- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

Átírás

1 EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK A gyermekkereskedelem áldozatainak segítségét és reintegrációját szolgáló programok értékelése Szerzők: Ludwig Boltzmann Emberi Jogi Intézet Co-funded by 1 Julia Planitzer, Astrid Winkler, Helmut Sax 1

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A KULCSTERÜLETEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI Kötelező erejű előírások Azonosítás Gyám kijelölése Egyéni (a gyermek érdekeinek) felmérés(e) Segítségnyújtás biztosítása Kockázati és biztonsági értékelés (Re)integráció: Irányelvek, ajánlások és mutatók A gyermekek jogairól szóló egyezmény, 6. számú általános megjegyzés (2005) Kíséret nélküli és elszakított gyermekekkel való bánásmód származási országukon kívül Azonosítás (31. bek.) Gyám kijelölése (21. és 33. bek.) Egyedi kezdeti értékelés a szükséges védelemhez és segítségnyújtáshoz (20. és 32. bek.) Segítségnyújtás ( bek.) Kockázati és biztonsági értékelés ( bek.) (Re)integráció ( bek.) UNICEF irányelvek az emberkereskedelem gyermekáldozatainak védelmére Azonosítás Minden egyes gyermek mellé gyám kijelölése Jogállás rendezése Átmeneti gondoskodás és védelem Egyedi esetfelmérés Tartós megoldás megvalósítása Igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása Eljárások költsége, pénzügyi segítségnyújtás, jóvátétel, kompenzáció Kutatás és adatgyűjtés Kiegészítés az EBESZ emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervéhez: A gyermekkereskedelem áldozatainak különleges igényeinek figyelembevétele védelem és segítségnyújtás céljából EU Alapjogi Ügynöksége gyermekjogi mutatók Azonosítás Áldozatok védelme: Elkövetők elleni nyomozások: Megelőzés: A BEVÁLT GYAKORLATOK AZONOSÍTÁSI KRITÉRIUMAI A bevált gyakorlatok általános azonosítási kritériumai (Emberi/gyermek) jogi alapú megközelítés Károkozás elkerülése hatásvizsgálat Érzékenység a nemek szempontjából Gyermek részvételén alapuló megközelítés és az érintett felek bevonása Hatékonyság Fenntarthatóság Átültethetőség A kulcsterületek mentén a bevált gyakorlatok azonosításának speciális kérdései Emberkereskedelem áldozatául esett gyermekek azonosítása Gyám kijelölése

3 Egyedi esetfelmérés Jogállás rendezése Átmeneti gondoskodás és védelem Hosszú távú (re)integráció/tartós megoldás megvalósítása Sablon az azonosításhoz ADATFORRÁSOK ÉS MÓDSZEREK A BEVÁLT GYAKORLATOK AZONOSÍTÁSÁHOZ AZ ORSZÁGJELENTÉS STRUKTÚRÁJA (l., 3. Melléklet) Módszertan alkalmazott módszerek és tapasztalatok Az MF1 és MF2 jelentések főbb következtetései Bevált gyakorlatok leírása IRODALOMJEGYZÉK

4 1. BEVEZETÉS A munkafolyamat 1. fázisának jelentéseiben minden résztvevő fél leírta az adott országban a gyermekkereskedelem elleni küzdelem jogi és politikai kereteit. A munkafolyamat 2. fázisában a felek értékelték a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott segítség és (re)integráció meglévő jogi és politikai kereteit és intézményes struktúráját. A munkafolyamat 3. fázisában (MF3) a felek azonosítani fogják a bevált gyakorlatokat az áldozatok megsegítése és reintegrációja területén. Ennek az irányelvnek a célja, hogy konzisztens alapot építsen a bevált gyakorlatok azonosítására, és e célból módszertant ír le. A háttérben húzódó megközelítésünk kettős minőségértékelési keretrendszer létrehozását célozza meg, mely tartalmazza a következőket: a) bevált gyakorlatok azonosítására vonatkozó előírásokat, arra vonatkozóan, hogy mi tesz egy bizonyos intézkedést/tevékenységet/programot helytállóvá az emberkereskedelem elleni küzdelem összefüggésében (még pontosabban a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott segítséggel kapcsolatban); összhangban az MF1 és MF2 jelentések általános felépítésével, e szempontból kulcsterületeknek a következőket tekintjük (l. részleteket a 2. fejezetben): Támogatási keretek (jogi, politikai, szervezeti) A gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítása (ennek szerkezete) Gyám kijelölése Egyedi esetfelmérés Jogállás rendezése Átmeneti gondoskodás és védelem Hosszú távú (re)integráció/tartós megoldás megvalósítása b) minőségi előírásokat egy átfogó környezetre érzékeny, működőképes perspektívából nézve (pl. az intézkedésnek hatékonynak, részvételen alapulónak és fenntarthatónak kell lennie l. részleteket a 3. fejezetben): (Emberi/gyermek) jogi alapú megközelítés Károkozás elkerülésének elve (hatásvizsgálat) Nemek közti különbségek érzékeny kezelése Gyermek részvételén alapuló megközelítés és az érintett felek bevonása Hatékonyság 4

5 Fenntarthatóság Átültethetőség Például, ha a gyermekkereskedelem egyik áldozatára vonatkozó azonosítási mechanizmust vagy átmeneti gondoskodó programot nézzük a bevált gyakorlat szempontjából, egy efféle program, többek között, világosan kinyilvánítaná a gyermek jogaira vonatkozó elvek támogatását; annak felmérésén alapulna, hogyan lehet elkerülni a további traumát (pl. szakképzett személyzet folytatná a meghallgatást a gyermekekkel), külön női és férfi személyzet dolgozna a lányokkal, illetve a fiúkkal; magában foglalná a gyermekek visszacsatolását kezelő mechanizmusokat a szolgáltatások további fejlesztéséért; a gondoskodást igénylő gyermekek többségét rendszeres nyomon követéssel és értékeléssel érné el (meglévő nyomon követő és értékelő mechanizmus); több mint egy éve működne minimum középtávú finanszírozási stratégiával; és elég rugalmas lenne, hogy az ország más területein is hasonló módon be lehessen vezetni. Így, kezdetként, hasznosnak ítéltük, hogy megismételjük a 2. fejezetben a gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítésével és (re)integrációjával kapcsolatos fő területekre vonatkozó előírásokat. E módszertan központi része a 3. fejezet a bevált gyakorlatok azonosítására vonatkozó minőségi kritériumok kidolgozására összpontosít. A fejezet a kulcsterületek mellett olyan további kérdéseket is tartalmaz, melyek az azonosítása folyamat során hasznosak lehetnek. Ez a rész a felek számára kidolgozott sablonnal zárul, mely a bevált gyakorlatok azonosítását tovább könnyítheti. Továbbá, az irányelvek vázlatosan tartalmazzák azokat a forrásokat és módszereket, melyeket a felek a bevált gyakorlatok azonosításakor használhatnak (4. fejezet). Jelen dokumentumot az 5. fejezetben egy közös struktúra zárja, melyet a partnerek az azonosított bevált gyakorlatokra vonatkozó országjelentések kidolgozása során követhetnek. 5

