NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Átírás

1 Európai Parlament Jogi Bizottság NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: A Bolgár Köztársaság Országgyűlésének indokolt véleménye a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0283 C8-0194/ /0148(COD)) A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően a nemzeti parlamentek a jogalkotási aktus tervezetének továbbításától számított nyolc héten belül indokolt véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet nem tartják összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. A bolgár országgyűlés a mellékelt, indokolt véleményt nyilvánította a fent említett rendeletre irányuló javaslatról. Az Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében a Jogi Bizottság az illetékes bizottság. NP\ docx PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 MELLÉKLET ORSZÁGGYŰLÉSE ORSZÁGGYŰLÉSÉNEK ELNŐKE MARTIN SCLZ AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKE RÉSZÉRE TÁRGY: A Bolgár Köztársaság Országgyűlésének indokolt véleménye a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról Tisztelt Schulz úr! április 20-i ülésén a Bolgár Köztársaság Országgyűlésének Európai Ügyekkel és az Európai Források Felügyeletével Foglalkozó Bizottsága (CEAOEF) megvitatta a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. A rendelettervezet alapos vizsgálatát követően és figyelembe véve a Bolgár Köztársaság Minisztertanácsának az Európai Ügyekkel Foglalkozó Tanácsa keretálláspontját, valamint a Gazdaságpolitikai és Idegenforgalmi Bizottság jelentését, a CEAOEF tagjai egyetértettek abban, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. jegyzőkönyve 6. bekezdésének értelmében a bolgár nemzeti parlamentre ruházott hatásköröket gyakorolva indokolással ellátott véleményt (lásd csatolva) kell nyilvánítaniuk az említett rendeletre irányuló javaslatról. A megállapított eljárás keretében ezennel előterjesztem a jóváhagyott jelentést és az ahhoz kapcsolódó, indokolással ellátott véleményt, amely a bolgár parlament témával kapcsolatos álláspontját képviseli. Melléklet: A fentiekben részletezve. TISZTELETTEL, (aláírás) TSETSKA TSACHEVA ORSZÁGGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE PE v /6 NP\ docx

3 NEGYVENHARMADIK ORSZÁGGYŰLÉSE EURÓPAI ÜGYEKKEL ÉS AZ EURÓPAI FORRÁSOK FELÜGYELETÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG JELENTÉS TÁRGY: Javaslat az Európai Parlament és a Tanácsi rendeletére a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről az Országgyűlés európai uniós ügyekre vonatkozó évi éves munkaprogramjának 2. pontja és az ahhoz kapcsolódó, a Bolgár Köztársaságnak a Minisztertanács által július 8-án elfogadott sz. keretálláspontja. I. Az Európai Ügyek és Uniós Források Felügyelete Bizottság (a továbbiakban: CEAOEF ) július 27-i ülésén megvizsgálta a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM/2016/0283), amely az Országgyűlés európai ügyekre vonatkozó évi éves munkaprogramjának 2. pontja volt. Figyelembe kell venni, hogy a szubszidiaritás elvének való megfelelés vizsgálatára előírt határidő a fent említett jogalkotási tervezet esetében szeptember 1-én jár le. A CEAOEF ülésén az alábbi személyek vettek részt; Emil Aleksiev a Gazdasági Minisztérium Technikai Harmonizációs és Fogyasztóvédelmi Politikai Igazgatósága Fogyasztóvédelmi Politikai Osztályának vezetője, Lyudmila Peovska ugyanezen Igazgatóság főszakértője és Vladimir Nedyalkov A Minisztertanács Európai Ügyek Igazgatósága állami szakértője. II. A rendeletre irányuló javaslattal az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) célja a digitális gazdaság és a határokon átnyúló kiskereskedelem fejlődése által támasztott kihívásokra való reagálás. A Bizottság megállapítása szerint e cél elérése érdekében a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet felül kell vizsgálni és egy teljesen új jogi aktussal kell felváltani. A 2006/2004/EK rendelet működésére vonatkozó értékelés megerősítette, hogy e rendelet elfogadása előnyös volt az illetékes hatóságok, a fogyasztók és a kereskedők számára, ugyanakkor azonban sem az általa kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul elérni, sem a benne rejlő potenciális lehetőségeket teljesen kihasználni. A Bizottság tehát jogalkotási javaslatot terjeszt elő az azonosított hiányosságok felszámolása, és különösen az EU fogyasztóvédelmi jogszabályainak határokon átnyúló és széles körben elterjedt megsértéséből adódó károk enyhítése érdekében. A tervezett változtatásoknak javítaniuk kell az állami fellépés hatásfokát és a határokon átnyúló uniós kiskereskedelmi piacok irányítását, igazságosabbá és átláthatóbbá téve e piacokat mind a kereskedők, mind a fogyasztók számára. Az új jogszabálytól egyúttal azt is várják, hogy csökkenti majd a nemzeti hatóságok intézkedéseire, valamint a gazdasági szereplők ügyleteire fordítandó kiadásokat, és ezáltal javítani fogja az EU gazdaságának általános versenyképességét. Maguk a fogyasztók magasabb fokú védelemben részesülnének a határon átnyúló, különösen on-line lebonyolított vásárlásaik során. A NP\ docx 3/6 PE v01-00

