A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma

Átírás

1 A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma Az Alkotmány: az alkotmányjog kódexe; egy adott országban a közhatalom gyakorlásának alaprendjére vonatkozó szabályokat rendszerezett formában összefoglaló törvény, esetleg több törvény, melyet a benne foglalt szabályok jelentősége, valamint gyakorlati realizálásuk, megvalósulásuk különleges biztosítékai (alkotmányos garanciák) az ország közönséges törvényei fölé helyeznek években más volt az alkotmányról alkotott kép, mint most; Molnár Kálmán, Magyarország közjoga c. könyvében: Alkotmány alatt azt a szervezetet értjük, amelyben az állam hatalmi élete lejátszódik. à ez tágabb értelme az alkotmánynak, az alkotmány alatt az államot, a hatalmat érti (1000 éves alkotmány, Szt. István). Az alkotmány szűkebb és tágabb értelemben. a) szűkebben az alkotmányt, mint alaptörvényt b) tágabban az alkotmányosságot, mint jogilag szabályozott és korlátozott állami főhatalom követelményét jelenti Az alkotmány alaptörvény, a politikai berendezkedést, hatalmi struktúrákat, államszervezetet és alapvető jogokat rögzíti. A törvények törvénye. Az alkotmányban szerepelnek a jogalkotók és a jogszabályok. Először az alkotmányjog alakult ki à kodifikálták, így alakult ki az alkotmány. Az alkotmányt kódexnek tekintjük, de egy különleges kódexnek: tartalma miatt, garanciája miatt. Az alkotmány is törvény, de különleges törvény à a hatalom gyakorlásáról szól. Különleges biztosíték: az alkotmányt másként, különleges módon fogadták el; nem lehet olyan könnyen módosítani, mint a többi törvényt ez emeli az alkotmányt a többi törvény fölé. Az 1. írott alkotmány a világon: USA. Az 1. írott alkotmány Európában: 1791: Franciaország. Az Alkotmány: Különleges törvény alaptörvény: az állam önmagát korlátozva biztosít a polgárainak alapvető jogokat és megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét; Az alkotmány az előbbiek értelmében: polgári fejlődés eredménye; A polgári társadalom elutasította az állam mindenhatóságát, A civil társadalom a társadalmi rend fenntartása érdekében szükséges állami funkciókat igényli, amelyeknek jogilag szabályozottnak kell lennie, Ma: az államhatalom fokozott társadalmi ellenőrzésére és az önkormányzati formák erősítésére törekszik => a társadalom és az államhatalom viszonyát tükröző alkotmány jelentősége nőtt; A pártok és mozgalmak célkitűzései között is megjelenik a demokratikus alkotmány ígérete; Az Alkotmány politikai megközelítésben: Az Alkotmány a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki; megállapítja a hatalom korlátait, s ennek a viszonynak a másik oldalán az állampolgárok szabadságjogait. Az Alkotmány jogi megközelítésben: olyan norma, amely a legmagasabb szintű jogi norma, mert a törvényalkotót is köti; a törvények törvénye ; Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata: Az a társadalom, amely nem biztosítja a jogok védelmét, és a hatalmak elválasztásáról sem intézkedik, nem rendelkezik alkotmánnyal. A Magyar Köztársaság Alkotmánya: 77. Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye; Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek. 19. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. E jogkörében az Országgyűlés: megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; 24. Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére két szerv jogosult: Országgyűlés AB alkotmányfejlesztő szerep Emellett a jogalkotó és jogalkalmazó szervek, tevékenységük során is értelmezik az Alkotmányt. Az Alkotmány formai elemei: I. Külső megjelenési formája (típusai): 1

2 1. Íratlan vagy történeti: Íratlan: nem attól íratlan, hogy nincs leírva, ez is le van írva, de nincsenek pontosan meghatározva, hogy mely jogszabályok minősülnek alkotmánynak, akár több száz jogszabály is lehet, pl. angol alkotmány íratlan az is, ami egyébként az alkotmányba beilleszthető lenne, de nincs leírva Íratlan pl. az angol alkotmány; Magna Charta, Habeas Corpus Act II. 2. Írott: a. kartális à egyetlen, ünnepélyesen elfogadott dokumentum. Itt egyetlen kartába foglalják össze azokat a szabályokat, melyek korábban már máshol megjelentek, pl es francia alkotmány, vagy a Magyarországon hatályos alkotmány is kartális alkotmány évi XX. törvény b. több törvényből álló írott pl. Svéd alkotmány négy tv-ből, Írország alkotmánya 5 tv-ből áll; Az írott alkotmányok megjelenésével együtt jelentek meg az alkotmányok stabilizálásának biztosítékai: pl. az alkotmány módosításának szabályozása (ettől függ, hogy rugalmas, vagy merev alkotmányról beszélünk); a garanciarendszer is kialakult: az alkotmánybíráskodás; Az alkotmány elfogadása: a. Az alkotmányozó referendum: Pl.: jakobinus alkotmány, Litvániában (1991.), Észtországban (1992.), Oroszországban (1993.) Kidolgozzák az alkotmány szövegét à megjelentetik újságban, szórólapon, stb. (mindenki számára elérhető legyen) à népszavazás A választójoggal rendelkezők szavazhatnak b. Alkotmányozó nemzetgyűlés: Emmanuel Joseph Sieyés (ejtsd: szjejész) abbé, chartres-i püspöki helynök ( ): elmúltak az idők, amikor a polgárok közvetlen kifejezhetik akaratukat à kell egy szervezet, aki dönt Az alkotmányozó nemzetgyűlés sajátossága (Sieyes szerint 3 sajátosság): 1. kizárólag alkotmányozás céljára választják 2. Alkotmány meghozása után feloszlatja önmagát 3. az alkotmányozó nemzetgyűlés tagja nem lehet tagja az ez után létrejövő tv.hozó testületnek c. Törvényhozó szerv, különleges szabályok alkalmazásával a törvény hozására egyébként jogosított szerv, de különleges eljárás során Pl. Magyarországon, 2/3-os (minősített) többség a parlament fogadja el. III. Merev vagy rugalmas alkotmány a. Tartalmi értelemben: Merev: túl részletes, aprólékosan kidolgozott szabályokat tartalmaz (a társadalmi viszonyok változásával azonnal módosítani kell, vagy pl. ha felsorolja a minisztériumokat; pl.: magyar évi XX. Tv. Technizált: nem részletes szabályok, de bizonyos főhatalom szempontjából különleges intézményekkel szemben részletes Rugalmas: nagyvonalakban fogalmaz b. Formai értelemben: Merev: ha az alkotmánynak különlegesen nehéz a megváltoztatása, módosítása Formailag minden alkotmány merev Pl.: ha a módosítás teljes tilalmát írja elő (pl. Francia, román à a köztársasági államforma nem képezheti alkotmány módosítás tárgyát à abszolút merevség) Pl.: módosítása különleges eljárást igényel (északi államok alkotmányainál: előterjesztés à módosítási javaslat a parlamentbe à parlament megtárgyalja, elfogadja à parlament feloszlatja önmagát à új választás, új parlament à ha az új parlament is elfogadja az alkotmány módosítását, akkor módosul az alkotmány à abszolút merevség, nem fognak módosítani az eljárás miatt Az alkotmányosság követelményei: az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik: 1. népszuverenitás elve és népképviselet A népszuverenitás szerint az állami főhatalom forrása a nép a nép a közhatalomban széleskörű válaztójogi részvétellel, a képviseleti és a közvetlen demokrácia intézményeivel vesz részt 2. hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve az önkényuralom kizárása érdekében a hatalmi ágak elválasztása a kormányzás szervezeteinek és hatáskörének alkotmányos meghatározása = eszerint a hatalmi ágak között kölcsönös függőség, ellenőrzés alakul ki, amelyek ellensúlyként és fékként működnek ebben a mechanizmusban a hatalmi ágak közül rendszerint mégis valamelyik túlsúlya szokott érvényesülni - ez általában a törvényhozás 3. törvények uralma, a jogállam megvalósítása 2

