AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME

Átírás

1 AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME szeptember 21. Vissy Beatrix

2 Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető jogosultságok

3 Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető jogosultságok Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. [At. I. cikk (1) bek.]

4 Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak ( ) semmiféle alkotmánya nincs. /Emberi és polgári jogok nyilatkozata, 1789/

5 5 alkotmánybeli elismerés à normativitás mint ALKOTMÁNYOS NORMÁK MÉRCÉÜL SZOLGÁLNAK A MINDEN MÁS NORMA ALKOTMÁNYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSÉHEZ közülük az ALANYI JOGOSULTSÁGOK A JOGOSULT ÁLTAL KIKÉNYSZERÍTHETŐEK

6 6 alkotmánybeli elismerés à normativitás mint ALKOTMÁNYOS NORMÁK MÉRCÉÜL SZOLGÁLNAK A MINDEN MÁS NORMA ALKOTMÁNYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSÉHEZ közülük az ALANYI JOGOSULTSÁGOK A JOGOSULT ÁLTAL KIKÉNYSZERÍTHETŐEK

7 7 kikényszeríthetőség = az állam kész arra, hogy az alanyi alapjogokon esett sérelmeket bíráskodás útján kiküszöbölje/orvosolja

8 8 EEJE 6. cikk Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságán illetően. Ld. At. XVIII. cikk (1) bek.

9 Miért a bíráskodás? Miért a bíróság? a függetlenség közjogi maximumát biztosító jogállás (vö. pl. a hatósági típusú alapjogvédelemmel) szigorú garanciákkal övezett eljárás (vö. tisztességes bírósági eljárás követelményének összetevői) kötelező és végleges döntés (vö. az ombudsmani és hatósági jogvédelemmel)

10 Miféle bíráskodási funkció vezethető le az alapjogok kikényszeríthetőségéből? ALANYI ALAPJOG 10 sérelem ALAPJOGI IGÉNY ALAPJOGI ÍTÉLKEZÉS = egy konkrét ügy tárgyává vált alapjogi jogosultság bírósági érvényre juttatása

11 11 ALAPJOGI ÍTÉLKEZÉS = egy konkrét ügy tárgyává vált alapjogi jogosultság bírósági érvényre juttatása - igazságszolgáltatási funkció része - sajátos természetű jogvita specifikum: a jogvita tárgya - nem vívott ki önálló területet a bíráskodás rendszerében (nincs alapjogi bíróság, ügyszak, kollégium, eljárásrend stb.) a klasszikus bíráskodási ágakon (közig; polg; büntető) valósul meg (à anomáliák)

12 12

13 Mely ügyekben merülhet fel az alapjogi ítélkezés igénye? az igazságszolgáltatás teljes spektrumán (bármely ügyszakban) alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták másfajta igények érvényesítésére irányuló jogviták (pl. polgári vagy büntetőper), ha és amennyiben alapjogi relevanciával is bírnak

14 Mely ügyekben merülhet fel az alapjogi ítélkezés igénye? az igazságszolgáltatás teljes spektrumán (bármely ügyszakban) alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták másfajta igények érvényesítésére irányuló jogviták (pl. polgári vagy büntetőper), ha és amennyiben alapjogi relevanciával is bírnak

15 alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták PÉLDÁK GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG - rendezvény megtiltása miatt indított nemp. eljárás [Gytv. 9. (1) bek.] - rendezvény feloszlatása miatt indult per [Gytv. 14. (3) bek.] INFORMÁCIÓS SZABADSÁGOK - személyes adat jogellenes kezelése miatt indított per [Infotv. 22. ] - közérdekű adat kiadásának megtagadása miatti per [Infotv. 31. ] ÖNRENDELKEZÉSI SZABADSÁG - eutanázia per [ld. 117/1998. (VI. 16.) Korm. Rendelet 7. (1) bek ]

16 alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták PÉLDA GYÜLEKEZÉSI JOG Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja. Gytv. 9. A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát.

