Plenárisülés-dokumentum HIBAJEGYZÉK. az alábbi jelentéshez: Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság. Előadó: Andreas Schwab A8-0395/2017

Átírás

1 Európai Parlament Plenárisülés-dokumentum A8-0395/2017/err01 HIBAJEGYZÉK az alábbi jelentéshez: a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0822 C8-0012/ /0404(COD)) Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság Előadó: Andreas Schwab A8-0395/2017 Az 1. módosítás előtt az alábbi 43. módosítással egészül ki a szöveg: 43 2 preambulumbekezdés (2) A szabályozott szakmákhoz való hozzáférésre vagy azok gyakorlására vonatkozó követelményeket harmonizáló, uniós jogszabályokban megállapított sajátos rendelkezések hiányában a tagállamok előjoga eldönteni, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének és az arányosság elvének keretein belül kívánnak-e egy adott szakmát szabályozni, és ha igen, milyen módon. törölve RR\ docx PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 (E bizottságban elfogadott módosítást a fordítói szolgálatnak megküldött szöveg nem tartalmazta.) A 12., 20., 23., 34. és 37. módosítások szövege helyesen a következő: a preambulumbekezdés (új) (12a) Fontos annak biztosítása, hogy a szabályozás megfelelő szintjének meghatározása érdekében a közérdekű célokat megfelelően azonosítsák, az arányosság korlátain belül. Ha például nőnek a közérdekű célokat fenyegető kockázatok, a tagállamoknak mérlegelési mozgástérrel kell rendelkezniük, amelyen belül meghatározhatják, hogy milyen szintű védelmet kívánnak biztosítani, és szükség esetén megerősíthetik a hatályos szabályozást. Az a tény, hogy az egyik tagállam kevésbé szigorú szabályokat ír elő, mint egy másik tagállam, nem jelenti azt, hogy ez utóbbi tagállam szabályai aránytalanok és ezért az uniós joggal összeegyeztethetetlenek lennének. Miközben a szakmák szabályozása rendkívül fontos a közérdekű célok védelme és a magas minőségű termékek és szolgáltatások biztosítása tekintetében, annak hozzá kell járulnia többek között a foglalkoztatás, illetve az oktatás és a képzés magas szintjéhez is a preambulumbekezdés (új) (18a) Amennyiben a tagállamok úgy PE v /10 RR\ docx

3 vélik, hogy valamely kritérium az értékelés szempontjából nem releváns, ezt a döntésüket megfelelően indokolják, amikor ezen irányelvvel összhangban tájékoztatják a Bizottságot a preambulumbekezdés (új) (20a) További követelmények bevezetésére lehet szükség a közérdekű célok eléréséhez. Önmagában az, hogy ezek egyedi és kombinált hatásait értékelni kell, még nem jelenti azt, hogy ezek a követelmények aránytalanok lennének. A folyamatos szakmai továbbképzés követelménye például megfelelő lehet annak biztosítására, hogy a szakemberek lépést tartsanak szakterületük fejlődésével, amennyiben a követelmény nem ír elő megkülönböztető és aránytalan feltételeket az új belépők kárára. A kötelező szakmai szervezeti tagság ugyanígy megfelelőnek tekinthető, amennyiben az állam szakmai szervezeteket bíz meg a szóban forgó közérdekű cél megóvásával, például egy szakma jogszerű gyakorlásának felügyeletével vagy a folyamatos szakmai képzés megszervezésével vagy felügyeletével. Ha egy szakma függetlenségét nem lehet más módon megfelelően garantálni, a tagállamok fontolóra vehetik biztosítékok alkalmazását, például a szakmán kívüli személyek részesedésének korlátozását, illetve annak előírását, hogy a szavazati jogok többségével a szakmát gyakorló személyeknek kell rendelkezniük, egészen addig, amíg e biztosítékok alkalmazása nem haladja meg a közérdekű cél védelméhez szükséges mértéket. A közérdekű cél védelmének és a nyújtott RR\ docx 3/10 PE v02-00