3 alapvető követelmény a törvényesség biztosítása, ennek érdekében alkotmányos intézmények létesítése (alkotmánybíráskodás, ombudsman, közigazgatási bíráskodás) + az alkotmány alaptörvényi jellegének követelménye (például a módosítás szabályai szigorúbbak, mint az egyszerű tv.-é) 4. egyenjogúság elve = a törvény előtti egyenlőséget jelenti + a legújabb demokratikus alkotmányok emellett felvetik a szolidaritás elvét és az esélyegyenlőség megteremtését 5. emberi jogok deklarálása Tartalmi elemei: Az Alkotmányjogi normák szabályok típusai: Norma: jogszabály, olyan általánosan kötelező előírások, melyek egy tényállást állapítanak, s melyek megsértése esetén szankciót váltanak ki Alkotmányban rögzítettek garanciákkal vannak körülvéve; Alkotmányon kívüli normák; Közvetlenül alkalmazott normák: nem kell hozzá külön végrehajtási jogszabály; Közvetve alkalmazott normák: kell hozzá végrehajtási jogszabály; Azonnal hatályosuló normák: valamely meglévő életviszonyt rögzít; Programjellegű normák: nem érvényesülhetnek, amik itt vannak megfogalmazva, hosszabb távra vonatkozó célok; Tiszta alkotmányjogi normák: a fő- és a részletes szabályok egyaránt az alkotmányjogba tartoznak; Vegyes áttételes alkotmányjogi normák: az általános szabályok az alkotmányjogban vannak, a részletszabályok más jogágazatban vannak, pl. munkához való jog à munkajog; házasság és család védelme à családi jog; Tartalmi formai elemek: F A társadalmi, politikai berendezkedésre vonatkozó alapvető szabályok; F Állami szervek hatáskörei, feladatai, egymáshoz való viszonya, F Kormány, ogy, bíróság, ügyészség, AB, feladat, funkció, egymáshoz és az állampolgárokhoz való viszonya F Az emberi jogok, alapvető állampolgári jogok; alkotmányos jogok; az állam és az állampolgár közötti viszonyok; F Az alapjogok kialakulása: a közhatalommal szemben az állampolgároknak legyen joguk. A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői: Az alkotmány széles körű társadalmi megegyezést kifejező alaptörvény, amely legitimációs funkció à legalizálja a politikai rendszert és az állami főhatalmat deklaratív funkció à jogilag megfogalmazza a társadalom gazdasági és politikai berendezkedésének alapintézményeit védelmi funkció à védi a társadalmi rendet a tulajdon és a vállalkozás szabadását, a politikai intézményeket alapjogok biztosítása à megállapítja az állampolgárok gazdasági, szociális, kulturális jogait, politikai és szabadságjogaikat, azok korlátait és jogi biztosítékait diszkrimináció tilalma à biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát kormányforma à szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek feladatait, hatáskörét és felelősségét közigazgatás à megállapítja a közigazgatás funkcióit, szervezetét és törvényességi felügyeletét helyi autonómia à biztosítja a helyi és területi önkormányzatok önállóságát, a helyi közösségek működését igazságszolgáltatás à szabályozza a bírósági szervezet felépítését, garantálja a bírói függetlenséget és megállapítja a törvényesség érvényesülésének biztosítékait az alkotmányosság védelme à meghatározza az alkotmány megtartásának jogi biztosítékait szuverenitás à megerősíti a nemzetközi jogi szerződések és az államok közötti együttműködés alapelveinek tiszteletben tartását, kinyilvánítja az államterület sérthetetlenségét és rendelkezik a felségjegyekről 3

4 A2. A közjog és a magánjog elhatárolása, az alkotmányjog fogalma, forrásai, kialakulása. Elhatárolás: Közjog Magánjog Tárgyuk szerint A közösség érdekeit szolgálja Magánérdekeket szolgál Jogviszony alanyai Egyik szereplő közhatalmi, állami szerv Mindkét alany magánszemély, állampolgár vagy jogi személy Formális elhatárolás szerint: a) Akaratnyilvánítás módja Egyoldalú állami akaratkijelentés Szabad akarat-kijelentés (tárgyalás, alku) b) Kötelező erő Kógens szabályok, feltétlen parancsok Diszpozitív szabályok engedi az eltérést ( ha a felek eltérően nem állapodnak meg. ) c) Szankció jellege általában személyi jellegű (szab.vesztés, közmunka) nincs helyettesíthetőség, személyesen kell teljesíteni d) Teljesítés Személy szerinti Helyettesítés lehetősége Vagyoni jellegű szankciók - helyettesíthető: más is teljesítheti A közjog és magánjog megkülönböztetésének története: 1. Római jog - Ulpianus ( ) Közjog: ami a római állami ügyeket érinti Magánjog: ami a magánszemélyeket érinti Ius naturale természetjog; Ius gentium népekre általánosan jellemző; Ius civile egyes népekre kötelező. 2. Althusius ( ) Ius publicum oktatása az egyetemeken; Politika című könyvében ír a bíráskodásról A bíráskodásnak 2 típusát különbözteti meg: 1. kormányzók és az alattvalóik ügyében jár el/bíráskodik közjogi viszonyok 2. az alattvalók egymás közötti jogvitákban jár el magánjogi viszonyok 3. Grotius ( ) Újjáéledő természetjog A háború és béke jogáról, a jog felosztásáról ír Közjog és magánjog elhatárolásának 3 ismérve: 1. uralmi jog ius rectorium: alá-fölérendeltségi viszonyokat szabályoz: állam és polgára, atyagyermek, úr-szolga viszonyát jelentette; 2. mellérendeltségi jog ius aequatorium: egyenlők közötti viszonyok szabályozása. 3. formailag azonos jogtételek tartalmilag mást jelentenek attól függően, hogy közjogi vagy magánjogi viszonyok területén alkalmazzák azokat. 4. Artner Vilmos: A Magyar Királyság közjogát foglalta össze. 5. Montesquieu ( ) - felvilágosodás A jogrendszer természetjogra és pozitív jogra osztható A természet jog, az ember a társadalom előtti állapotában a természetjog hatalma alatt állt Létrejött a társadalom à együttélési forma, ami alkalmas arra, hogy megvédjék magukat (összefogtak) Az együttéléshez szabályokra volt szükség, mert a természeti törvények már nem érvényesülhettek Pozitív jog: az együttélés szabályait állapították meg az emberek: 3. csoport: népek közötti viszonyokat szabályozó jog (ma: nemzetközi jog) 4. csoport: egyének közötti, az együttélésük közötti viszonyt rendezi (közjog, politikai jog) a politikai jog célja, hogy az egyének rendezett társadalomban élhessenek alanyi meghatározás szerint ez a közjog 5. csoport: a polgárok közötti viszonyokat rendező jog (civiljog, ma: magánjog) Az Alkotmányjog fogalma: A közjog, a jogrendszer egyik ágazata, egy adott államon belül a közhatalom jogi alaprendjét határozza meg és a közösség életviszonyait fejezi ki. Olyan jogszabályok vannak benne, amelyek az állami szervek létrehozására, hatáskörére, működésére vonatkoznak, illetve alapvető jogokat tartalmaznak. És e jogok garanciáiról is szól. Az adott állam jogrendszerének vezető ágazataként tartják számon, hisz a többi jogággal is kapcsolatos. 4

