EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda május 5.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5."

Mátyás Kiss
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda május 5.

2 A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik a Nemzeti Építészeti Tanács keretében. A dokumentum az épített és táji környezet jelen állapotának elemzésére alapozva meghatározza azokat a célokat és feladatokat, amelyek az építészeti minőség javítását, a környezettudatos településrendezést, építést és az építészeti értékek védelmét szolgálják. Cél, ráirányítani a figyelmet arra, hogy az épített környezet minőségének javítása jelentős befolyással van az életminőségre, ezért fenntartható alakítása össztársadalmi érdek.

amelyek az építészeti minőség javítását, a környezettudatos településrendezést, építést és az építészeti értékek védelmét szolgálják.

3 Előzmények Első változat finn mintára 2004-ben készült 2006-ban Együttműködési Megállapodás (MÉK, MÉSZ, MUT, OFK, ÉVOSZ, TNM), célja: az épített és táji környezet minőségének javítását, az építészeti kultúra társadalmi elismertségének szélesítése, a környezet elemeinek tudatos használatával, az életminőség javítása, Az építés-beruházási feladatok magas színvonalon történő megvalósulását június 8-án megalakult a Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT)

elismertségének szélesítése, a környezet elemeinek tudatos használatával, az életminőség javítása, Az

4 A Nemzeti Építészeti Tanács Fóruma 2008 tavaszán véleményezte a NÉT Fóruma, amely neves építészekből és az épített környezet minősége szempontjából jelentős intézményeket, szervezeteket képviselő személyekből álló, közel százfős szakértői testület. A javaslatok és alapján készült el több körben egyeztetve és a vélemények figyelembe vételével májusára a jelenleg bemutatott anyag.

szervezeteket képviselő személyekből álló, közel százfős szakértői testület.

5 A magyar építészetpolitika kapcsolatai: a Tanács következtetései az építészetről: a kultúra hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) júniusi, XXIII. Világkongresszusának üzenetét összefoglaló torinói kiáltvány a városfejlesztésért felelős miniszterek május 24-i, a fenntartható európai városról szóló Lipcsei Chartája az Európai Építészetpolitikai Fórum luxemburgi konferenciáján született ajánlás (2005), Építészet és Életminőség - az ACE Építészetpolitikai irányelve a városi és vidéki környezet építészeti minőségéről szóló, február 12-i tanácsi állásfoglalás az UIA Montreali Deklarációja (1990).

május 24-i, a fenntartható európai városról szóló Lipcsei Chartája az Európai Építészetpolitikai Fórum luxemburgi konferenciáján született ajánlás (2005), Építészet

6 Fő témakörök 1. Az épített környezet magyarországi helyzete 2. Az épített környezet és a fenntartható fejlődés 3. Az épített környezet minősége életminőség 4. Az építész szerepe az épített környezet fenntartható alakításában

7 A magyar építészetpolitika célja A magyar építészetpolitika elsődleges célja az értékközpontú szemlélet megteremtése az épített és táji környezet alakításában, amely aktivizálja és erősíti a minőségi törekvéseket, szolgálja azok érvényre jutását, ezzel hozzájárul a jobb életminőség megteremtéséhez, nemzeti kultúránk megőrzéséhez, továbbéléséhez és gazdagodásához, elősegíti a környezettudatos, energiakímélő építési tevékenységet és szolgálja az ország gazdasági fellendülését.

jutását, ezzel hozzájárul a jobb életminőség megteremtéséhez, nemzeti kultúránk megőrzéséhez, továbbéléséhez és

8 A magyar építészetpolitika elemei Az állam és az önkormányzat mint megrendelő A tervezés és a kivitelezés minősége Építészeti örökségünk A közoktatás szerepe Építészet és kultúra A média szerepe Felsőoktatás, szakképzés, továbbképzés Építészeti kutatás Ösztönzés és elismerés A magyar építészet nemzetközi elismerése Jogszabályi környezet, intézményrendszer

A média szerepe Felsőoktatás, szakképzés, továbbképzés Építészeti kutatás Ösztönzés és

9 Az állam és az önkormányzatok A közpénzből megvalósuló beruházásoknál legyen nagyobb súlya az építészeti és építési minőségnek. A helyi közösség és a képviselő testületek legyenek tudatában, hogy a településrendezés és az épített környezetet érintő helyi döntések jelentőségének

A helyi közösség és a képviselő testületek legyenek tudatában, hogy a

10 A tervezés és a kivitelezés minősége A beruházási folyamatok továbbfejlesztése a résztvevők felelősségének tisztázásával és az ellenőrzés rendszerének javításával A közbeszerzéseknél az építészeti minőség és a fenntartható megoldások érvényre juttatása - szakmai ajánlás Tervpályázatok rendszerének javítása, különösen közösségi beruházásoknál Az építészeti tervtanácsok hatásának javításával

építészeti minőség és a fenntartható megoldások érvényre juttatása - szakmai ajánlás

