KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Jogi Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (17/2010) Tárgy: Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Tanácsának (Bundesrat) indokolással ellátott véleménye a harmadik országbeli állampolgárok idényjellegő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeirıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2010) C7-0180/ /0210(COD)) A szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzıkönyv 6. cikke szerint a jogalkotási aktus tervezetének továbbításától számított nyolc héten belül bármely nemzeti parlament indokolással ellátott véleményt küldhet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökének, amelyben ismerteti azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet nem tartja összeegyeztethetınek a szubszidiaritás elvével. Az Európai Parlament eljárási szabályzata szerint a Jogi Bizottság felelıs a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért. Tájékoztatásul mellékeljük az Osztrák Köztársaság Szövetségi Tanácsának (Bundesrat) indokolással ellátott véleményét a fenti javaslatról. CM\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PE v /7 CM\ doc

3 OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG Szövetségi Tanács (Bundesrat) Elnök Tisztelt Elnök úr! Bécs, október 12. Ügyiratszám: /26-L2.1/2010 Az uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a október 5-i ülésén az alábbi európai uniós elıterjesztéssel kapcsolatban: COM (2010) 379 végleges Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a harmadik országbeli állampolgárok idényjellegő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeirıl (34897/EU XXIV.GP) a következı, indokolással ellátott véleményt fogadta el: A Szövetségi Tanács uniós ügyekkel foglalkozó bizottsága a Szövetségi Alkotmány (B-VG) 23k. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzıkönyv 6. cikkével és a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepérıl szóló 1. sz. jegyzıkönyv 3. cikkével összefüggésben a Szövetségi Alkotmány 23g. cikkének (1) bekezdése, illetve 23f. cikkének (1) bekezdése szerint indokolással ellátott véleményt fogadhat el arról, hogy egy jogalkotási aktus tervezete összhangban van-e a szubszidiaritás elvével, és ismertetheti különösen azokat az okokat, amelyek alapján az uniós jogalkotási tervezetet nem tartja összeegyeztethetınek a szubszidiaritás elvével. A véleményt a tervezet továbbításától számított nyolc héten belül kell elkészíteni. A Szövetségi Tanács uniós ügyekkel foglalkozó bizottsága október 5-én nyilvános ülésen vitatta meg a tervezetet a következı eredménnyel: Indokolással ellátott vélemény az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnöke részére az Európai Unióról szóló szerzıdés 5. cikke, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elveinek CM\ doc 3/7 PE v01-00

4 alkalmazásáról szóló jegyzıkönyv 6. cikke szerint PE v /7 CM\ doc

5 A. Vélemény A vélemény tárgyát képezı tervezet nem egyeztethetı össze a szubszidiaritás elvével. B. Indokolás 1. Az Európai Bizottság július 13-án terjesztette elı a szóban forgó irányelvre irányuló javaslatot. A javaslat célja az idényjellegő munkavállalók befogadási eljárásainak egységesítése és olyan minimumkövetelmények meghatározása, amelyeket az idényjellegő munkavállalók foglalkoztatásakor minimálisan be kell tartani. Ezzel kívánnak fellépni az idényjellegő munkavállalók kizsákmányolása ellen, megelızni azt, hogy illegális foglalkoztatásba sodródjanak, továbbá megakadályozni a szociális dömpinget és a verseny torzulását. 2. Az Európai Bizottság a szubszidiaritás kérdését mérlegelve négy indokot sorol fel, hogy a tagállamok miért nem tudják megfelelıen megvalósítani ezeket az alapvetıen üdvözlendı célokat. Mindazonáltal e megfontolások közül egyikkel sem lehet indokolni a szubszidiaritás elvével való összeegyeztethetıséget. 3. Az Európai Bizottság elıször is azzal érvelt, hogy akár egyetlen tagállamnak a harmadik országokból érkezı idényjellegő munkavállalókról hozott határozata is eltérítheti Európa-szerte a migrációs áramlásokat. Ennek ellentmond, hogy az EUMSz. 79. cikkének (5) bekezdése szerint kizárólag a tagállamok dönthetnek a befogadandó idényjellegő munkavállalók számáról. Ebbıl a szempontból a befogadási eljárásokat illetıen nem áll fenn olyan határokon átnyúló probléma, amely csak európai szintő harmonizációs intézkedésekkel rendezhetı. 4. Az Európai Bizottság másik érve, hogy a schengeni térség szükségessé tesz egy ilyen jellegő szabályozást. Önmagában a schengeni térségnek a fennállása azonban messze nem indokolja a tagállamokra rótt túlzott terheket. Egyébként ez az érv megegyezik a migrációs áramlások eltérítésével kapcsolatban felvetett érvvel. 5. A Bizottság szerint emellett a szociális dömpinggel szembeni védelem is szükségessé teszi az európai szintő egységes minimumkövetelmények meghatározását. Bár a szociális dömpinggel szembeni védelem fontos cél, amelyet az Európai Unió valamennyi intézkedése esetében fokozottan figyelembe kellene venni és tiszteletben kellene tartani, azonban ebben a konkrét esetben sem merül fel határokon átnyúló probléma. Minden tagállam szabadon dönt arról, hogy ugyanolyan jogokat biztosít-e az idényjellegő munkavállalóknak, mint a hazaiaknak. Ausztria ezt már megtette, és ezzel útját állta annak a lehetıségnek, CM\ doc 5/7 PE v01-00