5 A történelem folyamán végbement differenciálódás következménye, hogy az alkotmányjog a szuverenitás, az állami főhatalom gyakorlását felölelő joganyag összességévé vált. Az alkotmányjog egy adott állam jogrendszerének része, ezért minden állam másként definiálja. Az Alkotmánynak, mint jogágnak kettős szerepe van: 1. alap-jogág => az egyes jogviszonyok alapjai; 2. szak-jogágként is felfogható => az államhatalom szervezetét, gyakorlását szabályozó jogforrás az alkotmányjog része: választójog, állampolgárság, népszavazás, parlamenti jog, stb. Az alkotmányjog: azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák az adott állam általános politikai és gazdasági berendezkedését, az állam és polgárainak viszonyát, az alapvető jogokat és kötelességeket, a közhatalmi szervek megalakulását, felépítését, hatáskörét és egymáshoz való viszonyát. A magyar alkotmányjog: a Magyar Köztársaság állami és társadalmi rendjére, kormányzati szerveire és államszervezetére, az alapvető jogokra vonatkozó jogszabályok összessége. Az alkotmányjog Viszonylag fiatal jogág: amerikai alkotmány francia alkotmány az első írásos alkotmányok. Rácz Attila szerint Az alkotmányjog azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák: a) az adott állam általános politikai és gazdasági berendezkedését, b) az állam és polgárainak viszonyát, az alapvető jogokat és kötelességeket, c) a közhatalmi szervek megalakulását, felépítését, hatáskörét és egymáshoz való viszonyát. Lényeges ezzel kapcsolatban, hogy nem minden e tárgykörbe tartozó jogi norma tartozik az alkotmányjogba, hanem csak az alapvető szabályok. A részletező rendelkezések más jogágakba tartoznak, ilyen esetben vegyes vagy áttételes alkotmányjogi szabályokról beszélhetünk. Az alkotmányjog forrásai 1. alkotmány: Lehet írott: kartális alkotmány pl. Magyar Alkotmány évi XX. tv., vagy több tv-ből álló alkotmány. És lehet íratlan, avagy történeti alkotmány. 2. alkotmánymódosító törvények, jogszabályok 3. organikus törvények: az eredeti alkotmány alapján, bizonyos alapvető jogintézményeket, állami szervezeteket részletesen szabályoz (szervezeti törvényeknek is nevezik) 4. alkotmányjogi tárgyú közönséges törvények. Pl. választójogi törvény, állampolgárságról szóló törvény 5. egyéb alacsonyabb rendű jogszabályok. Pl. önkormányzati/ kormányrendelet 6. Alkotmánybírósági döntések, erga omnes hatályosak a döntések (azaz mindenkire kötelezőek). Pl. még az OGY-re is vonatkoznak 7. A Legfelsőbb Bíróság döntései: az angolszász országokban a bírói precedensjog következtében a bíróság új jogszabályokat alkot. Magyarországon ez nem így van -> a bíróság nem alkothat új jogszabályt, de szélesen értelmezhetik az adott jogszabályokat. 8. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai: a bíróságok számára kötelezőek 9. Az OGY. határozatai: ezek nem jogszabályok, pl. OGY. házszabálya, ez is a hatalomgyakorlással kapcsolatos. 10. OVB döntései: Országos Választási Bizottság. Feladata a választások tisztaságának őrzése, de hozhat szabályokat is kötelesek a választási szervezetekre. Alkotmányjog kialakulása: 1. Alapnorma elmélet: Alapnorma-koncepció: mindig is léteztek közjogi szabályok Mióta az ember él, azóta léteznek normák, szabályok, amik meghatározták, hogy hogyan tudnak az emberek együtt élni Mindig léteztek kiemelt szabályok Az alapvető jogok viszonylag későn alakultak ki Eredetileg a jogban kötelezettségek voltak lefektetve à tiltást jelentettek A jogviszonyok csak a polgári átalakulás után jöttek létre à korlátozni kezdték a hatalmat Bibliai értelmezés a jog szempontjából: az első parancsolatok közjogi viszonyról szólnak à az Istent a hatalommal helyettesítjük Az első 4 parancsolat az egyén és a hatalom viszonyáról szól (leegyszerűsítve a parancsolatok: 1. Ne legyenek idegen isteneid, 2. Ne imádj bálványt, 3. Ne káromold Istent, 4. Ne dolgozz a 7. napon; Ne szó à tiltás) 6., 8. parancsolat büntetőjog (6. Ne ölj, 8. Ne lopj), 7. parancsolat családjog (Ne paráználkodj) 5

