EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP

Átírás

1 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 1 EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Befektetés az emberekbe immár 50 éve

2 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 2 Külön köszönet illeti a GOPA-Cartermill csapatát, amely a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság megbízásából segítette ennek a könyvnek a megvalósulását: Julian Hale (szerző), Jernett Karensen (szerkesztő) és Sylvie Giraudon (projektmenedzser), valamint Jean Oost (MADE IN V.), aki a művészeti munkákat irányította. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007 ISBN X Európai Közösségek, 2007 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Germany FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA

3 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 3 ELŐSZÓ Az Európai Bizottság immár több mint ötven éve működik együtt a tagállamokkal azért, hogy lehetőséget adjon az embereknek álláskilátásaik javítására ben történt felállítása óta az Európai Szociális Alap emberek millióit segítette nem csupán a mezőgazdaságban és az iparban, hanem a szolgáltatási szektorban is, amelyben ma az állások többsége található. Vladimír Špidla a foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi ügyek európai biztosa Az Alap az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának állandó elemévé vált. Mérete az évek során folyamatosan növekedett: míg költségvetése 1970-ben a közösség teljes költségvetésének csupán 1%-át jelentette, ez az arány mára 10%-ra növekedett. Az Alap kiállta az idő próbáját, és képesnek bizonyult arra, hogy alkalmazkodjék a változó társadalmi és foglalkoztatási feltételekhez, sőt néha még elébe is tudott ezeknek menni. Ma az Európai Szociális Alap lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy azok olyan aktív munkaerő-piaci politikákat valósítsanak meg, amelyek az élet minden területén segítik az embereket. Az Alap segíti az embereket az új állásokhoz szükséges átképzésben vagy támogatja őket az első állás megtalálásában. Gondoskodik a társadalom azon veszélyeztetett rétegeiről is, amelyeket esetleg érint a társadalmi kirekesztés, vagy amelyeket fenyeget ennek lehetősége, és esélyt biztosít számukra arra, hogy munkát találjanak, illetve, hogy újra munkába álljanak. 3 Ha valaki rendelkezik állással, ez alapvetően befolyásolja az élettel való elégedettségét. Ez a férfiakra és a nőkre egyformán igaz. Az Európai Szociális Alap egyik sikertörténete a nők segítése volt első állásuk megtalálásában, illetve abban, hogy egy munka nélkül töltött időszakot követően ismét munkába álljanak és a férfiakkal egyenlő helyzetet vívjanak ki a munkahelyen ben a foglalkoztatottaknak valamivel kevesebb mint egyharmada volt nő. Ma már viszont a nők a foglalkoztatottaknak majdnem a felét teszik ki. Az Európai Unió számos kihívással szembesül; ilyenek például a globalizáció és az új technológiák, valamint az öregedő népesség, illetve a kutatás és az innováció. A problémák megoldásához magasan képzett munkaerőre van szükség, és az Európai Szociális Alap kulcsfontosságú szerepet játszik ezen a területen.

4 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 4 Az Alap kizárólag az emberekkel foglalkozik, őket segíti abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó munkaerőpiac által támasztott új elvárásokhoz. Mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy hozzájárulhasson az Európai Unió jólétéhez: nőknek és férfiaknak, fiataloknak és időseknek, különböző származású és etnikai csoportokhoz tartozó, valamint fogyatékkal élő embereknek, továbbá más hátrányos helyzetű csoportok tagjainak. Az Európai Bizottság a jövőben is együtt fog működni a tagállamokkal, hogy az EU egésze számára biztosítsa a növekedést és a munka lehetőségét, illetve továbbra is működtetni fogja az Európai Szociális Alapot, amelynek célja az emberekbe történő befektetés. Örömömre szolgál, hogy bemutathatom Önök - nek ezt az ötvenéves történetet, amely az emberekbe történő befektetésről szól, és remélem, hogy ez ösztönzőleg hat majd az Alap további sikereire. 4

5 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 5 TARTALOMJEGYZÉK A HÁBORÚ UTÁNI EURÓPA Európa átalakulóban AZ 1970-ES ÉVEK Szembesülés a pénzügyi kihívásokkal AZ 1980-AS ÉVEK Piaci változások és új szükségletek évtizede AZ 1990-ES ÉVEK Európa szembesül a globalizációval A 2000-ES ÉVEK Továbblépés a tudásalapú gazdaság irányába Ünnepeljük meg a befektetés az emberekbe immár 50 éves politikáját! FÜGGELÉK

6 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 6

7 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 7 A HÁBORÚ UTÁNI EURÓPA Európa átalakulóban

8 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 8

9 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 9 EURÓPA ÚJJÁÉPÍTÉSE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐEN A második világháborúban elszenvedett katasztrofális emberveszteséget követően az európai kontinens elindult az újjáépítés és a helyreállítás útján. Hat évvel a háború befejezését követően, 1951-ben hat ország (Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) aláírta a párizsi szerződést, amely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), hogy biztosítani lehessen a szénnel és az acéllal két katonai szempontból kulcsfontosságú nyersanyaggal való közös gazdálkodást. A legfontosabb cél annak megakadályozása volt, hogy ismét háború robbanjon ki a kontinensen. AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP KEZDETEI A háborút követő években Európa a Marshall-terv formájában segélyt kapott az Egyesült Államoktól az Európai Újjáépítési Program számára oktatási és képzési, valamint infrastruktúra-újjáépítési célokra. A szén- és acéliparhoz különleges kihívások kapcsolódtak, ugyanis a háborút követően csökkenteni kellett ezek szerepét. Az ESZAK-szerződés nyomán került sor egy alap felállítására, amelynek célja a szén- és acélipari dolgozók segítése volt olyan jártasságok megszerzésében, amelyek révén lépést tarthattak az ipar modernizálásával vagy az új gyártási technológiákra való áttéréssel, illetve (amennyiben ez nem sikerült) más iparágakban vagy más földrajzi területeken kereshettek munkát. Ez a pénzalap, amelyet az ESZAK munkavállalók átképzését és letelepedését támogató alapjának hívtak, az Európai Szociális Alap (ESZA) elődje volt ben a Római Szerződés létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és vele együtt az ESZA-t. A kezdettől fogva az európai jövőkép szerves részét képező ESZA célja az volt, hogy javítsa a Közösségen belüli álláslehetőségeket a foglalkoztatás elősegítése által, valamint a munkavállalók föld - rajzi és foglalkoztatási mobilitásának fokozásával. Az ESZA irányítása a Bizottság feladata volt, amelyet ebben a munkában az ESZA Bizottság segített. Ebben a bizottságban egykor és ma is egyenlő számban képviseltetik magukat a kormányok, a szakszervezetek és a munkaadók. Fennállásának korai időszakában az ESZA az állásvesztés kompenzálásának eszközeként működött. Rövidtávú átképzési támogatások biztosításá-

10 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 10 val azokat a munkavállalókat támogatta, akik a modernizálódó vagy az új termelési módokra áttérő iparágakban dolgoztak. Letelepedési támogatást is biztosított olyan munkanélküliek számára, akik saját régiójukat elhagyva másutt kerestek munkát. Az ESZA szélesebb körben állt rendelkezésre, mint az Európai Szén- és Acélközösség Alapja, ugyanis az előző a mezőgazdaság kivételével valamennyi ágazatot lefedte. A MIGRÁCIÓVAL ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉGGEL VALÓ MEGBIRKÓZÁS 10 Az 1950-es és 1960-as években az Európai Gazdasági Közösségben a foglalkoztatás szintje olyan magas volt, hogy a munkanélküliséget kivételesnek tekintették. A munkanélküliséget az iskola befejezése és a munkavégzés megkezdése közötti időszakot töltő fiataloknak tulajdonították, illetve a rövid időszakokra munka nélkül maradó munkavállalóknak, akik az ESZA által támogatható átképzés után ismét beléptek a munkaerőpiacra ben a 70 millió foglalkoztatott mellett csupán 2,6 millió munkanélkülit találunk, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta alig haladta meg a 3,5%-ot. A legfőbb kivétel Olaszország volt, ugyanis az itt található mintegy 1,7 millió munkanélküli tette ki az EGK állástalanjainak majd kétharmadát. Az ország sokkal szegényebb és főleg mezőgazdaságból élő déli vidékein a munkanélküliség mindig is jelentős volt, ezért az álláskeresők az iparosodó északra vagy még távolabbra vándoroltak és 1971 között nem kevesebb mint 9 millió munkavállaló távozott Dél-Olasz - országból. Hasonló volt a helyzet Spanyolországban is, bár ez az ország akkor még nem volt az EGK tagállama és 1970 között több mint egy millió spanyol távozott a dél-spanyolországi Andalú - ziából az ország iparosodásának motorját jelentő északi Katalóniába.