4 szolgáltatások minőségének megőrzése érdekében a tagállamok fontolóra vehetik a szolgáltatók által betartandó rögzített minimális és/vagy maximális díjszabási követelmények bevezetését, különösen olyan szolgáltatások esetében, amelyek vonatkozásában ez szükséges a költségek megtérítése elvének tényleges érvényesítéséhez, amennyiben a korlátozás arányos, és szükség esetén vannak kivételek a minimális és/vagy maximális díjak alól. Amennyiben a további követelmények bevezetése megkettőzi azokat a követelményeket, amelyeket a tagállamok korábban vezettek be egyéb szabályokkal és eljárásokkal összefüggésben, e további követelmények nem tekinthetők a kitűzött cél elérése szempontjából arányosnak cikk 4. cikk 4. cikk Új intézkedések előzetes értékelése (1) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó új törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések bevezetését, illetőleg a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően az érintett illetékes hatóságok elvégzik ezek arányosságának vizsgálatát, összhangban az ezen irányelvben meghatározott szabályokkal. Új intézkedések előzetes értékelése és nyomon követés (1) A tagállamok a szabályozott gyakorlását korlátozó új törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések bevezetését, illetve a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően az ebben az irányelvben meghatározott szabályokkal összhangban értékelést végeznek. (1a) Az (1) bekezdés szerinti értékelés mértékének arányban kell állnia a bevezetett rendelkezések jellegével, tartalmával és hatásával, az adott szakmát szabályozó sajátos szabályok fényében. (2) Az (1) bekezdésben említett (2) Az (1) bekezdésben említett PE v /10 RR\ docx

5 bármely rendelkezéshez csatolni kell egy részletes nyilatkozatot, amely lehetővé teszi az arányosság elvével való összhang megítélését. (3) Minőségi és lehetőség szerint mennyiségi bizonyítékkal kell alátámasztani azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélik, hogy egy rendelkezés indokolt, szükséges és arányos. (4) A tagállamok rendszeresen, a szóban forgó rendelkezésnek megfelelő gyakorisággal figyelemmel kísérik a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések arányosságát, kellő tekintettel az érintett intézkedés elfogadása óta bekövetkezett bármely fejleményre. (5) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett arányossági értékelést objektív és független módon végezzék el, beleértve a független ellenőrző szervek bevonását is. bármely rendelkezéshez csatolni kell egy részletes nyilatkozatot, amely lehetővé teszi a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvével való összhang megítélését. (3) Minőségi és lehetőség szerint mennyiségi bizonyítékkal kell alátámasztani azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélik, hogy egy rendelkezés megkülönböztetésmentes, indokolt és arányos. (3a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést objektív és független módon végezzék el. (4) A tagállamok a szóban forgó rendelkezésnek megfelelő gyakorisággal figyelemmel kísérik, hogy a szabályozott gyakorlását korlátozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések megfelelnek-e a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének, kellő tekintettel az érintett rendelkezések elfogadása óta bekövetkezett bármely fejleményre. (5) E cikk alkalmazásában a gyakorlását korlátozó új törvényi, szabályozási vagy közigazgatási rendelkezések bevezetését, illetve a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően a tagállamok biztosítják, hogy e rendelkezések alkalmasak a kitűzött cél elérésére, és nem haladják meg az adott cél eléréséhez szükséges mértéket. Ennek értékelése során a tagállamok figyelembe veszik a közösségi vívmányokat, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szakmák sajátos jellegére, amelyet az európai jogalkotó és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata is elismer, és e szakmák szabályozása vonatkozásában a tagállamoknak rendelkezniük kell az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához RR\ docx 5/10 PE v02-00

