Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, március

Átírás

1 Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, március Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és döntéshozóit azzal a céllal hozza össze, hogy közösen megvitathassák az ifjúságpolitika nemzeti és európai szintű fejlődését, valamint, hogy egymásnak erről tájékoztatást nyújthassanak. A Strukturált Párbeszédet az Európai Unió Tanácsa hozta létre Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről ( ) elnevezésű állásfoglalásában. Olyan eszköz, amely biztosítja, hogy a fiatalok véleményét figyelembe vegyék az EU ifjúsági politikájának alakítása során. A 18 hónapos ciklus elnökségi triója (2013. január június 30.), Írország, Litvánia és Görögország, együttműködésben az Európai Bizottsággal és az Európai Ifjúsági Fórummal megegyezett arról, hogy a Strukturált Párbeszéd témája a ciklus teljes ideje alatt a társadalmi befogadás legyen. Ezt 2012 novemberében a Tanács határozatával hagyta jóvá. Mindhárom konzultációs fázis erre a tematikus prioritásra fog reflektálni. Az egyes szakaszok végkövetkeztetései iránymutatásul szolgálnak a következő fázishoz, mely végül egy kollektív eredményhez vezet. Az egyedi elnökségi prioritások a társadalmi befogadást, mint átfogó tematikus prioritást szolgálják. Az Ír EU Ifjúsági Konferencia az első konferencia Írország, Litvánia és Görögország elnökségi triójában. Itt a fiatalok társadalmi befogadásának témájára fektették a hangsúlyt. A konferencián a közös workshopok alkalmával, hét tematikus területet választottak szét, a 27 tagállam és 10 nemzetközi civil szervezet által rendelkezésre bocsájtott nemzeti konzultációk eredményei alapján. A 27 tagországból érkezett fiatalok és minisztériumi tisztviselők együttesen dolgozták ki a következő eredményeket. A 18 hónapos ciklus végén ezek meg fognak jelenni a Tanács társadalmi befogadásról szóló határozatában. Ugyancsak befolyással lesznek az

2 Európai Tanács következtetéseire a minőségi ifjúsági munka fejlődéséhez, a fiatalok jólétéhez, és az ifjúság társadalmi beilleszkedéshez való hozzájárulásáról. Ezek az ajánlások az ír EU-elnökség közvetítésével jutnak el az Ifjúsági Miniszterek Tanácsához 2013 májusában. 1. FOGLALKOZTATÁS A foglalkoztatás elősegíti a befogadást A dolgozó fiataloknak joguk kell, hogy legyen az egyenlő és méltó bánásmódhoz, különösen a megfelelő munkához és fizetéshez, biztos álláshoz, képzési és előléptetési lehetőségekhez. Nem szabad, hogy koruk miatt hátrányos megkülönböztetés érje őket. Hogy az oktatásból a munka világába való átmenet biztosított legyen, a fiataloknak pályaválasztási tanácsadást és munkára való felkészítést kell biztosítani, illetve minőségi fizetett gyakornoki lehetőségeket, amelyek megfelelnek készségeiknek és érdeklődésüknek. Pénzügyi, adminisztratív és egyéb szükséges támogatást, illetve vállalkozói oktatást és képzést kell biztosítani a fiatalok vállalkozó szellemének ösztönzésére, kiemelt hangsúlyt fektetve a zöld- és társadalmi vállalkozásra. 2. OKTATÁS Befogadó oktatás minden fiatalnak Annak érdekében, hogy átfogóbb legyen az oktatás megközelítése, fenntartható kereteket kell létrehozni, amelyek biztosítják a formális és az informális oktatás és tanulás közti együttműködést. Ugyanakkor fejleszteni kell az együttműködés színtereit az iskolák, felsőoktatási intézmények és az ifjúsági szervezetek és a fiatalok nemformális tanulását segítő szereplők között. Minden fiatal számára biztosítani kell a hozzáférést az ingyenes és jó minőségű oktatáshoz az alapfokútól a felsőfokú képzésig, beleértve azokat a fiatalokat is, akik nem rendelkeznek lakóhelyük szerinti állampolgársággal, illetve akik társadalmi kirekesztésnek vannak kitéve. A kölcsönös megértés, megbecsülés és elfogadás kultúrájának megteremtéséhez az oktatási rendszereknek elő kell segíteniük a döntéshozatalban való részvételt, a sokszínűséget és a befogadást, ahelyett, hogy csupán a bizonyítványokra és vizsgákra koncentrálnának. Ennek a mindennapi iskolai gyakorlatban is meg kell jelennie. 3. RÉSZVÉTEL - Egyenlő jogok és esélyek a civil közéletben való részvételre

