NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Jogi Bizottság NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0221 C8-0144/ /0124(COD)) A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően a nemzeti parlamentek a jogalkotási aktus tervezetének továbbításától számított nyolc héten belül indokolással ellátott véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet nem tartják összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. A brit alsóház a mellékelt, indokolással ellátott véleményt nyilvánította a fent említett határozatra irányuló javaslatról. Az Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében a Jogi Bizottság az illetékes bizottság. NP\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 MELLÉKLET Az Alsóház indokolással ellátott véleménye a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 6. cikke alapján továbbítva az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökének Tárgy: a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról szóló határozatra irányuló javaslat 1 A Szerződés alapján a szubszidiaritás elvének való megfelelés értékelésére szolgáló keretrendszer 1. Korábbi, indokolással ellátott véleményeiben az Alsóház meghatározta azt a véleménye szerint megfelelő kontextust, amelyben a nemzeti parlamenteknek értékelniük kell a javaslatok szubszidiaritás elvének való megfelelőségét. Az Alsóház továbbra is e kontextusra támaszkodik anélkül, hogy itt megismételné azt. A javasolt jogszabály 2. A jogszabálytervezet célja, hogy kezelje a be nem jelentett munkavégzés, például a hatóságoknál be nem jelentett munkaviszony és a színlelt önfoglalkoztatás negatív következményeit. Az érintett személy számára ilyen negatív következmény munkavállalói jogainak és a munkavállalásból eredő juttatásainak elkerülése, az érintett tagállam számára pedig az, hogy súlyos költségvetési problémák merülnek fel az adórendszer és a társadalombiztosítási rendszer tekintetében. 3. A javaslat e fenti célt egy olyan uniós platform létrehozásával kívánja elérni, melynek célja a) a tagállamok különböző végrehajtó hatóságai közötti koordináció javítása, b) ezek technikai kapacitásának javítása a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusainak kezelésére, valamint c) a nyilvánosság figyelmének felkeltése a fellépések jelentőségére, valamint a tagállamok ösztönzése arra, hogy még több erőfeszítést tegyenek A platform feladata a) a bevált gyakorlatok és az információk megosztása, b) a szakismeretek bővítése és elemzések készítése, valamint c) a határokon átnyúló operatív fellépések koordinálása lenne 3. 9 konkrét feladatot kapna A tagállamok és azok végrehajtó hatóságainak részvétele kötelező, és erről az egyes tagállamok által kijelölt egyedüli kapcsolattartó gondoskodik. A szociális partnerek képviselőinek megfigyelőként való részvétele azonban önkéntes 5. 1 COM(2014) cikk 3 3. cikk 4 4. cikk 5 5. és 6. cikk PE v /5 NP\ doc

3 A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása 6. Az Alsóház úgy véli, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a javasolt uniós szintű fellépés szükséges a be nem jelentett munkavégzés felszámolásához, vagy hatékonyan kezelné a problémát, továbbá nem indokolta meg, miért előírás a bármilyen uniós platformban való kötelező részvétel. 7. E következtetések kidolgozása során az Alsóház az alábbiakat veszi figyelembe: A Bizottság maga is elismeri, hogy a platform hatékonysága megkérdőjelezhető, amikor így fogalmaz: a be nem jelentett munkavégzés ellen tevékenykedő platform létrehozása és a be nem jelentett munkavégzés csökkenése között zajló események láncolata meglehetősen hosszú. Lehetetlen volt kellő mértékben közvetlen kapcsolatot találni a platform működése, a be nem jelentett munkavégzés csökkentése, illetve a gazdasági teljesítmény vagy a társadalmi jólét között 1. Ahogyan a Bizottság indokolásában szintén helyesen felismeri, A be nem jelentett munka felszámolása elsősorban a tagállamok felelőssége 2. Ennek egyik oka, hogy a be nem jelentett munkavégzés jellege sokféle lehet, illetve hogy a tagállamok között jogos különbségek állnak fenn a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló hozzáállás tekintetében. A platformban való részvétel kötelezővé tétele megbolygatja ezt felelősségvállalást, haszna pedig bizonytalan. Ez a beavatkozás azért is kifogásolható, mert a javaslat az egyes tagállamokon belüli nemzeti hatóságok közötti kapcsolatra is vonatkozna 3. Miközben elfogadjuk, hogy a be nem jelentett munkavégzésnek biztosan van némi határokon átnyúló dimenziója is, a Bizottság nem adja meg, milyen mértékben van ez jelen, illetve milyen mértékben hátráltatja a be nem jelentett munka elleni tagállami fellépéseket. A legfőbb problémát a be nem jelentett munkavégzés súlyos költségvetési következményei, valamint egyénekre gyakorolt negatív hatásai jelentik, ám ezek a határokon átnyúló dimenzió létezésétől függetlenül is fennállnak. A legtöbb esetben valószínűleg nincsenek határokon átnyúló vonatkozások, és nincs szükség határokon átnyúló együttműködésre vagy koordinációra. Az a tény, hogy a be nem jelentett munkavégzésnek súlyos költségvetési következményei vannak az egyes tagállamokban, önmagában elegendő motiváció ahhoz, hogy a tagállamok lépéseket tegyenek annak felszámolása érdekében. Amennyiben ez nem elegendő, az Unió országspecifikus ajánlások formájában léphet fel 4. A Bizottság állításával ellentétben nem valószínű, hogy az uniós platformban való részvétel jelentős mértékben növelné a tagállamoknak a problémával 1 A Bizottság hatásvizsgálatának 6. szakasza A bizonytalanság a be nem jelentett munkavégzés mérésének nehézségeiből adódik. 2 A Bizottság indokolásának 1. szakasza 3 A Bizottság indokolásának 2. szakasza (4. oldal) szerint az uniós szintű fellépés a végrehajtó hatóságok különböző tagállamokon belüli és azok közötti együttműködésének megerősítése révén fontos szerepet fog játszani. 4 A javaslat (2) preambulumbekezdése NP\ doc 3/5 PE v01-00