6 2. A KULCSTERÜLETEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI A bevált gyakorlatot meglehetősen semleges kifejezésnek lehet tekinteni, mely azt sugallja, hogy a gyakorlatnak pozitív hatása volt azokra az emberekre, akiknek a javát megcélozta, vagy pedig más sikeres projektekre utal (amelyek elérték a hozzá tartozó közönséget, költség-hatékony projektmenedzsmenttel rendelkeznek stb.) Mindenesetre Dottridge megjegyezte, hogy mielőtt egy bizonyos szolgáltatásra vagy stratégiára a 'bevált gyakorlat' címke kerül, nem léteznek követhető nemzetközileg elismert eljárások (...) 2 Mivel a 'bevált gyakorlat" azonosítása bonyolult és még nem definiált eljárás, ez a jelentés kezdetnek felvázolja a gyermekkereskedelem áldozatai védelmére és megsegítésére vonatkozó legfontosabb előírásokat, melyek a korábbi módszerek során már meghatározott kulcsterületeken alapulnak. 3 Ez azon az egyetértésen alapul, mely szerint az irányelveknek a munkafolyamat 3. fázisához rendelkeznie kell egységes átfogó értékelési keretrendszerrel, mely kiemeli mind a vonatkozó területeket, mind azok alkalmazható előírásait, végül valamint konkrét minőségi kritériumokat a bevált gyakorlatok azonosítására Kötelező erejű előírások A gyermekek jogain alapuló megközelítés átívelő keretrendszerét a gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítésére az 1989-es gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény építette ki. Ez négy általános alapelvet foglal magában, melyek útmutatót adnak minden egyéb cikk értelmezéséhez, ezek a következők: a gyermek elsőrendű érdekei, mint elsődlegesen figyelembe veendő szempont (3. cikk (1) bekezdés); a gyermek joga a részvételhez (12. cikk); a gyermek joga az élethez és a fejlődéshez (6. cikk); valamint a gyermekek bármely diszkriminációjának tilalma (2. cikk). Az emberkereskedelem összefüggésében a további jogok kiemelkedő fontosságúak, úgy mint az erőszak (19. cikk) és a kizsákmányolás ( cikk) bármilyen formájának tilalma, többek között a gyermekek eladása (35. cikk) és az ilyen gyermekáldozatok kompenzálása (38. cikk), jog a megfelelő életszínvonalhoz (27. cikk), egészséghez való jog (24. cikk), oktatáshoz való jog (28., 29. cikk), játékhoz való jog (31. cikk), külön állami védelem és segítségnyújtás olyan gyermekek esetén, akik meg lettek fosztva a családi környezettől (20. cikk, mint az elválasztott gyerekek esetében), valamint a szabadságtól való megfosztás csak a legvégső esetben és a lehető legrövidebb ideig történő 2 Mike Dottridge, In pursuit of good practice in responses to child trafficking: Experiences from Latin America, Southeast Europe and Southeast Asia, Terre des Hommes, 2010, L. átfogó áttekintést a Munkafolyamat 1. fázis jelentésében, Politikai és jogi elemzés módszertana. 6

7 intézkedésként (37. cikk) ben elfogadták a gyermekjogi egyezményt a gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról, mely további részleteket tartalmaz a gyermekáldozatok védelméről. Emellett, a következő különleges rendelkezéseket fogadták el az emberkereskedelem vonatkozásában, kapcsolódva a jelenlegi projekt kulcsterületeihez Azonosítás ET emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye cikk - A hatóságoknak biztosítani kell a megfelelő végzettségű, szakképzett személyzetet a gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítására és megsegítésére. - A feltehetően emberkereskedelem áldozatául esett gyermekeket nem szabad a területről addig eltávolítani, amíg az azonosítási folyamat be nem lett fejezve. - Életkor vélelme: ahol a gyermek kora bizonytalan, és feltételezhető, hogy az áldozat gyermek, akkor ezt a személyt gyermeknek kell vélelmezni, és különleges védelem illeti meg, amíg életkora igazolásra nem kerül. 2011/36 uniós irányelv cikk (2) bekezdés: - Életkor vélelme: Ha az életkor bizonytalan, a személyt gyermeknek kell vélelmezni annak érdekében, hogy azonnali segítséget, támogatást és védelmet kaphasson Gyám kijelölése ET emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye cikk - A gyermek részére törvényes gyám, szervezet vagy hatóság biztosítása, mely a gyermek érdekeinek szolgálatában cselekszik. 2011/36 uniós irányelv cikk (2) bekezdés és 16. cikk (3) bekezdés: - Gyám vagy képviselő biztosítása a gyermek részére az azonosítás pillanatától kezdve, ahol a szülői felügyeleti jogot gyakorló személyek nem biztosíthatják a gyermek legfőbb érdekeit, és/vagy nem képviselhetik a gyermeket Egyéni (a gyermek érdekeinek) felmérés(e) Az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló jegyzőkönyv ( Palermói Jegyzőkönyv ) - 6. cikk (4) bekezdés: 7

8 - A segítségnyújtással és védelemmel kapcsolatban az államoknak 'figyelembe kell venniük (...) a gyermekek különleges szükségleteit, többek között a megfelelő lakhatást, oktatást és gondozást'. ET emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye cikk (7) bekezdés: - A gyermek érdekeinek elsőbbsége - A segítségnyújtási intézkedéseknek közös megegyezésen és tájékozottságon kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a gyermekek különleges szükségleteit és jogait a lakhatásra, oktatásra és megfelelő egészségügyi ellátásra vonatkozóan. 2011/36 uniós irányelv cikk (1), 14. cikk (1) és 16. cikk (2) bekezdés: - Ezen irányelv alkalmazása során elsősorban a gyermek legfőbb érdekeit kell figyelembe venni. - A gyermekkereskedelem áldozatai részére nyújtott segítség és támogatás intézkedéseit minden egyes gyermek szükségleteihez kell szabni, figyelembe véve minden egyes gyermek különleges körülményeit, a gyermek véleményét, szükségleteit és aggodalmait. - A gyermek érdekeinek egyéni felmérésén alapulva: tartós megoldást kell találni Segítségnyújtás biztosítása Palermói Jegyzőkönyv - 6. cikk (3) bekezdés Az államoknak meg kell fontolniuk, hogy az emberkereskedelem áldozatai részére biztosítanak: - Megfelelő lakhatást - Jogi tanácsadást és felvilágosítást - Orvosi, pszichológiai és anyagi segítségnyújtást - Munkalehetőséget, oktatást és képzést ET emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye cikk (1-4) bekezdés: Az államoknak az áldozatok részére biztosítaniuk kell: - Megfelelő és biztonságos lakhatást - Pszichológiai, anyagi és orvosi segítséget - Fordítást és tolmácsolást - Jogi tanácsadást - Büntetőjogi eljárás során segítséget 8