4 rendeletre irányuló javaslat egyik fő célja a hatóságok kiadásainak csökkentése, mivel lehetőségük lesz a bizonyítékok újrafelhasználására, az indokolatlan párhuzamok elkerülésére és a végrehajtási intézkedések lehető legnagyobb mértékű következetességének biztosítására. A visszaélések még korábbi felderítése és a prioritások összehangolása hozzájárulna az Unió-szerte jelentkező kiterjedt jogsértések kezeléséhez. Ez erősebb visszatartó hatást gyakorolna a szabálysértések potenciális elkövetőire. Az elképzelés szerint a tagállamokra háruló legfőbb költségek elsősorban az új hatáskörök és eljárások bevezetésével és általánossá tételével függnek össze (hatóságonként mintegy EUR), és az előzetes számítások szerint a kötelező koordinációs eljárás keretében indított évenkénti egy összehangolt jogérvényesítési fellépés összesen mintegy EUR-s költséget jelentene az összes tagállam számára, ugyanakkor középtávon lényeges megtakarítások várhatók annak köszönhetően, hogy az intézkedések a nemzeti szintről európai szintre tevődnek át. A kiskereskedelmi piacok szabályozási környezetének javítása lehetővé teszi, hogy a vállalkozások, köztük a kis-és középvállalkozások (kkv-k) határokon átnyúló üzleti tevékenységük során elkerüljék a jogi tanácsadás költségeit, és biztosak legyenek afelől, hogy ugyanazon uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat éppúgy hajtják végre azon más országokban is, ahol kereskedni kívánnak. III. A Minisztertanács által előterjesztett keretálláspont értelmében a Bolgár Köztársaság támogatja a Bizottság kezdeményezését, amely szerint korszerűsítené és összehangolná a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködés jogi keretét. Az álláspontban szerepel, hogy a 2006/2004/EK rendelet hatályának kiterjesztése, amelyhez az illetékes nemzeti hatóságok közös fellépésére szolgáló még hatékonyabb mechanizmusok társulnak, várhatóan pozitív hatást gyakorol a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmére. A Bolgár Köztársaság véleménye szerint a rendeletre irányuló javaslat elfogadása semmilyen jogi kötelezettséget nem róna sem az üzleti szereplőkre, sem a fogyasztókra, és a piacok kevesebb jogvita (és kisebb járulékos költségek) melletti jobb működése mindkét csoport számára előnyökkel jár. Ugyanakkor azonban a Bolgár Köztársaság úgy véli, hogy az illetékes hatóságok számára megadni kívánt minimumhatáskörök túl magasak, és közöttük több is túllép az arányosság elve által megengedett határokon. Komolyan meg kell fontolni, hogy pontosan miként lehetnének e hatóságok képesek kompenzáció nyújtására, a nemzeti jog szerinte ugyanis ez a bíróság előjoga. Ugyancsak problémák vetődhetnek fel annak a hatáskörnek a gyakorlásával is, hogy az illetékes hatóságok közzétesznek minden végleges döntést, köztes intézkedést vagy meghagyást, többek között az állítólagos jogsértést elkövető kereskedő személyét azonosító adatokat is. Fontolóra kell venni, hogy az illetékes közigazgatási hatóságok minden határozata bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti, ami jelentős időbeli eltolódásokat okozhat. IV. A Gazdaságpolitikai és Idegenforgalmi Bizottság (CEPT) július 20-án megvizsgálta a rendeletre irányuló fent említett javaslatot. A képviselők közötti viták és a szavazás eredményeképpen a CEPT támogatja a Bolgár Köztársaság keretálláspontját, de úgy találja, hogy az nem felel meg sem a szubszidiaritás, sem az arányosság elvének. V. A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló PE v /6 NP\ docx