6 elégséges mozgástérrel cikk 6. cikk 6. cikk Arányosság (1) A tagállamok, mielőtt a gyakorlását korlátozó új törvényi, szabályozási vagy közigazgatási rendelkezéseket vezetnének be, illetve a meglévő rendelkezéseket módosítanák, kötelesek értékelni, hogy ezek a rendelkezések szükségesek és alkalmasake az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és nem mennek-e túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéken. (2) A rendelkezések szükségességének és arányosságának értékelésekor az érintett illetékes hatóságok különösen a következőket vizsgálják: a) a kitűzött közérdekű célokhoz kapcsolódó kockázatok jellege, különösen a fogyasztókat, a szakembereket, illetve a harmadik feleket érintő kockázatok; b) a rendelkezés alkalmassága, annak a kitűzött cél megvalósítására való megfelelősége, és hogy az valóban koherensen és szisztematikus módon tükrözi-e a célt, és így hasonló módon kezeli-e az azonosított kockázatokat, mint az összehasonlítható tevékenységek esetén; c) a rendelkezés szükségessége, és különösen, hogy a meglévő egyedi vagy általános jellegű szabályok úgy mint a termékbiztonsági vagy a fogyasztóvédelmi jogszabályok nem elegendőek-e a kitűzött cél megvédelmezésére; Arányosság (1) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bevezetett vagy módosított, a gyakorlását korlátozó új törvényi, szabályozási vagy közigazgatási rendelkezések alkalmasak az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és nem mennek túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéken. (2) Ennek érdekében az (1) bekezdésben említett rendelkezések elfogadása előtt a tagállamok adott esetben figyelembe veszik a következőket: a) a kitűzött közérdekű célokhoz kapcsolódó kockázatok jellege, különösen a szolgáltatások igénybevevőit, köztük a fogyasztókat, a szakembereket, illetve a harmadik feleket érintő kockázatok; b) a rendelkezés alkalmassága, annak a kitűzött cél megvalósítására való megfelelősége, és hogy az valóban koherensen és szisztematikus módon tükrözi-e a célt, és így hasonló módon kezeli-e az azonosított kockázatokat, mint az összehasonlítható tevékenységek esetén; c) a meglévő egyedi vagy általános jellegű úgy mint a termékbiztonsági vagy a fogyasztóvédelmi jogszabályokban szereplő előírások nem elegendők-e a kitűzött cél elérésére; d) egy szakma által felölelt vagy d) egy szakma által felölelt vagy PE v /10 RR\ docx

7 annak fenntartott tevékenységek köre és a szükséges szakmai képesítés közötti kapcsolat; e) a feladatok komplexitása és a sajátos szakmai képesítés megléte közötti kapcsolat, különösen ami az elvárt képzés vagy tapasztalat szintjét, jellegét és időtartamát illeti, valamint a szakmai képesítés megszerzésének különböző lehetséges módjait; f) egy meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyek számára fenntartott szakmai tevékenységek köre, nevezetesen, hogy a csak bizonyos szakembereknek fenntartott tevékenységek megoszthatóak-e vagy sem más szakemberekkel, és miért; g) az autonómia mértéke egy szabályozott szakma gyakorlása során, valamint a szervezeti és felügyeleti szabályok hatása a kitűzött cél megvalósítására, különösen ha egy szabályozott szakmához kapcsolódó tevékenységeket egy megfelelően képzett szakember ellenőrzése és felelőssége mellett végeznek; h) a tudományos és technológiai fejlődés, amely csökkentheti a szakemberek és a fogyasztók közötti információs aszimmetriát; i) az intézkedés gazdasági hatása, különös tekintettel a piaci verseny mértékére és a nyújtott szolgáltatások minőségére, valamint a személyek és a szolgáltatások Unión belüli szabad mozgására; j) kevésbé korlátozó eszközök használatának lehetősége a közérdekű cél elérése érdekében; k) mind az adott szakmához való hozzáférésre, mind annak gyakorlására vonatkozó korlátozások halmozott hatása, és különösen, hogy az egyes követelmények hogyan járulnak hozzá, és annak fenntartott tevékenységek köre és a szükséges szakmai képesítés közötti kapcsolat; e) az érintett feladatok komplexitása és a feladatot végrehajtó személyek sajátos szakmai képesítéssel való rendelkezésének szükségessége közötti kapcsolat, különösen ami az elvárt képzés vagy tapasztalat szintjét, jellegét és időtartamát illeti, valamint a szakmai képesítés megszerzésének különböző lehetséges módjait; f) az, hogy a csak bizonyos szakembereknek fenntartott tevékenységek megoszthatók-e vagy sem más szakemberekkel, és miért; g) az autonómia mértéke egy szabályozott szakma gyakorlása során, valamint a szervezeti és felügyeleti szabályok hatása a kitűzött cél megvalósítására, különösen ha egy szabályozott szakmához kapcsolódó tevékenységeket egy megfelelően képzett szakember ellenőrzése és felelőssége mellett végeznek; h) a tudományos és technológiai fejlődés, amely csökkentheti vagy növelheti a szakemberek és a fogyasztók közötti információs aszimmetriát; i) az intézkedés által a személyek és a szolgáltatások Unión belüli szabad mozgására, a fogyasztók választási lehetőségeire és a szolgáltatás minőségére gyakorolt hatások; j) kevésbé korlátozó eszközök használatának lehetősége a közérdekű cél elérése érdekében; k) mind az adott szakmához való hozzáférésre, mind annak gyakorlására vonatkozó új vagy módosított rendelkezések más rendelkezésekkel együttes hatása, és különösen, hogy az RR\ docx 7/10 PE v02-00