11 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 11 Az évi kormánymegállapodást követően sok olasz távozott Belgiumba, ahol vallon bányákban dolgoztak. Cserébe Belgium azt ígérte, hogy szenet szállít Olaszországba. Ennek kö - vetkeztében a korai időszakokban az ESZA átképzési és letelepedési támogatásainak legfőbb kedvezményezettjei az olaszok voltak. Egy az Alapot rendszeresen igénybe vevő másik ország Nyugat- Németország volt, amely azon munkavállalók átképzésére hasz - nálta célzottan, akik munka közben szenvedtek balesetet. A korai évek során az Alapot az EGK kormányai a nemzeti szintű problémák megoldásához vették igénybe. A Bizottság automatikusan jóváhagyta a pályázatokat. Miután nem létezett átfogó európai stratégia, az erőforrásokat szerteágazó ad hoc projektek között osztották ki ahelyett, hogy valamely stratégiának megfelelő módon használták volna fel. 11 Az Alap azonban korai példát szolgáltatott a közösségi finanszírozás egy olyan szabályára, amely ma is érvényben van: az EGK finanszírozását azonos értékben nemzeti finanszírozásnak kell kiegészítenie. A jóváhagyást követően a forrásokat az állami szektor által működtetett kormányzati átképzési és áttelepítési projektekhez irányították. Ekkor magántársaságok még nem vettek részt az ESZA-ban. Az Alap hatása azonnal érezhető volt: bizonyos becslések szerint 1960 és 1973 között 1 millió munkavállaló számára biztosította a munkába történő visszatérést. Az újjáépítés által jelentett ösztönzés miatt, valamint az olcsó olajnak köszönhetően Európa gazdasága ekkoriban virágzott.

12 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 12 AZ ESZA NÖVEKSZIK ÉS KINÖVI A KORÁBBI KERETEKET A pályázatok száma gyorsan növekedett, és az Alap saját sikerének áldozatává vált. Hamarosan kevés lett a pénz, és a forrásokat hatékonyabban kellett szétosztani és felhasználni. Az 1950-es években és az 1960-as évek elején magas volt a foglalkoztatottság aránya, az 1960-as évek végén azonban fokozódott az aggodalom azzal kap - csolatban, hogy valóban van-e állás mindenki számára. Az 1969-ben tartott hágai konferencián az EGK kormányai megfogalmazták, hogy az érintett országok szociálpolitikájának összehangolására irányuló erőfeszítések részeként szükség volna az Alap megreformálására. Ezzel előkészítették a terepet az ESZA évi első reformjához. 12

13 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 13 AZ 1970-ES ÉVEK Szembesülés a pénzügyi kihívásokkal

14 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 14 Az 1970-es években (különösen az évi olajválság nyomán) az európai gazdaság lelassult, és véget ért az a korszak, amelyet néha az európai gazdasági növekedés aranykorának is szokás tekinteni. Miután 1973-ban az Olajexportáló Arab Országok Szervezete (OAPEC) beszüntette az olajszállítást azoknak az országoknak, amelyek támogatták Izraelt Egyiptom és Szíria elleni háborújában, a magasba szökő olajárak a gazdaság minden részére, így a foglalkoztatásra is hatást gyakoroltak. Az évi energiaválság csak még súlyosabbá tette a helyzetet. A SZEGÉNYEBB RÉGIÓK SEGÍTSÉGET KAPNAK Az Európai Szociális Alap évi első reformja során a cél annak biztosítása volt, hogy a forrásokat bizonyos csoportoknak, illetve emberek bizonyos kategóriáinak juttassák. Több pénz is jutott a prog - ramokra, ugyanis az új Alap és évi költségvetése meghaladta a megelőző 12 év összesített költségvetésének értékét.

15 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε ban az Egyesült Királyság, Dánia és Írország is csatlakozott az EGK-hoz. Ennek az első bővítésnek a nyomán a tagállamok száma hatról kilencre emelkedett. A bővítésre történő felkészülés során az EGK kilenc tagállamának vezetői 1972 októberében Párizsban találkoztak, és egyetértettek abban, hogy foglalkozni kell a gazdasági fejlődés regionális és strukturális egyenlőtlenségeivel. Három évvel később, 1975-ben létrejött az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA). Mandátuma azon régiók támogatására szólt, amelyek a szerkezetátalakítás és az ipari változások miatt nehézségekkel szembesültek. Az elképzelés az volt, hogy a két alap szorosan együtt - működik úgy, hogy az ESZA új jártasságok megszerzésében segíti az embereket szerte Európában, az ERFA pedig az elmaradott régiók infra - struktúrájának fejlesztésére összpontosít. A két alapot együttesen strukturális alapok -nak nevezték. MEGHATÁROZOTT CSOPORTOK SZÜKSÉGLETEINEK KEZELÉSE Az 1970-es években az ESZA nyitott a munkavállalók szélesebb köre felé. Mivel a mezőgazdaság is átalakulóban volt, az azt elhagyó mezőgazdasági termelőknek és a gazdaságok munkavállalóinak is támogatásra volt szükségük, amelyre végül is 1972-ben váltak jogosulttá. A mezőgazdasághoz hasonlóan a korai globális kereskedelem rendszere a textilipart is átalakította, amely így munkaigényes ágazatból tőkeigényes ágazattá vált. A textilipari munkavállalóknak új készségeket kellett megtanulniuk, akár saját iparágukban akartak maradni, akár egy másik állásba kívántak továbblépni. Így 1975-ben az ESZA-t a ruházati ipar előtt is megnyitották. 15 Az ESZA már a korábbi évtizedekben is nyújtott áttelepedési támogatást migráns munkavállalóknak, az 1970-es években azonban ezt a segítséget kiterjesztették azokra is, akik gyakorlati problémákkal szembesültek egy másik EGK országban történő álláskeresés során. A munkavállalók számára térítették a helyi nyelv tanulásának költségeit, és tanácsokat adtak nekik és családjuknak arra nézve, hogy miként alkalmazkodjanak az új élet- és munkakörülményeikhez. Az ESZA-t tovább bővítették, és immár előkészítő tanulmányokat, valamint az új elképzelések és gyakorlat tesztelésére szolgáló innovatív kísérleti programokat is támogatott.