9 - Oktatási lehetőséget a gyermekek részére - A munkaerőpiachoz és szakképzéshez való hozzáférést 2011/36 uniós irányelv cikk (1) bekezdés és 11. cikk (5) bekezdés: - Oktatási lehetőséget a gyermekkereskedelem áldozatai részére - Megfelelő és biztonságos lakhatás - Anyagi, orvosi és pszichológiai segítségnyújtás - Tanácsadás és felvilágosítás - Fordítást és tolmácsolást Kockázati és biztonsági értékelés Palermói Jegyzőkönyv - 8. cikk (2) bekezdés - Az emberkereskedelem áldozatának visszatérése legyen o tekintettel az érintett személy biztonságára o lehetőleg önkéntes ET emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye cikk (1-7) bekezdés: - Az emberkereskedelem áldozatának visszatérése legyen o tekintettel az emberkereskedelem áldozatának jogaira, biztonságára és méltóságára o lehetőleg önkéntes o A gyermeket nem lehet visszahozni, ha a visszatérés nem szolgálja a gyermek érdekeit a kockázati és biztonsági értékelés után (Re)integráció: ET emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye cikk (5) bekezdés: - Az államoknak hazatelepedési programokat kell felállítaniuk, melyek: o támogatják az áldozatok reintegrációját az adott állam társadalmába o Reintegráció az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacra 1.1 A család vagy a megfelelő gondozórendszer biztonságos és megfelelő gondozása vagy fogadása 9

10 2.2. Irányelvek, ajánlások és mutatók A gyermekek jogairól szóló egyezmény, 6. számú általános megjegyzés (2005) 4 Kíséret nélküli és elszakított gyermekekkel való bánásmód származási országukon kívül A 6. sz. ÁM 5 azért került kidolgozásra, mert az államoknak számos kihívással kell szembenézniük a kíséret nélküli és elszakított gyermekek növekvő számával kapcsolatban. A 6. sz. ÁM az államok részére megfelelő iránymutatást ad ezeknek a gyermekeknek a védelmével, gondozásával és bánásmódjával kapcsolatban, akik közé tartoznak a menedékjogot kérő gyermekek, valamint a gyermekkereskedelem áldozatai is. A 6. sz. ÁM az 1989-es, a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményen alapul, és kifejezetten utal az abban megfogalmazott általános alapelvekre a diszkriminációmentességről, a gyermek érdekeinek az elsőbbségéről, és a gyermek jogáról véleményének szabad kinyilvánításához. 6 Továbbá, a segítségnyújtás és a gyermekkereskedelem áldozatai részére nyújtott segítség és védelem meghatározott irányelvei e legbefolyásosabb 6. sz. ÁM alapelveire épülnek Azonosítás (31. bek.) - Elszakított vagy kíséret nélküli gyermekek prioritásos azonosítása - Életkor vélelme: amikor a kor bizonytalan, a személyt gyermekként kell kezelni Gyám kijelölése (21. és 33. bek.) - Gyám kijelölése - A gyám minden tervezési és döntési folyamatnál jelen van - A gyermek számára szükséges gondozás folyamatosságát biztosítja - A gyámság gyakorlásának minőségi ellenőrzése Egyedi kezdeti értékelés a szükséges védelemhez és segítségnyújtáshoz (20. és 32. bek.) - A személyazonosság, neveltetés, családi háttér, sebezhető pontok és szükséges védelem világos és átfogó értékelése - Az értékelés barátságos és biztonságos atmoszférában történik 4 Gyermekjogi Bizottság, CRC/GC/2005/6, szeptember 1. 5 Továbbiakban 6. sz. ÁM sz. ÁM 1-3. par. 10

11 - Annak eldöntése, hogy a kíséret nélküli/elszakított gyermek milyen védelmi/támogatási rendszerbe kerüljön mint következő lépés, alapos kezdeti értékelésen kell alapuljon (Ez lehet menekültügyi eljárás, nemzetközi menekültvédelem szükségessége esetén, vagy gyermekjóléti szabályozás alá tartozó eljárások) Segítségnyújtás ( bek.) - Gondozás és lakhatás: o A szabadság érintetlensége o A lakóhely gyakori változtatásának elkerülése o Az érintett gyermek helyzetének rendszeres felügyelete és értékelése o A gyermek felvilágosítása a gondozási rendelkezésekről, és a gyermek véleményének figyelembe vétele - Oktatási lehetőséghez teljes hozzáférés: o Diszkriminációmentes oktatási lehetőség o Formális és informális oktatás, többek között szakképzés lehetősége - Az elérhető legmagasabb egészségügyi színvonal o A kíséret nélküli/elszakított gyermekek egészségügyi ellátáshoz való joga az állampolgárokkal egyenlő szinten o A bántalmazás bármilyen formája esetén rehabilitációs szolgáltatások biztosítása Kockázati és biztonsági értékelés ( bek.) - A visszatérés a gyermek legfőbb érdekeit kell szolgálja - Ennek megállapítása során figyelembe kell venni a következőket: o Biztonság és más feltételek o Gondozási rendelkezések elérhetősége o A gyermek véleménye o Szülői vagy családi gondoskodás hiánya esetén: gondozás és felügyeleti kötelezettségek biztosítása - Az ismételt emberkereskedelem kockázatának kitett gyermekek nem térhetnek vissza származási országukba, hacsak nem ez szolgálja az érdekeiket, és megfelelő védelmi intézkedések nem születtek. 11

12 (Re)integráció ( bek.) - Tartós megoldás: többek között család újraegyesítés, származási országba visszatérés, helyi integráció - A család újraegyesítés a gyermek érdekét kell szolgálja. - Célországban történő integráció: A megfelelő hosszú távú rendelkezések felmérése UNICEF irányelvek az emberkereskedelem gyermekáldozatainak védelmére 7 Míg a 6. sz. általános megjegyzés bármely elszakított gyermek helyzetével foglalkozik, addig az UNICEF az emberkereskedelem gyermekáldozatainak védelméréről szóló irányelvei azt a viszonyítási alapot mutatják be, amely ellen ésszerű bevált gyakorlatról rendelkezni, főleg az emberkereskedelem kontextusában. 8 Az UNICEF irányelvek nemzetközi és regionális emberi jogokon alapulnak, és kormányokat és állami szereplőket, nemzetközi szervezeteket és civil szervezeteket hivatottak támogatni az emberkereskedelem gyermekáldozatait megvédő különleges intézkedések kidolgozása céljából. 9 A gyermekvédelemmel foglalkozó ügynökségek kormányzati, kormányközi és nem kormányzati megfigyelték, hogy nem biztosak abban, milyen eljárást kéne követniük, amikor egy gyermekről feltételezhető, hogy emberkereskedelem áldozata lett, és ez okból állították össze az UNICEF irányelveket. 10 Általában véve az UNICEF irányelvek tíz különböző területet fednek le: 1. A gyermekek azonosítása az emberkereskedelem áldozataiként 2. Minden egyes gyermek mellé gyám kijelölése 3. Az áldozatok hatóság általi kikérdezése 4. Nyilvántartás és dokumentáció 5. Átmeneti gondoskodás és védelem 6. Egyedi esetfelmérés 7. Tartós megoldás megvalósítása 8. Igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása 9. Eljárások költsége, pénzügyi segítségnyújtás, jóvátétel, kompenzáció, valamint 7 UNICEF, Irányelvek az emberkereskedelem gyermekáldozatainak védelmére, 2.1 verzió, szeptember 8 L. még, Mike Dottridge, In pursuit of good practice in responses to child trafficking: Experiences from Latin America, Southeast Europe and Southeast Asia, Terre des Hommes, 2010, UNICEF, Az európai emberkereskedelem gyermekáldozatai jogainak védelmével kapcsolatos referenciaútmutató, 10. o. 10 UNICEF, Az európai emberkereskedelem gyermekáldozatai jogainak védelmével kapcsolatos referenciaútmutató, 9. o. 12