17 alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták PÉLDÁK GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG - rendezvény megtiltása miatt indított nemp. eljárás [Gytv. 9. (1) bek.] - rendezvény feloszlatása miatt indult per [Gytv. 14. (3) bek.] INFORMÁCIÓS SZABADSÁGOK - személyes adat jogellenes kezelése miatt indított per [Infotv. 22. ] - közérdekű adat kiadásának megtagadása miatti per [Infotv. 31. ] ÖNRENDELKEZÉSI SZABADSÁG - eutanázia per [ld. 117/1998. (VI. 16.) Korm. Rendelet 7. (1) bek ]

18 alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták PÉLDÁK GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG - rendezvény megtiltása miatt indított nemp. eljárás [Gytv. 9. (1) bek.] - rendezvény feloszlatása miatt indult per [Gytv. 14. (3) bek.] INFORMÁCIÓS SZABADSÁGOK - személyes adat jogellenes kezelése miatt indított per [Infotv. 22. ] - közérdekű adat kiadásának megtagadása miatti per [Infotv. 31. ] ÖNRENDELKEZÉSI SZABADSÁG - eutanázia per [ld. 117/1998. (VI. 16.) Korm. Rendelet 7. (1) bek ]

19 alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták PÉLDÁK GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG - rendezvény megtiltása miatt indított nemp. eljárás [Gytv. 9. (1) bek.] - rendezvény feloszlatása miatt indult per [Gytv. 14. (3) bek.] INFORMÁCIÓS SZABADSÁGOK - személyes adat jogellenes kezelése miatt indított per [Infotv. 22. ] - közérdekű adat kiadásának megtagadása miatti per [Infotv. 31. ] ÖNRENDELKEZÉSI SZABADSÁG - eutanázia-per [ld. Eütv /1998. (VI. 16.) Korm. rend. 7. (1) bek ]

20 Mely ügyekben merülhet fel az alapjogi ítélkezés igénye? az igazságszolgáltatás teljes spektrumán (bármely ügyszakban) alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták másfajta igények érvényesítésére irányuló jogviták (pl. polgári vagy büntetőper), ha és amennyiben alapjogi relevanciával is bírnak

21 alapjogi relevanciával bíró szakjogági ügyek = a jogvita nem egy alapjogi igény érvényesítésére irányul, de a meghozandó bírói döntés egy alanyi alapjogi jogosultság határairól dönt PÉLDÁK Közhatalom-gyakorló szerv/személy, közszereplő politikus által indított személyiségi jogi per (jóhírnév, képmás stb..) Közösség elleni uszítás / önkényuralmi jelkép tiltott viselése / nemzeti jelkép megsértése / holokauszttagadás stb.. miatt indított büntetőper

22 Félix Péter v. EüM Miért fontos azonosítani az alapjogi relevanciát? Füstírtók Egyesület lobbistája 2 hónapon keresztül demonstrál az EüM épülete előtt a nemdohányzók egészségét védő politikai lépésekért a tüntető(k) hangosító berendezést használnak EüM megelégeli, és a demonstráció zavaró hatása (birtokháborítás) miatt a jegyzőhöz fordul a birtokvédelmet nem kapja meg BÍRÓSÁG

23 Miért fontos azonosítani az alapjogi relevanciát? A PKKB 1 ítélete szerint a joggyakorlás nem rendeltetésszerű: Azzal, hogy az alperes azonos tartalommal, közel két hónapon keresztül demonstrációt tartott, ezáltal, ezen tevékenysége által keltett zavaró hatás szükségtelennek minősült, hiszen az alperesi álláspont, vélemény a demonstráció kezdetén az érdekeltek tudomására jutott. Miután a demonstráció célja a véleménynyilvánításon túl nem vitásan a felperesi intézmény vezetőinek azon magatartásának kikényszerítésére is irányult, hogy az alperest fogadják, vele párbeszédet folytassanak, ezen alperesi célkitűzés [...] nem egyeztethető össze a véleménynyilvánítási jog, illetőleg a gyülekezési jog rendeltetésével, illetőleg céljával. 1 generatedfilename= pdf&foldername=