16 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :10 Υηρ Σειτε 17 egyfajta PPP (public/private partnership) viszony alakult ki, amely azonban egy további jelentős változáshoz vezetett az Alap munkájában. Eddig a tagállamok először végrehajtották a projekteket, a költségek megtérítésére pedig utólag került sor. Most vi - szont, hogy immár szélesebb körből lehetett hozzáférni az Alaphoz, be kellett vezetni az előzetes jóváhagyás rendszerét. Ez jelentős változásokhoz vezetett: elsődlegesen ahhoz, hogy mindez egy olyan folyamat kezdetét jelentette, amelynek keretében a Bizottság és a tagállamok a jövőre vonatkozó közös prioritásokat határoznak meg az egész EGKra vonatkozóan, majd pedig koncentrált finanszírozási összegeket biztosítanak ezek megvalósítására. Másképpen szólva olyan strukturált módszer kezdett kialakulni, amelynek célja a pénz felhasználásának optimalizálása, illetve az ESZA által finanszírozott beavatkozások lehető leghatékonyabbá tétele volt. 17 Nem ez volt azonban az egyetlen változás. Az előzetes jóváhagyás új rendszerén, valamint a strukturáltabb módszeren túlmenően fokozottabb ellenőrzésre is sor került, hogy biztosítani lehessen az ESZA által biztosított források megfelelő elköltését. Így a folya-

17 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 18 matok a tagállamok, az ESZA-finanszírozással foglalkozó szervezetek és a Bizottság számára is bonyolultabbakká váltak. Ezzel együtt óhatatlanul növekedett az elvégzendő papírmunka mennyisége is. 18

18 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 19 AZ 1980-AS ÉVEK A piaci változások és új igények évtizede

19 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 20 Az 1980-as évek jelentős változásokat hoztak az európai gazdaságok számára. Az évi energiaválság nyomán az évtized elején új pénzügyi visszaesés következett be, amely azonban kevésbé volt súlyos, mint az, amely az 1970-es évek elején jelentkezett. Az európai vezetők felismerték, hogy szorosabb gazdasági és pénzügyi együttműködés esetén Európa jobban tudná kezelni az ilyen válságokat.

20 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 21 A később monetáris unióként ismert építmény első építőköveit már 1979-ben lerakták. Ekkor vezették be az európai valutaegységet (az ECU-t), amely az euró előfutára volt. Az ECU virtuális valutaként működött, a nemzeti valutákat ehhez képest rögzítették, és ez által korlátozták a valuták mozgásának volatilitását ben Görögország is csatlakozott az Európai Közösséghez, majd 1986-ban Spanyolország és Portugália követte. Egy évvel később, ben felgyorsultak az egységes európai piac megteremtésére irányuló lépések, ugyanis életbe lépett az Egységes Európai Okmány. A Közösség 12 tagja lépéseket tett az egységesebb pénzügyi intézkedések és piacok irányába. Az európai ipar ugyancsak átalakulóban volt az 1980-as években megkezdődött az ipari korszakból az információs korba történő átmenet. A hagyományos iparágak (mint például az acélipar, a feldolgozóipar és a hajóépítés) hanyatlóban voltak, és kezdtek kialakulni a különösen a szolgáltató ágazatban jelentkező új technológiák 21

21 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 22 kínálta lehetőségek, amelyek nyomán jelentős kereslet kezdett mutatkozni a szakképzett munkavállalók iránt. A munkanélküliség azonban még mindig súlyos volt. Az Európai Közösségben a munkanélküliek száma az évi 6 millióról 1983-ra 12 millióra emelkedett, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig a legtöbb tagállamban 25% felett állt. Még súlyosabb jelenség volt, hogy a tartós (egy évig vagy annál is hosszabb ideig fennálló) munkanélküliség egyre általánosabbá vált. INFORMATIKAI KÉPZÉS AZ ESZA MEGFELEL A PIAC IGÉNYEINEK 22 Az ESZA számára az ipar változása óriási kihívást jelentett. Az 1980-as évek elején azt az előremutató döntést hozták, hogy az ESZA-t az újonnan kialakuló technológiákra vonatkozó képzés támogatására is vegyék igénybe. Az közötti finanszírozási időszakban egy jelentős módosítás megszüntette azt a követelményt, hogy az átképzett személynek a képzést követően legalább hat hónapig a képzéssel kapcsolatos állásban kell dolgoznia. Ez tükrözte a munkaerőpiac ingatag voltát, és lehetővé tette az Alap számára, hogy a gazdaság valamennyi területén támogassa a képzést. A cél az volt, hogy a kedvezményezetteket felszereljék egy sor olyan készséggel, amelyek megkönnyítik számukra, hogy különböző ágazatokban találjanak állást. Akkoriban az ipar nehezen talált olyan fiatalokat, akik felsőfokú képesítéssel rendelkeztek például az elektronika, a mérnöki tudományok vagy az informatika területén. Az ESZA két legfőbb prioritása a (felerészben gyakorlati képzést jelentő) szakképzés, illetve azok a kurzusok

22 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 23 voltak, amelyek az új technológiák használatára oktatták az embereket. A munkahelyeken az új technológiák hamarosan a mindennapi élet részévé váltak, és az ESZA korán válaszolt erre az igényre. A SZEGÉNYEBB RÉGIÓK FELZÁRKÓZÁSÁNAK SEGÍTÉSE Az 1980-as években csatlakozott három új tagállamban (Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban) továbbra is a mezőgazdaság volt a domináns ágazat, és az egy főre eső jövedelem jelentősen alatta maradt az EK átlagának ban olyan döntés született, hogy az ESZA által biztosított forrásokat a különlegesen rászoruló régiókba kell irányítani. Ennek nyomán emelkedett a pályázatok száma, és 1988-ban sor került az ESZA megreformálására, hogy jobban tudja támogatni a leginkább elmaradott régiókat (csökkentve ezáltal a gazdag és a szegény régiók közötti szakadékot), és kielégítse az egyre nagyobb számú pályázatot. Az ESZA forrásainak több mint felét olyan programokra biztosították, amelyek a foglalkoztatást segítették elő a szegényebb régiókban és országokban (mint például Görögországban, Franciaország tengerentúli me - gyéiben, Írországban, a délolasz Mezzogiornóban és Észak-Írországban). Amikor 1986-ban Spanyolország és Portugália is csatlakozott az Európai Közösséghez, akkor például Andalúziát, a Kanári-szigeteket, és egész Portugáliát is felvették ezen régiók közé. 23

23 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 24 A FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGE ÉS A NŐK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AZ ESZA LEGFŐBB TEENDŐI Az 1970-es évek végére a fiatalok munkanélkülisége egyre aggasztóbb problémává vált. Az 1980-as években Európa lépéseket tett a szorosabb integráció irányába, a fiatalok munkanélkülisége azonban makacs problémának bizonyult. Egyre több magasan képzett dolgozóra volt szükség, ami tovább fokozta az igényt a továbbképzésre, és az ESZA meg is felelt ennek az igénynek. A finanszírozással olyan fiatalokat céloztak meg, akiknek a szakképzés hiánya, az elégtelen képzés vagy akár a tartós munkanélküliség miatt rosszak voltak az álláskilátásaik. Ugyancsak kiterjesztették a finanszírozást a korai iskolaelhagyókra, ugyanis sok fiatal maradt ki idő előtt az oktatásból vagy hagyta abba azt bármilyen képesítés megszerzése nélkül. 24 A nők munkaerő-piaci helyzete továbbra is fontos probléma maradt. Az egyenlőséggel kapcsolatos és a római szerződés által lefektetett jogi keret megerősítése az 1970-es években már eredményeket mutatott fel. Az ESZA nem csupán a nők munkaerőpi - acra történő belépésének segítésében, hanem a nők álláskeresését megnehezítő, a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák leküzdésében is központi szerepet játszott. Az ESZA évi reformja hangsúlyozta a fontosságát annak, hogy a nőket olyan foglalkozásokba is szükséges integrálni, amelyben jelentősen alulreprezentáltak. Az ESZA ezt az ilyen állásokhoz szükséges speciális képzési programok finanszírozásával támogatta. Támogatott olyan programokat is, amelyek jelentős leépítések esetén segítették a nőket, illetve javították az esélyeiket arra, hogy magasabb képesítést igény - lő állásokat szerezzenek és tartsanak meg.

