ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

Átírás

1 KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGESSÉGE Egymásra utaltság (természeti erıforrások hiánya) Méretgazdaságosság (technikaitechnológiai fejlıdés) Komparatív elınyök 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZINTJEI Vállalkozások közötti: konkrét gazdasági kapcsolatok megvalósítása Államok közötti: együttmőködés kereteinek kialakítása 3 VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 4 VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK FORMÁI Külkereskedelmi ügyletek Termelési és/vagy értékesítési közös vállalatok Nemzetközi vállalatok világmérető tevékenysége globalizáció 5 ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK 6 1

2 ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK FORMÁI Nemzetközi szerzıdések kötése Nemzetközi szervezetek tagsága Regionális gazdasági integrációk 7 NEMZETKÖZI SZERZİDÉSEK Bilaterális megállapodások: kereskedelemi szerzıdések árucsere-forgalmi megállapodások fizetési megállapodások beruházás védelmi megállapodások kettıs adóztatást kizáró megállapodások Többoldalú (plurilaterális) megállapodások Multilaterális megállapodások (nemzetközi szervezetek keretében) 8 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Államok hozzák létre, nemzetközi szerzıdéssel. Tagja lehet minden állam, ha a tagsági feltéteknek megfelel. Nem állhat egyetlen állam befolyása alatt sem. Állandó szervezete és mőködési rendje van. Nemzetközi jogalanyisággal rendelkezik. Nem profitorientált. Jellegét, funkcióját tekintve számos változat. 9 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Lehetnek: univerzális (globális) és regionális nyitott (egyetemes) és zárt kormányközi együttmőködést megvalósító és szupranacionális 10 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A VILÁGGAZDASÁGBAN ENSZ és szakosított szervezetei GATT és WTO OECD Nemzetközi pénzügyi szervezetek Nemzetközi gazdasági integrációk szervezetei 11 KERESKEDELEMPOLITIKA 12 2

3 KERESKEDELEMPOLITIKA KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE Külkereskedelmi politika Külgazdasági politika Regionális politika Nemzetközi szintő kereskedelempolitika 13 KERESKEDELEMPOLITIKA Valamennyi olyan állami intézkedés, korlátozó, illetve támogató eszköz, amely a nemzetközi áruügyletek feltételeit, irányát, mennyiségét, árarányait, minıségi és termékösszetételét befolyásolja. Érinti más országok gazdaságát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. 14 KERESKEDELEMPOLITIKA Feladata: a nemzetközi árukapcsolatok számára olyan mozgásteret biztosítani, amelyben érvényesülnek a tisztességes verseny feltételei, a nemzetgazdaságnak olyan jelzéseket adni, amelyek a versenyképes gazdasági szerkezet kialakításához hozzájárulnak, szabályozni és segíteni a vállalkozások nemzetközi kereskedelmi mozgását, mindehhez a megfelelı intézményrendszert mőködtetni. 15 KÜLGAZDASÁGI POLITIKA A nemzetközi munkamegosztás külkereskedelmen túlmutató kérdéseivel is foglalkozik. Felöleli: 16 a vállalkozások külföldiekkel megvalósuló termelési kooperációját, valamint a mőködı töke befektetésekkel összefüggı politikát is. REGIONÁLIS KERESKEDELEMPOLITIKA Mindazokat az elveket, eszközöket, intézményeket magában foglalja, amelyeket az egyes regionális integrációk tagállamai egymás között és a kívülállókkal folytatott kereskedelmükben alkalmaznak. Az integrációs politika a gazdasági kapcsolatokon túlmutató stratégiai döntéseket is igényel. 17 NEMZETKÖZI SZINTŐ KERESKEDELEMPOLITIKA A multilaterális nemzetközi kereskedelem játékszabályainak összessége. Az államok sokoldalú együttmőködése nemzetközi szerzıdések és nemzetközi gazdasági intézmények keretében. 18 3

4 A KERESKEDELEMPOLITIKA ESZKÖZEI 19 AZ ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁS ESZKÖZEI Kifelé: más államokkal különféle módon tartós kapcsolatok létesítése, a külkereskedelem játékszabályainak rögzítése. Befelé: a nemzetközi elkötelezettségeket is figyelembe véve szuverén szabályozások. A saját országbeli vállalkozások nemzetközi kereskedelme állami szabályozásának valamennyi eszköze, módja. A lehetséges eszközök kínálata gazdag. 20 NEMZETKÖZI SZERZİDÉSEK 21 ELSİ NEMZETKÖZI SZERZİDÉSEK Elsı szerzıdés i.e. 4.évezred Mezopotámiában Umma és Lagasz között a határ menti kutak használatáról Görög (700) városállam közötti élénk kereskedelmi kapcsolatok Karavánok, tengeri hajózás Római Birodalom szerzıdései a limesen kívüli barbárokkal HANZA Szövetség (1385): kifejezetten gazdasági szerzıdés 22 MODERN ÉRTELMEZÉS 23 NEMZETKÖZI SZERZİDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSI SZEMPONTJAI 24 a szerzıdés államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettı vagy több egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt, és függetlenül a megállapodás sajátos megnevezésétıl (Bécsi Egyezmény 2.cikk 1/a pont) Szerzıdı felek Szerzıdık száma Szerzıdés nyitottsága Szerzıdések tárgya Szerzıdés elnevezése 4