6 A parancsolatok ma is létező tényállások 2. Szerződéses elméletek: Egy szerződéses elmélet: Atyja: Thomas Hobbes ( ) Akkor, amikor az emberek az eredeti, korai, szörnyű állapotban éltek (Bellum omius contra omnes Mindenki harca mindenki ellen -, Si vis pacem para bellum Ha békét akarsz, készülj a háborúra) Az emberek rájöttek, hogy össze kell adni erejüket à az emberek összeálltak, szerződést kötöttek egymással à létrehozták/kialakították a közhatalmat Közhatalom létrejötte szerződés alapján, lefixálták, hogy hogyan lehet a hatalmat gyakorolni Kettős szerződés elmélete: A Szent Korona eszméről van szó: a szuverenitás a nemzeté Két szerződés: 1. a nemzet a hatalmat a Szent Koronára ruházta 2. a Szent koronárról a hatalom a királyra száll a koronázás által A szuverenitás egy tárgyban testesül meg, ez a Szent Korona A korona nem egy jelkép, hanem maga a hatalom A korona maga a szuverenitás, ami a nemzeté A szuverenitás nem kötődik államformához 3. alkotmányjog önálló jogágazattá válása az európai kultúrák alakították ki a többihez képest viszonylag későn alakult ki az alkotmányok megjelenésével párhuzamosan igény: hogy az állami szerveket és a magánszemélyeket kötelezően azonos szabályok korlátozzák. történeti előzmények: megjelenik a Biblia (parancsolatok tiltást fejeznek ki) a középkorban, a rendiség idején a szerződésekben jelentek meg a fontos közjogi szabályok: valójában a tényleges erőviszonyok érvényesültek A polgári korban: a hatalom a polgároktól származik: ők a jogosultak arra, hogy gyakorolják a hatalmat. Egyfajta alkotmányossági gondolat. Az alkotmány kialakulása: Az elméletek csak magyarázzák az alkotmány létét, de nem magyarázzák a kialakulását Erősödő társadalommal a király hatalma gyengül Az a garancia, hogy a társadalom elért eredményei megmaradnak, hogy azok rögzítésre kerültek, írásba lettek foglalva à így alakult ki az alkotmány Történetileg első polgári alkotmányok: Államszervezeti alkotmányok: Utrechti Unió: Deklarált Alkotmány ez az első polgári alkotmány; Anglia: Cromwell Instrumentum of Goverment a protektorátus államszervezetét írja le Genfi Alkotmány, Kálvin alkotmánya, melyet Genf polgársága népszavazással fogadott el; Teljes alkotmányok: Francia alkotmány, a tanszék szerint ez az első teljes alkotmány! Azért tekinthető első teljes alkotmánynak, mert az államszervezet mellett tartalmazta az emberi jogokat is. Az augusztus 26.-i deklaráció az alkotmány előszava, preambuluma; USA, szövetségi állami szervezeti alkotmány, mai napig él, 27 kiegészítéssel; toldalékot fűztek hozzá: Bill of Rights, amely a szövetségi alkotmányt kiegészítette az emberi jogokkal Lengyel Alkotmány, hibája: feudális helyzetet rögzítet, nem tartalmazta az alkotmány kellékeit. A további alkotmányok fejlődése a következő tételekben van! 6

7 A3. Francia, angol, német és amerikai alkotmányfejlődés. Az első polgári alkotmányok: Utrechti Unió: Deklarált Alkotmány ez az első polgári alkotmány; Anglia: Cromwell Instrumentum of Goverment a protektorátus államszervezetét írja le Genfi Alkotmány, Kálvin alkotmánya, melyet Genf polgársága népszavazással fogadott el. FRANCIA alkotmányfejlődés: augusztus 26. Emberi és polgári jogok nyilatkozata: külön tárgyalja az ember és a polgár jogait, szabadságjogok kartális alkotmány; a forradalom első tényleges alkotmánya; - rendi gyűlés => egységes nemzetgyűlés => alkotmányozó nemzetgyűlés - végrehajtó hatalom feje a király; alkotmányos monarchia jött létre; - megkülönböztet aktív és passzív polgárokat; augusztus: konvent összehívása király nélküli ogy; jakobinus alkotmány => általános, közvetlen, egyetemleges választójog; thermidori alkotmány => szuverenitás a polgároké, vagyoni cenzus; Bonapartista alkotmányok => erős, stabil államhatalom, Code Civil=>jogegyenlőség, a tulajdon szabadsága és védelme, szerződéses szabadság jogintézménye; XVIII. Lajos oktrojált (kényszerített) alkotmánya => királyi hatalom isteni eredetét fenntartja; közjog a népnek adományként; második köztársasági alkotmány; Bonaparte Lajos alkotmánya alkotmányos szabályozás => a III. Köztársaság alkotmánya; Alkotmánytanács van AB helyett; De Gaulle: közti elnök; új alkotmány kidolgozását kezdeményezte; közti elnöknek széles körű jogokat adott, mellette parlamentáris demokrácia; korlátozták a Nemzetgyűlés és a kormány jogait; - közti elnök: kinevezi a minelnököt; feloszlathatja a parlamentet, népszavazást kezdeményezhet; megbízatása 7 évre szól, közvetlen választással; legitimitása megelőzi a nemzetgyűlést; - választási rendszer átalakítva: kétfordulós rendszer, - Domaine réservé az elnök számára fenntartott területek a francia politikában; 1831-es Belga alkotmány: Francia hatás; összeegyeztetve a szabadság- és egyenlőség eszméit a parlamentáris monarchia kormányformájával => Európában az alkotmányos monarchia példája volt; ANGOL alkotmányfejlődés: század, abszolút monarchia szerveinek kialakulása, polgárság erősödése, Szokásjog alapján létrejött alkotmány; ezért nincs szükség külön alkotmányos garanciákra; Az alkotmányt az 1215 Magna Charta Libertatum-ra vezetik vissza: - egyház függetlensége, emberi jogok, királyi hatalom korlátozása; Petition of Rights: jogok kérvénye; hadijog alkalmazásának megszűntetése; parlamenti hozzájárulás nélkül a király adót nem szedhet; a bírói eljárásban lévő jogok megerősítése; a törvénytelen katonai beszállásolás megszűntetése Agreement of the People, első alkotmányos követelések (nem lett hatályos): a nép szerződése a levellerek (egyenlősítők) alkotmánylevele; az alkotmányozó és törvényhozó hatalom különválasztása; köztársaság; egy kamarás parlament; törvény előtti egyenlőség; általános és egyenlő választójog; vallásszabadság; magántulajdon sérthetetlensége; a parlament a választóknak alárendelt szerv; Instrument of Goverment: Cromwell alkotmány-levele; ez sem lett hatályos; Habeas Corpus: biztosíték az önkényes letartóztatások ellen; bűnöst független bíróság ítéljen el; Bill of Rights: parlament jogainak megszilárdítása; az uralkodóval szemben a parlament elsőslegessége; 7