24 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 25 AZ EGYSÉGES PIAC MEGSZÜLETÉSE ÉS AZ ESZA JELENTŐS REFORMJA Az egységes piacnak az 1990-es évekre történő kialakításához vezető úton az ESZA is fontos szerepet játszott azzal, hogy a Közösség valamennyi állampolgára és régiója számára biztosította a kialakuló belső piac sikeréből történő részesedést. Az egységes piac létrejötte nyomán megvalósult az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a pénz szabad mozgása. Az Alap méretében jelentős növekedés következett be, de ugyanez történt az ezzel együtt járó ügyviteli munka területén is. Az Alap ezrével kapta a Közösség valamennyi nyelvén benyújtott egyéni pályázatokat, így igen nehéznek bizonyult a legjobb projektek kiválasztása. Minden egyes ESZA-projekt esetében a tagállamoknak pályázatot kellett benyújtaniuk a Bizottsághoz; a Bizottságnak pedig minden egyes kérelmet értékelnie kellett, majd pedig jóvá kellett hagynia a sikeres pályázatokat. Így az ESZA kezelése egyre nehézkesebbé vált mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság számára. Az ESZA méretének és fontosságának növekedéséből következően reformra volt szükség, a tagállamok és a Bizottság között pedig jobb együttműködésre és közös munkára. Ennek a változásnak azt a tényt is tükröznie kellett, hogy az Európai Közösség forrásait olyan intézkedések támogatására fordították, amelyeket nagyrészt a tagállamok nemzeti keretei között határoztak meg. 25 Az ESZA e kulcsfontosságú reformja ban indult be. Az átfogó elképzelés szerint az Alapnak hosszabb távra kellett terveznie, hogy biztosítani lehessen hatéko - nyabb felhasználását. A reform elmozdulást jelenlett a nemzeti keretek között végzett (egyéni) projektektől a tagállamok és a Bizottság közötti partneri kapcsolat keretében több évre elfogadott programok

25 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 26 irányába. Az ESZA és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáinak hosszabb távú tervezésére irányuló kezdeményezéseknek különösen nagy nyomatékot adott az az évi döntés, amely szerint a Közösségnek át kell térnie az éves költségvetésről a középtávú költségvetésre (1988/ ). Ez azt jelentette, hogy a Bizottság és a tagállamok egyaránt biztosak lehettek abban, hogy a források az egész időszakra rendelkezésre állnak, illetve, hogy többéves programokat biztonságosan lehet beindítani. A tagállamok és a Bizottság együttműködnek egymással, és előre tervezik az ESZA kiadásait. A tagállamok vállalták, hogy kicserélik egymás között foglalkoztatási adataikat és stratégiáikat, hogy az ESZA-t jobban lehessen integrálni a tagállamok munkaerő-piaci intézkedéseibe. A reform következtében az ESZA közelebb került a régiók és a tagállamok igényeihez. 26 A reform nyomán az ESZA-nak a legnagyobb szükséget szenvedők igényeire kellett összpontosítania erőfeszítéseit, legyen szó akár régiókról, akár pedig a lakosság egyes csoportjairól. A reform megerősítette azt az elvet is, hogy a Közösség finanszírozása a nemzeti cselekvéseket egészíti ki. Végül, de nem utolsósorban, az ESZA nagyobb pénzügyi súlyra tett szert. Ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy az ESZA milyen hatalmas mértékben támogatta a tagállamok foglalkoztatási struktúráit. Becslések szerint az Alap segítségével évente több mint 2 millió ember szerzett szakképzést vagy jutott álláshoz. Amint Európa belépett az évezred utolsó évtizedébe, a társadalom és törekvései jelentősen megváltoztak. Az ipari termelés hanyatlóban, a szolgáltatási szektor pedig felemelkedőben volt. Az Európai Közösség elindult a hatékony belső piac felé vezető úton, és már látszottak a később globalizációnak hívott jelenség első jelei. Az ESZA jelentős mértékben segített kivédeni az egyéneket érő negatív hatásokat, és segítette őket a változó világhoz történő alkalmazkodásban.

26 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 27 AZ 1990-ES ÉVEK Európa szembesül a globalizációval

27 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 28

28 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 29 A hidegháború végét követően az 1990-es évekre a globalizáció gyors terjedése nyomta rá a bélyegét. A berlini fal leomlása 1989-ben, Németország egyesítése és a kommunizmus összeomlása jelentős változásokat jelentettek Európa számára is. A további jelentős európai szintű fejlemények közé tartozott az egységes piac létrejötte 1992-ben, a maastrichti és az amszterdami szerződések aláírása, valamint Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával a Közösség 15 tagállamra történő bővítése. Az EU megkezdte a tagságról szóló tárgyalásokat Közép- és Kelet-Európa országaival, valamint Máltával és Ciprussal is. Az 1990-es évekre a gazdasági visszaesés volt jellemző, különösen az évtized elején; ben összeomlottak a részvénypiacok, az öbölháború ( ) miatt emelkedtek az olajárak, a német újraegyesítés pedig váratlanul költségesnek bizonyult. A munkanélküliségi ráta 10% körül állt ben 18,7 millió ember volt állás nélkül, és sok volt közöttük a fiatal. 29 Megszületett a munkahely nélküli növekedés (vagyis a magas szintű munkanélküliség mellett megvalósuló gazdasági növekedés) fogalma, és egyre fokozódó aggodalmat okozott a tagállamok számára. Az 1980-as évek technológiai fejlődése folytatódott, és a személyi számítógépek elkezdtek bevonulni a munkahelyekre és az otthonokba. Az internethasználat növekedése, majd 1995-től kezdődően a dotcom robbanás nem csupán a modern kultúrát forradalmasította, de egyben a globalizáció egyik legfontosabb közegét is jelentette.

29 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε A GLOBÁLIS MEGKÖZELÍTÉSTŐL A KÖZÖS STRATÉGIÁIG Válaszul a munkanélküliség szintjének növekedésére 1994-ben az EU kormányai egy olyan foglalkoztatási stratégiát fogadtak el, amelynek célja az európai gazdaság versenyképességének javítása volt. A munka a foglalkoztatásra vonatkozó közös megközelítés kidolgozása irányában haladt előre, és 1997-ben az amszterdami szerződés elfogadásával a tagállamok megállapodtak a foglalkoztatási iránymutatások keretében, illetve a közös stratégiában. Az iránymutatások első csomagja olyan intézkedéseket határozott meg, amelyek célja biztosítani, hogy a lehető legtöbb ember kaphasson állást, emelkedjék a női foglalkoztatottság aránya, nagyobb számban álljanak rendelkezésre a gyermekgondozási intézmények, és bátorítást kapjon a vállalkozás. Egy további hangsúlyos kérdést jelentett az alkalmazkodóképesség, amelynek célja annak biztosítása, hogy az állásban lévő emberek képesek legyenek új munkaterületekhez alkalmazkodni, ha a szükség ezt kívánná meg. Az ESZA számára ez azt jelentette, hogy a munkanélküliségről át kellett helyezni a hangsúlyt a foglalkoztatásra.

