Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Átírás

1 Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium, Nemzetközi és Kisebbségi Jogi Főosztály Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt , Telefon: +36(1) Web:

2 A kisebbségek születése Középkor Vallási kisebbségek (Európa) Reformáció/ellenreformáció 1555 Augsburg, cuius regio eius religio 1568 Torda, vallásszabadság Erdélyben 1606 Bécsi béke, (Bocskai és a Habsburg udvar) 1648 vesztfáliai béke

3 A cuius regio eius religio elv további áttörései: 1660 olivai békeszerződés Svédország és Lengyelország között: a Svédországhoz csatolt Livónia lakossága számára a katolikus vallás szabadsága rijkswijki szerződés Franciaoszág és Németalföld között: Strassburg Franciaországhoz csatolása, XIV. Lajos köteles volt a város vallásszabadságáról gondoskodni, megengedte a kivándorlást

4 A kisebbségvédelem kialakulásának főbb állomásai A bécsi kongresszusig terjedő időszak A modern nacionalizmus kialakulása. A kulturális célok mellett politikai víziók is megjelennek Belgium és Hollandia egyesülése, minden vallás egyenlő védelemben részesül, közhivatalt egyaránt viselhet.

5 1815 savoyai területek Genfhez csatolása: A katolikus kisebbség kollektív jogai Genfben Bécsi kongresszus Kisebbségi kérdés: lengyelek jogainak biztosítása Oroszország, Ausztria és Poroszország által

6 A Balkán-kérdés A kisebbségvédelem nemzetközi jogi szabályozása 1830 londoni konferencia: Görögország, függetlenségének elismerésekor kötelezte magát a politikai jogok biztosítására, vallásra való tekintet nélkül. A mohamedánok javaikkal szabadon rendelkezhettek, kivándorlás lehetősége.

7 1856 február 11. konstantinápolyi jegyzőkönyv: A dunai fejedelemségek lakossága számára polgári egyenjogúság biztosítása származástól és vallástól függetlenül augusztus 19. Párizs: Románia, mint török fennhatóság alatti félszuverén állam elismerése.

8 Európa vallásai napjainkban

9 XIX-XX. század A nemzetiségi elv Nemzetállamok, kisebbségi jogok A Nemzetek Szövetsége kisebbségvédelmi rendszere A kisebbségvédelem intézményes kereteinek megszűnése A századvég: a Csipkerózsikaálom vége A jövő? (eltérő tendenciák)

10 A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) 27. Cikk: Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.

11 Az ENSZ Közgyűlés 47/135 (1992) sz. határozata A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogainak nyilatkozata 1. Cikk: az államok védik a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek létét és nemzeti identitását és elősegítik olyan feltételek létrejöttét, amelyek kiteljesítik ezt az identitást.

12 Regionális nemzetközi szerződések A regionális, vagy kisebbségi nyelvek európai chartája (1992) A nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995)

13 Elméleti megközelítések Kollektív jogok Egyéni jogok

14 Kétoldalú megállapodások Magyarország- Ukrajna Szolávkia Románia Szerbia

15 AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSAI 1A. CIKK Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

16 AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSAI 6. CIKK (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.

17 AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁNAK LENGYELORSZÁGRA ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGRA TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁRÓL (1) A Charta nem terjeszti ki az Európai Unió Bíróságának, Lengyelország vagy az Egyesült Királyság bármely bíróságának vagy törvényszékének hatáskörét az annak megállapítására való lehetőségre, hogy Lengyelország vagy az Egyesült Királyság törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, gyakorlatai vagy intézkedései nincsenek összhangban azokkal az alapvető jogokkal, szabadságokkal és elvekkel, amelyeket a Charta újólag megerősít.

18 AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁNAK LENGYELORSZÁGRA ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGRA TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁRÓL (2) Így különösen, és minden kétely eloszlatására, a Charta IV. címében semmi nem keletkeztet Lengyelországra vagy az Egyesült Királyságra alkalmazható, jogilag érvényesíthető jogokat, kivéve, ha Lengyelország vagy az Egyesült Királyság ilyen jogokról nemzeti jogában rendelkezik.