5 javaslat megvitatását követően a Bolgár Köztársaság Országgyűlése az Európai Ügyek és Uniós Források Felügyelete Bizottság közvetítésével az alábbi INDOKOLT VÉLEMÉNYT bocsátja ki, amelyet meg kell küldeni az európai intézményeknek: 1. A CEAOEF üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, amelynek célja a fogyasztóvédelem javítása az EU-ban. A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködés uniós szinten történő szabályozásának célja a határokon átnyúló szabálysértések megelőzése és felderítése. Eben az értelemben egy ilyen kezdeményezés uniós szinten történő végrehajtása a nyilvánvalóan határokon átnyúló jellege miatt hatékony és célravezető lehetne. Ugyanakkor azonban a CEAOEF úgy ítéli meg, hogy a rendeletre irányuló javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének, amint azt az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdése meghatározza, mert az Európai Bizottság a javasolt intézkedéseket nem indokolja kellőképpen. 2. A CEAOEF megítélése szerint nem áll rendelkezésre sem elegendő minőségi, sem mennyiségi mutató (többek között bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kiadások arányban állnak az elvárt eredménnyel), amelyek alapján levonható volna az a következtetés, hogy a kitűzött célok uniós szintű intézkedések révén jobban megvalósíthatók, és különösen érvényes ez az alábbi vonatkozásokra: a büntetések kiszabása tekintetében megállapított korlátozás, amely szerint a büntethetőség a jogsértés megszűnésétől számított öt év múlva elévül a javaslat 4. cikke; az illetékes hatóságok minimumhatáskörei a javaslat 8. Cikkének g), h), i), k), n) és (o) pontjai (a jogsértések által elért haszon visszatérítésének elrendelése részben, valamint a p) pont (a kereskedő személyazonosságának közzététele részben); az Európai Bizottság azon hatásköre, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minimumhatáskörök alkalmazására és gyakorlására vonatkozó feltételek megállapítása, illetve a kereskedő védelemhez való joga végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében a javaslat 10. cikke, illetve 31. cikke; a fogyasztók kártérítésének biztosítására vagy büntetések kiszabására a másik illetékes hatóság nevében foganatosítandó intézkedések során a javaslat 18. cikke; az a követelmény, amely szerint az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az érintett kereskedő rendszeresen beszámoljon az Európai Bizottságnak a kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos előrehaladásról a javaslat 24. cikke; egyéb hivatali egységek kötelező részvétele a riasztási mechanizmusban, valamint az Európai Bizottság azon hatásköre, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el ezen egységek kijelölésének és részvételének részletei tekintetében a javaslat 35. cikke; azon lehetőség, amely szerint bizonyítékként felhasználható egy másik illetékes hatóság által átadott bármely információ, dokumentum, megállapítás, nyilatkozat, hitelesített másolat vagy operatív információt, többek között minden további formai rendelkezés nélkül a javaslat 42. cikke. 3. A jogbiztonságra tekintettel a CEAOEF felhívja a figyelmet a javaslat 23. cikkének (1) bekezdésére, amely szerint az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés értékelését bele kell foglalni az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok által egyeztetett közös NP\ docx 5/6 PE v01-00

6 álláspontba. Ez esetben fontolóra kell venni, hogy egyazon cselekménynek a tagállamokban más-más jogi meghatározása van, vagy akár nem is szerepel a jogsértések között. Ugyancsak jogi jelentősége van a javaslat 29. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatos tisztázásnak, mivel különböző értelmezésekre adhat okot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság a hatásköröket a javaslat 8. cikke alapján kapja-e, avagy a javaslat 21. cikkében említett koordinátori minőségében. 4. A CEAOEF megítélése szerint a rendeletre irányuló javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének, amint azt az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdése meghatározza, mert a javasolt intézkedések túllépnek a belső piac védelméhez szükséges minimális szinten. A Bizottság jogalkotási javaslata, és különösen a javaslat 8. cikkében említett minimumhatáskörökkel kapcsolatban a Bizottság azon hatásköre, hogy határértékeket szabhat meg a rendeletnek a javaslat 46. cikkének (1) bekezdése szerinti életbe léptetéséhez szükséges források tekintetében túllép a javaslatban kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéken, és további közigazgatási és pénzügyi terhet róna a Bolgár Köztársasága, valamint változtatásokat okozna a jelenlegi bolgár szabályozásban. A fentiek fényében és az Európai Ügyekkel és az Európai Források Felügyeletével Foglalkozó Bizottságban (CEAOEF ) folytatott vitát követően a jelentést és az ahhoz kapcsolódó INDOKOLT VÉLEMÉNYT egyhangúlag, 16 igen szavazattal elfogadták. AZ EURÓPAI ÜGYEKKEL ÉS AZ EURÓPAI FORRÁSOK FELÜGYELETÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ELNÖKE: (aláírás) SVETLIN TANCHEV PE v /6 NP\ docx