5 SZERZİDİ FELEK Államok egymással (Nemzetközi jogi szabályozás: 1969 Bécs, Egyezmény a nemzetközi szerzıdések jogáról) Nemzetközi szervezetek egymással Nemzetközi szervezetek és államok (Nemzetközi jogi szabályozás: 1986 Bécs) 25 SZERZİDİK SZÁMA Bilaterális (kétoldalú) szerzıdések Multilaterális (sokoldalú) szerzıdések 26 generális regionális egyes területeken SZERZİDÉS TÁRGYA 27 Békeszerzıdés Meg nem támadási szerzıdés Stb. Kereskedelmi szerzıdés Árucsere-forgalmi megállapodás Fizetési megállapodás SZERZİDÉS ELNEVEZÉSE Mintegy 50 féle elnevezés Szerzıdés Egyezmény: generális sokoldalú, nemzetközi szervezetek, szakkérdések Megállapodás Jegyzıkönyv: egyezményeket kiegészítı, vagy kiegészítı, de önálló szerzıdés, diplomáciai konferenciák, nemzetközi szervezetek üléseinek záróaktusa Paktum: újszerőség, ünnepélyesség 28 SZERZİDÉSKÖTÉSI FOLYAMAT Kétoldalú: kötetlen megbeszélések Sokoldalú: diplomáciai konferenciák 29 Nemzetközi szervezetek: ügyrendi szabályok PARAFÁLÁS A tárgyaló delegációk vezetıi kézjegyükkel látják el a végleges szerzıdéstervezet szövegét Egyoldalú változtatások nem lehetségesek Nem követi feltétlenül ratifikáció 30 5

6 RATIFIKÁLÁS A szerzıdı országok saját jogi szabályozása szerinti személy vagy testület jóváhagyja, törvényerıre emeli A bilaterális szerzıdés életbe lépéséhez mindkét ország jogi aktusa szükséges Multilaterális szerzıdések maguk határozzák meg az életbe lépéshez szükséges ratifikációk számát KERESKEDELMI SZERZİDÉS KERESKEDELMI SZERZİDÉS JELLEMZİJE Rendszerint bilaterális A szerzıdı országok gazdasági kereskedelmi kapcsolatainak játékszabályait rögzíti Hosszú idıre szabályoz Elveket rögzít 33 ELVEK A KERESKEDELMI SZERZİDÉSBEN Legnagyobb kedvezmény elve Egyenlı vagy nemzeti elbánás elve Kölcsönösség (viszonosság) elve 34 LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY ELVE 35 A feltüntetett területeken a szerzıdı országok megadnak egymás jogi és magán személyeinek minden olyan kedvezményt, amelyet a múltban egy harmadik országnak már megadtak, vagy a jövıben meg fognak adni. LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY ELVE Külföldit külföldivel tesz egyenlıvé, nem diszkriminál Rendszerint az importvámokat szabályozzák ezzel az elvvel Kivételek 36 6

7 NEMZETI ELBÁNÁS ELVE A szerzıdı partner jogi és/vagy magánszemélyei mindazokat a jogokat élvezik a meghatározott területeken, amelyeket a hazaiak. Ugyanazok a kötelezettségeik is. 37 Külföldit a belföldivel teszi egyenlıvé VISZONOSSÁG ELVE Kölcsönös elınyök biztosítása, a kedvezmények nem egyoldalúak. Lehetnek kölcsönös hátrányok is ( ha te nem, én sem ) ÁRUCSEREFORGALMI MEGÁLLAPODÁS ÁRUCSEREFORGALMI MEGÁLLAPODÁSOK JELLEMZİI Az as gazdasági válság termékei Bilaterális, rendszerint egy évre szóló megállapodások A kereskedelmi kapcsolatokat konkrétan szabályozzák A szabályozás eszközei a kontingenslisták 40 KONTINGENSLISTÁK Államközi alkuk során alakulnak ki árukapcsolásokkal Kemény és puha áruk összekapcsolása A kontingenslisták lehetnek export vagy importlisták Export-import engedélyezési rendszerek révén figyelik a teljesítést, az állam az engedélyek kiadására vállalkozik 41 KONTINGENS Célja: az éves árucsere-forgalom korlátozása Az éves szinten szállítható (exportkontingens) vagy vásárolható (importkontingens) áruk felsı határát rögzíti Lehet mennyiségi vagy értékkontingens 42 7

8 43 KLIRING (FIZETÉSI) MEGÁLLAPODÁS KLIRINGMEGÁLLAPODÁS Konvertibilis (szabadon átváltható) valutahiány termékei Szigorúan bilaterális megállapodások, visszaszorulóban A külkereskedelmi forgalmat (és a más jogcímő követeléseket) kreált elszámoló egységben klíringdevizában tartják nyilván az év során Év végén szembe állítják a tartozásokat és a követeléseket, a különbséget (klíringcsúcs) az adós a következı évben rendszerint többlet áruszállítással fizeti meg 44 KLIRINGDEVIZA Nem valós pénz, csak számlapénz, elszámoló egység Csak a két ország fizetési forgalmában értelmezhetı, nem konvertálható Rendszerint valamelyik konvertibilis valutáról nevezik el, de arra sem átváltható (pl. cl. dollár, cl. svájci frank) 45 8