8 szükségesek-e ugyanazon közérdekű cél eléréséhez. (3) A 2. bekezdés j) pontja alkalmazásában, amennyiben az intézkedéseket a fogyasztóvédelemmel indokolják, és amennyiben az azonosított kockázatok a szakember és a fogyasztó közötti kapcsolatra korlátozódnak, anélkül hogy harmadik felekre hátrányos hatással lennének, az érintett illetékes hatóságok különösen azt értékelik, hogy a cél elérhető-e védett szakmai cím segítségével, a tevékenységek fenntartása nélkül. (4) A 2. bekezdés k) pontja alkalmazásában, az érintett illetékes hatóságok különösen az alábbi követelmények bármelyike előírásának halmozott hatását értékelik: a) fenntartott tevékenységek, amelyek a védett szakmai címmel egyidejűleg léteznek; b) folyamatos szakmai továbbképzési követelmények; c) a szakmával összefüggő szervezeti kérdésekre, a szakmai etikára és a felügyeletre vonatkozó szabályok; d) kötelező kamarai tagság, illetve regisztrációs vagy engedélyezési rendszerek, különösen akkor, ha ezek a követelmények egy adott szakmai egyes követelmények hogyan járulnak hozzá, és szükségesek-e ugyanazon közérdekű cél eléréséhez. Amennyiben a tagállamok egy adott szabályozott szakma követelményei tekintetében úgy vélik, hogy valamely kritérium az értékelés szempontjából nem releváns, ezt a döntésüket megfelelően indokolják, amikor a 9. cikke (1) bekezdésével összhangban tájékoztatják a Bizottságot. (3) A 2. bekezdés j) pontja alkalmazásában, amennyiben az intézkedéseket a fogyasztóvédelemmel indokolják, és amennyiben az azonosított kockázatok a szakember és a fogyasztó közötti kapcsolatra korlátozódnak, és ezért nem gyakorolnak harmadik felekre hátrányos hatást, a tagállamok különösen azt értékelik, hogy a cél elérhető-e kevésbé korlátozó eszközzel, mint a tevékenységek fenntartása. (4) A 2. bekezdés k) pontja alkalmazásában, a tagállamok értékelik az új vagy módosított rendelkezések által a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést, illetve azok gyakorlását korlátozó alábbi követelmények valamelyikével együttesen kifejtett hatásokat, szem előtt tartva, hogy az ilyen hatások pozitívak és negatívak is lehetnek: a) fenntartott tevékenységek, védett szakmai címek, vagy minden egyéb szabályozási forma a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében; b) kötelező folyamatos szakmai továbbképzési követelmények; c) a szakmával összefüggő szervezeti kérdésekre, a szakmai etikára és a felügyeletre vonatkozó szabályok; d) kötelező kamarai tagság, illetve regisztrációs vagy engedélyezési rendszerek, különösen akkor, ha ezek a követelmények egy adott szakmai PE v /10 RR\ docx