30 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 31 A FOGLALKOZTATÁSI ORIENTÁCIÓ ÉS TANÁCSADÁS BEVEZETÉSE Ekkorra immár a szélesebb körű és hozzáférhető képzés, az elismert és releváns szakmai képesítések számára biztosított jobb képzés, az állásteremtés, továbbá a továbbfejlesztett foglalkoztatási orientáció és tanácsadás kérdései állottak az Alap munkájának középpontjában. A hangsúly ugyan áthelyeződött a munkával rendelkező személyekre, illetve az ő segítésükre abban, hogy megmaradjanak és előrelépjenek állásaikban, az ESZA továbbra sem veszítette szem elől a társadalom legveszélyeztetettebb tagjait. Az Alap továbbra is célzottan foglalkozott a fiatalok, a munkanélküliek és a munkaerőpiacon kívül rekedt emberek számára indított képzésekkel. Ennek során a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és más (például karitatív) szervezetek, valamint az önkéntes szektor különösen fontos szerepet játszottak az ESZA célkitűzéseinek valóra váltásában. Miután e szervezetek szoros kapcsolatban állnak a veszélyeztetett csoportokkal, ők képesek a leginkább arra, hogy elérjék és támogassák őket. AZ INNOVÁCIÓ ÉS A TUDÁSCSERE BEVEZETÉSE 31 A munkanélküliség problémáját azonban nem volt könnyű megoldani, ezért egyre inkább innovatív megoldásokra volt szükség. Az ESZA költségvetésének 5%-át fordította újszerű programok finanszírozására (beleértve kísérleti akciókat és tanulmányokat, valamint a bevált gyakorlat átadását és terjesztését); az ESZA által finanszírozott projektek hatékonyságának vizsgálatára; valamint a tapasztalatok tagállamok közötti cseréjének segítésére, hogy az innovációt Európaszerte el lehessen terjeszteni. Az ESZA ezen kezdeményezései három jelentős közösségi prog - ram létrehozásához vezettek: Az EUROFORM a szakképzés és a foglalkoztatás új módjaival kísérletezett; a HORIZON a fogyatékkal élő emberek képzésével foglalkozott; a NOW (New Opportunities for Women Új lehetőségek nők számára)

31 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 32 pedig annak módjait vizsgálta, hogy miként lehetne megkönnyíteni a nők számára a munkaerőpiacra történő belépést vagy az oda történő visszatérést. E közösségi kezdeményezések sikerére építve hamarosan egy sor új programot hoztak létre a munkaerőpiac konkrét kérdéseinek megcélzására, valamint az elképzelések és megközelítésmódok páneurópai és transznacionális cseréjének további előmozdítására. Az új programok közé tartozott például a YOUTHSTART, amely a képesítés nélküli fiatalokat segítette az első állás megszerzésében; az INTEGRA, amely bizonyos csoportokat (például az egyedülálló szülőket, a hajléktalanokat, a menekülteket, a jelenleg vagy korábban szabadságvesztésüket töltő személyeket segítette az álláskeresésben, illetve amely a képzés vagy foglalkoztatás keretében felmerülő faji vagy egyéb megkülönböztetés ellen harcolt; illetve az ADAPT, amelynek célja az emberek segítése az üzleti és ipari változásokhoz történő alkalmazkodásban, például informatikai képzés révén. 32

32 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 33 AZ ESZA ÉS AZ EGYÉB STRUKTURÁLIS ALAPOK KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSEI KONKRÉT TERÜLETEK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA Ez az időszak igazán mozgalmas volt az ESZA számára. Ahogy az 1990-es évek elejére befejeződött az egységes piac kialakulása, és előrehaladt a közös európai valuta létrehozására irányuló munka, úgy vált egyre fontosabbá a gazdagabb és szegényebb régiók közötti különbségek kiegyenlítése ben ezért az EU vezetői úgy döntöttek, hogy az közötti időszakhoz vi - szonyítva az es időszakra közel megkétszerezik a strukturális alapok költségvetését. Ennek a segély - nek közel 70%-át a leginkább rászoruló régióknak juttatták ben a tagállamok arról is döntöttek, hogy új források révén fokozzák egyes meghatározott csoportok támogatását. A Strukturális Alapok mellett sor került a Kohéziós Alap felállítására is azzal a céllal, hogy segítse a szegényebb EU-s országokat környezeti és közlekedési infrastukturális projektek kidolgozásában. A Halászati Operációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) a halászati szektor (egy további segítségre szoruló terület) átalakítását célozta meg. Ezen túlmenően az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia - alap (EMOGA) amely már 1962 óta létezett folytatta a befektetést az európai vidéki térségek fejlesztésébe. Amikor 1995-ben Finnország és Svéd - ország is csatlakozott az EU-hoz, a ritkán lakott (négyzetkilométerenként legfeljebb 8 lakost számláló) régiók segítésével a strukturális alapok új feladatot vállaltak fel.

33 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 34 ELŐRELÉPÉS A TÖBB GENERÁCIÓT ÉRINTŐ MEGKÖZELÍTÉS IRÁNYÁBA 34 Noha az már az 1980-as években is nyilvánvaló volt, hogy a születési arányok csökkennek, az viszont még nem volt világos, hogy az öregedő népesség milyen súlyos kihívást jelent majd a munkaerőpiac számára. Az alacsony szintű termékenység azt jelentette, hogy kevesebb alkalmazásban lévő embernek kell több nyugdíjast támogatnia (akik ugyanakkor tovább is élnek), és ez gondokat okozott a tagállamok nyugdíjrendszereinek. Az idősebb munkavállalók (55 64) és a növekvő arányú elöregedett népesség miatt Európa az életkorral kapcsolatos foglalkoztatási problémákkal szembesült. Ezért arra volt szükség, hogy több embert, például nőket vagy bevándorlókat hozzanak be a munkaerőpiacra. A jövőre nézve ez azt is jelentette, hogy az idősebb munkavállalók tapasztalatai és készségei egyre fontosabb előnyt jelentenek munkáltatóik számára. Erre a kihívásra az ESZA úgy reagált, hogy forrásokat biztosított az idősebb emberek munkahelyi képzésére, lehetővé téve ez által azt, hogy tovább maradjanak állásban, illetve ezzel segítette őket a munkaerőpiacra való visszatérésben. Az ESZA ugyancsak támogatta az idősebb emberek számára gondozást biztosító kezdeményezéseket, hogy a családtagoknak lehetőségük legyen állásban maradni vagy ismét munkát vállalni. A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐTLENSÉG OKAINAK FELSZÁMOLÁSA Noha a nők egyre aktívabbá váltak a munkaerőpiacon, még mindig általában elvárták tőlük azt, hogy ugyanakkor folytassák családon

34 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 35 belüli hagyományos szerepkörüket is. Ez felszínre hozta azoknak a támogató struktúráknak az elégtelenségét, amelyek célja segíteni őket az állások elfoglalásában, megtartásában, illetve az azokban történő előrelépésben. A gyermekgondozási intézmények hiánya például azt jelentette, hogy a nőknek nehézségeik adódtak szakmai karrierjük építésében. Az ESZA szubvenciókkal támogatta a gyermekgondozási intézmények igénybe vételét, ha tehát például egy anyának heti három napot egy tanfolyamon kellett töltenie, akkor az ESZA fizette a bölcsödét/óvodát. 35 Az ESZA évi reformja gondoskodott arról, hogy segélyt ne csupán a szülést követően újra munkába álló nők kapjanak, hanem olyan alacsonyan vagy alulképzett nők is, akiket a munkanélkülivé válás vagy a társadalmi kirekesztés fenyegetett. Ez is segítette a nők vállalkozóvá válását és 1999 között egy egyedi közösségi kezdeményezés, az Új lehetőségek nők számára (New Opportunities for Women NOW) világosan jelezte a nők munkaerőpiacon való részvételének fontosságát. A NOW-t a nők képzésével és foglalkoztatásával kapcsolatos új elképzelések tesztelésére és gyakorlatba ültetésére, továbbá az olyan kérdések vizsgálatára tervezték, mint például a női vállalkozók, a munka és a családi élet összeegyeztetése, valamint a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviselete a döntéshozatalban. A kezdeményezés keretében zajló projektek nagyon sikeresnek bizonyultak, hiszen sok nő számára tették lehetővé azt, hogy állást találjanak, továbbképzésen vagy oktatásban vegyenek részt, illetve saját vállalkozást indítsanak.