8 a király szabad választásokat biztosítson; az uralkodó csak törvényekre alapozhatja a hatalmát; a parlament jóváhagyásával szedhető csak adó; külföldi háború is csak parlamenti jóváhagyással indítható; bíráskodás joga az esküdteké; képviselői mentelmi jog; trónutódlás rendje Act of Settlement: hivatalviselés korlátai; trónutódlás; bírói függetlenség intézményesítése; unió Skóciával Parliament Act: Lordok Háza jogkörének szűkítése; Westminsteri Statutuum: Az angol alkotmány kiemelkedő vívmánya a polgári szabadságjogok biztosítása; Blackstone szerint: az angol szabadság a közönséges jogszokáson (common law) alapul; Coke bíró: az angol polgár szabadságátrögzítő szokásjog korlátját képezi a parlamenti döntéseknek is, amennyiben azok az angol jog általános elveivel és az értelemmel ellentétesek; NÉMET alkotmányfejlődés: Rajnai Szövetség: átveszi a francia alkotmányok intézkedéseit Német Szövetség: rendi képviseleti, írott alkotmányok; egyenjogúság, rendi tagozódás; népszuverenitás március 28. Köln, Pál- templomi alkotmány Frankfurté és még 29 kis államé; nem lépett hatályba, de haladó volt pl. emberi jogok, hatalom szétválasztása porosz oktrojált alkotmány Észak- német szövetség alkotmánya 1871-es alkotmány: a miniszterek és a miniszterelnök a császárnak felelősek; a képviselőház hatalma formális Weimari alkotmány: közvetlenül a nép választja az alkotmányt; parlamentarizmus alapjai; erőteljes államfői hatalom; a 48. szakasz diktátorivá tehette az államfő hatalmát: 1933-ban Hitler hatalma az első szociális alkotmány Európában Bonni Alkotmány; Alaptörvény; Grundgesetz - Verfassung; azért alaptörvény, mert mindaddig, amíg a német nép nem kerül abba a helyzetbe, hogy meghatározhassa a saját politikai berendezkedését, addig alaptörvényt fogadnak el. AMERIKAI alkotmányfejlődés: Észak-amerikai függetlenségi háború győzelmének eszméi: USA föderatív alkotmánya; június 10. Virginiai alkotmány: Declaration of Rigths; július 4. Függetlenségi Nyilatkozat; államszövetség létrehozása; angol gyarmatok függetlensége; elidegeníthetetlen emberi jogok Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya; a legrégebben hatályban lévő polgári alkotmány; az államszervezetet a hatalommegosztás elve szerint építi fel; két kamarás törvényhozás: szenátus, (2-2 szenátort delegál egy állam); és képviselőház (választottak); végrehajtó hatalom az elnöké; közvetlenül választva, parlament nem válthatja le; a minisztereket az elnök nevezi ki és váltja le, az ő utasításait hajtják végre; szövetségi Legfelsőbb Bíróság, és tagállami bíróságok. A föderáció alapján: tagállamok önállóan szabályozzák az állampolgári jogokat; USA az első olyan állam, amelynek polgárai maguk alapítottak társadalmi szerződést; alkotmánymódosító törvény; USA alkotmány vívmányai: föderalizmus, prezidenciális demokrácia; az alkotmányosság bírói kontrollja à írott alkotmány garanciális jellege, ez volt Európának a minta! Európai alkotmányfejlődés mai irányai: tagállamiságunk kezdete; Széleskörű emberi jogi védelem biztosítása az Európa Tanácsban; Európában általános jelenség az alkotmányok demokratikus tartalmú modernizációja; Az európai alkotmányok meghatározzák az államiság rendeltetését, társadalmi célokat fogalmaznak meg, törekedve arra, hogy az alkotmány hatékonyan segítse a megszabott feladatok végrehajtását; Általános tendencia a jogállamiság erősítése és az alaptörvény normatív tartalmának gazdagítása; Felerősödtek az alkotmányozóra kifejtett nemzetközi hatások, ez segíti elő a nemzetközileg érvényes standard kialakulását; 8

9 Az európai integráció országai, a NATO és az EU tagállamai alkotmányaikban rögzítik szuverenitásuk egy meghatározott részének nemzetközi szervezetekre történő átruházásának lehetőségét. 9

10 A4. A köztársasági alkotmány kialakulása és fejlődése Magyarországon. Az új alkotmány kialakulása (korábbi cím: A magyar alkotmányfejlődés. Az évi Alkotmány és módosításai) A német, osztrák alkotmányfejlődést követte, de érezni lehet a francia, belga hatást is (1831 belga alkotmány, és a feudális rend német és osztrák hatása). A rendi intézményekre épült. Mo-on 1949-ig nem volt kartális alkotmány (de! a Tanácsköztársaság idején áprilisban ideiglenes, júniusban végleges írott alkotmány volt à de ez nem kartális) A magyar alkotmányfejlődés: Nemesi alkotmány: Szent István törvényei 1222, Aranybulla, II. András: nemesek egyéni szabadságjogait biztosította, a 31. cikkelye kimondta a törvénytelen királyi rendelettel szembeni ellenállási jogot (ius resistendi) Szt. Korona tan: a korona nem az Istentől származtatott királyi hatalmat jelképezi, hanem a magyar államot, ahol a király és a rendek együttesen gyakorolják a hatalmat a néptől eredő szuverenitást jelképezi (nem az Istentől) 13. sz. vége: országos rendi gyűlés kialakulása 15. sz. eleje: általánosságban elmondható, hogy a törvényeket a király és az országgyűlés (1608-től 2 házból állt) mondta ki 15. sz.: rendi alkotmány kifejlődése az országgyűlés hozzájárulása nélkül törvényt nem alkothattak Werbőczy Tripartituma Hármaskönyv már a köznemességet is a korona részének tekintette; 1687: elismerték a Habsburg ház trónöröklési jogát : /91 X., XII. törvénycikkek (tc) - rögzítik, hogy Magyarországnak saját történeti alkotmánya van - itt jelenik meg a mai értelemben vett első alkotmány Polgári alkotmány: III. Tc. a magyar nyelv hivatalos használata; 1848-as tv-ek: polgári alkotmányosság tv-i átalakítása figyelhető meg; kétirányú törvények: - alapjogokat szabályozó tv-ek (sajtószabadság, egyenjogúság, vallásszabadság) - Közhatalmi intézmény rendszereket szabályoz évi V. tc: - megszüntette a rendi képviseletet általános választójogon alapuló képviseletté alakult át az alsóház - megjelentek a cenzusok (választójogot korlátozták) évi III. tc: korlátozott parlamentarizmus létrejötte; - a király a végrehajtó hatalmat független felelős magyar minisztérium által gyakorolhatja - megszüntették az úrbéli függőséget (jobbágyfelszámolás) április 14: trónfosztó nyilatkozat; felmerült egy kartális alkotmány kidolgozása évi XII. tc: kiegyezés után visszatértek az alkotmányos monarchia kormányformára, kiépítették a polgári alkotmány érvényesülését IV. tv: az igazságszolgáltatás és a végrehajtói hatalom (közig.) különválása; Kiegyezés után a tartalmuk alapján alkotmányos törvények: nemzetiségi tv (1868), az állampolgárságról szóló tv (1879), büntető törvénykönyv (1878) november 13.: IV. Károly ECKARTSAU-i nyilatkozata; lemondott az államügyek vitelében való részvételéről november 16-i első számú néphatározat kimondja: - Magyarország minden más országtól független, önálló népköztársaság - Mo-n alkotmányozó nemzetgyűlést kell létrehozni, mely megalkotja Mo alkotmányát. Közjogi provizórium: március 21- augusztus 01.: Tanácsköztársaság (130 nap); proletárdiktatúra; szovjet típusú állam jött létre április 2.: ideiglenes alkotmány június 23.: végleges alkotmány (1. magyar kartális alkotmány, de nem lépett hatályba!) Tanácsköztársaság bukása visszatérés a történelmi alkotmányhoz évi XLVII. tc.: kimondta a Habsburg ház trónfosztását, a monarchiát megtartotta, de az államfői jogokat ideiglenesen a nemzetgyűlés által választott kormányzó gyakorolhatta december: ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben ideiglenes nemzeti korm. 10