6 hogy az idényjellegő munkavállalókat a bér- és szociális dömpingre használják ki. A jelenlegi javaslat azonban olyan alacsony szintben határozza meg az idényjellegő munkavállalók minimális jogait, hogy ezzel nem változtat az idényjellegő munkások szociális és bérdömpingre való kihasználásának lehetıségén. Itt azt is figyelembe kell venni, hogy az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából adódóan meglehetısen homályosan, illetve nem kielégítı módon határozták meg a kollektív szerzıdések alkalmazását (érvelés: általánosan kötelezı ). Ezért biztosítani kell, hogy a tagállamokban érvényes kollektív szerzıdéseket még ha európai jogi értelemben nem is tekintendık törvényi vagy közigazgatási rendelkezésnek az idényjellegő munkavállalókra és a befogadási eljárások során is alkalmazzák. Csak így biztosítható a késıbbiekben az idényjellegő munkavállalók és a hazai munkaerı azonos jogállása. A jelenlegi javaslat így nem alkalmas a meghatározott cél elérésére. 6. Végül az Európai Bizottság szerint az egységes szabályozás megkönnyítené munkáját a nem uniós tagállamokkal folytatott együttmőködés során. Ez a szubszidiaritás elvével való összeegyeztethetıség szempontjából nem elégséges érv. Emellett az elérni kívánt hatás nyilvánvalóan nem áll elfogadható arányban a negatív következményekkel. 7. Ebben az összefüggésben a bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Tanács (Nationalrat) a stockholmi programról elfogadott véleményében már világosan rámutatott arra, hogy a jelenlegi javaslatnak is alapját képezı körkörös migráció koncepciója elutasítandó. Nyomatékosan felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy vegye jobban figyelembe az e koncepció alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat és a témába vágó kutatások tudományos eredményeit. 8. Anélkül, hogy a szubszidiaritás elvével való összeegyeztethetıség vizsgálata során részletesen elemeznénk a javasolt szabályozást, megállapítható, hogy a javaslat több szempontból is távol áll a gyakorlattól (pl. a különbözı kerethatáridık), emellett túl sok igazgatási ráfordítást igényel, bürokratikus, ami pedig a munka- és foglalkoztatási feltételek megsértésének (pl. illegális foglalkoztatás) szankcionálását illeti, részben elégtelen és nem egyértelmő. A javaslat mindenképpen túl szők mozgásteret hagy az egyes tagállamoknak ahhoz, hogy kellıen figyelembe tudják venni a nemzeti vagy regionális gazdasági és jogi sajátosságokat. Az egyes tagállamok eltérı sajátosságaira tekintettel így nem látható, illetve nem várható jelentıs európai hozzáadott érték. 9. A javasolt szabályozás tehát összességében nem alkalmas arra, hogy jobb jogi keretet teremtsen a harmadik országokból érkezı idényjellegő munkavállalókkal kapcsolatban, hanem PE v /7 CM\ doc

7 fıként csak nagyobb igazgatási ráfordítással jár, és aláássa a tagállamok azon hatáskörét, hogy saját maguk döntsenek a harmadik országok állampolgárainak a nemzeti munkaerıpiachoz való hozzáférésérıl. 10. Az irányelvre irányuló javaslat formailag is megsérti a szubszidiaritás elvét. A 2. sz. jegyzıkönyv 5. cikke ugyanis úgy rendelkezik, minden jogalkotási aktus tervezetének részletesen tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek a szubszidiaritás és az arányosság elvével való összhang megítéléséhez szükségesek. Ezeknek az adatoknak meg kell adniuk az elırelátható pénzügyi hatásokat, továbbá a tagállamok, illetve adott esetben a régiók által elfogadandó jogszabályokra vonatkozó hatásokat. Az európai hozzáadott értékre vonatkozó megállapításoknak kvantitatív és kvalitatív kritériumokon kell alapulniuk. A pénzügyi terheket, valamint a kormányokra, helyi és regionális hatóságokra, a gazdasági szereplıkre és a polgárokra háruló igazgatási terheket a lehetı legkisebbre kell csökkenteni, és azoknak megfelelı arányban kell állniuk az elérni kívánt céllal. Az irányelvre irányuló javaslatból (és a munkadokumentumból is) hiányoznak ezek az adatok, illetve a megadott adatok nem megalapozottak és nem követhetıek. 11. Végül megjegyzendı, hogy az irányelvre irányuló javaslat jogalapjaként választott rendelkezés, nevezetesen az EUMSz. 79. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja nem kínál elégséges jogalapot, mivel ezek a rendelkezések nem tartalmaznak jogalapot a nemzeti munkaerıpiacokra olyan hatást gyakorló európai szabályozás elfogadásához, mint amilyet az irányelvre irányuló javaslat kifejezetten elérni kíván. Üdvözlettel: (Martin Preineder) Az Európai Parlament elnöke, Jerzy BUZEK részére Rue Wiertz /BP Brüsszel BELGIUM CM\ doc 7/7 PE v01-00