A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája szeptember 29 - október 1.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1."

András Fülöp
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája szeptember 29 - október 1.

2 Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről 2. A kulturális örökség fogalma 3. A kulturális örökség megjelenési formái 4. Az örökségvédelem területei, módja 5. Az örökségvédelem csapdái

3 UNESCO Egyezmény I. Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről Az UNESCO XXXII. Közgyűlésén szeptember 29.-október 17. Párizsban

4 UNESCO Egyezmény II. Előzmények évi Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelméről szóló Egyezmény; évi a Hagyományos kultúra és folklór védelméről szóló Ajánlás évi a Kulturális sokszínűségről szóló Egyetemes Kiáltvány és a évi Egyezmény

5 UNESCO Egyezmény III. Az Egyezmény célja: megóvni a szellemi kulturális örökséget biztosítani az érdekelt közösségek, csoportok és személyek szellemi kulturális örökségének tiszteletét; tudatosítani a szellemi kulturális örökség jelentőségét helyi, nemzeti és nemzetközi szinten; gondoskodni nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás formáiról.

közösségek, csoportok és személyek szellemi kulturális örökségének tiszteletét;

6 1. A szellemi kulturális örökségvédelem fogalma I. 2. Cikk: Meghatározás A jelen Egyezmény szempontjából 1. A szellemi kulturális örökség olyan szokást (társadalmi gyakorlatot), kifejezési formát, tudást, készséget valamint a velük összefüggő eszközt, tárgyat, műalkotást és kulturális helyszínt jelent melyre egyes közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségként tekintenek. Ez a generációról generációra hagyományozódó örökség - melyet a közösségek, csoportok a környezetükre adott reakcióként, a természettel és a történelmi létezés körülményeivel való kölcsönhatásban állandóan újrateremtenek azonosság tudatot és folytonosság érzést nyújt számukra, ily módon elősegíti a kulturális sokszínűség és emberi kreativitás tiszteletét.

jelent melyre egyes közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségként tekintenek.

7 A szellemi kulturális örökség fogalma II. A jelen Egyezmény szempontjából csak a hatályban lévő nemzetközi emberjogi okmányokkal, a közösségek, csoportok és egyének kölcsönös tiszteletének igényével és a fenntartható fejlődéssel összhangban lévő szellemi kulturális örökség tekinthető az Egyezmény tárgyának.

okmányokkal, a közösségek, csoportok és egyének kölcsönös tiszteletének

8 A kulturális örökség megjelenési formái 2. pont Az 1. cikkben meghatározott szellemi kulturális örökség inter alia az alábbi területeken nyilvánul meg: szóbeli hagyományok és kifejezések, beleértve a nyelvet is, előadóművészetek; társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események; a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és velük kapcsolatos vélekedések; hagyományos kézművesség.

szóbeli hagyományok és kifejezések, beleértve a nyelvet is, előadóművészetek; társadalmi

9 A kulturális örökség védelme I. definíció 3. Védelem a szellemi kulturális örökség fennmaradását célzó intézkedéseket jelent, beleértve az ilyen örökség beazonosítását, leírását, dokumentálását, kutatását, megőrzését, megóvását, támogatását, megerősítését, terjesztését különösen az oktatás és közművelődés segítségével valamint annak felélesztését.

beleértve az ilyen örökség beazonosítását, leírását, dokumentálását, kutatását,

10 A kulturális örökség védelme II. Nemzetközi szinten 1. Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája 2. A sürgős megóvást igénylő szellemi kulturális örökség listája 3. Szellemi Kulturális Örökség Alap 4. Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás

2. A sürgős megóvást igénylő szellemi kulturális örökség listája 3.

11 A kulturális örökség védelme III. Nemzeti szinten 1. A nemzeti kulturális örökség számbavétele, beazonosítása, leírása, dokumentálása a helyi közösségek részvételével; 2. A védelmet szolgáló intézményi háttér biztosítása, 3. A jogi, közigazgatási, pénzügyi háttér biztosítása; 4. A dokumentálást, kutatást, fölhasználást, hozzáférést szolgáló intézmények támogatása

közösségek részvételével; 2. A védelmet szolgáló intézményi háttér biztosítása, 3.

12 A kulturális örökség védelme IV. Helyi szinten A helyi kulturális örökség számbavétele, dokumentálása, megóvása, megismertetése - az oktatás (helyi tantervek) - a közművelődés (helyi kulturális programok) - helyi közgyűjtemények, új kutatás (tájházak, helytörténeti gyűjtemények) segítségével, - a helyi média (nyomtatott és elektronikus) - a helyi turizmus révén, - a helyi gazdaságra támaszkodva.

oktatás (helyi tantervek) - a közművelődés (helyi kulturális programok) - helyi közgyűjtemények, új

13 A kulturális örökségvédelem csapdái 1. Az örökség fogalmi határainak leszűkítése vagy túlzott kitágítása; 2. Az örökség megmerevítése, leegyszerűsítése, sematizálása vagy fetisizálása; Kizárólag az egyediségre, különlegességre való törekvés (gasztronómiai fesztiválok); 3. Az örökség kommercializálása, profitérdekeltségű örökségvédelem; 4. A többségi örökség eszecializálása egy közösségben

Az örökség megmerevítése, leegyszerűsítése, sematizálása vagy fetisizálása; Kizárólag az

14 Javasolt olvasmányok Európai Folklór Intézet Communicationes füzetek Anna-Leena Siikala: Etnikus hagyományok és átalakuló társadalmak (Az identitás keresése) 8. Hoppál, Mihály: Local Cultures in a Global World (UNESCO konferencia előadások angol nyelven) 16. Keszei András: A megfoghatatlan nyomában. - Appadirai, A.: A lokalitás teremtése. Regio 2001/ Dobszay László: A hangzó hagyomány: a lejegyzett és a rögzített zene. Iskolakultúra Erdős Péter - Sonkoly Gábor (szerk.): A kulturális örökség. Budapest, 2004.

Hoppál, Mihály: Local Cultures in a Global World (UNESCO konferencia előadások angol nyelven) 16.

Hasonló dokumentumok

Szellemi örökségek itthon és a Kárpát-medencében. Dr. Csonka-Takács Eszter igazgató Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság

Szellemi örökségek itthon és a Kárpát-medencében Dr. Csonka-Takács Eszter igazgató Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság UNESCO Egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség Megőrzéséről (2003) Convention