11 1945. január: nemzeti főtanács választás, államfői jogokat gyakorolhatja évi I. tv az ideiglenes alkotmány: csonka alkotmány a köztársasági elnökről és hatásköréről (a nemzetgyűlés választotta 4 évre, a vh-t a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolja; az államhatalom kizárólagos forrása a magyar nép; államhatalmi ágak elválasztása. kimondta, hogy Magyarország köztársaság (rendelkezett az államformáról, de nem alk.) preambulum biztosította az emberek alapvető jogait (élet, tulajdon) Végleges alkotmány: évi XX. Tv. Mo. Népköztársaság => a munkások és parasztok állama; Államhatalom tartalma: proletárdiktatúra, cél a szocializmus felépítése; Termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak => állam, közületek, szövetkezetek; Az államhatalom egységének elve: Ogy gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot, formálisan a parlament az államhatalom legfőbb szerve, de évente csak 2x kellett összehívni; helyette: NET = Népköztársaság Elnöki Tanácsának létrehozása: - ha az Országgyűlés nem ülésezik, jogkörét a NET gyakorolja - törvényerejű rendeleteket (tvr.) is hozhatott, amely tv-t módosíthatott, hatályon kívül helyezhette, pótolhatta - de alkotmányt nem változtathatott, módosíthatott - évi 3-4 ülés a jellemző államigazgatás legfelsőbb szerve a Minisztertanács, az országgyűlésnek volt felelős; vezeti és irányítja az országgyűlést tanácsrendszer kiépítése: egységes állami hatalom helyi szerve bírák függetlensége (formálisan) párttól kapott utasítás alapján hozták az ítéletet bírósági szervezetrendszer 4 szintű: helyi, megyei, felsőbíróság, Legfelsőbb Bíróság (1950-es évek elején megszüntették a felsőbíróságot, mert nem volt annak megfelelő tanács) Az ügyészséget a törvényesség legfőbb őreként deklarálta, de önálló ügyészi szervezet csak 1953-ban jött létre. Centralizált felépítésű ügyészi szervezetet hoztak létre. Az alkotmányosság garanciái, a hatalmi ágak szétválasztása, a hatáskörök ellenőrizhetősége eltűnt az alkotmányból évi XX. tv. számos módosítás történt: 1954: IV. megyei bíróság és az LB közötti Ítélőszék megszüntetése; VIII. tanácsrendszer átalakul => önkormányzati jelleget kap; évi II. tv.: a címer és a zászló változása, Forradalmi Munkás- és Parasztkormány elnevezés évi I. tv.: átfogó, totális alkotmánymódosítás - Magyar Népköztársaság szocialista állam (de nem érintette a gazdasági és politikai alapokat) - 68-ban gazdaságirányítási változtatások: új szabályok, tervezés, államháztartás, állami vállalatok; - Tulajdonformák differenciáltak (állami, szövetkezeti, személyi, kisárutermelő magántulajdon) - Bővíti az osztály fogalmat (a munkásosztály együtt gyakorolja a hatalmat a szövetkezetbe tömörült parasztsággal, az értelmiséggel és a társadalom más dolgozóival) évi II. tv.: - megszünteti a járásokat, mint közigazgatási egységeket - létrejön az Alkotmányjogi Tanács, az Országgyűlés sajátos bizottsága, amely feladata: vizsgálja a jogszabályokat, hogy megfelelnek-e az alkotmánynak de nem vizsgálhatja a törvényeket és a törvényerejű rendeleteket ha megállapítja az alkotmányellenességet, akkor a jogszabályt ne semmisíthette meg, csak felhívhatta a figyelmet az alk.ellenességre az AT létrehozásának oka, egy szalonképesebb demokratikus arculat a külföldnek => ekkor kerültek haza a koronaékszerek évi X. tv.: - alkotmánymódosító törvény - az Elnöki Tanács hatáskörét korlátozta (kizárólagosan és kifejezetten tv. hozási tárgykörökben) nem alkothatott tv. erejű rendeleteket, jogszabályokat évi I. tv.: Alkotmánybíróság létrejöttének kilátásba helyezése évi II. tv. a sajtószabadságról évi VII. tv. a sztrájkjogról évi XXXI. tv. Nemzeti Kerekasztal Totális alkotmánymódosítás, revízió 11

12 Magyarország köztársaság, független demokratikus jogállam Magyarország piacgazdaság (nem tervgazdaság) köztulajdon és magántulajdon egyenjogú, egyenlő védelemben részesíthető (nem a köztulajdon az elsődleges) minden hatalom a népé népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolhatják többpárti rendszer (nem egypárti rendszer) államhatalmi ágak egyensúlyát intézményesítette (nem egységesítette) korábbi kollektív államfő helyett köztársasági elnöki tisztség, amely egyik hatalmi ágnak sem része emberi jogok biztosítását a nemzetközi egyezmények hatására újra szabályozta és kibővítette tényleges garanciák a bíróság függetlenítésére, a legfelsőbb bíróság elnöke nem parlamenti ciklusra választják, nem köteles interpellációra válaszolni új intézmények megjelenése: Alkotmánybíróság, ombudsman, Állami Számvevőszék, népszavazás, népkezdeményezés A politikai eredményeként 6 tv javaslat született: - alkotmánymódosításáról; - Alkotmány Bíróságról; - pártok működéséről és gazdálkodásáról; - OGY képviselők választásáról; - Btk. és BE; évi XX. tv. és a évi XXXI. tv. összehasonlítása: évi XX. tv évi XXXI. tv. Mo. Népköztársaság Mo. Köztársaság, független demokratikus jogállam Tervgazdaság (állami népgazdasági terv, Piacgazdaság tervutasításos rendszer) Köztulajdon elsődleges Köztulajdon és magántulajdon egyenjogú, egyenlő védelemben részesíthető Minden hatalom a dolgozó népé Minden hatalom a népé Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot Egypárti rendszer Államhatalom egységének elvét rögzítette (helyi szerve: tanácsrendszer) Kollektív államfő, végrehajtói hatalom gyakorolója Emberi alapjogok széles köre Bírák függetlensége csak formális (párttól kapott utasítás alapján hozták az ítéletet Minisztériumok tételes felsorolása A népszuverenitást a nép választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolhatják Többpárti rendszer Államhatalmi ágak egyensúlyát intézményesítette Köztársasági elnök, egyik hatalmi ágnak sem része Emberi jogok biztosítását a nemzetközi egyezmények hatására újra szabályozta és kibővítette Tényleges garanciák a bíróság függetlenítésére, a Legfelsőbb Bíróság elnökét nem parlamenti ciklusra választják, nem köteles interpellációra válaszolni Minisztériumok felsorolását külön tv. tartalmazza évi LXV. tv.: önkormányzati tv évi XL. tv.: kiiktatja a tervgazdaságra való utalásokat, az alkotmány erejű törvényeket eltörli (az összes képviselő 2/3-os többsége kell), és bevezeti a konstruktív bizalmatlansági indítványt miniszterelnökkel szemben lehet benyújtani, meg kell jelölni a leendő, új miniszterelnök személyét is 1995: Alkotmány előkészítő bizottság 1997: igazságszolgáltatási reform bírói szervezetrendszert 3-ról 4 szintre módosítják OIT (Országos Igazságszolgáltatási Tanács) létrehozása igazgatta, a bíróságokat igazgatta (korábban az igazságügyi minisztérium végezte) AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSOK ÉS AZ ÚJ ALKOTMÁNY ÜGYE ezután is van fejlődés, mivel ideiglenes az Alkotmány - minden pártnak programjában benne van az új alkotmány megalkotása: 12

