivel. A számviteli sajátosságok tárgy keretében a vállalkozások speciális céghelyzeteit érintő legfőbb jogszabályi környezettel és ezen belül is kiemelten a számviteli szabályokkal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A tárgy tantervi elhelyezése: A Számviteli sajátosságok c. tárgy a III. évfolyam őszi (szeptember-december) félévében kerül oktatásra 1+1 -es órafelosztásban. A kétheti óraszámok a következők: - 2 x 45 perc előadás (kéthetente hétfőnként (páros héten) ig a II-es előadóban) - 2 x 45 perc gyakorlat (kéthetente hétfői és szerdai napokon (páros és páratlan heteken)) A számonkérés módja: A félév során két zárthelyi dolgozatot kell megírni. A két dolgozat eltérő súlyaránnyal kerül figyelembevételre. Az 1. zárthelyi dolgozat 60%-os (60 pont), a második zárthelyi dolgozat 40%-os (40 pont) súlyaránnyal szerepel a félévi pontozás során. A zárthelyi dolgozat megírására 90 perc áll rendelkezésre. Az eredményes gyakorlati jegy megszerzéséhez a két dolgozatot együttesen legalább 60 %-ra kell megírni. A dolgozatok általános felépítése: Megnevezés 1. Elméleti kérdések 2. Gyakorlati feladat 3. Gyakorlati feladat 4. Gyakorlati feladat Az Elméleti kérdések lehetnek az előadáson elhangzott vagy a jogszabályokban megtalálható elméleti ismeretekkel kapcsolatos kérdések, tesztek illetve bármilyen kisfeladat, amely segítségével a tantárgyi tematikához kapcsolódóan tesztelhető a hallgató felkészültsége, számviteli látásmódja, szemlélete és logikája. 2

3 Az egyes tesztkérdések esetében elméletileg több helyes válasz is lehetséges, a tesztkérdéseknél a helytelen válasz esetében nem vonunk le pontot. Az elméleti rész súlyaránya mindkét dolgozatban 40%! Az elméleti kérdések és a gyakorlati feladatok kérdéskörök esetében is el kell érni az elérhető maximális pontszám 30 %-át, ahhoz hogy az adott kérdéskör (nem a zárthelyi dolgozat!) értékelhető legyen. Az elégséges gyakorlati jegy megszerzéséhez a két zárthelyi dolgozatból összevontan elérhető maximum pontszám (az első zárthelyi dolgozatból és a második zárthelyi dolgozatból összesesen elérhető pontszám) legalább 60 %-át kell teljesíteni. Azon hallgatóknak, akik az évközi számonkérések során nem teljesítik a 60 %-ot, utóvizsga dolgozatot kell írniuk. A pótdolgozat és az utóvizsga dolgozat esetében is az elégséges érdemjegy megszerzéséhez 60 %-os teljesítmény szükséges. A pótdolgozat és az utóvizsga dolgozatok felépítése megegyezik a zárthelyi dolgozatok fentebb vázolt felépítésével, de a pótdolgozat és az utóvizsga dolgozatok is az egész féléves tananyagot felölelik. FONTOS! A zárthelyi dolgozat pótlására kizárólag a vizsgaidőszak első a tanszék által meghirdetett vizsgaidőpontjában van lehetőség. A gyakorlati jegy minősítése: 0 59 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5) FONTOS! A félév folyamán lehetőség lesz egyéni kutatómunka ( kutatás ) alapján plusz pont szerzésre is. A kutatásért járó plusz pont a zárthelyi dolgozat (a hallgató által megírt összes zárthelyi dolgozat!) értékelésénél kizárólag akkor vehető figyelembe, ha a hallgató a szorgalmi időszakban a zárthelyi dolgozatokban teljesítette az elégséges érdemjegy megszerzésének feltételeként meghatározott együttes 60 %-os szintet. Ebben az esetben is a kutatás során elért eredmény maximum egy érdemjegyet javíthat a zárthelyi dolgozatok teljesítménye alapján kialakított gyakorlati érdemjegyen. A kutatással egyenértékű szempontok alapján kerül értékelésre a hallgató aktuális félévben végzett a tantárgy témaköreihez kapcsolódó TDK munkája is! Az egyéni kutatással kapcsolatos további részletek az első előadáson kerülnek kihirdetésre. A zárthelyi dolgozat és az ismételt vizsgák időpontját a gyakorlati foglalkozásokon közöljük és a hirdetőtáblán, valamint a Neptun rendszerben is közzé tesszük. A gyakorlati jegy pótlásának és javításának további szabályai, valamint az előadások és a szemináriumi foglalkozások látogatásával kapcsolatos szabályozás a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban megtalálhatók. 3

4 A tárgy programjának kétheti ütemezése: 1. előadás: A cégalapítás jogszabályi környezete és számviteli szabályai. A jogutóddal történő megszűnés számvitele. Átalakulás, egyesülés, szétválás fogalma. Vagyonmérleg és vagyonleltár összeállítás szabályai. Vagyonértékelés menete és módszerei. 2. előadás: A végelszámolás számvitele. A csődeljárás jogszabályi előírásai. A végelszámolás számviteli dokumentumai. 3. előadás: A jogutód nélkül történő megszűnés számvitele : A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás fogalma és teendői. A felszámolási eljárás számviteli dokumentumai és speciális előírásai. A devizás könyvvezetésre áttérés számviteli teendői. ŐSZI SZÜNET 1. ZÁRTHELYI DOLGOZAT 4. előadás: Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele. Jelentős nem jelentős hiba értékelése és minősítése. A hibák számviteli kezelése és megjelentetése a beszámolóban. 5. előadás: A lízing számviteli sajátosságai. A faktoring számvitele és elméleti háttere. Kötelező irodalom 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT Előadásokon elhangzott tananyag és a kiadott esettanulmányok Tananyagsegédletek évi V. törvény III. könyve (PTK. Gazdasági társaságok szabályai) évi CLXXVI. törvény ( átalakulási törvény) 225/2000. (XII.19.) kormányrendelet a felszámolás időszaka alatti számviteli feladatokról. 72/2006. (IV.3.) kormányrendelet a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatokról évi XLIX. törvény a csődeljárásról, felszámolási eljárásról évi V. törvény a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról Ajánlott irodalom Adorján Lukács Róth Veit (2010): Számvitel speciális kérdései MKVK Budapest évi C. törvény a számvitelről 4

5 Operatív tantárgyfelelős: Sisa Krisztina A. egyetemi adjunktus A/115-ös szoba (A tantárgyat oktató elérhető az előre meghirdetett fogadóórák időpontjában.) Jó munkát, tanulást kíván Önöknek a Számviteli Tanszék valamennyi oktatója! Budapest, szeptember 2. Sisa Krisztina A. BGF PSZK Számviteli Intézeti Tanszék egyetemi adjunktus 5