KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Jogi Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (74/2011) Tárgy: Az Olasz Köztársaság Szenátusának indokolással ellátott véleménye a csecsemık és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0353 C7 0169/ /0156(COD)) A szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzıkönyv 6. cikkének megfelelıen a nemzeti parlamentek a jogalkotási aktus tervezetének továbbításától számított nyolc héten belül indokolással ellátott véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet nem tartják összeegyeztethetınek a szubszidiaritás elvével. Az Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében a Jogi Bizottság az illetékes bizottság. Tájékoztatásképpen mellékletben közöljük az Olasz Köztársaság Szenátusának a fentebb megjelölt javaslatról szóló, indokolással ellátott véleményét. CM\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 MELLÉKLET Az Olasz Köztársaság Szenátusa XVI. törvényhozási ciklus Doc. XVIII n. 104 A 12. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG HATÁROZATA (Higiénia és egészségvédelem) (Elıadó: D Ambrosio Lettieri) a csecsemık és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011) 353 végleges); a jóváhagyás augusztus 2-án, a délelıtti ülésen történt a rendelet 144. cikkének (1) és (6) bekezdése értelmében, az elnökség értesítése augusztus 5-én történt. A bizottság, a csecsemık és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló COM(2011) 353 végleges közösségi jogi aktus vizsgálatát követıen, méltányolva azt, hogy a rendeletre irányuló javaslat fı célkitőzése a különös élelmiszerkategóriák összetételére és címkézésére alkalmazandó szabályok azzal a céllal történı harmonizálása, egyszerősítése és naprakésszé tétele, hogy a fogyasztók megfelelı tápanyagtartalmú élelmiszerekhez és részletes tájékoztatáshoz jussanak, elırebocsátva, hogy az ilyen fellépés számos különféle termékkategóriát érintene, így többek között a lisztérzékeny személyeknek szánt gluténmentes vagy alacsony gluténtartalmú élelmiszereket is, emlékeztetve arra, hogy a lisztérzékenység a lakosság széles körét érintı olyan betegség, amely állandó glutén-intoleranciában nyilvánul meg (a lisztérzékenységben szenvedık védelmére vonatkozó szabályokról szóló, július 4-i 123. törvény 1. cikke), amibıl következik, hogy az érintett betegeknek teljes mértékben mellızniük kell a glutént az étrendjükben; tudomásul véve, hogy az Európai Bizottság a szóban forgó dokumentum 17. cikkének (2) bekezdésében javasolja a lisztérzékenységben szenvedıknek szánt élelmiszerek összetételérıl és címkézésérıl szóló, január 20-i 41/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezését, amelyet a szóban forgó rendelet 5. cikke értelmében január 1-jétıl kellett volna alkalmazni; a dokumentum (26) preambulumbekezdésében megemlíti, hogy az egyszerősítés érdekében a gluténmentes és rendkívül alacsony gluténtartalmú termékeket az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel kell szabályozni, ebbıl következıen pedig az erre vonatkozó állítások beillesztését PE v /5 CM\ doc