35 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 36 A nők munkaerő-piaci helyzetének támogatása által az idők során az ESZA jelentősen hozzájárult a férfiak és nők fizetése között fennálló különbség csökkentéséhez is. Az európai jogszabályoknak köszönhetően az egyenlő munkáért egyenlő bért követelménye 1975 óta érvényben van. A férfiak és nők fizetése közötti különbség azt az egyenlőtlenséget tükrözi, amely a munkaerőpiacon a férfiak és a nők között fennáll. E különbségek az ágazatonkénti, foglalkozásonkénti és a munkaritmusban mutatkozó elkülönültségben, az oktatáshoz és képzéshez történő hozzáférésben, az elfogult értékelési és fizetési rendszerekben, valamint a sztereotípiákban mutatkoznak meg. A munkaerőpiacon és a felnőttképzésben mutatkozó fokozódó női részvétel ellenére a férfiak és nők munkaerő-piaci helyzetében meglévő különbségek továbbra is fennmaradtak. Mindazonáltal az ESZA hozzájárult a férfiak és nők fizetése között fennálló különbség csökkentéséhez, amely az 1960-as években még 40%-ot, ma viszont már kevesebb mint 20%-ot jelent. Noha ez jó előrelépést jelent, az erőfeszítéseknek nyilvánvalóan a jövőben is folytatódniuk kell. 36 AZ ESZA JELENTŐS BEFOLYÁST GYAKOROL A FOGLALKOZTATÁSI ARÁNYOKRA Az ESZA jelentős szerepet játszott a munkanélküliség elleni küzdelemben, valamint a gazdasági visszaesés negatív hatásainak ellensúlyozásában. Noha az évtized elején a munkanélküliség még magas volt, 1999-re ez 15,9 millió főre csökkent, amely majd 3 milliós csökkenést jelent. Ezen túlmenően 1994 és 1999 között a foglalkoztatás az EU-ban 149 millió főről 9 millió fős emelkedést követően 158 millió főre növekedett. Összességében különböző fellépések keretében az ESF szerte Európában résztvevők millióit támogatta. A legnagyobb kedvezményezett csoport a tartós munkanélküliek voltak (23%), őket követték a fiatalok (16%). A résztvevők számára a legkedvezőbbnek a szolgáltatások kombinálása (például pályaorientáció, képzés és álláskeresés) bizonyult.

36 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 37 A 2000-ES ÉVEK Továbblépés a tudásalapú gazdaság irányába

37 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 38

38 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :11 Υηρ Σειτε 39 Az új évezred kezdetén az Európa előtt álló kulcskérdések egyike az volt, hogy miként tud versenyképes maradni az egyre inkább globalizálódó világban. Tekintettel arra, hogy Európa bérekben nem tudott versenyezni a világ többi részével, más versenyelőnyre kellett összpontosítania. Az évezred elején bocsátották útjára azt a stratégiát, amelynek célja Európát a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tenni. Ehhez többféle készséggel rendelkező, rugalmas és nagyon hatékony munkavállalókra van szükség. A munkavállalóknak lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, sokféle új készséget kell elsajátítaniuk és tudniuk kell alkalmazkodni a munkahely által támasztott új követelményekhez. Ennek következtében az életre szóló állás képzete egyre inkább elavulttá vált, közben pedig fokozatosan tért hódított az az elképzelés, hogy több olyan emberre van szükség, aki vállalkozói gondol - kodásmóddal rendelkezik. Az 1990-es évek elejéhez képest ugyan csökkent a munkanélküliség, Európa összesített foglalkoztatási rátái tovább - ra is alacsonyak voltak. Széles körűvé vált a tartós munkanélküliség is, és súlyos gondokat okozott a tagállamoknak. Ez azt jelentette, hogy jelentős erőfeszítésekre volt szükség a foglalkoztatottak számának emelésére. 39 Az euró bevezetése 2002-ben fejeződött be, 2004-ben pedig 10 új tagállam belépésével jelentősen kibővült az Európai Unió, új kihívásokat hozva létre az immár 25 tagállamból álló EU számára. Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozott, így az országok száma összesen 27-re emelkedett.

39 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 40 A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA MEGTERVEZÉSE AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÉVTIZEDRE 2000-ben az EU vezetői útjára indították a lisszaboni stratégiát, hogy az EU-t 2010-re a legfejlettebb, tudásalapú gazdasággá alakítsák. A stratégia céljai közé tartozik például az, hogy az EU összesített foglalkoztatási rátája érje el a 70%-ot, a női foglalkoztatás aránya pedig haladja meg a 60%-ot. Később ezekhez egy további célkitűzést is hozzáadtak: 2010-re 50%-ra kell emelni a foglalkoztatási rátát az idősebb munkavállalók körében. A lisszaboni stratégia céljai azt jelentették, hogy fokozódtak az emberek foglalkoztatásba történő belépésére, illetve állásban maradására ösztönző erőfeszítések. Az elkövetkező évek valamennyi foglalkoztatással kapcsolatos politikája számára ez az elképzelés lett a legfőbb cél. 40 AZ ESZA ÚJ PRIORITÁSAI Az ESZA feladatává, így most a lisszaboni stratégia részét képező európai foglalkoztatási stratégia támogatása vált, és munkája négy pilléren alapul. Miután a változó munkaerő - piac nagyobb rugalmasságot követelt meg a munkavállalók és a munkáltatók részéről, az ESZA számára az jelentette az egyik kiemelt célt, hogy a munkaszervezés új formáinak bevezetése mellett bővítse a meglévő munkaerő-állomány készségeit és fokozza rugalmasságát. Az alsó, közép- és felső szintű oktatásban történő fokozott részvétel

40 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 41 ellenére a kezdetben megszerzett tudás és készségek már nem voltak elégségesek egy egész életen át tartó munkavállalói pályafutáshoz. Az ESZA ezért hozzájárult az oktatási rendszerek fejlesztéséhez is, hogy azok jobban megfeleljenek a munkaerőpiaci igényeknek. A figyelem középpontjába az egész életen át tartó tanulás, valamint a folyamatos képzés került (beleértve a vállalatokon belüli folya - matos képzést is). A fiatalkori és a tartós munkanélküliség trendjeinek befolyásolása érdekében fokozta a megelőző és állásorientációs stratégiákon alapuló aktív munkaerő-piaci intézkedések kidolgozására tett erőfeszítéseket, beleértve azon munkanélküliek számának emelését, akik számára képzést vagy hasonló intézkedést kínáltak fel. 41 A vállalkozás ugyancsak kiemelt céllá vált, hogy ki lehessen aknázni a szolgáltató szektor és az iparral kapcsolatos szolgáltatások, illetve különösképpen az információs társadalom és a környezetvédelmi ágazat teljes foglalkoztatási potenciálját. Az új vállalkozások fejlesztése, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedése alapvető fontosságú volt a munkahely - teremtéshez, valamint a képzési lehetőségeknek a fiatalokra történő kiterjesztéséhez. Ezen túlmenően az ESZA továbbra is támogatta az esélyegyenlőséget, ame - nyiben könnyítette a munkaerőpiachoz történő hozzáférést, és gátolta a társadalmi kirekesztést. A nők munkaerő-piaci jelenlétét pártoló pozitív cselekvéseken túl bevezette a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét (ami a nőkre és a férfiakra vonatkozó cselekvések és intézkedések következményeinek felmérését jelenti).