3 A nemzetközi jogi rendelkezések jogokat biztosítanak a fiataloknak. Alapvető, hogy minden fiatalnak egyenlő hozzáférése legyen ezekhez, és hogy azonos esélyekkel rendelkezzenek a társadalomban való teljes részvételhez. Fiatalok gyakran szenvednek el hátrányos megkülönböztetést koruk, származásuk, szexuális irányultságuk, fogyatékosságuk, vallásuk és nemi identitásuk alapján. Ezért az EU-nak Diszkrimináció-ellenes Direktívát 1 kell elfogadnia, amely minden szinten végrehajtásra és értékelésre kerül. A fiatalok alulmotiváltak, és következésképpen alulreprezentáltak a demokratikus közéletben. Az oktatás, a civil társadalom és a képviseleti intézmények révén bátorítani, képessé kell tenni őket a részvételre. A meglévő és új eszközöket fejleszteni kell, hogy elősegítsék a fiatalok részvételét a politikai döntéshozatalban. 4. JÒLÈT - A jóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés A fiatalok szükségleteinek teljesülése, koherens jóléti politika kialakítása és a jóléti rendszerekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében, erősíteni kell az tárcaközi és az ágazatközi együttműködéseket helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A fiatalok számára biztosítani kell a szociális jogokat; különös tekintettel a mentális és fizikai egészségügyi ellátáshoz, valamint a megfizethető, tisztességes lakhatáshoz való egyenlő és ingyenes hozzáférésre. A fiataloknak ifjúságbarát tájékoztatást, útmutatást, pénzügyi és képzési támogatást kell biztosítani olyan témákban, mint a foglalkoztatás, a migráció, az egészségügy, a lakhatás egy hozzáférhető egyablakos szolgáltatással. Ami egyúttal a különböző generációk és a szociális partnerek közötti párbeszéd helyszínéül is szolgálna. 5. TÁMOGATÁSI RENDSZEREK Szociális és ifjúsági szolgáltatások fiataloknak Az ifjúsági és a szociális szolgálatoknak és a formális oktatási intézményeknek együtt kell működniük a fiatalokkal és azok családjaival annak érdekében, hogy megakadályozzák a fiatalok társadalmi kirekesztését. A formális oktatás és nemformális nevelés keretei között, és az ifjúsági, információs és tanácsadó központokban megvalósuló minőségi pszichológiai 1 Lásd a Tanács 2008 (426) Direktívájának végső verzióját: lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2008:0426:fin:en:pdf

4 segítségnyújtást és tanácsadást a fiatalok közösségeinek egyedi igényeire szabva kell kialakítani, különös figyelmet fordítva a társadalmilag kirekesztettek csoportjaira. Hatékonyabban kellene felhasználni a hagyományos és a közösségi média eszközeit, hogy ezáltal növeljék az ifjúsági munka láthatóságát, ismertségét valamint hozzáférhetőségét, hogy így több különböző háttérrel rendelkező fiatal bevonására adódjon lehetőség. 6. IFJÚSÁGI SZERVEZETEK Ifjúsági szervezetek és a társadalmi befogadás Az ifjúsági szervezeteknek ki kell alakítaniuk és folyamatosan fejleszteniük kell támogatási rendszereiket, munkamódszereiket és kommunikációs csatornáikat annak érdekében, hogy a fiatalok minél sokszínűbb csoportjait elérjék, különös tekintettel azokra, akiket a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget. A fiatalok által vezetett szervezeteknek és a demokratikus ifjúsági képviseleti struktúráknak, intézményeknek aktívan részt kell venniük azon helyi, regionális, nemzeti és európai döntéshozatali folyamatokban és azon politikák kialakításában, amelyek a fiatalok életére befolyással bírnak. Jelen kell lenniük a kezdeményezés, a kidolgozás a tanácskozás, a végrehajtás és nyomon követés fázisaiban is. Az ifjúsági szervezeteket el kell ismerni, amiért hozzájárulnak a fiatalok társadalmi befogadásához a nemformális nevelés és tanulás eszközrendszere révén, amely fejleszti a fiatalok aktív állampolgári részvételhez szükséges készségeit és kompetenciáit. 7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Minőségbiztosítás az ifjúsági munkában a társadalmi befogadás garantálásáért Részvételen alapuló döntéshozatal, fenntartható pénzügyi támogatás, megfelelő intézményrendszer és kutatási eredmények fejlesztése révén kell biztosítani az ifjúsági munka elismerését mind uniós, mind pedig nemzeti szinten annak érdekében, hogy az ifjúsági munka a társadalmi befogadásra és különböző szakpolitikákra gyakorolt hatása nyilvánvaló és elismert legyen. Az ifjúsági munka minőségbiztosítására szolgáló önértékelési keretrendszereket kell kialakítani a társadalmi befogadás ösztönzése érdekében. Az ilyen szabályozási keretrendszereket fokozatosan kell

5 végrehajtani, támogatni és kommunikálni, valamint be kell vonni minden érdekelt felet az ifjúsági területről. A fiataloknak mindig meghatározó szerepet és beleszólást kell biztosítani az ifjúsági munkát alakító folyamatokba, annak érdekében, hogy az ifjúsági munka befogadó és biztonságos terep legyen a számukra a fejlődéshez, az érvényesüléshez, a közös döntéshozatalhoz, valamint a társadalmi változáshoz való hozzájáruláshoz. Fordította: Ifjúsági Konzultációs Kör (IKK) Jóváhagyta: az Ifjúsági Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoportja