NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Átírás

1 Európai Parlament Jogi Bizottság NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: Az ír parlament indokolt véleménye a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadóinformációk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0198 C8-0146/ /0107(COD)) A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően a nemzeti parlamentek a jogalkotási aktus tervezetének továbbításától számított nyolc héten belül indokolt véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet nem tartják összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. Az ír parlament a mellékelt, indokolt véleményt nyilvánította a fent említett irányelvre irányuló javaslatról. Az Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében a Jogi Bizottság az illetékes bizottság. NP\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 MELLÉKLET Ceann Comhairle az ír képviselőház elnöke június 15. Martin Schulz képviselő Az Európai Parlament elnöke Hivatalos Dokumentumok Fogadásának és Továbbküldésének Osztálya Elnökségi Főigazgatóság Európai Parlament 1047 Brüsszel, Belgium Tárgy: Az ír képviselőház indokolt véleménye a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadóinformációk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról - COM(2016)198 Tisztelt Schulz Elnök Úr! E levelemmel tájékoztatom Önt, hogy az ír képviselőház (Dáil Éireann) mai ülésén az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdése, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv szerint megvizsgálta a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot, és véleménye szerint a javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének. A Dáil Éireann házszabálya értelmében egy különbizottság kapott felhatalmazást arra, hogy megvizsgálja a fenti javaslatot a szubszidiaritás elvének való megfelelés tekintetében. A bizottságnak a házszabály értelmében jelentést kellett benyújtania a Dáil Éireann számára, amennyiben véleménye szerint a javaslat nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével. A bizottság a szabályoknak megfelelően a Dáil Éireann elé terjesztette jelentését, és a Dáil Éireann mai ülésén megvitatta és elfogadta a bizottság jelentéséről szóló indítványt. A házszabállyal összhangban az indokolt véleménnyel együtt mellékelten megküldöm a Dáil Éireann állásfoglalásának, valamint a bizottság jelentésének másolatát. E levelemet megküldtem az Európai Bizottság és a Tanács elnökének, valamint Írország munkaügyi, vállalkozásügyi és innovációs miniszterének. Tisztelettel: Seán Ó Fearghaíl, TD Ceann Comhairle az ír képviselőház PE v /10 NP\ doc

3 AZ ÍR KÉPVISELŐHÁZ A HÁZSZABÁLY 112. CIKKE SZERINTI KÜLÖNBIZOTTSÁG JELENTÉSE A 2013/34/EU IRÁNYELVNEK A TÁRSASÁGIADÓ-INFORMÁCIÓK EGYES VÁLLALKOZÁSOK ÉS FIÓKTELEPEK ÁLTALI KÖZZÉTÉTELE TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELVRE IRÁNYULÓ JAVASLATRÓL - COM(2016)198 Jelen állásfoglalás az ír képviselőház június 15-i ülésén került elfogadásra. Cathaoirleach Dáil Éireann Továbbítandó az Európai Parlament elnöke részére A Dáil Éireann: 1) tudomásul veszi a házszabály 112. cikke szerinti különbizottság házszabály 114. cikke szerinti, a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)198) szóló jelentését, amelyet a házszabály 114. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban június 9-én a Dáil Éireann elé terjesztettek; 2) tekintettel az említett jelentésre és az Európai Unióról szóló évi törvény 7. szakaszának (3) bekezdése szerinti feladatát gyakorolva véleménye szerint a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2016)198) a jelentés (3) bekezdésében foglalt okokból kifolyólag nem felel meg a szubszidiaritás elvének; valamint 3) megjegyzi, hogy a házszabály 114. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében e határozat másolatát a fent említett jelentéssel együtt megküldik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökének. NP\ doc 3/10 PE v01-00

4 Az ír parlament A házszabály 112. cikke szerinti különbizottság COM (2016) 198 A 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat június PE v /10 NP\ doc

5 A HÁZSZABÁLY 112. CIKKE SZERINTI KÜLÖNBIZOTTSÁG Az ír képviselőház házszabályának 114. cikke szerinti jelentés a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)198) 1. Bevezetés 1.1 A szubszidiaritás elvét az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdése a következőképpen határozza meg: A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az 5. cikk (3) bekezdése továbbá különleges felelősséggel ruházza fel a nemzeti parlamenteket annak biztosítása érdekében, hogy az uniós intézmények a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvvel összhangban alkalmazzák ezt az elvet. 1.2 Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott vizsgálat valójában egy összehasonlítható hatékonyságra vonatkozó vizsgálat, amely egy szükségességi és egy nagyobb előnyre vonatkozó vizsgálatból áll: i. szükségesség Szükség van-e az Unió fellépésére a javaslat célkitűzésének eléréséhez? A javaslat célkitűzése kizárólag uniós fellépéssel valósítható-e meg, illetve kizárólag uniós fellépéssel valósítható meg kielégítően? ii. nagyobb előny A célkitűzés uniós szinten jobban megvalósítható-e azaz az uniós fellépés nagyobb előnyökkel járna-e, mint a tagállami szintű fellépés? 1.3 Annak érdekében, hogy segítse a nemzeti parlamenteket a szubszidiaritásnak való megfelelés értékelése során, a 2. jegyzőkönyv 5. cikke kifejezetten előírja, hogy: Minden jogalkotási aktus tervezetének egy külön feljegyzésben részletesen tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek a szubszidiaritás és az arányosság elvével való összhang megítéléséhez szükségesek. Ennek a feljegyzésnek adatokat kell tartalmaznia a tervezet előrelátható pénzügyi hatásairól, továbbá irányelv esetében a tagállamok [...] által annak végrehajtására elfogadandó jogszabályokra vonatkozó hatásairól. 1.4 Ezért minden új jogalkotási aktus tervezete: kellően részletes feljegyzéssel kell alátámasztva legyen annak érdekében, hogy a nemzeti parlamentek megítélhessék, hogy megfelel-e a szubszidiaritás elvének egyértelműen meg kell, hogy feleljen mind a szükségességi, mind pedig a NP\ doc 5/10 PE v01-00

6 nagyobb előnyre vonatkozó vizsgálatnak az EUSZ 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hatáskör-átruházás elve értelmében bizonyítani kell, hogy az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. 2. A különbizottság vizsgálata A különbizottság (a továbbiakban: bizottság) három ülésen vizsgálta ezt a javaslatot, majd indokolt vélemény kiadása mellett döntött. 2.1 A bizottság a május 11-i, június 1-jei és június 8-i ülésén vizsgálta a javaslatot. 2.2 Május 11-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy négy érintett szervezet véleményét kéri ki. A vélemények beérkeztek, és online hozzáférhetőek Június 1-jei ülésén a bizottság tanulmányozta az érintettektől kapott véleményeket. A bizottság úgy határozott, hogy egyik ülésére meghív a Munkaügyi, Vállalkozásügyi és Innovációs Minisztériumot képviselő tisztviselőket is a javaslat további megvitatása, valamint a minisztérium által folytatott nyilvános konzultáció eredményeinek megismerése érdekében június 8-án a bizottság ülésén részt vettek a Munkaügyi, Vállalkozásügyi és Innovációs Minisztériumot képviselő tisztviselők is, akik tájékoztatták a bizottságot az általuk lefolytatott nyilvános konzultáció eredményeiről. Miután a bizottság megvitatta e kérdéseket, a javaslatra vonatkozó indokolt vélemény benyújtása mellett döntött. 3. A különbizottság véleménye A bizottság különös figyelmet fordított a Szerződés rendelkezéseire, és véleménye szerint a javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének. Ennek okait a következő bekezdések ismertetik. 3.1 Jóllehet a bizottság általában véve támogatja a vállalati társadalmi felelősségvállalás fokozását ösztönző intézkedéseket, beleértve a nagyvállalatok általi méltányos és átlátható számvitel és jelentéstétel biztosítására irányuló fellépéseket, véleménye szerint a javasolt irányelv inkább adóügyi, semmint számviteli intézkedés, ezért kétségbe vonja, hogy ez esetben a számviteli irányelv volna a megfelelő eszköz a célkitűzések elérésére. A bizottság nyugtázza, hogy maga az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) adópolitikára és adóigazgatásra hivatkozik a javaslat szubszidiaritás elve alapján történő értékelése során. 3.2 A bizottság nem ért egyet azzal, hogy az adókikerülés elleni csomag keretében az adóhatóságok által az országonkénti jelentésekben megosztott információk egy része 1 Beérkezett vélemények. Elérhetőség: PE v /10 NP\ doc

7 más célt tölthet be akkor, ha nyilvános közzétételre kerül. 3.3 A bizottság véleménye szerint a javaslat célkitűzései általában véve az adópolitikához tartoznak, nem pedig a számvitelhez, ezért a javaslat nemzeti hatáskörbe ütközik. 3.4 A bizottság aggódik amiatt, hogy a javaslat az adópolitika egyik eleméért való felelősséget a tagállamokról a Bizottságra ruházza át, anélkül, hogy egyértelműen olyan előnyöket biztosítana, amelyek a közigazgatási együttműködésről szóló irányelvből eddig nem keletkeztek. 3.5 Ami a nem együttműködő adójogrendszerek listájának létrehozását illeti, mivel az adóügyek a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartoznak, a bizottság úgy véli, hogy a tagállamok a legalkalmasabbak annak meghatározására, hogy mely államok tekintendőek nem együttműködő adójogrendszereknek. 3.6 A javaslat 48g. cikke nagy vonalakban felvázolja azon kritériumokat, amelyek alapján a Bizottság elkészíti a nem együttműködő adójogrendszerek listáját. Az egyértelműen meghatározott kritériumok vagy egy szabványosított teszt hiánya a nem együttműködő adójogrendszerek meghatározására olyan listát eredményezhet, amely túlzottan politikai jellegű, nem átlátható, és így nem hiteles. Továbbá, a jelentéstételi követelmények nyilvánvaló hiányossága a nem együttműködő adójogrendszerekben nem egyeztethető össze a javaslat célkitűzéseivel. A folyamatos jelentéstétel hiánya hátráltathatja mind a nyilvános ellenőrzést, és ronthatja a lista hosszú távú hatékonyságával kapcsolatos adatok minőségét. Ezért a bizottság úgy véli, hogy a javaslat egy olyan, hatástalan mechanizmust eredményezhet, amely egyszerre átláthatatlan és önkényes. 3.7 A bizottság továbbá aggódik amiatt, hogy a 750 millió euróban meghatározott jelentéstételi küszöböt jövőbeni felülvizsgálatok során megváltoztathatják. A bizottság megjegyzi, hogy a 750 millió eurós árbevétel-határ körül teljesítő multinacionális vállalkozások esetében előfordulhat, hogy szerencséjüktől függően egyik évben kötelesek jelentést tenni, másik évben pedig nem. Ezért ajánlott, hogy a határértéket ne egy adott év bevétele alapján szabják meg, hanem egy adott időszakban például az előző három évben keletkezett átlagbevétel alapján. Ez nagyobb biztonságot biztosítana a multinacionális vállalkozások számára a jelentéstételi kötelezettségeik tekintetében. 3.8 A bizottság megjegyzi, hogy a hozzá beérkezett vélemények kiemelték, hogy a nyilvános országonkénti jelentésekben a javaslat értelmében közzéteendő információk nem elégségesek az irányelv meghatározott céljainak eléréséhez. Az érintettek két szemszögből vázolták ezt az álláspontot: A javaslat ellenzői szerint az információkat ki lehet ragadni a kontextusból, ami rombolhatja a multinacionális vállalkozások hírnevét a közzétett adózási információk félreértelmezése miatt A javaslat támogatói szerint a tájékoztatási követelmények elégtelenek, különösen, ami az EU-n kívüli joghatóságokra vonatkozó, aggregált módon történő jelentéstételt illeti. Úgy vélik, hogy az aggregáció érvényteleníti az országonkénti jelentéstétel lényegét, ami nem más, mint a nem aggregált eloszlás megértése. NP\ doc 7/10 PE v01-00

8 3.9 A bizottság úgy véli, hogy a fenti pontok együttesen egyértelműen igazolják, hogy a javasolt irányelv sérti a szubszidiaritás elvét. 4. A különbizottság ajánlása A bizottság az ír képviselőház házszabályának 114. cikke alapján június 9-én elfogadta ezt a jelentést. A bizottság az ír képviselőház házszabálya 114. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján javasolja, hogy a fenti 3. szakaszban foglalt indokolt véleményt a Dáil Éireann hagyja jóvá. Colm Brophy, T.D. elnök június 9. PE v /10 NP\ doc

9 A DÁIL ÉIREANN HÁZSZABÁLYA 112. CIKKE SZERINTI KÜLÖNBIZOTTSÁG TAGJAI Képviselők: Maria Bailey T.D. (FG) Colm Brophy T.D. (FG) Seán Crowe T.D. (SF) Timmy Dooley T.D. (FF) Peter Fitzpatrick T.D. (FG) Seán Fleming T.D. (FF) Michael Harty T.D. (Ind) Eoin Ó Broin T.D. (SF) Fiona O Loughlin T.D. (FF) Anne Rabbitte T.D. (FF) Brendan Ryan T.D. (Lab) NP\ doc 9/10 PE v01-00

10 HATÁROZAT Amennyiben a házszabály erről nem rendelkezik: 1) a frakcióvezetők és egyéb kijelölt személyek kinevezik a házszabály 112. cikke szerint létrehozott különbizottság (a továbbiakban: a házszabály 112. cikke szerinti különbizottság ) tizenhárom tagját azzal, hogy határozatképességhez négy tagra van szükség; 2) egy miniszter vagy államminiszter az ír képviselőház tájékoztatása céljából a képviselőház tagok (1) bekezdés szerinti kinevezését követő első ülésén bejelenti a kinevezettek nevét; 3) a házszabály 93. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó erre a bizottságra, amelynek elnöki posztjait nem a d'hondt-módszer alapján osztják el; 4) a különbizottság szükség esetén az alábbi feladatok ellátása érdekében ülésezik: a) a házszabály 114. cikkének (1) bekezdése értelmében egy esetleges indokolt vélemény szükségességének megvitatása arra vonatkozóan, hogy egy jogszabálytervezet nem felel meg a szubszidiaritás elvének; b) az ír képviselőház által a házszabály 115. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a bizottság elé utalt lehetséges értesítések megvitatása; valamint c) a házszabály 116. cikkének (1) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elve esetleges megsértésének megvitatása; valamint 5) a különbizottság az alábbiakban rögzített hatáskörökkel rendelkezik: a) a házszabály 85. cikke; valamint b) a házszabály 114., 115. és 116. cikke. PE v /10 NP\ doc