4 kapcsolatos tudatosságát 1. A már létező uniós fórumokban való önkéntes részvétel jelentős mértékű együttműködésre és koordinációra ad lehetőséget a tagállamok számára, amit a tagállamok ki is használnak 2. Ugyan az ilyen együttműködés nem átfogó jellegű, nem bizonyított, hogy egy átfogó és kötelező együttműködés és kooperáció hatékonyan hozzájárulna a fent említett fő célkitűzés eléréséhez. Miközben a Bizottság a javaslat kidolgozása során arra a tényre támaszkodik, hogy a be nem jelentett munkavégzés jellege a gazdasági, társadalmi és politikai helyzettől függően országról országra változik 3, ugyanez az indok korlátokat is szab a határokon átnyúló együttműködésből és kooperációból származó előnyöknek. Mivel a Bizottság arra számít, hogy magas lesz az önkéntes részvétel aránya 4, minimálisnak látja az abból eredő problémát, hogy a platformban való részvétel nem lesz teljes körű. A platformnak adott feladatok 5 eredményesebbek és így hatékonyabbak lennének, ha azokat az azokba kellőképpen bevont önkéntes résztvevők dolgoznák ki. Ahogyan azt a Bizottság is elismeri, kötelező részvétel mellett nehezebb lehet a konszenzus megtalálása, mint önkéntes részvétel esetén, és előfordulhat, hogy bizonyos tagállamok nem kötelezik el magukat annyira az operatívabb jellegű fellépésekben való részvétel vagy a szakértelem fejlesztése mellett Az Alsóház úgy véli, hogy ezek a tényezők többet nyomnak a latban, mint azok az indokok, melyek alapján a Bizottság elutasítja a platformban való önkéntes részvételt. A fent kifejtett állásponttal összhangban úgy véli továbbá, hogy a tagállamon belüli nemzeti végrehajtó hatóságok közötti koordináció fokozásának kérdését jobb az adott tagállamra bízni, hogy a bizalom valószínűleg könnyebben kialakul önkéntes résztvevők között, valamint hogy a be nem jelentett munkával foglalkozó vezető hatóságok kötelező részvétele az egyéb nemzeti hatóságokkal lefolytatott üléseken nem szükséges ismertségük növeléséhez vagy ahhoz, hogy országukon belül fokozzák a tudatosságot a fellépések sürgősségét illetően. 9. A fentiekből az Alsóház azt a következtetést vonja le, hogy a javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének. 1 A Bizottság hatásvizsgálatának 3.3 szakasza 2 Lásd a Bizottság hatásvizsgálatának szakaszában található információkat 3 Lásd a Bizottság hatásvizsgálatának szakaszát 4 Lásd a Bizottság hatásvizsgálatának szakaszát 5 E feladatok a következők: a) az ismeretek növelése közös fogalmak és közös összehasonlító elemzések kidolgozása révén; b) elemzési módszer kidolgozása a különböző szakpolitikai intézkedések hatékonyságának mérésére; c) eszközök létrehozása, például a különböző gyakorlatokat és intézkedéseket tartalmazó tudásbank kialakítása, ideértve a kétoldalú megállapodásokat is; d) nem kötelező iránymutatások és kézikönyvek elfogadása az egyes gyakorlatokról; e) együttműködési formák kidolgozása a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusainak kezelésére szolgáló technikai kapacitás növelésére; f) annak megvizsgálása, hogy miként lehetne javítani az adatok cseréjét; g) állandó képzési kapacitás kifejlesztése, valamint keret elfogadása a közös képzések megvalósítására; h) szakértői értékelések szervezése; i) közös fellépések révén a problémával kapcsolatos tudatosság növelése. 6 Lásd a Bizottság hatásvizsgálatának szakaszát PE v /5 NP\ doc

5 10. Felkérjük a Bizottságot, hogy adjon választ erre az indokolással ellátott véleményre, és pontosítsa, milyen mértékben vonatkozik a javaslat az egyes tagállamokon belüli nemzeti hatóságok közötti kapcsolatokra. NP\ doc 5/5 PE v01-00