13 10. Kutatás és adatgyűjtés Mindezeken a területeken a gyermekkereskedelem áldozataira a következő alapelvek érvényesek: - A gyermek alapvető jogainak megóvása (a gyermek mint a jogok alanya és hordozója); - A gyermek érdekeinek a biztosítása; - A diszkriminációmentesség jogának biztosítása; - A gyermek véleményének tisztelete; - Információhoz való jog biztosítása; - A gyermeket megillető titoktartáshoz való jog biztosítása; - A gyermeket megillető védelemhez való jog biztosítása. 11 Az ARECHIVIC projekt során kidolgozott segítségnyújtás kulcsterületeire való tekintettel, az UNICEF irányelvek a következő szempontokat emelik ki: Azonosítás - A hatóságok/nyilvántartás általi kikérdezéseket és dokumentációt a gyermek szempontjait figyelembe vevő módon kell végezni, kizárólag különlegesen képzett tisztviselők segítségével; az első kikérdezést biztonságos helyszínen kell végrehajtani. - A kor vélelmezésének elve - Proaktív azonosítási intézkedések o Képzés és áldozatkezelési rendszerek o Születési anyakönyvezési eljárások és eltűnt/kizsákmányolt gyermekek nyilvántartása Minden egyes gyermek mellé gyám kijelölése - Kijelölés folyamata o Amint az azonosítás megtörtént, gyámot kell kijelölni, aki az egész folyamat során kíséri a gyermeket egészen a tartós megoldás megvalósításáig o A gyámság gyakorlásának minőségi felülvizsgálata o Szakképzések, szakértői támogatás és megfelelő segítség biztosítása a gyámok részére - A gyám kötelezettségei 11 L. Report Workstream 1, Methodology for policy and legal analysis. 13

14 o Összekötő kapocs a hatóságok és a gyermek között o A törvényes jogok horozójaként a gyermek érdekében való fellépés képessége Jogállás rendezése - A gyermek részére gondolkodási idő biztosítása, mely alatt nem kerül sor deportálásra. - A gyámnak kezdeményeznie kell az ideiglenes tartózkodási engedély eljárásainak megindítását - Az ideiglenes tartózkodási engedély után a gyermek hosszú távú tartózkodásra is jogosult lehet, ha megállapításra került, hogy a helyi integráció mint tartós megoldás a gyermek érdekeit szolgálja Átmeneti gondoskodás és védelem - Gondoskodás és védelem o Jog az azonnali gondoskodáshoz és védelemhez, többek között biztonsághoz, élelemhez, lakhatáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz, pszichológiai támogatáshoz, jogi segítséghez és oktatáshoz - Lakhatási lehetőség biztonságos helyen o A gyermekáldozatokról való gondoskodás minimális előírásainak kidolgozása Egyedi esetfelmérés - Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy esetét egyedileg mérjék fel. - Felkutatás o A család felkutatása során a gyermek tájékoztatása a fejleményekről - Kockázatértékelés o A felkutatás után kockázatelemzésnek kell igazolnia, hogy a család újraegyesítés a gyermek érdekeit szolgálja - A gyermek érdekeinek meghatározása o A következő lépés a legjobb megoldás meghatározása: helyi integráció, önkéntes hazatelepülés, valamint reintegráció vagy letelepedés egy harmadik országban. 14

15 Tartós megoldás megvalósítása - Az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek helyi integrációját hosszú távra kell tervezni, és figyelembe kell venni azt az időt, amikor a gyermek már elmúlt 18 éves. - A származási országba való visszatérés: o A visszatérésnek csak akkor szabad megtörténnie, ha a visszatérés a gyermek érdekeit szolgálja. o Csak abban az esetben szabad számításba venni, ha biztonságos család újraegyesítésre lehet számítani, vagy egy megfelelő intézmény biztosítani tudja az érkezéstől számított védelmet és gondoskodást. - Fogadás és reintegráció: o A származási országban a gyermeknek gyámot kell biztosítani, valamint hozzáférést a gondozáshoz, védelemhez, élelemhez, lakhatáshoz, egészségügyi ellátásokhoz, jogi segítséghez és oktatáshoz. o Minden egyes gyermek részére egyedi integrációs terv. - Visszatérés után nyomon követés: Ellenőrző látogatások a családnál, amíg a gyermek a 18 éves kort el nem éri. A fent említett területeken kívül az UNICEF irányelvek számos összefüggő szempontra hívják fel a figyelmet, többek között az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításának kérdésére (részben az ARECHIVIC projekt hatáskörén túl): Igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása - A gyámnak a gyermeket minden biztonsági kérdésről, kockázatról és büntetőjogi eljárásról tájékoztatnia kell, mielőtt a gyermek úgy dönt, tanúvallomást tesz a büntetőeljárásban. - A gyermekről való gondoskodás nem lehet feltétele a gyermek hajlandóságának tanúként való fellépés iránt. - A jogi segítségnyújtás elengedhetetlen. - Lehetővé kell tenni a gyermek számára a polgári eljárásokat a kompenzáció céljából. - Különleges védelmi intézkedéseket kell foganatosítani a gyermek és családja biztonságának biztosítására a tanúvallomás során. 15

