NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Átírás

1 Európai Parlament Jogi Bizottság NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: A Bolgár Köztársaság Országgyűlésének indokolt véleménye a harmadik országbeli állampolgárok idényjellegű munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0378 C8-0213/ /0176(COD)) A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően a nemzeti parlamentek a jogalkotási aktus tervezetének továbbításától számított nyolc héten belül indokolt véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet nem tartják összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. A bolgár országgyűlés a mellékelt, indokolt véleményt nyilvánította a fent említett irányelvre irányuló javaslatról. Az Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében a Jogi Bizottság az illetékes bizottság. NP\ docx PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG NEGYVENHARMADIK ORSZÁGGYŰLÉSE EURÓPAI ÜGYEKKEL ÉS AZ UNIÓS FORRÁSOK FELÜGYELETÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁGA JELENTÉS MELLÉKLET TÁRGY: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről az Országgyűlés európai uniós ügyekre vonatkozó évi éves munkaprogramjának 8. pontja és az ahhoz kapcsolódó, a Bolgár Köztársaságnak a Minisztertanács által augusztus 22-én elfogadott sz. keretálláspontja. I. Az Európai Ügyekkel és az Uniós Források Felügyeletével foglalkozó Bizottság (a továbbiakban: Európai Ügyek Bizottsága ) szeptember 15-i ülésén megvizsgálta a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (COM/2016/0378), amely az Országgyűlés európai ügyekre vonatkozó évi éves munkaprogramjának 8. pontja volt. Az Európai Ügyek Bizottsága ülésén a Szociálpolitikai és Munkaügyi Minisztériumot a következő személyek képviselték: Denitsa Sacheva szociálpolitikai és munkaügyi miniszterhelyettes, Hristo Simeonov, a munkavállalók szabad mozgásával, a migrációval és az integrációval foglalkozó osztály vezetője, Tatiana Georgieva, a munkaerő-piaci és - mobilitási politikáért felelős igazgatóság vezető szakértője, valamint Mariyana Vasileva és Vesela Kirova, a MiniszterTanács Igazgatóságán belül az uniós ügyekkel foglalkozó koordinációs igazgatóság tagállami szakértői. II. Az irányelvjavaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 79. cikke alapján egy átfogó migrációkezelési politika kidolgozására irányuló uniós erőfeszítések részét képezi. Az új jogi aktus teljes egészében felváltja az EU-kékkártyáról szóló évi irányelvet 1, amely a Bizottság szerint nem hozta meg teljes egészében a kívánt eredményt, amint azt az is mutatja, hogy kék kártyákat csak korlátozott számban állítottak ki (2014-ben t, melynek 90%-át Németországban). Mivel egyes ágazatokban strukturális készséghiány és a munkaerő-kínálat és -kereslet közötti eltérés tapasztalható, a Bizottság úgy véli, hogy a harmadik országokból származó magasan képzett munkavállalók idevonzása és megtartása kulcsfontosságú az EU általános versenyképességének növelése szempontjából. E tekintetben a jogalkotási aktus tervezete a magasan képzett munkavállalók fogadásával kapcsolatos eljárás egyszerűsítésére törekszik, lehetővé téve számukra, hogy az érintett 1 A Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről PE v /5 NP\ docx