24 Miért fontos azonosítani az alapjogi relevanciát? A PKKB 1 ítélete szerint a joggyakorlás nem rendeltetésszerű: Azzal, hogy az alperes azonos tartalommal, közel két hónapon keresztül demonstrációt tartott, ezáltal, ezen tevékenysége által keltett zavaró hatás szükségtelennek minősült, hiszen az alperesi álláspont, vélemény a demonstráció kezdetén az érdekeltek tudomására jutott. Miután a demonstráció célja a véleménynyilvánításon túl nem vitásan a felperesi intézmény vezetőinek azon magatartásának kikényszerítésére is irányult, hogy az alperest fogadják, vele párbeszédet folytassanak, ezen alperesi célkitűzés [...] nem egyeztethető össze a véleménynyilvánítási jog, illetőleg a gyülekezési jog rendeltetésével, illetőleg céljával. RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS??? 1 generatedfilename= pdf&foldername=

25 Miért fontos azonosítani az alapjogi relevanciát? A PKKB 1 ítélete szerint a joggyakorlás nem rendeltetésszerű: Azzal, hogy az alperes azonos tartalommal, közel két hónapon keresztül demonstrációt tartott, ezáltal, ezen tevékenysége által keltett zavaró hatás szükségtelennek minősült, hiszen az alperesi álláspont, vélemény a demonstráció kezdetén az érdekeltek tudomására jutott. Miután a demonstráció célja a véleménynyilvánításon túl nem vitásan a felperesi intézmény vezetőinek azon magatartásának kikényszerítésére is irányult, hogy az alperest fogadják, vele párbeszédet folytassanak, ezen alperesi célkitűzés [...] nem egyeztethető össze a véleménynyilvánítási jog, illetőleg a gyülekezési jog rendeltetésével, illetőleg céljával. RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS??? 1 generatedfilename= pdf&foldername=

26 Mely intézmény(ek) hivatott(ak) Magyarországon alapjogi ítélkezésre? az igazságszolgáltatási funkció letéteményese:» RENDESBÍRÓSÁG«DE NINCS TELJES ÖNÁLLÓSÁG centralizált alkotmánybíráskodási modellben szükségszerűen az alkotmánybíráskodási funkció letéteményese is:» ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG «

27 Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban 27 ALANYI ALAPJOG SÉRELEM alapjogsértő egyedi döntés ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő norma

28 Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban 28 ALANYI ALAPJOG SÉRELEM alapjogsértő egyedi döntés ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő norma

29

30 30 Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban -- SZEMLÉLTETŐ PÉLDA GYÜLEKEZÉSI JOG sérelem: melegfelvonulás megtiltása alapjogsértő egyedi döntés ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő norma

31 31 Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban -- SZEMLÉLTETŐ PÉLDA GYÜLEKEZÉSI JOG melegfelvonulás megtiltása alapjogsértő egyedi döntés ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő norma a rendőrség tiltó határozatában alkotmányellenesen alkalmazza az egyébként alkotmányos gyülekezési törvényt a tiltó határozat a gyülekezési törvény azon új rendelkezésén alapul, amely utat nyit a jóerkölcsbe ütköző rendezvények megtiltásának

32 32 Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban -- SZEMLÉLTETŐ PÉLDA GYÜLEKEZÉSI JOG melegfelvonulás megtiltása alapjogsértő egyedi döntés ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő norma a rendőrség tiltó határozatában alkotmányellenesen alkalmazza az egyébként alkotmányos gyülekezési törvényt a tiltó határozat a gyülekezési törvény azon új rendelkezésén alapul, amely utat nyit a jóerkölcsbe ütköző rendezvények megtiltásának

33 Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban 33 a normák alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése: AB monopólium rendesbíróságoknak nincs ún. félretételi joga az olyan alapjogsérelmet, amely mögött egy alapjogsértő norma (is) áll, csakis az AB közbenjárásával lehet orvosolni ez alapozza meg a konkrét (egyedi) normakontroll-hatáskört vö. At. 24. cikk (2) bek. b) pontja + Abtv. 25.