16 Eljárások költsége, pénzügyi segítségnyújtás, jóvátétel, kompenzáció - Hivatalosan elő kell irányozni a gyermekvédelmi rendszerek költségeit a gyermekkereskedelem áldozatai számára. - A gyermekeket és családjaikat nem terhelheti semmilyen költség. - Lehetőséget kell biztosítani a jóvátételre, úgy mint kompenzációra, elmaradt bérek visszatérítésére és visszafizetésére, rehabilitációra, kárpótlásra, és az ismétlődés elkerülésének a garantálására Kutatás és adatgyűjtés - A gyűjtött adatok védelme: Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek joga van a személyes adatainak felhasználásáról rendelkezni. - A gyermekkereskedelemről szóló kutatás során a gyermek javát kell szem előtt tartani, azaz nem csak a kutatás érdekét, valamint figyelembe kell venni a megtorlás kockázatát és az újból traumatizálódás esélyét Kiegészítés az EBESZ emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervéhez: A gyermekkereskedelem áldozatainak különleges igényeinek figyelembevétele védelem és segítségnyújtás céljából 12 Mivel az EBESZ által létrehozott Nemzeti Áldozatkezelő Mechanizmus 13 rendszere és az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló cselekvési terv 14 nem fordít külön figyelmet a gyermekek igényeire, az EBESZ speciális ajánlásokat dolgozott ki a gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozóan, melyet nemzeti szinten kell az országoknak megvalósítania. Az ajánlások meglehetősen általánosak, és nem adnak további magyarázatot, hogyan kell azokat megvalósítani. Az ajánlások többek között a következőket tartalmazzák: - Speciális képzések a bűnüldöző szervek és a közvetlen szolgáltató személyzet részére - A gyermek részére gyám biztosítása, ha szükséges - Gyermekbarát eljárások kidolgozása a bűnügyi és polgári eljárásokkal kapcsolatban 12 EBESZ Állandó Tanács, 685 sz. döntés, PC.DEC/685, július EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), National Referral Mechanisms, Joining Efforts to Protect the Rights of Trafficked Persons, A Practical Handbook, 2004, EBESZ Állandó Tanács, 557. sz. döntés, PC.DEC/557, július

17 - Letelepedés, menedék, egészségügyi ellátás, jogi segítségnyújtás és oktatás lehetőségének biztosítása a gyermekkereskedelem áldozatai részére - Minden gyermek részére egyedi esetfelmérés - Megfelelő gondoskodás biztosítása azon gyermekek részére, akik visszatérnek származási országokba, valamint a gyermek visszatérése után a támogatás rendszeres ellenőrzése EU Alapjogi Ügynöksége gyermekjogi mutatók 2010-ben az EU Alapjogi Ügynöksége kiadta A gyermekek jogainak az Európai Unión belüli védelmére, tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó mutatóit. 15 E mutatókat több mint négy évig tartó kutatás és nemzetközi és európai szereplőkkel történő konzultáció során fejlesztették ki; 14 szerkezeti, folyamat- és eredménymutatókat tartalmaznak, melyek kifejezetten a gyermekkereskedelem megelőzését és az ellene irányuló harcot megcélzó intézkedések értékelésére vonatkoznak Azonosítás - Adatgyűjtésről, adatvédelemről, korfelmérésről, gyámságról és képzésről szóló mutatók Áldozatok védelme: - A maradáshoz való jogról, az őrizetbevétel tilalmáról, a formalizált nemzeti áldozatkezelő mechanizmusról, a szolgáltatások ellenőrzéséről, a legfőbb érdekek formalizált meghatározásáról szóló mutatók Elkövetők elleni nyomozások: - Az elítélési rátákról és a kompenzációról szóló mutatók Megelőzés: - A megelőzési stratégiákban a közvetlen helyi közösség részvételéről szóló mutatók. 15 Alapjogi Ügynökség, A gyermekek jogainak az Európai Unión belüli védelmére, tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó mutatók kidolgozása), hozzáférhető az alábbi internetcímen: 17

18 3. A BEVÁLT GYAKORLATOK AZONOSÍTÁSI KRITÉRIUMAI 3.1. A bevált gyakorlatok általános azonosítási kritériumai A bevált gyakorlatok azonosításának a vonatkozó kulcsterületeinek kérdése mellett, ezek az irányelvek a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott egyedi segítségnyújtási intézkedések értékelésének minőségi kritériumaival foglalkoznak. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják, de nem kizárólagos jelleggel: A gyermekkereskedelem áldozatainak integrálására és reintegrálására vonatkozó programokat Nemzeti és helyi szintű megelőzési vagy védelmi irányelveket A gyermekkereskedelem áldozatai részére biztonságos környezet biztosítását megcélzó intézkedéseket (pl. menedékházak ) A gyermekkereskedelem áldozatai ás családjaik részére nyújtott szolgáltatásokat, hogy azonnali szükségleteik biztosítva legyenek Vonatkozó finanszírozási terveket Jogi/adminisztratív intézkedéseket a gyermekkereskedelem áldozatainak speciális problémáinak megoldására, stratégiákat és akcióterveket Intézményesített koordinációs mechanizmusokat (pl. munkacsoportok, irányítócsoportok) Ellenőrző és értékelő mechanizmusokat. Az emberkereskedelem megállítását vagy az áldozatok védelmét és megsegítését megcélzó erőfeszítésekben részt vevő szervezetek a kifejezések széles körét használták a bevált gyakorlatok megjelölésére, többek között: legjobb gyakorlat, bevált gyakorlat, bizonyított gyakorlat, felmerülő helyes gyakorlat, vagy a legóvatosabb ígéretes gyakorlat. 16 Az ARECHIVIC projekt céljából a bevált gyakorlat kifejezést fogjuk alkalmazni, mely a legáltalánosabban utal arra, hogy a gyakorlatnak pozitív hatása volt azokra az emberekre, akiknek a javát megcélozta. Miért a bevált kifejezés került kiválasztásra és nem a legjobb gyakorlat? Először is, a legjobb azt sugallja, hogy az összes kiválasztott gyakorlatnak meg 16 L. Mike Dottridge, In pursuit of good practice in responses to child trafficking: Experiences from Latin America, Southeast Europe and Southeast Asia, Terre des Hommes, 2010,