11 Építészeti örökségünk védelme Oktatási program, közép és felsőfokú szakképzéshez a hagyományos építési technikák, anyagok ismeretére, a tervezésre és a megőrzésre Programokat és működőképes rendszert kell létrehozni az épített környezet fenntartására, védelmére és az épített örökség hasznosítására

tervezésre és a megőrzésre Programokat és működőképes rendszert kell

12 Az oktatás jelentősége Megfelelő tantervek, módszertan kidolgozása az általános művészeti és vizuális képzés valamint a környezetvédelmi ismeretek eredményes oktatásához A döntéshozók képzése (képviselők, polgármesterek)

valamint a környezetvédelmi ismeretek eredményes

13 Építészet és kultúra A kortárs építészet értékes alkotásainak széles körű megismertetése Építési beruházással egy időben, annak részeként megvalósuló műalkotás tervezése és bírálata az épületével együtt történjen

beruházással egy időben, annak részeként megvalósuló

14 A média szerepe Nyilvánosságot kell teremteni a médiában az épített örökség és a kortárs építészet eredményeinek bemutatására valamint a környezettudatos szemlélet elterjesztése és az építészetről folytatandó társadalmi vita számára a társadalmi szintű igényesség növelése, az épülettel és környezetével szembeni megbízói elvárások színvonalának emelése

és az építészetről folytatandó társadalmi vita számára a társadalmi szintű igényesség

15 Felsőoktatás, szakképzés, továbbképzés Szorosabb kapcsolat a társadalommal A kutatási eredményeket és az elmélet-gyakorlat összefüggéseit központi kérdésként kell szerepeltetni a képzésben, hogy ily módon az építészeti oktatás és a gyakorlat között termékeny kölcsönhatás jöjjön létre biztosítani kell az épülettervezés és a településtervezés mellett a táji és épített környezet tágabb ismereteinek megszerzését valamint az épített alkotások fenntartásával, megőrzésével összefüggő tudás komplex elsajátítását A vizuális kultúra mellett a környezettudatosságnak is nagyobb szerepet kell kapnia az oktatásban

kell az épülettervezés és a településtervezés mellett a táji és épített környezet tágabb ismereteinek megszerzését valamint az épített alkotások

16 Építészeti kutatás Hangsúlyos kutatási terület a környezet- és energiatudatos épületek, építési termékek, illetve a megújuló energiaforrások hasznosításának, a mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető épített környezet kialakítása Környezeti és társadalmi változások irányok kutatása Építészeti örökség kutatása Kutatási stratégia, kísérleti programok

egyenlő eséllyel hozzáférhető épített környezet kialakítása Környezeti és társadalmi

17 Ösztönzés és elismerés az építészeti díjak kellő ismertséget, hangsúlyt kapjanak az építészeti díjak kellő ismertséget, hangsúlyt kapjanak és kivívják megérdemelt helyüket a köztudatban

18 A magyar építészet nemzetközi elismerése Az építészetet a magyar kultúra fontos hordozója, ezért a nemzetközi kapcsolatokban kapjon nagyobb szerepet Növelni kell a nemzetközi kiállításokon, konferenciákon és szervezetekben való részvételt Támogatni szükséges az építészeti sajtó idegen nyelvű megjelentetését Segíteni a szakmai kapcsolatok ápolását

nemzetközi kiállításokon, konferenciákon és szervezetekben való részvételt Támogatni

19 Jogszabályi környezet, intézményrendszer Javítani szükséges a különböző ágazati jogszabályok összhangját, jobb koordinációval, szélesebb körű egyeztetéssel Integrált területi megközelítés javasolható az ágazati szemlélet helyett A helyi önkormányzattól független építésügyi hatósági rendszer létrehozása - a ráhatásmentes és egyenletesen magas színvonalú építésügyi hatósági feladatellátás érdekében A jó építészeti minőséget célzó, egyszerűbb és könnyen áttekinthető, betartható valamint egyértelmű jogszabályokra és kiszámítható jogalkalmazásra van szükség. Főépítészi rendszer és az építésfelügyelet megerősítése Nemzetközi Építészeti Központ létrehozása

ráhatásmentes és egyenletesen magas színvonalú építésügyi hatósági feladatellátás érdekében A jó építészeti minőséget célzó, egyszerűbb és könnyen áttekinthető,

20 Legfontosabb feladatok I. 1. Egyszerűbb, koherens, a jó építészeti és életminőséget célzó építésügyi szabályozás kialakítása 2. A településtervezésben a normatív szemlélet helyett a környezetterhelés alapú szemlélet 3. Ráhatásmentes és egyenletesen magas színvonalú, egységes és kiszámítható építésügyi hatósági rendszer 4. Erősebb építésfelügyelet 5. Erősíteni a főépítészek szerepét az intézményrendszeren belül 6. Javítani a közbeszerzések esetében az építészeti minőséget

A településtervezésben a normatív szemlélet helyett a környezetterhelés alapú szemlélet 3.

21 Legfontosabb feladatok II. 7. Állami példamutatás mintaberuházások 8. Vizuális és környezeti kultúra oktatási program a közoktatásban és a jó példák népszerűsítése a médiában 9. Komplex korszerű, versenyképes ismeretek a felsőoktatásban és a szakmai továbbképzésben összehangolt képzések 10. Hatékony programok az épített környezet megóvására 11. Kutatási program - különösen a fenntartható, környezettudatos településtervezés és építéssel kapcsolatban 12. Széleskörű társadalmi vitára van szükség az épített környezet jelentőségéről 13. Nemzeti építészeti központ létrehozása 14. A válság hatásainak csökkentése

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről A Kormány rendelete az országos főépítészről és az állami főépítészekről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -ának (1) bekezdés b) pontjában és a területfejlesztésről