34 Konkrét (egyedi) normakontroll Alaptörvény [24. cikk (2) bek. b) pont] Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját.

35 Konkrét (egyedi) normakontroll Abtv. [25. (1) bek.] Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

36 Konkrét (egyedi) normakontroll Abtv. [25. (1) bek.] Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvényellenességének megállapítását, illetve az alaptörvényellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

37 AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME MAGYARORSZÁGON INTÉZMÉNY rendesbíróságok Alkotmánybíróság KAPCSOLÓDÁSI PONT

38 AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME MAGYARORSZÁGON INTÉZMÉNY rendesbíróságok Alkotmánybíróság szükségszerű: KONKRÉT NORMAKONTROLL KAPCSOLÓDÁSI PONT

39 AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME MAGYARORSZÁGON INTÉZMÉNY rendesbíróságok Alkotmánybíróság szükségszerű: KONKRÉT NORMAKONTROLL KAPCSOLÓDÁSI PONT esetleges: ALKOTMÁNYJOGI PANASZ

40 AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME MAGYARORSZÁGON INTÉZMÉNY rendesbíróságok Alkotmánybíróság szükségszerű: KONKRÉT NORMAKONTROLL KAPCSOLÓDÁSI PONT esetleges: ALKOTMÁNYJOGI PANASZ

41 alkotmányjogi panasz alapján alapjogi szempontból felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt a bírói döntést [Ld. Alaptörvény 24. cikk (1) bek. c) és d) pont; Abtv ]

42 Az alkotmányjogi panasz normatív háttere, fajtái HÁROM TÍPUS Rendesbírósági eljárást követően 1) Kvázi panasz (Abtv. 26. (1) bek.) a bíróság által alkalmazott jogszabályt támadó 2) Valódi panasz (Abtv. 27. ) bírói jogértelmezést támadó Bírói döntés hiányában is, kivételesen: 3) Közvetlen panasz (Abtv. 26. (2) bek.) alapjogsértő jogszabályt közvetlenül támadó (kivételes)

43

44 Az alkotmányjogi panasz rendeltetése OBJEKTÍV JOGVÉDELMI szerep: az alkotmány kötelező erejének kikényszerítése alapjogi relevanciával bíró, fontos alkotmányértelmezési kérdések eldöntése FESZÜLTSÉG SZUBJEKTÍV JOGVÉDELMI szerep alanyi alapjogi igények kikényszerítésére irányuló jogvédelmi mechanizmus à jogorvoslati funkció

45 Az alkotmányjogi panasz szubszidiaritása = az alkotmányjogi panasz rendkívüli jellegét, kivételességét hangsúlyozó követelmény FORMÁLIS értelemben = csak végső soron jöhet szóba BEFOGADÁSI SZŰRŐ TARTALMI értelemben = csak az arra érdemes ügyekben BEFOGADÁSI FELTÉTELEK alaptörvényben biztosított jog sérelme kvalifikált érintettség: (1) személyes, (2) közvetlen, (3) tényleges-aktuális jogorvoslatok kimerítése panasz tárgya a) bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség; b) alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés határidők határozott kérelem és kimerítő indokolási kötelezettség

46 Elbírálás és jogkövetkezmény HÁROM SZAKASZOS eljárás (vö. Abtv és Ügyrend) 1. Főtitkári vizsgálat - egyesbírói eljárás 2. Befogadási eljárás 3. Érdemi elbírálás BEFOGADHATÓSÁGI VIZSGÁLAT ha a panasz megalapozott támadott jogi aktus megsemmisítése

47 Jogkövetkezmény

48 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! [email protected]