19 kell felelnie az alább bemutatott összes kritériumnak. A gyakorlatban azonban elég valószínűtlen, hogy minden kritérium maradéktalanul teljesülni fog. Másrészt, a legjobb azt is sugallja, hogy egy adott gyakorlat más megközelítési módokhoz képest megfelelőbb a dolgok elvégzéséhez. Ez nem feltétlen igaz, mivel hogy a gyakorlatok adott helyzetekben felmerülő konkrét igényekre adnak választ. A gyermekkereskedelem áldozatai védelmének az összefüggésében, azok a kritériumok, melyekkel felmérhető, hogy egy adott módszer, irányelv bevált gyakorlat-e, amit Mike Dottridge 17 dolgozott ki, értékes alapot teremtenek a bevált gyakorlatok azonosítására. Ez alapján, a gyermekkereskedelem áldozatainak szóló segítségnyújtás összefüggésében, a bevált gyakorlat azonosítására a következő minőségi kritériumokat javasoljuk (Emberi/gyermek) jogi alapú megközelítés Minden emberkereskedelem elleni fellépésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme megerősödjön. Ehhez az egyik alapvető kritérium az ARECHIVIC projektben is, az, hogy egy intézkedés/program/művelet milyen mértékben valósul meg az emberi jogok szem előtt tartásával. Történtek-e közvetlen utalások az emberi/gyermek jogi normákra pl. hivatalos dokumentumokban vagy nyilatkozatokban? Vagy, még egyértelműbben, van-e bizonyítéka annak, hogy a gyakorlat foglalkozik az alapvető emberi/gyermek jogi elvekkel, mint pl. a jogok oszthatatlansága (mely felszólal pl. a szélesebb szabályozási kerethez nem kapcsolódó, izolált intézkedésekkel szemben), a diszkriminációmentesség (pl. fiúkat/lányokat érintő, kisebbségi, nemzetiségi, nyelvi stb.) és a gyermek érdekeit szem előtt tartó prioritás-meghatározás? Az UNICEF szerint a gyermekkereskedelemmel összefüggésben a gyermekjogi alapú megközelítés azt jelenti, hogy a gyermeket minden emberkereskedelemmel kapcsolatos intervenció közelébe helyezzük. A gyermek érdekeit minden művelet esetén elsődlegesen kell figyelembe venni. Ezt minden egyes gyermek esetében meg kell határozni, és az ő véleményét is kellően figyelembe kell venni. 18 A jogi alapú megközelítés egyik rendkívül fontos eleme az elszámoltathatósággal függ össze: a vizsgált gyakorlat hozzásegít az (állami) felelősségvállalás tisztább megértéséhez? És mi a helyzet a nyomon követéssel és értékeléssel: van-e működő folyamatos nyomon követő 17 L. Mike Dottridge, In pursuit of good practice in responses to child trafficking: Experiences from Latin America, Southeast Europe and Southeast Asia, Terre des Hommes, 2010, 14 ff. 18 UNICEF Innocenti Research Centre (2008), A Broad Vision to Put Children First. Child Trafficking in Europe, UNICEF Insight, Florence, 40. o. 19

20 mechanizmus, az eredményeket rendszeresen értékelik-e, az értékelés eredményei visszacsatolásra kerülnek-e a folyamatba? És, még általánosabban, a vizsgált gyakorlat megfelel-e a vonatkozó emberi jogi és gyermekjogi normáknak (l. fent 2. fejezet)? Károkozás elkerülése hatásvizsgálat Szoros összefüggésben az emberi/gyermek jogi normákra való általános hivatkozással, valamint a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott segítség témájának érzékenységére való tekintettel, egyértelmű igény van a hasonló érzékeny megközelítésre pl. a nekik nyújtott szolgáltatások terén. Ennek előfeltétele az igények és bármilyen intézkedés potenciális hatásának átfogó előzetes felmérése (legyen az rendelet, vagy oktatási program, vagy az emberkereskedelem áldozatai részére mobil egészségklinika), főleg annak ellenőrzése, hogy a megcélzott kedvezményezetteket vagy másokat ért-e emiatt előítélet vagy ártalom. Ez az aggály az ENSZ emberi jogi főbiztosa által 2002-ben meghatározott emberkereskedelemhez kapcsolódó alapelvben is tükröződött. Az emberkereskedelem elleni intézkedés nem járhat negatív hatással az emberi jogokra és az emberek méltóságára, különösen azok jogaira, akik emberkereskedelem áldozataivá váltak, bevándorlók, lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, menekültek és menedékjogot kérők. 19 A károkozás elkerülésének elve és az átfogó hatásvizsgálat egyik fontos szempontja a kulturális érzékenységhez kapcsolódik, azaz a gyermekáldozatok kulturális háttere következményeinek a tudatosításához (pl. annak megértéséhez, mi vezet a gyermek sebezhetőségéhez/függőségeihez, vagy a gyermekáldozatoknak nyújtott szolgáltatások elfogadhatóságához stb.) Érzékenység a nemek szempontjából A diszkriminációmentesség elvének másik fő szempontja a gyermekkereskedelem keretein belül a nemek dimenziójával kapcsolatos. Noha Dottridge külön nem emelte ki, a nemeknek külön kategóriaként kellene szerepelnie, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az emberkereskedelem/kizsákmányolás különböző hatással van a lányokra és a fiúkra, amit a különböző irányelveknek, programoknak és módszereknek is megfelelő módon figyelembe számú alapelv, az ENSZ által kibocsátott ajánlott alapelvek és irányelvek az emberi jogokra és az emberkereskedelemre vonatkozóan. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa által a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) részére készített jelentéséhez hozzáadott kiegészítés. ENSZ dokumentum E/2002/68/Add.1, május 20., 4 20

21 kell venniük. A szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelmet túlságosan is gyakran tekintjük a nők ügyének, míg pl. a munkára kényszerítés céljából történő emberkereskedelem bizonyos formáinak esetében (pl. építkezésnél, részben a mezőgazdaságban) a férfi áldozatok részére még mindig nem léteznek őket segítő szolgáltatások. Az olyan gyakorlatoknak, amelyek megközelítése a nemek szempontjából való érzékenységen alapul, nagyobb tudatosságot kell megcélozniuk a férfiak és nők speciális helyzetével kapcsolatban, valamint a nemek közti egyenlőtlenségek csökkentése terén számos szinten, többek között a strukturális korlátokban, hogy képessé tegyék a lányokat és fiúkat arra, hogy világosan kifejezzék jogaikat, valamint hogy olyan intézkedéseket és kezdeményezéseket biztosítsanak, mely az emberkereskedelem áldozatainak speciális igényeit is kielégíti Gyermek részvételén alapuló megközelítés és az érintett felek bevonása A részvétel elöl áll a sorban az emberi jogok fő alapelvei között, akár a politikai jogok és demokratikus értékek összefüggésében, akár az áldozatok támogató programjainak megtervezése és megvalósítása terén. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt komolyan venni annyit jelent, hogy elő kell segíteni a gyermekek részvételét az olyan tevékenységek tervezésében és végrehajtásában, melyek őket hivatottak megvédeni (az emberkereskedők vagy más bántalmazás ellen). Az ARECHIVIC bevált gyakorlat azonosítás keretében bizonyítékot kell keresnie arra, hogy a vizsgált gyakorlat mutat-e elkötelezettséget legalább a gyermekkel való konzultáció iránt, mind, hogy megismerje a gyermek tapasztalatait, mind, hogy megtudja véleményét arról, hogy az adott módszer, projekt, irányelv stb., mely tervezés alatt áll, megfelelőnek és helytállónak tűnik-e számára; valamint hogy a gyermekek potenciálisan hatással lehetnek-e a döntéshozó folyamat eredményére. Hasonlóképp, a visszacsatolási folyamatok bevezetése (pl. a szállás, étkezés, jogi segítség/gyámság, nyújtott információ, felkínált szabadidős tevékenységek stb. minőségének felmérése), ami lehetővé teszi, hogy a fiatalok kifejezzék aggályaikat vagy elégedettségüket bármely bánásmóddal kapcsolatban, fontos elemei lennének ennek a kritériumnak. Továbbá, a részvételen alapuló megközelítéseknek magukban kellene foglalniuk minden más érintett felet, pl. a segítségnyújtó programok megtervezésében, úgymint a civil szervezeteket/szolgáltatókat és felelős hatóságokat (gyermekvédelem, menedék, egészségügy, oktatás stb.). 21