3 tagállam területén kívül is kék kártyáért folyamodhassanak, továbbá 90 napról 60 napra csökkenti a kérelmükkel kapcsolatos döntésről szóló értesítés megküldésének határidejét. A javaslat fontolóra veszi a fogadási feltételek módosítását, hogy az a munkavállalók lehető legszélesebb körét foglalja magában: a releváns szakmai tapasztalat a hivatalos oktatás keretében megszerzett képesítéssel lett egyenértékű; a munkaszerződés előírt időtartama 12 hónapról 6 hónapra rövidült; a szerződésben meghatározott alsó bérküszöb az érintett tagállam átlagos bruttó éves átlagbérének 1,0 és 1,4-szerese közötti értékre csökkent és bizonyos körülmények között (a munkaerőhiánnyal küzdő szakmák és a friss diplomások esetében) ennek 0,8-szeresére. A kék kártyával rendelkezőket és a családtagjaikat megillető jogokat megerősítették, és az Unión belüli mozgásukat megkönnyítették. Ugyanakkor a javaslat nem engedélyezi az irányelv hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozó párhuzamos nemzeti rendszereket. A Bizottság célja, hogy a kék kártya valóban páneurópai rendszerré váljon egy olyan egységes, átlátható, rugalmas és egyszerűsített eszközzé, amely megszünteti a jelenlegi szétaprózódottságot és lehetővé teszi a méretgazdaságosságot. III. Összhangban a Minisztertanács által benyújtott keretállásponttal, a Bolgár Köztársaság elviekben támogatja a Bizottságnak a 2009/50/EU irányelv felülvizsgálatára irányuló kezdeményezését azzal a céllal, hogy növelje az EU vonzerejének és a magas szintű képzettséggel és készségekkel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok megtartására irányuló képességét. A Bolgár Köztársaság úgy ítéli meg, hogy az egyes ágazatokban és szakmákban tapasztalható növekvő munkaerőhiány, valamint az országban előre jelzett negatív demográfiai növekedés komoly fenyegetést jelent a bolgár vállalatok versenyképességére és a bolgár gazdaság egészére nézve. Bulgária azonban a javaslat bizonyos aspektusaival kapcsolatos aggodalmának ad hangot. A keretálláspont a Bolgár Köztársaságnak a képesítés és a felsőfokú szakmai képzettség (2. cikk g) pont (i) alpont) egyenértékűségére vonatkozó rendelkezések kötelező jellegével kapcsolatos fenntartásait tartalmazza, mivel ez a gyakorlat nem képezi a bolgár nemzeti jog részét és jelentős változásokat eredményezhet az ország oktatási rendszerében. A Bolgár Köztársaság úgy véli, hogy egyértelműen meg kell határozni az elismert munkáltató (12. cikk) fogalmát, mivel megvannak a feltételek ennek tágan és eltérő módon történő értelmezésére, és ez a bürokrácia növekedéséhez vezethet. Emellett a Bolgár Köztársaság (feltáró) fenntartást bocsát ki a kék kártya 24 hónapra csökkentett egységes érvényességi időtartamáról (8. cikk (2) bekezdés és (4) bekezdés), valamint az egyenlő bánásmódról szóló 15. cikk (1) bekezdése d) pontjáról. Végül, de nem utolsósorban, a Bolgár Köztársaság fenntartást kíván kibocsátani a bruttó éves bér küszöbértékének csökkentéséről (5. cikk (2) bekezdés és (4) bekezdés) a hazai munkaerőpiacot és a harmadik országok állampolgárait védő biztosítékok hiánya miatt, akik az EU-ból, az EGT-ből és Svájcból származó munkavállalókhoz képest adott esetben kénytelenek lennének alacsonyabb bérért dolgozni. NP\ docx 3/5 PE v01-00

4 IV. A munkaügyi és a szociális és demográfiai politikával foglalkozó bizottság szeptember 7-én megvizsgálta az irányelvre irányuló fent említett javaslatot. A bizottság a jelentésben jelezte, hogy támogatja a Minisztertanács által előterjesztett keretálláspontot, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a jogalkotási aktus tervezete nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás és az arányosság elvét. V. Az irányelvre irányuló javaslatot szeptember 7-én szintén megtárgyalta a belbiztonsággal és a közrenddel foglalkozó bizottság. A bizottság tagjai a Bolgár Köztársaság keretálláspontjával és fenntartásaival kapcsolatos támogatásukat fejezték ki, és megjegyzték, hogy a javaslat szerintük nem felel meg a