13 1. Antall kormány alatt ( ) lecsendesedett az alkotmányozási láz, nem törekedtek új alkotmányra. Az AB alkotmányozó erővé lépett elő az alkotmányozásra képtelen Ogy. helyett. Kevés a közjogi jellegű tv. alkotás, de számos tv. korrigálta,, építette tovább az alkotmányos demokráciát: 1991: tv. állami ünnepekről 1993: magyar állampolgárságról állampolgári jogok Ogy. biztosáról nemzeti, etnikai kisebbségek jogáról rendőrségi tv. 2. Horn kormány ( ): a kormányprogramnak része volt az új alkotmány az eddigi folyamat lezárása, de utóbb a konszolidáció lefékeződött az ellenzék fenntartásai miatt, bár a kormányzó erők egyben alkotmányozó hatalommal is rendelkeztek. Kisebb alkotmánymódosító tv. születtek: megszűnt a kollektív nemzetiségi ombudsman AB tagjainak száma 15-ről 11-re csökkent évi LIX tv. a népszavazást, és népi kezdeményezést alkotmányos intézménnyé tette tv. rögzíti az Ogy. és önkorm. választások időpontját egyéb fontos közjogi törvények: *önkormányzati szervezetrendszer, *nemzetbiztonság, *bíróságok szervezete, *fegyveres szolgálati viszony, *bírák jogállása és javadalmazása, *ügyészségi szolgálati viszony, *ügyvédek, stb. magyar állampolgárságról 1997: igazságszolgáltatási reform: ismét 4 szintű a bírósági szervezetrendszer az ítélőtábla bevezetésével OIT biztosítja a bíróság autonómiáját, alkotmányos intézménnyé vált 3. Orbán kormány ( ): két kisebb alkotmánymódosítás : Nincs a célok között az új alkotmány, de több módosítást terveztek: jogalkotás, ügyészség terén. - Lényeges közjogi tv.: NATO csatlakozás miatt a fegyveres erők reformja, kollektív védelmi feladatok - amelyek az államszervezetet is érintik: 1998: átalakultak a minisztériumok 2001: MNB tv. 1999: Országos Ítélőtábla helyi önkormányzati képviselők jogállása - állampolgári jogokat érint: külföldi beutazása, tartózkodása szomszédos államokban élő magyarokról több emberi jogi karta becikkelyezése os ciklusban az OGY 4 törvénnyel módosította az alkotmány szövegét: a LXI. tv. un. Csatlakozási klauzulában biztosította az uniós joganyag alkalmazhatóságát a Magyar Köztársaságban. Az alkotmánymódosító tv. megváltoztatta az MNB jogállását, feladatkörét és a jogforrási rendszert új elemmel gazdagította. b évi CIX. tv. felhatalmazza a kormányt, hogy egyes esetekben engedélyezze a magyar, illetve külföldi fegyveres erőknek az alkotmány 19 (3) bekezdés j) pontja szerinti alkalmazását, ill. más csapatmozgásokat c évi CIV. tv. átalakította a honvédelmi kötelezettség tartalmát + új minősített időszakként vezette be a megelőző védelmi helyzetet + megváltoztatta a határőrség jogállását, a fegyveres erőből rendvédelmi szervvé minősítette át. d évi XIII. tv. szerint a Magyar Honvédség, a külföldi fegyveres erők alkalmazását, más csapatmozgásokat a Kormány engedélyezi a fontosabb közjogi tv. ebben a ciklusban: *európai parlamenti választások, *állampolgársági tv. módosítása, *egyenlő bánásmód tv., *elektronikus információszabadságról, *választási eljárási tv. módosítása, *kisebbségi Ök. képviselő választás, *Magyar Honvédségről, *KET június 9.-n hivatalba lépő Gyurcsány kormány programja nem tartalmazza az új alkotmány megalkotását: a köztársaság nem attól lesz erős, ha új alkotmánya van, hanem attól, ha a politika szereplői a hatályos alkotmányt tisztelik: minisztériumok felsorolásáról szóló tv. az 1989-es alkotmány 21. alkotmánymódosítása megerősíti, hogy a kormányzással összefüggő kérdésekhez a jelenlevő Ogy. képviselők többségének szavazata szükséges + az alkotmány szintjére emeli fel a jogalkotási tv. tételét, miszerint a Kormány tagjainak nincs eredeti jogalkotási hatásköre. 13