22 Hatékonyság Az intézkedés hozzájárult-e a gyermekkereskedelem megállításához vagy lehetővé tette-e, hogy az áldozatok hatékonyan talpra álljanak? Eléri-e az emberkereskedelem áldozatául esett, segítséget igénylő gyermekek zömét? Ezt a kifejezést úgy lehetne meghatározni, mint annak mértéke, ameddig a közbeavatkozás célkitűzései elértek, vagy várhatóan el fognak érni, figyelembe véve relatív fontosságukat. Ennek a kritériumnak az egyik előfeltétele így a célkitűzések és alkalmazott eszközök alapos dokumentációja. A következetes nyomon követés, (belső és külső) értékelő jelentések (nyomon követő és értékelő mechanizmusokkal rendelkezve) szintén különösen lényeges e célból. A hatékonyság mutatói azok is lehetnek, hogy a program milyen mértékben ismert az érintett felek és a célcsoportok előtt, különösen a gyermekkereskedelem áldozatai előtt Fenntarthatóság Számos esetben a segítségnyújtó programok az emberkereskedelem elleni küzdelem összefüggésében meglehetősen rövid életűek, gyakran a finanszírozástól függenek, mely többek között az EU-ból érkezik. Amint a külső finanszírozás leáll, veszélybe kerül az ilyen intézkedéseknek a puszta léte. Ennek elkerülésére, hangsúlyt kell fektetni annak megfontolására, hogy az adott gyakorlat beváltnak tekinthető-e, és vajon nagy valószínűséggel fenntartható-e hatásai láthatóak lesznek-e majd a projekt életén túl is, amikor is a gyakorlat elindult? A bevált gyakorlatoknak hosszabb időtartamúaknak vagy hatásúaknak kell lennie, mint az a projekt, mely során bevezetésre került. Azonkívül a fenntarthatóság a helyi szereplők azon képességéhez és hajlandóságához kapcsolódik, hogy miután a projekt-specifikus finanszírozás elfogy, konkrét intézkedéssel folytatják-e azt, valamint kapcsolódik az elkötelezettség és felelősség szintjével is, melyet az ország kormánya fejt ki a gyermekkereskedelem elleni küzdelem terén. Általánosságban elmondható, hogy míg a gyermekjogi védelem mindig azzal van elfoglalva, hogy a szükséges keretet és struktúrát létrehozza (a szabályozástól kezdve pl. a gyermekkereskedelem áldozatainak gondolkodási idejéről, egészen a nemzeti áldozatkezelő mechanizmusokig) annak érdekében, hogy fenntartsa az elért védelem normáit és szintjeit, addig az efféle szempontokkal e kritériumon keresztül is lehet foglalkozni. 22

23 Átültethetőség Végezetül, szintén összehasonlíthatósági szemszögből érdemes figyelembe venni az átültethetőség kritériumát. Bár ezt a szempontot kétségkívül nehéz felmérni, és több speciális eszköz kell hozzá (mint pl. az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága (CSD) vezette INTEGRACE projekt keretében kidolgozott tükör értékelések/felmérések ), legalább két alapvető elemet meg kell tudni határozni, melyek potenciálisan lehetővé teszik a tudás, a normák és a folyamatok átvitelét egyik környezetből a másikba. Például az átültethetőség egyik előfeltétele egy gyakorlat alapos dokumentációja; emellett, már felmérést kellett volna végezni olyan tényezőkről, melyek hozzájárultak a gyakorlat sikeréhez (erős politikai akarat, médiafigyelem, világos módszertan), de ugyanakkor végül arról, hogy milyen akadályok (pl. diszharmonikus jogi szabályozás, a szövetségi állam/decentralizált kormányok kompetenciái, nyelv stb.) gátolhatnák a sikeres átültetést. Milyen meglévő előfeltételek szükségesek ahhoz, hogy megkíséreljünk egy konkrét módszert átültetni? És végül, felmerül a kérdés, hogy az intézkedés átültethető-e egy másik uniós tagállamban is. Hogy könnyebb legyen felmérni az egyes intézkedéseket, kezdeményezéseket, irányelveket stb., a fent említett kritériumok alapján pontozótáblát lehet alkalmazni. Minden kritériumot egyszerű szimbólummal lehet pontozni: az intézkedés, kezdeményezés, irányelv stb. megfelelt ennek a kritériumnak a bevált gyakorlat szempontjából x az intézkedés, kezdeményezés, irányelv stb. nem felelt meg a kritériumnak (vagy, legalábbis, még nem)? még nem világos, hogy az intézkedés, kezdeményezés, irányelv stb. megfelelt-e a kritériumnak, gyakran, mert még túl korai ezt eldönteni. 23

24 Példa a pontozótáblára (lásd még 2. Függelék Azonosítási minta Drehscheibe Vienna ): 1. Jogokon alapuló megközelítés 2. Károkozás elkerülése hatásvizsgálat 3. Nemek közti különbségek érzékeny kezelése x 4. Gyermek részvételén alapuló megközelítés és az érintett felek? bevonása 5. Hatékonyság 6. Fenntarthatóság x 7. Átültethetőség Ez a pontozótábla különösen a bevált gyakorlat példák azonosításának kezdeti szakaszában lehet hasznos. Minél több kritérium teljesül, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a bevált gyakorlat példája leírható. Mindenesetre fontos, hogy az összes fentebb említett kritériumot alaposan figyelembe vegyük, és minél átfogóbb képet kapjunk arról, hogy az adott intézkedés, kezdeményezés, irányelv stb. teljesíti-e a bevált gyakorlat példájának követelményeit, avagy sem. Néha ez a folyamat kihívást jelent, és egyes esetekben értékes lehet az egész környezetet és az alapul szolgáló speciális feltételeket elemezni, hogy további információt szerezzünk a döntéshozáshoz. Az országjelentésben a Bevált gyakorlat leírása és elemzése című fejezetben ilyen pontozótáblákat lehet bemutatni minden egyes példa után a jobb osztályozás és átláthatóság érdekében. 24