19 A definícióról A kisebbség definíciója A nemzet definíciója

20 Közép- és Délkelet-Európa nemzetiségei

21 Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1735 (2006) sz. Ajánlás A nemzet fogalma 4. A "nemzet" kifejezés mélyen a népek kultúrájában és történelmében gyökerezik, és magában foglalja identitásuk alapvető elemeit. Emellett szorosan kapcsolódik olyan politikai ideológiákhoz is, amelyek kihasználták és meghamisították eredeti jelentését. Továbbá, tekintettel az európai országokban beszélt nyelvek sokszínűségére, egy olyan fogalom, mint a nemzet, egészen egyszerűen lefordíthatatlan számos országban, ahol legfeljebb hozzávetőleges fordítások találhatók bizonyos nemzeti nyelveken. Másfelől viszont, bizonyos nemzeti nyelvek által használt szavaknak nincsen megfelelő fordítása angolul vagy franciául, az Európa Tanács két hivatalos nyelvén.

22 1735 (2006) sz. Ajánlás A nemzet fogalma 5. A Közgyűlés elismeri, hogy némely Európa Tanács tagállamban, a nemzet fogalmát az állampolgárság jelölésére használják, amely egy jogi kapocs (kapcsolat) az állam és az egyén között, tekintet nélkül ez utóbbi etnikaikulturális származására; míg más tagállamokban ugyanez a fogalom egy olyan szerves közösséget jelöl, amely egy adott nyelvet beszél, és egy sor hasonló kulturális és történelmi hagyomány, múltjának hasonló értelmezése, illetve a jelenére vonatkozó hasonló törekvés és hasonló jövőkép jellemzi. Egyes tagállamokban mindkét értelmezést párhuzamosan használják az állampolgárság, illetőleg a nemzeti (etnikaikulturális) származás jelölésére. Emiatt a "nemzet" kifejezés néha kettős értelemben használatos, míg más esetekben két különböző szót alkalmaznak a két jelentéstartalom kifejezésére.

23 1735 (2006) sz. Ajánlás A nemzet fogalma 6. A Közgyűlés szintén elismeri, hogy amikor a nemzet fogalom állampolgárságot jelent, valamifajta szerződéses kapcsolatot jelöl valamely természetes személy és az állam között, míg mindazon esetekben, amikor a nemzet fogalom egy etnikaikulturális közösséget jelent, kulturális valóságot (kulturális tényt vagy kulturális státuszt) jelöl, amelynek alapja egy természetes személy szabad és egyoldalú kötődése az adott közösséghez, és csak az adott közösség tagjai közötti kapcsolatokat érinti. A kulturális értelemben vett nemzet csak akkor válik jogalannyá (lásd a nemzetközi jogot), ha nemzetközileg elismert állammá szerveződik.

24 1735 (2006) sz. Ajánlás A nemzet fogalma 10. A Közgyűlés azt is megállapítja, hogy miután a nemzeti kisebbségeknek mint ilyeneknek nincsen jogi személyiségük, nem lehetnek jogalanyok, így nem lehetnek részei szerződéseknek, illetve egyezményeknek. Azonban, kollektív védelemben kell hogy részesüljenek, és tagjaiknak élvezniük kell azt a lehetőséget, hogy akár önálló jogalanyként, akár jogi személyiséggel rendelkező különböző entitásokat alkotva, felléphessenek az adott nemzeti kisebbség identitásának és kulturális jogainak védelmében. Ezek nem területi vagy területhez kapcsolódó jogok, továbbá elismerésüket és védelmüket jogilag ki kell alakítani mind az adott nemzetállam szintjén, mind pedig a nemzeteken átnyúló (nemzetközi) szinten.

25 1735 (2006) sz. Ajánlás A nemzet fogalma 12. A Közgyűlés szükségesnek tartja megerősíteni minden egyes európai polgár kapcsolatát identitásával, kultúrájával, hagyományaival és történelmével, továbbá minden egyén számára lehetővé tenni, hogy egy kulturális "nemzet" tagjaként határozza meg önmagát függetlenül az állampolgársága szerinti országtól vagy attól az állampolgársági nemzettől, amelyhez állampolgárként tartozik, továbbá hangsúlyosan szükségesnek tartja azon kisebbségek erősödő törekvéseinek támogatását, amelyek különösen tudatában vannak egy adott kulturális nemzethez való tartozásuknak. Mind politikai, mind jogi szempontból fontos ösztönözni az állam és a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatok toleránsabb megközelítését, amely elvezet minden egyén azon jogának elismeréséhez, hogy ahhoz a nemzethez tartozhasson, amelyhez felfogása szerint tartozik, akár az állampolgárság, akár a nyelv, kultúra vagy hagyományok szempontjából..