14 A5. A szuverenitás fogalma és elméletei A köztársaság egy politológiai fogalom. Mint államforma, az állam berendezkedésének és rendjének azt a formáját jelenti, amelyben az államfő és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre, választás eredményeképpen jelölik. Egyik jellemző vonása a függetlenség, a szuverenitás = az adott államon belül ki gyakorolja a főhatalmat. Szuverenitás 3 fő jellemzője: terület, népesség, főhatalom Szuverenitásról általánosan: A szuverenitásnak nincs egységes világfogalma, a nk-i jog nem dolgozta ki a társadalmi-politikai változásokkal adekvát fogalmat, így az államok önállóan döntik el, hogy egy államot szuverénnek tekintenek-e vagy sem; Szuverenitás: az államhatalom gyakorlásának kérdése; korlátlan főhatalom, az államhatalom legfelsőbb szintjén meglévő korlátlan rendelkezési lehetőség kifelé és befelé egyaránt; Az állam sajátossága: a szuverenitás; személy nem lehet szuverén; A szuverenitás egységes, de 2 oldala van. Külső szuverenitás: más államoktól való függetlenség; ha ez sérül akkor az állam nem szuverén; Belső szuverenitás: a saját területén az állam maga határozhatja meg a kormányformáját, politikai berendezkedését. Szuverenitás elméletek: A szuverenitás mai formájában egy történeti fejlődés eredményeként alakult ki: A középkori keresztény Európában a világmindenség ura az Isten, tehát az uralkodó hatalma is tőle származik. A rendi államban elismerték a hatalom isteni eredetét, de korlátozzák. A reneszánsz és a reformáció: a nép a szuverén, az uralkodó hatalma a néptől származik. Jean Bodin: uralkodói szuverenitás elmélet: uralkodó az istentől kapta hatalmát: Az uralkodó hatalmát akarta legitimizálni. Az uralkodó a szuverén, senki nem korlátozhatja őt, maximum csak az Isten. Abszolút, korlátlan hatalommal bír az uralkodó. Thomas Hobbes: Fejedelmi szuverenitás elmélete = egy személy szuverenitása mellett érvelt, de ezt egy, a nép által kötött "társadalmi szerződésből" eredeztette = szerinte emberi eredetű, tehát korlátozható. csakúgy, mint a szerződéses államelmélet kidolgozása is. Mindenki köteles engedelmeskedni a közjó érdekében eljáró vezetőnek. John Locke: parlamenti szuverenitás = szerinte az eredetileg természetes állapotban élő emberek társadalmi szerződést kötöttek természetes jovaik védelmére, a kormányzás tehát a kormányzottak megegyezésén alapul. Nem egyes emberek, hanem a parlament a szuverén. Az uralkodó a parlamenttel együtt kormányoz. Az uralkodó ellen lehet fordulni, ha nem a közjó érdekében jár el Jean-Jacques Rousseau: népszuverenitás = Társadalmi szerződés c. művében a szuverenitás elméleti alapját, az ún. népszuverenitást rakta le. Ez azt jelenti, hogy a nép részese a hatalomnak, a nép a hatalom birtokosa, részt vesz a hatalom gyakorlásában. Ez az elmélet érvényesül napjainkban, s a demokrácia különböző típusai is ebben a formában nyilvánulnak meg Ez a folyamat vezetett a polgári átalakulás keretében a népfelség, népszuverenitás elismeréséhez. = ezen az elven keresztül valósul meg az ún. népszuverenitás eszméje. A népszuverenitás elve a demokrácia különböző formáiban érvényesül. Két általános formája valósul meg jelenleg Mo-n és a világon: a közvetett és a közvetlen demokrácia. Nemzeti szuverenitás elmélete: 19. sz. forradalmi évtizedeiben. Kérdése: kitartozik a nemzetbe? Szuverénnek a nemzetet tekintették. A nép tágabb kategória a nemzetnél Állami szuverenitás elmélete: a népszuverenitás. Elméletével felváltva alkalmazzák e megnevezést A jog szuverenitásának kérdése: a jogállamiság kapcsán merült fel, a jog nem lehet szuverén! A szuverenitás jelképei: Címer: Alk (2.) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. Zászló és a Himnusz A szubszidiaritás elve: Elsőként római katolikus egyház: XII. Leó pápa enciklopédiája (1891) és XI. Pius pápa körlevele => amit az egyén meg tud csinálni, azt nem szabad a közösségre bízni; 14

15 Szubszudium szóból ered => tartozék, segítség, támogatás; ben jelenik meg a politikai irodalomban: az EU közösségi hatalmának megerősödése ellen; azokon a területeken, melyek nem tartoznak kizárólagos határkörébe, a szubszidiaritás elve alapján a közösség csak kivételes esetben avatkozhat be => azaz az állampolgárokhoz a lehető legközelebbi szinten szülessék meg a döntés, ugyanakkor a hatékonyság is fontos! Az EU határkörének megoszlása: Kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek: nem sérti a szuverenitást, mert az EU-hoz a csatlakozás önkéntes, csak az EU dönt; Megosztott hatáskörök: az EU is és a tagállam is alkothat jogszabályt adott kérdésre, problémát okozhat a szubszidiaritás elve; ok: ki hozza meg végül a jogszabályt? Kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozó ügyek; Rugalmassági klauzula: felhatalmazás nélkül is ha a cél eléréséhez szükséges mégis dönthet az EU tagállami kérdésben. Európai klauzula: Alkotmány 2/A. A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. MK EU tagállamként nki szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; A MK az EU csatlakozása szükségessé tette az Alkotmánymódosítást; A csatlakozás után a közügyek egy részének intézése az EU tagállamaival és az EU intézményei útján történik; az EU alapító szerződései az Alkotmány felhatalmazása alapján válik kötelezővé Mo-n Az EU alapító szerződései alapján alkotott közösségi jog külön tagállami aktus nélkül állapíthat meg jogokat és kötelezettségeket közvetlenül a tagállamok főhatalma alá tartozó személyek számára => egyértelmű kizárólagos jogalkotó joghatóság korlátozása; az EU intézményei e felhatalmazás alapján jogalkotó joghatóságot gyakorolhatnak; Az Alkotmány megadja a felhatalmazást, hogy az MK olyan nk-i szerződést kössön, amely alapján egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a Köztársaság az EU többi tagállamával közösen gyakorolhatja; Az Alkotmány 2 korlátot fogalmaz meg a közös hatáskörgyakorlás tekintetében: a hatáskörök közös gyakorlására az EU-t alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig kerülhet sor; egyes, Alkotmányból eredő hatáskörök közös gyakorlására ad felhatalmazást. A szükséges mérték garanciális jelentőségű korlátja mellett tehát azt is kimondja az Alkotmány, hogy a közös gyakorlás csak egyes konkrét hatáskörökre terjed ki, vagyis a közösen gyakorolt hatáskörök terjedelme korlátozott. A közvetett demokrácia azt jelenti, hogy a nép képviselőket küld az OGY-be és az önkormányzatokba, akik ott a választó polgárokat képviselik. Lényegében a tv-ek megalkotása vonatkozásában érvényesül elsősorban ez a népképviseleti jelleg. (Az önkormányzatok képviselőtestületi tevékenységében is jelentős szerepet játszik a rendeletalkotás.) A közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy a nép saját maga közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában. Ezt a közvetlen részvételt úgy kell értelmezni, hogy az alapvető politikai jogokat a nép közvetlenül gyakorolja: szólásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog stb. A közvetlen demokrácia különböző technikai elemeken keresztül valósul meg: népgyűlés: Svájc - a községek nagy részében népgyűlés dönt fontos kérdésekben, népi vétó: Olaszország - népszavazást kell tartani tv/tv.erejű jogszabály részleges vagy teljes hatályon kívül helyezéséről, ha min. 500e választópolgár vagy 5 régió tanácsa kéri, népi kezdeményezés, népi iniciativa: fontos elvi kérdés eldöntésére, referendum/népszavazás: lehet ügydöntő vagy konzultatív, mindkettő lehet kötelező v. fakultatív. a plebiszcitum (néphatározat) fogalmát illetően eltérőek a felfogások: Svájc: a területek hovatartozásáról döntő népszavazás megjelölésére használják; Mor.: a tv-t megerősítő népszavazást referendumnak, a nem tv-i formát igénylő OGY-i döntések esetében tartott népszavazást plebisztitumnak nevezik. A népszavazás és a népi kezdeményezés a közvetlen hatalommegosztás formája, ami országos és helyi szinten érvényesül. Ennek megfelelően szabályozása is országos és helyi szintű.. 15