25 3.2. A kulcsterületek mentén a bevált gyakorlatok azonosításának speciális kérdései A korábbi fejezetekben felvázoltuk az általános norma keretrendszert, valamint a bevált gyakorlatok azonosításának kritériumait. Emellett, mint azt a bevezetőben elmagyaráztuk, a Munkafolyamat 3. fázisának célja a gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése terén bevált gyakorlatok konkrét példáinak azonosítása. Eltekintve az általános jogi/politikai kerettől, mely már felmérésre került a Munkafolyamat 2. fázisában ( 1. szint, többek között olyan kérdések, mint a kormányzati tulajdon, a civil társadalom szerepe, interdiszciplináris megközelítés), a MF3 céljának szempontjából most fontosnak tekintjük, hogy a keret alkalmazásának és megvalósításának gyakorlati példáira összpontosítsunk. Így, továbbá, azt javasoljuk, hogy a Munkafolyamat 2. fázisának a meglévő struktúrája kerüljön alkalmazásra ( 2. szint ), a következő kulcsterületekkel: Emberkereskedelem áldozatául esett gyermekek azonosítása Gyám kijelölése Egyedi esetfelmérés (többek között a gyermek érdekeinek meghatározása, kockázatértékelés) Jogállás rendezése Átmeneti gondoskodás és védelem (többek között szállás és ellátás, egészségügyi és pszichoszociális támogatás, jogi segítségnyújtás, oktatás) Hosszú távú (re)integráció/tartós megoldás megvalósítása (többek között helyi integráció, visszatérés, letelepedés harmadik országban) 20 A partnereknek ezért nem kell a MF3-hoz, potenciális bevált gyakorlatként, ismét az egész meglévő támogatási rendszert kielemezniük az országban működő gyermekkereskedelem szempontjából, hanem ez átfogó rendszer konkrét elemeire összpontosíthatnak és elemezhetik azt a fent kijelölt kritériumok alapján, mindaddig, amíg a kulcsterületekre vonatkoztathatók. Például nem szükséges az egész nemzeti áldozatkezelő mechanizmust bevált gyakorlatként tekintetbe venni, viszont tartalmazhat bizonyos értékes elemeket, mint például hatékony koordináló testületet, biztonságos visszatérési eljárást vagy olyan szabályozást, amely az emberkereskedelem áldozatai részére feltétel nélküli maradást biztosít. Az MF3 alatt elkészült 20 Ezek az alkategóriák ugyanazokat a kategóriákat tükrözik, mint az a Munkafolyamat 2. fázisában található, l. a következőkben a további konkrét kérdéseket a kérdéskörben való további útmutatásokért és a kulcsterületek megértéséért. 25

26 országjelentés részére ezután három ilyen legmagasabb pontot elért elemet kell részletesen leírni (l. alább az 5. fejezetet). Emellett, hogy e feladatot megkönnyítsük, a következőkben néhány további speciális kérdést állítottunk össze a vonatkozó kulcsterületekhez, melyek segítenek meghatározni, hogy az adott intézkedés, kezdeményezés, irányelv stb. bevált gyakorlatnak tekinthető-e. A kérdések a 2. fejezetben leírt, nem kötelező érvényű előírásokon és kutatáson alapulnak, melyek a következők: UNICEF Irányelvek az emberkereskedelem gyermekáldozatainak védelméről, ENSZ-egyezmény a gyermekek jogairól, 6. sz. általános megjegyzés (2005) 'A gyermekek jogainak az Európai Unión belüli védelmére, tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó mutatók kidolgozása' 21 címmel az Alapjogi Ügynökség projektjének keretében kidolgozott bánásmód kíséret nélküli és elszakított gyermekekkel, származási országukon kívül, valamint mutatók Emberkereskedelem áldozatául esett gyermekek azonosítása - Speciális képzések a bűnüldöző szervek és a közvetlen szolgáltató személyzet részére: Létezik-e speciális képzés a bűnüldöző szervek, gyermekjóléti tisztviselők, szociális munkások, egészségügyi szakemberek, civil szervezetek munkatársai számára, olyan területeken, mint a menekültvédelem és migráció? 22 - Életkor vélelme: Létezik-e irányelv az életkor felmérésére? - A korfelmérésről szóló irányelv magában foglalja-e a fizikai megjelenésen kívül az áldozat pszichológiai érettségét, nyilatkozatait, dokumentációt, információkérést a követségektől és vonatkozó hatóságoktól, és a közös megegyezésen alapuló orvosi vizsgálatot? 23 - A korfelmérés független szakemberek bevonásával történik multidiszciplináris megközelítés alkalmazásával (pl. nem csupán röntgenfelvételek készítésével), megfelelő szakértelemmel és a gyermek etnikai/kulturális hátterének ismerete alapján? Alapjogi Ügynökség, A gyermekek jogainak az Európai Unión belüli védelmére, tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó mutatók kidolgozása, november, hozzáférhető az alábbi internetcímen: 22 Alapjogi Ügynökség, A gyermekek jogainak az Európai Unión belüli védelmére, tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó mutatók kidolgozása, november, 74. o. 23 UNICEF, Az európai emberkereskedelem gyermekáldozatai jogainak védelmével kapcsolatos referenciaútmutató, 151. o. 24 UNICEF, Az európai emberkereskedelem gyermekáldozatai jogainak védelmével kapcsolatos referenciaútmutató, 47. o. További külön ajánlásokért l. Separated Children in Europe Programme, Position Paper on Age Assessment 26

27 - Léteznek-e az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek személyes adatainak védelmére vonatkozó irányelvek a gyermekjóléti hatóságok, rendőrség, átmeneti menedéket biztosító szervezetek vagy más érintett szereplők részére? A gyermekeknek van-e beleszólásuk a személyes adataik felhasználásába? Gyám kijelölése - Létezik-e jogi eljárás, amely előre rendelkezik a törvényes gyám azonnali kijelöléséről (például gyermekjóléti hatóság/bíróság által)? 26 - A gyámot érintő jogi eljárás magában foglalja-e a gyám speciális jogait annak érdekében, hogy fel tudjon lépni a gyermek érdekében (például jelen lehessen a meghallgatások alatt és előadja a gyermek nézeteit/véleményét)? - A gyám részesül-e speciális képzésben, szakmai támogatásban, vagy megfelelő támogatás bármely más formájában? 27 - Létezik-e olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a gyámság gyakorlásának minőségi ellenőrzését? Van-e az ellenőrzésnek bármilyen hatása? Egyedi esetfelmérés - A gyermek érdekeinek meghatározása: A gyermekeket egyedi alapon mérik-e fel, mely magában foglalja-e a személyazonosság, felnevelés, családi háttér, sebezhető pontok és szükséges védelem felmérését is? 28 - A gyermek érdekeinek meghatározását képzett szakemberek barátságos és biztonságos környezetben végezték-e? 29 - Az érintett gyermek be lett-e vonva érdekeinek meghatározásába, és lehetősége van-e nézetei/véleménye előadására? - A gyermek véleményének van-e hatása a végső döntésre a tartós megoldásról? in the Context of Separated Children in Europe, Alapjogi Ügynökség, A gyermekek jogainak az Európai Unión belüli védelmére, tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó mutatók kidolgozása, november, 74. o. 26 Alapjogi Ügynökség, A gyermekek jogainak az Európai Unión belüli védelmére, tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó mutatók kidolgozása, november, 74. o. 27 UNICEF, Az európai emberkereskedelem gyermekáldozatai jogainak védelmével kapcsolatos referenciaútmutató, 51. o. 28 Gyermekjogi Bizottság, 6. sz. általános megjegyzés CRC/GC/2005/6, szeptember 1., 20. bek., valamint UNICEF Irányelvek az emberkereskedelem gyermekáldozatainak védelméről, 2.1. ideiglenes verzió, szeptember, 25. o. 29 Gyermekjogi Bizottság, 6. sz. általános megjegyzés CRC/GC/2005/6, szeptember 1., 20. bek. 27