41 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 42 AZ EU HATÁRAINAK KIBŐVÍTÉSE május 1-jén sor került az EU történetének legnagyobb bővítésére. Tíz új tagállam lépett be az Unióba, új kihívásokat teremtve egyúttal az ESZA számára is. A legtöbb új tagállam súlyos kihívásokkal szembesült: át kell alakítaniuk társadalmukat, és gazdaságaikat piacgazdaságokká kellett átszervezniük, amelynek során meredeken esett a nemzeti össztermelés értéke, sok ember vált munkanélkülivé, és bizonyos régiókban és néhány vidéki területen koncentrálódtak is a problémák. 42 Az új tagállamok számára a kihívást a foglalkoztatási intézkedések meghatározása, valamint intézményeiknek és politikáiknak az európai foglalkoztatási stratégiához történő fokozatos hozzáigazítása jelentette. Ez a munka már csatlakozásuk előtt megkezdődött, felkészítve őket az ESZA-val történő együttműködésre a taggá válást követően. Az Unióba történt belépéskor az ESZA jelentős támogatást biztosított az új tagállamoknak az egyenlőtlenségek orvoslásával és saját foglalkoztatáspolitikai prioritásaik meghatározásával kapcsolatban. A BEVÁNDORLÁS MINT A MUNKAERŐPIAC ERŐSÍTÉSÉNEK ESZKÖZE Az új évezredben az Európai Unió (EU) a nemzetközi migráció egyre vonzóbb célállomásává vált. Mivel felismerték, hogy a migráció meg - szervezéséhez új megközelítésmódra van szükség, az EU vezetői 1999-ben és 2004-ben közös uniós bevándorlási politikát dolgoztak ki, meghatározva a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének megerősítésével kapcsolatos célkitűzéseket. A legfőbb célkitűzés a migrációs áramlások összehan - golt megközelítésmóddal történő olyan jobb kezelése, amely figyelembe veszi az EU gazdasági és demográfiai helyzetét.

42 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 43 Az ESZA támogatja a migránsok integrációját (a menedékkérőket is ideértve). Ennek érdekében egyedi akciókat támogat a foglalkoztatásban való részvételük fokozására, nyelvi készségeik kialakítására, valamint munkaerő-piaci megkülönböztetésük megakadályozására, erősítve ezáltal társadalmi integrálódásukat. AZ IDŐSEBB MUNKAVÁLLALÓK TAPASZTALATÁNAK MEGVÉDÉSE Noha az EU munkaerő-állománya egyre idősödik, az 50 év feletti életkorú személyeknek szóló álláslehetőségek egyre korlátozottabbá váltak, ugyanis a szerkezetátalakítást végző társaságok gyakran az idősebb munkavállalókat engedték először távozni, és a munkáltatók általában nem igyekeztek idősebb munkavállalókat felvenni. Ez az emberi tőke idő előtti és tartós elvesztését jelentette, és megemelte a szociális védelmi rendszerre, a munkanélküliségre és az egészségügyre fordított kiadásokat. Ez a kihívás vezetett az aktív öregedés koncepciójának megszületéséhez. Az aktív öregedés az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének fokozását jelenti. Ezt kulcsfontosságúnak ismerik el Európa szociális mo - delljének jövőbeli modernizálása szempontjából. Az idősebb munkavállalók potenciáljának kihasználása segítene a munkaerő-ellátottság negatív trendjeinek ellensúlyozásában is. Az ESZA egy sor képzési programon keresztül segített a 40-es és 50-es éveikben lévő munkavállalók aktív munkával töltött életének meghosszabbításában, valamint foglalkoztathatóságuk javításában. Bizonyos programok feltöltődési időszakokat iktattak be a munkavállalók pályafutásába, hogy bővítsék az új technológiákkal és szoftverekkel kap - csolatos ismereteiket. Egy másik projekt mentori programokkal segítette az idősebb munkavállalók tudásának a fiatalok felé történő átadását. Összességében nagyobb figyelmet kapott a munkaképesség erősítése azáltal, hogy a képzéshez és a fejlettebb munkafeltételekhez jobb hozzáférést biztosítanak. 43

43 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 44 A FIATALOK BELÉPTETÉSE A MUNKAERŐPIACRA 44 Az új évezredben az ESZA számára a fiatalok álláspiacra történő belépésének támogatása továbbra is központi feladatot jelentett. Ez különösen komoly kihívás, ugyanis EU-szerte a fiatalok körében a mun - kanélküliség kéts ze rese az EU összesített munkanélküliségi rátájának. A korábbi helyzettől eltérően, amikor a fiatal munkanélküliek nagyrészt az alacsonyan képzettek közül kerültek ki, Európa most a felsőfokú képesítéssel rendelkező fiatal pályakezdők munkanélküliségének kérdésével volt kénytelen foglalkozni. Az ESZA támogatta a karrierfejlesztést és egyéni orientációs rendszereket; ilyenek például a karrierre nevelés az iskolák tantervében, a közösségi ügynökségek és tanácsadók által biztosított karriertanácsadás (például a fiatalok segítésére az első állás megtalálásában, új készségek meg - szerzésében, a karrier átmeneti időszakainak kezelésében, vagy a munkanélküliséggel történő megbirkózásban), az állami foglalkoztatási szolgálatok, a helyi foglalkoztatási ügynökségek és munkaerő-közvetítő szervezetek által biztosított foglalkoztatási tanácsadás, valamint az egész életen át tartó tanulással foglalkozó szervezeteken keresztül a munkavállalók számára biztosított orientáció, képzés, tanácsadás és szakmai gyakorlat. A felsőfokú képesítéssel rendelkező fiatal pályakezdők munkanélküliségé - vel kapcsolatos problémákra válaszul oktatással és képzéssel kombinált szakmai gyakorlat bevezetésére került sor. Az ESZA támogatta olyan szolgáltatások létrehozását, amelyeket e konkrét csoport igényeinek megfelelően alakítottak ki, és amelyek személyes segítségnyújtást és mentorálást kínálnak.

44 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 45 A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS VALAMENNYI FORMÁJA ELLENI KÜZDELEM ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSE Ötven évvel ezelőtt az Európát megosztó nacionalista és etnikai konfliktusok meghaladása volt az európai integráció folyamatának egyik mozgatórugója. Az új évezredben a legfontosabb célkitűzések közé tartozik az, hogy megvédjük az embereket a faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális orientáción alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetéssel szemben. A munkahelyen és a foglalkoztatáshoz történő hozzáférés területén megnyilvánuló megkülönböztetés legyőzését központi elemként kezelik az Európai Uniónak az új évezredben érvényes, a több és jobb munkahely megteremtésére irányuló stratégiájában. A foglalkoztatás bővítéséhez nem csupán az volt fontos, hogy bizonyos csoportokat megcélzó intézkedéseket léptessenek életbe, hanem az is, hogy lebontsák azokat a korlátokat, amelyek a munkaerőpiacra történő belépés vagy az oktatásban való részvétel előtt tornyosultak. 45 Ezért az ESZA alkalmazási területét úgy bővítették ki, hogy az magában foglalja a munkaerőpiaccal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség valamennyi formája elleni küzdelmet. Olyan új eszközöket fejlesztettek ki, amelyek segítik a munkáltatókat az egyenlő elbánásról szóló két irányelv betartásában. Emellett meghatároztak egy üzleti példát is, amely - nek rendeltetése meggyőzni a munkáltatókat a sokszínűség alapján történő toborzás, valamint a munkavállalóik közötti sokszínűség fokozásának szükségességéről. Ennek sikeréhez a szociális partnerek aktív támogatása is alapvető fontosságú volt. Az integrációs folyamat elválaszthatatlan vonatkozásaiként támogatták a foglalkoz-

45 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 46 tatási szolgáltatások és szerepek új típusait is, a személyre szabott képzéssel együtt. INNOVÁCIÓS LABORATÓRIUM A korábbi közösségi kezdeményezések sikereire építve az EQUAL kezdeményezést 2000-ben indították útjára, hogy olyan laboratóriumként működjék, amely új módokat dolgoz ki a munkaerő-piaci megkülönböztetés és egyenlőtlenség felszámolására, valamint a befogadóbb foglalkoztatás előmozdítására a nemen, a faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális orientáción alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés és kirekesztés elleni küzdelem révén. 46 Az EQUAL elvei és felépítése (vagyis a felhatalmazással együtt járó partnerség, a transznacionalitás, az esélyegyenlőség általános érvényesítése, az innováció és a tematikus megközelítés) rendkívül sikeresnek bizonyultak a hátrányokkal és megkülönböztetéssel kapcsolatos átfogó megközelítésmódok kikísérletezésében. A diszkrimináció többdimenziós problémáival kap - csolatos integrált megközelítés sikeres kidolgozása mára részévé vált az Európai Unió több és jobb munkahely létrehozására irányuló stratégiájának, amelynek célja egyszersmind az is, hogy az ezekhez történő hozzáférést senkitől ne tagadják meg.