9 képesítés birtoklását is jelentik; e) mennyiségi korlátozások, különösen a tevékenységek végzésére feljogosító engedélyek számát korlátozó, vagy az egy konkrét szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazottak, vezetők, illetve képviselők minimális vagy maximális számát rögzítő követelmények; f) meghatározott jogi formára vonatkozó követelmények, vagy egy vállalatban való részesedésre, illetve annak vezetésére vonatkozó követelmények, amennyiben ezek a követelmények közvetlenül kapcsolódnak a szabályozott szakma gyakorlásához; g) területi korlátozások, különösen, amennyiben a szakmát egy tagállam területének egyes részeiben eltérő módon szabályozzák; h) a szabályozott szakma közösen vagy partnerségben való gyakorlását korlátozó követelmények, valamint összeférhetetlenségi szabályok; i) a biztosítási fedezetre vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájára vonatkozó követelmények; j) a nyelvismeretre vonatkozó követelmények, amennyiben ez a szakma gyakorlásához szükséges; képesítés birtoklását is jelentik; e) mennyiségi korlátozások, különösen a tevékenységek végzésére feljogosító engedélyek számát korlátozó, vagy az egy konkrét szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazottak, vezetők, illetve képviselők minimális vagy maximális számát rögzítő követelmények; f) meghatározott jogi formára vonatkozó követelmények, vagy egy vállalatban való részesedésre, illetve annak vezetésére vonatkozó követelmények, amennyiben ezek a követelmények közvetlenül kapcsolódnak a szabályozott szakma gyakorlásához; g) területi korlátozások, ideértve azt is, amikor a szakmát egy tagállam területének egyes részeiben egymástól eltérő módon szabályozzák; h) a szabályozott szakma közösen vagy partnerségben való gyakorlását korlátozó követelmények, valamint összeférhetetlenségi szabályok; i) a biztosítási fedezetre vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájára vonatkozó követelmények; j) a nyelvismeretre vonatkozó követelmények, amennyiben ez a szakma gyakorlásához szükséges; ja) rögzített minimális és/vagy maximális díjszabási követelmények; jb) a reklámozásra vonatkozó követelmények. (4a) Amennyiben a (4) bekezdésben említett rendelkezések érintik az egészségügyi szakmák szabályozását és betegbiztonsági következményekkel járnak, a tagállamok figyelembe veszik az emberi egészség magas szintű védelmének célját. (4b) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyakorlását korlátozó új törvényi, RR\ docx 9/10 PE v02-00

10 szabályozási vagy közigazgatási rendelkezések bevezetését, illetve a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően a tagállamok biztosítják, hogy e rendelkezések alkalmasak a kitűzött cél elérésére, és nem haladják meg az adott cél eléréséhez szükséges mértéket. Ennek értékelése során a tagállamok figyelembe veszik a közösségi vívmányokat, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szakmák sajátos jellegére, amelyet az európai jogalkotó és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata is elismer, és e szakmák szabályozása vonatkozásában a tagállamoknak rendelkezniük kell az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához elégséges mozgástérrel. (4c) A tagállamok emellett biztosítják, hogy megfelelnek az arányosság elvének a szolgáltatások 2005/36/EK irányelv II. címe szerinti határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos sajátos követelmények, ideértve a következőket: a) automatikus ideiglenes nyilvántartásba vétel vagy a 2005/36/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti szakmai szervezetben vagy testületben való formális tagság, szakmai kártya vagy bármely ezzel egyenértékű követelmény; b) a 2005/36/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően előzetesen teendő nyilatkozat, a 2005/36/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően előírt dokumentumok vagy bármely más ezekkel egyenértékű követelmény; c) az adminisztratív formaságokhoz kapcsolódó illeték vagy díj szolgáltató általi megfizetésével kapcsolatos követelmény. (Az összes nyelvi változatot érinti.) PE v /10 RR\ docx