3 célzó technikai jellegő kiigazításokat még e rendelet hatálybalépését megelızıen el kell végezni, figyelemmel továbbá a következıkre: az 1924/2006/EK rendelet célja a mindennapos fogyasztásra szánt élelmiszer-ipari termékek kereskedelmi kommunikációjában, címkéin, megjelenítésén és reklámjaiban szereplı (a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó) állításokra irányadó nemzeti rendelkezések harmonizációja, a 41/2009/EK rendelet ezzel szemben kifejezetten a lisztérzékenységben szenvedıknek szánt élelmiszerek összetételérıl és címkézésérıl rendelkezik. A rendeletet a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelv 1. cikke alapján fogadták el, amely úgy rendelkezik, hogy ezen élelmiszereknek meg kell felelniük a következı fogyasztói csoportok különleges táplálkozási követelményeinek: i. olyan meghatározott személyek csoportja, amelyek emésztése vagy anyagcseréje a normálistól eltér; vagy ii. olyan meghatározott személyek csoportja, amelyek különleges fiziológiai állapotban vannak, és amelyek ezért az élelmiszerekben meglévı bizonyos anyagok ellenırzött fogyasztásával képesek javítani állapotukon (a 89/398/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja), azon véleményének ad hangot, hogy a rendeletre irányuló javaslat nem felel meg a szubszidiaritás és az arányosság elvének, így különös tekintettel a lisztérzékenységben szenvedıknek szánt termékekre alkalmazandó szabályokra a következı indokok alapján nem áll összhangban az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 2. jegyzıkönyvének rendelkezéseivel: a) a szubszidiaritás elvének megsértése: a 41/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezése szükségtelen: a szóban forgó rendelet jelenleg nem alkalmazandó, ezért nem mérhetı fel, hogy az lehetıvé tenné-e a kitőzött célok elérését. Ezzel szemben a lisztérzékenységben szenvedık sajátos körülményeire tekintettel nyilvánvalóan szükség van a gluténmentes és rendkívül kis gluténtartalmú állításokra vonatkozó különös szabályozásra; nem teremt szükségszerően hozzáadott értéket az Európai Unió szintjén: vitatható, hogy az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott, tápanyag-összetételre vonatkozó állítások hatékonyabbak-e a 41/2009/EK rendeletben foglaltaknál vagy az egyes tagállamok által elfogadottaknál. Olaszország esetében ráadásul a diétás élelmiszer fogalmának eltörlése és a gluténmentes termékek mindennapos fogyasztásra szánt élelmiszerekkel egyenértékőként történı kezelése (amennyiben a gluténmentes állítás a tápanyag-összetételre vonatkozó állításnak minısülne) lehetetlenné tenné e termékek árának a nemzeti egészségügyi szolgálat általi visszatérítését, és mivel az uniós jog elsıbbséget élvez a nemzeti joggal szemben a lisztérzékenységben szenvedıknek nagyobb védelmet biztosító teljes jogi szabályozás felülvizsgálatát tenné szükségessé. Ebbıl a szempontból tehát úgy tőnik, hogy a javaslat nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével, sem a szükségesség kritériuma tekintetében amely ezzel ellentétben a javaslattal hatályon kívül helyezendı 41/2009/EK rendelet esetében valóban teljesül, sem az uniós szintő hozzáadott értékre vonatkozó kritérium tekintetében, amely nem tekinthetı teljesítettnek, mivel az olasz szabályozásban foglalt magas védelmi normákhoz képest nyilvánvalóan gyengül a lisztérzékenységben szenvedık védelme. Ebbıl még inkább CM\ doc 3/5 PE v01-00

4 következik a 41/2009/EK rendelet hatálya fenntartásának szükségessége; b) az arányosság elvének megsértése: a javaslat meghaladja a Szerzıdésekben rögzített célkitőzések eléréséhez szükséges szabályozás mértékét, mivel a belsı piac létrehozása, illetve mőködésének biztosítása érdekében (az EUMSZ 26. és 114. cikke értelmében) a jogszabályok közelítését célzó rendelkezés nem veszi kellıképpen figyelembe az EUMSZ 9. cikkében elıírt, az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket. Ezen túlmenıen szem elıtt kell tartani azt is, hogy az EUMSZ 168. cikke (1) bekezdésének elsı és második francia bekezdése értelmében valamennyi uniós politika meghatározása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét, leszögezve, hogy az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, [ ] az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegetı veszélyek okainak megelızésére irányul. Az egészséges és egészségügyi problémákkal küzdı személyek közötti különbségtételhez differenciált szabályozásra van szükség. Az elıbbiek esetében a fogyasztóvédelemre vonatkozó általános rendelkezések alkalmazandók, az utóbbiak tekintetében azonban különös szabályozás szükséges, amelyet adott esetben, azaz a lisztérzékenységben szenvedık esetében az említett 41/2009/EK rendelet megfelelıen biztosít. Következésképpen a javaslat a rendelet hatályon kívül helyezésével jelentıs mértékben visszavetné a lisztérzékenységben szenvedık védelmét, így túllépi az EUMSZ 114. cikke értelmében célul kitőzött harmonizáció hatókörét. E tekintetben úgy tőnik, hogy a javaslat nem felel meg az arányosság elvének. Ellenkezıleg: az egészségvédelemmel kapcsolatos követelmények tekintetében nemcsak hatályban kellene tartani a 41/2009/EK rendeletet, hanem azt az uniós jogforrási hierarchiában magasabb szintre kellene helyezni. Végül mérlegelni kell a túlsúlyos személyeknek a lakosság veszélyeztetett csoportjai kategóriából történı kizárását, akik tekintetében az irányelvjavaslat különös rendelkezést tartalmaz. Az Egészségügyi Világszervezet megítélése szerint a túlsúly és az elhízás jelentıs kockázati tényezıt jelent számos krónikus betegség így a cukorbetegség, a szív-és érrendszeri megbetegedések és a neopláziás kórképek kialakulásában. PE v /5 CM\ doc

5 CM\ doc 5/5 PE v01-00