46 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 47 Ünnepeljük meg a befektetés az emberekbe immár 50 éves politikáját!

47 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 48

48 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 49 Az elmúlt 50 év folyamán rendkívüli változások és előrelépések történtek az EU-ban. Ötvenedik születésnapját ünnepelve az EU immár 27 tagállamot és közel 500 millió állampolgárt foglal magában, beleértve két új tagállamot: Bulgáriát és Romániát is, amelyek az év elején csatlakoztak az Unióhoz ben már mutatkoznak a munkaerőpiac megreformálására irányuló erőfeszítések gyümölcsei, noha további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy elérjük az európai foglalkoztatási célkitűzéseket. Ha meg kívánunk mérkőzni a globális versennyel, akkor tudatában kell lennünk, hogy a termelékenység növekedése és az állások minősége is elmarad még az igényektől. Az európai munkaerőpiacoknak a globalizáció kihívásaira történő reagálóképessége és az öregedés továbbra is kritikus fontosságú kérdések maradnak. Ugyanakkor egyre fokozódó kereslet mutatkozik például az új számítógépes technológiák, új szolgáltatások és a biotechnológia területéhez kapcsolódó új készségek iránt. A munkaerőpiac gyorsan változó igényei jobban alkalmazkodó megoldásokat, európai társadalmainak elöregedése pedig fokozottabb innovációt és rugalmasságot tesznek szükségessé. Maga Európa is változik. Ez egybeesik az ESZA új hétéves ciklusának kezdetével. Miután az EU egyre nagyobb figyelmet fordít a növekedésre és a munkahelyekre, az ESZA szerepe is egyre központibbá válik. 49 ELŐRETEKINTÉS A JÖVŐBE 2007-EN TÚLRA Annak érdekében, hogy meg tudjon felelni az elkövetkező évek kihívásainak, az ESZA fontos reformokat vezetett be. Sokkal inkább, mint bármikor korábban az ESZA most olyan stratégiai megközelítést alkalmaz, amely a növekedés és a munkahelyek biztosítását szolgálja. A 2007 és 2013 közötti időszakban az ESZA a tagállamok pénzügyi hozzájárulásain túl évente több mint 10 milliárd eurót fog befektetni. Az ESZA támogatása olyan területekre összpontosul, amelyek a legnagyobb hatással lehetnek a tagállamok és a Bizottság által elfogadott célok megvalósulására. Az ESZA szabályait egyszerűsítették, így sokkal világosabbá vált, hogy mely kötelezettségek vonatkoznak a tagállamokra és a régiókra, illetve melyek a Bizottságra.

49 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 50 RUGALMAS MEGOLDÁSOK EGY RUGALMAS ÁLLÁSPIAC SZÁMÁRA 50 Az EU tudatában van annak, hogy a globalizáció és a technológiai haladás gyorsan változtatják a munkavállalók és a vállalkozások igényeit. Fokozódik a vállalatokra nehezedő nyomás, hogy alkalmazkodjanak és gyorsabban fejlesszék ki termékeiket, szolgáltatásaikat. Ha a piacon kívánnak maradni, folyamatosan változtatniuk kell termelési módszereiket és munkaerő-állományukat. Ez egyre komolyabb követel - ményeket támaszt a vállalkozásokkal szemben a tekintetben, hogy segítsék munkavállalóikat új készségek megszerzésében. Egyúttal egyre komolyabbak a munkavállalókkal szemben támasztott követelmények is képességeiket és a változásra való nyitottságukat illetően. Ugyanakkor a munkavállalóknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy a társaságok szerkezet - átalakításai már nem esetlegesen történnek, hanem a mindennapi élet részévé váltak. Életük és pályafutásuk tervezéséhez a munkavállalóknak olyan újfajta biztosítékokra van szükségük, amelyek segítik őket abban, hogy alkalmazásban maradjanak, és átvészeljék e változásokat. Az új biztosítékoknak túl kell lépniük egy konkrét álláson, és segíteniük kell az új foglalkoztatásba történő biztonságos átmeneteket. A rugalmas biztonság koncepciója kísérlet e két alapvető igény egyesítésére. A rugalmas biztonság támogatja a rugalmas munkaerőpiacok és a magas szintű foglalkoztatás, illetve a jövedelem biztonságának kombinálását, így választ látszik adni az EU-nak arra a dilemmájára, hogy miként lehet fenntartani és javítani a versenyképességet úgy, hogy közben megőrizzük az európai szociális modellt is. Az ESZA így tovább fog dolgozni a rugalmas munkaerőpiac létrehozásán. A 2007 és 2013 közötti időszakban az elsődleges cél a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése. Ehhez

50 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 51 jobban fel kell tudni ismerni előre a gazdasági változás folyamatait, és meg kell tanulni pozitív módon feldolgozni ezeket a folyamatokat. E kiemelt célon belül az ESZA támogatása a munkaerő-piaci intézmények modernizálására és megerősítésére, az aktív munkaerő-piaci intézkedésekre, valamint az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos (a vállalatokon belül is jelentkező) cselekvésekre fog összpontosítani. Az Alap továbbra is figyelmet szentel foglalkoztatási kérdéseknek, biztosítja a munkaerőpiachoz történő hozzáférést és előmozdítja az abban történő részvételt. Ezen túlmenően a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerőpiachoz történő hozzáférésének és befogadásának biztosításával küzdeni fog a társadalmi kirekesztés megelőzéséért, illetve a hátrányos megkülönböztetés ellen is től kezdődően az Alap számára egy új feladat is megjelenik: meg kell erősítenie a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságoknak az intézkedések és szolgáltatások kidolgozására és végrehajtására irányuló kapacitásait a kormányzat valamennyi szintjén. A foglalkoztatás és a befogadás területén jelent - kező reformok elősegítése érdekében az ESZA előmozdítja majd a partnerséget a munkavállalók, a szakszervezetek, a nem kormányzati szervezetek és a közigazgatás között is. A transznacionális együttműködés az ESZA valamennyi cselekvésének integráns részéve válik, és hasonlóképpen az innováció is valamennyi tevékenységének részét fogja képezni. 51 HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉP Az elkövetkező években az Európai Szociális Alap továbbra is előmozdítja a gazdasági és társadalmi kohéziót, valamint a szolidaritást a tagállamok között. Támogatni fogja az Európai Uniónak a teljes foglalkoztatásra és a társadalmi haladásra, a nők és a férfiak közötti egyenlőségre, valamint a generációk közötti szolidaritás elérésére irányuló célkitűzéseit, miközben küzdeni fog a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció ellen.

51 πϖ _50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε :12 Υηρ Σειτε 52