szubszidiaritás és az arányosság elvének. VI. A gazdaságpolitikai és idegenforgalmi bizottság szeptember 14-i ülésén szintén megvizsgálta az irányelvre irányuló javaslatot. Jóváhagyta a Bolgár Köztársaság keretálláspontját, és arra is rámutatott, hogy a javaslat nem felel meg a szubszidiaritás és az arányosság elvének. VII. A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat megvitatását követően a Bolgár Országgyűlés az Európai Ügyek Bizottsága révén a következő indokolt véleményt adta ki, amelyet meg kell küldeni az Európai Unió intézményeinek: 1. Az Európai Ügyekkel és az Uniós Források Felügyeletével foglalkozó Bizottság (Európai Ügyek Bizottsága) elvi támogatását fejezi ki az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy javítsa és fejlessze a migráció kezelésére irányuló uniós politikát, különös figyelmet fordítva a magasan képzett munkavállalókra. Ugyanakkor aggodalomra ad okot az, hogy nem egyértelmű, hogy a javasolt intézkedések milyen lehetséges hatással lesznek a bolgár munkaerőpiacra, különös tekintettel arra, hogy Bulgária az EU legalacsonyabb bérszintű országai közé tartozik. 2. Az Európai Ügyek Bizottsága úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartja tiszteletben az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikke (3) bekezdésében rögzített szubszidiaritás elvét, mivel nincs elegendő minőségi és mennyiségi mutató, amely lehetővé tenné annak megítélését, hogy a szóban forgó célokat uniós szinten jobban el lehet-e érni. Különösen (a javaslat 3. cikke (4) bekezdésében) a párhuzamos nemzeti rendelkezésekre vonatkozó teljes tilalom korlátozná mind a magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok jogszerű migrációját és a tagállamok azon képességét, hogy saját, rugalmas munkaerő-migrációs politikát folytassanak. 3. Az Európai Ügyek Bizottsága úgy véli, hogy a szubszidiaritás elvét a javaslat 2. cikke g) és i) pontja is sérti, amely az iskolai végzettség és a szakmai tapasztalat közötti egyenértékűségi rendszert hoz létre a munkaerőpiachoz való hozzáférés alapján. A javaslatban nincs információ azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell bizonyítani a szakmai tapasztalatot, vagy hogy melyek az egyenértékűség megállapításának módszerei és kritériumai. A bolgár jogban ilyen gyakorlatra nincs rendelkezés és ennek bevezetése az uniós tagállamok, az EGT-országainak és Svájc állampolgáraihoz képest egyenlőtlenségekhez vezethet a harmadik országbeli állampolgárokkal való bánásmód terén. PE v /5 NP\ docx

5 4. Az Európai Ügyek Bizottsága úgy véli, hogy az irányelvre irányuló javaslat ellentmond az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdése által meghatározott arányosság elvének, mivel a fent említett intézkedések túllépik a kívánt cél eléréséhez szükséges mértéket, és ez az adminisztratív terhek növekedését, valamint a bolgár jogban eszközölt változtatásokat vonja magával. 5. Végül, de nem utolsósorban, az Európai Ügyek Bizottsága attól tart, hogy az 5. cikk (2) és (4) bekezdésének a bruttó éves bér küszöbértékének csökkentéséről szóló rendelkezései nem biztosítanak megfelelő védelmet a belföldi munkaerőpiacnak, és az EUMSZ 157. cikkében meghatározottak szerint sértik az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvét. A fentiek fényében és az Európai Ügyek Bizottságában lefolytatott vitát követően a jelentés, valamint az ahhoz kapcsolódó, INDOKOLT VÉLEMÉNY 12 szavazattal, egy ellenében és egy tartózkodás mellett elfogadásra került. AZ EURÓPAI ÜGYEKKEL ÉS AZ UNIÓS FORRÁSOK FELÜGYELETÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ELNÖKE: SVETLIN TANCHEV NP\ docx 5/5 PE v01-00